HU194395B - Method for measuring mass flow of solid material - Google Patents
Method for measuring mass flow of solid material Download PDFInfo
- Publication number
- HU194395B HU194395B HU823044A HU304482A HU194395B HU 194395 B HU194395 B HU 194395B HU 823044 A HU823044 A HU 823044A HU 304482 A HU304482 A HU 304482A HU 194395 B HU194395 B HU 194395B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- solids
- concentration
- pulse
- mass flow
- solid
- Prior art date
Links
Classifications
-
- G—PHYSICS
- G01—MEASURING; TESTING
- G01F—MEASURING VOLUME, VOLUME FLOW, MASS FLOW OR LIQUID LEVEL; METERING BY VOLUME
- G01F1/00—Measuring the volume flow or mass flow of fluid or fluent solid material wherein the fluid passes through a meter in a continuous flow
- G01F1/74—Devices for measuring flow of a fluid or flow of a fluent solid material in suspension in another fluid
Description
A találmány tárgya eljárás szilárdanyag-tömegáram mérésére szílárdanyag-gáz-szuszpenziók csővezetékekben való szállításánál, főként sűrűáramban és megemelt nyomás mellett Történő szállításnál, mint pl. poralakd tüzelőanyagok nagy nyomás alatt üzemeltetett elgázosftó reaktorokba történő bevezetésénél.
A tág alkalmazási lehetőségek miatt a poralakú tüzelőanyagok oxigénnel mint elgázosító közeggel való elgázosítása lángreakció formájában különösen előnyösnek bizonyult. Az ilyen elgázosítási eljárás többnyire nagy nyomás alatt, pl, 3 Mpa nyomásnál játszódúc le. Ismertek olyan technológiák, mint pl. a 201 064 számú DD szabadalmi leírás szerinti megoldás, amelyeknél a poralakú tüzelőanyagot egy zsiliprendszeren keresztül hozzák megfelelő nyomásra, majd ezt követően egy hordozógáz-áramban szuszEsndálva szállítóvezetékeken keresztül vezetik a tujdonképpeni elgázositó reaktor égőjéhez vagy égőihez. Amint a fent említett iratból is kitűnik, eközben arra törekszenek, hogy a hordozógáz-áramban a porkoncentrációt extrém magas értéken tartsák. így pl. a szilárdanyagnak a hordozógáz-térfogatáramhoz képesti arányát (az üzemi hőmérsékletre és az üzemi nyomásra vonatkoztatva) 300 kg/m3 -nél nagyobb értékre állítják be.
Az üzem gazdaságossága és a berendezés műszaki biztonsága szempontjából feltétlenül szükséges, hogy az elgázosító reaktor valamely égőjéhez adott időegység alatt bevezetett poralakú tüzelőanyag-mennyiséget mérni és szabályozni tudják.
Többek között a 25 56 957 sz. DE közrebocsátási iratból ismeretes az a megoldás, amelynél több időszakosan üzemeltetett nyomás alatti készlettartályt alkalmaznak és a poralakú tüzelőanyagot ezekből a tartályokból egy az elgázosító reaktor égőjéhez vezető közös szállítóvezetékbe vezetik. Ebben az esetben a nyomás alatti készlettartályok ráhelyezhetök pl. súlymérő szelencékre is, és ily módon a készlettartályokból kilépő porhozam és azzal együtt az égőhöz időegység alatt bevezetett pormennyiség meghatározható, Ez a módszer azonban nem vezet eredményre,ha egy nyomás alatti készlettartályból több, egyidejűleg és egyenként ellenőrizendő, egy-egy égőhöz vezető szállítóvezetőket kell ellátni, vagy ha egy nyomás alatti készlettartályból, amelyet megfelelő zsilipeken vagy szilárdanyag-szivattyúkon keresztül periodikusan utántöltenek, egy folyamatos szilárdanyag-áramot vesznek el.
Ismeretes továbbá, hogy a portömegáram mértékeként a por-hordozó-gáz-szuszpenzió egy a szállítóvezetékbe beszerelt Venturi-fúvókán bekövetkező nyomásesését vagy a szállítóvezeték meghatározott hoszszán bekövetkező nyomásesését használják fel, amint az a 14 33 327 számú DE közrebocsátási iratból ill,
K. R. Barker és társai cikkéből (Pressure Feeder fór Powdered Coal, Indutrial and Engineering and Engineering Chemistry 43 (1951) 1204-től 1209 oldalig) megismerhető. Eltekintve attól, hogy egy olyan fojtási hely mint pl. egy Venturi-fúvóka beszerelése nagy szilárdanyag-koncentrációjú por-hordozógáz-szuszpenzió szállításánál a folyamatos üzemelés dugulás általi megszakadásának veszélyét hordozza magában, a nyomásesés és a por-tömegáram közötti összefüggést sok további paraméter is, mint pl. a mérési elrendezés geometriája, a szállítandó szilárdanyag jellege (szemcseeloszlás, szemcsefelépités, felületi tulajdonságok, keménység, sűrűség), a szilárdanyag-tömeg hordozóRáz-térfogathoz képesti aránya és a hordozógáz mérési helyen fennálló üzemi állapota is jel-, lemzi. Emiatt tehát hosszadalmas hitelesítési műveletek is szükségesek, így az ilyen mérést legtöbbször csak tendenciamérésként alkalmazzák.
Ismertek olyan javaslatok is, pl. a 27 57 032 sz. DE közzétételi irat alapján, amelyek értelmében a hordozógáz-áramot a poralakú tüzelőanyaggal való feltöltés előtt, a por-hordozógáz-szuszpenzió sűrűséÍjét pedig a szállítóvezetékben kell mérni és megfeelő számítógép-kapcsolásokon keresztül a portömegáramot, vagyis az időegység alatt szállított pormennyiséget ily módon ki lehet számítani, mimellett kiegészítő bemeneti adatként a szilárdanyag-részecskék sűrűségét és a hordozógáz sűrűségét is betáplálják. Ez a módszer azonban nem alkalmazható, ha nagyobb szilárdanyag-koncentrációkkal, vagyis fajlagosan kis hordozógáz-térfogatáramokkal történik az üzemelés.
Még abban az esetben is, ha a kis gáztérfogat-áramok nagy nyomás meletti pontos mérésének vagy szivárgási veszteségek ill. a járulékosan, pl. a nyomásmérő helyek öblítésére a csővezetékbe bevezetendő (csekély mennyiségű) hordozógáz-mennyiségek pontos mérésének problémái megoldottak volnának, a pillanatnyi értékek tekintetében ezen feltételek mellett jelentős különbségek adódnak a porral való feltöltés előtti mérőhelyen mért hordozógáz-térfogatáram és a szállítóvezetékben áramló valódi hordozógáz-térfogatáram között.
Ezek a különbségek a (nyomás alatt álló) por-készlet tartályok és a szállítóvezeték közötti nyomáskiegyenlítődési folyamatok következtében lépnek fel, amelyek a készlettartályok utántöltésénél alkalmazott zsilipelő üzemmódból és az egész rendszerben fellépő önmagában csekély mértékű nyomásingadozásokból adódnak. Ezek a különbségek elhanyagolhatók, ha nagy hordozógáz-mennyiségeket használunk fel a por szállítására ('ntkaáramu szállítás). A sűrűáramú szállítás feltételei mellett, ahol pl. a 3,0 Mpa nyomás alatt egy barnaszénpor-hordozógáz szuszpenziót 500 kg barnaszénpor/m3 hordozó-gáz-koncen nációval szállítják, ezen különbségek pillanatnyi értéke elérheti a teljes hordozógáz-áram nagyságrendjét így a portömegáramnak a hordozógáz-áramból és a szuszpenzió sűrűségéből kiszámított, az elgázosító reaktor üzemelése és műszaki biztonsága számára fontos pillanatnyi értéke jelentős hibákkal terhelt.
A 27 57 032 számú DE közzétételi irat kitanítása végül abban az esetben sem alkalmazható, ha egy nyomás alatti készlettartályból több külónválasztottan szabályozandó és ellenőrizendő szállítóáram indul ki és a teljes hordozógáz-tömeget egységes áramként vezetik ebben a készlettartályba.
Ugyancsak egy ritakáramú szállítórendszer számára alkalmazható a 25 54 565 sz. DE közzétételi iratban megadott eljárás, ahol portömegáram szabályozása számára vezérjelként a mérőhelyen mért szilárdanyag-sűrűség és egy hordozógáz-térfogatáram és egy összehasonlító érték közötti különbség szorzata szerepel. Egyéként ez az eljárás nem ad mennyiségi tájékoztatást a portömegáramról. A szilárdanyag-sűrűség por-hordozógáz-szúszpenzióban való mérésre a 27 11 114 sz. DE közrebocsátási iratban abszorpciós méréseket Javasolnak' az elektromágneses hullámok szuszpenzión való áthaladásánál illetve a por-hordozógáz-szuszpenzió elektromos kapacitásának méréseit két alkalmas elektróda között.
Ismertek továbbá eljárások a szilárdanyag-részecs-21
19439*« kék sebességének optikai úton történő mérésére, radioaktív nyomjelző izotópok hozzáadásával és a szilárdanyag^ram impulzusának mérésével, vagyis annak az erőnek a mérésével, amelyet a szilárdanyag-áram egy az áramlatba benyúló érzékelőre gyakorol.
Bebizonyosodott azonban, hogy az optikai mérési eljárások, mint pl. a 142 606 sz. DD szabadalmi leírás szerinti megoldás, nagyon nagy szilárdanyag-koncentrációjű és nagy finomságú szilárdanyag-hordozógáz-szuszpenzíóknál alkalmazhatók.
A radioaktív nyomjelző izotópokkal végzett mérési eljárások ugyan alkalmasak egyes kísérletek elvégzésére, azonban tartós üzemnél a sugárvédelem és a radioaktív nyomjelző izotópok folyamatos szállítása és adagolása miatt olyan nehézségek keletkeznek, amelyek különösen a gazdaságosság figyelembevétele esetén gyakorlatilag nem megoldhatók.
Végezetül vannak mérőberendezések, amelyek az impulzus-elv alapján működnek (lásd pl. Weber, Aufbereitungstechnik 7 (1966) 603-tól 613 oldalig), ezek azonban nagy szilárdanyag-koncentrációknál viszonylag könnyen elromlanák és a szilárdanyag-áramba benyúló érzékelő miatt könnyen dugulásokat okoznak a szállítóvezetékben. Ez a dugulásveszély különösen nagy, ha a szilárdanyag rostos részeket is tartalmaz, mint pl. néhány bamaszénpor-fajta esetén.
Végül a 17 98 182 sz. DE szabadalmi leírásból olyan eljárás és berendezés ismerhető meg szemcsés áramló közeg által szállított anyag tömegáramának mérésére, ahol egy pneumatikus szállítóvezeték mentén egymástól adott távolságra elrendezett két helyen a szállított anyag koncentráció-ingadozás formájában jelentkező véletlen zavarokat márik és ezen zavaroknak a két mérőhely közötti futásidejét korrelációs eljárással számítják ki.
Emellett egy további mérőhelyen a szemcsés anyag tömegét mérik, amely a szállítóvezeték adott hosszegységében található és ebből a korrelációs eljárással megállapított futásidő figyelembevétele mellett kiszámítják az időegység alatt szállított szemcsés anyag tömegét. A koncentráció-ingadozások megállapítására szolgáló mérőberendezésekként az említett szabadalmi leírásban a szállítóvezeték falában elrendezett elektródákat alkalmaznak, amelyek kapacitását a szállított anyag koncentrációja befolyásolja. A szállítóvezeték egy-egy hosszegységére jutó szilárdanyag-tömeg mérésére gamma-sugaras transzmissziómérést alkalmaznak.
Jóllehet az említett irat nem korlátozódik kifejezetten erre, a benne megadott mérési eljárás valójában a pneumatikus szállításnál végzendő tömegárammiérésekre alkalmas, ahol pl. 1Ő kg/m3 hordozógáz szilárd-anyag-koncentrációkkal üzemelnek.
Ezzel szemben a jelen találmány alkalmazási területén több mint egy nagyságrenddel nagyobb szilárdanyag-koncentrációt, pl. 300 kg/m3-t kell mérési szempontból közben tartani.
Megmutatkozott, hogy az ilyen alkalmazási esetekben az említett 17 98 182 sz. DE szabadalmi leírásban felvázolt út nem vezet céljoz és a korrelációs eljárással meghatározott futásidő elfogadhatatlan mértékű hibákkal terhelt.
Célunk a találmánnyal olyan eljárás kidolgozása, a szilárdanyag-tömeg-áram mérésére szilárdanyag-gáz-szuszpenziók csővezetékekben történő szállításánál, amely a szilárdanyag-hordozőgáz-szuszpenziók számára nagyon magas szilárdanyag-koncentráció (sűrűáramú szállítás) és nagy nyomás esetén is megfelel és amely tartós üzemeltetésénél is gazdaságosan alkalma? ható.
A találmány célja elsősorban olyan mérési eljárás kidolgozása a hordozógázban szuszpendálf poralakú tüzelőanyag nyomás alatt működő elgázosító reaktorok, illetve tüzelő berendezések égőjéhez való bevezetésének ellenőrzéséhez, amely megfelel a mérés megbízhatósága iránt támasztott magas követelményeknek, amelyek ezen alkalmazási esetekben felmerülnek. A mérési eljárás által nyert jel impulzusként alkalmas kell, hogy legyen a folyamat szabályozására.
A találmány által megoldandó műszaki feladat olyan eljárás létrehozása a szilárdanyag-gáz-szuszpenziok csővezetékekben történő szállításánál, főként nagy nyomás alatt, amely nagyon nagy szilárdanyag-koncentrációjú szuszpenziók számára, vagyis-a sűrűáramú szállítás számára is alkalmazható, amely kiküszöböli a csővezetékben történő szállítás szállítóáramba benyúló érzékelők vagy fojtásá helyek átali zavarását, amelynél nincs szükség nyitott radioaktív nyomjelző izotópokra, amely megfelel a magas pontossági követelményeknek, amely messzemenően független a szállítandó szilárdanyag tulajdonságaitól és amely pl. időbeli viselkedése tekintetében alkalmas impuzusadásra a folyamatvezérlés és -szabályozás számára.
A találmány értelmében a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy szilárdanyag-gáz-szuszpenziót vezető csővezeték adott helyén az ezen a helyen elfolyó szuszpenzió szílárdanyag-koncentrációját impulzusszerűen megváltoztatjuk. Eközben a szilárdanyag-koncentráció impulzusszerű megváltoztatásának időtartama kevesebb mint 1 s, előnyösen 0,1-0,5 s és a szilárdanyag-koncentráicót ezen impulzus alatt 10-40%-kal csökkentjük normál értékéhez képest. Ezen tartományon belül a szilárdanyag-koncentráció mérésére alkalmazott mérési eljárás fajtája és érzékenysége, valamint ezek természetes szórási szélessége határozza meg.
Ezután önmagában ismert módon az említett helyΐ tői lefelé- a csővezetékben legalább két, egymástól adott távolságban található mérőhelyen ismert mérési eljárásokkal folyamatosan mérjük a szilárdanyag-gáz-szuszpenzió, C, szílárdanyag-koncentrációját (a szilárdanyag-tömegeí, a szuszpenzió össztérfogatára vonatkoztatva) vagy egy olyan paramétert, amely megfelel ennek a koncentrációnak vagy azzal funkcionális összefüggésben áll és meghatározzuk a különbséget azon két időpont között, amikor a szilárdanyag-koncentráció változása az említett mérőhelyeken egymás után indikálódik (érzékelhetővé válik).
A továbbiakban önmagában ismert módon meghatározzuk a szilárdanyag-gáz-szuszpenzió szilárdanyag-koncentrációjának időbeli középértékét a csővezeték azon szakasza számára, amelyben az említett mérőhelyek találhatók, és megfelelő eszközökkel, mint pl. logikai elemekkel olyan jelet állítunk elő, amely arányos a szilárdanyag-koncentráció említett időbeli középértékének és azon időpontok különbségének, hányadosával, amelyekben a szilárdanyag-koncentráció változása a mérőhelyeken egymás után érzékelhetővé válik, és ezt e jelet, mint a csővezetékben áramló szilárdanyag-tömegáram mértékét használjuk.
A találmány egyik célszerű megvalósítási módjára az jellemző, hogy a szilárdanyag-koncentráció impulzusszerfl változását egy járulékos gázmennyiségnek a csővezetékbe való belnjektálásával étjük el. Az injektálási hely külső feltételek által adott geometriai
194.395 elrendezésről és a szállított anyag tulajdonságaitól függően fennállhat annak a veszélye, hogy az injektáló nyílás a csővezetékben az idő folyamán eldugul. A találmány értelmében ezen veszély kiküszöbölésére az injektálási helyen állandóan egy viszonylag csekély gázáramot vezetünk be, amelyet impulzusszerűen egy maximális értékre növelünk és ezt követően ismét az eredeti értékre redukálunk.
A szilárdanyag-koncentráció csökkentésének a mérés számára szükséges, fentebb említett mértékét az injektált gázáram megfelelő adagolásával érjük el.
A találmány egyik további megvalósítási módja értelmében a szilárdanyag-koncentráció impulzusszerű megváltoztatását a járulékos gázmennyiség beinjektálása helyett vagy ehhez járulva a csővezetékben áramló szilárdanyag-áram rövid idejű fojtásával is elérhetjük. Az ilyen fojtás a találmány értelmében előnyösen a szilárdanyag csővezetékbe való bemeneténél a bemeneti keresztmetszet rövid idejű változtatásával, előnyösen a csővezetékbe való szilárdanyag-bemenet előtt elrendezett állító- és zárótest rövid idejű átállításával valósítható meg, amelyet pl. a 227 094 sz. DD szabadalmi leírás ismertet.
Radioaktív nyomjelző izotópokkal végzett összehasonlító kísérleteknél kitűnt, hogy a rövid idejű fojtás nem vezet lökésszerű szállításhoz, hanem már röviddel a fojtási hely után egy egyenletes szilárdanyag -sebesség alakul ki, miközben egy, a fojtási folyamat időtartamának kb. megfelelő időtartamon keresztül a szilárdanyag-koncentráció lecsökken.
Ahhoz, hogy a szilárdanyag-tömegáram kvázi folyamatos mérését érhessük el, a találmány értelmében a szilárdanyag-koncentráció impulzusszerű megváltoztatását periodikusan is megvalósíthatjuk. Az egyik előnyös megvalósítási mód értelmében az > impulzus-távolság 4-30 s. A találmány értelmében azonban az is lehetséges, hogy a szilárdanyag-koncentráció Impulzusszerű megváltoztatását mindig a szilárdanyag-koncentráció mérőhelyein előzőleg bekövetkező impulzusszerű változás áthaladási időpontjaihoz viszonyítva váltjuk ki. Ezesetben akkor váltjuk ki a szilárdanyag-koncentráció impulzusszerű változását, miután az előző impulzus áthaladása az áramlási irányt tekintve második mérőhelyen érzékelhetővé vált.
A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál a szilárdanyag-koncentráció illetve egy vele funkcionális összefüggésben álló paraméter említett mérőhelyeken való mérésére önmagában ismert módon radiometrikus transzmisszió-mérési eljárást alkalmazunk, vagyis egy adott forrásból kiinduló sugárzásnak a szállítóáram általi intenzitás-gyengülésének mérését, ahol a sugárzó forrás jellege és erőssége, valamint a sugárzás-érzékelő elrendezésének geometriája úgy van a csővezetékhez annak keresztmetszetéhez, fa’ astagságához, valamint a szilárdanyag jellegéhez és koncentrációjához hozzáigazítva, hogy a szükséges integrációs idő a radiometrikus transzmisszió-méréshez kicsi legyen, összehasonlítva a szilárdanyag-koncentráció változásához megadott indikációs időpontok különbségével az említett mérőhelyeken. A találmány keretein belül ugyancsak elképzelhető, hogy az anyag C. szilárdanyag-koncentráció említett időbeli középértékének képzéséhez önmagában ismert eszközökkel az említett mérőhelyek egyikén végzett radiometrikus transzmisszió-mérés eredményét használjuk fel. Nagyobb pontossági követelményeknél és viszonylag nagy mérőhelyek közötti távolságoknál azonban célszerű lehet, ha az időbeli középértékek képzése előtt meghatározzuk az egyidejű mérések eredményeinek számtani közepét az említett mérési helyeken és ezt a helyi középértéket vesszük az időbeli középérték-képzés alapjául.
A radiometrikus transzmisszió-mérési eljárás alkalmazásánál különösen előnyösnek bizonyult, ha a szilárdanyag-koncentrációt impulzusszerűen annyira lecsökkentjük, hogy az áthaladó sugárzás beütésszáma (vagyis az időegység alatt érzékelt sugárzási impulzusok szám) a mérőhelyeken 3—10%-kal növekszik a kiindulási értékre vonatkoztatva. Ez esetben legalábbis a sűrűáramú szilárdanyag-szállításnál a szilárdanyag-koncentráció csökkenésének relatív összege a fent megadott 10-40%-os tartományon belülre esik.
A találmány egyik további megvalósítási módját az jellemzi, hogy ugyancsak önmagában ismert módon a szilárdanyag-gáz szuszpenzió dielektromos állandóját aszilárdanyag-koncentrációval funkcionális összefüggésben álló paraméterként alkalmazzuk, és hogy métési eljárásként az említett mérőhelyeken az ismert kapacitás-mérési eljárást alkalmazzuk. Az ilyen mérési eljárásoknak a radiometrikus transzmisszió-méiéssel szemben az az előnyük, hogy rövidebb holtidők keletkeznek. A mérési eredményt sok szállított anyagnál viszonylag erősen befolyásolják a szállított anyag minőségében bekövetkező ingadozások. Ez azonban nem hat zavarólag a szilárdanyag szállítási sebességének meghatározásánál, Így itt a rövidebb holtidőből adódó előnyök teljes mértékben érvényesülnek, azonban a szilárdanyag-koncentráció pontosságát oly mérékben befolyásolhatják, hogy egy járulékos radiometrikus transzmisszió-mérés a szűárdanyag-koncentáció megállapításához feltétlenül szükséges, amelyet előnyösen a két említett kapacitásmérési hely között végzünk el.
Azon időpontok közötti különbségek megállapítására, amelyekben a szilárd-anyag-koncentráció változása, illetve a vele funkcionális összefüggésben álló paraméter a mérőhelyeken egymás után érzékelhetővé válik, önmagában ismert analóg és digitális kiértékelő eljárások állnak rendelkezésre.
A szilárdanyag-koncenctráció egy adott mérési helyen való impulzusszerű megváltozásának áthaladási dőpontja meghatározására az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre a növekvő pontosság, egyben a növekvő ráfordítás sorrendjében:
- egy meghatározott szinthatár túllépésének időpontja a szilárdanyag-koncentráció természetes ingadozási tartományán kívül
- egy meghatározott szinthatár túllépésnek és egy ezt követő lefelé történő meghaladásának időpontjai közötti számtani közép
- egy variálható szinthatár bevezetése, amelyet egy előre megadott rögzített távolságban vezetünk az éppen meghaladott időtartam szilárdanyag-koncentrációjának menet közben kiszámított középértékéhez képest
- a szilárdanyag-koncentráció-idő-függvény csúcsértékének beállítási időpontja a mindenkori mérési helyen.
Az arra való törekvésben, hogy a szilárdanyag-koncentráció Impulzusszerű változását minél kisebb értéken tartsuk, azonban még mindig biztosan érzékelni (indikálni) tudjuk, végül lehetséges egy automatikus korrelációs eljárás alkalmazása is az időkülönbség meghatározására az .impulzusszerfl· szilárdanyag-koncentráció mérőhelyeken bekövetkező változásai-41
194.395 nak indikálásához. Ehhez felhasználhatók az ismert kereszt-konelációk vagy polarizációs korrelációk. A korrelációs technika alkalmazásán általában előnyös, ha a szilárdanyag-koncentrációk változásainak kioldását magával a korrelátorral vezéreljük és adott esetben egy a korrelációs számítás céljaira felhasznált időtartamban, pl. 10 másodperc alatt több szilárdanyag-koncentráció impulzust hagyunk áthaladni.
A találmányt két kiviteli példa alapján ismertetjük részletesebben és ezekhez kapcsolódik a csatolt rajz egyetlen ábrája, amely a szilárd-anyag-tömegáram mérésének eljárást tünteti fel vázlatosan egy poralakú tüzelőanyag elgázosító reaktorba való bevezetésénél.
1. példa:
Egy poralakú tüzelőanyag elgázosítására szolgáló berendezésben a találmány szerinti eljárással mérjük és szabályozzuk a szilárdanyag-tömegáramot, vagyis adott esetben a portömegáramot.
Az 1. ábrának megfelelően a poralakú tüzelőanyagot 1 zsilipen keresztül egy kb. 3 Mpa nyomás alatt álló 2 adagolótartályba vezetjük. A 2 adagoló tartály alsó részében a port egy hordozógáz befúvásával fluidizáljuk és ily módon a por mint sűrű porhordozó-szuszpenzió folyik a 3 szállítóvezetéken keresztül egy 5 elgázosító reaktor 4 égőjéhez. Az 5 elgázosító reaktorban a poralakú tüzelőanyagot 6 elgázosítóközeg-keverékkel kb. 2,8 Mpa nyomáson reagáltatjuk. Az 5 elgázosító reaktorhoz vezetett szilárdanyag-tömegáramot a 2 adagolótartályba egy 7 szabályozószelepen bevezetett hordozógáz-áram révén szabályozzuk. A 3 szállítóvezetéken keresztül folyó szilárdanyag-gáz-szuszpenzió szilárdanyag-koncentrációja a 300-500 kg szilárdanyag/m3 szuszpenziótérfogat (a gáz- és szilárdanyag-térfogat összege) tartományba· esik.
A 8 injektálási helyen 9 vezetéken és 10 fojtótárcsán keresztül állandóan egy kis járulékos hordozógáz-áram jut a 3 szállítóvezetékbe, amely járulékos fázáram a szuszpenzió szilárdanyag-koncentrációját nem befolyásolja lényegesen. Egy 11 mágnesszelep rövid idejű megnyitásával a 8 injektálási helyen beinjektált járulékos hordozógáz-áramot impulzusszerűen annyira megnöveljük, hogy ezen injektálás alatt a 3 szállítóvezeték a 8 injektálási helyén elfolyó szuszpenzió szilárdanyag-koncentrációja érezhetően lecsökken.
A 8 injektálási hely mögött egymástól L=6 távolságra két mérőhely van kialakítva a szuszpenzió szilárdanyag-koncen(rációjának mérésére. A mérőhelyek a gamma-sugaras-transzmisszió-mérés elve szerint működnek és egyenként egy-egy 12, illetve 14 gamma-sugárforrásból és egy-egy sugárzásérzékelő 13 ill. 15 detektorból állnak. A 13,15 detektorok 16, illetve 17 sugárzásmérő készülékkel vannak összekötve, amelyek egyrészt analógjelet (sugárzásimpulzus-sűrűség vagy beütésszám) másrészt pedig rendszeres időközönként digitális jelet is adnak.
A szilárdanyag-koncentráció 8 injektálási helyen kiváltott impulzusszerű ’ecsökkenése a szuszpenzió 3 szállitóvezetékben történő szállításával tovább halad és mindenek előtt a 12 gamma-sugárforrásból és 13 detektorból álló mérőhelyen válik érzékelhetővé. Ez abban jelentkezik, hogy a 16 sugárzásmérő készülék által érzékelt beütésszám impulzusszerűen megnő és utána ismét visszaesik a normális értékre illetbe a beütésszám normális ingadozási tartományába. A 16 sugárzésmérő készülék egy a beütésszámmal arányos analógjelet ad le, amsly egy előre megadott szinthatár túllépésénél a normális ingadozási tartomány felett egy 18 időmérő készüléket indít. Ennek megfelelően viszont az időmérést megállítjuk, ha a 15 detektoron és a 17 sugárzásmérő készüléken keresztül a szilárdanyag-koncentráció zavar áthaladása érzékelhetővé válik (indikálódik) és ez a 18 időmérő készülékre jut.
A 16 és 17 sugárzásmérő készülékről rendszeres időközönként, pl. minden 0,5 másodpercben leadott digitális jelek (vagyis az ezen időszakaszban befutott sugárzási impulzusok száma) egy 19 mikroszámítógépre kerülnek, amely a két mérőhely egyidejűleg befutó jeleit átlagolja és ezt követően egy éppen telt, pl. 10 másodperces időközben meghatározott helyi középértékeket egyetlen időbeli középértékké egyesíti. A hitelesítési függvények figyelembe vétele mellett, amelyekben a sugárforrás és a detektor geometriai elrendezése és a sugárfonás jellege mellett az üres csőnél érvényes Zo beütésszám és a külön meghatározandó, főként a poralakú tüzelőanyag hamujának összetételétől és részarányától függő tömeggyengítési együttható is figyelembevételre kerül és a hordozógáz részarányának a transzmisszó-mérés eredményéből való kiküszöbölése mellett a 19 mikroszámítógép ezután egy közepes Cs szilárdanyag-koncentrációt számol ki. Az c »j ’’ Wc-«W>i képlet alapján ezt követően ezt az értéket a 18 időmérő készüléktől átvett út idővel kg/s-ben kifejezett F_ szilárdanyagtömegárammá kapcsoljuk össze. A képletben A a 3 szállítóvezeték belső keresztmetszete és L a két mérőhely távolsága.
A hordozógáz-sűrűség részarányának említett kiküszöbölése nagy üzemnyomásoknál, mint a ml példánkban is, szükségessé válik, mert a radiometrikus transzmisszó-mérés elsődlegesen a szilárdanyag-hordozógáz-szuszpenzió {· sűrűségét, vagyis a szilárdanyag és a hordozógáz tömegeinek a szuszpenzió össztérfogatához képesti arányát adja meg. A szilárdanyag számítógépbe járulékosan beadott, off line módon meghatározott L tiszta sűrűsége és a normál feltételek melletti (fg^í hordozógáz-sűrűség esetén az alábbi összfüggés érvényes: --------ahol a gáz Ρθ és Τθ állapotjelzőit választás szerint a 19 mikroszámítógépbe adjuk be, vagy (az 1. ábrán nem ábrázolt módon) speciális mérőértékadók révén a 3 szállítóvezetékből vesszük át. A Pv, és Tv, vonatkoztatási állapotjelzőket előre meghatározott értékkel adjuk be.
Az így kiszámított Fs szilárdanyag-tömegáramot 21 szabályozó segítségével, amely a hordozógáz bevezető vezetékben levő 7 szabályozószelepre hat, az 5 elgázosító reaktorhoz folyó poralakú tüzelőanyag-áram vezérlésére használjuk fel. Ezenkívül a F szilárdanyag-tömegáramot 20 nyomtatóval jegyzőkönyvezzük. Egy mérési és számítási ciklus lezárása után 19 mikroszámítógéppel egy járulékos hordozógáz-51
-Injektálást váltunk Id a 11 mágnesszelepen kérész·
Egy 50 mm átmérőjű 3 szállítóvezetékben 15 t/h barnaszénport szállítunk. A hordozógáz-mennyiség a 8 injektálási hely előtt az üzemi állapotra (3,0 Mpa 20 Co) vonatkoztatva 27,5 m3/h-t teszi ki, ami 770 m3/ha-nek felel meg normál állapotban.'A 10 fojtótárcsán keresztül állandóan egy 0,25 m3 /h hordozógázáramot vezetünk be az Injektáló szerkezet öblítésére, amely 7 m3/h-nak felel meg normál állapotban. All mágnesszelep nyitásával 7,3 m3/h (200 m3/h normál állapotban) hordozógáz injektálunk a 3 szállítóvezetékbe. Ezzel az injektálással a szénpor•hordozógáz-szuszpenzió C szilárdanyag-koncentrációja 400 kg/m3-ről 328 Rg/m3-es szuszepenziótérfogatra, vagy 18%-kaJ csökken. Kb. 1 másodperccel az Injektálás megkezdése után megnöveszik a 16 sugárzásmérő készülék által felvett beütésszám 6%-kal. Egy további Δ t = 1,13 sec időtartam után azonos beütésszám-növekedés válik érzékelhetővé a 17 sugárzásmérő készülékben.
A szilárdanyag-tömegáram kiszámításához a két mérőhely 8 másodpercen keresztül mért szilárdanyag-koncentrációjának középértékét használjuk fel. A szilárdanyag-tömegáramot minden 10 másodpercben kinyomtatjuk.
A feladott poralakú szilárdanyag lemérésével végzett ellenőrző vizsgálatik az F szilárdanyag-tömegáramra vonatkozóan ± 5% mérési toleranciát eredményeztek,
A szilárdanyag sebesség, illetve a szilárdanyag-futásidő kiszámítására végzett összehasonlító mérések egyes radioaktív módon megjelölt részecskékkel, mint nyomjelzőkkel a szilárdanyagáramban a sebesség tekintetében azonos eredményt hoztak a kiviteli példa· eredményével, kevesebb mint 2%-os tűréssel.
A szilárdanyag-tömegáram-mérés nagyobb hibája a Cg szilárdanyag-koncentrácíó meghatározásánál keletkező hibákból származik:
2. kiviteli példa:
Az egyébként az 1. példához hasonló elrendezés mellett a 2 adagolótartályba bemerülő 3 szállítóvezeték kúpos 22 bemenete előtt 23 állító- és zárótest van elrendezve. A 23 állító- és zárótest pneumatikus 24 hajtással tengelyirányba állítható. A 25 rudazat nyomástömören van átvezetve a 2 adagolótartály alján és a 2 adagolótartály alsó részében található 26 beáramlást fenéken keresztül. A rajzon nem ábrázolt módon a hordozógáz egy részáramát a 7 szabályozószelep után leágaztatjuk és a 23 állító- és zárótesthez vezetjük. Ez a részáram a 23 állító- és zárótest hegyénél lep be a szállítóvezetébe. A pneumatikus 24 hajtás segítségével a 23 állítóés zárótestet impulzusszerűen oly mértékben toljuk el a 22 bemenet irányába, hogy a kúpos 22 bemenet és a 23 állító és zárótest szintén kúpos felső része közötti szabad, gyűrűalakú keresztmetszet kb. a normál helyzet 50%-ra csökkenjen. Ezáltal a 3 szállítóvezetékbe jutó szilárdanyag-hordozógáz-szuszpenzió szilárdany ag-koncentrációja impulzusszerűen kb. 25%-kal csökken. A beütésszám emelkedése a csökkent szilárdanyag-koncentrációjú szuszpenzió áthaladásakor kb. 8%-ot tesz ki.
Az 1. kiviteli példával szemben itt elmaradnak a járulékos gáz-injektálásra szolgáló berendezések, vagyis a 8-11 hivatkozási számokkal jelzett elemek. Az
1. kivi teli példától eltérően a szilárdanyag-tömegáram tövld idejű, impulzusszerű fojtását egy külön 27 IdŐadóval periodikusan váltjuk ki, aholis ezek a periódusok hosszabbak, mint egy mérési: ciklus mérésére és kiértékelésére szükséges ídcT
Claims (10)
1. Eljárás szilárdanyag-tömegáram mérésére szilárdanyag-gáz-szuszpenziók csővezetékek való1 szállításánál, főként sűrűáramban és megemelt nyomás mellett történő szállításnál, azzal jellemezve, hogy a szilárdanyag-gáz-szuszpenziót vezető szállitóvezeték (3) adott helyén az ezen a helyen átfolyó szuszpenzió szilárdanyag-koncentrációját (Cs) impulzusszerfien megváltoztatjuk, ahol a szílárdanyag-koncentráció (Cg) impulzusszerű megváltoztatásánák időtartama kevesebb, mint 1 s, előnyösen 0,1-0,5 s, és a szilárdanyag-koncentrációt (Cs) ezen impulzus alatt normál értékéhez képest 10—40%-kal csökkentjük, miközben önmagában ismert módon a szállítóvezetékben (3) legalább két egymástól adott távolságban levő mérőhelyen megállapítjuk a szilárdanyag-koncentrációt (C_), és meghatározzuk a különbséget azon két időpont között, amikor a szílárdany ag-koncentrácíó (Cg) impulzusszerű változása az említett mérőhelyeken egymás után érzékelhetővé válik, és ezt az időkülönbséget a szállítóvezetékben (3) levő szilárdanyag-gáz-szuszpenzió szilárdanyag-koncentrációjának időbeli középértékével (Cg) egy a szilárdanyag-tömagáram (Fg) mértékét kifejező jellé kapcsoljuk össze.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az áramlási irányt tekintve az első mérőhelyet-azon helytől számítva, ahol a szuszpenzió szilárdanyag-koncentrációját (Cg) impulzusszerűen megváltoztatjuk, több mint 2 m-es csőhosszra, előnyösen 5 m-es csőhosszra helyezzük el.
3. Az 1, vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárdanyag-koncentráció (Cg) impuzusszerű megváltoztatását egy járulékos gázmennyiség impulzusszerű beinjektálásával érjük el.
4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az injektálási helyen (8) állandóan egy viszonylag csekély gázmennyiséget vezetünk be, amelyet impulzusszerűen egy maximális értékre növelünk, majd ezt követően ismét az eredeti értékre redukáljuk.
5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárdanyag-koncentrácíó (Cg) impulzusszerű megváltoztatását a ázállítóvezetékben (3) levő szilárdanyag-tömegáram (Fg) rövid idejű fojtásával érjük el.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárdanyag-tömegáram (F ) rövid idejű fojtását a szállítóvezetékbe (3) való salárdanyag bemenet (22) belépő keresztmetszet rövid idejű megváltoztatásával, előnyösen egy, a szilárdanyag bemenet (22) előtt elrendezett állító- és zárótest (23) rövid idejű átállításával éljük el.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárdanyag-koncentráció (Cs) impulzusszerű változtatását periodikusan végezzük.
8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szjlárdanyag-koncentrálcó (Cg) impulzusszerű változtatását azutánváltjuk ki, hogy az előző impulzuszserű változás áthaladása az áramlási irányt tekintve második mérőhe-61
194.395 lyen érzékelhetővé vált.
9, Az 1-8. igénypont bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárdanyag-koncentrádónak (C$) megfelelő, illetve a vele funkcionális összefüggésben átló paraméter mérésére úgynevezett radiometrikus transzmisszió-mérést alkalmazunk, ahol a szilárdanyag-koucentráció (C.) impulzusszerű változtatásának tartama alatt a koncentrációt annyira csökkentjük, hogy a radiometrikus transzmisszó-mérésiél jelentkező beütésszámok a normál értékekhez képest 3-10% kai, előnyösen 4-6%-kal növekedjenek
10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jel5 1 e m e z v e , hogy a szilárdanyag-konceirtráció említett időbeli középértékének (Cs) képzéséhez a radiometrikus transzmissziómérés említett mérőhelyek egyikín mért eredményét vagy a mérőhelyeken végzett egyidejű mérés számtani közepét használjuk fel,
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DD81233471A DD207122A3 (de) | 1981-09-22 | 1981-09-22 | Verfahren zur messung des feststoff-massenstromes |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU194395B true HU194395B (en) | 1988-01-28 |
Family
ID=5533646
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU823044A HU194395B (en) | 1981-09-22 | 1982-09-22 | Method for measuring mass flow of solid material |
Country Status (10)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US4483199A (hu) |
| JP (1) | JPS5866818A (hu) |
| CS (1) | CS247119B1 (hu) |
| DD (1) | DD207122A3 (hu) |
| DE (1) | DE3223915A1 (hu) |
| FR (1) | FR2513374B1 (hu) |
| GB (1) | GB2106645B (hu) |
| HU (1) | HU194395B (hu) |
| SU (1) | SU1702184A1 (hu) |
| YU (1) | YU209082A (hu) |
Families Citing this family (14)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE3316368A1 (de) * | 1983-01-21 | 1984-07-26 | Krupp-Koppers Gmbh, 4300 Essen | Verfahren und vorrichtung zur ermittlung und ueberwachung des brennstoff-massenstromes, der bei der partialoxidation (vergasung) von feinkoernigen bis staubfoermigen brennstoffen dem vergaser zugefuehrt wird |
| US4683759A (en) * | 1985-12-23 | 1987-08-04 | Texaco Inc. | Characterization of two-phase flow in pipes |
| US5022274A (en) * | 1990-01-22 | 1991-06-11 | University Of Pittsburgh | High temperature particle velocity meter and associated method |
| US5741979A (en) * | 1995-11-09 | 1998-04-21 | The United States Of America As Represented By The Administrator Of National Aeronautics And Space Adminstrator | Particle velocity measuring system |
| AU736392B2 (en) * | 1997-10-22 | 2001-07-26 | Japan National Oil Corporation | Method of measuring flow rates of respective fluids constituting multiphase fluid and flow meter for multiphase flow utilizing the same |
| US7385524B1 (en) * | 2001-09-21 | 2008-06-10 | James Robert Orlosky | Automated meter reading, billing and payment processing system |
| FR2909766B1 (fr) * | 2006-12-06 | 2009-01-09 | Commissariat Energie Atomique | Dispositif de determination des proprietes d'un ecoulement diphasique, et procede mettant en oeuvre un tel dispositif |
| DE102007043907A1 (de) * | 2007-09-14 | 2009-03-26 | Siemens Ag | Kalibrierung von Staubmassenstrommess-Systemen |
| CN101412929B (zh) * | 2008-11-28 | 2012-02-01 | 武汉凯迪工程技术研究总院有限公司 | 利用生物质制造合成气的高温气化工艺方法及系统 |
| DE102008063505A1 (de) * | 2008-12-17 | 2010-07-01 | Uhde Gmbh | Verfahren zur Vergleichmäßigung der Förderung von Brennstoffen in einen Vergaser zur Erzeugung von Synthesegas |
| FI123789B (fi) * | 2010-11-30 | 2013-10-31 | Metso Automation Oy | Suspension kiinteän aineen määrän mittaus |
| CN102998233B (zh) * | 2012-11-22 | 2015-04-22 | 中国石油大学(北京) | 适用于高压气体管道内颗粒物在线检测的方法 |
| JP7123569B2 (ja) * | 2018-02-19 | 2022-08-23 | 三菱重工業株式会社 | 粉体燃料供給装置、ガス化炉設備およびガス化複合発電設備ならびに粉体燃料供給装置の制御方法 |
| CN111239334B (zh) * | 2020-01-08 | 2022-10-21 | 中国辐射防护研究院 | 一种放射性惰性气体示踪剂脉冲式发生系统及其方法 |
Family Cites Families (15)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US2631242A (en) * | 1953-03-10 | Demarcation of fluids in pipe lines | ||
| FR1364215A (fr) * | 1962-06-15 | 1964-06-19 | Kellogg M W Co | Système d'injection de matières solides fluidifiables par exemple pour des hautsfourneaux |
| DE1473191A1 (de) * | 1964-06-23 | 1970-03-05 | Schallopp Dipl Phys Bernhard | Verfahren zur Bestimmung des Massendurchflusses von Feststoffen in einem stroemenden Foerdermittel |
| GB1235856A (en) * | 1967-09-06 | 1971-06-16 | Nat Res Dev | Improvements in or relating to the measurement of the flow of a particulate material |
| US3635082A (en) * | 1969-04-23 | 1972-01-18 | United States Steel Corp | Apparatus for measuring mass flow of fluidborne solids |
| US4055083A (en) * | 1971-05-10 | 1977-10-25 | Haas Rudy M | Chemical tracer method of and structure for determination of instantaneous and total mass and volume fluid flow |
| DE2554565A1 (de) * | 1975-12-04 | 1977-06-16 | Otto & Co Gmbh Dr C | Anlage zur druckvergasung feinkoerniger brennstoffe |
| DE2556957A1 (de) * | 1975-12-18 | 1977-06-30 | Otto & Co Gmbh Dr C | Anlage zur vergasung feinkoerniger brennstoffe |
| DE2711114C2 (de) * | 1977-03-15 | 1983-03-10 | Alb. Klein Gmbh & Co Kg, 5241 Niederfischbach | Vorrichtung und Verfahren zum Entnehmen von Schüttgut aus einem Stauraum mit einem in den Schüttgutstrom ragenden bewegten Fühler |
| DE2757032A1 (de) * | 1977-12-21 | 1979-06-28 | Krupp Koppers Gmbh | Verfahren zur ermittlung des bei der partialoxydation von feinkoernigen bis staubfoermigen festen brennstoffen dem vergaser zugefuehrten brennstoffstromes |
| US4228353A (en) * | 1978-05-02 | 1980-10-14 | Johnson Steven A | Multiple-phase flowmeter and materials analysis apparatus and method |
| DD142606A1 (de) * | 1978-06-19 | 1980-07-02 | Alfred Hoffmann | Verfahren und messsonde fuer teilchengeschwindigkeits-,teilchengroessen-und teilchenkonzentrationsverteilungen |
| US4231262A (en) * | 1979-03-28 | 1980-11-04 | The Babcock & Wilcox Company | System for measuring entrained solid flow |
| US4275601A (en) * | 1979-12-11 | 1981-06-30 | Westinghouse Electric Corp. | Solids mass flow determination |
| DE3049019C2 (de) * | 1980-12-24 | 1983-01-27 | Carl Schenck Ag, 6100 Darmstadt | Verfahren zur Bestimmung der mittleren Strömungsgeschwindigkeit von fluidisiertem Schüttgut nach dem Laufzeitverfahren |
-
1981
- 1981-09-22 DD DD81233471A patent/DD207122A3/de not_active IP Right Cessation
-
1982
- 1982-06-26 DE DE19823223915 patent/DE3223915A1/de not_active Withdrawn
- 1982-07-07 SU SU827772544A patent/SU1702184A1/ru active
- 1982-07-08 CS CS825248A patent/CS247119B1/cs unknown
- 1982-07-28 FR FR8213197A patent/FR2513374B1/fr not_active Expired
- 1982-09-16 GB GB08226426A patent/GB2106645B/en not_active Expired
- 1982-09-20 YU YU02090/82A patent/YU209082A/xx unknown
- 1982-09-20 US US06/421,115 patent/US4483199A/en not_active Expired - Fee Related
- 1982-09-22 JP JP57164173A patent/JPS5866818A/ja active Granted
- 1982-09-22 HU HU823044A patent/HU194395B/hu unknown
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| GB2106645B (en) | 1985-06-26 |
| DD207122A3 (de) | 1984-02-15 |
| DE3223915A1 (de) | 1983-04-07 |
| US4483199A (en) | 1984-11-20 |
| SU1702184A1 (ru) | 1991-12-30 |
| JPS5866818A (ja) | 1983-04-21 |
| FR2513374B1 (fr) | 1986-05-16 |
| CS247119B1 (en) | 1986-11-13 |
| YU209082A (en) | 1984-12-31 |
| FR2513374A1 (fr) | 1983-03-25 |
| JPH0249447B2 (hu) | 1990-10-30 |
| GB2106645A (en) | 1983-04-13 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU194395B (en) | Method for measuring mass flow of solid material | |
| CN1024044C (zh) | 输送固体颗粒流体流量的监测和控制的装置和方法 | |
| US4480947A (en) | Powder flow rate measuring apparatus | |
| GB2103387A (en) | A method of regulating mass flow | |
| US5132917A (en) | Method and apparatus for the combined use of dual density measurements to achieve a fast and accurate density measurement in pneumatically transported solids | |
| RU2461777C2 (ru) | Система вдувания для твердых частиц | |
| CN102140371B (zh) | 一种可计量进料量及在线标定固体质量流量计的粉煤气化装置及其在线标定方法 | |
| US4198860A (en) | Method and apparatus for measuring particulate matter flow rate | |
| CA1078614A (en) | System for gasifying fuels in fine grain form | |
| Hamor et al. | Fluidizing feeders for providing fine particles at low, stable flows | |
| DE2642537A1 (de) | Verfahren zur ermittlung des bei der partialoxydation (vergasung) von feinkoernigen bis staubfoermigen festen brennstoffen dem vergaser zugefuehrten brennstoffstromes | |
| JPS57107316A (en) | Method and device of distribution control for high pressure powder | |
| CN201883078U (zh) | 一种可计量进料量及在线标定固体质量流量计的粉煤气化装置 | |
| JPH0356274B2 (hu) | ||
| CN111879381A (zh) | 一种固体流量计准确度检测系统和方法 | |
| JP2006077267A (ja) | 粉体の吹き込み設備 | |
| JPH04505965A (ja) | 緩衝ボリューム | |
| Schneider | Injector Vessel Conveyor Systems for Low-Pulsation Dosing and Conveying | |
| DD284458A5 (de) | Verfahren zur ermittlung und bewertung des nutzbaren volumens von schuettgutbunkern | |
| Kriegbaum et al. | Laboratory scale pulverized char feeder | |
| JPS5852116A (ja) | 粉粒体の空気輸送方法及びその装置 | |
| DE1473191A1 (de) | Verfahren zur Bestimmung des Massendurchflusses von Feststoffen in einem stroemenden Foerdermittel | |
| JPS60100018A (ja) | 固気２相流における粉粒体の流量測定方法 | |
| Smith et al. | BUREAU OF MINES SYSTEMS FOR PNEUMATIC FEEDING OF COAL AT PRESSURE | |
| JPH04286533A (ja) | 粉末固体の搬送方法及びその装置 |