HU187270B - Plant growth regulating and fungicide compositions containing 1-vinyil-triazole derivatives as active substances further process for preparing the active substances - Google Patents

Description

A találmány új, l-vinil-triazol-származékokat tartalmazó növekedésszabályozó és fungicid készítményekre és az új vegyületek előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik.

Ismeretes, hogy bizonyos 2-halogén-etiI-trialkilammönium-halogenidek növekedésszabályozó hatást gyakorolnak növényekre (lásd a 3 156 554 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást). így például 2-klór-etil-trimetil-ammóniumkloridot tartalmazó készítmények segítségével különösen a vegetatív növénynövekedés gátolható fontos kultúrnövényeken. Ennek az anyagnak a hatékonysága azonban, különösen kis mennyiségben használva, nem mindig kielégítő.

Ismert az is, hogy a 2-klór-etil-foszfonsav növekedésszabályozó hatású (lásd a 1 667 968 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratot). Az ezzel az anyaggal elért eredmények hasonlóképpen nem mindig kielégítőek.

Ismert továbbá, hogy a fenilrészben szubsztituált

3,3-dimetil-1 -fenoxi-1 -triazolil-bután-2-olok acilezett és karbamoilezett származékai jó fungicid hatást mutatnak (lásd a 2 600 799. számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratot). Bizonyos, a fenilrészben szubsztituált 4,4-dimetill-fenil-2-triazolil-pentán-3-on-származékok, így például az l-(4-klór-fenil)-4,4-dimetil-2-(l,2,4-triazolil-l-il)-pentán-3-on, fungicid hatásúak (lásd a 2 734 426 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali iratot). Ezeknek az azolszármazékoknak a hatása azonban különösen kis mennyiségben és koncentrációban használva, nem mindig teljesen kielégítő.

Azt tapasztaltuk, hogy az új (I) általános képletű l-vinil-triazol-származékok, valamint azok savaddíciós, előnyösen naftalin-l,5-diszulfonsavas, sósavas vagy salétromsavas sói és réz-klorid-komplexei erős növényi növekedést szabályozó és erős fungicid hatást mutatnak. Az (I) általános képletben

R¹ jelentése adott esetben 1-2 halogénatommal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy fenilcsoport, amely 1-2 halogénatommal, vagy egy fenil- vagy halogén-fenil-csoporttal szubsztituálva lehet, R² jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, R³ jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, vagy R² és R³ jelentése a kapcsolódó szénatommal együtt egy, adott esetben 1-4 szénatomos alkilesoporttal vagy cianocsoporttal szubsztituált, 5-7 szénatomos cikloalkenilcsoport, 5-12 szénatomos cikloalkilcsoport, 7-10 szénatomos bicikloalkilcsoport, 7-10 szénatomos bicikloalkelnilcsoport vagy 10-14 szénatomos tricikloalkenilcsoport, X jelentése egy —C(OR⁴)R⁵ csoport vagy egy ketoncsoport, ha R¹ adott esetben halogénatommal szubsztituált alkilcsoportot jelent, R⁴ jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, fenilrészén halogénatommal diszubsztituált benzilcsoport vagy egy —CO—R¹⁰ vagy —CO—NRⁿR¹² csoport, ahol

R¹⁰ jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, 1-2 szénatomos és 1-3 fluor- és/vagy klőratomos halogén-alkil-csoport vagy fenilcsoport, Rⁿ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, R^{! 2} jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport, vagy 1-2 szénatomos és 1-5 fluor- és/vagy klóratomos halogén-alkil-tio-csoport, R⁵ jelentése hidrogénatom.

Az (I) általános képletű vegyületeknek a kettőskötésre kapcsolódó csoportok elrendeződése szerint két geometriai izomerje fordulhat elő. Η X a —-C(OR₄)R5-csoportot jelenti, akkor aszimmetriás szénatomot tartalmaz, így az (I) általános képletű' vegyületeknek ebben az esetben még két optikai izomerje jön létre. A találmány mind az egyes izomerek, mind az izomerek elegyeinek előállítására kiterjed.

Felismertük továbbá, hogy az új (I) általános képletű l-vinil-triazol-származékok, valamint azok savaddíciós sói és fémsó-komplexei úgy állíthatók elő, hogy

a) a (II) általános képletű triazol-ketonokat - a (ÍI) képletben R¹ a fenti jelentésű - (III) általános képletű aldehidekkel reagáltatjuk - a (III) képletben R₂ és R₃ a fenti jelentésű - oldószer és katalizátor jelenlétében és a vízlehasadással képződő izomerekből a kívánt (la) általános képletű izomer terméket - az (la) képletben R_t, R₂ és R₃ a fenti jelentésű - szokásos módszerekkel izoláljuk, vagy

b) az a) eljárással kapott (la) általános képletű vegyületeket - az (la) képletben R,, R₂ és R₃ a fenti jelentésű, - vagy oldószer jelenlétében komplex hidridekkel redukáljuk, vagy

c) a b) eljárással, előállítható (Ib) általános képletű vegyületeket - az (Ib) képletben R₂, R₂, R₃ és R_s a fenti jelentésű - (V) általános képletű halogenidekkel reagáltatjuk - az (V) képletben R₇ jelentése alkilcsoport, adott esetben helyettesített aralkil-, acilcsoport vagy adott esetben helyettesített karbamoilcsoport és Hal’ jelentése halogénatom - oldószer jelenlétében és adott esetben erős bázis jelenlétében, illetve adott esetben savmegkötőszer jelenlétében, vagy

d) a b) eljárással, előállítható (Ib) általános képletű vegyületeket - az (Ib) képletben R,, R₂, R₃ és Rj a fenti jelentésű - (VI) általános képletű savanhidridekkel reagáltatjuk - a (VI) képletben R_g acilcsoportot jelent - oldószer jelenlétében és adott esetben katalizátor jelenlétében, vagy

e) a b) eljárással, előállítható (Ib) általános képletű vegyületeket (VII) általános képletű izocianátokkal reagáltatjuk - a (VII) képletben R, jelentése alkil-, halogén-alkil-csoport vagy adott esetben helyettesített arilcsoport - oldószer és adott esetben katalizátor jelenlétében és adott esetben ezt követően az a)~e) eljárások bármelyikével előállított vegyületekre savat vagy fémsót addicionáltatunk.

Meglepő módon a találmány szerint előállítható l-vinil-triazol-származékok és azok savaddíciós sói

187.270 és fémsó-komplexei jobb növénynővekedés-szabályozó hatást mutatnak, mint az ismert 2-klór-etiltrimetil-ammónium-klorid és a hasonlóképpen ismert 2-klór-etil-foszfonsav, amelyek elismerten jó 5 hatású, azonos hatásirányú anyagok. Ezenkívül a találmány szerinti vegyületek meglepő módon jobb fungicid hatást mutatnak, mint a technika állásánál ismertetett vegyületek, így a fenilrészben helyettesített 3,3-dimetil-l-fenoxi-l-triazolil-bután-2-olok 10 acilezett és karbamoilezett származékai és a hasonlóképpen ismert (l-(4-kIór-fenil)-4,4-dimetil-2(l,2,4-triazoI-l-il)-pentán-3-on, amelyek kémiailag és a hatás szempontjából közelálló vegyületek.

A találmány szerinti vegyületek tehát a technikát 15 gazdagítják.

A találmány szerinti 1-vinil-triazolokat az (I) általános képlet általánosan definiálja. Az (I) általános képletben R, előnyös jelentése adott esetben halogénatommal helyettesített, egyenes vagy elága- 20 zó szénláncú, 1-4 szénatomos alkilcsoport, valamint adott esetben azonos vagy eltérő szubsztituensekkel egyszeresen vagy többszörösen helyettesített fenilcsoport, ahol előnyösen a következő szubsztituensek jönnek számításba: halogénatom, fenil- 25 vagy halogén-fenil-csoport. R₂ előnyösen egyenes vagy elágazó szénláncú 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent. R₃ előnyös jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, 1-4 szénatomos alkilcsoport. Ezenkívül R₂ és R₃ előnyös jelentése a szénatom- 30 mai közösen, amelyhez kapcsolódnak, adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal vagy cianocsoporttal helyettesített 5-7 szénatomos cikloalkenilcsoport és 3-7 szénatomos cikloalkilcsoport. X előnyösjelentése egy — C(OR₄)R₅— általános képle- 35 tű csoport, valamint a ketocsoport, ha Rí adott esetben helyettesített alkilcsoportot jelent. R₄ előnyös jelentése hidrogénatom, egyenes vagy elágazó szénláncú 1-4 szénatomos alkilcsoport, valamint halogénatommal helyettesített benzílcsoport. To- 4Q vábbá R₄ előnyösen a —CO—R₁₀ általános képletű acilcsoportot és a —CO—NR, ,R,₂ általános képletű karbamoilcsoportot jelenti. R₅ előnyös jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, R₁₀ előnyös jelentése egyenes vagy elágazó 45 szénláncú 1-4 szénatomos alkilcsoport, 1-2 szénatomot és 1-5 azonos vagy eltérő halogénatomot, előnyösen fluor- és klóratomot, tartalmazó halogén-alkil-csoport, valamint fenilcsoport, R_n előnyösen hidrogénatomot vagy 1-4 szénatomos aikil- j-a csoportot jelent. R₁₂ előnyös jelentése 1-8 szénatomos alkilcsoport, 1-2 szénatomot és 1-5 azonos vagy eltérő halogénatomot, különösen fluor- és klóratomot tartalmazó halogén-alkil-tio-csoport, valamint fenilcsoport.

Különösen előnyösek azok az (I) képletű vegyü- ^5£> letek, amelyekben R, jelentése terc-butil-, izopropil-, klór-terc-butil-, bróm-terc-butil-, fluor-tercbutil-, l,3-diklór-2-metil-prop-2-il-, l,3-dibróm-2metil-prop-2-il, l,3-difluor-2-metil-prop-2-il-, lklór-3-bróm-2-metil-prop-2-il, feni!-, klór-fenil-, θθ bróm-fenil-, diklór-fenil-, fluor-fenil-, bifenilil-, klór-fenil-fenil- vagy klór-fenoxicsoport; R₂ jelentése metil-, etil-, propil- vagy butilcsoport; R₃ jelentése metil-, etil- vagy (izopropil) csoport, R₂ és R₃ jelentése a szénatommal közösen, amelyhez kapcsolódnak ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil-, ciklohexil-, ciklohexenil- vagy metil-ciklohexenilcsoport; X jelentése egy—O(OR₄)R₅— általános képletű csoport, valamint ketocsoport, ha R, a megadott jelentésű, adott esetben helyettesített alkil- csoport; R₄ jelentése hidrogénatom, metil-, etil-, η-propil-, izopropil-, izobutil-, adott esetben egyszeresen vagy többszörösen, azonosan vagy különbözően klór- vagy fluoratommal helyettesített benzilcsoport, egy—CO—Ri₀ általános képletű acilcsoport vagy egy—CO—NR_nR₁₂ általános képletű karbamoilcsoport; R₅ jelentése hidrogénatom, metil-, etil-/vagy izopropilcsoport; Rj₀ jelentése metil-, etil-, izopropil-, izobutil-, klór-metil-, diklór-metil- vagy fenilcsoport; R,j jelentése hidrogénatom, metil- vagy etilcsoport és R_J2 jelentése metil-, etil-, klór-etil-, fenil-, trifluor-metil-, klórdifluor-metil- vagy diklór-fluor-metilcsoport.

Az előállítási példáknál említett vegyületeken kívül a következő (I) általános képletű vegyületeket soroljuk fel (az R² és R³ jelentésében szereplő cikloalkil- és cikloalkenil csoportok alkilszubsztituenseinek helyzetét nem adtuk meg, mert az a hatékonyságot nem befolyásolja):

R* R² és R³ külön vagy együtt a kapcsolódó szénatommal terc-butil terc-butil terc-butil terc-butil terc-butil terc-butil terc-butil terc-butil terc-butil terc-butil klór-terc-butil klór-terc-butil klór-terc-butil klór-terc-butil bróm-terc-butil bróm-terc-butil bróm-terc-butil bróm-terc-butil bróm-terc-butil fluor-terc-butil fluor-terc-butil fluor-terc-butil fluor-terc-butil —C₂H, c₂h₅ c₂h₅ ch₃

-ch₃ ch₃ —CH₃ ciklohexil —CH₃ fenil ciklopropil ciklobutil ciklopentil cikloheptil norborn-3-en-2-il ciklohexil ciklohexil metil-ciklohexil —C H₃ —ch₃ ciklohexil ciklohexil metil-ciklohexil metil-ciklohexil ch₃ ch₃ ciklohexil ciklohexil metil-ciklohexil

CH₃ ch₃ l,3-diklór-2-metil-prop-2-il ciklohexil l,3-diklór-2-metil-32

187.270

-prop-2-il ciklohexil

1.3- diklór-2-metil-prop-2-il metil-ciklohexil

1.3- diklór-2- CH₃ CH₃

-metil-prop-2-il

R*	R2 R3	R5
C(CH3)3	c2h5 ch3	H
C(CH3)3	ch3 ch3	H
C(CH3)3)	ciklopropil	H
C(CH3)3)	ciklobutil	H
C(CH3)3)	ciklopentil	H
C(CH3)3	cikloheptil	H
C(CH3)3	ch3 ch3	ch3
C(CH3)3	ciklohexil	ch3
C(CH3)3	ciklohexenil	Ch3
C(CH3)3	metil-ciklohexenilCH3
klór-terc-butil	ch3 ch3	H
klór-terc-butil	ciklohexil	H
klór-terc-butíl	ciklohexenil	H
klór-terc-butil	metil-ciklohexenilH
bróm-terc-butil	ch3 ch3	H
bróm-terc-butil	ciklohexil	H
bróm-terc-butil	ciklohexenil	H
bróm-terc-butil	metil-ciklohexenilH
fluor-terc-butil	ch3 ch3	H
fluor-terc-butil	ciklohexil	H
fluor-terc-butil	ciklohexenil	H
fluor-terc-butil	metil-ciklohexenilH
1,3-diklór-2-metil-prop-2-il	ch3 ch3	H
l,3-diklór-2- -metil-prop-2-il	ciklohexil	H
l,3-diklór-2- -metiI-prop-2-il	ciklohexenil	H
1,3-diklór-2-metil-prop-2-il	metil-ciklohexenilH
fenil	ch3 ch3	H
fenil	ciklohexil	H
fenil	ciklohexenil	H
fenil	metil-ciklohexenilH
p-klór-fenil	ch3 ch3	H
p-klór-fenil	ciklohexil	H
p-klór-fenil	ciklohexenil	H
p-klór-fenil	metil-ciklohexenilH
2,4-diklór-fenil	ch3 ch3	H
2,4-diklór-fenil	ciklohexil	H
2,4-diklór-fenil	ciklohexil	H
2,4-diklór-fenil	metil-ciklohexenilH

R1 RJés R3 külön R4 vagy együtt a kapcsolódó szénatommal	R5

C(CH,),	CH3 CHj	c2h,
C(CH,),	ciklohexil	c2h5
C(CH,),	ciklohexenil	c2h,
C(CH,),	metil-ciklohexenil	c2h,

klór-terc-butil	CH3 CH3	c2h,
	klór-terc-butil	ciklohexil	c2h,
	klór-terc-butil	ciklohexenil	c2h,
	klór-terc-butil	metil-ciklohexenil	c2h,
5	fluor-terc-butil	CHj CHj	c2h5
	fluor-terc-butil	ciklohexil	c2h5
	fluor-terc-butil	ciklohexenil	c2h,
	fluor-terc-butil	metil-ciklohexenil	c2h,
	2,4-diklór-fenil	CHj CHj	c2h5
	2,4-diklór-fenil	ciklohexil	c2h5
10	2,4-diklór-fenil	ciklohexenil	c2h,
	2,4-diklór-fenil	metil-ciklohexanil	c2h,
	C(CH,),	CH, CH,	p-klór-fenil-metil
	C(CH,),	ciklohexil	p-klór-fcnil-metil
	C(CHj),	ciklohexenil	p-klór-fenil-metil
	C(CH,),	metil-ciklohexenil	p-klór-fenil-metil
15	klór-terc-butil	CH, CH,	p-klór-fenil-metil
klór-terc-butil	ciklohexil	p-klór-fenil-metil
	klór-terc-butil	ciklohexenil	p-klór-fenil-metil
	klór-terc-butil	metil-ciklohexenil	p-klór-fenil-metil
	fluor-terc-butil	CH, CH,	p-klór-fenil-metil
	fluor-terc-butil	ciklohexil	p-klór-fenil-metil
20	fluor-terc-butil	ciklohexenil	p-klór-fenil-metil
fluor-terc-butil	metil-ciklohexenil	p-klór-fenil-metil
	2,4-diklór-fenil	CH, CH,	p-klór-fenil-metil
	2,4-diklór-fenil	ciklohexil	p-klór-fenil-metil
	2,4-diklór-fenil	ciklohexenil	p-klór-fenil-metil
	2,4-diklór-fenil	metil-ciklohexenil	p-klór-fenil-metil
	klór-terc-butil	CH, CH,	- CO— CH,
25	klór-terc-butil	ciklohexil	—CO—CH,
	klór-terc-butil	ciklohexenil	—CO—CH,
	klór-terc-butil	metil-ciklohexenil	—CO—CH,
	fluor-terc-butil	CH, CH,	—CO—CH,
	fluor-terc-butil	ciklohexil	—CO—CH,
	fluor-terc-butil	ciklohexenil	—CO—CH,
30	fluor-terc-butil	metil-ciklohexenil	—CO—CH,
	2,4-diklór-fenil	CH, CH,	—CO—CH,
	2,4-diklór-fenil	ciklohexil	—CO—CH,
	2,4-diklór-fenil	ciklohexenil	—CO—CH,
	2,4-diklór-fenil	metil-ciklohexenil	-CO-3
	klór-terc-butil	CH, CH,	—CO—NHCH,
ne	klór-terc-butil	ciklohexil	—CO—NHCH,
oO	klór-terc-butil	ciklohexenil	—CO—NHCH,
	klór-terc-butil	metil-ciklohexenil	—CO—NHCH,
	fluor-terc-butil	CH, CH,	—CO—NHCH,
	fluor-terc-butil	ciklohexil	—CO—NHCH,
	fluor-terc-butil	ciklohexenil	—CO—NHCH,
	fluor-terc-butil	metil-ciklohexenil	—CO—NHCH,
40	2,4-diklór-fenil	CH, CH,	—CO—NHCH,
	2,4-diklór-fenil	ciklohexil	—CO-NHCH,
	2,4-diklór-fenil	ciklohexenil	—CO—NHCH,
	2,4-diklór-fenil	metil-ciklohexenil
	klór-terc-butil	CH, CH,	fenil-karbamoil
	klór-terc-butil	ciklohexil	fenil-karbamoil
45	klór-terc-butil	ciklohexenil	fenil-karbamoil
	klór-terc-butil	metil-ciklohexenil	fenil-karbamoil
	fluor-terc-butil	CH, CH,	fenil-karbamoil
	fluor-terc-butil	, ciklohexil	fenil-karbamoil
	fluor-terc-butil	ciklohexenil	fenil-karbamoil
	fluor-terc-butil	metil-ciklohexenil	fenil-karbamoil
BO	2,4-diklór-fenil	CH, CH,	fenil-karbamoil
	2,4-diklór-fenil	ciklohexil	fenil-karbamoil
	2,4-diklór-fenil	ciklohexenil	fenil-karbamoil
	2,4-diklór-fenil	metil-ciklohexenil
	klór-terc-butil	CH, CH,	benzil
	klór-terc-butil	ciklohexil	benzil
	klór-terc-butil	ciklohexenil	benzil
55	klór-terc-butil	metil-ciklohexenil	benzil
	fluor-terc-butil	CH, CH,	benzil
	fluor-terc-butil	ciklohexil	benzil
	fluor-terc-butil	ciklohexenil	benzil
	fluor-terc-butil	metil-ciklohexenil	benzil
	2,4-diklór-fenil	CH, CH,	benzil
60	2,4-diklór-fenil	ciklohexil	benzil

CH,

CH,

ΈΙΧΪΪΙΙΪΪΙΙΪΙΙΪΪΙΪΙΪΙΪΙΙΪ ΪΪΪΙΙΙΙΪΙΪΧΧΪΪΙΙΧΙΙΙΪΪΙΪΙΕΪΙΪΪΪΙΕΙΪΪΪΧΙΪ ΪΪΙΪΙ

187.2'Ό

2,4-diklór-fenil	ciklohexenil	benzil	H
2,4-diklór-fenil	metil-ciklohexenil	fenil-karbamoil	H
klór-terc-butil	CH j CHj	— CO—CHClj	H
klór-terc-butil	ciklohexil	—CO—CHClj	H
klór-terc-butil	ciklohexenil	— CO—CHCI2	H
klór-terc-bulil	metil-ciklohexenil	— CO CHClj	H
fluor-terc-butil	CHj CHj	—CO—CHClj	H
fluor-terc-butil	ciklohexil	— CO— CHClj	H
fluor-terc-butil	ciklohexenil	—CO— CHC1Z	H
fluor-terc-butil	metil-ciklohexenil	—CO— CHClj	H
2,4-diklór-fenil	CHj CHj	—CO—CHClj	Η
2,4-diklór-fenil	ciklohexil	—CO CHC1,	H
2,4-diklór-fenil	ciklohexenil	— CO—CHClj	H
2,4-diklór-fenil	metil-ciklohexenil	—CO—CHClj	H
C(CH3)3	CHj CHj	—CO—CHj	H
C(CH3)3	ciklohexil	—CO—CHj	H
C(CH3)3	ciklohexenil		H
C(CH3)3	metil-ciklohexenil		H
C(CH3)3	CHj CHj	—CO NHCHj	H
C(CH3)3	ciklohexil	—CO—NHCHj	H
C(CH3)3	ciklohexenil	—CO- NHCH,	H
C(CH3)3	metil-ciklohexenil	—CO NHCHj	H
C(CH3)3	CHj CHj	fenil-karbamoil	H
C(CH3)3	ciklohexil	fenil-karbamoil	H
C(CH3)3	ciklohexenil	fenil-karbamoil	H
C(CH3)3	metil-ciklohexenil	fenil-karbamoil	H
C(CH3)3	CHj CHj	benzil	H
C(CH3)3	ciklohexil	benzil	H
C(CH3)3	ciklohexenil	benzil	H
C(CH3)3	metil-ciklohexenil	benzil	H
C(CH3)3	CHj CHj	—CO— CHClj	H
C(CH3)3	ciklohexil	—CO—CHClj	H
C(CH3)3	ciklohexenil	—CO—CHClj	H
C(CH3)3	metil-ciklohexenil	—CO— CHClj	H

Savak és olyan (I) általános képletű l-vinil-triazol-származékok, amelyekben az R,, R₂, R₃ és X csoport a már említett jelentésű, addíciós termékei is előnyös találmány szerinti vegyületek.

Az addicionálható savakhoz tartoznak előnyösen a hidrogén-halogenidek, például a hidrogénklorid és a hidrogén-bromid, különösen a hidrogén-klorid, továbbá a foszforsav, salétromsav, kénsav, egy- és kétbázisú karbonsavak és hidroxikarbonsavak, például ecetsav, maelinsav, borostyánkősav, fumársav, borkősav, citromsav, szalicilsav, szorbinsav és tejsav, valamint szulfonsavak, például p-toluol-szulfonsav és 1,5-naftalin-diszulfonsav.

Ezenkívül a II—IV. főcsoportban és az I. és II. valamint IV—VIII. mellékcsoportban levő fémek sóinak és olyan (I) általános képletű 1 -vinil-triazolszármazékoknak, amelyekben az R,, R₂, R₃ és X csoport a már említett előnyös jelentésű, addíciós termékei előnyös (I) általános képletű vegyületek. Különösen előnyösek a réz, cink, mangán, magnézium, ón, vas és nikkel sói. A sók anionjaiként a fiziológiásán összeférhető sókat képező savakból levezethető anionok jönnek számításba. Ebben az összefüggésben különösen előnyös savak a hidrogén-halogenidek, például a hidrogén-klorid és a hidrogén-bromid, továbbá a foszforsav, salátromsav és kénsav.

Ha például pinakolil-l,2-4-triazolt és ciklohexánkarbaldehidet használunk kiindulási anyagként, az a) eljárásváltozat szerinti reakciót a mellékelt A reakcióvázlattal szemléltethetjük.

Ha 1-cikIohexil-4,4-dimetil-2-/1,2,4-triazol-1-il/pent-l-en-3-ont és nátrium-bór-hidridet használunk kiindulási anyagként, a b) eljárás szerinti reakciót a mellékelt B reakcióvázlattal szemléltethetjük.

Ha kiindulási anyagként l-ciklohexil-4,4-dimetil-l-(l,2,4-triazol-l-il)-pent-l-en-3-olt és etilbromidot, bázisként nátrium-hidridet használunk, a c) eljárás szerinti reakciót a mellékelt D reakcióvázlattal szemléltethetjük.

Ha kiindulási anyagként l-ciklohexil-4,4-dimetil-2-(l,2,4-triazol-l-il)-pent-l-en-3-olt és acetilkloridot, bázisként nátrium-hidridet használunk, a

c) eljárás szerinti reakciót a mellékelt E reakcióvázlattal szemléltethetjük.

Ha 1 -ciklohexil-4,4-dimetil-2-( 1,2,4-triazol-1 -il)pent-l-en-3-olt és ecetsavanhidrldet használunk kiindulási anyagként, a d) eljárás szerinti reakciót a mellékelt F reakcióvázlattal szemléltethetjük.

Ha l-ciklohexil-4,4-dimetil-2-(l,2,4-triazol-1 -il)pent-l-en-3-olt és fenil-izocianátot használunk kiindulási anyagként, az e) eljárás szerinti reakciót a mellékelt G reakcióvázlattal szemléltethetjük.

A találmány szerinti a) eljáráshoz kiindulási anyagként szükséges triazol-ketonokat a (II) képlet általánosan definiálja. Ebben a képletben R, előnyösen azokat a csoportokat jelenti, amelyeket előnyösen már a találmány szerinti (I) általános képletű anyagokkal kapcsolatban ezekre a szubsztituensekre említettünk.

A (II) általános képletű triazol-ketonok jól ismert vegyületek (lásd a 2 431 407., 2 610022. és 2 638 470 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatalai iratokat). A részletesen még nem ismert (II) általános képletű vegyületeket szokásos módszerekkel állíthatjuk elő. Ezeket úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő halogén-ketonokat savmegkötőszer jelenlétében 1,2,4-triazollal reagáltatjuk. Példaként a következő táblázatban felsorolt (II) általános képletű vegyületeket említjük.

R?	R1	R*
klór-terc-butil 1,3-diklór-2-metil-prop-2;il acetoxi-terc-butíl	fluor-terc-butil
p-klór-fenil	fenil
m-klór-fenil	p-fluor-fenil
p-bróm-fenil	klór-fenil-fenil
bróm-terc-butil 2.4- diklór-fenil 3.4- diklór-fenil bifenilil

dulási anyagként szükséges aldehideket a (III) képlet általánosan definiálja. Ebben a képletben R₂ és R₃ előnyösen azokat a csoportokat jelenti* amelye5

187.270 két már elörtyösen a találmány szerinti (I) általános képletű anyagokkal kapcsolatban ezekre a szubsztituensekre említettünk.

A (III) általános képletű aldehidek általánosan ismert vegyületek. Példaként a következő vegyületeket említjük: izobutilaldehid, 2,2-dietil-etanol, 2etil-2-(n-butil)-etanol, 2-metil-2-fenil-etanol, 2-metil-2-etil-etanol, 2-metil-2-propil-etanol, ciklopropánkarbaldehid, ciklobutánkarbaldehid, ciklopentánkarbaldehid, ciklohexánkarbaldehid, cikloheptánkarbaldehid, 3-ciklohexénkarbaldehid, metil-3ciklohexénkarbaldehid, biciklo-2,2,1 -hept-2-én-6karbaldehid, 2-ciklohexénkarbaldehid, 2,4-ciklohexadiénkarbaldehid, 2,5-ciklohexadiénkarbaldehid,

2-ciklohexénkarbaldehid.

A b) eljáráshoz kiindulási anyagként szükséges vegyületeket az (la) képlet általánosan definiálja. Ebben a képletben R,, R₂ és R₃ előnyösen azokat a csoportokat jelenti, amelyeket már előnyösen a találmány szerinti (I) általános képletű anyagokkal kapcsolatban ezekre a szubsztituensekre említettünk.

Azok az (la) vegyületek, amelyekben R, adott esetben helyettesített alkil- vagy cikloalkilcsoportot jelent, találmány szerinti vegyületek, míg azok, amelyekben R, adott esetben szubsztituált arilcsoportot jelent, részben ismertek (2 645 617. számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat).

A b) eljáráshoz reakciókomponensként szükséges komplex hidridek általánosan ismert vegyületek. Példaként előnyösen a nátrium-bór-hidridet és a lítium-alanátot említjük.

A c), d) és e) eljárásokhoz kiindulási anyagként szükséges 1-vinil-triazol-származékokat az (Ib) képlet általánosan definiálja. Ebben a képletben R,, R₂, R₃ és R₅ előnyösen azokat a csoportokat jelenti, amelyeket már előnyösen a találmány szerinti (I) általános képletű anyagokkal kapcsolatban ezekre a szubsztituensekre említettünk.

A c) eljáráshoz ezenkívül kiindulási anyagként szükséges halogenideket az (V) képlet általánosan definiálja. Ebben a képletben R₇ előnyös jelentése egyenes vagy elágazó szénláncú, 1-4 szénatomos alkilcsoport, valamint adott esetben egyszeresen vagy többszörösen, azonosan vagy eltérően helyettesített, 1-2 szénatomos alkilrészt és 6-10 szénatomos arilrészt tartalmazó aralkilcsoport, például benzil- vagy naftil-metil csoport, ahol előnyösen a következő szubsztituensek jönnek számításba: halogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, 1-2 szénatomot és 1-3 azonos vagy eltérő halogénatomot, előnyösen fluor- és klóratomot tartalmazó helyettesített fenil- és fenoxicsoport. R₇ előnyös jelentése továbbá a —CO—R_I0 általános képletű acilcsoport és a —CO—NR_UR₁₂ általános képletű karbamoilcsoport, ahol Ri₀, R_n és R₁₂ előnyös jelentése az, amit ezekre a csoportokra előnyösen a találmány szerinti anyagokkal kapcsolatban már említettünk. Az (V) általános képletben Hal’ előnyösen fluor-, klór- vagy brómatomot jelent.

Az (V) képletben szereplő halogenidek általánosan ismert vegyületek.

A d) eljáráshoz ezenkívül kiindulási anyagként szükséges savanhidrideket a (VI) képlet általánosan definiálja. Ebben a képletben R₈ előnyös jelentése a —CO—R₁₀ általános képletű acifcsoport, amelyben R₁₀ előnyös jelentése az, amit erre a csoportra előnyösen a találmány szerinti anyagokkal kapcsolatban már említettünk.

A (VI) képletű savanhidridek általánosan ismert vegyületek.

Az e) eljáráshoz ezenkívül kiindulási anyagként szükséges izocianátokat a (VII) képlet általánosan definiálja. Ebben a képletben R_g előnyös jelentése

1-8 szénatomos alkilcsoport, 1-4 szénatomot és

1-5 azonos vagy különböző halogénatomot, különöse fluor- és klóratomot, tartalmazó halogénalkil-csoport, adott esetben egyszeresen vagy többszörösen, azonosan vagy eltérően helyettesített 6-10 szénatomos arilcsoport, például fenil- vagy naftilcsoport, ahol előnyösen a következő szubsztituensek jönnek számításba: halogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport valamint 1-2 szénatomot és 1-5 azonos vagy különböző halogénatomot, különösen fluor- és klóratomot, tartalmazó halogénalkil-csoport, valamint előnyösen 1-2 szénatomot és 1-5 halogénatomot, különösen fluor- és klóratomot, tartalmazó halogén-alkil-tio-csoport.

A (VII) képletű izocianátok általánosan ismert vegyületek.

A találmány szerinti a) eljáráshoz oldószerként előnyösen inért szerves oldószerek jönnek számításba. Ide tartoznak előnyösen az alkoholok, így a metanol és etanol; éterek, például a tetrahidrofurán és dioxán; alifás és cikloalifás szénhidrogének, például a hexán és ciklohexán; aromás szénhidrogének, például a benzol, toluol és kumol; halogénezett alifás és aromás szénhidrogének, például a metilén-klorid, szén-tetraklorid, kloroform, klórbenzol és diklór-benzol.

A találmány szerinti a) eljárást katalizátor jelenlétében végezzük. Bármilyen szokásosan használható savas és különösen bázisos katalizátort, valamint ezekkel készített pufferelegyeket használhatunk. Ide tartoznak előnyösen a Lewis-savak, például a bór-tnfluorid, bór-triklorid, ón-tetraklorid vagy titán-tetraklorid; szerves bázisok, például a piridin és piperidin; valamint különösen a piperidin-acetát.

A találmány szerinti a) eljárásnál a reakcióhőmérséklet nagyobb tartományban változtatható. A reagáltatást általában 20 és 160 °C között, előnyösen a mindenkori oldószer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten végezzük.

A találmány szerinti a) eljárásnál 1 mól (II) képletű triazol-ketonra 1-1,5 mól (III) képletű aldehidet és katalitikustól 0,2 mólig terjedő mennyiségű katalizátort használunk. Az (I) képletű vegyületek elkülönítéséhez a két, a kettőskötés helyzetére te-62

187.270 kintettel izómer-reakcióterméket szokásos módszerekkel, például sóképzéssel (lásd előállítási példák) vagy kromatográfiásan elválasztjuk. A szerkezet egyértelmű hozzárendelése spektroszkópiai adatok, különösen NMR-adatok alapján történik.

A találmány szerinti b) eljáráshoz oldószerként előnyösen poláros szerves oldószerek jönnek számításba. Ide tartoznak előnyösen az alkoholok, például metanol, etanol, izopropanol vagy butanol, és az éterek, így a dietil-éter vagy a tetrahidrofurán.

A találmány szerinti b) eljárásnál a reakcióhőmérséklet nagyobb tartományban változtatható. A reagálást általában 0-30 ’C között, előnyösen 0-20 ’C között végezzük.

A találmány szerinti b) eljárásnál előnyösen a kiindulási anyagok ekvivalens mennyiségeit reagáltatjuk. Az (I) képletű vegyületek elkülönítéséhez a reakcióelegyet híg sósavban vesszük fel és szerves oldószerrel extraháljuk. A további feldolgozás szokásos módon történik.

A találmány szerinti c) eljáráshoz oldószerként előnyösen inért szerves oldószerek jönnek számításba. Ide tartoznak előnyösen az éterek, például a dietil-éter és dioxán; aromás szénhidrogének, így a toluol és benzol; egyes esetekben klórozott szénhidrogének is, például a kloroform, metilén-klorid vagy szén-tetraklorid; valamint ketonok, például az aceton vagy metil-etil-keton; és nitrilek, így az acetonitril. Egyszerűség kedvéért a használt savhalogenidet adott esetben oldószerként is használhatjuk megfelelő feleslegben.

A találmány szerinti c) eljárásnál a reakcióhőmérséklet nagyobb tartományban változtatható. A reagálást általában 20 és 150 °C között, előnyösen 20 és 100 ’C között, illetve a mindenkori oldószer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten végezzük.

A találmány szerinti c) eljárást adott esetben erős bázis jelenlétében végezzük. Ide tartoznak előnyösen az alkálifém-hidridek, alkálifém-amidok és alkálifém-alkoholátok, például a nátrium-hidrid, nátrium-amid és kálium-terc-butilát.

A találmány szerinti c) eljárást adott esetben savmegkötőszerek (hidrogén-halogenid-akceptorok) jelenlétében végezzük. Ilyenek a szerves bázisok, előnyösen a tercier aminok, így a trietil-amin; továbbá a szervetlen bázisok, például az alkálihidroxidok és alkáli-karbonátok.

A találmány szerinti c) eljárásnál előnyösen 1 mól (lb) képletű vegyületet 1-3 mól (V) képletű halogeniddel reagáltatunk. A végtermék elkülönítéséhez a reakcióelegyet megszabadítjuk az oldószertől és a maradékot vízzel és szerves oldószerrel elegyítjük. A szerves fázist elválasztjuk és szokásos módon feldolgozzuk.

Egy előnyös kiviteli formát célszerűen úgy valósítunk meg, hogy (lb) képletű vegyületből kiindulva azt alkalmas, inért, szerves oldószerben alkálifém-hidrid vagy alkálifém-amid segítségével alkenoláttá alakítjuk és ez utóbbit izolálás nélkül rögtön (V) képletű halogeniddel reagáltatjuk, miközben alkáli-halogenid kilépése közben egy munkafolyamatban kapjuk a találmány szerinti (I) képletű vegyületet.

Egy további előnyös kiviteli forma szerint a fenti előnyös kiviteli formában az (V) képletű halogenid reagáltatását - ahol a képletben R₇ alkil- vagy adott esetben helyettesített aralkilcsoportot jelent kétfázisú rendszerben végezzük, így például vizes nátron- vagy kálilúg/toluol vagy metilén-kloridban, 0,01 — 1 mól fázisátmeneti-katalizátor, így ammónium- vagy foszfóniumvegyület, példaként a benzil-dodecil-dimetil-ammónium-kloridot(Zephirol) és trietil-benzil-ammónium-kloridot említjük, hozzáadása mellett.

A találmány szerinti d) eljárásnál oldószerként előnyösen inért szerves oldószerek jönnek számításba. Ide tartoznak előnyösen a c) eljárásváltozatnál felsorolt oldószerek, valamint a használt (VI) képletű savanhidridek.

A d) eljárásnál katalizátorként előnyösen minden szokásos savas és bázisos katalizátort használhatunk, így például kénsavat, hidrogén-kloridot, hidrogén-bromidot, bór-trifiuoridot, zink-kloridot, nátrium-acetátot, nátrium-benzoátot, nátriumkarbonátot, kalcium-oxidot, magnézium-oxidot, piridint és trietil-amint.

A találmány szerinti d) eljárásban a reakcióhőmérséklet nagyobb tartományban változtatható. Általában 20 és 150 °C között, előnyösen 50 és 120 ’C között dolgozunk.

A d) eljárásnál előnyösen a kiindulási anyagok ekvivalens mennyiségeit reagáltatjuk. Egyszerűség kedvéért a használt (VI) képletű savahidrideket oldószerként is használhatjuk megfelelő feleslegben. Az (I) képletű vegyületek elkülönítését szokásos módon végezzük.

A találmány szerinti e) eljárásnál oldószerként előnyösen inért szerves oldószerek jönnek számításba. Ide tartoznak előnyösen a c) eljárásnál felsorolt oldószerek.

Az e) eljárásnál a következő katalizátorokat használhatjuk előnyösen: tercier bázisok, így trietilamin és piridin vagy az ón szerves vegyületei, például dibutil-ón-dilaurát és tributil-ón-laurát.

A találmány szerinti e) eljárásban a reakcihőmérséklet nagyobb tartományban változtatható. Általában 0 és 100 °C között, előnyösen 20 és 40 ’C között dolgozunk.

A találmány szerinti e) eljárásnál előnyösen a kiindulási anyagok ekvivalens mennyiségeit reagáltatjuk. Az (I) képletű vegyület izolálásához az oldószert ledesztilláljuk és a maradékot szokásos módszerekkel feldolgozzuk.

Az a)-e) eljárásokkal előállítható, találmány szerinti (I) képletű anyagokat savaddiciós sókká, illetve fémsó-komplexekké alakíthatjuk.

Az (I) képletű vegyületek élettanilag összeférhető savaddiciós sóinak az előállításához előnyösen a következő savak jönnek számításba: a hidrogén-72

187.270 halogenidek, például a hidrogén-klorid és hidrogén-bromid, különösen a hidrogén-klorid, továbbá a foszforsav, salétromsav, kénsav, mono- és bifunkcionális karbonsavak és hidroxi-karbonsavak, például ecetsav, maleinsav, borostyánkősav, fumársav, borkősav, citromsav, szalicilsav, szorbinsav, tejsav, valamint szulfonsavak, például a ptoluolszulfonsav és 1,5-naftalindiszulfonsav.

Az (I) képletű vegyületek savaddíciós sóit egyszerű módon, szokásos sóképző eljárásokkal, például az (I) képletű vegyületet alkalmas inért oldószerben oldva és a savat, például hidrogén-kloridot hozzáadva, állítjuk elő és ismert módon, például szűréssel izoláljuk és adott esetben inért, szerves oldószerrel mosva tisztítjuk.

Az (I) képletű vegyületek fémsó-komplexeinek előállításához előnyösen a II.-IV. főcsoportban és az I. és II., valamint IV-VIII. mellékcsoportban levő fémek, például a réz, cink, mangán, magnézium, ón, vas és nikkel, sói jönnek számításba.

A sók anionjaiként a következő savakból levezethető anionok jönnek számításba: hidrogénhalogenidek, például hidrogén-klorid és hidrogénbromid, továbbá a foszforsav, salétromsav és kénsav.

Az (I) képletű vegyületek fémsó-klomplexeit egyszerű módon, szokásos eljárásokkal állíthatjuk elő, például úgy, hogy a fémsót alkoholban, például etanolban oldjuk és hozzáadjuk az (I) képletű vegyületet. A fémsó-komplexet ismert módon, például szűréssel, izolálással és adott esetben átkristályosítással tisztíthatjuk.

A találmány szerinti vegyületek hatnak a növények metabolizmusára és ezért növekedésszabályozószerek hatóanyagaiként alkalmazhatók.

A növénynövekedésszabályozók hatásmódjával kapcsolatban érvényes az a tapasztalat, hogy egy hatóanyag a növényekre több különböző hatást gyakorol. Ezek a hatások lényegesen függnek az alkalmazásnak a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatott időpontjától, valamint a növényre vagy annak környezetébe kihordott hatóanyagmennyiségtől és az alkalmazás módjától. Szükséges, hogy a növekedésszabályozó a kultúrnövényre minden esetben a kívánt hatást fejtse ki.

Növénynövekedésszabályozó anyagok alkalmazhatók például a növények vegetatív növekedésének gátlására. Ilyen jellegű növekedésgátlásnak többek között a füvek esetében van gazdasági jelentősége, mert ezzel a fűnyírás gyakoriságát díszkertekben, parkokban és sporttelepeken, utak szélén, repülőtereken vagy gyümölcsösökben csökkenteni lehet. A lágyszárú és fás növények növekedésének gátlása is jelentős az utak szélén és csővezetékek vagy távvezetékek közelében vagy általánosságban olyan területeken, ahol ezeknek a növényeknek az erős növekedése nem kívánatos.

A növekedésszabályozók felhasználása a gabona szárnövekedésének gátlásához is fontos. Ezáltal a növények aratás előtti megtörésének („megdőlés”) veszélye csökken vagy teljesen megszűnik. Ezenkívül a növekedésszabályozók gabonánál szárerősödést válthatnak ki, ami hasonlóképpen a megdőlés ellen hat. A növekedésszabályozók felhasználása szárcsökkentéshez és szárerősítéshez lehetővé teszi a terméshozam fokozása céljából nagyobb mennyiségű trágya kihordását a gabona megdőlésének veszélye nélkül.

A vegetatív növekedés gátlása sűrűbb ültetést lesz lehetővé sok kultúrnövénynél, úgyhogy a talajfelületre vonatkoztatva többlettermés érhető el. Az így kapott kisebb növényeknek az is előnye, hogy a kultúra könnyebben megművelhető és aratható.

A növények vegetatív növekedésének gátlása azáltal is termésnövekedést eredményez, hogy a tápanyagok és asszimilált anyagok fokozott mértékben vesznek részt a virág- és levélképződésben, mint a vegetatív növényi részek képződésében.

Növekedésszabályozókkal gyakran a vegetatív növekedés is elősegíthető. Ennek nagy a haszna, ha a vegetatív növényi részeket aratjuk. A vegetatív növekedés elősegítése azonban a generatív növekedés fokozódásához is vezethet azzal, hogy több asszimilált anyag képződik, úgyhogy több vagy nagyobb gyümölcs terem.

Temnésnövekedést lehet elérni néhány esetben a növényi anyagcserébe való beavatkozással anélkül, hogy a vegetatív növekedés változása észrevehető lenne. Továbbá a növekedésszabályozókkal elérhető a növényi összetétel változása, ami ismét a betakarított termés minőségi javulását eredményezi. így például lehetséges, hogy a cukorrépa, cukornád, ananász, valamint a citrusfélék cukortartalmát növeljük vagy a szója vagy gabona fehérjetartalmát fokozzuk. Például az is lehetséges, hogy a kívánt anyagtartalom, például cukorrépában vagy cukornádban a cukor lebomlását az aratás előtt vagy után növekedésszabályozókkal gátoljuk. Ezenkívül a szekunder növényi anyagok képződése vagy kiürülése pozitívan befolyásolható. Példaként a latexfolyadék képződésének fokozását említjük gumifánál.

A növekedésszabályozók hatására mag nélküli növények képződhetnek. Továbbá befolyásolhatják a virágok nemét. Okozhatják a pollen sterilitását is, aminek a hibrid vetőmag előállításánál van nagy jelentősége.

A növekedésszabályozók alkalmazásával irányítható a növények elágazása. Egyrészt a csúcsrügy letörésével elősegíthető az oldalhajtások fejlődése, ami növekedésgátlással is összekötve különösen a dísznövénytermesztésben lehet kívánatos. Másrészt azonban az is lehetséges, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk. Ennek a hatásnak nagy jelentősége van például a dohánytermesztésben vagy paradicsom ültetésénél.

Növekedésszabályozókkal a növények levéltartóssága úgy irányítható, hogy a növények levéltelenítését kívánt időpontban érjük el. Egy ilyen lombtalanítás a gyapot mechanikus aratásában játszik

187.270 nagy szerepet, de más kultúrákban is, például szőlőtermesztésben jelentősége van a betakarítás megkönnyítésében. Elvégezhetjük a növények lombtalanítását azért is, hogy a növény párologtatását átültetés előtt csökkentsük.

Hasonlóképpen szabályozható növekedésszabályozókkal a gyümölcshullás. Egyrészt megakadályozható az idő előtti gyümölcshullás, másrészt azonban a gyümölcshullás is vagy akár a virágok lehullása kívánt mértékig elősegíthető („kihígítás”), hogy a váltakozást megszüntessük. Váltakozás alatt néhány gyümölcsfajtának azt a tulajdonságát értjük, hogy endogén tényezőktől függően évről évre különböző termést hoznak. Végül növekedésszabályozókkal lehetséges az, hogy a gyümölcs leszedéséhez szükséges erőt az aratás időpontjára csökkentsük, hogy a gépi aratás lehetővé váljon vagy a kézi aratás könnyebb legyen.

Továbbá növekedésszabályozókkal aratás előtt vagy után lassítható vagy gyorsítható a termés érése. Ennek különleges előnye, hogy lehetővé teszi a piac igényeihez való optimális alkalmazkodást. Továbbá növekedésszabályozókkal néhány esetben javítható a gyümölcs színe. Ezen túlmenően növekedésszabályozókkal elérhető az érés korai összpontosítása. Ez megteremti a feltételeket ahhoz, hogy például dohánynál, paradicsomnál vagy kávénál a teljes gépi vagy kézi aratást egy munkafolyamatban végezhessük.

Növekedésszabályozókkal befolyásolhatjuk továbbá a magok vagy rügyek nyugalmi állapotát, úgyhogy a növények, például az ananász vagy a kertészetek dísznövényei olyan időpontban csíráznak, hajtanak vagy virágoznak, amikor normális körülmények között erre nem mutatnak készséget. A rügyek kihajtásának vagy a magok csírázásának késleltetése növekedésszabályozók segítségével fagyveszélyeztetett területeken kívánatos, hogy a kései fagyok által okozott károkat elkerüljük.

Végül növekedésszabályozókkal indukálhatjuk a növények fagy, szárazság vagy a talaj nagy sótartalma elleni rezisztenciáját. így a növényművelés olyan területeken is lehetővé válik, amelyek erre normális körülmények között alkalmatlanok.

A találmány szerinti készítmények különösen alkalmasak a rizs növekedésének gátlására.

A találmány szerinti készítmények erős mikrobicid hatást mutatnak és alkalmasak a gyakorlatban nemkívánatos mikroorganizmusok irtására.

A növényvédelemben fungicid szereket használunk a Plasmodiophoromrycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes irtására.

A hatóanyagok jó növényi összeférhetősége a növénybetegségek leküzdéséhez szükséges koncentrációban lehetővé teszi a föld feletti növényrészek, a mag és vetőmag és a talaj kezelését.

Növényvédőszerként a találmány szerinti készítmények különösen jó eredménnyel alkalmazhatók azoknak a gombáknak a leküzdésére, amelyek a valódi lisztharmatot okozzák: így az Erysiphefajták leküzdésére, például az árpa-, illetve gabonalisztharmat (Erysiphe graminis) ellen.

Különösen kiemelendő, hogy a találmány szerinti készítmények nemcsak védöhatást fejtenek ki, hanem a hatásuk szisztematikus is. Ily módon sikerül a növényeket megvédeni a gombafertőzéstől, ha a hatóanyagot a talajra és a gyökérre vagy a vetőmagra és a növény föld feletti részeire adjuk.

A találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagok szokásos formákban, így oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, habok, paszták, granulátumok, aeroszolok, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, finomkapszulák polimer anyagokban és bevonatokkal ellátva csávázási célokra, éghető készítmények, így például füstpatronok, -dózisok, -spirálok, valamint ULVhideg- és melegköd-képző készítmények formájában kerülhetnek kiszerelésre.

A készítmények előállítása önmagában ismert módon történik, például úgy, hogy a kártevőirtó hatással rendelkező vegyületet töltőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív szerek, tehát emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habképző szerek együttes alkalmazása mellett, öszszekeverjük. Ha töltőanyagként vizet használunk, segédoldószereket, például szerves oldószereket is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerként lényegében a következő oldószerek jönnek számításba: aromás vegyületek, mint a xilol, toluol, vagy alkilnaftalinok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, mint ciklohexán vagy paraffinok, például kőolajfrakciók, alkoholok, mint butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei, ketonok, így például aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, mint dimetilformamid és dimetil-szulfoxid, valamint víz. Cseppfolyósított gáz-töltőanyagok vagy -hordozóanyagok, normál nyomáson és hőmérsékleten gázhalmazállapotú anyagok, így például aeroszolos vivőgázok, mint például a halogénezett szénhidrogének, valamint bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd hordozóanyagok: a természetes kőzetlisztek, mint például a kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, diatomaföld és a szintetikus kőzetlisztek, mint a nagydiszperzitású kovasavak, alumínium-oxid és szilikátok.

Granulátumok szilárd hordozóanyagai például a következők: összetört és frakcionált természetes kőzetek, mint a kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit, valamint a szervetlen és szerves lisztekből készült szintetikus granulátumok, továbbá a szerves anyagoké, így fűrészpor, kókuszdióhéj, kukoricacső és dohányszár granulátumai.

Emulgeáló és/vagy habképző szerként nemionos és anionos emulgeátorok, így polioxietilén-zsirsav-92

187.270 észterek, polioxietilén-zsíralkoholétere, például alkilaril-poliglikoléterek, alkilszulfonátok, alkilszulfátok, arilszulfonátok, valamint fehérje hidrolizátumok jönnek számításba.

Alkalmas diszpergálószer például a lignin, szulfitszennylúgok és a metil-cellulóz.

A készítményekben használhatók kötőanyagok, így karboxi-metil-cellulóz, természetes és szintetikus porszerű, szemcsés vagy latex alakú polimerek, mint például gumiarábikum, polivinilalkohol, polivinilacetát is.

Színezőanyagok, mint szervetlen pigmentek, például vasoxid, titánoxid, ferrociánkék és szerves színezékek, mint alizarin-, illetve azo-fémftalocianinszínezékek és nyomnyi mennyiségű tápanyagok, mint vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdénés cinksók is felhasználhatók.

A készítmények általában 0,1-60 súly% hatóanyagot, előnyösen 0,5-90% hatóanyagot tartalmaznak.

A találmány szerinti vegyületek készítményekben vagy különböző felhasználási formákban más ismert hatóanyagokkal, így fungicid, baktericid, inszektieid, akaricid, nematocid, herbicid szerekkel, madárkár elleni védőanyagokkal, növénytápokkal, talajszerkezetjavító szerekkel és növénynövekedésszabályozókkal összekeverve állhatnak rendelkezésre.

A hatóanyagokat készítményeik formájában vagy az azokból további hígítással készített felhasználási formákban, így használatra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok formájában alkalmazhatók. A felhasználás szokásos módon történik, például öntözéssel, bemártással, permetezéssel, porlasztással, ködképzéssel, gőzöléssel, injektálással, iszapolással, kiszórással, porozással, száraz csávázással, nedves csávázással, vizes csávázással, iszapcsávázással vagy inkrusztálással. Továbbá lehetőség van arra, hogy a hatóanyagokat az ultra-kistérfogatú eljárással hordjuk ki, a hatóanyagkészítményt a talajba injektáljuk. Ezenkívül a növények vetőmagjait is kezelhetjük.

A találmány szerinti készítményeket növénynövekedésszabályozóként alkalmazva a felhasznált mennyiség széles tartományban változtatható. Általában 1 hektár talajfelületre 0,01-50 kg, előnyösen 0,05-10 kg hatóanyagot használunk.

A találmány szerinti vegyületek növénynövekedésszabályozóként való használatára érvényes, hogy olyan előnyös időszakban történjen az alkalmazás, amelynek a behatárolása az éghajlati és vegetatív adottságokhoz igazodik.

A találmány szerinti készítményeket fungicidként alkalmazva a felhasznált mennyiség az alkalmazás módjától függően széles tartományban változtatható. így a növényi részek kezelésénél a felhasználási formák hatóanyagkoncentrációja általában 1 és 0,0001 súly%, előnyösen 0,5 és 0,001% között van. Vetőmagkezeléshez egy kg vetőmagra általában 0,001-50 g, előnyösen. 0,01-10 g hatóanyag szükséges. Talajkezelésnél 0,0001-0,1 súly%, előnyösen 0,0001-0,02% hatóanyagkoncentráció szükséges a hatás helyén.

A találmány szerinti vegyületek jó hatását a következő példákkal szemléltetjük.

Ezekben a példákban az alábbi A, B, C, D, E, F, G, Η, I, N és O képletű vegyületeket összehasonlító anyagként használtuk.

Alkalmazástechnikai példák

A) példa Etilénképzodés

Oldószer: 30 súlyrész dimetil-formamid

Emulgeátor: 1 súlyrész poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurát

Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából összekeverünk 1 súlyrész találmány szerinti eljárással előállított vegyületet a fenti megadott mennyiségű oldószerrel, amely az adott mennyiségű emulgeátort tartalmazza, és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

Szójabab levelekből azonos nagyságú levéldarabokat vágunk ki. Ezeket 1 ml hatóanyagkészítménnyel, illetve összehasonlító oldattal együtt légmentesen zárható edénybe tesszük. 24 óra elteltével szokásos kimutatási módszerekkel meghatározzuk az edényben összegyűlt etilént, összehasonlítjuk a hatóanyagkészítménnyel kezelt levéldarabok és a kontroll etilénfejlesztését.

Jelmagyarázat a kontroliéval megegyező etilénfejlődés + mérsékelt etilénfejlődés + + erős etilénfejlődés + + + nagyon erős etilénfejlődés

A kontrolihoz képest a 3. példa szerint előállított vegyület okozott erős etilénfejlődést (A táblázat).

A táblázat

Hatóanyag	Hatóanyagkon-	Hatás
példaszáma	centráció (%)
kontroll	—	0
(3)	0,001	+ +

B) példa

Árpa növekedésgátlása

Oldószer: 30 súlyrész dimetil-formamid

Emulgeátor: 1 súlyrész poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurát

Alkalmas hatóanyagkészitmény előállítása céljából összekeverünk 1 súlyrész találmány szerinti eljárással előállított vegyületet a fent megadott mennyiségű oldószerrel, amely az adott mennyisé10

-102

187.270 gű emulgeátort tartalmazza, és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

Üvegházban árpanövényeket nevelünk a két leveles stádiumig. Ebben a stádiumban a hatóanyagkészítménnyel csuromvizesre permetezzük a növényeket. 3 hét után mindegyik növénynél megmérjük a növekedést és a növekedésgátlást a kontrolinövények növekedésének százalékában számítjuk. 100% növekedésgátlás a növekedés megállását és 0% kontrollnövényeknek megfelelő növekedést jelenti.

A technika állása szerint ismert, hasonló hatású vegyülethez (A) képest például a 2., 3. és 12. példák szerint előállított vegyületek mutatnak erősebb növekedésgátlást (B táblázat).

B táblázat

Hatóanyag példaszáma	Hatóanyagkon- Növekedésgátlás
centráció (%)	(%)
kontroll	-	0
(A)	0,05	30
(ismert)
(N)	0,05	7
(ismert)
(0)	0,05	9
(ismert)
(2)	0,05	60
(3)	0,05	40
(12)	0,05	35

C) példa

Növekedésszabályozás cukorrépánál

Oldószer: 30 súlyrész dimetil-formamid

Emulgeátor: 1 súlyrész poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurát

Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából összekeverünk 1 súlyrész találmány szerinti eljárással előállított vegyületet a fent megadott mennyiségű oldószerrel, amely az adott mennyiségű emulgeátort tartalmazza, és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

Üvegházban cukorrépákat nevelünk a csíralevelek teljes kifejlődéséig. Ebben a stádiumban a növényeket csuromvizesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. 14 nap után mérjük a növények növekedését és a növekedésgátlást a kontrollnövények növekedésének százalékában számítjuk. 0% növekedésszabályozás a kontrollnövényekének megfelelő növekedést jelent. A negatív értékek növekedésgátlást, a pozitív értékek fokozott növekedést jelentenek a kontrollnövényekhez képest.

A technika állása szerint ismert, hasonló hatású vegyülethez (B) képest például a 2., 3., 4., 12., 14. és 16. példák szerint előállított vegyületek mutatnak jobb növekedésszabályozó hatást (C táblázat).

C táblázat

Hatóanyag Hatóanyagkon- Növekedésszapéldaszáma centráció (%) bályozás (%)

kontroll (B) (ismert)	0,05	0 -5
(2)	0,05	-55 +) + +)
(3).	0,05	-55 ++)
(16)	0,05	-20
(4)	0,05	-25 ++)
(14)	0,05	-25 ++) +)
(12)	0,05	-50
(67)	0,05	-20
(69)	0,05	-20 +) + +)
(75)	0,05	-25 +)
(76)	0,05	-20 +)
(80)	0,05	-30
(81)	0,05	-35 +)
(89)	0,05	-80 +) + +)
(90)	0,05	-40 +) + +)
(91)	0,05	-40 + )++)'
(93)	0,05	0 +)
(96)	0,05	- 100 +) + + )
(99)	0,05	— 55 +) + +)
(102)	0,05	-35 +) + +)
(107)	0,05	-75 +) + +)
(H4)	0,05	-75 +) + +)
(114)	0,05	-35 + + )
(115)	0,05	-45 + +)
+ ) - sötétzöld levelek
+ +) =	vastag levelek

D) példa

Növekedésgátlás szójababnál

Oldószer: 30 súlyrész dimetil-formamid Emulgeátor: 1 súlyrész poli(oxi-etilén)-szorbitánmonolaurát

Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából összekeverünk 1 súlyrész találmány szerinti eljárással előállított vegyületet a fent megadott mennyiségű oldószerrel, amely az adott mennyiségű emulgeátort tartalmazza, és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

Üvegházban szójababnövényeket nevelünk az első valódi levél teljes kifejlődéséig. Ebben a stádiumban a hatóanyagkészítménnyel csuromvizesre permetezzük a növényeket. 3 hét után mindegyik növény növekedését mérjük és a növekedésgátlást a kontrollnövények növekedésének százalékában számítjuk. 100% növekedésgátlás a növekedés megállását és 0% a kontrollnövényeknek megfelelő növekedést jelenti.

A technika állása szerint ismert, hasonló hatású vegyülethez (B) képest például a 2., 3., 12., 14. és 16. példák szerint előállított vegyületek mutatnak ebben a vizsgálatban erősebb növekedésgátlást (D

-112

187.270 táblázat).

Hatóanyag példaszáma	Hatóanyag- koncentráció (°/„)	D táblázat
Növekedésgátlás (%)	5
kontroll	-	0
(B) (ismert)	0,05	65
(N) (ismert)	0,05	23
(0) (ismert)	0,05	5	10
(2)	0,05	95 +) + +)
(3)	0,05	100 +) + +)
(16)	0,05	90 +) + +)
(13)	0,05	70 +) + +)
(14)	0,05	85 +) + +)	15
(12)	' 0,05	95 +) + +)
(74)	0,05	45
(92)	0,05	65
(103)	0,05	25 +)
(114)	0,05	25 +)	20
(115)	0,05	30 +)

+ ) = sötétzöld levelek + +) = erős elágazás

E) példa

Növekedésgátlás gyapotnál

Oldószer: 30 súlyrész dimetil-formamid ~~

Emulgeátor: 1 súlyrész poli(oxi-etilén)-szorbitánmonolaurát

Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából összekeverünk 1 súlyrész találmány szerinti eljárással előállított vegyületet a fent megadott mennyiségű oldószerrel, amely az adott mennyiségű emulgeátort tartalmazza, és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

Üvegházban gyapotnövényeket nevelünk az 5. valódi levél teljes kifejlődéséig. Ebben a stádiumban a hatóanyagkészítménnyel csuromvizesre per- 40 metezzük a növényeket. 3 hét után mérjük a növények növekedését és a növekedésgátlást a kontrollnövények növekedésének százalékában számítjuk.

100% növekedésgátlás a növekedés megállását és 0% a kontrollnövényeknek megfelelő növekedést 45 jelenti.

Ebben a vizsgálatban a technika állása szerint ismert összehasonlító vegyületekhez képest például a 2., 3., 4. és 12. példák szerint előállított vegyületek mutatnak erős növekedésgátlást (E táblázat). 50

E táblázat

Hatóanyag Hatóanyagkon- Növekedésgátlás példaszáma centráció (%) (%) kontroll - 0 (N) (ismert) 0,05 14 (O)

(ismert)	0,05	43
(2)	0,05	80 +)
(3)	0,05	40
(4)	0,05	85
(12)	0,05	55

+) = sötétzöld levelek

F) példa

Hajtások kezelése (gabona-lisztharmat) védőhatás vizsgálat [levélpusztító mykosa (gomba)]

Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából felveszünk 0,25 súlyrész hatóanyagot 25 súlyrész dimetil-formamidban és 0,6 súlyrész emulgeátorban (alkil-aril-poli(glikol-éter)) és 975 súlyrész vizet adunk hozzá. A kapott koncentrátumot a kívánt permetlé végkoncentrációjára hígítjuk.

A védőhatás vizsgálatához Amsei fajtájú, levéltelenített fiatal árpanövényeket a hatóanyagkészítménnyel csuromvizesre permetezünk. Száradás után beporozzuk az árpanövényeket Erysiphe graminis var. hordi spóráival.

21-22 °C hőmérsékleten és 80-90% nedvességtartalmú levegőn tartva a növényeket 6 nap után kiértékeljük a növények lisztharmattal borított szegélyét. A károsodás mértékét a kezeletlen kontroll károsodásának százalékában fejezzük ki. 0% azt jelenti, hogy nincs károsodás, 100% kezeletlen kontrollal azonos mértékű károsodást jelent. A hatóanyag annál hatásosabb, minél kisebb a lisztharmat okozta károsodás.

Ebben a vizsgálatban a technika állása szerint ismert (C), (D) és (E) vegyüiethez képest például a

2., 3., 16., 4., 11. és 12. példák szerint előállított vegyületek erősebb hatást mutatnak (F táblázat).

F táblázat

Hatóanyag példaszáma	Hatóanyagkoncentráció (%)	Fertőzés (%)
(C)
(ismert)	0,025	100
(D)
(ismert)	0,025	50,0
(E)
(ismert)	0,025	58,8
(2)	0,025	0,0
(3)	0,025	0,0
(16)	0,025	0,0
(4)	0,025	0,0
(11)	0,025	0,0
(12)	0,025	0,0

-122

187.270

G) példa

Árpa lisztharmat-vizsgálat (Erysiphe graminis var. hordei) rendszeres (gabonahajtások gombás betegsége)

A hatóanyag alkalmazása porszerü vetőmagkezelőszerrel történik. Ezt úgy állítjuk elő, hogy a mindenkori hatóanyagot egyenlő súlyrész talkumból és kovaföldből álló eleggyel kívánt hatóanyagkoncentrációjú finomporos keverékké nyújtjuk.

A vetőmagkezelést úgy végezzük, hogy az árpa vetőmagot zárt üveglombikban rázzuk a kinyújtott hatóanyaggal. 3-12 magot 2 cm mélyre, egy súlyrész földet és egy súlyrész kvarchomokot tartalmazó cserepekbe vetünk. A csírázás és kisarjadás kedvező körülmények között, üvegházban történik. 7 nappal a vetés után, ha az első levelek már kifejlődtek, az árpanövényeket Erysiphe graminis var. hordei friss spóráival beporozzuk és 21-22 °C-on, 80-90% relatív nedvességtartalom és 16 órás megvilágítás mellett tovább neveljük. 6 napon belül jellemző lisztharmat képződik a leveleken.

A károsodás mértékét a kezeletlen kontrollnövények károsodásának százalékában fejezzük ki. 0% azt jelenti, hogy nincs károsodás, 100% a kezeletlen kontrollal azonos mértékű károsodást jelent. A hatóanyag annál hatásosabb, minél kisebb a lisztharmat okozta károsodás.

Ebben a vizsgálatban a technika állása szerint ismert (F), (G) és (H) vegyülethez képest például a

2., 3., 4., 11. és 12. példák szerint előállított vegyületek mutatnak többlet’natást (G táblázat).

G táblázat

Hatóanyag példaszáma

Csávázószer mennyisége (g/kg vetőmag)

Hatóanyagkoncentráció (%)

Fertőzés (%)

(F)
(ismert)	10	25	100
(G)
(ismert)	10	25	100
(H)
(ismert)	10	25	100
(2)	10	25	0,0
(3)	10	25	0,0
(4)	10	25	0,0
(11)	10	25	0,0
(12)	10	25	0,0

H) példa

Gombafonalnövekedési vizsgálat Használt táptalaj súlyrész agar-agat, 200 súly rész burgonyafő· zet, 5 súlyrész maláta, 15 súlyrész dextróz, 5 súlyrész pepton, 2 súlyrész Na₂HPO₄, 0,3 súlyrész Ca(NO₃)₂

Az oldószerelegy és a táptalaj aránya:

2 súlyrész oldószerelegy, 100 súlyrész agar-táptalaj

Az oldószerelegy összetétele:

0,19 súlyrész DMF vagy aceton, 0,01 súlyrész alkil-aril-poli(glikol-éter) emulgeátor, 1,80 súlyrész 10 víz, 2 súlyrész oldószerelegy

A táptalajban kívánt hatóanyagkoncentrációhoz szükséges hatóanyagmennyiséget a megadott mennyiségű oldószereleggyel keverjük. A koncentrátumot a fenti súlyarányban folyékony, 42 *C-ra lehűtött táptalajjal alaposan elkeverjük és 9 cm átmérőjű Petri-csészékbe öntjük. Továbbá hatóanyagot nem tartalmazó lapokat is készítünk.

Ha a táptalaj kihűlt és megszilárdult, a lapokat a táblázatban megadott gombafajokkal beoltjuk és körülbelül 21 °C-on inkubáljuk.

A kiértékelés 4-10 nap múlva történik a gombák növekedési sebességétől függően. A kiértékelésnél összehasonlítjuk a kezelt táptalajokon észlelt radiális növekedést a kontroll táptalajokon észlelt növe25 kedéssel. A gombanövekedés becslése a következő mutatószámokkal történik:

nincs gombanövekedés

1-3 nagyon erős növekedésgátlás

3-5 középerős növekedésgátlás

3θ 5-7 gyenge növekedésgátlás a kezeletlen kontroliéval azonos növekedés Ebben a vizsgálatban a technika állása szerint ismert (I) vegyülethez képest például a 2. és 3. példák szerint előállított vegyületek mutatnak többlethatást (H táblázat).

H táblázat

40	Ható- anyag példa- száma	Hatóanyagkoncentráció (%)	Coll.	Pyth.	Gomba
Phia.	Helm.	Myco.	Pell.
45	(I) (ismert)	10	9	9	9	9	9	9
	(2)	10	3	2	1	2	1	1
	(3)	10	3	3	1	-	1	3

Coll. = Colletotrichum coffeanum 50 Pyth. = Pythium ultimum

Phia. = Phialophora cinerescens Helm. = Helminthosporium gramineum Myco. = Mycosphaerella musicola Pell. = Pellicularia sasakii

I) példa

Növekedésgátlás rizsnél θΟ Oldószer: 30 súlyrész dimetil-formamid

Emulgeátor: 1 súlyrész poli(oxi-etilén)-szorbitán13

-132

187.270 monolaurát

Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából összekeverünk 1 súlyrész találmány szerinti eljárással előállított vegyületet a fent megadott mennyiségű oldószerrel, amely az adott mennyiségű emulgeátort tartalmazza, és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

Üvegházban, 10 x 10 x 10 cm méretű cserepekben, földben rizsnövényeket nevelünk a 2. levélstádium eléréséig. Ebben a stádiumban a hatóanyagkészítménnyel csuromvizesre permetezzük a növényeket. 10 nap múlva mindegyik növénynél mérjük a növekedést és a növekedésgátlást a kontrollnövények növekedésének százalékában számítjuk. 100% növekedésgátlás a növekedés megállását és 0% a kontrollnövényeknek megfelelő növekedést jelenti.

Ebben a vizsgálatban a 2. példa szerint előállított találmány szerinti vegyület mutat erős növekedésgátló hatást (I táblázat).

I táblázat

Hatóanyag példaszáma	Hatóanyagkon- Növekedésgátlás
centráció (ppm)	(%)
kontroll		0
(2)	500	45
1000	48

J) példa

Növekedésgátlás vízkulturális rizsnél var. Nihonbare rész hatóanyagot 2,5 rész Newkalgen CP-50-et (az (AA) képletű vegyület, ahol R jelentése etilén és propiléncsoport 9:1 arányban), 30 rész bentonitot és 62,5 rész talkumot keverőben összekeverünk. A kását 0,5 mm átmérőjű lyukakon (szitán) átpréseljük és szárítjuk. 0,5 mm átmérőjű és 0,7 mm hosszú szemcsékből álló granulátumot kapunk.

napos növényeket 25 x 20 x 10 cm méretű tálakba ültetünk, amelyekben a földet víz borítja. 10 nap után a vízbejuttatjuk a hatóanyagkészitményt. További tíz nap után mérjük a növények növekedését.

Ebben a vizsgálatban a 2. példa szerint előállított találmány szerinti vegyület mutat nagyon erős növekedésgátló hatást (J táblázat).

J táblázat

Hatóanyag példaszáma	Hatóanyagkon- centráció (kg/ha)	Növekedési magasság (cm)
kontroll		51,4
	0,25	48,3
(2)	0,50	40,8
1,00	38,0

2,00 37,0

K) példa fü (Festuca pratensis) növekedésének gátlása

Oldószer: 30 súlyrész dimetil-formamid Emulgeátor: 1 súlyrész poli(oxi-etilén)-szorbitánmonolaurát

A célnak megfelelő hatóanyagkészítmények előállításához 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott mennyiségű emulgeátorral és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

Füvet (Festuca pratensis) nevelünk üvegházban 5 cm magasságig. Ekkor a növényeket csurom nedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. Három hét elteltével mérjük a növekedést és a növekedésgátlást százalékban fejezzük ki a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. Itt 100% a növekedés megállását; 0% a kezeletlen kontrollal azonos mértékű növekedést jelent.

Ebben a vizsgálatban a 2. példa szerint előállított vegyület mutat nagyon erős növekedésgátló hatást (K táblázat).

K táblázat

Hatóanyag példaszáma	Hatóanyagkon- Növekedésgátlás
centráció (%)	(%)
kontroll		0
(2)	0,05	58
(N) (ismert)	0,05	6
(0) (ismert)	0,05	6

L) példa cukorrépa növekedésének gátlása

Oldószer: 30 súlyrész dimetil-formamid Emulgeátor: 1 súlyrész poli(oxi-etilén)-szorbitánmonolaurát

A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott menynyiségű emulgeátorral és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

Cukorrépát nevelünk üvegházban a csíralevelek teljes kifejlődéséig. Ekkor a növényeket csurom nedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. 14 nap elteltével mérjük a növekedést és a növekedésgátlást százalékban fejezzük ki a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. Itt 100% a növekedés megállását; 0% a kezeletlen kontrollal azonos mértékű növekedést jelent.

Ebben a vizsgálatban a 2. példa szerint előállított vegyület nagyon jó növekedésgátló hatást mutat (L táblázat).

-142

187.270

L táblázat

Hatóanyag	Hatóanyagkon- Növekedésgátlás
példaszáma	centráció (%)	(%)
kontroll	-	0
(N) (ismert)	0,05	27
0,003	n
(0) (ismert)	0,05	58
	0,003	0
(2)	0,05	90
0,003	33
M) példa

cukorrépa növekedésének gátlása

Oldószer: 30 súlyrész dimetil-formamid Emulgeátor: 1 súlyrész poli(oxi-etilén)-szorbitánmonolaurát

A célnak megfelelő hatóanyagkészítmény előállításához 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel és a megadott menynyiségü emulgeátorral és a kapott koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

Cukorrépát nevelünk üvegházban a csíralevelek teljes kifejlődéséig. Ekkor a növényeket csurom nedvesre permetezzük a hatóanyagkészítménnyel. Három hét elteltével mérjük a növekedést, és a növekedésgátlást százalékban fejezzük ki a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva. Itt 100% a növekedés megállását; 0% a kezeletlen kontrollal azonos mértékű növekedést jelent.

Ebben a vizsgálatban a 74., 92., 95., 103., 114. és 115. példa szerint előállított vegyületek mutatnak nagyon erős növekedésgátló hatást (M táblázat).

M táblázat

Hatóanyag	Hatóanyagkon-	Növekedésgátlás
példaszáma	centráció (%)	(%)
kontroll		0
(74)	0,05	45
(92)	0,05	65
(95)	0,05	85
(103)	0,05	25 +)
(114)	0,05	25 +)
(115)	0,05	30 +)

+ ) = sötétzöld levelek

Készítményelőállílási példák

1. Porozószer

Célszerű hatóanyagkészítmény előállításához 5 súlyrész 1. példa szerinti hatóanyagot 95 súlyrész természetes kőliszttel elkeverünk és porfinomságúra őrölünk. A kapott készítményt a kívánt mennyiségben a növényekre vagy azok életterébe szórjuk.

2. Permetpor (diszpergálható por)

a) Készítmény folyékony hatóanyagból Célszerű hatóanyagkészítmény előállításához 25 súlyrész 3. példa szerinti hatóanyagot 1 súlyrész dibutil-naftalin-szulfonáttal, 4 súlyrész lignin-szulfonáttal, 8 súlyrész magas diszperzitás fokú kovasavval és 62 súlyrész természetes kőliszttel elkeverünk, és porrá őrölünk. Felhasználás előtt a nedvesíthető port annyi vízzel keverjük, hogy a keletkező keverék a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza.

b) Készítmény szilárd hatóanyagból Célszerű hatóanyagkészítmény előállításához 50 súlyrész 2. példa szerinti hatóanyagot 1 súlyrész dibutil-naftalin-szulfonáttal, 4 súlyrész lignin-szulfonáttal, 8 súlyrész magas diszperzitás fokú kovasavval és 37 súlyrész természetes kőliszttel elkeverünk, és porrá őrölünk. Felhasználás előtt a nedvesíthető port annyi vízzel keverjük, hogy a keletkező keverék a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza.

3. Emulgeálható koncentrátum

Célszerű hatóanyagkészítmény előállításához 25 súlyrész 2. példa szerinti hatóanyagot 55 súlyrész xilol és 10 súlyrész ciklo-hexán keverékében feloldunk. Emulgeátorként 10 súlyrész dodecil-benzolszulfonsavas kálcium és nonil-fenol-poli(glikolétcr) keveréket adunk hozzá. Felhasználás előtt az emulziós-koncentrátumot annyi vízzel hígítjuk, hogy a keletkező keverék a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza.

4. Granulátum

a) Készítmény folyékony hatóanyagból Célszerű hatóanyagkészítmény előállításához 1 súlyrész 23. példa szerinti hatóanyagot 9 súlyrész granulált, szívóképes agyagra poriasztunk. A keletkező granulátumot a kívánt mennyiségben a növényekre vagy azok életterébe szórjuk.

b) Készítmény szilárd hatóanyagból Célszerű hatóanyagkészítmény előállításához 91 súlyrész 0,5-1,0 mm szemcseméretű homokhoz 2 súlyrész orsóolajat és 7 súlyrész porított, 75 súlyrész 2. példa szerinti hatóanyagból és 25 súlyrész természetes kőlisztből készült hatóanyagkeveréket adunk. A keveréket megfelelő keverőberendezésben addig kezeljük, amíg egyenletes, szabadon folyó és pormentes granulátum nem keletkezik. A granulátumot a kívánt mennyiségben a növényekre vagy azok életterébe szórjuk.

Előállítási példák

I. példa

-152

187.270

a) eljárás

83,5 g (0,5 mól) pinakolil-l,2,4,triazolt, 60 g (0,54 mól) ciklohexánkarbaldehidet, 4,2 g (0,05 mól) piperidint és 6 g (0,1 mól) jégecetet 300 ml toluolban vízleválasztó használata mellett visszafolyatjuk, amíg víz már nem megy át. Lehűlés után a reakcióelegyet telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, a szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és behúzzuk. A maradékot 500 ml acetonban felvesszük és keverés közben 90 g (0,25 mól) naftalin-l,5-diszulfonsav 500 ml acetonnal készített, szűrt oldatával elegyítjük.

A rögtön leváló csapadékot leszívatjuk, a szűrletet bepároljuk és a kapott színtelen, kristályos maradékot 500 ml metilén-kloridban felvesszük. Ezután a lúgos kémhatás eléréséig 1; 1 arányban desztillált vízzel hígított tömény nátrium-karbonátoldatot adunk hozzá. A szerves fázist elválasztjuk, szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. Az olajos maradékot petroléterben felvesszük és hagyjuk kristályosodni. 64 g (az elméleti 49%-a) l-ciklohexil-4,4dimetil-2-( 1,2,4-triazoL 1 -i I )-pen t-1 -én-3-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 98 °C.

A kiindulási termék előállítása

138 g (2 mól) 1,2,4-triazolt szobahőmérsékleten, adagonként 276,4 g (2 mól) őrölt kálium-karbonát és 269,2 g (2 mól) a-klór-pinakolin 500 ml acetonnal készített keverékéhez adunk, miközben a belső hőmérséklet a forráspontig emelkedik. 5 órán keresztül visszafolyózás hőmérsékletén kevertetjük és azután szobahőmérsékletre hűtjük. A reakcióelegyet szűrjük és a szürletet az oldószer ledesztillálásával vákuumban bepároljuk. Az olajos maradék benzin hozzáadására kristályosodik. 240,8 g (az elméleti 72%-a) 3,3-dimetil-1-(1,2,4-triazol-l-il)bután-2-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 62-64 ’C.

2. példa

b) eljárás g (0,1 mól) l-ciklohexil-4,4-dimetil-2-(l,2,4triazol-l-il)-pent-l-én-3-ont (1. példa) 200 ml metanolban felveszünk és keverés és hűtés közben adagonként 4,5 g nátrium-bór-hidriddel elegyítjük. A reakció befejeződése után a reakcióelegyet pH = 6 -ra állítjuk és behúzzuk. A maradékot 200 ml metilén-kloridban felvesszük, telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot petroléterből átkristályosítjuk. 14,5 g (az elméleti 55%-a) l-ciklohexil-4,4-dimetil-2-(l,2,4-triazoll-il)-pent-l-en-3-olt kapunk, amelynek az olvadáspontja 131 ’C.

3. példa

c) eljárás ml dioxánban oldott 26,3 g (0,1 mól) 1 -ciklohexi 1-4,4-di meti 1-2-( 1,2,4-triazol-1 -il)-pent-1 -én-3olt (2. példa) csepegtetünk 3 g 80%-os nátriumhidrid 100 ml dioxánnal készített szuszpenziójához. Az adagolás befejezése után az elegyet 1 órán át 50 ’C-on melegítjük. Lehűtés után 10,9 g (0,1 mól) etil-bromidot csepegtetünk a reakcióelegyhez és egy éjszakán át visszafolyóztatjuk. Lehűlés után 10 ml metanolt adunk hozzá és az elegyet rotációs lepárlóban behúzzuk. A maradékot metilén-kloridban felvesszük és vízzel mossuk. A szerves fázis nátrium-szulfátos szárítása után szűrünk és a szürletet behúzzuk. A maradékot desztilláljuk. 11,0 g (az elméleti 37,8%-a) l-ciklohexil-3-etoxi-4,4-dimetil-2-(l ,2,4-triazol-l-il)-pent-l-ént kapunk, amelynek a forráspontja 110 °C/0,093 mbar.

4. példa

c) eljárás

13,15 g (0,05 mól) l-ciklohexil-4,4-dimetiI-2(l,2,4-triazol-l-il)-pent-l-én-3-ol (2. példa) 50 ml dioxánnal készített oldatát 1,5 g 80%-os nátriumhidrid 50 ml dioxánnal készített szuszpenziójához csepegtetjük. A hidrogénfejlődés befejeződése után 3,9 g (0,05 mól) acetil-kloridot csepegtetünk az elegyhez, amit azután 4 órán át visszafolyóztatunk. Az oldószert lehűlés után vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot metilén-kloridban felvesszük és vízzel extraháljuk. A szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és az oldatot behúzzuk. A maradékot oszlopon (Kieselgel; metanol; kloroform = 1:3) tisztítjuk. Halványsárga olaj formájában 5,6 g (az elméleti 35,4%-a) 3-acetoxi-l-ciklohexil-4,4-dimetil-2-( 1,2,4-triazol-1 -il)-pent-1 -ént kapunk.

d) eljárás

13,15 g (0,05 mól) l-ciklohexil-4,4-dimetil-2(l,2,4-triazol-l-il)-pent-l-én-3-ol (2. példa) 100 ml acetanhidriddel készített oldatához 2 ml piridint adunk. Az elegyet négy órán át 70 ’C-on kevertetjük. Ezután a reakcióelegyet vízbe öntjük és nátrium-hidrogén-karbonáttal semlegesítjük. A vizes fázist éterrel többször extraháljuk. Az egyesített éteres fázisokat-nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. Halványsárga olaj formájában 11,2 g (az elméleti 70,8%-a) 3-acet-oxi-l-ciklohexil-4,4-dimetil-2-( 1,2,4-triazol-1 -il(-pent-1 -ént kapunk. Elemanalízis:

számolt: C 66,8% H 8,9% N 13,8% talált: C 66,4% H 9,1% N 83,4%

5. példa

e) eljárás

13,15 g (0,05 mól) 1 -ciklohexil-4,4-dimetil-2-(l ,24-triazol-l-ií)-pent-l-en-3-ol (2. példa) 100 ml éter16

-162

187.270 rel készített’oldatához 6,5 g (0,055 mól) fenil-izocianátot és 3 csepp tributil-ón-laurát katalizátort adunk. Az elegyet 5 napon át szobahőmérsékleten kevertetjük. Az oldószert vákuumban ledesztillál- 5 juk és a maradékot etil-acetát/ligroin elegyből átkristályosítjuk. 4,8 g (ez elméleti 25,1%-a) 1-ciklohexil-4,4-dimetil-3-(fenü-karbamoil-oxi)-2-( 1,2,4triazol- l-il)-pent-l-ént kapunk, amelynek olvadáspontja 156 ’C.

Analóg módon állítjuk elő az 1. táblázatban felsorolt (I) képletű vegyületeket.

A felsorolt vegyületek némelyikében az R² és R³ jelentésében szereplő cikloalkilgyűrűn lévő metilcsoport helyét a gyűrűzáródási reakció miatt nem ' adtuk meg pontosan, ez azonban nem befolyásolja a vegyület biológiai hatását.

1. táblázat

Példaszám

R¹

X R² és R³ külön (+) vagy együtt a kapcsolódó szénatommal

Fizikai állandó

6.	(CH3)3C	—co—	ciklohex-3-enil	Op.: 193 ’C (1,5-naftalin-
				diszulfonsavsó)
7.	(CH3)3C	—co—	ciklohex-3-enil	Op.: 40-48 ’C
8.	(CH3)3C	—co—	metil-ciklohex-3-enil	Op.: 49 ’C
9.	(CH3)3C	—co—	ciklohexil	Op.: 201 ’C (1,5-naftalin-
				diszulfonsavsó)
10.	(CH3)3C	—co—	n C4H9 CjHj	( + ) IR (film): 2900; 1720; 1500;
				1460; 1360; 1270; 1135;
				1060; 1015; 870; 675 cm-'
11.	(CH3)3C	—CH(OH)—	ciklohex-3-enil	Op.: 151 ’C (Z-forma)
12.	(CH3)3C	—CH(OH)—	metil-ciklohex-3-enil	Op.: 130 ’C
13.	(CH3)3C	—CH(OC3H7—n)—	ciklohexil	IR (film): 2900; 1495; 1440;
				1355; 1265; 1195; 1125;
				1105; 945; 665 cm-1
14.	(ch3)3c	benzoil-oxi-metilén	ciklohexil	Elemanalízis: számolt:
				C71,9%; H7,9% talált:
				C72,6%; H8,2%
15.	(CH3)3c	—CH(O—CO—	ciklohexil	IR(film): 2980; 1760; 1270;
		—CHC12)—		1150; 995; 810; 670 cm-'
16.	(ch3)3c	N-metil-N-(triklór-	ciklohexil	n/% = 1,2586
		metil-tio)-karbamoil-
		oxi-metilén
17.	2,4-diklór-fenil	—CH(OH)—	ciklohexil	IR(KBr): 2940; 2870; 1600;
				1515; 1475; 1460; 1390;
				1285; 1145; 1055; 870; 685
18.	2,4-diklór-fenil	—CH(OH)—	C2H5 C2Hs	cm ( + ) MS: 339 (m+); 321; 270; 175;
				167; 96; 70;
19.	2,4-diklór-fenil	—CH(OH)—	ciklohex-3-enil	IR(film): 3200; 2880; 1580;
				1490; 1460; 1375; 1270;
			*	1135; 1040; 860; 820; 775;
				650 cm *)
20.	2,4-diklór-fenil	—CH(O-C0CH3)—	ciklohexil	IR(film): 2900; 1750; 1585;
				1365; 1220; 1135; 1035; 955;
				860; 815; 665 cm’1
21.	(CH3)3C	—COH3(OH)—	ciklohexil	Op.: 101 ’c
22.	(CH3)3c	—CH(OH)—	ciklohexil	Op.: 154’C (.HC1)
				(Z-forma)
23.	2,4-diklór-fenil	—CH(OH)—	c3h7 ch3	( + ) IR(film): 3170; 2900; 1580;
				1460; 1375; 1270; 1130;
				1035; 860; 820; 735; 665
24.	(CH3)3c	—CH(OH)—	ciklohexil	cm’1 Op.: 110’C (,CuCl2)

-172

187.270

]. táblázat folytatása

Példa- R¹ szám

X R² és R³ külön (+) vagy együtt a kapcsolódó szénatommal

Fizikai állandó

25. 2,4-diklór-fenil 26. 2,4-diklór-fenil	—CH(0—CO— —NHCH3)— —CH(OH)—
27. 2,4-diklór-fenil	-benzoil-oxi-metilén

ciklohexil

28.	2,4-diklór-fenil	—CH(O—CO— -ch3)-
29.	(CH3)3C	2,4-diklór-fenil- metoxi-metilén
30.	cich2— —C(CH3)2 —	—co—
31.	—cich2— -C(CH3)2	—co—
32.	cich2— —C(CH3)2—	—CH(OH)—
33.	4-fenil-fenil	—CH(OH)—
34.	(CH3)3c	—CH(OH)—
35.	2,4-diklór-fenil	—(CH(OH)—
36.	2,4-diklór-fenil	—CH(OH)—
37.	fenil	—CH(OH)—
38.	p-fluor-feníl	—CH(OH)—
39.	4-fenil-fenil	—CH(OH)—
40.	4-fenil-fenil	—CH(OH)—

41.	cich2— —C(CH3)2—	—CH(OH)—
42.	(CH3)3	—CH(OCH3)—
43.	p-fluor-fenil	—CO—

Op.: 62 'C

c2hs	ch3	( + ) IR(film): 3180; 2900; 1580;
c3h7	ch3	1460; 1375; 1270; 1135; 1075; 1035; 860; 815; 775; 725; 670; ( + ) IR(film): 2950; 1790; 1735;
c3h7	ch3	1595; 1455; 1375; 1275; 1245; 1215; 1105; 1045; 1020; 995; 710; 680 cm'1 ( + ) IR(film): 2940; 1760; 1590;
ciklohexil		1500; 1475; 1375; 1280; 1230; 1140; 1105; 1040; 870; 680 cm '1 IR(film): 2890; 1585; 1470;
ciklohexil		1240; 1040; 670 cm'1 Op.: 51 ’C
ciklohex-3-enil	IR(film: 3200; 2900; 1500;
ciklohexil		1270; 1130; 1070; 735; 670 cm'1 IR(film): 3210; 2905; 1495;
ciklohexil		1270; 1130; 1080; 960; 900; 725; 670 cm'1 Op.: 156 ’C
ciklohexil		Op.: 153 'C (.HNO3)
(f) képletű csoport	(Z-forma) IR(film): 3190; 2900; 1580;
ciklohexil		1485; 1460; 1375; 1270; 1130; 1040; 735; IR(film): 3200; 2895; 1440;
ciklohexil		1270; 1130; 1080; 1005; 820; 665 cm'1 IR(film): 3200; 2890; 1450;
C2Hs	ch3	1440; 1270; 1130; 695 cm'1 ( + ) IR(film): 3200; 2905; 1600;
C2Hj	ch3	1495; 1270; 1225; 1130; 1070; 835; 670 cm'1 ( + ) IR(film): 3210; 2905; 1480;
c4h„	C2Hj	1495; 1270; 760; 1130; 690; 665 cm”1 ( + ) IR(film): 3200; 2900; 1730;
ciklohex-3-enil	1495; 1450; 1365; 1270; 1240; 1130; 1040; 760; 690; 665 cm'1 IR(film): 3200; 2900; 1500;
ciklohexil		1270; 1135; 1070; 735; 670 cm”1 Op.: 63 ’C (Z-forma)
C4H9	c2h5	(+) IR(film): 3150; 2890; 1595;
1495; 1455; 1270; 1220; 1150; 1125; 835; 735; 665 cm”1

-182

187.270

1. táblázat folytatása

Példaszám

R*

X R² és R³ külön (+) vagy együtt a kapcsolódó szénatommal

Fizikai állandó

44. FCH₂C(CH₃)₂

-coC₄H₉ C₂H_s

45. (CH₃)₃C

46. (CH₃)₃C

47. 4’-klór-fenil-fenil

48. C1CH₂ — —C(CH₃)₂—

-CH(OCH₃)CH(OH)—

CH(OH)—

-CH(OH)— ciklohexil ciklohexil

CH₃ ch₃ ch₃ ch₃ ( + ) IR(film): 2895; 1715; 1495; 1460; 1270; 1200; 1130; 1020; 945; 670 cmOp.; 104 ’C (E-forma)

Op.: 137 ’C (.HNO₃) (E-forma)

Op.: 187 ’C ( + ) IR(film): 3200; 2915; 1380; 1275; 1200; 1135; 1080; 870; 735; 670 cm ^J

49.	(CH3)3c	—CH(OH)—	ciklohexil	Op.; 242 ’C (1,5-naftaIin-
				diszulfonsavsó) (E-forma)
50.	(ch3)3c	— CH(OH)—	ciklohexil	Op.: 168 ’C (,CuC.2)
				(E-forma)
51.	(ch3)3c	—CO—	ciklohexil	Op.: 137-140 ’C (.CuCl2)
				(E-forma)
52.	4’-klór-fenil-fenil	—CH(OH)—	ciklohexil	Op.: 157 ’C
53.	4’-klór-fenil-fenil	—CH(OH)—	c4h9 c2h,	( + ) Op.: 118 ’C
54.	FCH2C(CH3)2	—co—	ciklohex-3-enil	IR(film): 2890; 1715; 1495;
				1270; 1135; 1210; 665 cm’1
55.	FCH2C(CH3)2	—CO—	ciklohexil	IR(film): 2900; 1720; 1688;
				1440; 1270; 1125; 1010; 670
56.	FCH2C(CH3)2	—CH(OH)—	ciklohexil	cm”1 IR(film): 3200; 2900; 1495;
				1445; 1270; 1130; 1015; 875;
				675 cm 1
57.	FCH2-C(CH3)2 —	—CH(OH)—	ciklohex-3-enil	IR(film): 3190; 2900; 1495;
				1430; 1275; 1195; 1135;
				1010; 880; 735; 670 cm”'
58.	FCH2—C(CH3)2 —	—CO—	ciklohexil	n“ = 1,4940 (Z-forma)
59.	FCH2C(CH3)2—	—Co—	ciklohex-3-enil	η» = 1,5036 (Z-forma)
60.	C1CH2—C(CH3)2—	—CO—	ciklohexil	Op.: 103 ’C (E-forma)
61.	4’-klór-fenil-fenil	—CH(OH)—		Op.: 144 ’C
62.	4’-klór-fenil-fenil	— CH(OH)—	c2hs c2h	5 ( + )OP.: 148 ’C
63.	FCH2—C(CH3)2	—CH(OH)—	ciklohex-3-enil	ηθ = 1,5049 (Z-forma)
64.	FCH2—C(CH3)2	—CH(OH)—	ciklohexil	ηθ = 1,4910 (Z-forma)
65.	CICH2—C(CH3)2—	—CH(OH)—	ciklohexil	n“ = 1,5050 (E-forma)
66.	(CH3)3C	—CO—	-ch3 ch3	( + ) nD = 1.4880
67.	(CH3)3C	—CH(OH)—	ch3 ch5	( + ) Op.: 70 ’C
68.	(GH3)3C	—co—	ch3 c2h,	5 (+) η» = 1,4875
69.	(CH3)3c	—CH(OH)—	ch3 c2h.	s (+) n“ = 1,4895
70.	(CH3)3c	—co—	CH, CH3	( +)Op.: 70-74 C(x CuClJ
71.	(GH3)3c	—CO—	CH, C2H,	, ( + )Op.: 60-62’C (x CuCl2)
72.	(CH3)3c	—CO—	ciklopentil	IR: (CHC13): 2960; 1685;

73. C1CH₂— C(CH₃)₂

COciklopentil

1500; 1480; 1370; 1275; 1170; 1115; 1000; 955; 885; 855; 660 cm¹ IR(CHC1₃); 2955; 1690;

1500; 1470; 1275; 1205; 1125; 995; 950; 855; 655 cm’¹

-192

187.270

1. táblázat folytatása

Pél- da- szán	X	R2 és R3
R' 1	külön ( +	) vagy együtt a kapcsolódó szénatommal	Fizikai állandó
74.	(CH3)3C—	—CH(OH)—	ciklopentil	IR(CHC13): 3400; 2940; 1500; 1275; 1135; 1005; 855 cm''1
75.	C1CH2—C(CH3)2—	—CH(OH)—	ciklopentil	IR(CHC13): 3360; 2940; 1495; 1280; 1135; 1000; 860 cm'1
76.	(CH3)3C-	—CH(OH)—	ciklopentil	Op.: 107-108 ’C (Z-forma)
77.	CICHj—C(CH3)2—	—CO—	(b) képletű csoport	IR(paraffin): 2940; 2210; 1715; 1460; 1365; 1270; 1200; 1135; 1040; 880; 735; 675 cm'1
78.	(CH3)3C-	—co—	(b) képletű csoport	IR(film): 2900; 2210; 1715; 1495; 1475; 1360; 1275; 1200; 1135; 1060; 1010; 950; 880; 735; 675 cm-1
79.	FCH2-C(CH3)2-	—co—	(b) képletű csoport	IR(film): 3100; 2940; 2205; 1715; 1495; 1465; 1275; 1200; 1135; 1010; 950; 870; 735; 675 cm'1
80.	(CH3)3C-	—co—	(b) képletű csoport	IR(film): 3450; 2920; 2200; 1495; 1355; 1270; 1195; 1135; 1085; 1015; 980; 875; 735; 675 cm'1
81.	C1CH2—C(CH3)2—	—CH(OH)—	(b) képletű csoport	IR(paraffin): 3400; 2895; 2200; 1450; 1370; 1265; 1195; 1130; 1010; 965; 870; 720; 675 cm1
82.	(CH3)3C—	—co—	3-cÍano-ciklohexil	IR(film): 2910; 2205; 1680; 1495; 1470; 1445; 1360; 1270; 1135; 1205; 1060; 1000; 870; 735; 670 cnT1
83.	FCH2-C(CH3)2-	—CH(OH)—	(b) képletű csoport	IR(CHC13): 3400; 2960; 2240; 1500; 1280; 1140; 1010; 880; 655 cm'1
84.	(CH3)3C—	—CO—	(a) képletű coport	IR(CHCI3): 2960; 1720; 1680; 1500; 1480; 1370; 1275; 1140; 1115; 1065; 1005; 855; 850; 660 cm'1
85.	C1CH2—C(CH3)2	—CO—	(a) képletű csoport	IR(CHC13): 2960; 1730; 1690; 1500; 1470; 1275; 1140; 1005; 885; 855; 665 cm'1
86.	FCH2-C(CH3)2-	—co—	(a) képletű csoport	IR(CHC13): 2930; 2885; 1720; 1505; 1470; 1450; 1280; 1140; 1055; 1020; 855; 660 cm'1 (Z-forma)
87.	FCH2—C(CH3)2—	—co—	(a) képletű csoport	IR(CHC13): 2915; 2855: 1720; 1505; 1470; 1450; 1275; 1140; 1115; 1000; 855; 655 cm-1
88.	(CHj)3C—	—co—	(c) képletű csoport	IR(film): 2910; 1680; 1495; 1475; 1360; 1275; 1140; 1100; 1060; 1005; 900; 875;

-201

187.270

7. táblázat folytatása

Példa- R1 szám	X külön ( +	RJ és R3
) vagy együtt a kapcsolódó szénatommal	Fizikai állandó
			715; 670 cm 1
89. 2,4-diklór-fenil	—CH(OH)—	3-ciano-ciklohexil	IR(CHC13): 2930; 2240; 1590; 1500; 1445; 1280; 1140; 1100; 865; 820; 655 1
90. 4-fluor-fenil	— CH(OH)—	3-ciano-ciklohexil	cm IR(KBr): 3400; 2940; 2240; 1610; 1510; 1455; 1280; 1225; 1140; 840; 675 cm1
91. 4-fluor-fenil	CH(OH)	(b) képletű csoport	IR(CHC13): 3400; 2970; 2240; 1610; 1505; 1280;
			1215; 1140; 835; 650 cm1
92. (CH3)3C—	—CH(OH)—	(d) képletű csoport	IR(CHC13): 3420; 2960; 1500; 1370; 1275; 1140; 1010; 655 cm J
93. (CH3)3C-	—CH(OH)—	3-ciano-ciklohexil	IR(CHCl3). 3450; 2960; 2250; 1505; 1455; 1370; 1280; 1140; 1015; 660 cm 1
94. 2,4-diklór-fenil	—CH(OH)—	(e) képletű csoport	Tömeg spektrum: 435; 417; 348; 263; 175; 96; 83; 70; (tiszta izomer, A)
95. 2,4-diklór-fenil	—CH(OH)—	(e) képletű csoport	IR(CHC13): 2930; 1590; 1505; 1470; 1450; 1280; 1140; 1045; 860; 820; 660 cm-1 (izomer keverék)
96. 2,4-diklór-fenil	—CH(OH)—	(b) képletű csoport	IR(CHC13): 2960; 2240; 1590; 1500; 1470; 1445; 1380; 1280; 1140; 1100; 855
97. 2,4-diklór-fenil	—CH(OH)—	(e) képletű csoport	cm (KBr): 3200; 1590; 2910; 1500; 1470; 1380; 1185; 820; 775; 660 cm’'
98. (CH3)3C—	—CO—	6-metil-ciklohex-3-enil	n;° = 1,5056
99. (CH3)3C—	—CH(OH)—	6-metil-ciklohex-3-enil	Op.: 47 ’C
100. (CH3)3C	—co—	ciklooktil	n“ = 1,5019
101. (CH3)3C-	—CO—	ciklooktil	Op.: 187 ’C (xl/2 NDS)
102. (CH3)3C—	—CH(OH)—	ciklooktil	Op.: 43 ’C
103. (CH3)3C—	—CH(OH)—	2-metil-cíklohexil	Op.: 119 ’C (Z-forma)
104. (CH3)3C—	—co—	2-metil-ciklohexil	n20 = 1,4939 (Z-forma) D n20 = 1,4920 D Op.: 173 ’C (xl/2 NDS)
105. (CH3)3C—	—co—	metil-ciklohexil
106. (CH3)3C—	—co—	metil-ciklohexil
107. (CH3)3C—	—CH(OH)—	metil-ciklohexil	Op.: 38 ’C
108. CICHj—C-	—CO—	(e) képletű csoport	Op.: 80 ’C (Z-forma)
(CH3)2-
109. FCH2—C(CH3)2—	—CO—	(e) képletű csoport	Op.: 68 ’C (Z-forma)
110. C1CH2—c-	—CO—	2-metil-ciklohexil	IR(film): 2890; 1715; 1680;
(CH3)j—			1495; 1440; 1280; 1130;
			1085; 995; 875; 670 cm''
111. FCH2—C(CH3)2 —	—CO—	2-meti|-ciklohexil	IR(film): 2895; 1680; 1495; 1445; 1265; 1130; 1100;

1015; 880; 670 cm21

-212

187.270

7. táblázat folytatása

Pél- da- szám	R1 1	X külön (+	R2 és R3
) vagy együtt a kapcsolódó szénatommal	Fizikai allando
112.	FCH2—C(CH3)2—	—co—	c2h5 c2h5	( + ) IR(film): 2920; 1720; 1685; 1500; 1460; 1275; 1135; 1105; 1010; 985; 885; 675
113.	C1CH2—C(CH3)2—	—CH(OH)—	(e) képletű csoport	cm IR(KBr): 3300; 2930; 1510; 1475; 1450; 1275; 1140; 1045; 1000; 730; 670 cm'1
114.	FCH2—C(CH3)2—	—CH(OH)—	2-metil-ciklohexil	IR(CHC13): 3440; 2930; 1500; 1450; 1280; 1140; 1020; 855; 660 cm'1
115.	C1CH2—C(CH3)2—	—CH(OH)—	2-metiI-ciklohexil	IR(CHCI3): 3400; 2935; 1505; 1450; 1280; 1140; 1005; 960; 860; 670 cm '1
116.	FCH2—C(CH3)2 —	—CH(OH)—	(e) képietü csoport	IR(KBr): 3240; 2920; 1500; 1465; 1270; 1135; 1000; 875; 670 cm '1
117.	C1CH2—C(CH3)2—	—co—	6-mettl-ciklohex-3-enil	IR(film): 2910; 1720; 1685; 1495; 1270; 1135; 1000; 730; 670 cm'1
118.	FCH2—C(CH3)2 —	—co—	1 -metil-ciklohex-3-enil	IR(film: 2920; 1720; 1680; 1495; 1270; 1015; 875; 670 „_-l
119.	C1CH2—C(CH3)2—	—co—	metil-ciklohexil	cm IR(film): 2890; 1715; 1680; 1500; 1440; 1265; 1125; 1090; 995; 875; 665 cm'1
120.	FCH2—C(CH3)2 —	—co—	metil-ciklohexil	IR(film): 2850; 1705; 1485; 1440; 1260; 1195; 1110; 1045; 1000; 660 cm'1
121.	C1CH2—C(CH3)2—	—co—	metil-ciklohex-3-enil	IR(film): 2895; 1685; 1495; 1440; 1270; 1135; 1000; 670
122.	FCH2—C(CH3)2—	—co—	metil-ciklohex-3-enil	cm 1 IR(film): 2890; 1685; 1495; 1430; 1270; 1135; 1010; 670 -1
123.	C1CH2—C(CH3)2—	—co—	c2h5 c2h5	cm ( + ) IR(film): 2930; 1720; 1690; 1500; 1465;· 1280; 11351090; 1010; 675 cm'1
124.	FCH2-C(CH3)2-	—CH(OH)—	c2h5 C2Hs	( + ) Op.: 79 °C
125.	CICHj—C(CH3)2—	—CH(OH)—	6-metil-ciklohex-3-enil *	IR(CHC13): 3360; 2975; 1500; 1470; 1430; 1275; 1140; 1010; 880 cm'1
126.	FCH2—C(CH3)2—	—CH(OH)—	6-metil-ciklohex-3-enil	IR(CHC13): 3340; 2960; 1500; 1470; 1430; 1275; 1140; 1005; 950; 860 cm'1
127.	C1CH2—C(CH3)2—	—CH(OH)—	metil-ciklohexil	IR(CHC13): 3380; 2930; 1500; 1450; 1275; 1135; 1010; 955; 900; 860 cm'1
128.	FCH2-C(CH3)2—	—CH(OH)—	metil-ciklohexil	IR(CHCI3): 3420; 2930; 1500; 1450; 1275; 1135; 1010; 885 cm'1
129.	C1CH2—C(CH3)2—	—CH(OH)—	metil-ciklohex-3-enil	IR(CHC13): 3400; 2960; 2930; 1500; 1440; 1280; 1140; 1000; 955; 860;

-222

187.270

1. táblázat folytatása

Példa- R1 szám	X külön ( + ) ι	R2 és R3
/agy együtt a kapcsolódó szénatommal	Fizikai állandó
130. FCH2—C(CH3)2 —	—CH(OH)—	metil-ciklohex-3-enil	660 cm -1 IR(CHC13): 3400; 2970;
131. C1CH2—C(CH3)2—	—CH(OH)—	C2H5 . C2H5	2920; 1500; 1480; 1440; 1280; 1140; 1015; 880 cm1 ( + ) IR(CHCI3): 3420; 2965;
132. (CH3)3C-	—CH(OH)—	metil-ciklohex-3-enil	1665; 1500; 1460; 1275; 1135; 1005; 955; 670 cm’1 Op.: 126 ’C (Z-forma)
133. (CH3)3C—	—CO—	metil-ciklohex-3-enil	Op.: 54 ’C (Z-forma)
134. (CH3)3C—	—CO—	metil-ciklohexil	NMR(CDC13): 6,6 ppm
135. (CH3)3C—	—CH(OH)—	metil-ciklohexil	(d)=C==CH— (Z-forma) Op.: 95-97 ’C
136. FCH2—C(CH3)2—	—CH(OH)—	cikloheptil	IR(film): 3200; 2900; 1665;
137. (CH3)3C—	—CH(OC2H5)—	ciklohexil	1500; 1440; 1275; 1195; 1135; 1020; 740; 675 cm'1 Fp.: 155-160 ’C/0,13 mbar
138. (CH3)3C-	—CH(OC2H5)-	ciklohexi!	(Z-forma) Fp.: 124-125 ’C/0,13 mbar
139. (CH3)3C—	—CH(OH)—	metil-ciklohexil	(E-forma) Op.: 131-133 ’C (E-forma)
140. (CH3),C—	—CH(OH)—	metil-ciklohexil	Op.: 103-105 ’C (Z-forma)
141. (C1CH2)2C(CH3)—	—CO—	ciklohex-3-enil	IR(CHC13): 3000; 2925;
142. (CH3)3C—	—CH(OCOCH3)	— ciklohexil	1725; 1500; 1435; 1280; 1140; 1035; 1010; 860; 655 cm3 IR(film): 2920; 1740; 1500;
143. (CH3)3C—	—CH(OCOCH3)	— ciklohexil	1450; 1370; 1240; 1135; 1020; 670 cm_, Op.: 69-70 ’C
144. (C1CH2)2C(CH3)—	—CH(OH)—	ciklohex-3-enil	IR(CHC13): 3220; 3000;
		2920; 1665; 1500; 1435; 1275; 1140; 875; 655 cm’'

Szabadalmi Igénypontok

Claims (3)

1. Növekedésszabályozó és fungicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként (I) általános képletű l-vinil-triazol-származékot, a képletben

R¹ jelentése adott esetben halogénatommal monoszubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy fenilcsoport, amely 1-2 halogénatommal szubsztituálva lehet, R² jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, R³ jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, vagy R² és R³ jelentése a kapcsolódó szénatommal együtt egy, adott esetben 14 szénatomos alkilcsoporttal vagy cianocsoporttal monoszubsztituált,

5-7 szénatomos cikloalkenilcsoport, 5-10 szénatomos cikloalkil- vagy 7-10 szénatomos bicikloalkilcsoport, X jelentése egy —C(OR⁴)R⁵ csoport vagy egy ketocsoport, ha R¹ adott esetben halogénatommal szubsztituált alkilcsoportot jelent, R⁴ jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, vagy egy—CO—R¹⁰ vagy—CO—NRⁿR¹² csoport, ahol R¹⁰ jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport

45 vagy fenilcsoport, R jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, R¹² jelentése 1-2 szénatomos és 1-5 halogénatomos halogén-alkil-tio-csoport, R⁵ jelentése hidrogénatom, tartalmaz, 0,1-60 súly% menynyiségben szilárd hordozó anyagok, előnyösen terelj mészetes vagy mesterséges kőlisztek és/vagy folyékony hígítószerek, előnyösen poláros vagy apoláros oldószerek, és adott esetben felületaktív anyagok, előnyösen emulgeáló és/vagy diszpergáló anyagok mellett.

__ 2. Eljárás az (I) általános képletű 1-vinil-triazolszármazékok, valamint savaddíciós, előnyösen naftalin-l,5-diszulfonsavval, sósavval vagy salétromsavval képzett sóik és réz-klorid-komplexeik előállítására, a képletben

R¹ jelentése adott esetben 1-2 halogénatommal θθ szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport vagy fe23

-232

187.270 nilcsoport,'amely 1-2 halogénatommal vagy egy fenil- vagy halogén-fenil-csoporttal szubsztituálva lehet, R² jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, R³ jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, vagy R² és R³ jelentése a kapcsolódó szénatommal együtt egy, adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal vagy cianocsoporttal szubsztituált, 5-7 szénatomos cikloalkenilcsoport, 5-12 szénatomos cikloalkilcsoport, 7-10 szénatomos bicikloalkilcsoport, 7-10 szénatomos bicikloalkenilcsoport vagy 10—14 szénatomos tricikloalkenilcsoport, X jelentése egy —C(OR⁴)R^S csoport vagy egy ketocsoport, ha R¹ adott esetben halogénatommal szubsztituált alkilcsoportot jelent, R⁴ jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, fenilrészén halogénatommal diszubsztituált benzilcsoport vagy egy —CO—R¹⁰ vagy —CO—NRⁿR¹² csoport, ahol R¹⁰ jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, 1-2 szénatomos és 1-3 fluor- és/vagy klóratomos halogén-alkil-csoport vagy fenilcsoport, R¹¹ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, R¹² jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport vagy 1-2 szénatomos és 1-5 halogénatomos halogén-alkil-tio-csoport, R⁵ jelentése hidrogénatom, azzal jellemezve, hogy

a) a (II) általános képletű triazol-ketonokat, a képletben R¹ a tárgyi körben megadott jelentésű (III) általános képletű aldehidekkel reagáltatjuk a képletben R² és R³ a tárgyi körben megadott jelentésű - oldószer és katalizátor jelenlétében és a vízlehasadással képződő izomerekből a kívánt (la) általános képletű izomer terméket - a képletben R¹, R² és R³ a tárgyi körben megadott jelentésű szokásos módszerekkel izoláljuk, vagy

b) az (Ib) általános képletű vegyületek előállítására - a képletben R¹, R² R³ és R⁵ a tárgyi körben megadott jelentésű - az a) eljárással kapott (la) általános képletű vegyületeket - a képletben R¹, R² és R³ a tárgyi körben megadott jelentésű, oldószer jelenlétében komplex hidridekkel redukáljuk, vagy

c) az R⁴ helyén alkil-, fenilrészén halogénatom5 mai diszubsztituált benzil-, —CO—R¹⁰ vagy —CO—NRⁿR¹² csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására a b) eljárással előállítható (Ib) általános képletű vegyületeket - a képletben R¹, R² és R³ a tárgyi körben megadott

10 jelentésű -, (V) általános képletű halogenidekkel reagáltatjuk - a képletben R⁷ jelentése alkilcsoport, fenilrészén halogénatommal diszubsztituált benzilcsoport, acilcsoport, vagy adott esetben helyettesített karbamoilcsoport és Hal’ jelentése halogéna15 tóm - oldószer jelenlétében és adott esetben erős bázis jelenlétében, illetve adott esetben savmegkötőszer jelenlétében,

d) az R⁴ helyén—CO—R¹⁰ csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására a b)

20 eljárással előállítható (Ib) általános képletű vegyületeket - a képletben R¹, R² és R³, valamint R⁵ a tárgyi körben megadott jelentésű - (VI) általános képletű savanhidridekkel reagáltatjuk - a képletben R⁸ jelentése acilcsoport-, oldószer jelenlétében

25 és adott esetben katalizátor jelenlétében, vagy

e) az R⁴ helyén —CO—NR¹ *R¹² csoportot tartalmazó - R¹¹ jelentése hidrogénatom és R¹² jelentése a tárgyi körben megadott - (I) általános képletű vegyületek előállítására a b) eljárással elöállítha3Q tó (Ib) általános vegyületeket (VII) általános képletű izocianátokkal reagáltatjuk - a képletben R⁹ jelentése 1-4 szénatomos alkil-, halogén- (1-2 szénatomos) alkilcsoport vagy fenilcsoport - oldószer és adott esetben katalizátor jelenlétében, és adott esetben azt követően az a)-e) eljárások bármelyike szerint előállított 1-vinil-triazol-származékra savat, előnyösen naftalin-l,5-diszulfonsavat, sósavat vagy salétromsavat, illetve rézkloridot addicionáltatunk.