HU188413B - Ággyá átalakítható ülőbútor - Google Patents

Abstract

A tárgy szerinti ággyá átalakítható ülőbútor lényege, hogy a középrész (4) a lábrészhez (5) csuklósán csatlakoztatott oldalával ellentétes oldalánál a ládaszerű tartón (1) van célszerűen az utóbbiba benyúló csatlókarok (9) közbeiktatásával a tartóba (1) beforgatható módon csapágyazva. Jellemző ábra: 2. ábra

Description

A találmány tárgya ággyá átalakítható ülőbútor, amelynek összecsukott állapotban ládaszerű tartóba besüllyesztett, lényegében vízszintes fekvőhelyzetből a ládaszerű tartó hátfalára feifekvő ülőhelyzetbe meneszthető fejrészből, középrészből és az utóbbihoz csuklósán csatlakoztatott lábrészből álló háromrészes ágyváza van.

A H/2670 számon közzétett halasztott vizsgálatú magyar szabadalmi bejelentésből ismeretes olyan többcélú kárpitozott bútor, amelyből fekvőhely képezhető egy fotel és egy járulékos támlanélküli ülőke mint kiegészitőelem felhasználásával. Hátránya, hogy egyetlen fekvőhely kialakításához ülőbútorként viszonylag nagy lakótérfelületet elfoglaló két bútorelem felhasználása szükséges.

A H/2241 számon közzétett, később 179 270 lajstromszám alatt szabadalmat nyert magyar szabadalmi bejelentés leírásából ismeretessé vált olyan fekvőbútorrá átalakítható ülőbútor, amely szilárd vázból, az ülésirányban kitolható középrészből, az utóbbihoz viszonyítva elállítható ülőrészből és támaszrészből áll, amely a középrésszel csuklósán van összekötve, és normál alaphelyzetéből lényegében vízszintes helyzetbe mozgatható. Itt az ülőrész a középrésszel -és a háttámlával is csuklósán van összekötve és a középrész fiókszerűen kihúzható egy ládaszerü tartóból. A viszonylag bonyolult konstrukció hátránya, hogy anyagigényes, súlyos szerkezet, beszorulásra hajlamos egyenes-bevezetett fiókkal, amelynek kihúzásakor az ülőbútor előtti szőnyeg általában útban van, ülőbútorként használva a fekvőfelületnek nincs funkciója, és az ágyneműtartóként is használható középrész nehezen hozzáférhető.

A 4 292 697 sz. Amerikai Egyesült ÁHamos-beli szabadalmi leírás végül olyan, ugyancsak kihúzható fiókos, fekvöbútorrá átalakítható ülőbútort ismertet, amelynek kettős teleszkópszerűen kialakított gördülő kihúzható része van, és egy fejrész a ládaszerű tartó hátoldala menti ülöhelyzetből kihúzáskor lényegében vízszintes helyzetbe kerül. A konstrukció bonyolult, költséges és hibaérzékeny, befeszülésre hajlamos, a padlót, különösen szőnyegpadlót a görgők helyileg erősen koptatják, azon mély nyomokat hagynak.

A találmány célja olyan ággyá átalakítható tökéletesített ülőbútor kialakítása, amely szakít az elterjedt kihúzható gördülőfiókos konstrukciós elvvel, ugyanakkor rendkívül egyszerű szerkezeti felépítés és ülőbútorként csekély alapterületigény mellett is megfelelő ágyhosszúságot és egyben kellemes, kényelmes ülőmagasságot is biztosít.

A kitűzött célt olyan tárgyi szerkezet kialakításával érjük el, amelynél a középrész a találmány szerint a lábrészhez csuklósán csatlakoztatott oldalával ellentétes oldalánál a ládaszerű tartóban az utóbbiba beforgatható módon van csapágyazva. A minél kedvezőbb, kényelmesebb ülőmagasság érdekében előnyösnek bizonyult, ha a középrész a ládaszerű tartóba benyúló csatlókarok közbeiktatásával van a tartőn csapágyazva. A találmány szerinti ülőbútor célszerű kiviteli alakjait képezik az olyan megoldások, amelyeknél a középrész és a lábrész egyaránt rögzített párnázattál van ellátva.

A találmány szerinti ággyá átalakítható ülőbútor jelentős előnye, hogy csak egészen minimális menynyiségű költséges vasalást tartalmaz. Kezelése rendkívül egyszerű, amit a rögzített párnázat alkalmazása még tovább egyszerűsít. Két méterig terjedő ágyhosszúság mellett is csekély mélységű és kényelmes ülőmagasságú ülőbútorrá alakítható.

A találmány lényegét az alábbiakban egy célszerű példaképpeni kiviteli alak kapcsán a csatolt rajzra hivatkozva ismertetjük részletesebben. A rajzon az

1. ábra az ülőbútor összecsukott helyzetét szemléltető egyszerűsített vonalas metszetvázlat, a

2. ábra az ággyá átalakított ülőbútort érzékeltető vonalas vázlat, míg a

3. ábra a középrész és a lábrész kapcsolatát az átalakítás közbenső fázisában kiemelt részletként feltüntető részletrajz.

A rajzon jól látható módon egy ládaszerű 1 tartóban egy legegyszerűbb esetben forgácslapból álló 6 fejrész 7 billenőkarok útján van elfogathatóan ágyazva. Egy rögzített párnázattál ellátott 4 középrészhez 8 csatlópántokkal egy ugyancsak rögzített párnázattál bevont 5 lábrész van csuklósán csatlakoztatva, amely a 4 középrészhez csatlakozó oldalával ellentétes végén kihajtható 12 támasztólábakkal van ellátva. A 4 középrész 9 csatlókarok közbeiktatásával a ládaszerű 1 tartóban van elforgathatóan csapágyazva úgy, hogy a bútor 2. ábrán feltüntetett ággyá kinyitott állapotában a 9 csatlókarok függőlegesen benyúlnak az 1 tartóba. Ebben a használati helyzetben az ágyváz 4 középrészét csuklós 10 támasztólábak támasztják alá, amelyek II, ill. 11’ vonóelemmel a 4 középrészhez, ill. az 5 lábrészhez vannak kikötve. Az ülőbútor ággyá átalakított használati helyzetében a 6 fejrészre 2 ülőpárna van ráfektetve, és a bútorhoz egy levehető 3 hátpárna is tartozik.

Amennyiben a találmány szerinti ülőbútort az 1. ábrán feltüntetett összecsukott állapotából a 2. ábra szerinti kinyitott használati helyzetbe, tehát ágygyá kívánjuk átalakítani, úgy először levesszük a 2 ülőpárnát és a 3 hátpárnát. Ezt követően megemeljük az 5 lábrészt, felhúzzuk és a 12 támasztólábakat kihajtva a padlóra feltámasztjuk. Ezen műveleti fázis során először kifordul, ill. kiemelkedik a 4 középrész az 1 tartóból, majd a 4 középrész és 5 lábrész egymáshoz képest azonos síkba fordul. A 11 és 11’ vonóelemek a 10 támasztólábakat automatikusan használati helyzetükbe menesztik. Ezt követően a 6 fejrészt függőleges helyzetéből lényegében vízszintes fekvőhelyzetébe fordítjuk el úgy, hogy a 2. ábrán látható véghelyzetébe kerüljön. A 2 ülőpárnát ráhelyezve a 6 fejrészre az ágy kinyitott használati helyzetben van.

Az összecsukás művelete analóg módon, de fordított sorrendben történik.

A fentiekben csupán példaképpen ismertetett kiviteli alaktól némileg eltérő módosulatok is kialakíthatók. így például a 4 középrész kifordításának elősegítésére a 4 középrész és az 5 lábrész közé rugóelem(ek) is beiktathatok, amely(ek) az említett részeket egymástól eltávolítani igyekeznek. A ládaszerű 1 tartó alsó tartománya továbbá ágyneműtartóként is hasznosítható.

Claims (3)

Szabadalmi igénypontok

1. Ággyá átalakítható ülőbútor, amelynek összecsukott állapotban ládaszerű tartóba besüllyesztett, lényegében vízszintes fekvőhelyzetből a láda- ⁵ szerű tartó hátfalára felfekvő ülőhelyzetbe menesztheti) fejrészből, középrészből és az utóbbihoz csuklósán csatlakoztatott lábrészből álló háromrészes ágyváza van, azzal jellemezve, hogy a középrész (4) a lábrészhez (5) csuklósán csatlakoztatott ¹⁰ oldalával ellentétes oldalánál a ládaszerü tartón (1) van az utóbbiba beforgatható módon csapágyazva.

2. Az 1. igénypont szerinti ággyá átalakítható ülőbútor, azzal jellemezve, hogy középrésze (4) a ládaszerű tartóba (1) benyúló csatlókarok (9) közbeiktatásával van a tartón (1) csapágyazva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ággyá átalakítható ülőbútor, azzal jellemezve, hogy a középrész (4) és a lábrész (5) egyaránt rögzített párnázatta! van ellátva.