HU189943B - Sash for skylights - Google Patents

Description

A találmány tárgya ablakkeret, amely főleg tetőablakokhoz való. Ennek egymással párhuzamosan ás a tetősíkra merőlegesen elrendezett oldallapjai és ezek közé épített vízszintes felső-lapja és alsólapja van.

Magastetőkbe építendő tetőablakoknál gyakori probléma, hogy az ablakkeretet egyedileg kézi munkával kell legyártani, hogy a mindenkori tetőszerkezet méreteihez az jól igazodjék.

A találmánnyal célunk fenti hiányosság kiküszöbölése, azaz olyan ablakkeret létrehozása, amely elöregyártható, és egységcsomagként készletezve a helyszínen egyszerűen és gyorsan idomítható a mindenkori tető vastagságához és lejtésszögéhez.

A kitűzött feladat megoldásához a bevezetőben leírt típusú ablakkeretet úgy fejlesztettük tovább, hogy az oldallapoknak egymással párhuzamos, beépített állapotban kifelé, illetve befelé néző hoszzéleik vannak, továbbá az oldallapok felső és alsó élének az első élszakasza az első hoeszéllel derékszöget zár be, az oldallapok szélességéből fennmaradó második élszakasza viszont a második hosezéllel hegyesezöget zár be, továbbá az oldallapok felső és alsó éleinek a második élszakaszai a második hosszéllel olyan ezöget zárnak be, amely megegyezik a tető lejtészszögével, továbbá a felsőlap és az alsólap a kereeztmetszetprofilját illetően az oldallapok feleó, illetve alsó élének megfelelően hajlítottak.

A fenti megoldással a mindenkori tetővastagsághoz jól adaptálható a találmány szerinti ablakkeret, ez az adaptálás egyszerűen elvégezhető kézi fűrészeléssel.

Annak érdekében, hogy optimális fénybebocsátást érjünk el a tetőablaknál, célszerű az olyan kivitel a találmány szerint, amelynél az oldallapok felső és alsó élének második élszakaszai egymással lényegében 90°-ot zárnak be. így a találmány szerinti ablakkerettel javított külső megjelenést érünk el, ugyanis a felsőlap lelőoldalai része lényegében vízszintes, amelyre az alsólap belső része lényegében merőleges.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél az oldallapok felső illetve alsó éleinek második élszakaszai a második hosszéllel azonos szöget zárnak be. Ez különösen célszerű olyan tetőknél, amelyek lejtése 40 és 50° közötti.

Az oldallapok azonban aszimmetrikus kialakításúak is lehetnek a találmány szerint, amikoris az oldallapok felső, illetve alsó éleinek második élszakaszai a második hosszéllel különböző szögeket zárnak be. Ez különösen 30 és 60°-os tetólejtésszögnól lehet előnyös.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismeretetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás két példakénti kiviteli alakját tüntelük fel. A rajzon:

Az 1. ábra a találmány ezer inti ablakkeret első példakénti kiviteli alakjának perspektivikus képe összeszerelés előtt',

A 2. ábrán az 1. ábra szerinti ablakkeret adott tetővastagsághoz való méretreszabósát tüntettük fel;

A 3. ábra az 1. ábra szerinti ablakkeret oldallapjónak változatét nézetben szemlélteti.

Amint az 1. ábrán feltüntettük, a találmány szerinti ablakkereteknek két, egymással párhuzamos 1 és 2 oldallapja van, amelyek függőlegesen a tetőfelületre merőlegesen helyezkednek el beépített állapotban. Továbbá, az ablakkeretnek 3 feleólapja és 4 alsólapja van. A jobb esztétikai megjelenés céljából az ablakkeret a jelen esetben fából készült.

Az 1 és 2 oldallapoknak első la hosszéle és második lb hosszéle van, amelyek egymással párhuzamosak és kifelé, illetve befelé helyezkednek el az ablakkeret beépített állapotában. Továbbá, az 1 ée 2 oldallapoknak felső le élük és alsó ld élük van. A felső le él ée az alsó ld él az első la hosszélnél első 5 és 6 élszakaBzból áll, amelyek merőlegesek az első la hosszélre. Az 5 illetve 6 élszakasz az 1 illetve 2 oldallapok szélességének 1/3— -1/2-részét teszik ki.

Az 1 illetve 2 oldallapok megmaradó szé lességét a felső le élnél és az alsó ld élnél második 7 illetve 8 élszakasz teszi ki, amelyek szöget zárnak be a második lb hosszéllel, amely szög megfelel a tetőfelület lejtési szögének.

Az 1 illetve 2 oldallapok felső, illetve alsó szélkiképzésének megfelelően a 3 felsőlap és a 4 alsólap hajlított profilú a keresztmetszetét tekintve, amely 9 és 10 részekből áll. A 9 ée 10 részek egymással szöget zárnak be, amely szög megfelel az 1 és 2 oldallapok Bzélkiképzésének. A 3 felsőlap és a 4 alsólap adott eeetben készülhet a 9 és 10 részek törtvonalszerű csatlakoztatásával, vagy akár ívelt kialakításban is.

Az 1. ábra szerint az 1 és 2 oldallapok, a 3 fedőlap és a 4 alsólap egységcsomagként készletezhető, amely lehetővé teszi az építéshelyen való összeszerelést. E célból az oldallapok elófúrt 11 furatokkal vannak ellátva, amelyek 12 csavarok befogadására alkalmasak.

A találmány szerinti ablakkeret összeszerelésekor az 1 ée 2 oldallapok, valamint a 3 fedőlap és a 4 alsólap lényegében négyszög-alakú keresztszerkezetet alkot. A 2. ábrán a találmány szerinti ablakkeretet egészében 13 hivatkozási számmal jelöltük, ahol egyúttal bemutatjuk, hogy az összeszerelt ablakkeret a helyszínen az adott tetővastagságnak megfelelően miként vágható a megfelelő szélességi méretűre. A vágás ott történik, ahol a 3 felsőlap és a 4 alsólap 9 részei lényegében párhuzamosak. Következésképpen, a 13 ablakkeret igen egyszerűen be-25 építhető az előre kialakított ablaknyílásba, az ablakkeret ugyanis a szokásos illetve szabványosított tetőablak méreteinek megfelelően van méretezve. Beépítés után az ablakkeret helyzetében például 14 rögzítőlécekkel rögzíthető (1. ábra). Mivel az 1 éa 2 oldallapok úgy vannak méretezve, hogy a második 7 és 8 élszakaszok lényegében 90°-ot zárnak be egymással, a tetőszoba belső tere a lehető legtöbb fényt kapja az ablakkeret szimmetrikus kialakításával, amelynél amint az 1. ábrán látható, a 7 és 8 élszakaszok 45°-os szöget zárnak be az oldallapok második ld hosszélével. Továbbá, az általában szokásos 40 és 50° közötti tetőlejtéseknél a 3 felsőlap belső része lényegében vízszintes, ugyanakkor a 4 alsólap belső 10 része erre lényegében merőleges.

A 3. ábrán látható változatnál a 15 hivatkozási számmal jelölt oldallap aszimmetrikus kialakítású, igy ennél a felső 18 él és az alsó 19 él 16 illetve 17 élszakaszai különböző szögeket zárnak be a második 20 hosszéllel. Megjegyezzük azonban, hogy ennél a kivitelnél íb a 16 és 17 élszakaszok egymással 90°-os szöget zárnak be.

A találmány szerinti ablakkeret - amint a fentiekből kitűnik - különböző lejtesszögű tetőszerkezetekhez alkalmazható, például a 15 oldallapok fordított elrendezésével (ezt külön nem ábrázoltuk). A 3. ábrán a felsőlapot és az aleólapot külön nem szemléltettük, azonban ezek az 1. ábránál látható kivitelhez hasonlóan lehetnek törtvonalban hajlítottak, vagy ívelt keresztmetszetprofilúak, amelyeknek alakja megfelelő a felső 18 és alsó 19 él alakjának.

A 16 és 17 élszakaszok és a 20 hosszéi közötti szög célszerűen 20-45°, illetve 45-70° közötti érétékű, amely az ábrázolt esetben 30°, illetve 60°.

A 3, ábrán feltüntetett oldallapok alkalmazásánál is elérjük ugyanazt a diszítöhalásl a felsőlap és alsólap belső részével, amelyre már a fentiekben utaltunk.

Claims (5)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Ablakkeret tetőablakokhoz, amelyeknek egymással párhuzamos és a tetősíkra

   5 merőlegesen elrendezett függőleges oldallapjai (1, 2; 15) ée ezek közé iktatott vízszintes felsőlapja (3) és alsólapja (4) van, azzal jellemezve, hogy az oldallapoknak (1, 2; 15) egymással párhuzamos, beépített állapotban

   10 kifelé, illetve befelé elhelyezkedő első, illetve második hosszéleik (la, lb; 20) vannak, az oldallapok (1, 2; 15) felső és alsó élének (1c, ld; 18, 19) első élszakaBza (5 illetve 6) az első hosszéllel (la) derékszöget zár be, az

   15 oldallapok szélességéből fennmaradó második élszakasza (7 illetve 8; 16, 17) viszont a második hosszéllel (lb; 20) hegyesszöget zár be, továbbá az oldallapok (1, 2; 15) felső és alsó éleinek (le, ld; 18, 19) a második élsza20 kaszai (7 illetve 8; 16 illetve 17) a második hosszéllel (lb; 20) olyan szöget zárnak be, amely megfelel a telőlejtésszögnek, továbbá a felsőlap (3) és az alsólap (4) keresztmetszetprofiljukat illetően ag oldallapok (1, 2;

   25 15) felső, illetve alsó éleinek (le, ld; 18, 19) megfelelően vannak kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti ablakkeret, azzal jellemezve, hogy az oldallapok (1, 2; 15) felső és alsó élének (le, ld; 18, 19) má30 sodik élszakaszai (7, 8; 16, 17) egymással lényegében derékszöget zárnak be.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ablakkeret, azzal jellemezve, hogy az oldallapok (1, 2 ) felső illetve alsó éleinek (le, ld) má35 sodik élszakaszai (7, 8) a második hosszéllel (lb) azonos szöget zárnak be.
4. 4. A 2. igénypont szerinti ablakkeret, azzal jellemezve, hogy az oldallapok (15) felső illetve alsó éleinek (18, 19) a második él40 szakaszai (16, 17) a második hosszéllel (20) különböző szöget zárnak be.
5. 5. A 4. igénypont szerinti ablakkeret, azzal jellemezve, hogy a különböző szögek tartománya 20-45°, illetve 45-70°.