HU195547B - Runway section for monorail - Google Patents

Description

Λ találmány tárgya járósín-szakasz egysínű függőpályához, amely főként alagutakban és föld alatti bányaüzemekben használható, és amelynek függőleges, I-keresztmetszetű tartógerince, valamint a tartógerinc végein vízszintes peremei vannak, amely peremek közül a két alsó perem belső oldalai a vontató, vagy szállító egységek tartógörgői számára egymással ellentétesen kifelé lejtő futófelületekként vannak kialakítva.

Az I-keresztmetszetű járósínekkel kialakított egysínű függőpályákat alagutakban vagy föld alatti bányaüzemekben személyek vagy teher szállítására alkalmazzák. A járósínek mind a saját hajtással ellátott szállítópályáknál, mind a vontatóköteles hajtású szállítópályáknál lényegében oldhatóan egymás után elhelyezett sínszakaszokból állnak. Ezeknél a sínszakaszoknál mind a vízszintes hosszirányú középsík feletti rész a vízszintes hosszirányú középsík alatti részhez viszonyítva, mind pedig a függőleges hosszirányú középsík két oldalán lévő rész egymáshoz viszonyítva egyformán van kialakítva. Ez azt jelenti, hogy a felső perem középvastagsága megfelel az alsó perem középvastagságáiiak, továbbá a felső perem belső oldalainak is ugyanolyan ellenkező irányú hajlása van, mint az alsó perem belső oldalainak, A felső peremek felső oldalai, és az alsó peremek alsó oldalai síkként vannak kialakítva, és egymással párhuzamosak. A felső peremek és alsó peremek tartógerincbe való átmenetei le vannak kerekítve.

A járósín-szakaszok egymáshoz, illetve egymás után kapcsolása céljából általában mind a járósín-szakaszok fölött, mind ezek alatt a járósín-szakaszok végeinél kötőlemezszerű, illetve csuklószerű összekötőelemek vannak a felső peremekre, illetve az alsó peremekre hegesztve. Ezenkívül szükség van arra, hogy a járósín-szakaszok végein lévő összekötőelemek közé vasalások legyenek a felső peremekre hegesztve, amelyek egyrészt a járósínszakaszoknak közvetlenül a hegyre, vagy a hegyet alátámasztó biztosításokra való függesztésére szolgálnak, másrészt azokat a görgős bakokat tartják, amelyekben vontatóköteles üzemű, egysínű függőpályáknál a vontatókötél mintegy kényszerpályán van vezetve. Az ilyen, rendszerint bonyolult kialakítású vasalásokat nemcsak tartóképesség szempontjából kell a mindenkori keresztmetszeti profilhoz illeszteni, hanem külön szerelvényként kell elkészíteni, és ezenkívül a szükséges mennyiségben kell készletezni, készenléti állapotban tartani, ami meglehetősen költséges. Hátrány az is, hogy hegesztési munkákra is szükség van, amit csak arra kiképzett szakmunkások gondos kézi munkával vagy különleges hegesztő berendezésekkel tudnak végrehajtani.

Az Ismert járósín-szakaszok elvileg lényegében megfelelőek, azonban az idők folyamán a szállítani kívánt terhek súlya megnövekedett. Például ma már az aládúcoláshoz nagymértékben összeépített biztosítóállványokat kell a beépítés helyére szállítani, amelyek igen nagy súlyúak, minek következtében a járósín-szakaszok igénybevétele is jelentősen megnőtt és egyre tovább nő. Lehetne azt gondolni, hogy a nagyobb szállított súlyokhoz elegendő egyszerűen a járósín-szakaszok keresztmetszetének megfelelő megnövelése. Ez a gyakorlati követelmények szempontjából logikusnak tűnő intézkedés, azonban azzal a hátrányos következménnyel járna, hogy a peremeket szélesebbé, a tartógerinceket pedig vastagabbá kellene alakítani. Ez szükségessé tenné, 2 hogy az alagutakban, illetve a föld alatti bányaüzemekben a már meglévő szállítóberendezéseket, valamint az ezekhez illesztett biztosító szerkezeteket is a járósínszakaszok megváltozott keresztmetszetéhez illesszük.

A találmány feladata egysínű függőpályákhoz használható, a leírásunk bevezető részében ismertetett járósín-szakasznak olyan módon való továbbfejlesztése, hogy az nagyobb szállított súlyokat is kifogástalanul tudjon hordozni, és ezenkívül a meglévő járósín-szakaszok profiljaival problémamentesen kombinálható legyen anélkül, hogy az alagutakban, illetve a föld alatti bányaüzemekben meglévő szállítóberendezéseket, valamint az ezekhez alkalmazott biztosító berendezéseket meg kellene változtatni.

A találmány értelmében a kitűzött feladatot olyan járósín-szakasz létrehozása révén oldjuk meg, amelynek jellemzői az 1. igénypont jellemző részében vannak meghatározva, azaz a felső peremek felett a tartógerincceí közös függőleges síkban elhelyezkedő felső tartógerinc van.

A felső peremek felett egy felső tartógerinc elhelyezésének fontos előnye, hogy az eddig ismert I-profiloknál elérhető keresztmetszeti tényezőknél legalább 50%kai nagyobb keresztmetszeti tényezőt biztosít. Ebből következik, hogy minden egyes járósín-szákasz jelentősen nagyobb mértékben vehető igénybe anélkül, hogy ez a szállítási üzemet, a szállítási feladatok végzését korlátozná, károsan befolyásolná. Ezenkívül minden egyes járósín-szakasz sokkal hosszabbra alakítható ki, mint eddig. így például elképzelhető, hogy a hagyományos, rendszerint mintegy 3 m hosszú járósín-szakaszok hossza ilymódon már 5 in, vagy ennél is több lehet. Ennek az az előnye, hogy a járósín-pálya mentén csökken a sínillcsztések száma. Ezáltal nemcsak a gyártási költségek, a raktározási, illetve készletezési költségek, valamint a járósín-szakaszok felett és alatt lévő összekötőelemek, és ezek felerősítési költségei csökkennek, hanem további előnyt jelent, hogy a szállítási üzem sokkal nyugodtabbá tehető és a kopások mértéke is csökken. A szállítási üzemnél tapasztalható nyugodtabb futás előnyei főként személyek szállításánál fontosak, mivel ezáltal az utazási kényelem is jelentősen nő.

A felső perem és a felette lévő felső tartógerinc egybeépítésének előnyös eredménye, hogy ez a felső tartógerinc közvetlenül felhasználható a járósín-szakaszoknak a hegyhez, vagy a biztosító szerkezethez való rögzítésére. Arra is van lehetőség, hogy a vontatóköteles üzemű, egysínű függőpályáknál szükséges görgőbakokat közvetlenül a felső tartógerinchez erősíthessük és többé nincs szükség arra, hogy a járósín-szakaszok felső pereméhez járulékos tartórészeket hegesszünk. Ezenkívül a felső tartógerinc hosszirányában tetszőleges számú felfüggesztési pontot alkalmazhatunk a járósín-szakaszok felerősítéséhez anélkül, hogy a járósín-szakaszok profil-keresztmetszetét meg kellene növelni, illetve járulékos tartószerkezeteket kellene alkalmazni. Elvileg az egész felső tartógerinc használható a mindenkori járósín-szakasz felfüggesztésére. Előnyös végül az is, hogy az új járósfnszakaszok a hagyományos l-profilú járósín-szakaszokkal is problémamentesen koinbinálhatők.

A találmány egy előnyös kiviteli alakját a 2. igénypont jellemzői határozzák meg, ami szerint a felső perem középvastagságának az alsó perem középvastagságához

195 547 való viszonya gyakorlatilag 2:3. A felső tartógerinc elhelyezése lehetővé teszi a felső perem középvastagságának az alsó perem középvastagságához való olyan méretezését, hogy a járósín-szakaszok teherbíróképességének, és hordozóképességének korlátozása nélkül a hagyományos járósín-szakaszok profiljához viszonyítva az alsó peremek vastagabbra alakíthatók ki. Ennek eredményeként a vontató, vagy szállító egységek tartógörgőit hordozó és vezető alsó peremek élettartama jelentősen megnő.

A felső perem középvastagsága az alsó perem középvastagságához viszonyítva annál kedvezőbben méretezhető, minél kedvezőbb a felső tartógerinc vastagságának a tartógerinc vastagságához való viszonya. Ilyen szempontból egy további előnyös kiviteli alakot határoznak meg a 3. igénypont jellemzői, amelynél a felső tartógerinc vastagságának a tartógerínc vastagságához való viszonya 4:1-2:1, előnyösen gyakorlatilag 3:1.

A 4. igénypont jellemzői a járósín-szakaszok felfüggesztésére biztosítanak jobb lehetőségeket, kedvező tehereloszlás mellett azáltal, hogy a felső tartógerinc magasságának a tartógerinc magasságának és a peremek vastagságának összegéhez való viszonya 1 :1,5-1 :2,5, előnyösen 1 :2.

A felső peremek felső oldalai vízszintesek lehetnek, azaz a tartógerincre pontosan merőlegesen helyezkedhetnek el. Egy további példaképpen! kiviteli alakot az 5. igénypont jellemzői határoznak meg, ahol a felső peremek felső oldalai az oldalfelületek felé lejtősen vannak kialakítva. E jellemzők alkalmazása esetén az alsó perem középvastagságának megnövelésével együtt az alsó és felső peremek közötti szabad tér függőlegesen felfelé tolható el, úgyhogy a profil keresztmetszeti felületek kieggyenlítése mellett a keresztmetszeti tényező 10—30%-kal megnövelhető.

A találmányt részleteiben a rajzpn vázolt példaképpen! kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük, alroi:

— az 1. ábra egysínű függőpálya járósíne egyik járósín-szakaszának végét oldalnézetben mutatja;

— a 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett II—II vonal menti függőleges metszet;

— a 3. ábra egy további kialakítású járósín-szakasz függőleges metszete.

Az I. és 2. ábrán egy 5- 6 m hosszú 1 járósín-szakasz végének vázlatos oldalnézete, illetve függőleges metszete van feltüntetve. Az ilyen 1 járósín-szakasz például egysínű függőpályákhoz használható. Az egyes 1 járósínszakaszok a rajzon nem szemléltetett sínösszekötőelemekkel, oldhatóan vannak egymáshoz, illetve egymás után kapcsolva.

Mindegyik 1 járósín-szakasz keresztmetszete alapjában véve I-alakú. Két gyakorlatilag vízszintes 2 felső perem az 1 járósín-szakasz függőleges hosszirányú középsíkjában lévő 3 tartógerinc révén van a szintén gyakorlatilag vízszintes 4 alsó peremekkel összekötve.

A 2 felső perem fölött az 1 járósín-szakasz teljes hosszában elhelyezkedő 5 felső tartógerinc van, amely a 2 felső peremekkel egydarabként van kialakítva.

A 2 felső perem középvastagsága a 4 alsó peremek középvastagságához viszonyítva úgy van megválasztva, hogy ezek aránya 2:3. Ez azáltal válik lehetővé, hogy az 5 felső tartógerinc vastagsága úgy aránylik a 3 tartógerinc vastagságához, mint 4:1-2:1, előnyösen mint 3:1. A 3 tartógerinctől a 2 felső peremhez és a 4 alsó peremekhez való átmenet, valamint a 2 felső peremektől és 4 akó peremektől ezeknek 6, 7 oldalfelületig való átmenetek le vannak kerekítve. |

Elegendő lehetőség van arra, hogy az 5 felső tartógerincet egyrészt az 1 járósín-szakaszok felfüggesztő elemeként, másrészt a járósín hosszirányában egymás rtán elhelyezett 1 járósín-szakaszok egymáshoz kapcsolására használjuk fel. E feladatok elvégzésére az teszi alkalmassá, hogy az 5 felső tartógerinc magassága úgy aránylik a 3 tartógerinc magasságának és a 2, 4 felső,' illetve alsó peremek vastagságának összegéhez, mint 1 :1,5 — 1 :2,5, előnyösen mint 1 :2.

Az 1. és 2. ábrából kitűnik, hogy a 8 belső oldalak lejtése mind a 4 alsó peremeknél, mind a 2 felső peremeknél mintegy 14%. Ez a lejtés nagyon célszerű a vontató vagy szállító egységek tartógörgőit vezető felü-, leteknél, azaz a 4 alsó peremek 8 belső oldalainál. I

Az 5 felső lartógeiincbc a mindenkori föld alatti adottságoktól függő távolságban — 9 furatok vannak bemunkálva. A 9 furatok például függesztőláncok végeinek befogadására szolgálnak. A 9 furatok használhatók arra is, hogy a rajzon nem ábrázolt görgőbakokat közvjtlcnül az 5 felső tartógerinchez erősítsük. Ezeken kívül az 5 felső tartógerinc 9 furatai két egymás után ehelyezett 1 járósín-szakasz közötti összekötőelemek, befogadására, elhelyezésére is használhatók. '

Míg az előzőekben ismertetett példaképpen! kiviteli, a-aknál a 2 felső peremek 10 felső oldalai pontosan merőlegesek a 3 tartógerincre, azaz vízszintesek, addig a 3. ábra szerinti l' járósín-szakasznál a 2' felső peremek 19' felső oldalai a 6' oldalfelületekhez, illetve ezek felé lejtősen vannak kialakítva. Ezenkívül a 4' alsó peremek nagyobb középvastagságúra vannak kialakítva. Ennek eredményeként a lejtős 10' felső oldalakkal és lejtős 8' belső oldalakkal kialakított 2' felső peremek, valamint a lejtős 8' belső oldalakkal kialakított 4' alsó peremek közötti szabad tér az 1. és 2. ábrákon látható példaképpen! kiviteli alakhoz viszonyítva felfelé el van tolva, azonban nincs megnagyobbítva. Ilyen módon a profilkeresztmetszeti felületek kiegyenlítése mellett a keresztmetszeti tényező 10-30 %-kal megnövelhető. Ezenkívül az 5' felső tartógerinc valamivel nagyobbra is kialakítható.

Claims (5)

1. Járósín-szakasz egysínű függőpályához, amely főként alagutakban és föld alatti bányaüzemekben használható, és amelynek függőleges, I-keresztmetszetű tartógerince, valamint a tartógerinc végein vízszintes peremei vannak, amely peremek közül a két alsó perem belső oldalai a vontató vagy szállító egységek tartógörgői számára egymással ellentétesen kifelé lejtő futófelületekként vannak kialakítva, azzal jellemezve, hogy a felső peremek (2, 2') felett a tartőgcrincccl (3) közös függőleges síkban elhelyezkedő felső tartógerinc (5, 5') van.

2. Az 1. igénypont szerinti járósín-szakasz, azzal jellemezve, hogy a felső perem (2) középvastagságának az alsó perem (4) középvastagságához való viszonya gyakorlatilag 2:3.

-3b

195 547

3. Az 1. igénypont szerinti járósín-szakasz, azzal jellemezve, hogy a felső tartógerinc (5,5') vastagságának a tartógerine (3) vastagságához való viszonya 4:1-2:1, előnyösen gyakorlatilag 3:1.

4. Az 1., vagy 3. igénypont szerinti járósín-szakasz, azzal jellemezve, hogy a felső tartógerinc (5, 5') magasságának a tartógerinc (3) magasságának és a peremek (2. 2', 4, 4') vastagságának összegéhez való viszonya I : 1,5 1 :2,5, előnyösen 1 :2.

5. Az i. vagy 2. igénypont szerinti járósín-szakasz, 5 azzal jellemezve, hogy a felső peremek (2') felső oldalai (10') az oldalfelületek (6') felé lejtősen vannak kialakítva.