HU191178B - Process and equipment for elimination of magnetical disturbing arising in the electrolitical cell-line by heating or firing electrolisis - Google Patents

Process and equipment for elimination of magnetical disturbing arising in the electrolitical cell-line by heating or firing electrolisis Download PDF

Info

Publication number
HU191178B
HU191178B HU811254A HU125481A HU191178B HU 191178 B HU191178 B HU 191178B HU 811254 A HU811254 A HU 811254A HU 125481 A HU125481 A HU 125481A HU 191178 B HU191178 B HU 191178B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
cell
cells
cathode current
cathode
shunt
Prior art date
Application number
HU811254A
Other languages
English (en)
Inventor
Pierre Homsi
Maurice Keinborg
Bernard Langon
Paul Morel
Original Assignee
Pechiney Ugine Kuhlmann
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Pechiney Ugine Kuhlmann filed Critical Pechiney Ugine Kuhlmann
Publication of HU191178B publication Critical patent/HU191178B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C25ELECTROLYTIC OR ELECTROPHORETIC PROCESSES; APPARATUS THEREFOR
    • C25CPROCESSES FOR THE ELECTROLYTIC PRODUCTION, RECOVERY OR REFINING OF METALS; APPARATUS THEREFOR
    • C25C3/00Electrolytic production, recovery or refining of metals by electrolysis of melts
    • C25C3/06Electrolytic production, recovery or refining of metals by electrolysis of melts of aluminium
    • C25C3/16Electric current supply devices, e.g. bus bars

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Electrochemistry (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Metallurgy (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Electrolytic Production Of Metals (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás és elrendezés izzításos vagy tűzi elektrolízisnél alkalmazott elektrolitikus cellasorokban fellépő mágneses zavarok kiküszöbölésére.
Ismeretes, hogy a nagyon nagy teljesítményű, keresztirányban elrendezett sort alkotó elektrolitikus cellák tökéletes működését a működés során fellépő mágneses zavarok teszik lehetetlenné. Ezek a cellák úgy működnek, hogy alumíniumból és kriolitból (szódium fluoridból) álló fürdőben feloldott timföldből elektrolízissel alumíniumot állítanak elő. A találmány tárgya az ezekben a cellákban lévő folyékony fémre haló mágneses erők csökkentése. Ezek az erők úgy jönnek létre, hogy a fémben vízszintes irányú áramösszetevők is fellépnek, amelyekhez hozzáadódnak az azonos sorban lévő, szomszédos cellákat összekötő vezetékekben folyó áram által indukált mágneses terek is. A gyakorlatban ezek a cellák több, egymással szomszédos sorban vannak elrendezve, és az egyes cellasorok egymással sorba vannak kapcsolva, hogy az áramkör az áramforráson keresztül záródhassakA találmány csupán az azonos sorban elhelyezkedő, szomszédos cellákat összekötő vezetékekben folyó áramok által keltett mágneses erők kiegyenlítésére vonatkozik.
Az egy vagy több, viszonylag közel elhelyezkedő szomszédos sor hatásaival más szabadalmi leírások foglalkoznak, lásd például a 2.333.060 számú francia szabadalmi leírást és az ahhoz kapcsolódó 2.343.826 számú francia pótszabadalmi leírást, valamint a 2.425.482 számú francia szabadalmi leírást.
Ismert az a tendencia, hogy a beruházási és üzemeltetési költségek csökkentése érdekében növelik a termelőegységek méreteit, ami az elektrolitikus cellákon áthaladó áramerősség növekedéséhez vezet. Az új cellák áramerőssége a 200 000—300 000 A-es tartományban van, szemben a korábban szokásos 200 000 A alatti áramerősségekkel.
Ilyen nagy áramerősségek mellett a mágneses erők hatása olyan mértékű, hogy amennyiben nem alkalmaznának különleges intézkedéseket, az elektrolitikus cellák hozama jelentős mértékben csökkenne, és végső soron azok normális működése szinte teljesen lehetetlenné válna.
Ezek a zavarok a következő hatásokban nyilvánulnak meg:
a) a folyékony fémréteg állandóan változtatja alakját, hullámzik, aminek mértéke bizonyos esetekben a szénanód-fémkatód közötti távolságnál nagyobb is lehet, másrészt a deformálódásnál aszimmetrikus kupolaalak jöhet létre;
b) mivel a fürdő és a folyékony fém állandó mozgásban van, azok elhelyezkedése az elektrolízis tökéletes végrehajtása szempontjából hol kedvezőbben, hol kevésbé kedvezően alakul;
c) a fürdő és a fém érintkezési felülete periodikus mozgásban van, ami az elektrolízis végrehajtására nézve hátrányos (instabil lesz a folyamat), és a periodikus mozgás hatására a folyékony fém bizonyos esetekben akár ki is csorbulhat a cellából.
A mágneses zavarókat különböző módokon lehet kiküszöbölni: vagy a vízszintes áramösszetevőket, vagy a mágneses erőket vagy mindkettőt befolyásolják.
Az ismert valamint a találmány szerinti megoldás ismertetésénél a következő jelöléseket és elnevezéseket fogjuk használni:
Bx. By cs Bz-vcl jelöljük a mágneses erőtér Ox, Oy illetve Oz tengelyek leányába cső összetevőit, ahol az Ox, Oy és Oz tengelyek szabályos háromdimenziós koordinátarendszert képeznek, amelynek O középpontja a cella katódsíkjának középpontjával esik egybe, az Ox tengely a cella keresztirányú tengelye, amely a cellasorban folyó áram irányába mutat, míg Oy a cella hosszanti tengelye, Oz pedig a fölfelé mutató függőleges tengely.
A cellák oldalait a szokásnak megfelelően „kis oldalnak” illetve „nagy oldalnak” nevezzük, és az utóbbi merőleges a cellasor tengelyére, ha az egyes cellákat az általuk képezett sor tengelyére merőlegesen rendezzük el. „Végnek nevezzük a cellák kis oldalainál lévő végeit valamint az anódretulszcr végeit. A szokásnak megfelelően „előző cella felőli oldalnak” és az „előző cellával ellentétes oldalnak” vagy „következő cella felőli oldalnak” nevezzük az egyes cellák oldalait, a cellasorban folyó áram hagyományosan értelmezett áramirányának megfelelően. A jelen leíráshoz mellékelt rajzon az áramirány mindig az ábra alja felől az ábra teteje fölé mutat, amelyet nyíllal jeleztünk.
Végül „szóbanforgó cellának” nevezzük azt a cellát, amelyből az áramot a kátédon keresztül kivezetjük, „előző cellának” nevezzük azt a cellát, amely a szóbanforgó cella anód rendszerét táplálja, és „következő cellának nevezzük azt, amelynek az anódrendszcrclicz tartozó kcrcsztdarabját a szóbanforgó cella katódáram-kivezctéseiröl kapott árammal tápláljuk.
A mágneses térerősség értékét mindig „Tesla”-ban (T) adjuk meg (IT = 10~4 Gauss).
Az ismert megoldások szerinti hagyományos cellákban a vízszintes áramkomponensek főként a katódáram összegzésének módszere miatt jönne létre. Az áramot oldalt elrendezett rúdalakú katódáram-kivezetéseken keresztül vezetik ki, aminek az a hátránya, hogy az áram a katód két nagy oldalánál koncentrálódik. Ha növelik a cellák méretét, akkor szélesebb katódot kel! készíteni, és ennek következtében nagyobb vízszintes áramkomponensek jönnek étre a folyékony fémben.
A vízszintes áramkomponensek csökkentésére ismert az a megoldás, hogy a katódáram-kivezetéseket az elektrolizáló cella aljánál rendezik el, ilyen megoldás ismerhető meg például a 953.374 számú francia, a 451.183 számú olasz cs az 1.125.949 számú francia szabadalmi leírásokból, melyek azonban nem foglalkoznak a cellákat egymással összekötő vezetékekkel. Az előző szabadalmi leírásban csupán viszonylag kis árammal, kb. 100 000 A-re! működő elektrolizáló cellákról van szó. Szintén körülbelül 100 000 A-es, viszonylag kis árammal dolgozó elektrolizáló cellákkal foglalkozik két további szabadalmi leírás, a 83.883 számú norvég és az 1.079.131 számú francia szabadalmi leírás, valamint az utóbbihoz kapcsolódó 65.320 számú pótszabadalmi leírás, amelyekben a mágneses erőtér kiegyenlítését a cellákat összekötő vezetékek megfelelő elrendezésével kívánták elérni. A javasolt megoldás hátránya, hogy a vezeték-elrendezés kialakítása sokba kerül, mégsem lehet megfelelőképpen kiegyenlíteni a mágneses erőteret. Az összekötő veze-2191 VB tékek nyomvonalai hosszúak és emiatt azokon jelentős feszültségesés lép fel.
A találmány feladata a fentemlitelt hiányosságok kiküszöbölésével olyan eljárás és elrendezés létrehozása, amely alkalmas a mágeses zavarok kiküszöbölésére, éspedig a vízszintes irányú áramkomponensek megszüntetése valamint a mágneses erőtér kiegyenlítése révén.
A találmány szerinti megoldás ismertetésénél szükség van még a következő magyarázatra is:
A mágneses erőtérrel kapcsolatban egy komponenst akkor tekintünk „antiszimmetrikusnak” egy adott síkra nézve, ha a komponens két ellentétes előjelű értéke az adott síkra nézve szimmetrikus pontpárokban megfelel egymásnak.
A keresztirányú cellákban, tehát amelyek az általuk képezett sor tengelyéhez képest hosszabb kiterjedésükkel, „nagy oldalukkal” merőlegesen vannak elrendezve, a szomszédos sorok hatásának hiányában a mágneses erőtér Bx és Bz komponensei - a cellák felépítéséből következően — antíszimmelríkusan az x-o-z síkra nézve.
A mágneses erőtér kiegyenlítésével kapcsolatban, amely a cellákat összekötő vezetékek elrendezésénél a célunk, a következő feltételekből indultunk ki:
1) A függőleges komponensekre vonatkozó alapvető követelmény, hogy a cella-ncgycdekbcn a Bz komponensek átlagai egyenlöek legyenek. (A cella-negyedek számozását lásd a 3. ábra leírásánál). Az átlagok egyenlőségét a következőképpen lehet felírni:
Bz, = -Bz2.
Az antiszimmetriát figyelem hevévé, ez az egyenlőség a következő összefüggéshez vezet, ha nincsenek szomszédos cellasorok:
Bz, = - Bz4 = Bz3 = - Bzj.
Továbbá, a Bz komponensek pontos értékeinek kicsiknek kell lenniük. A mágneses erőteret a cella ferromágneses részeinek és a cella környezetének hatásait figyeleinbevéve számítjuk ki.
2) A második követelmény a mágneses erőtér vízszintes Bx komponense maximális értékének a csökkentését foglalja magába. A maximális érték általában a cellák kis oldalainál, az anódok vagy anód rendszerek végeinél levő síkban lóg elhelyezkedni.
A fenti követelményeket a találmány szerint olyan eljárás kidolgozásával elégítettük ki, mely eljárás izzításos vagy tűzi elektrolízisnél alkalmazott cfcktrolilikus cellasorokban fellépő mágneses zavarok kiküszöbölésére alkalmas, mely cellasorokat 200 000 — 300 000 A-t elérő áramerősséggel lehet működtetni és olvasztott kríolitban oldott timföldből lehet vele alumíniumot előállítani, ahol a cellák katödblokkokat tartó téglatest alakú házat tartalmaznak, amelybe katódáram-kivezetők vannak gáz- és folyadékzáróan beágyazva, továbbá egy kcrcsztdarabra felfüggesztett anódrcndszerl tartalmaznak, és a cellák egymással összekötő vezetékek révén villamosán sorba vannak kapcsolva oly módon, hogy az egyik cella katódáram-kivezetései a következő cella gyüjtösinével vannak összekötve, a cellák pedig az általuk képezett sor tengelyére merőlegesen vannak elrendezve, ahol a találmány szerinti újdonság abban van, hogy a kalódáramot a ház alján függőlegesen kinyúló katódáram-kivezetéseken keresztül vezetjük ki a cellákból, és hogy a cellákat egymással összekötő vezetékekben folyó áram egy részét, előnyösen 30 — 54 %-át sönlvczetékckcn vezetjük keresztül, amelyek legalább nyomvonaluk egy részében az aiuklrendszerek végeinél, a cellasor tengelyével párhuzamosan elhelyezkedő függőleges síkokon kívül haladnak.
A találmány szerinti eljárás egy előnyös változatánál a söntölt áramot a cellasor tengelyére nézve szimmetrikusan osztjuk meg a söntvezetékekben.
Előnyös továbbá, ha a söntölt áramot a cellasor tengelyére nézve aszimmetrikusan osztjuk meg a söntvezetékekben.
Előnyös továbbá, ha az egyes cellák gyűjtősíneit az előző cella katódáram-kivezetéseiről függőleges öszszekötő vezetékeken keresztül tápláljuk, amelyeket a gyűjlősíncknck az előző cella felőli oldalához csatlakoztatjuk.
Előnyös továbbá, ha az egyes cellák gyüjtősíneihez az előző cella katódáram-kivezetéseiről a függőleges összekötő vezetékeket részben az előző cella felőli oldalon, részben az azzal ellentétes oldalon csatlakozta Ij tik.
Előnyös továbbá, ha az egyes cellák gyüjtősíneihez az előző cella katódáram-kivezctéscihez a függőleges •összekötő vezetékeket részben a gyüjtösín egyik és/ vagy másik végénél csatlakoztatjuk.
A kitűzött cél fenti két követelmény figyelembevételével történő elérésére a találmány szerint olyan eszközt alakítottunk ki, amely clcktrolitikus cellákból kialakított cellasorból áll, ahol a cellák kalódblokkokat tartó téglatest alakú házat tartalmaznak, amelybe katódáram-kivezetők vannak gáz- és folyadékzáróan beágyazva, továbbá egy keresztdarabra felfüggesztett anódrcndszerl tartalmaznak, és a cellák egymással összekötő vezetékek révén villamosán sorba vannak . kapcsolva oly módon, hogy az egyik cella katódárain-kivezetései a következő cella gyűjtősínével vannak összekötve, a cellák pedig az általuk képezett sor tengelyére merőlegesen vannak elrendezve. A találmány szerinti új megoldás, hogy a katódáram-kivezetők több vezetékdarabból állnak és a ház alsó részén függőlegesen nyíllak ki. és az egyes cellák katódáram-kivezetései a következő cella gyüjtösinével összekötő vezetékeken keresztül van összekötve, amelyeknek legalább egy része söntvezeték formájában van kialakítva, és a söntvezetékek legalább nyomvonaluk egy részében az anód rend szerek végeinél, a cellasor tengelyével párhuzamosan elhelyezkedő függőleges síkokon kívül helyezkednek el.
A találmány szerinti eljárást és eszközt az alábbiakban kiviteli példák kapcsán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az
1. ábrán látható két katódáram-kivezetési rendszer rajza, az egyszerűség kedvéért ugyanazon a céllá: oldalirányú kivezetések cs alsó kivezetések; a
2. ábrán tüntettük fel egy cella vázlatos metszetét, amellyel a mágneses erőtér összetevők irányának meghatározására szolgáló három koordináta-tengelyt szemléltetjük, a
191 178
3. ábra mulatja a cella négy negyedében a mágneses erőtér függőleges Bz komponense átlagának az eloszlását; a
4. ábrán a cellák közötti összekötő vezetékek találmány szerinti elrendezése látható, az anódrendszer végeinél áthaladó függőleges zz' síkhoz képest; az
5., 6. és 7. ábrák ábrázolják vázlatosan azokat a különböző nyomvonalakat, amelyek mentén a cellákat összekötő vezetékek a találmány értelmében elhelyezhetők; a
8. ábra mutatja a cellák közötti összekötő vezetékeket az ismert megoldások szerint; a
9- I3. ábrák mutatják a találmány öl különböző kiviteli változatát; a
14. ábra egy gyakorlati megvalósítást szemléltet; és a
15. ábrán látható ebben a megvalósításban a cellasor tengelyének irányában felvett metszet, ahol a vezetékek tényleges elhelyezkedése látható.
Az ábrákon az azonos hivatkozási számokkal azonos részeket jelöltünk.
Az 1. ábrán tehát két katódáram-kivezetési rendszer rajza látható, ahol 3 házból oldalsó 1 katódáram-kivezetések és alsó 2 katódáram-kivezetések nyúlnak ki, a 3 házban pedig 4 anódrendszer van elrendezve.
A 2. ábrán egy izzilásos vagy tűzi elektrolízisnél alkalmazott elektrolitikus cella vázlata látható metszetben ábrázolva, ahol a 3 házban a fémkatódon kialakuló folyékony 7 alumínium réteg, azon 6 elektrolitfürdő, abba belemerülve szcnanódokból álló 5 anódrendszer látható, a cella közepén áthaladó x, y és z tengelyekkel. Megjegyezzük, hogy az anódok Söderberg-féle szénanódok vagy többszörösen előégetett szénanódok lehetnek.
A 3. ábrán a cella négy negyedében a mágneses erőtér függőleges Bz komponenset átlagainak eloszlását tüntettük fel, mely szerint
Bz2 = - Bz,; Bz3 = Bz, és BZ4 = - Bz,.
A 4. ábrán a cellák közötti összekötő vezetékek találmány szerinti elrendezése látható, az 5 anódrendszer végénél áthaladó, x tengellyel párhuzamos, függőleges zz' síkhoz képest, Az összekötő vezeték az ábrán látható módon egy 8 söntvezeték, amely a 3 ház kis odalánál lévő A - B oldalfal, a 3 ház aljának a zz' sík és az A-B oldalfal közötti B-C szakasza, a zz' síkban fekvő C - D szakasz, a vízszintesen elhelyezkedő F-A és E —D szakaszok, valamint a 3 ház kis oldalával párhuzamos F-E szakasz által körülhatárolt szelvény belsejében helyezkedik el. Söntvezetéknek tehát azt a vezetéket nevezzük, amely a két egymást követő cellát oly módon köti össze egymással, hogy az anódrendszerek végeinél a cellasor tengelyével párhuzamosan elhelyezkedő PV függőleges síkon kívül halad. AzA-B-C-D-E-F szelvényt a 4. ábrán vonalkázással jelöltük. A 4. ábrából tehát kitűnik, hogy a 8 söntvezetéket a 3 házon kívül helyezzük el, a biztonsági előírások miatt attól bizonyos távolságban. A szelvény szélessége (F - A és E — D szakaszok hosszúsága) elvileg tetszőleges lehet, a gyakorlatban ez a távolság nem haladja meg az 1 m-t, hogy a 8 söntvezető illetve a hozzá kapcsolódó vezetékek ne legyenek szükségtelenül hosszúak. A szelvény magassága elvileg szintén tetszőleges, de annak érdekében, hogy a 8 söntvezető ne akadályozza a cella működését, célszerű, ha felső része (F-A szakasz) egy magasságban van a 3 ház tetejével, alsó része pedig (E - D szakasz) a 3 ház aljától körülbelül 1 m-re van.
Az 5 - 7. ábrákon a 8 söntvezeték különböző elrendezési formáit mutatjuk be vázlatos rajzok segítségével.
Az 5. ábrán a szóbanforgó CA cella és az utána kővetkező CB cella látható, amelyek a 3 házakban elrendezett 4 anódrendszereket foglalják magukban. A CA cella alsó 2 katódáram-kivezetéseit nem tüntettük fel, csak az azokkal összekötött 10 vezetéket, amely a CA cella 4 anódrendszerének baloldali 12 végét megkerülő 11 söntvezetékkel van összekötve, 11 söntvezeték pedig 13 vezetéken keresztül van összekötve a B cella felőli oldalon. Belátható, hogy a 11 söntvezeték n 4 anódrendszer 12 végénél az x tengclylycl párhuzamosan fektetett PV függőleges síkon kívül halad.
A 6. ábrán látható változatnál a szóbanforgó CA cella alsó 2 katódáram-kivezetései a CA cella következő B cella felőli (felső) oldalánál vannak kivezetve és 14 vezetékkel vannak összekötve, amelyhez 15 söntvezeték van csatlakoztatva. A 15 söntvezeték megkerüli a következő CB cella szóbanforgó CA cella felőli oldalánál a CB cella 3 házát, majd annak az ábrán nem feltüntetett következő cella felőli (felső) oldalánál visszatér a CB cella 4 anódrendszerének középső részéhez, és az ábrán nem ábrázolt 9 gyfijtősínhez kapcsolódik. Látható tehát, hogy a 15 söntvezeték is kívül halad a 4 anódrendszer 12 végénél az x tengellyel párhuzamosan fektetett PV függőleges síkon, és a következő CB cella 3 házának kis oldala mentén halad el.
A 7. ábrán a szóbanforgó CA cella (nem ábrázolt) alsó 2 katódáram-kivezetései részben 16 vezetéken keresztül 17 söntvezetékkel vannak összekötve, amely a szóbanforgó CA cella 3 házának kis oldalánál kijjebb, vagyis a 4 anódrendszer 12 végénél fektetett PV függőleges síkon kívül halad a kővetkező CB cella irányában. A szóbanforgó CA cella további 2 katódáram-kivezetései a következő CB cella felöli oldalon elrendezett 18 vezetékkel vannak összekötve, amely viszont a 17 sönt vezetékhez kapcsolódik. A 18 vezeték és a 17 söntvezeték 19 söntvezetékkel van összekötve, amely a következő CB cella 4 anódrendszerének 12 végénél lévő PV függőleges síkon kívül, a CB cella 3 házának kis oldala mentén a CA cella felől a CB cella után következő (nem ábrázolt) cella felöli oldalon visszatérve van a CB cella 4 anódrendszerének (nem ábrázolt) 9 gyűjtősínéhez csatlakoztatva.
A 8. ábrán az ismert ccllaösszcköttctésí módot mutatjuk be, ahol a szóbanforgó CA cella alsó 2 katódáram-kivezetései öt darab, azonos áramvezetőkapacitású vezetéken keresztül van a kővetkező CB cella 4 anódrendszerének 9 gyűjtősínével összekötve, amit az ábrán úgy jeleztünk, hogy az egyes összekötő vezetékek becsatlakozási pontjainál 1/5 a teljes kalódáram egyötöd részét jelképezi.
A 9-13. ábrákon a találmány szerinti megoldás különböző kiviteli változatait mutatjuk be, az érthetőség kedvéért igen leegyszerűsített vázlatok alapján. Ezekben a példákban a katódblokkok a cellasor x tengelyére nézve párhuzamosan vannak elrendezve, és
191 178 mindegyik katódblokk három-három függőleges 2 katódáram-kivezetéssel van ellátva. Ezek száma természetesen ettől különböző is lehet, anélkül, hogy az igénypontokban megfogalmazott oltalmi körtől eltérnénk.
A 9. ábra szerinti első példában a szóbanforgó CA cella alsó 2 katódáram-kivezetései közül a katód két végénél lévők 8 söntvezetéken keresztül vannak a következő CB cella azt követő (nem ábrázolt) cella felőli odalánál (felső oldalánál), a CB cella ún. nagy oldalának I/4 illetve 3/4 részénél a 4 anódrendszer 9 gyíijtősínéhez csatlakoztatva, mely 8 söntvczctők áramvezető kapacitása a teljes katódáram 3/16-od részével egyenlő. A többi 2 katódárain-kivezetés 1/4, 1/8 illetve 1/4 kapacitású cellák közötti összekötő vezetékekhez van csatlakoztatva, melyek közül a két 1/4 kapacitású a 9 gyííjtősín két végénél, az 1/8 kapacitású összekötő vezeték az x tengely mentén. Az teljesen közömbös, hogy a két 1/4 kapacitású vezeték a CB cella kis vagy nagy oldalánál csatlakozik-e be.
A 10. ábrán látható második példában-a szóbanforgó CA cella 2 katódáram-kivezetései hat darab vezetéken keresztül vannak összekötve a következő CB cella anódrendszerének 9 gyűjtősínével a következő módon: a CA cella katódjának két végénél lévő 2 katódáram-kivczctcsck a cellák közötti térben vannak öszszefogva és a CA cella végeihez kivezetve, majd a 4 anódrendszerek 12 végeinél lévő függőleges síkon kívül a CA illetve CB cellák kis oldalai mentén haladó 8 sönt vezetékeken keresztül a következő CB cella nagy oldalának l/4-énél illetve 3/4-cnél az ábrán nem látható következő cella felőli oldalról a CB cella 9 gyűjtősínjéhez vagy keresztdarabjához csatlakoztatva. A 2 katódáram-kivezetésekhez csatlakozó vezetékek kapacitása a cellák közötti térrészekben 1/10, míg a 8 söntvezetékeké 1/5. A közbenső 2 katódáram-kivezetések négy darab összekötő vezetéken keresztül a CA cella felőli nagy oldal 1/8, 3/8, 5/8 illetve 7/8-ad részénél vannak a következő CB cella 9 gyfljtősínérc csatlakoztatva, melyek közül a két szélső (az l/8-ad illetve 7/8-ad hosszúságnál becsatlakozó) összekötő vezeték kapacitása 1/5, a két középsőé 1/10.
All. ábrán mutatjuk be a harmadik kiviteli példát, ahol a szóbanforgó CA cella alsó 2 katódáram-kivezetései öt vezetékhez vannak csatlakoztatva. A CA cella katódjának 164-énél illetve 3/4-énél elhelyezkedő 2 katódáram-kivezetések az előző (nem ábrázolt) cella felőli oldalról a CÁ cella kis oldalait (a 4 anódrendszer 12 végeit) megkerülve haladó 8 söntvezetékekkel vannak összekötve, melyek a következő CB cella 9 gyűjtösínének a CB cella kis oldalainál lévő végeihez vannak csatlakoztatva, teljesen közömbös, hogy a kis vagy a nagy oldalak felől. Ezen a 8 söntvezetékek kapacitása 31/16, ugyanígy a többi összekötő vezeték kapacitása is, amelyek a szóbanforgó CA cella katódjának a következő CB cella felőli oldalánál, a nagy oldal 1/4, 1/2 illetve 3/4-ed részénél vannak kivezetve, és a CB cella 9 gyűjtősinéhez a CA cella felőli oldalon csatlakoznak.
A 12. ábrán bemutatott negyedik kiviteli példa szerint a szóbanforgó CA cella alsó 2 katódáram-kivezetései a katód két végénél 1/4 kapacitású 8 sönt vezetékeken, valamint a CA cella katódjának nagy oldala 1/4, 1/2 illetve 3/4-ed részénél a CB cella felőli oldalon kivezetett összekötő vezetékek révén vannak összekötve a következő CB cella 9 gyűjtösinével, ahol az 1/4-ed és 3/4-ed hosszúságnál elrendezett összekötő vezetékek a CB cella 4 anódrendszere nagy oldalának ugyanezen részeinél csatlakoznak, kapacitásuk 31/16, míg a középső az x tengely mentén csatlakozik, kapacitása 1/8. A 8 söntvezetékek a szóbanforgó CA cella előző (nem ábrázolt) cella felőli oldalánál vannak kivezetve, megkerülik a CA cella 4 anódrendszerének 12 végeit, majd a CB cellának a CA cella felőli oldalánál csatlakoznak a 9 gyűjtősín két végéhez, teljesen közömbös, hogy a kis vagy a nagy oldalaknál.
A 13. ábrán mulatjuk be az ötödik kiviteli példái, ahol a szóbanforgó CA cella alsó 2 katödáram-kivezetéseinek egy része az előző (nem ábrázolt) cella felőli oldalon van kivezetve és a cellák közötti térrészben van összegyűjtve és a 8 sÖntvezetékeken keresztül a következő CB cella 9 gyűjtősínéhez csatlakoztatva. A 8 söntvezetékek kalódáramvczclő kapacitása 1/4, és a 9 gyűjtősinhez a CB cella 4 anódrendszerének nagy oldala 1/8-ad illetve 7/8-ad részénél, a szóbanforgó CA cella felőli oldalról csatlakoznak. A többi alsó 2 katódáram-kivezetés a CA és CB cellák közötti térrészben haladó összekötő vezetékeken keresztül, melyek kapacitása 1/4, a CB.cella 9 gyűjtősínéhez vannak 3/8-ad, illetve 5/8-ad részénél csatlakoznak a CA cella felöli oldalról.
A 14. ábrán egy a találmány szerinti megoldásnak megfelelően ténylegesen megépített cellasor vázlatát mutatjuk be, ami megfelel a 9. ábra szerinti első kiviteli példának. Ebben az esetben a jelölések a következők: a szóbanforgó CA cella alsó 20 katódáram-kivezetései 21, illetve 22 vezetékekkel vannak egymással összekötve, a 8 söntvezeték a CB cella 9 gyíijtősínéhez a következő (nem ábrázolt) cella felőli oldalon 23 vezetéken keresztül csatlakozik, mig a 21 vezetékek 24 vezetékeken keresztül csatlakoznak a CB cella 9 gyűjtősínéhez.
Végül a 15. ábrán mutatjuk be a találmány szerinti megoldás szerint kialakított cellasor egy részének a sor x tengelyével párhuzamosan felvett metszetét, amelyen a szóbanforgó CA cella egy része és a következő CB cella látható. Az ábrán a timföld-adagoló eszközt, az anódokat és azok felfüggesztési rendszerét elhagytuk vagy csak igen vázlatosan jeleztük, a jobb érthetőség kedvéért. A valóságban ezek a technika állásának megfelelően vannak kivitelezve.
A 15. ábrán látható tehát, hogy az első 20 katódáram-kivezetésekkel összekötött 21 vezetékek negatív gyüjtősinck, amelyek a szóbanforgó CA cella felőli oldalon felfelé haladó 24 vezetékekhez kapcsolódnak. A CA cella katódjának végeinél lévő 20 katódáram-kivezetések a 14. ábrán látható 22 vezetékeken keresztül vannak a 8 söntvezetékekkel összekötve, amelyek a CB cella mellett, a katód magasságában vízszintesen vannak elhelyezve, és a következő (nem ábrázolt) cella felőli oldalon felfelé haladó 23 vezetéken keresztül csatlakozik a 9 gyűjtősinhez.
A találmány szerinti eljárás szerint a következőképpen működtethetők a cellák:
Az izzításos vagy tűzi elektrolízis során olvasztott kriolitban oldott timföldet adagolunk a CA, CB stb. cellákba, az elektródákra pedig 200 000 és 300 000 A közötti áramerősséget adunk. A CA, CB, stb. cellák alján kivezetett 2 katódáram-kivezetéseket részben a 8 sÖntvezetékeken keresztül csatlakoztatjuk a követ5
-5191178 kező CB cellákhoz, és a különböző kiviteli változatokkal (lásd 9—13. ábrákat), a következő eredményeket értük el. A szóbanforgó CA cella áramának 15 — 27 %-át a 8 söntvczclékeken keresztülvezetve ez a söntáram a következő CB cella 4 anódrendszercnek 9 gyűjtősínén keresztül a keresztdarabot táplálja a szóbanforgó CA cellával megegyező vagy azzal ellentétes oldalánál, a nagy oldalon csatlakoztatva.
Ezeknél az értékeknél nem vettük figyelembe a szóbanlbrgó CA cella sorával szomszédos egy vagy több sor hatását. Nagy áramerősségű cellák esetében a cellák közötti összeköttetések (pozitív átvezetők) száma általában négy vagy annál több lesz. Ha viszont a találmány szerinti megoldást 200 000 A-nél kisebb áramerősségű cellákra alkalmazzuk, négynél kevesebb összeköttetés (pozitív átvezető) is elegendő lehet.
Ha a CA, CB cellák közötti összeköttetésnél az alul kivezetett 2 katódáram-kivezetéseket az ismert megoldás szerint közvetlenül a következő CB cella anódsíkjához csatlakoztatnánk (lásd a 8. ábrát), tehát a 250 000 A-es CA cella nagy oldalának mentén egyenletes közönként elrendezett, cs azonos nagyságú áramokat vezető öt darab vezetékkel, akkor a CA cella közepétől a végek felé haladó függőleges mágneses erőteret kapnánk, amelynek — a ferromágneses részek hatásainak levonása után - az egyes cellanegyedekben átlagolt értékei a következők:
30. ΙΟ4 T Bz állag: -30.I0’4 T Bz átlag: O
3O.IO4T - 30.10 * T
A
Bz, — — Bz, feltétel nem igazolódik, mert az ellenkezője igaz:
Bz, = Bz2
Belátható, hogy annak ellenére, hogy az összeköttetések nyomvonala a CA, CB cellák között ennél a megoldásnál a legrövidebb, az alsó 2 katódáram-kivezetésekkel rendelkező CA, CB, stb. cellák mágneses terének kiegyenlítését nem teszi lehetővé.
A 9. ábra szerinti I. példa cselében a 8 sönlvczctckeken a teljes katódáram 3/16-od részeit, tehát kétszer
18,75 %-ot söntölünk. így az egyes cellanegyedekben fellépő átlagolt függőleges mágneses térerő-komponensek értékei 250 000 A-es cellák esetében, figyclembevéve a ferromágneses részek hatásait, a következő:
+ 3.I0'4 T Bz átlag: - 3.I0Bz átlag: Bz átlag: O
-3.10”4 T + 3.104T
A mágneses erőtér Bx vízszintes komponensének maximuma 60.10-4 T.
A 10. ábrán bemutatott 2. példában a katód két végénél kivezetett áramokat a szóbanforgó CA cella két oldalánál a CA és CB cellák közötti térrészben összegezzük. Ennek az áramnak egy részét a CA cella végeinek megkerülésével söntöljiik, majd a 8 sftntvczetékeket a következő CB cella végeinek megkerülésével vezetjük annak keresztdarabjához, a szóbanforgó CA cellával ellenkező nagy oldal felől, a nagy oldal 1/4-éncl illetve 3/4-énél. Az egyes 8 söntvezetékek a teljes katódáram 1/5 részei! söntölik, a katódáram többi részéi az összekötő vezetékeken keresztül vezetjük a következő CB cella keresztdarabjához vagy 9 gyűjtősínjéhez a szóbanforgó CA cella felőli oldalról, a CB cella nagy oldalának 1 /8, 3/8, illetve 7/8 részénél.
250 000 A-es áramerősség eseten a CA cella egyes negyedeiben fellépő függőleges mágneses térerő komponensek értékei a ferromágneses részek hatásainak figyelembevételével a következők:
+ 10’4 T -10'4T
Bz átlag: Bz átlag:
O
- 10 4 T + IO4T
A mágneses térerő Bx vízszintes komponensének maximuma 25.10-4 T.
A II. ábra kapcsán bemutatott 3. kiviteli példa szerint a teljes katódáram 3/16 részeit söntöljiik a két darab 8 söntvezeteken keresztül, míg a katódáram 3,5/16 részeit a 9 gyűjlősín hosszának 1/4 illetve 3/4 részénél, 3/16 részét pedig az x tengelynél vezetjük a 9 gyűjtősínre vagy keresztdarabra a szóbanforgó CA cella felőli oldalról. 250 000 A-es áramerősségnél az egyes cellanegyedekben fellépő függőleges mágneses térerő komponensek - a ferromágneses részek figyelembevételével — a következők:
+ 2.10_4T Bz átlag: -2.104 T Bz átlag: O
+ I04 T
A mágneses térerő BX vízszintes komponensének maximuma 40.10~4 T.
A 12. ábra kapcsán bemutatott 4. kiviteli példa szerint a teljes katódáram 1/4 részeit söntöljiik a két darab 8 sün!vezetéken keresztül:
250 000 A-es áramerősségnél az egyes cellanegycdekben fellépő függőleges mágneses térerő komponensek - a ferromágneses részek figyelembevételével — a következők:
+ 5.10-4 T Bz átlag: -5.10’4 T Bz átlag: O
— 4.10-4 T + 4.10’4 T
A mágneses térerő Bx vízszintes komponensének maximuma: 48.10 4 T.
Végül a 13. ábra kapcsán bemutatott 5. kiviteli példa szerint a teljes katódáram 1/4-ed részeinek söntölésével az egyes cellanegyedekben fellépő függőleges
-611
191 178 mágneses térerő komponensek - a ferromágneses részek figyelembevételével — a következők:
+ 2.I0-4 T Bz átlag: — 2.10_4T Bz átlag: O
— 3IO~4T + 3.10~4 T
A mágneses térerő Bx vízszintes komponensének maximuma: 22.IO~4 T.
A 14, és 15. ábrákon bemutatott cellák adatai a következők:
Az anódfelület nagysága: 348 000 cm2
A ház belső méretei: 13,68 mx4,15.m
A cella működése során a következő eredményeket kaptuk:
Átlagos áramerősség: 252 000 A
Faraday hozam: 92,5 %
Feszültség: 3,94 V
A megfelelő fajlagos energiafelhasználás 12 690 kWó/t, mely érték jellemző az ilyen nagy áramerősséggel működő cellákra. Egyéb tényezők között a katódfeszültségesés 0,25 V-os csökkenése okozta ezt a javulást.
Bár a találmány különösen a 200 000 A és 300 000 A közötti áramerősséggel működő elektrolitikus cellasorokra alkalmazható, használható kisebb, például 100 000 A és 200 000A közötti áramerősségű celláknál is.

Claims (8)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás izzításos vagy tűzi elektrolízisnél alkalmazott elektrolitikus cellasorokban fellépő mágneses zavarok kiküszöbölésére, mely cellasorokat 200 000 — 300 000 A-t elérő áramerősséggel lehet működtetni és olvasztott kriolitban oldott timföldből lehet vele alumíniumot előállítani, ahol a cellák katódblokkokat tartó téglatest alakú házat tartalmaznak, amelybe katódáram-kivezetők vannak gáz- és folyadekzáróan beágyazva, továbbá egy keresztdarabra felfüggesztett anódrendszert tartalmaznak, és a cellák egymással összekötő vezetékek révén villamosán sorba vannak kapcsolva oly módon, hogy az egyik cella katódáram-kivezetései a következő cella gyűjtősínével vannak összekötve, a cellák pedig az általuk képezett sor tengelyére merőlegesen vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy a katódáramot a ház (3) alján függőlegesen kinyúló katódáram-kivezetéseken (
  2. 2) keresztül vezetjük ki a cellákból (CA), és hogy a cellákat (CA, CB) egymással összekötő vezetékekben (10, 13) folyó áram egy rég szét, előnyösen 30 —54 %-át legalább nyomvonaluk egy részében az anódrendszerek végeinél (12) a cellasor tengelyével (x) párhuzamosan elhelyezkedő függőleges síkokon (PV) kívül haladó söntvczctckekcn (8,
    II) vezetjük keresztül.
    1Q 2. Az I. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a söntölt áramot a cellasor tengelyére (x) nézve szimmetrikusan osztjuk meg a söntvezetékekben (8).
  3. 3. Az I. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a söntölt áramot a cellasor tengelyére (x) nézve g aszimmetrikusan osztjuk meg a söntvezetékekben (8).
  4. 4. Az 1 — 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy az egyes cellák (CB) gyüjtősíneit (9) az előző cella (CA) katódáram-kivezetéseiről (2) függőleges összekötő vezetékeken keresztül tápláljuk,
    20 amelyeket a gyűjtősínnek (9) az előző cella (CB) felőli oldalához csatlakoztatjuk.
  5. 5. Az I —4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyes cellák (CB) gyűjtősineihez (9) az előző cella (CA) katódáram-kivezetéseiről
    25 (2) a függőleges összekötő vezetékeket részben az előző cella (CA) felőli oldalon, részben az azzal ellentétes oldalon csatlakoztatjuk.
  6. 6. Az 1 — 5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyes cellák (CB) gyűjtősíne39 ihez (9) az előző cella (CA) katódáram-kivezetéseihez (2) a függőleges összekötő vezetékeket részben a gyüjtősin (9) egyik és/vagy másik végénél csatlakoztatjuk.
  7. 7. Elrendezés az I — 6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás végrehajtására, amely elektrolitikus ccl35 Iákból kialakított cellasorból áll, ahol n cellák katódblokkokat tartó téglatest alakú házat tartalmaznak, amelybe katódáram-kivezetők vannak gáz- és folyadékzáróan beágyazva, továbbá egy keresztdarabra felfüggesztett anódrendszert tartalmaznak, és a cellák
    40 egymással összekötő vezetékek révén villamosán sorba vannak kapcsolva oly módon, hogy az egyik cella katódáram-kivezetései a következő cella gyűjtősínével vannak összekötve, a cellák pedig az általuk képezett sor tengelyére merőlegesen vannak elrendezve, azzal
    45 jellemezve, hogy a katódáram-kivezetők (2) több vezetékdarabból állnak és a ház (3) alsó részén függőlegesen nyúlnak ki, és az egyes cellák (CA) katódáram-kivezctcsci (2) a következő cella (CB) gyűjtősíncvel (9) összekötő vezetékeken keresztül van összc50 kötve, amelyeknek legalább egy része söntvezeték (8, 11) formájában van kialakítva, és a söntvezetékek (8,
  8. 11) legalább nyomvonaluk egy részében az anódrendszcrck (4) vegeinél (12) a cellasor tengelyével (x) párhuzamosan elhelyezkedő függőleges síkokon (PV) kí55 vül helyezkednek el.
HU811254A 1979-11-07 1980-04-11 Process and equipment for elimination of magnetical disturbing arising in the electrolitical cell-line by heating or firing electrolisis HU191178B (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FR7928132A FR2469475A1 (fr) 1979-11-07 1979-11-07 Procede et dispositif pour la suppression des perturbations magnetiques dans les cuves d'electrolyse a tres haute intensite placees en travers
PCT/FR1980/000156 WO1981001299A1 (fr) 1979-11-07 1980-11-04 Procede et dispositif pour la suppression des perturbations magnetiques dans les cuves d'electrolyse

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU191178B true HU191178B (en) 1987-01-28

Family

ID=9231687

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU811254A HU191178B (en) 1979-11-07 1980-04-11 Process and equipment for elimination of magnetical disturbing arising in the electrolitical cell-line by heating or firing electrolisis

Country Status (18)

Country Link
EP (1) EP0047246B1 (hu)
JP (1) JPS56501247A (hu)
KR (1) KR850001537B1 (hu)
BR (1) BR8008907A (hu)
CA (1) CA1143695A (hu)
DE (1) DE3070034D1 (hu)
ES (1) ES8200410A1 (hu)
FR (1) FR2469475A1 (hu)
GR (1) GR70348B (hu)
HU (1) HU191178B (hu)
IN (1) IN152568B (hu)
MX (1) MX154537A (hu)
NZ (1) NZ195424A (hu)
OA (1) OA08223A (hu)
PL (1) PL132150B1 (hu)
RO (1) RO82538B (hu)
WO (1) WO1981001299A1 (hu)
YU (1) YU42988B (hu)

Families Citing this family (11)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CH648605A5 (de) * 1980-06-23 1985-03-29 Alusuisse Schienenanordnung einer elektrolysezelle.
FR2505368B1 (fr) * 1981-05-05 1985-09-27 Pechiney Aluminium Dispositif pour la production d'aluminium par electrolyse ignee sous tres haute densite
FR2552782B1 (fr) * 1983-10-04 1989-08-18 Pechiney Aluminium Cuve d'electrolyse a intensite superieure a 250 000 amperes pour la production d'aluminium par le procede hall-heroult
FR2583068B1 (fr) * 1985-06-05 1987-09-11 Pechiney Aluminium Circuit de connexion electrique de series de cuves d'electrolyse pour la production d'aluminium sous tres haute intensite
AU713342B2 (en) * 1996-06-18 1999-12-02 Comalco Aluminium Limited Cathode construction
AUPO053496A0 (en) * 1996-06-18 1996-07-11 Comalco Aluminium Limited Cathode construction
NO331318B1 (no) * 2007-04-02 2011-11-21 Norsk Hydro As Fremgangsmate for drift av elektrolyseceller koblet i serie samt samleskinnesystem for samme
WO2013007894A2 (fr) 2011-07-12 2013-01-17 Rio Tinto Alcan International Limited Aluminerie comprenant des conducteurs electriques en materiau supraconducteur
FR2977898A1 (fr) * 2011-07-12 2013-01-18 Rio Tinto Alcan Int Ltd Aluminerie comprenant des cuves a sortie cathodique par le fond du caisson et des moyens de stabilisation des cuves
FR3009564A1 (fr) 2013-08-09 2015-02-13 Rio Tinto Alcan Int Ltd Aluminerie comprenant un circuit electrique de compensation
MY183698A (en) 2015-02-09 2021-03-08 Rio Tinto Alcan Int Ltd Aluminium smelter and method to compensate for a magnetic field created by the circulation of the electrolysis current of said aluminium smelter

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE1187809B (de) * 1963-11-22 1965-02-25 Vaw Ver Aluminium Werke Ag Elektrolysezelle zur schmelzflusselektrolytischen Herstellung von Aluminium
US3640800A (en) * 1970-07-14 1972-02-08 Arthur F Johnson Electrolytic cell
GB2008617B (en) * 1977-11-23 1982-03-31 Alcan Res & Dev Electrolytic reduction cells
US4194959A (en) * 1977-11-23 1980-03-25 Alcan Research And Development Limited Electrolytic reduction cells
SU863719A1 (ru) * 1978-02-06 1981-09-15 Всесоюзный Научно-Исследовательский И Проектный Институт Алюминиевой,Магниевой И Электродной Промышленности Ошиновка электролизеров дл получени алюмини

Also Published As

Publication number Publication date
YU42988B (en) 1989-02-28
GR70348B (hu) 1982-09-23
RO82538A (ro) 1984-02-21
KR830004457A (ko) 1983-07-13
WO1981001299A1 (fr) 1981-05-14
FR2469475B1 (hu) 1982-12-17
JPS56501247A (hu) 1981-09-03
RO82538B (ro) 1984-02-28
EP0047246A1 (fr) 1982-03-17
KR850001537B1 (ko) 1985-10-16
OA08223A (fr) 1987-10-30
ES496595A0 (es) 1981-10-16
PL227652A1 (hu) 1981-08-21
FR2469475A1 (fr) 1981-05-22
IN152568B (hu) 1984-02-11
PL132150B1 (en) 1985-02-28
DE3070034D1 (en) 1985-03-07
BR8008907A (pt) 1981-08-25
MX154537A (es) 1987-09-28
CA1143695A (fr) 1983-03-29
YU280380A (en) 1984-02-29
ES8200410A1 (es) 1981-10-16
NZ195424A (en) 1984-12-14
EP0047246B1 (fr) 1985-01-23

Similar Documents

Publication Publication Date Title
RU2386730C2 (ru) Способ и системы электрического соединения и магнитной компенсации алюминиевых электролизных ванн
US20080078674A1 (en) Module busbar arrangement for powerful aluminum electrolytic cells
HU191178B (en) Process and equipment for elimination of magnetical disturbing arising in the electrolitical cell-line by heating or firing electrolisis
HU212070B (en) Arrangement for diminishing effect of magnetic field intensity produced by the electrolyzing current with aluminium production
CN101092712A (zh) 用于补偿由相邻的串联连接的高功率电解槽的行诱导的磁场的装置
EA029022B1 (ru) Установка получения алюминия электролизом, содержащая электролизеры с катодным выводом через днище кожуха и средства стабилизации электролизеров
GB794421A (en) Improvements in or relating to electrolytic cells
US3432422A (en) Current conducting members for electrolytic cell
SU682143A3 (ru) Устройство дл компенсации магнитного пол в серии алюминиевых электролизеров
CA1232868A (en) Arrangement of busbars for electrolytic reduction cell
SU738518A3 (ru) Ошиновка мощных алюминиевых электролизеров
US4396483A (en) Arrangement of busbars for electrolytic reduction cells
EP0345959B1 (en) Arrangement of busbars on large, transversely disposed electrolysis cells
SU863719A1 (ru) Ошиновка электролизеров дл получени алюмини
EP0342033A1 (en) Arrangement for the compensation of damaging magnetic fields on transverely disposed electrolysis cells
US3775281A (en) Plant for production of aluminum by electrolysis
KR860006575A (ko) 비대칭 음극봉 및 비대칭 열절연체를 갖춘 홀-에루우(Hall-Heroult)식 전해조
RU2164557C2 (ru) Ошиновка электролизера для получения алюминия
JPS62190668A (ja) 母線コネクタ
RU2303657C2 (ru) Ошиновка алюминиевых электролизеров при поперечном их расположении в корпусе
US4431492A (en) Aluminum electrolytic cell arrays and method of supplying electric power to the same
AU2011303728A1 (en) Electrical connection device, for connecting between two successive cells of a series of cells for the production of aluminium
RU2168564C2 (ru) Устройство компенсации
RU2237752C1 (ru) Устройство компенсации
RU2170290C1 (ru) Устройство для электропитания последовательно соединенных алюминиевых электролизеров

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee