HU195900B - Device for wetting cropland planted with vegetables and-or vegetal propagating matters - Google Patents

Description

A találmány tárgya készülék növényekkel és/vagy növényi szaporítóanyagokkal beültetett termőtalaj nedvesítésére, amelynek egy víz betöltésére szolgáló, tőmltetten lezárható nyílással rendelkező tárolóteret körülvevő falazata és legalább két, a tárolótérből vizkiáramoltató ill. abba levegőt beléptető átfolyóhelye van.

Egy tárolótérből a betöltött viz felszíne feletti légzsákban kialakuló vákuumtér fékező hatása folytán lassú, fékezett vizkiáramlást és ezzel egy fékezett talajnedvesltést adó termőtalaj nedvesítő készülék ismeretes a 2 400 323 szómon nyilvánosságra hozott 77 25244 sz. FR (franciaországi) szabadalmi bejelentésből. Ezen ismert készülék hátránya, hogy a növények termőtalaja mindig vízben áll, ill. vizzel érintkezik, ezért lényegében ba fékezve is, de állandóan nedves ill. nedvességet szív fel, ami számos, különösen mérsékelt vizigényességű növénykultúra esetében a gyökérzet elrothadósát, általában a termőtalaj kedvezőtlen eliszaposodását eredményezi. Ez az ismert megoldás lényégében a vizkultúrás növénytartáshoz áll közel, ezért növényeknek és növényi szaporítóanyagoknak csak egy korlátozott köréhez előnyös és alkalmas.

A jelen találmánnyal megoldandó feladatot ezen ismert műszaki megoldás olyan továbbfejlesztése képezi, amely azt alkalmassá teszi a fenteinlltett hátrányok, ill. hiányosság kiküszöbölésével mindennemű növényhez és növényi szaporítóanyaghoz automatikusan illeszkedő, önszabályozott termőtalajnedvesités tneg valósítására.

A találmány alapját annak felismerése képezi, hogy maga a termőtalaj a nedvességtartalom függvényében változó légátereszLŐ képességet és tulajdonságot mutat oly módon, hogy a nedves termőtalaj lényegében tőmltó, légátnemeresztő, míg a légáteresztő képesség a nedvességtartalom csökkenésével (a talaj kiszáradásával) egyre fokozódik.

A fenti felismerés hasznosításával a kitűzött feladatot olyan tárgyi készülék kialakításával és alkalmazásával oldjuk meg, amelynél a találmány szerint az ótfolyöhelyek a falazat termőfölddel közvetlenül, vagy azok nyílásaihoz hozzárendelt nedvszívó ill. porózus anyag közvetítésével érintkező tartományban vannak kiképezve.

A találmány előnyős kiviteli alakjai rendre olyanok, hogy a viz termőtalajba jutása kisméretű átfolyóhelyeken, előnyösen például két, egyenként' 1 mm belső átmérőjű furaton keresztül történik, ahol ezek egymástól mért távolsága csekély, előnyösen n.l cm, legfeljebb n.3 cm. Az összefüggésben n a készülék tárolóterének literben mért térfogatát jelöli. Az átfolyóhelyek előnyösen úgy vannak kialakítva, hogy kis átmérőjük ellenére is csak elhanyagolható kapillaritás keletkezzék. Ha n falvastagság az átfolyóhelyek példaképpen! 1 mm belső átmérőjénél nagyobb, akkor az átfolyóhelyeket célszerűen szűkülő keresztmetszettel képezzük ki úgy, hogy csak a szükebb végükön 1 mm a belső átmérő.

A találmány szerinti készülék előnyösen kialakítható kettősfalú és/vagy kettósfenekü edényként, amelynek szabadtéri felhasználósra szánt kivitelei a hirtelen lezúduló esővíz elvezetésére szolgáló fenéknyllással is el vannak látva. Λ nedvesítés a készülék tárolóterének térfogatához viszonyítva igen csekély vízmennyiséggel történik, amelyet a növény mindenkori nedvességigényének megfelelően szív fel, Így a vízkészlet a föld túlnedvesedésének veszélye nélkül igen hosszú ideig elégséges marad.

A találmány lényegét, hatásmechanizmusát és előnyeit az alábbiakban példaképpeni kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra egy edényként kialakított készülék felülnézete, a

2. ábra az 1. ábra II-Π irányú metszete, a

3. ábra egy edényként kialakított készülék további kiviteli alakja, a

1. ábra egy ládába helyezett betétként kialakított készülék keresztmetszete, az

5. ábra egy ládába helyezett betétként kialakított készülék további kiviteli alakjának keresztmetszete, a fi. ábra egy földbe beágyazott készülék, s végül a

7. ábra a 6. ábra felülnézetének egy részlete.

Az 1. és 2. ábrán vázolt készülék kettős falú 2 köpennyel és kettős falú 3 fenékkel ellátott 1 edényből áll. A 2 köpeny 4 külső Γαϊα hengeres, 5 belső fala pedig lefelé működőén kúpos. A 3 fenék 6 külső fala sík, 7 belső fala pedig 8 peremétől kezdődően lefelé domborodó. A 2 köpeny és 3 fenék 4-7 külső és belső falai határolják a 9 tárolóteret. A víz 9 tárolótérbe való betöltésére ill. utántöltésére a 2 köpeny felső, gyürűalakú 10 pereme egy 11 gumidugó segítségével légmentesen lezárható 12 nyílást tartalmaz. Az edény 14 belső tere 15 földdel van megtöltve. A 3 fenék 7 belső falán két 17, 18 átfo1 jóhely van kiképezve. A két átfolyóhely azonos méretű, és a fenék 8 peremétől azonos távolságra, azaz azonos magasságban vannak elhelyezve. A két 17, 18 átfolyóhely egymástól mért távolsága 1,5 cm, és a n.l cm képlet szerint kialakított, ahol n a tárolótér literben mért térfogata. (A vázolt kiviteli alaknál a 9 tárolótér térfogata 1,5 liter). A 17,18 átfolyóhelyek a 14 belső tér irányába fölfelé működőén kúpos kialakításúak, és belső átmérőjük a szűkített végen 1 mm értékű.

A fenék 7 belső falának alsó oldalán egy 20 gyűrű van kiképezve, mely a fenék 6 külső falának egy köralakú hornyába tömitett módon illeszkedik. A 6 külső fal 20 gyűrű által körülzárt rászán egy 21 lyuk van kialakítva, míg a 7 belső fal gyűrű által körülzárt része egy gyűrűhorony alakú 22 gyengítést tartalmaz, melynek kitörése után egy lyuk keletkezik.

Az 1 edény két, műanyagból fröccsöntéssel előállított részből van összeállítva. A 4, 5, 7 falak a 10 peremmel és a 20 gyűrűvel alkotják az egyik részt, a 6 külső fal ráhelyezett 23 lábakkal pedig a másikat. A két rész a 4 és 6 külső falak peremei mentén ragasztóanyaggal összeragasztott és igy tömltett 25 horonyillesztékekkel van összeerősltve, és ugyanígy történik a 20 gyűrű 6 külső fallal való összeerősítése is.

Az 1 edény által alkotott készülék a következőképpen működik: a viz 12 nyíláson való betöltése közben az a 9 tárolótérben levő levegőt a 12 nyilason és a 17, 18 átfolyóhelyeken át kiszorítja. Miután a 9 tárolótér vízzel feltelt, a 12 nyilast a 11 gumidugóval lezárják. Ezután a 17, 18 átfolyóhelyeken még addig folyik ki viz, mig a vlzoszlopra ható szívóhatás, mely a 9 tárolótér felső részében a 24 vizszint fölött keletkezik, olyan értéket ér el, mint a vizoszlop súlya. Ha a 14 belső térben nem lenne föld, akkor a víz átfolyása ezzel megszűnne. A 17, 18 átfolyóhelyeket határoló, víz betöltésekor átnedvesedett föld kapilláris hatása miatt azonban még felvesz némi vizet, Így a vizoszlop nem marad egyensúlyi helyzetben (szívóhatás = = vizoszlop súlya), hanem a szívóhatás ellenében süllyed. A vizoszlop ekkor - a vákuum szívóhatása miatt - egyensúlyi helyzetébe vissza igyekszik térni. Ezt azonban nem teheti, ugyanis a 17, 18 étfolyóhelyeket határoló föld nagy nedvességtartalmú, és ezért légátnemeresztő. A nedvesítés Így abbamarad, mig a növény a földből annyi vizet vesz föl, hogy a 17, 18 átfolyóhelyek egyikénél, pl. a 17 átfolyóhelynél a föld annyira kiszárad, hogy a levegőt ezen az átfolyóhelyen átereszti. A levegő ezután a 17 étfolyóhelyen áthatol és légbuborék formájában a 9 tárolótér felső felébe felszáll, miáltal ott a vákuum csökken. A beszivott levegő mennyiségével azonos mennyiségű viz kilép a 18 átfolyóhelyen. A 17 átfolyóhelyen való légbeszivás megszűnik, mihelyt a 18 átfolyóhelyen kilépő vízmennyiség a 17 átfolyóhely környezetébe kerül és azt étnedvesltve, tömiti. A föld Így nedvességfüggő tömítőanyagként működik, ami az átfolyóhelyeken való levegő áthaladását megakadályozza, mihelyt a nedvességtartalma megfelelő értékre nőtt. igy a föld nedvességtartalma által önműködően szabályozott nedvesítés következik be.

Ezen találmány keretén belüli felismerés alapján a nedvesítő készülék működésmódja az alábbi: a nedvesítés mértéke lényegesen függ a két 17, 18 étfolyóhely egymás közti távolságától. Minél nagyobb ez a távolság, annál intenzivebb a nedvesítés. Ezért a két

17, 18 átfolyóhelyet fentiek alapján egymáshoz, közel helyezik el, azonban csupán annyira, hogy a földben jelenlevő szokásos idegen anyagok, mint kő vagy hasonlók egyszerre mindkét átfolyóhelyei ne tömhessék el, mert fentiek alapján a készülék csak akkor működik, ha legalább az egyik átfolyóhelyet közvetlenül föld határolja. Ha a 17, 18 étfolyóhelyek távolságát nagyra választják, úgy túlnedvesltés keletkezik, és fennáll annak a veszélye, hogy a föld eliszaposodik és a növények nem fejlődnek. Λ távolságot nagyobbra választják, ha a vízmennyiség, és ennek megfelelően a nedvesítendő földmenynyiség túl nagy. Az a hatér, ahol a túlnedvesltés veszélye még nem lép fel, n.3 cm szerinti lyuktávolságnél áll be, ahol n a tárolótér térfogata literben mérve.

Ha a 9 tárolótérben levő víz elhasználódik, ami a példaképpen: kiviteli alaknál mintegy 2 hónap múlva következik be, akkor az utántöltés se nem szükségest se nem kívánatos, mert a föld még nedves. Tapasztalatból megállapítható, hogy a növények lényegesen jobban fejlődnek, ha az utántöltéssel várunk, míg a föld majdnem kiszárad. Ez arra vezethető vissza, hogy a kiszáradás közben öszszehúzódó 15 föld áz 5 belső faltól elvélik. Λ vizet csak azután kell a 9 tárolótérbe utántölteni, mikor a 15 föld és az 5 belső fal között egy gyűrűalakú rés képződött.

Ezzel összefüggésben lényeges, hogy a 17, 18 átfolyóhelyek az 5 belső faltól ül. a 8 peremtől meghatározott távolságra vannak a fenék 7 belső falán kiképezve, mely lefelé domború.· Ezáltal biztosított, hogy a kiszáradt, az 5 belső faltól elváló 15 főlddarabok megfelelően tömören felfeküdjenek a 17, 18 átfolyóhelyeken. Ez feltétele annak, hogy a készülék a 9 tárolótér feltöltése után ismét megbízhatóan működjék. Noha az utántöltéskor a 17, 18 átfolyóhelyekröl folyik ki víz, ez nem olyan sok, hogy a földdarabokat annyira étnedvesitse, hogy azok az 5 belső falig kitáguljanak. Ezáltal a föld és a köpeny fala között egy rés marad, és ha az átfolyóhelyek ezen a falon vagy a peremen vannak kiképezve, akkor a nedvesítés végképp megszűnik, mihelyt a tárolótér felső részén a megfelelő vákuum kialakul.

Ha az edényt szabadban, pl. egy virágágyban állítják fel, akkor a 22 gyengítést egy a 21 lyukon átdugott szerszámmal kitörik. Ezáltal egy kifolyólyuk keletkezik, amin át az esővíz a 14 belső térből kifolyhat. Mivel az áttört kifolyólyuk a fenék 7 belső falának legmélyebb pontján van, az esővíz nem tud összegyűlni az edény belső terében. És mivel a 6 és 7 falakon levő kifolyólyukak között egy közbülső tér helyezkedik el, biztosított, hogy a 14 belső térben levő 15 föld ne érintkezzék közvetlenül a G külső fal alatti földdel. Ezzel elkerülhető, hogy a 17, 18 átfolyóhelyekröl kilépő vizet az edényt övező földréteg felszívja.

A 20 gyűrű nemcsak a 9 tárolótér kifolyólyukaktól való elválasztására szolgál, hanem a fenék 6 külső és 7 belső fala közötti távtartót is képez. Megakadályozza, hogy rázkódások következtében ezek egymáshoz viszpnyltva elmozduljanak, és ezáltal a 17, 18 étfolyóhelyeken víz préselődjön át.

A készülék működése szempontjából lényeges, hogy a 17, 18 átfolyóhelyek egyikén a 9 tárolótérbe kerülő levegő nem marad az átfolyöhely környezetében, hanem felszáll. Ezt a fenék 7 belső falának domború klkép³ zése biztosítja, és ha az edényt lejtős alapra állítják, a 20 gyűrű köralakü kiképzése folytán a légbuborékok nem rekedhetnek lenn.

» A 3. ábrán vázolt 30 edény az 1 edénytől abban különbözik, hogy kettősfalú helyett csupán egyrétegű 31 feneke van, melybe a 34 köpeny 32, 33 külső és belső fala illeszkedik. A 34 köpeny porózus agyagból készül, melynek a tárolótérrel ellentétes oldalára üvegszerű viz- és légátnemeresztő 35 réteget visznek fel. A 33 belső fal alsó peremén két 36, 37 szakaszt bevonat nélkül hagynak. Az agyagfal 36, 37 szakaszénak pórusai képezik az átfolyóhelyeket, amelyeken át levegő hatol a tárolótérbe, és viz távozik onnan. A 31 fenék készülhet más anyagból is, vagy ugyancsak agyagból, miközben az utóbbi esetben az alsó oldalát ugyancsak üvegszerű bevonattal látják el.

Az 1 edény működésmódjánál ismertetett okok folytán a 30 edénynél is gondot kell arra fordítani, hogy a föld annyira ne száradjon ki, hogy a 36, 37 szakaszok környezetében a 34 köpeny 33 belső falától elváljon. Ezen hátrány kiküszöbölése érdekében természetesen a 30 edényt is az 1 edénynek megfelelően alakítják ki, s a bevonat nélküli 36, 37 szakaszokat a fenék belső falán helyezik el.

A 4. ábrán vázolt készülék egy 41 virágládába való betétként van kialakítva. Ez egy példaképpen négyszögletes 42 tartályból áll, melynek felfelé nyúló, dugóval tömített módon lezárható 43 beöntőcsonkja van. A 42 tartály felső falán: két kapilláris 46, 47 cső van, melyek majdnem a tartály fenekéig nyúlnak. Mindkét kapilláris 46, 47 cső felső végéhez egy-egy 48, 49 tárcea csatlakozik, melyeknek a csövekhez csatlakozó furata felfelé szűkül, és 44, 45 átfolyóhelyként szolgál. A 48, 49 tárcsák tömített módon a tartály falához vannak ragasztva. A 40 készülék alapjában az 1 edénnyel azonos módon működik, vagyis a levegő a kapilláris 46, 47 csövek egyikén át a 42 tartály tárolóterébe kerül, és a víz a másik csövön át kifolyik.

A 40 készülék 5. ábrán vázolt 50 változatánál elmaradnak a kapilláris csövek, és e hqlyett az 51 tartályfal felső része közel a tartályfenékig húzódó 52 bemélyedéssel van ellátva, mely megközelítőleg az 1 edény 2 köpenyének és 3 fenekének 5 és 7 belső falaihoz hasonló kialakítású, és a 17 és 18 étfolyóhelyeknek megfelelő 54, 55 átfolyóhelyeket tartalmaz. Célszerűen az a kiviteli alak is ellátható az 1 edénynél szereplő 20 gyűrűvel, 21 lyukkal és 22 gyengítéssel, hogy a szabadban felállított készülék 52 bemélyedéséből az esővíz kifollyon.

A 6. és 7. ábrán vázolt 60 készülék földbe, példaképpen virágágyba, virágládába való beágyazásra alkalmas. Ez egy példaképpen hengeres 61 tartályból áll, melynek felső végén dugó által légmentesen lezárható nyílása, alul pedig 62 lábrésze van, melynek felfelé haladó alulról domború felső falán az 1 edény 17 és 18 átfolyóhelyeinek megfelelő 63, 64 átfolyóhelyek vannak kiképezve. A nedvesítendő földtömeg mennyiségétől függően több egymástól távkőzzel elhelyezett 60 készülék ágyazható a földbe.

Különösen igen nagy méretű nedvesítő készülékeknél kettőnél több átfolyóhely is kiképezhető. Hogy a tülnedvesítést elkerüljük, ebben az esetben is ügyelni kell arra, hogy az összes átfolyóhely n.3 cm, előnyösen

n.l cm méretű szakaszon belül helyezkedjen el. Példaképpen egy kör kerülete mentén alakíthatók ki az átfolyóhelyek, ahol n a kör átmérője (η = a tárolótér literben mért térfogata).

Mivel a készülék működése szempontjából alapvető követelmény, hogy az átfolyóhelyek közül legalább az egyiket ne válassza el kő vagy hasonló, vagy üreg a földtől, az átfolyóhelyekre szlvőképes anyagú tárgyat hegyeznek, ami a földdel érintkezik; Például az 1 edény 17, 18 átfolyóhelyei közül legalább egyet filcdarabbal vagy egyéb szlvőképes porózus anyaggal lefednek, melynek mérete úgy van megválasztva, hogy a földben levő kő vagy idegen anyag annak csak egy részét fedhesse le, miáltal a föld és a szívóképes anyag bensőséges érintkezése biztosított. Ugyanakkor megállapítható, hogy ezáltal a nedvesítés gyorsabb, és fennáll a föld túl— nedvesítésének és eliszaposodásának veszélye. Ez a megoldás ezért gyakorlatilag csak a szabadban elhelyezett, földbe ágyazott 60 készülékeknél valósul meg.

A nedvesítő készülék gyepek öntözésére is felhasználható. Ekkor egy víztartály aljára csőhálózatot csatlakoztatnak. Az átfolyóhelyek a csövek falán vannak kialakítva. A viz tartályba való betöltésére egy elzárószervvel lezárható beöntócsonk szolgál. A tartály felső fulán egy visszacsapószelep van, melyen ót a víz betöltése közben a tartályból a levegő eltávozik.

Claims (15)

1. Készülék növényekkel és/vagy növényi szaporítóanyagokkal beültetett termőtalaj nedvesítésére, amelynek egy viz betöltésére szolgáló, tömitetten lezárható nyílással rendelkező tárolóteret körülvevő falazata, és

19Ε900 legalább két, a tárolótérből vizkiáramoltató ill. aba levegőt beléptető átfolyóhelye van, azzal jellemezve, hogy az átfolyóhelyek (17,

18; 36, 37; 44, 45; 54, 55; 63, 64) a falazat termőfölddel közvetlenül vagy az átfolyóhe- 5 lyek (17, 18; 36, 37; 44, 45; 54, 55; 63, 64) nyílásaihoz hozzárendelt nedvszívó ill. porózus anyag közvetítésével érintkező tartományaiban vannak kiképezve.

(Elsőbbsége: 1985.03.29.) jo

2. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az egyes átfolyóhelyek (17, 18; 36, 37; 44, 45; 45, 55; 63, 64) egymástól legfeljebb n.3 cm, előnyösen n.l cm távolságban vannak kiképezve, ahol n a tá- J5 rolóLér (9) literben kifejezett térfogatának számértéke.

(Elsőbbsége: 1985.10.21.)

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy összesen két, 20 egymástól megbatározott, távolságra elhelyezett qtfolyóhelye (17, 18, 36, 37, 44, 45, 54,

55, 63, 64) van.

(Elsőbbsége: 1985.03.29.)

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike sze- 25 rinti készülék, azzal jellemezve, hogy az átfolyóhelyek (17, 18, 36, 37, 44, 45, 55, 63, 64) szűkülő kialakításúak, vagy belső átmérőjük a falazat vastagságánál nagyobb.

(Elsőbbsége: 1985.10.21.) 31

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az átfolyóhelyek (17, 18, 36, 37, 44, 45, 54, 55,

63, 64) belső átmérője legfeljebb 5 mm, előnyösen 0,5-2 mm. 3:

(Elsőbbsége: 1985.10.21.)

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy kettősfalú köpennyel (2; 34) és/vagy fenékkel (3) ellátott edénye (1, 30) van, a tárolóteret (9) 41 körülvevő falazat a köpeny (2; 34) és/vagy fenék (3) külső- és belső falaiból (4-7, 32,

33) van kialakítva, az átfolyóhelyek (17, 18,

36, 37) a köpeny (34) belső falának (33) alsó részén és/vagy a fenék (3) belső falán (7) 45 vannak kiképezve és a felfelé nyitott belső tere a (14) termőföld befogadására alkalmas módon van kialakítva.

(Elsőbbsége: 1985.03.29.)

7. A 6. igénypont szerinti készülék, az- 5' zal jellemezve, hogy edénye (1) kettősfalú köpenyből (2) és kettősfalú fenékből (3) van kialakítva, az átfolyóhelyek (17, 18) a fenék (3) belső falán (7), annak peremétől (8) térközzel vannak elhelyezve és a fenék (3) bel- 5 ső fala (7) lejtősen vagy lefelé domborodóan van kiképezve.

(Elsőbbsége: 1985.03.29.)

8. A 7. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy fenekének (3) belső fala C (7) peremétől (8) a közepe felé lefelé lejtősen, vagy domborúan van kialakítva.

5 láp (Elsőbbsége: 1985.03.29.)

9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy legalább egy, a fenék (3) külső és belső falát (6, 7) térközzel elválasztó távtartóval van ellátva. (Elsőbbsége: 1985.03.29.)

10. A 9. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy távtartója egy gyűrű (20), és a fenék (3) gyűrű (20) által körülzárt külső és belső falának (6, 7) mindegyikén egy lyuk (21) vagy egy gyengítés (22) van kiképezve.

(Elsőbbsége: 1985.10.21.)

11. A 10. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a fenék (3) külső- és belső falának (6, 7) gyűrű (20) által körbezárt szakaszán az egyik falon egy lyuk (21) a másik falon pedig egy gyengítés (22, van kiképezve.

(Elsőbbsége: 1985.10.21.)

12. A 7-11. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy edénye (1) két darabból van összeillesztve, melynek egyik része a köpeny (2) és a fenék (3, belső fala (5, 7) valamint a köpeny (2) belső falát (5) a külső falával (4) összekötő felső perein (10), másik része pedig a fenék (3) külső fala (6), miközben a köpeny (2) külső fala (4) a két rész egyikével egybeépítve van kialakítva, vagy a két rész mindegyikéhez kapcsolódva két részből áll, és az edény (1) két darabja horonyilleszléssel, tömitett módon van összeerősltve.

(Elsőbbsége: 1985.03.29.)

13. A 10. vagy 12. igénypontok szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a gyűrű (20) az edény (1) egyik vagy másik darabjával egybeépítve van kialakítva, vagy mindegyik darabbal külön-külön egybeépített két részből áll, és a gyűrű (20) az egyik vagy másik darabbal illetve saját másik részével horonyillesztéssel van összeerősltve. (Elsőbbsége: 1985.03.29.)

14. A 6. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az edény (30) köpenyének (34) és/vagy fenekének (31) legalább belső fala (33) porózus agyagból van kiképezve, amelynek egyik oldala levegőt és vizet át nem eresztő réteggel (35) be van vonva, és a köpeny (34) belső falának (33) alsó részén és/vagy a fenék belső falán az átfolyóhelyeket (36, 37) képező legalább két bevonatlan tartomány van.

(Elsőbbsége: 1985.03.29.)

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az átfolyóhelyek (44, 45) csatlakozó csövek (46, 47) útján, melyek közül legalább az egyik egy kapilláris cső, a tárolótér alsó részével vannak összekötve.