HU195976B - Environment-compatible scrubbing agent for cleaninenvironment-protekting scouring composition first of all for cleaning surfaces with rust, scale, fatg mainly rusty, scaly, greasy, sooty surface and for washing mould , soot, and for washing mould - Google Patents

Description

A találmány tárgya környezetbarát súrolószer főként rozsdás, vízköves, zsíros, kormos - felület tisztítására és penész lemosására, kemény anyagfelületekliez, mint kő, kerámia, zománc, fém, üveg, vakolat stb., valamint kéztisztításhoz, az e felületeken lerakó dott különféle szennyeződések eltávolítására.

Ismeretes, hogy különböző egészségügyi, -és egyéb háztartási berendezési tárgyak; mint pl. mosdó, kád, zuhanytálca, WC-kagyló, mosogató, tűzhely, jégszekrény stb. fajansz és zománcozott ill. féin és krómozott felületeinek, valamint kőszerű, csempe, kerámia burkolatoknak, padozatoknak továbbá különféle edényeknek, egyéb használati és műtárgyaknak a tisztítására számos megoldás és tisztítószer létezik. Ezen tárgyak felületén a leggyakoribb szennyeződés fajták: vízkövesedések, füstös-kormos, zsíros (olajos) porszennyeződések, és fémoxidációk, rozsdák. Az ilyen típusú szennyeződések eltávolítására Magyarországon jelenleg többféle poralakú, folyékony és pasztásított tisztítószert forgalmaznak, közülük néhány például; Hyperdol, Kádfény, (porok), Caola-bip savas oldatok. A teljesség és összehasonlítás végett megemlítendő a régebben gyártott Vim is. Megjegyzem, hogy rozsdamentesítő szer a hazai terméklistán nem található.

Fenti poralakü termékek nagyjából azonos szerkezetű szerek. Alapanyaguk, csíszolóanyaguk ásvány őrlemény (kristályos kvarc, mészkő, zeolit), felületaktív anyaguk szintetikus szénhidrogén vegyület, vízoldható alkáli tartalmuk lúg, szóda, foszfát. Ezen kívül esetenként fertőtlenítő, fehérítő (klór), és színező, illatosító anyagokat is tartalmaznak. A tisztító hatásukat viszonylag szűk hatókörön belül fejtik ki, pl, vagy csak mosogatáshoz, vagy csak egészségügyi berendezések tisztítására alkalmasak, és valójában egyikük sem felel meg rozsdátlanítási célokra, sem penészmentesítésre, ugyanakkor környezetvédelmi szempontból káros módon fejtik ki szűkkörű hatásukat. mivel szintetikus detergenseiket a természetben jelenlévő baktériumok nem támadják meg, és nem bontják le, így ezek a szennyvízderítőkben, tavakban vagy folyókban összegyűlve sűrű habként úsznak a víz felszínén. A kristályos kvarcpor tartalom pedig egészségkárosodást, szilikózist okozhat. E szerek fentieken túlmenően további problémát is jelentenek, pl. a korábban gyártott dolomit anyagbázisú Vim csak karcolásra nem érzékeny felületeken volt alkalmazható. A Hyperdol-féleségek szintén karcolják a zománc felületeket. A Kádfény gyakorlatilag ugyan nem koptat, és környezetszennyezést is kevésbé okoz, azonban szintén szűk körben hasznosítható. A savas oldatok pedig csupán vízkő eltávolítására alkalmasak, és ncrn használhatók zománcozott, mázas kerámia stb. felületeken, erőteljes maró hatásuk következtében.

Kemény felületek tisztításához a poralakú tisztítószerek anyagbázisain kialakultak por és/vagy folyadék, paszta kompozíciók is. Ilyen megoldást ismertet például a 4005027 lsz. (1973) USA szabadalmi leírás. \z ebben bemutatott anyag esetén a kívánt tisztító liatás nagyon sokféle anyagösszetevő (6—7 fő komponens) révén érhető el. Tehát a kompozíció nyersanyag igénye szerteágazó, egyes komponensei — önmagukban is igen összetett készítmények (pl. szmektit és attapulgit tartalmú polisz,ilikát koncentrátum) — drágák és nehezen hozzáférhetők, a gyártástechnológia bonyolult, költséges, magas energiafelhasználást igenylő, Egyes alkotó komponensei által (pl. hypoklorit, szintetikumok: metilén, propilén, alkilszulfát, etoxi, hexaonát, pirofoszfát, trifoszfát) a kompozíció környezetszennyező, ezért ma már nem tekint ht tő korszerűnek, az ilyen irányú szigorú követelményeknek nem felel meg, még ha gyors, hatékony, foltés filinképződés mentes tisztítás érhető el vele. A kompozíció összetételének 30 -60%-át kitevő csiszoló krmponens kristályos szerkezetű, kvarc-tartalmú anyagok őrleményeiből származik. Ezek szilikózis veszélye gyártási, munkavédelmi stb. problémákat vet fe'. Lényegében hasonlóakkal jellemezhetőaz 594046 lsz. (1974) Svájci szabadalmi leírásban bemutatott vhzkózus, folyékony kompozíció is, mely szintén sok komponensű - 4- 6 fő komponense külön-külön is többösszetevőjű — tisztítószer, környezetszennyező szintetikumokkal (pl. polietilénglikol, fenol-etilén oxid stb.), és kristályos kvarc ásványokká*. Külön gyártási nehézséget jelent az 59 °C hőmérsékleten történő diszpergálás. Mindkét ismertetett szer esetében megállapítható, hogy vízkőoldó és rozsdá'lanító képességekkel nem rendelkeznek, leginkább mosogatószerekként funkcionálhatnak. Kifejezetten -fé ntisztítószert ismertet a 185097 lsz. (1936) Svájci lei ás, amely tabletta formájú, alumínium felületek tisztítására alkalmas szert mutat be. Ennek alkotó elemi i: marónátron, kovaföld és üvegliszt, porformákba ι összesajtolva. A szer tudományosan ma már nem he ytálló, ugyanis az erős lúg az alumíniumot megtámadja, korrodálja.

Egy másik szabadalmi anyagot; a 752622 lsz. (l'»51) NSZK leírás fémtisztító -és fényező port ismertet. Ez egy nagyon sok komponensből álló szer, kvarc -vagy üvegporon kívül mészkőpor, zsírsav, zsíralkohol, tejsav, sztearinsav, paraftn és egyéb más anyagok alkotják. A megszilárduló keverék-masszát ut< |ag porrá őrlik. Erre a szerre is érvényes azon megáll; pítás, hogy bonyolult és költséges gyártástechnológiája ellenére is csak szűk-körű felhasználást eredményez, ennélfogva korszerűtlen. Olyan megoldás is ismert: ld. a H/2639 lsz. magyar közzétételi iratot, amfiy szolució, paszta és krém formában arra irányul, hogy felületkímélő legyen, így alkalmassá váljon kéi yes felületek: pl. festett, lakkozott felületek, vékony fémbe vonatok tisztítására. A kitűzött célt lapkás formájú csiszoló komponenssel (perlit) és különféle szintetikumokkal (karboximetilcellulóz, alkilfenolglikoléter, nátriumpentaklórfenolát) véli elérni. Ez utóbbiak mérséklése kívánatos a korszerű tisztítószerekben. A csiszoló szemcsék lapkás formája pedig nem nagyon hatékony, ezért a szer alkalmazása csak sérülékeny, vékony bevonatok tisztítása esetén lehet indokolt.

Λ jelen találmánnyal olyan újszerű szerkezetű, színtetikumot nem tartalmazó, poralakú tisztítószer kialakítása a célom, mely egyetlen fő anyagösszetevőiével (-külön ható -és segédanyagok hozzáadása nélkül), a nedvesítő víz jelenlétében, kizárólag a specifikus anyagban rejlő tulajdonságok kiaknázása révén biztosít mechanikus -és önaktívan vegyi tisztítást. Gyors, hatékony, karcolás -és foltmentes szennyeződés eltávolításra alkalmas, széles felhasználási körben; um. zsíros, olajos, penészes, kormos, vízköves, fémoxidációs, zsulfidos, rozsdás és egyéb szennylerakódásek esetén,'környezetszennyezés és élő bőr irritációja nélkül. így teljes mértékű üveg-hulladékhaszno-21 sítás valsótható meg - veszélyes hulladéknak környezetbarát anyaggá való átalakulása által — a termék energiatakarékos, egyszerű gyártástechnológiájú, gazdaságos előállításával egyetemben.

A találmány alapja az a felismerés, hogy a szemcsés anyagból álló tisztítószer mesterségesen előállított anyagnak: speciális üvegnek — leginkább palack -és öblösíivegnek, valamint építészeti síküvegnek és üvegtéglának finom, száraz őrleményeként a 0,01-0,30 mm - előnyösen 0,01-0,10 mm szemcsetartományú és lépcsős-folytonos szemmegoszlású víz hatására aktiválódó - frakcióban áll elő, szükség esetén legfeljebb 1 m% adalékanyagot tartalmazva.

A találmány szerinti anyag bonyolult fém-, alkálifém-, alkáli-földfém szilikát komplexum, mononukleáris (diszkrét koordinációs egységekből álló) SiO⁴és polinukleáris (közös O-ligandumokkal egymáshoz kapcsolt egységek) SiO³2-, SiaOg⁴'- oxoanionokkal, tér -vagy síkrácsos, vagy láncszerkezetű óriásanionokkal, szuloxán láncokkal. A szilikát, kristályos kvarcot nem tartalmazó amorf anyagként, üveg végtermékként jön létre, és amelyet további fizikai (mechanikai) eljárással (őrléssel) poralakúvá kell tenni, ahhoz hogy tisztítószerként felhasználható legyen. A célanyag szempontjából nem közömbös, hogy az üveggyártás milyen alkotó vegyületeken alapul. Ezért találmányomhoz főként a palack -és öbtösüveg gyártási reccptúrája megfelelő. Fő kritérium, hogy az alkáli fémoxidok (Na₂0 és K₂O) viszonylag magas (12 m% körüli) mennyisége legyen jelen az üvegben, továbbá, hogy egyáltalán ne legyen benne ólomoxid (PbO) vegyület, tekintve annak toxikus voltára. Ez okból nem alkalmasak pl. az ólomkrístály, -és fél-kristály üveg-fé le ségek. Természetesen más típusú mérgező vegyületek (pl. veszélyes vegyi hulladékok) jelenléte sem engedhető meg a találmány szerinti üvegőrleményben. Ennek elkerülése végett ajánlott csupán az élelmiszeriparban felhasznált palack-üveg hulladékok feldolgozása. Az üvegpalackok, üveg-cserepek megőrlésére a legkorszerűbb megoldás az ún. sugármalomban történő finom őrlési eljárás (a durva őrlést követően). E folyamat alatt nagy légnyomású erőbehatásra létrejövő felaprozódás az üveg anyagból termikus erőket szabadít fel, mely mágnesesen és vegyileg aktivált állapotba hozza az üvegport, továbbá a különféle mikroorganizmusokat is elpusztítja benne (ld. sterilizálódást). A mechanokémiai aktiválást jellemzi például az, hogy az egyébként vízben oldhatatlan szilícium-dioxid (SiO₂) ilyen aktiválás után vízben oldhatóvá válik. Az üveg esetében ez az oldhatóvá válás minden bizonnyal már az üveggyártás 1710 °C hőmérsékletén is szódával (Na₂CO₃) való összeolvasztása során bekövetkezik.

A találmány szerinti tisztító hatás egy teljesen új, általam felismert fizikai-kémiai törvényszerűségen alapszik, mely azáltal érvényesülhet, hogy az ismert üveg anyagot őrölt állapotba hozva, annak teljesen űj, a kompakt üvegétől (és a kvarc-lisztétől is) merőben eltérő tulajdonságai lépnek fel. A lényeg az anyag szerkezetéből adódik, őrlés előtti állapotában az üveg háromdimenziós váza központi szilícium (Si), és csúcsokban lévő közös oxigén (O) atomokkal SiO₄, ill. SiO₂ szerkezeti egységekből, tetraédereik térhálózatából, térrácsából épül fel (ld. poliszilikát molekulák), melyeknek szabálytalan alakú és nagyságú térközeiben egy-egy fém- ill. alkálifém atom - főként nátrium (Na), kálium (K), kalcium (Ca), magnézium (Mg), alumínium (Al) és vas (Fe) - helyezkedik el. Hozzávetőleges elvi összetétel (-oxidjaik arányával kifejezve -) a következő, SiO₂ = 73%, Na₂0 = 12%, K₂O = 0,5%, CaO = 8,5%, MgO = 3%, A1₂O₃ = 1,5%, Fe₂O₃ = 0,3%. Az üveg őrlése — mechanikai és termikus aktiválása - során a tetraéderváz-halmaznak töredékei jönnek létre. A törési felületek többnyire a tetaéder-közök mentén alakulnak ki (- hiszen itt a leggyengébbek a molekuláris kötési erők, valamint a van dér Waals-féle intermolekuláris erők —), így az őremény-szemcsék határfelületein kötötten, zömmel az alkálifémek és alkáli-földfémek ionjai ülnek. Ezekről ismeretes, hogy nagy részük (- jelen esetben a Na és K —) nagyon reakcióképes elem. Vízzel érintkezve <zek a szemcsén rögzült, ill. részben levált nátrium és kálium ionok a vizet elbontják, miközben hidrogén (H) mellett nátrium-hidroxid (NaOH) és kálium-hidre xid (KOH) képződik (- ezek a legerősebb típusú bázisok, lúgok —) persze parányi mennyiségben . egy-egy vegpor-szemcsén néhány molekulányí mennyiségben jönnek létre, azonban - más aktív vegyületek és hatás?k mellett - éppen elégségesen ahhoz, hogy a szemcsével érintkező szennyeződést annak tárgyfelületéről leszakítsák, még akkor is, ha túlnyomó részük a szemeiken kötötten marad, hiszen a szemcsés kötött lúg-molekulák ugyanúgy részt vesznek a tisztítási mechan zmusban, mint a szemcsékről leszakadt, oldatba π ént társaik.

Reakció példa: 2 Na + 2 H₂O = 2 NaOH ♦ H₂ Hasonló folyamat játszódik le a kalcium (Ca) ionokkal ill. oxidjaikkal is: CaO + H₂O =- Ca(OH)₂ A képződött kalcium-hidroxid a levegő szén-dioxidjávfl (CO₂) vízvesztés közepette, lassú folyamatban (redves üvegpor kiszáradásakor) kalcium-karbonáttá (CaCO₃) alakul át:

Ca(OH)₂ *CO₂ =CaCO₃ *H₂0

A találmány szerinti anyag esetén megállapítható, hegy a kalcium-karbonát vegyület általában megvan az üvegporral érintkező víz közegben is, továbbá pl. az egészségügyi berendezések felületein vízkövesedések formájában. Az üvegszemcse határfelületén lévő ill oldatba ment nátrium (Na) és kálium (K) ionok a ka bonátokban lévő kalcium (Ca)és magnézium (Mg) ionokkal kicserélődnek, így nátrium-karbonát (szóda Na₂CO₃) és kálium-karbonát (hamuzsír: K₂CO₃) képződése is lejátszódik. A nátrium -és kálium -karbonátok képződése a legnagyobb mennyiségben azonban a levegő szén-dioxidjának hatására megy végbe. E niatt nagy jelentősége van (_ a felhasználást megelőzően —) az anyag teljes kiszárításának, ugyanis a nedvességet tartalmazó üveg őrlemény nem működőképes, tisztító hatásfoka meg sem közelíti a kiszárítot anyagét.

\z őrlési, száradási, és nedves-tisztítási műveleti stádiumokban az üveg anyagban általában végbemenő, a tisztító mechanizmus szempontjából meghatározó jelentőségű reakció folyamatok a következők: Na₂0 + H₂O = 2 NaOH

NaOH + CO₂ = Na₂CO₃ ♦ H_a O

Na₂0 + CO₂ = Na₂CO₃

Na₂SiO₃ * CO₂ * H₂O = H₂SiO₃ ♦ Na₂C0₃

Na₂CO₃ + 2 H₂O = 2 NaOH* H₂CO₃

H₂CO₃ * CaCO₃ = Ca(HCO₃)₃

Na OH + Si + H₂ = Na₂ SiO₃ * 2 H₂

NaCH + Na₂SiO₃ * H₂O ♦ poliszilikát = Na-poliszil.-31 hidrát

Λ találmány szerinti anyagnak vízköves szennyeződés eltávolításában mutatkozó hatékonysága íoncsere reakcióval magyarázható: Ca³* ♦ 2Na* poliszilikát -*· Ca³* (polis/ilikát*)₂ ♦ 2NA*

A találmány szerinti tisztitópornak rozsdátlanító szerként való felhasználása nagy jelentőséggel bír. A különféle fém felületeken végzendő, oxidációt és szulfidot eltávolító tisztítási folyamatok különösen nagy intenzitással mennek végbe. Az üvegpor vizes szuszpenziójában (elektrolitban) lévő komplex-ionok elektrolízis útján fejtik ki redukáló hatásukat, a rozsdával mint lokálé lemmel létesülő kapcsolatuk folytán. Egyébként a komplex ill. koordinációs vegyületek közismerten kiváló redukáló ill. fémtisztító szerek. A redukciós, rozsdamentesítő folyamat jelen esetben a következő reakció szerinti:

Fémoxid-hidrát + Na-poliszil. -* Fém ♦ Na-políszil.-hidrát

Tisztítás fém-szulfidok esetén:

Ag₂S * H₂ = 2 Ag > H₂S

Cu₂S » H₂ = 2 Cu * H₂S

A találmány szerinti tisztítószernek súroló, és mosogató porként való alkalmazási területein a legtöbb esetben a szennyeződések zsír vegyületeket is tartalmaznak. Az előzőekben részletezett módon képződő nátronlúg hidrolizálja a zsír, olaj vegyületeket (szappan képződése mellett), továbbá bontja a fehérjéket és más szerves szennyeződéseket, megöli a baktériumokat, a penészt és penészspórákat. Ezeknek a képességeknek tudható be a találmány szerinti szemek zsíros, olajos, penészes szennyeződések eltávolításában mutatkozó hatékonysága.

Fentiekben tárgyalt vegyületek az üvegpor 2:1,1:1 arányú vizes oldatának, szuszpenziójának igen magas: mintegy 11-es pH értékét okozzák, mely lúgosság a víz, ill. szuszpenzió ionizációját, disszociációját, hidrolízisét, elektrolitos .viselkedését eredményezi. Ezen tényezők fontos előmozdítói a tisztítási folyamatnak. A vízoldható alkáliák néhány tömeg-százalékban fordulnak elő a találmány szerinti anyag vizes oldatában, azonban oldatba csak töredék részük: kb. 1-2% megy, javarészt a szemcsék határfelületén kötötten, az ún. hidrátburokban elhelyezkedve vesznek részt a tisztítási műveletben.

Az alkáli hidroxidok, -karbonátok, -szilikátok, -szappanok - a foszfátokhoz hasonló módon — elősegítik a szennyeződések fellazítását, hasonlóan, mint a mechanikus mozgatás is. Ezek ún. felületaktív anyagok , melyek hidrofil és hidrofób molekula részeik révén csökkentik a víz felületi feszültségét, növelik a felület nedvességét. Előmozdítják a szennyeződés-részecskék felületén a hidroxi-ionok adszorbeálódását, ezáltal a hordozó felület (tisztítandó felület) és a szennyeződés-réteg között - a kialakuló monomolekuláris réteg következtében — elektrosztatikus taszítás lép fel, mely eltávolítja egymástól a két réteget. Azonos töltés-előjelűvé válik a felület és szennyeződés, hidrofil hidrofillel kerül szembe, melyek taszítják egymást, vagyis a szennyeződés-rész a mechanikus mozgatás közreműködésével fellazul, leválik, leoldódik.

Ezen felületaktív anyagok a találmány szerinti tisztítószerben vízüveg, kovasav (kovasavgél) típusú komplex anionok rúdroxid - esetenként hidroxórúum (kation) - Iigandumokkal, melyek által anionos (esetleg amfolit) jellemű mosóaktív anyag típusnak minősíthetők. Ezen vegyületek a szabványos alkohok s extrakcióval nem határozhatók meg, mivel alkoholban nem oldódnak, Ellenben kimutathatók a vizes s>uszpenzióból, savval történő kicsapásával. Ez a moscaktív anyag mennyiség a találmány szerinti üveg anyagban 4 5 m%. Az üvegpor vizes oldatában végbemenő lúgosodási és karbonátosodási folyamatok, valamint a víz hidrolízise következtében gyenge szénsav (H₂CO₃) is képződik, mely az eredeti üveg vízüreg (Na₂SiO₃) tartalmával lép reakcióba, és labilis, fokozatosan kondenzálódó metakovasawá ill. hidrofób ( és hidrofil szerkezetű) kovasavgéllé alakul. Fi következik be a vízoldhatóvá vált SiO₂ molekuláknak vízzel való reagálásakor is. A polikovasav (ill. metakovasav) molekula n számú H₂SiO₃ összetételű koordinációs egységet tartalmaz:^

OH OH OH

HO-Si-O -OHO- -Si-OH

OH n OH metakovasav (H₂SiO₃)_n

Λ találmány szerinti tisztítószer tulajdonságainak kialakításában szerepet játszik az üveg anyag szemcséinek nagy keménysége is, mely a szerkezetalkotó tetiaéder-molekulák szerkezeti stabilizásából és a szilícium-ionok keménységéből származtatható. Ez a keménység) fok azonban alatta marad a kvarc-kristály (SiO₂) 7-es Brinell keménységének, vagy szilícium (Síj keménységének, mely a Mohs-féle skálán szintén 7-es számmal jellemezhető. E jelenség feltehető oka, hogy az üvegszemcsék felületén, a tetraéder-közökben lágy: kb. 0,6 Mohs-keménységű alkálifém ionok, és

2—3 Mohs-keménységű egyéb fém: pl. alumínium és vas ionok helyezkednek el, melyek az üvegszemcsét a karc-módosulatoknál sokkal puhábbá (talán 2-3as keménységűvé) teszik, sőt esetleg a szemcsék felületé: némiképp rugalmasitják is, mely nagyon kedvező a használati anyag (tisztítószer) szempontjából.

A teljesség végett megemlítendő a nagyon kis: kb. 3-tól 0,01 mm-ig méretű üvegszemcsék azon fizikai tulajdonsága, miszerint kétszeresen is instabil anya^állapot jellemző rájuk: 1. mint üveg, 2. mint aino f anyag (mikron-nyi töredékek). Ez utóbbi öszszefüggésbe hozható az őrlési fázisban bekövetkező paramágnesességgel, amellyel az üvegpor kiváltképp rendelkezik. A kétszeres instabil anyagállapotból pedig az következik, hogy á nagyon kis szemcsék kiváló adszorpciós képességűek, pl. a gázokat, oldott anyagoka', hasonló méretű porszemeket könnyen megkötik. Megjegyzem, hogy a szilícium-dioxid és a szilikagél ismert kiváló adszorbensek. Az üvegpor esetében e képesség azzal magyarázható, hogy az üvegszemcse felük teken az Ionok kötéserői nem teljesen kompenzálta!;, sőt az őrlési aktiválással fellépő paramágnessesség következtében geijesztett állapotúak. Ennek a nagyfokú adszorpciós képességnek tudható be az anyag Igen kis szemcséinek egymás között érvényesülő, hátrányos tulajdonsága is, az ún. agglomerálódási: összeMlási, tömörülési, csomósodási készsége. A jelzett mérettartományban, anaerob körülmények között, az üvegszemcsék egymáshoz való tapadási, kötődési készsége megnő - paramágneses gerjesztettség esetén fokozottan - nagy nyomás alatt, nagy anyag4 •koncentrációban, hőmérséklet növekedéskor, nedvesség hatására. A találmány szerinti tisztítószer gyártási technológiája során tehát számításba keli venni ilyen agglomerálódott rögök, kövesedésének képződését is. Λ tisztítópos céljára előállított üvegpor nem tartalmazhat összekövesült részeket. Lehetőleg kerülni kell a 0-0,01 mm tartományon belüli szemcse-tartalmat is, mivel ezek szilikózis veszéllyel járhatnak a munkahelyeken, hiányos porvédelem esetén. A nem kívánatos méretű részek rostával ill. elszívó berendezéssel távolíthatók el az őrleményből.

A találmány szerinti tisztítószer — a leírásban részletesen kifejtett okok következtében - feleslegessé teszi különféle lágyítók, lúgok, szódák, szappanok, szintetikus mosóaktív anyagok hozzáadását a szerhez, ugyanis amennyi ilyen hatóképességű vegyület szükséges a gyors, hatékony, sokféle típusú tisztítási folyamathoz, azt a szer önmagától előállítja, az előzőekben részletesen kifejtett reakció-folyamatok során, levegő közegben, és a vizes közegű dörzsölési-, súrlódási folyamat közben. Felesleges továbbá fertőtlenítő, és színező segédanyagok adagolása a szerhez, mivel az anyagában steril üvegpor fertőtlenítő hatást fejt ki a kezelt felületeken, a különféle színű üvegek színenként való őrlése pedig lehetővé teszi különféle színárnyalatú tiszítóporok előállítását. Illatosításhoz alkalmasak az alkoholos gyógynövény illóolaj koncentrátumok.

Ellenjavait minden olyan kiegészítő és segédanyagnak a szerhez való hozzáadása, amely kömyezetszenynyezővé teszi (pl. a klór vegyületek és a szintetikumok), vagy amely a szer egyéb pozitív képességeire hátrányos befolyást gyakorol.

A találmány szerinti tisztítóport a jelenleg közismerten szokásos módon visszük fel a tisztítandó felületre, melyet közvetlen a dörzsölő művelet előtt kevés, lehetőleg langyos, vagy meleg csapvízzel átnedvesítünk. Célszerű tisztítópor és víz arány 2:1, vagy 1:1. A dörzsöléshez használatos segédeszközök: kefe, kemény szivacs, súrolólap, röngy. Művelet közben mind a szert, mind a vizet tovább adagolhatjuk. Az átdörzsölt felületet végül bő vízzel kell leöblíteni, hogy a tisztítópor lerakódását, folt és film képződését megakadályozzuk. Penészfolt eltávolítása esetén ajánlott a szernek felületen való kiszárítása, majd ezt követő lemosása. Kéztisztítás esetén azonnali öblítés kívánatos. Makacs szennyeződések is eltávolíthatók a fenti kezelés többszöri megismétlésével.

A tisztítószer használata közben habképződés nem lép fel.

A találmány szerinti tisztítószer főbb előnyei a következők:

a. ) rendelkezik mindazon tulajdonságokkal, melyek a tisztító hatásmechanizmushoz szükségesek: úin. a víz felületi feszültségét csökkenti, a tisztítandó felület nedvesedését növeli, hatóanyagokat tartalmaz ill. képződnek benne felületaktív anyagok és vízoldható alkáliák (pH = 11), továbbá morfológiailag és keménységet illetően kedvező (telt-sarkos alakú szemcsékben kemény S1O2 -magok körül puha Na és K-ionok). a szemcsék gyakorlatilag nem karcolják, nem koptatják a zománc ill. fém felületeket,

b. ) természetes eredete lévén (ld. üveggyártás alapanyagait; mészkő, kvarchomok, fémoxidok, szóda, hamuzsír) a természetbe könnyen visszavezethető (ld, természetes üveg és üveg prekurzor anyagokat: perlit, ohszidián, zeolit), környezetbarátnak minősül (a kristályos kvarc is amorffá alakul az üvegben), az élő-vizekt t nem szennyezi, ezért környezetvédelmi megfontrlásból elterjesztése kívánatos,

c. ) hosszú, határ nélküli ideig tárolható minőségromlás nélkül, de nagy mennyiségének egymásra nehezedő tárolását kerülni kell,

d. ) gyártás-technológiája az ismert hasonló termékekhez viszonyítva lényegesen egyszerűbb és olcsóbb: 1-2 anyagkomponenssel, valamint csökkent mértékű viflamosenergia felhasználással és beruházási költséggel megvalósítható,

e. ) igen nagy előnyének számít, hogy gyártása veszélyes hulladékanyag hasznosításán, felhasználásán alt pul: üvegpalackok feldolgozása során képződő üvegpomak racionális hasznosítása valósul meg általa.

A találmány szerinti megoldást az alábbi példákba 1 ismertetem:

1. példa

Élelmiszeripari felhasználású, vegyes színű palacküvegekből 1450 kg-ot pofás-törőgépen durva őrlésnek vetünk alá. Az üvegpalackok az őrlés során különböző méretűvé darabolódnak (0 és 50 mm közötti szemcseméret). Ezt az őrleményt (térfogata 1 m³) 4-5 m³-es hengertestű golyós-malomban 0,5-1 m³ vízzel 10 órán át őröljük. Ha a kapott őrlemény teljes mennyiségének szemcsemérete 0,1 mm (= 100 mikror) alatti, akkor a kiszárítást követően közvetlenül felhasználható a találmány céljára. Ha 0,1 mm feletti fracció is jelen van, akkor ezt 0,1 mm lyukbőségű brcnz-szítával eltávolítjuk, vagy az őrlési időt megho:szabbítjuk.

2. példa

Különböző színű üvegpalackokat színük szerint különválasztottan 0,1 mm alatti méretűre őriünk. A szír telen-fehér üvegből fehér, a sárga (világosbarna) üvegből krénrsárga, a zöld üvegből halványzöld poranyagot nyerünk. E pasztellszín árnyalatú porokhoz, szírhez illő, különböző gyógynövény illóolaj-kivonat koncentrátumokat adunk: pl. fehérhez levendulát, sárgához kamillát vagy citromot és citromfüvet, zöldhöz mentát, kb. 1-2 csepp/10 dkg üvegpor arányban. Csepegtetés után keverőpálcával kissé megkevmjük a port. (Porlasztásos illatszórás esetén a keverés mellőzhető.) Rövid idő alatt az illóanyag szótárad a teljes anyagmennyiségen belül, a lezárt edényben , csomagolásban.

3. példa

Zománc felületet tisztítottam (fürdőkádon) a találmány szerinti tisztítószernek 0,01-0,1 mm méretű szemcsetartományával, víz jelenlétében dörzsölő mozdulatokkal a leírásban foglalt módon eljárva. A vízköves, zsíros felület karc és foltmentesen megtisztul.

4. példa

Fajánsz tárgyak vízköves, zsíros, kormos, poros felületét (WC-kagylót, mosdót, csempe falburkolatot) tisztítottam 0,01-0,1 mm szemcseméretű, találmány szerinti tisztítószerrel, valamint a hazai kereskedelemben kapható más, hasonló szerekkel, és összehasonlító vizsgálatot végeztem velük. A leghatékonyabbnak a találmány szerinti tisztítópor bizonyult.

Ι95.96

5. példa

Kerámia burkolatokat (mázas kerámialap és mettlachi kőagyaglap padozatokat) tisztítottam a találmány szerinti, 0,01 0,3 mm szemcseméretű tisztítószerrel. Λ víztaszító (hidrofób) felületek is kelló'en benedvesedtek, és teljesen megtisztultak. A viszonylag durva szemcséjű tisztítópor a felületeket nem karcolta.

6. példa

Kemény műanyag bevonatú felületet (konyhaszekrény ajtószárnyakat) tisztítottam 0,01 0,1 mm szemcseméretű, találmány szerinti súrolószerrel. A zsíros ételmaiadványos maszatok gyorsan leoldódtak, a felület egyöntetűen kivilágosodott, és egyáltalán nem karcolódtak.

7. példa

Műanyag padozatot (PVC burkolatot) tisztítottam 0,01-0,1 mm szemcseméretű, találmány szerinti szerrel. A szokásos szennyeződésektől gyorsan, folt és karcolás mentesen, fényvesztés nélkül megtisztult a felület.

8. példa

Rozsdamentes acél és alumínium edényeket tisztítottam 0,01—0,1 mm szemcseméretű, találmány szerint tisztítóporral. A zsíros, kormos, oxidációs szenynyeződések karcolást nem okozva, leoldódtak a kezelt fém felületekről.

9. példa

Erősen rozsdás acél lemezt és oxidálódott krómozott acél felületet (gépkocsi alkatrészek) tisztítottam 0,01-0,3 mm méretű, találmány szerinti tisztítószerrel, valamint más, ismert súrolószerekkel. Ez utóbbiak fémtisztító, rozsdátlanító hatása igen gyenge volt, míg a találmány szerinti tisztítópor gyorsan, karcolás-mentesen eltávolította a rozsdás és fémoxídációs foltokat, a kezelt felületek fényeződése mellett, a tisztító műveletet természetesen a szokásos nedves közegben végezve.

10. példa

Feketén korrodált, szulfidos ezüst tárgyat (tálcát), valamint vörösréz lemezt tisztítottam 0,01-0,08 mm (= 80 mikron alatti) szemcseméretű, találmány szerin5 ti tisztítószerrel. A felületek pillanatok alatt ragyogó fényessé váltak, a tisztítópor semmi karcolást nyomot nem hagyott rajtuk.

11. példa

Penészes falfelületet, illetve annak diszperzit fes10 tésbevonatú vakolatát tisztítottam 0,01-0,8 mm szemcseméretű, találmány szerinti szerrel. Az előzőekhez hasonló módon jártam el, azonban a tisztítópor vizes szuszpenzióját hagytam a felületre száradni. Ezt követően (kb. 0,5 óra múlva) tiszta vízzel lemos. _ tam a kezelt felületet, amelyen többé már, a későb’^ö biekben sem ütközött ki penészesedés.

12. példa

Kéztisztítást végeztem Xyladekor fabevonati anyaggal méhviasszal szennyeződött élő-bőrfelületen,a

2Q találmány szerinti tisztítópor 0,01—0,8 mm méretű frakciójával. Előzőleg szappannal nem sikerült a szennyeződést eltávolítani. A találmány szerinti szerrel átdörzsölve, meleg víz egyidejű alkalmazásával, rövid idő alatt teljesen megtisztult a kézfelület. Irritációs tünetek sem közben, sem utólag nem léptek fel.

A bemutatott alkalmazási példákból is kitűnik, hogy a találmány szerinti megoldás rendkívül széleskörűen hasznosítható, és a tisztító hatás igen kedvező. A tisztítás közben szennyeződő mosó-folyadék környezeti, természeti károsodást nem okoz.

Claims (1)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Környezetbarát súrolószer - főként rozsdás, vízköves, zsíros, kormos - felület tisztítására és penész lemosására, kemény anyagfelületekhez, pl. kő,

   35 kerámia, zománc, fém, üveg, vakolat, valamint kéz tisztításhoz, azzal jellemezve, hogy 0,01 0,30 mm szemcsetartományú, levegő és víz hatására aktiválódó alkáli-szilikátüveg őrleményt és szükség esetén l m% adalékanyagot tartalmaz.

   4Q 2. Az 1. igénypont szerinti.tisztítószer, azzal jellemezve, hogy az alkáli-szilikátüveg őrlemény 0,01-0,10 mm szemcsetartományú.

   rajz nélkül