HU188683B - Process for preparung oxytetracycline calcium silicate complex salt from fermentation broth - Google Patents

Description

A találmány tárgya egyszerű, vaskészülékben is kivitelezhető, ipari méretű eljárás oxitetraciklin-kalcium-szilikát komplex só előállítására fermentléből.

Mint ismeretes az oxitetraciklint (OTC), mint a mikroorganizmusok proteinszintézisét és replikációs mechanizmusait gátló hatású széles hatásspektrumú antibiotikumok egyikét — számos patogén mikroorganizmus által okozott betegség gyógyítására, valamint súlyhozamnövelő és elhullást csökkentő hatásánál fogva háziállatok tápszeradalékául alkalmaznak — ipari méretekben egy Streptomyces rimosus törzs acrob mély kultúrás tenyésztése útján nyert fermentléből való kinyeréssel és tisztításával állítják elő.

Kinyerésére és tisztítására számos eljárás ismeretes. így az OTC extrahálható lúgos oldataiból butilalkohollal (2,516.080 sz. USA-beli szabadalmi leírás), megköthető ioncserélő gyantán (2,658.078 sz. USA-beli szabadalmi leírás), lecsapható bárium-, kalcium-, magnéziumionokkal (J. Am. Chem. Soc. 73 (1951) 4211; 718.028 sz. angol szabadalmi leírás), kvaterner ammóniunisókkal (2,873.276 sz. USA-beli szabadalmi leírás), vagy aril -azo-szulfousavakkal (2,649.480 sz. USA-beli szabadalmi leírás). Az ismertetett eljárások hátrányosak abból z szempontból, hogy költséges berendezést, úgymint extraktorokat, ioncserélő oszlopokat, vagy drága segéd anyagokat, például ioncserélő gyantát, kvatenicr-ammó niumsókat, aril-azo-szulfonsavat, vagy erősen mérgező vegyületeket (pl. báriumsókat) alkalmaznak..

Egy lényegesen egyszerűbb és kivitelezhetőbbnek látszó eljárás során kalciumiohok jelenlétében karbonát-, vagy hidrogén-karbonátionokkal csapják le az. OTC-t, ez az eljárás azonban nem könnyen reprodukálható és a kitermelést sem ismertetik, így az eljárás gazdaságossága sem ítélhető meg (632.331 sz. belga szabadalmi leírás).

Egy másik hasonló eljárás során az OTC legfeljebb 55%-os kihozatallal állítható elő (173.703 sz. magyar szabadalmi leírás). Az eljárás egyik változata szerint a'. OTC-t a micéíiumra csapják le 85%-os kitermeléssel (172.330 sz. magyar szabadalmi leírás). Az így előállított tennék hatóanyag-tartalma azonban nagyon alacsony, mindössze legfeljebb 13,3%, amely a gyártás, ι felhasználás és továbbtisztítás szempontjából is hátrányos, mert rendkívül nagy térfogat alkalmazását teszi szükségessé.

Az OTC ipari előállítását, kinyerését és a tisztítását is egyaránt nagymértékben zavarja a vastartaloin. Vas a táptalajanyagokkal és a fermentorok falából kerül a fermentlébe, s mint oxidáló ágens katalizálja az OTC bomlását, azaz csökkenti a már fermentált hatóanyag mennyiségét (143.609 sz. magyar szabadalmi leírás) és ezáltal rontja a tisztítási műveletek kitermelését (718.020 sz. angol szabadalmi leírás), befolyásolja a tiszta termék színét, hatásértékét (tartalmát) és stabilitását. Ismeretes ugyanis az, hogy a két- és háromértékű fémek stabilis belső komplexeket képeznek íz OTC-vcl [J. Am. Chem. Soc. 73 (1951) 4211 ], amelyeket nem könnyű megbontani. Ezért például az OTC tartalmú fermentlevek vastartalmút nemesacél készülékek alkalmazásával tartják megfelelően alacsony szinten. Az ilyen berendezések azonban igen költségesek, így gyakorta használnak vaskészülékeket az előállítás: a és kinyerésre.

A vasfermentorban előállított OTC tartalmú fermentlé sok vasat (30- 60 gamma/ml-t, vagy még többet) 2 tartalmaz, amelynek káros hatását úgy mérséklik, hogy a vasat oldható, de nem disszociáló belső komplexbe viszik; leginkább etilén-diamino-tetraecetsavval (EDTA), vagy kétértékűvé, redukálják (mivel a kétértékű vas sokkal kevésbé stabilis komplexet képez az OTC-vel és az oxidációt sem katalizálja), például aszkorbinsawal, nátrium-formaldchid-szulfoxiláttal, vagy nátrium-ditionittal, esetleg lecsapják kálium-(hexaciano-ferrát (II)) reagenssel oldhatatlan vas(Il,III)-(hexaciano-ferrát(H)) formájában (718.020 sz. angol szabadalmi leírás). Ezek az eljárások annyiban hátrányosak, hogy drága segédanyagokat igényelnek (EDTA), aszkorbinsav), másrészt a vas káros hatásait nagy mennyiségben alkalmazva sem szüntetik meg teljesen. A vas maradéktalan eltávolítására legalkalmasabbnak tűnő kálium-(hexaciano-ferrát(ll)) reagenst alkalmazó eljárás pedig az egészséget károsító hidrogen-cian id képződésének lehetősége miatt nem tudott széles körben elterjedni.

A találmány célja az volt, hogy az OTC kinyerésére cs tisztítására olyan eljárást dolgozzunk ki, amely az eddig ismerteknél azt gazdaságosabban, egyszerűbb berendezésben, ipari méretekben megvalósítható módon nagyobb tisztaságú térnék előállításával oldja meg.

Az OTC kinyerésére és tisztítására irányuló kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy vízoldható anorganikus szilikát sók alkalmazásával jelentősen megnövelhető a termék kihozatala, tisztasága, és lényegesen egyszerűbbé válik az eljárások ipari méretű kivitelezése.

Találmányunk lényege tehát az, hogy az oxitetraciklin tartalmú fcrmentle vet

a) — adott esetben alkalmas felületaktív anyag — előnyösen sterogenol (cetil-piridinium-bromid), dodecil-triinctil-ammónium-klorid — fermentlé súlyára vonatkoztatott 0,001 0,5 súlyC-nyi mennyiségével pH 4 -7 értékek között 0,5 ő órán át,, előnyösen 2 órán át való kezelése után — állandó keverés mellett, szobahőmérsékleten — adott esetben vízoldliató anorganikus szilikátsó fermentlé súlyára számított 0,1-3,0, előnyösen

1,5-2,0 súly%-nyi mennyiségével előkezelve — erős anorganikus savval és/vagy erős organikus savval, előnyösen kénsav és/vagy oxálsav adott mennyiségével pH 0,5— 3,0, előnyösen pH 1,0-2,0 értékre savanyítjuk, szükség esetén szűrési segédanyag, előnyösen perlit alkalmazásával szűrjük, a szűrt fermentlé pH-ját vízoldható bázissal, előnyösen nátrium-hidroxiddal állandó keverés mellett, szobahőmérsékleten pH 4—5 értékre állítjuk, majd egy alkálitöldfétnsó, például kalcium-klorid fermentlé súlyára számított 0,1-2,0 súly%-nyi, előnyösen 0,30,8 súly%-nyi mennyiségének hozzáadása után — vagy ezzel ekvivalens’mennyiségű alkáliföldfémionok, például ká'chtm-ionok jelenlétében egy komplcxképzővel kezeljük, majd a pH értéket vízoldható bázissal, például nátrium-hidroxiddal pH 8 11 közzé, előnyösen pH 9,0 9,3 értékre állítjuk, adott esetben vízoldható anorganikus karbonát-, vagy hidrogén-karbonát só, előnyösen nátríum-liidrogén-karaonát adott mennyiségének hozzáadása és 0,5-6 óra, előnyösen 3 óra kevertetés után az oxitetraciklin-kalsium-szilikat komplex sót, adott esetben szűrési segédanyag alkalmazásával szüljük, 20-120 °C, előnyösen 100-110 °C hőmérsékleten szíírítjuk.

b) Állandó keverés mellett, szobahőmérsékleten egy alkáliföldfémsó például kalcium-klorid, a fermentlé súlyára számított 0,1--2,0 súly%-nyi mennyiségének

188 683 hozzáadása után, egy komplexképzővel kezeljük, a pH értéket ezen vízoldható szilikátsóval és/vagy egy vizoldható bázissal, előnyösen nátriumhidroxiddal 8—11, előnyösen 9,0-9,3 értékre állítjuk, majd adott esetben egy vízoldhat'ó anorganikus karbonát-, vagy hidrogén-karbonátsó, előnyösen nátrium-hidrogén-karbonát adott mennyiségének hozzáadása és 0,5-3 óra, előnyösen 2 óra kevertetés után az oxitetraciklin-kalcium-szilikát komplex sót, adott esetben szűrési segédanyag alkalmazásával szüljük 20-120 °C, előnyösen 100-110 °C hőmérsékleten szárítjuk, komplexképzőként vízoldható anorganikus szilikátsót - előnyösen 40 45 °C-os vizes oldatban — nátriuniszilikátot alkalmazva.

Kísérleteink során megállapítottuk, hogy OTC oldatokból egy vázoldható anorganikus szilikátsóval — például egy álkáli-szilikáttal, célszerűen nátron-vízüveg oldattal, amely lényegében nátrium-szilikát oldat —, mind a két-, mind a háromértékű vas lecsapható oldhatatlan vas(ll)-, illetve vas (IH)-szilikátok formájában, mivel a vas-szilikátok vízben, híg savakban és híg lúgokban nem oldódnak. így a lesavanyított fermentlcnek vízoldható anorganikus szilikáttal való előkezelése után a kinyerés művelete alatt lényegesen megnő az OTC — kalcium-szilikát komplex só kitermelése, csak minimális mennyiségű vas szennyezi a terméket. Az előkezelést vasfermentorban előállított 30-50 gamma/ntl vastartalmú OTC fermentlevek esetén alkalmazzuk.

A feldolgozási, kinyerési művelet első lépése során, az a) eljárás szerint megszabadítjuk az. OTC hatóanyagtartalmú fcrtmentlcvet a bioszintézis folyamán képződött biomassza sejtanyagtól - a micéliumtól — és a szűrt fermentléből végezzük el nátrium-szilikáttal a hatóanyag kicsapását, vagy a b) eljárás szerint riiagából a fermentléből közvetlenül a miccliumra csapjuk rá az. OTC-t kalcium-szilikát komplex só formájában és szűrés után így használjuk fel..

Az OTC nagy kitermeléssel nyerhető ki az a) és b) eljárások szerint az elegynek pH 9-en való szűrésével kapott tennék szárítása útján. A termék meglepően jól szűrődik, mert a kalchnn-szilikát hatásos szűrést elősegítő anyagként is szerepel. Megállapításaink szerint a lecsapás művelete annak teljessé válása miatt időigényes, amelyet a nátrium-hidrogén-karbonát beadagolása jelentősen csökkenthet. A termék hatóanyagtartalma az alkalmazott a) illetve b) eljárástól függően kb. 18—50%-ig növelhető, amely alkalmas lehet közvetlenül állattakarmányozási célokra, vagy továbbtisztításra, vagy OTC sók, például az OTC sósavas só és az OTC bázis dihidrát előállítására.

A fcnnentlének a micélíunifól való megszabadítása az a) eljárásban egy savanyítást követő szűréssel történhet és ázzál az előnnyel jár, hogy az OTC-t tartalmazó szűrlet kicsapásával lényegesen magasabb OTC tartalmú termék állítható elő. A szűrés alatt az OTC-nek egy változó mennyiségű, feltehetően intracellularisan kötött hányada a micéliumban marad és így veszteségbe megy. Kísérleteink szerint az intraeellulárisan kötött OTC is átvihető a szűrletbc és kinyerhető abból, ka egy alkalmas felületaktív anyag, például sterogenolnak (cetij-piridinium-bromid, vagy dodecil-trimetil-ammónium-kloridnak) az intakt OTC-fermentléhez való adása után megfelelő körülmények között plazmolízist végzünk a Streptomyces rimosus sejteken. Közismert tény, hogy a felületaktív anyagok, ágy például a kationaktív jellegű sterogenol, megnövelik a mikroszervezetek sejthártyájának permeabilitását, miáltal a sejtfal felhasad és a plazma anyagai hozzáférhetőbbé válnak. Tapasztalataink szerint a fermentlé súlyára vonatkoztatott mintegy 0,C3% mennyiségű sterogenol hatására 5,3-5,6 pH közölt 40 °C hőmérsékleten a plazinolízis tökéletesen lezajlott és az így kezelt OTC-fermentlevet mikroszkóp alatt sejtmentesnek találtuk. A plazmolízis elvégzése, vagyis a sterogenol alkalmazása nem mindegyik feldo'gozásnál szükséges, mivel az egyrészről a szinte keverhetctlenül sűrű és általában több, mint 9,5 mg/ml OTC-t, másrészről a szénforrás, illetve habzásgátlás céljától beadagolt zsiradékot, vagy olajat maradványként nagymennyiségben tartalmazó fermentleveknél bír külörös jelentőséggel. Egyes esetekben szűrési segédanyagokat is alkalmaznak, nevezetesen perlitet a fermentlé súlyára számított 0,1-5,0 előnyösen 0,5 súly%-nyi mennyiségben, a szűrési sebesség megnövelése érdekében.

A fermentlé savanyításához az a) eljárásban anorganikus savak közül a sósav, a foszforsav és a kensav, az organikus savak közül az ecetsav és oxálsav vehető számításba. A foszforsav és ecetsav nem használhatók, mivel a foszfát- és az acetátionok katalizálják az OTC-nek biológiailag hatástalan 4-cpimcr származékká való epimerizá'ódasát. A sósav tapasztalataink szerint erősen bontja az. OTC-t a savanyítás alatt. így kizárólag a kénsavat és az oxálsavat találtuk alkalmasnak, amelyekkel a fermentlé pH 1,5-2,5 közé, általában pH 2-rc savanyítható. O; álsavval azonban nem gazdaságos savanyítani, mert mintegy tízszer drágább a kénsavnál. Megvizsgáltuk tehát, hogy az oxálsav hányadrészben helyettesíthető kénsavval az előnyök megtartása mellett. Meglepő módén azt találtuk, hogy a savanyításhoz feltétlenül szükséges oxálsav mennyiség 90/.'-a kénsavval helyettesíthető és az így kapott kensav-oxálsav elegyet optimálisan alkalmasnak találtuk az OTC fermentlé vaskészülékben va-ó savanyításához.

A sav optimális mennyiségének meghatározása során ar a a meglepő felismerésre jutottunk, hogy az az OTC. fe mentié súlyegységére vonatkoztatva egy minden esetben érvényes állandó szám. Eljárásunk szerint 1 kg férni intlé savanyítására 30-120 ml, előnyösen 45-70 ml ké nsav-oxálsav elegyet alkalmazunk, amennyiben az elegy 11 súlyszázalék kénsavat és 1,5 súlyszázalék oxálsazat tartalmaz.

Kísérleti tapasztalataink szerint a sav azon mennyiségének, amely az OTC fermentlé Savanyításához szükséges, optimuma van. A szíírlet OTC-tartalma a pH, vagyis a beadagolt sav mennyiségének függvényében maximum gi rbe szerint változik. A maximum pH 2-nél van és a. gi rbe kifejezetten lapos lefutású, azaz pH 2 körüli értéken a pH a sav mennyiségének függvényében csak lassan változik, vagyis különböző mennyiségű sav adagolása után közel azonos pH mérhető. Alacsonyabb pH értéken a> OTC fokozottabban bomlik, de a savanyítás művelete alatt is történik bomlás, változó mennyiségű terrinoliil, dekarboxamido-térrinolid, dimetil-amin és ammónia képződésé közben |J. Am. Chem. Soc. 75, (1953) 5455 j, mely utóbbiak semlegesíthetik a’ savanyítás művelete alatt beadagolt sav egy részét, ezért adott pH értékek elérése különböző savmenny is igékkel is lehetséges, elsősorban a sav -beadagolásának sebességétől függően. Azonban, ha a savanyításhoz felhasznált savmennyiség v; ltozik, úgy a szűrtlé kaleiuintartalma is meg fog változni, mert több kénsav jobban kicsapja a kalcium-szulfátot.

-3188 683

A kalcium mennyiségének a változása viszont megállapításaink szerint, a későbbiekben befolyásolja az OTC komplex só kicsaphatóságát.

A savanyítási és szűrési műveletek veszteségforrását vizsgálva'megállapítottuk, hogy az eljárásunk szerinti kénsav-oxálsav elegy alkalmazásával az OTC-nek mindössze 3—6%-nyi mennyisége bomlik el a savanyítás folyamán. A savanyú szűrtléből kiszűrt micélium hatóanyag-tartalma a kimosás után max. 8% körüli értékű. Ezen érték fölös mennyiségű savval való oldással tovább csökkenthető, ennek azonban határt szab a nagymértékű hígulás, ami a továbbfeldolgozás szempontjából nem gazdaságos. így a kinyerési művelet első részében, eljárásunk alkalmazásával az összes fermentált OTC-nek 11—14%-os veszteségével számolhatunk.

A savanyú szűrtléből a hatóanyagot egy vízoldható anorganikus szilikátsóval, például nátron-vízüveg oldattal csapjuk ki, kiküszöbölve ezáltal a jelenlevő vasnak és az azonosítatlan organikus anyagoknak az OTC kémiai bomlására kifejtett hatását, amely részben a kicsapás, részben a szárítás művelete alatt jelentkezik.

Kísérleteink szerint a vas nagyobbrészt vas(II)-ionok formájában van jelen, azonban a vas(III)-ionokat sem szükséges redukálni, mert azok is kellő mértékben lecsapódnak vas(lll)-szilikát alakjában az általunk alkalmazott reakciókörülmények között. A vas(II)-szilikát már savas közegben teljesen kicsapódik, így előnyösebb a nátron-víz.üveg oldatot savas körülmények között alkalmazni, mert pH 9 értéken adagolva például már nem képes teljesen kivédeni az OTC bomlását. Optimálisan pH 4—5 között alkalmazható mert ekkor az O,TC komplex só zöme is kicsapódik, s így az anyalúg hatóanyag-tartalma kellően alacsonynak adódik. A pH állításhoz valamilyen bázikus anyagot, célszerűen nátrium-hidroxidot használunk.

A kereskedelmi nátron-vízüveg oldatot célszerűen vízzel négyszeres térfogatúra hígítva alkalmazzuk a vas, a kalcium és az OTC komplex só optimális kicsapási feltételeinek megteremtése céljából. Az adott körülmények között a nátron-vízüveg oldat az organikus szennyeződések zömét is kicsapja, amely az. OTC komplex só meglepően nagy súlyából és az anyalúg tisztaságából nyilvánvalóan következik.

A kicsápáshoz felhasznált egyéb reagenseket előnyösen híg, vizes oldatban alkalmazzuk, így például a pH állításhoz a nátrium-hidroxid 2 normál, míg a lecsapás teljessé tételéhez a nátrium-liidrogcn-karbohát 10%-os koncentrációban adnak optimális eredményt.

A reagensek adagolási idejének alkalmas megválasztásával úgy vezetjük a kicsapást, hogy az. OTC komplex só szemcsézete ne legyen túl finom, mert különben visszaoldódás'és fokozott bomlás történik. Túl nagy szemcsék esetén viszont a leválás nem tökéletes.

A reagensek'mennyiségénck megállapítása során meglepő Volt az a felismerésünk, hogy az döntő mértékben a fermentlé összetételétől függ, vagyis nincs szignifikáns összefüggésben a benrte levő OTC mennyiségével. Mivel a fermentlé összetételét a táptalaj komponensek fajtája és mennyisége határozza meg, ezért a reagenseknek a fermentlé súlyegységere vonatkoztatott optimális inenynyisége, egy minden esetben érvényes állandó szánt. így eljárásunk szerint vizoldható anorganikus szilikát sóként például nátrium-szilikátot, célszerűen 929 MSZ jelű, 40—45 B.°-os kereskedelmi nátron-vízüveg oldatot.alkalmazunk vízzel 1:3 térfogatarányban hígítva 1 kg fer4 mentlére vonatkoztatva az a) eljárás szerint 1-20 ml-nyi, előnyösen 4—9 ml-nyi, a b) eljárás szerint vízzel 1:1 térfogatarányban hígítva 5-100 ml-nyi, előnyösen 10 mlnyi mennyiségben, míg vízoldható hidrogén-karbonátsóként, ha szükséges nárrium-hidrogén-karbonátot alkalmazunk 1 kg fermentlére vonatkoztatott 0,5—10 g, célszerűen 1—3 g mennyiségben.

Tapasztalataink szerint a kicsapás pH 8,5-9,5 között válik teljessé. Ekkor az anyalúg OTC tartalma (titere) is minimumot ér el, amennyiben pH 9 kémhatású anyalúgban sem kalcium-, sem szilikát-(hidrogén-karbonát)-ion fölösleg nem mutatható ki. A kicsapás szempontjából lényeges ion felesleget egyszerűen az anyalúgba cseppentett híg nátron-vízüveg (nátrium-hidrogén-karbonát), illetve kalcium-klorid oldat hatására képződő csapadék, vágj' opálosodás megjelenésével mutatjuk ki. Bármelyik ion feleslege lecsapható utólag is a megfelelő reagens adagolásával, amikor az OTC komplex só kicsapása teljessé válik. Bár a kálcium-szilikát pH 9-en hajlamos túltelített oldatot adni, amelyből viszonylag lassan válik le tökéletesen, a kalcium leválása viszont meggyorsítható nátrium-hidrogén-karbonát beadagolásával.

A kalcium- és a hidrogén-karbonátionok mennyiségének egyeztetésével az OTC komplex só extrém hatékonysággal kicsapható, meglepő módon a minimális anyalúg OTC titert, mind a kalcium, mind a hidrogénkarbonátionok kis fölöslege tovább csökkenti. Ez a hatás: azonban nem tartós, mert a titer ilyenkor hamarosan az egyensúlyi minimum fölé emelkedhet. Az anyalúg titer emelkedése megelőzhető az OTC komplex só gyors szűrésével. Ily módon az anyalúg hatóanyagtartalma egészen 0,04-0,06 mg/nrl-re csökken, s az anyalúgban maradó OTC mennyisége pedig 1% alá csökkenthető.

Á szűrőnedvcs OTC komplex só szobahőmérséklettől 100—110 °C-ig terjedő hőmérsékleten, atmoszferikusán, vagy vákuumban egyaránt szárítható. Lényeges az, hogy a szárítási időt a termék folyamatos darabolásával és forgatásával minimálisra csökkentsük, mert a termék szárítása alatt még némi bomlással is számolni kell, mivel a kalcium fölöslege erősen bázikus kalcium-hidroxidként, a hidrogén-karbon; t feleslege pedig erősen bázikus nátrium-karbonátként bentja az OTC-t.

Eljárásunk szerint kevésbé költséges vaskészülékben is előállítható olyan OTC-kaicium-szilikát-koiírplex só, amelynek híg savakkal mobilizálható vastartalma mindössze 2-200 gamma/g, és amely ennélfogva alkalmas az OTC sók, például az OTC sósavas só és az OTC bázis dihidrát előállítására. További előnyként említjük meg, hogy gazdaságosan, ipari méretekben az eddig ismert eljárásoknál nagyobb litermeléssel, mintegy 85%-os hozammal valósítható n.eg a kinyerés művelete. A kapott kés/, termék minőségére íredig jellemző, hogy hatóanyagtartalma 50% körüli értékű.

A találmány szerinti eljárást és annak gyakorlati kivitelezési módját, az alábbi példákban mutatjuk be anélkül, hogy találmányunk lényegét azok korlátoznák.

1. példa

2132 g OTC fermentléhez (15,56 g OTC) kevertetés közben szobahőmérsékleten 40 ml 1:1 arányban hígított nátron-vízüveg oldatot (1 térfogatrész kereskedelmi nátron-vízüveg oldat MSZ 929, 40-45 B°-os, „A” és 1 térfogatrész víz elegye) adunk, majd betoltunk 150 ml 10%-os kalcium-klorid oldatot, majd 1:1 arányban hígított nátron-vízüveg oldatot adagolunk pH 9-ig (200 ml).

-4588 683

A 2 óra kevertetés után szűrt és szárított termék 157,8 g és 14,517 g OTC-t tartalmaz, 93% kitermeléssel

2. példa

2076 g OTC fermentléhez (16,320 g OTC) kevertetés közben szobahőmérsékleten 45 ml 1:1 arányban hígított nátron-vízüveg oldatot, ezt követően 86 ml 10%-os kalciuni-klorid oldatot adunk, majd 2n nátrium-hidroxid oldatot adagolunk pH 9,2-ig, majd betöltünk 75 ml 10%os nátrium-hidrogén-karbonát oldatot. A 2 óra kevertetés és 11 g perlit hozzáadása után szűrt és szárított termék 83,0 g és 15,520 g OTC-t tartalmaz, 95% kitermeléssel.

3. példa

2042 g OTC fermentléhez (19,68 g OTC) kevertetés közben szobahőmérsékleten 50 ml 1:1 arányban hígított nátron-vízüveg oldatot adunk, majd 25 súíyszázalékos kénsavat adagolunk pH 1-ig (200 ml). 30 perc kevertetés és 6 g perlit betöltése után az elegyet szűrjük és a micéliumot 800 ml vízzel mossuk. A szűrlét és a mosó egyesítése után kapott 2700 ml szürtléhez (17,52 g OTC) kevertetés közben 2n nátrium-hidroxid oldatot adagolunk pH 4,5-ig, betöltünk 160 ml 10%-os kalcium-klorid oldatot, majd 1:3 arányban hígított nátron-vízüveg oldatot (1 térfogatrész kereskedelmi nátron-vízüveg oldat MSZ 929, 40-45 B°-os, „A” és 3 térfogatrész víz elegye) adagolunk pH 6,5-ig (29 ml), majd 2n nátrium-hidroxid oldatot adagolunk pH 9,2-ig végül betöltünk 50 nd 10%-os nátrium-hidrogén-karbonát oldatot. A 3 óra után szűrt és szárított termék 39,78 g és 14,96 g OTC-t tartalmaz, 76%-os kitermeléssel.

4. példa

1704 g OTC fermentléhez (16,040 g. OTC)-kevertetés közben szobahőmérsékleten 90 ml/kg mennyiségű 10%-os oxálsavat (153 ml) adagolunk (pH - 2). Az elegyet szűrjük, a micéliumot 250 ml/kg mennyiségű víz_: zel (426 ml) mossuk. A szűrlet és a mosó egyesítésével kapott 1970 ml szűrüéhez (13, 794 g OTC) kevertetés közben 2n nátrium-lüdroxid oldatot adagolunk pH 4,5-íg. majd betöltünk 31 ml/kg mennyiségű 10%-os kalcium^ -klorid oldatot (52 nd), majd 1:3 arányban hígított nátron-vízüveg oldatot adagolunk pH 6,5-íg (21 ml), majd 1 órai kevertetés után 2n nátrium-hidroxidot adagolunk pH 9-ig. A 3 óra kevertetés után szűrt és szárított termék súlya 28,29 g és 13,040 g OTC-t tartalmaz, 81% kitermeléssel.

5. példa

2124 g OTC fermentléhez (18,035 g OTC) kevertetés közben szobai;omérsékleten 60 ml/kg mennyiségű, azaz 127 .nd kénsav-oxálsav elegyet (amely 11 súlyszázalék kénsavat és 1,5% oxálsavat tartalmaz) adagolunk (pH = 2). Az elegyet 1 órán át kevertetjük, majd 5 g/kg menynyiségű perlit hozzáadása után szűrjük, a szüredéket (micélium) 250 ml/kg mennyiségű vízzel (530 ml) mossuk. A szűrlet és a mosófolyadékok egyesítésével kapott 2390 ml szürtléhez (16,646 g OTC) kevertetés közben 2n nátrium-hidroxid oldatot adagolunk pH 4,5-ig, betöltünk 24,6 ml/kg mennyiségű 1:3 arányban hígított nátron-vízüveg oldatot (52,4 ml), a pH 6,5 körüli kémhatáséi elegyhez 2n nátrium-hidroxid oldatot adagolunk pH 9,2-ig, majd betöltünk 24 ml/kg mennyiségű 10%-os rátrium-liidrogén-karbonát oldatot (51 ml). A 2 óra kevertetés után szűrt és szárított termék súlya 43,69 g és 16,033 g OTC-t tartalmaz, 89% kitermeléssel.

6. példa

2109 g OTC fermentléből (20,035 g OTC) az 5. példa szerint elkészített 2373 ml szűrt léhez (18,432 g OTC) kevertetés közben 2n nátrium-hidroxid oldatot adagolunk pH 4,5-ig (mintegy 88 ml szükséges), majd 1:3 arányban hígított nátron-vízüveg oldatot adagolunk pH 6,5-ig (mintegy 35 rril szükséges), májd 2n nátriumhidroxid oldatot adagolunk pH 9,2-ig (79 ml), majd betöltünk a már beadagolt vízüveg oldattal egyező térfogitú 10%-os nátrium-hidrogén-karbonát oldatot (mintegy 35 ml). A 2' óra kevertetés után szűrt és 100— 110 °C-os levegővel szárítotl termék súlya 43,6 g és 17,43 g OTC-t tartalmaz, 87%-os kitermeléssel.

7. példa

2065 g OTC fermentléhez (21,578 g OTC) kevertetés közben 0,63 g stcrogcnolt (cetil-piridinium-bromid) adunk, meleg vízzel elkészített 10%-os oldatban. Az elegy pH-ját 5,3-5,6 közé állítjuk kénsav-oxálsav elegygyc! (amely 11 súlyszázaíék kéasavat és 1,5% oxálsavat tartalmaz), majd 30 perc alatt 40 °C-ra melegítjük és ezen a hőmérsékleten kevertetjük 2 órán át. Szobahőmérsékletre való hűtés után az így kezelt fermentlevet a 3-6. példák bármelyike szerint feldolgozva az OTC-t az egyes példákban leírt eljárások hatékonyságától függő mértékben, 80—90% kitermeléssel nyerjük.

8. példa

1000 g OTC fermentléhez (10,768 g OTC) kevertetés közben szobahőmérsékleten 10%-os oxálsav vizes oldatát acagoljuk pH = 4,20-ig, majd 39,0 ml dodecil-trimetil-a nmónium-klorid 10%-os vizes oldatát csepegtetjük hozzá 15 perc alatt. Az elegyet 2 órán át kevertetjük, miközben a pH-ja 4,58-ra emelkedik.

Az így előkészített fermentléhez kevertetés közben 30 perc alatt 48,5 ml kénsav-oxálsav elegyet (11 súlyszázalék kénsav és 1,5 súly száz.dek oxálsav-tartalommal) adagolunk. Ezután hozzáadunk 100 ml csapvízben szuszpendált 10 g perlitet. Az elegyet 1 órán át kevertetjük, sz írjük, majd 250 ml csapvízzel mossuk a micéliumot.

A szürtléhez (OTC tartalma 9,46 g) 2n nátrium-h droxid oldatot adagolunk pH=4,5-ig majd 1,2 ml nátron-vízüveg oldatot. 5 perc kevertetés után 2n nátrivm-hidroxid oldatot adagolunk pH = 9,2-ig, 5 percig kevertetjük és hozzáadunk 10 ml 10%-os nátriurn-hidrogén-karbonát oldatot, 2 órán át állni hagyjuk, időként megkeverte tjük; Szüljük, 100-105 C-on szárítjuk. A nyert termék súlya 15,1 g (8,86 g OTC tartalommal). Kriozatal: 82,29%.

Claims (4)

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás oxitetraciklin-kakium-szilikát komplex só elé állítására fermentléből

a) az oxitetraciklin tartalmú fermentlevet — adott esetben alkalmas felületaktív anyag — előnyösen sterogenol (cetil-piridiniuni-bromid), dodecil-trimetil-ammónivni-klorid — fermentlé súlyára vonatkoztatott 0,001 — 0,50 súly%-nyi mennyiségével pH 4-7, előnyösen pH

5,3-5,6 értékek között 0,5—6 órán át, előnyösen 2 órán át kezelve — állandó keverés mellett, szobahőmcrsékle5

-5188 683 ten - adott esetben vízoldható anorganikus szilikátsó fermentlé súlyára számított 0,1-3,0, előnyösen 1,5— 2,0 súly%-nyi mennyiségével előkezelve — erős anorganikus savval és/vagy erős organikus savval, előnyösen kénsav és/vagy oxálsav adott mennyiségével pH 0,5— 3,0, előnyösen pH 1,0-2,0 értékre savanyítjuk, szükség esetén szűrési segédanyag előnyösen perlit alkalmazásával szűrjük, a szűrt fermentlé pH-ját vízoldható bázissal, előnyösen nátrium-hidroxiddal állandó keverés mellett, szobahőmérsékleten pH 4—5 értékre állítjuk, majd egy alkáliföldfémsó, például kalcium-klorid fermentlé súlyára számított 0,1-2,0 súly%-nyi, előnyösen 0,3-0,8 súly%-nyi mennyiségének hozzáadás utaán - vagy ezzel ekvivalens mennyiségű alkáliföldfémionok, például kalcium-ionok jelenlétében - egy komplexképzővel kezeljük, a pH értéket vízoldható bázissal, például nátriumhidroxddal pH 8—11 közé, előnyösen pH 9,0-9,3 értékre állítjuk, majd — adott esetben egy vízoldható anorganikus karbonát-, vagy hidrogénkarbonátsó, előnyösen nátrium-hidrogén-karbonát adott mennyiségének hozzáadása és 0,5—6 óra, előnyösen 3 óra kevertetés után az oxitetraciklin kalcium-szilikát komplex sót, adott esetben szűrési segédanyag, előnyösen perlit alkalmazásával szűrjük, 20—120 °C, előnyösen 100—110 °C hőmérsékleten szárítjuk.

b) állandó keverés mellett, szobahőmérsékleten egy alkáliföldfémsó, például kalcium-klorid a fermentlé súlyára számított 0,1-2,0 súly%-nyi mennyiségének hozzáadása után, komplexképzővel kezeljük, a pH értéket vízoldható anorganikus szilikátsóval és/vagy egy vízoldható bázissal, előnyösen nátrium-hidroxiddal 8—11, előnyösen 9,0-9,3 értékre állítjuk, majd - adott esetben egy vízoldható anorganikus karbonát-, vagy hidrogénkarbonátsó, előnyösen nátrium-hidrogén-karbonát adott mennyiségének hozzáadása és 0,5—3 óra, előnyösen 2 óra kevertetés után az oxitetraciklin-kalcium-szilikát komplex sót, adott esetben szűrési segédanyag, előnyösen perlit alkalmazásával szűrjük, 20-120 °C, előnyösen 100—110 °C hőmérsékleten szárítjuk azzal jellemezve. hogy komplexképzőként vízoldható anorganikus szilikátsót, alkáli-szilikátot, előnyösen nátrium-szilikátot alkalmazunk.

2. Az igénypont szerinti a) eljárás azzal jellemezve hogy nátrium-szilikát 40—45 B°-os vizes oldatát vízzel 1:3 térfogatarányban hígítva, 1 kg ferrnentlére vonatkoztatva 1—20 ml-nyi, előnyösen 4—9 ml-nyi mennyiségben alkalmazzuk.

3. Az 1. igénypont szerint b) eljárás azzal jellemezve hogy nátrium-szilikát 40-45 B°-os vizes oldatát vízzel 1:1 térfogatarányban hígítva, 1 kg ferrnentlére vonatkoztatva 5-100 ml-nyi, előnyösen 10 ml-nyi mennyiségben alkalmazzuk.

4. Az 1. igénypont szerinti a) és b) eljárás azzal jellemezve, hogy a nátrium-hidrogén-karbonátot 1 kg ferrnentlére vonatkoztatva 0,5-10 g-nyi, előnyösen 1—3 g-nyi mennyiségben, célszerűen híg, például 10%os vizes oldat formájában alkalmazzuk.