HU185664B - Befúvó szerkezet, valamint eljárás légtechnikai együttes terek kívánt paraméterekkel bíró légállapotának létrehozására és fenntartására - Google Patents

Abstract

A befúvó szerkezetnek vezető torka, egy vagy több terelő tagja, valamint a közeg mennyiségét és/ vagy irányát meghatározó szabályozó szervei vannak. A vezető torok előnyösen forgásfelületű palásttal van határolva. A terelő tagok. pl. lapátok, a betápláló tér felé eső végük közelében torok hossztengelyével előnyösen párhuzamosan érintő síkkal, a kezelendő tér felé eső végük közelében a 1 hossztengellyel hegyes szöget bezáró vagy a hossz- tengelyre megközelítőleg merőleges érintő síkkal rendelkezik. Eljárás terek kívánt paraméterekkel bíró légállapotának létrehozására és fenntartására, főleg légnemű közegnek betápláló térből kezelendő térbe történő átjuttatására. Jellegzetessége, hogy a betápláló térből a kezelendő térbe legföljebb 80 m/sec sebességű, legföljebb 98% relatív páratartalmú, a kezelendő tér hőmérsékletétől legföljebb 50 °C-kal eltérő hőmérsékeltű és perdülettel rendelkező kezelő közeget bocsátunk be. A kezelő közeghez a kezelendő tér közegéből legalábbis a kezelő közeg mennyiségével megegyező mennyiséget hozzákeverünk, és ezáltal az így hozzákevert kiegészítő közegmennyiséget is a betápláló térből érkező kezelő közeg segítségével örvénylő mozgásba hozzuk. Az eljárást megvalósító légtechnikai együttes a kezelendő tér elhasznált levegőjét eltávolító szervek, és levegőt bejuttató szervek, ezeket kiszolgáló vezetékek, a légállapot jellemzőit meghatározó mérőszervek, továbbá beavatkozó és szabályozó szervek valamelyikével vagy ezek kombinációjával rendelkezik. A friss levegőt bejuttató szerveket a friss levegőt érkeztető vezető torokból annak hossztengelyével szöget bezáró és egy vagy több terelő tag segítségével továbbító és szétterítő befúvó szerkezet vagy azok sorozata alkotja. Az egy vagy több befúvó szerkezet az általa kibocsátott légnyalábok útján a kezelendő teret általában egy ún. tartózkodási zónát magában foglaló primér térre, valamint a primér téren eső szekunder térre osztja meg. A be fúvó szerkezetek adott esetben járüíékos terítő felületekkel vannak kiegészítve és legalább egy részük előnyösen a kezelendő tér széle, pl. határoló síkja mentén helyezkedik el. A légtechnikai együttes célszerűen modulegységekből van fölépítve, és befúvó szerkezet, ionizációs egység vagy egyéb járulékos légkezelő berendezés, pl. fűtő, hűtő, szűrő, akusztikai feladatot ellátó rész vagy egység közül egy vagy többet tartalmaz. -

Description

vek valamelyikével vagy ezek kombinációjával rendelkezik. A friss levegőt bejuttató szerveket a friss levegőt érkeztető vezető torokból annak hossztengelyével szöget bezáró és egy vagy több terelő tag segítségével továbbító és szétterítő befúvó szerkezet vagy azok sorozata alkotja. Az egy vagy több befúvó szerkezet az általa kibocsátott légnyalábok útján a kezelendő teret általában egy ún. tartózkodási zónát magában foglaló primér térre, valamint a primér téren eső szekunder térre osztja meg. A beA találmány befúvó szerkezet, valamint eljárás légtechnikai együttes terek kívánt paraméterekkel bíró légállapotának létrehozására vagy fenntartására. A befúvó szerkezet áramló közeg műszaki 1 paramétereinek befolyásolására, főleg légnemű közegnek betápláló térből kezelendő térbe történő átjuttatására szolgál. A szerkezetnek az áramló közeget továbbító vezető torka, a vezető torokban elhelyezett és az áramló közegnek perdületet kői- 2 csönző egy vagy több terelő tagja, valamint adott esetben a kezelendő térbe való beáramlás mennyiségét és/vagy irányát meghatározó szabályozó szervei vannak. A terek kívánt paraméterekkel bíró légállapotának létrehozására vagy fenntartására al- í kalmas légtechnikai együttes a kezelő tér elhasznált levegőjét eltávolító szervek, friss levegőt bejuttató szervek, ezeket kiszolgáló vezetékek, a légállapot jellemzőit meghatározó mérőszervek, továbbá beavatkozó és szabályozó szervek valamelyikével í vagy ezek kombinációjával rendelkezik.

Áramló közegeknek különböző terek közötti közlekedtetésére számos olyan készülék ismeretes, amely az érkező térbe való bejutás irányát és/vagy sebességét meghatározza, vagy ezen áramlási para- '· méterek módosítására alkalmas. Különös jelentőségük van azoknak az ún. befúvó szerveknek, amelyek légnemű anyagokat juttatnak be betápláló térből olyan másik térbe, ahol az ottani korábbi légállapot kezelésére van szükség. Ez a helyzet minden olyan esetben, amikor mesterséges szellőzést kell megvalósítani. Ilyenkor a kezelendő térbe befújt levegőt részben a már ott lévő levegővel való minél gyorsabb és intenzív elkeveredésére, részben pedig lelassítására, de legalábbis olyan mértékű és irányú terelésre kell kényszeríteni, amely nem veszélyezteti a helyiségben tartózkodó élőlények, pl. személyek és/vagy állatok komfort érzetét.

A szóban forgó feladat megoldására szolgáló szerkezetek egy tipikus példája ismerhető meg az

778 267 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásból. Ennek tárgya levegőnek helyiségbe való bevezetésére alkalmas ún. aerodinamikus légbevezető csonk, amely szabályozható áteresztő képességgel rendelkezik. Olyan elzáró szerv van rajta, amely a kiáramlás szabad keresztmetszetét tudja módosítani. Az elzáró szerv paraboloid alakú test, és azon perdületet adó spirális szárny helyezkedik el. A kifúvó nyílás ellipszis alakú, és a mennyezethez változó szögű peremes része csatlakozik. A készülékből kilépő légsugár irányát a paraboloid alakú elzáró szerv és a bevezető csonk keretének egymással bezárt szöge határozza meg. Ezek egy, a körszimmetrikustól eltérő kúppaíást mentén perdített légsugarat hoznak létre. Hátránya, hogy a kiáramlás sebes2 fúvó szerkezetek adott esetben járüíékos terítő felületekkel vannak kiegészítve és legalább egy részük előnyösen a kezelendő tér széle, pl. határoló síkja mentén helyezkedik el. A légtechnikai együttes célszerűen modulegységekből van fölépítve, és befúvó szerkezet, ionizációs egység vagy egyéb járulékos légkezelő berendezés, pl. fűtő, hűtő, szűrő, akusztikai feladatot ellátó rész vagy egység közül egy vagy többet tartalmaz.

sége és ennek következtében a mozgási energiával arányos án, „vetőtávolság” soha nem egyenletes. A kúppalást alakú légsugár aerodinamikailag in5 stabil.

Más elven alapul az a levegő elosztó, amely a 231 085 lajstromszámú szovjet szerzői tanúsítványból ismerhető meg. Ennél a szellőző levegőt érintőleges irányban egy ún. csigaházba vezetik be, amely 0 ily módon a levegőnek örvénylő mozgást kölcsönöz. A szellőző levegő gyűrű alakú résen keresztül tud a kezelendő térbe kijutni. A rés injektoros kialakítása lehetővé teszi a helyiség levegőjének viszszakeverését. A leírás tartalmaz jó gondolatokat, a csigaházban való perdítés azonban túlságosan nagy energiafogyasztással jár. A létrejövő injektorhatás a tapasztalat szerint a kezdeti perdületet jelentősen csökkenti, a mennyezet és a légsugár között pedig nem tud számottevő ún. Coanda effektus létrejöní0 ni. A kúppalást alakú légsugár aerodinamikailag ezúttal is instabil.

A korábbiaknál fejlettebb az az „örvénykamrás szivó-keverő fej”, amelyet a 170 824 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás tartalmaz. Az örvénylő IR levegőmozgás a friss légáram érintő irányú bevezetésével valósul meg. Szellemes az, hogy az örvény magjában kialakuló depresszió segítségével a keverőfej a homloklapján lévő nyíláson át beszippantja és előkeveri a helyiség levegőjét. Az alapgondolat 10 helyessége ellenére a készülék általános elterjedése nem várható, mivel nagy energiafogyasztása aránylag csekély hatékonysággal párosul, és az érintkező felületek nem elegendő volta miatt a levegő elkeveredése csak igen korlátozott mértékben valósul t5 meg.

Az eddig ismert megoldások közül a legfejlettebb a 175 366 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban található meg. Ez a „Légbefúvó szerkezet” a szellőző levegőt egy ún. lapátrácson keresztül bo13 csatja ki. A lapátrács a készülék hátlapja és előlapja közé van beépítve, és a kiáramló levegőt radiális irányú szétterülésre készteti. A diszkomfort érzet elkerülése szempontjából ez a megoldás kedvező. Hátránya azonban, hogy az ütközések és irányvál55 tozások miatt nagy belső aerodinamikai ellenállást képvisel. Felhasználhatóságát korlátozza, hogy mennyezetbe nem lehet besüllyeszteni, a radiális szétterítés pedig az aránylag kis turbulencia miatt nem tudja a keveredést elég hatékonnyá tenni.

A találmány célja olyan befúvó szerkezet és légtelenítő együttes, valamint szerkezet annak segítségével olyan légkezelési eljárás kifejlesztése, amely áramló közegek műszaki paramétereit, főleg levegőnek kezelendő térbe való bejuttatását hatéko55 nyan és az eddig ismert megoldások hibáinak kiküszöbölésével tudja megvalósítani. Különleges cél,

-2Í85 664 hogy a szerkezet segítségével nagy hőmérsékletkülönbségű légkezelést lehessen egészen kis belmagasságú helyiségekben is elérni.

A találmány feladata ezen beiül az, hogy a bejuttatott levegőt gyors sebességcsökkentéssei és a hőmérsékletkülönbség gyors elvesztésével lehessen a kezelendő térbe bejuttatni. A feladathoz tartozik az is, hogy a szerkezet még a minimális belmagasságú helyiségben tartózkodók számára se teremtsen diszkomfort érzetet, még akkor sem, ha azok a légbevezető szerkezetet erősen megközelítik.

A találmányi gondolat azon a fölismerésen alapul, hogy az eddig ismert módszerek kedvező sajátosságát, nevezetesen a bevezetett levegő útjának meghosszabbítását érdemes megtartani, ezt azonban kombinálni kell, és lehet olyan intézkedéssel, amely a beáramló friss levegő sebességét gyorsan csökkenti, a hőmérsékletkülönbséget hamar megszünteti, és mindezt csekély aerodinamikai ellenállás mellett valósítja meg. A komnatív hatás úgy érhető el, ha az érkező légsugarat mintegy „fölsimítjuk” a kezelendő tér mennyezetére, és a friss levegőt a teret határoló oldalfalak mentén továbbítjuk a tér alsó zónájába. Ezt a „felsimitást” és hatására az intenzív elkeveredést, valamint a diszkomfort érzet teljes kiküszöbölését szolgáltatja az az intézkedés, hogy a kezelő levegőt a szokásos axiális és/vagy radiális kiléptetés helyett tangenciálisan léptetjük ki a szerkezetből. A felismeréshez tartozik az is, hogy a levegőt áramvonalasán vezetjük, csavarvonal alakjában juttatjuk rá a forgásfelületű palástra, kilépését pedig nagy keresztmetszet mentén tesszük lehetővé.

Részét képezi a találmányi gondolatnak az is, hogy a betápláló térben a befúvó szerkezetet vagy azok sorozatát úgy célszerű elhelyezni, hogy - hatékonysági és energiatakarékossági szempontból azok a tartózkodási tér szélei mentén helyezkedjenek el. így a teljes kezelendő teret egy „valóban kezelt” primér térre és egy, azon kívül eső szekunder térre osztjuk föl. Ugyancsak a felismeréshez tartozik, hogy a befúvó szerkezet vagy azok együttese egy vagy több ionizációs egységgel vagy egyéb járulékos légkezelő eszközzel kombinálható.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti befúvó szerkezet áramló közeg műszaki paramétereinek befolyásolására, főleg légnemű közegnek betápláló térből kezelendő térbe történő átjuttatására -, amely szerkezetnek az áramló közeget továbbító vezető torka, a vezető torokban elhelyezett és az áramló közegnek perdületet kölcsönző egy vagy több terelő tagja, valamint adott esetben a kezelendő térbe való beáramlás mennyiségét és/ vagy irányát meghatározó szabályozó szervei vannak - oly módon van kialakítva, hogy a vezető torok előnyösen forgásfelületű palásttal van határolva, a terelő tagok pedig olyan szervek, pl. lapátok, amelyek a betápláló tér felé eső végük közelében a vezető torok hossztengelyével előnyösen párhuzamos érintő síkkal, míg a kezelendő tér felé eső végük közelében a hossztengellyel hegyes szöget bezáró vagy a hossztengelyre merőleges érintő síkkal rendelkeznek.

A találmány szerinti szerkezet további ismérve lehet, hogy a terelő tagok a vezető torok hossztengelye mentén célszerűen centrálszimmetrikusan vannak elhelyezve, előnyösen azonos értelmű torzióval bírnak, további sík és/vagy az áramlás irányából nézve konkáv felületű szakaszokat tartalmaznak. A vezető toroknak a kezelendő tér felé eső végéhez ún. Coanda effektust ébresztő vagy fokozó terítő idom és/vagy egy vagy több részből álló irányító ernyő csatlakozik,

A vezető torok és a terítő idom közé vagy a vezető torok és az irányító ernyő közé diffúzor jellegű bővülő toldat van beiktatva. A terelő tagok a vezető torokba elmozdulás mentesen vannak beépítve. A terelő tagok a vezető torok tengelyével koaxiális forgástengely körül az áramló közeg által forgatható módon vannak - egy lehetséges kiviteli alak esetében - a vezető torokban elhelyezve. A kezelendő tér a közeg járulékos kezelése, pl. fűtése, nedvesítése, hűtése, szárítása, szűrése stb és/vagy az áramló közeg mennyiségének szabályozása érdekében a járulékos kezelést megvalósító egységgel, pl. hő és/vagy anyagcserélővei és/vagy egy vagy több szabályozó szervvel van összeköttetésben.

A találmány tárgyát képező eljárás azon alapul, hogy a betápláló térből a kezelendő térbe legföljebb 80 m/sec sebességű, legföljebb 98% relatív páratartalmú, a kezelendő tér hőmérsékletétől legföljebb 50 °C-kal eltérő hőmérsékletű és perdülettel rendelkező közeget bocsátunk be, a kezelő közeghez a kezelendő tér közegéből legalábbis a kezelő közeg mennyiségével megegyező mennyiséget hozzákeverünk, és ezáltal az így hozzákevert kiegészítő közegmennyiséget is a betápláló térből érkező kezelő közeg segítségével örvénylő mozgásba hozzuk.

Az eljárás további ismérve lehet, hogy a kezelendő térbe bejuttatott, már összekevert közeget megközelítőleg tangenciális irányú szétterülésre késztetjük. Ennek során a kezelendő térbe érkező kezelő közeget a Coanda effektus kihasználásával nagy felületen szétterítjük. A kezelendő térbe érkező kezelő közeg megperdítését annak haladási útvonala mentén egyszer vagy többszőr megismételjük, és ezáltal annak csavarvonal alakú örvénylését huzamosan fenntartjuk.

A találmány szerinti légtechnikai együttes terek kívánt paraméterekkel bíró légállapotának létrehozására vagy fenntartására - amely együttes a kezelendő tér elhasznált levegőjét eltávolító szervek, friss levegőt bejuttató szervek, ezeket kiszolgáló vezetékek, a légállapot jellemzőit meghatározó mérőszervek, továbbá a beavatkozó és szabályozó szervek valamelyikével vágj ezek kombinációjával rendelkezik - oly módon van kialakítva, hogy a friss levegőt bejuttató szerveket a friss levegőt érkeztető vezető torokból annak hossztengelyével szöget, adott esetben derékszöget bezáró egy vagy több terelő tag segítségével továbbító és szétterítő befúvó szerkezet vagy azok sorozata alkotja, az egy vagy több befúvó szerkezet kibocsátott légnyalábok útján a kezelendő teret általában egy, az ún. tartózkodási zónát magában foglaló primér térre, valamint a primér téren kívül eső szekundér térre osztja meg, a befúvó szerkezetek adott esetben járulékos térítő felületekkel vannak kiegészítve, és legalább egy részük előnyösen a kezelendő tér széle, pl. határoló síkja mentén helyezkedik el, a légtech3

-3I

185 664 nikai együttes célszerűen moduiegységekből van fölépítve, és befúvó szerkezet, ionizációs egység vagy egyéb járulékos légkezelő berendezés, pl. fütő, hűtő, szűrő, akusztikai stb. feladatot ellátó rész vagy egység közül egyet vagy többet tartalmaz.

A légtechnikai együttes további ismérve lehet, hogy a befúvó szerkezet, az ionizációs egység és a járulékos légkezelő berendezések előnyösen mindegyike egymással szabadon társítható modulegységet alkot. A befúvó szerkezet vagy azok sorozata valamilyen léghálózat részét képező tápvezetékhez csatlakozik. A kezelendő tér primér tere egy vagy több légbevezető nyílással és/vagy légkivezető nyílással, a kezelendő tér szekundér tere pedig ugyancsak egy vagy több légbevezető nyílással rendelkezik.

A befúvó szerkezetek közelében a terítő idomok és/vagy az irányító ernyők hatékonyságát fokozó szervek pl. járulékos terítő felületek vannak elhelyezve. A járulékos terítő felületek előnyösen valamely épületszerkezeti rész, így falburkolat vagy álmennyezet egy egységét, pl. kazettáját képezi. A járulékos terítő felületek kiegészítő terelő elemekkel vannak ellátva. A kezelendő tér térelválasztó szerkezetekkel tagolt tartószerkezetekben helyezkedik el, a tartószerkezetet pedig előnyösen rácsos tartók, pl. csőkeresztmetszetű rudakból fölépített rácsos keretek alkotják. A térelválasztó szerkezetek adott esetben maguk is csőkeresztmetszetű rudakból fölépített rácsos tartók, amelyek csőkeresztmetszetü tagjai vagy azoknak egy része az egy vagy több befúvó szerkezetet kiszolgáló, azokkal összeköttetésben álló léghálózat részét képezik, A kezelendő tér egy vagy több légkivezető nyílással rendelkezik.

A találmány szerinti szerkezet és eljárás számos előnnyel rendelkezik. Ezek között az egyik legfontosabb az, hogy a korábbi megoldásoknál számottevően kisebb aerodinamikai ellenállása következtében csekély energiafölhasználással nagy hatékonyságú friss levegő bekeverést tud létrehozni. A kis ellenállás annak köszönhető, hogy a szerkezetnek a betápláló tér felé eső végénél a terelő tagok iránya még megegyezik az érkező közeg irányával, és az eltérítés fokozatosan valósul meg, míg végül a kilépés az érkezési irányra megközelítőleg merőlegesen és körszimmetrikus szétterítéssel valósul meg a kezelendő tér oldalán. Ez utóbbi eredményezi a kilépő légsugaraknak a mennyezetre való „fölsimítását”, egyúttal a bekevert levegő útjának meghoszszabbítását és ezáltal a légsebesség gyors csökkenését, a bekevert friss levegő eltérő hőmérsékletének pedig a gyors elvesztését.

A két utóbbi körülmény eredményezi azt, hogy a szerkezet és az általa megvalósított légkezelési eljárás valóban kiküszöböli a diszkomfort érzetet még minimális belmagasságú helyiségekben is. Ez azzal a le nem becsülendő gazdasági előnnyel is jár, hogy a korábban ismert megoldásokkal összehasonlítva sokkal nagyobb hőmérsékletkülönbségő kezelő levegőt tudunk bejuttatni a kezelendő térbe, ami a keringetett levegő lényegesen kisebb mennyiségével és ennek köszönhetően további energiamegtakarítással oldható meg. Kedvező az is, hogy a szerkezet egyszerű felépítésű, nem anyagigényes, és nem tartalmaz semmiféle bonyolult és/vagy gyorsan elhasználódó alkatrészt.

Külön figyelmet érdemelnek azok az előnyök, amelyek a légtechnikai együtteshez, mint „rendszerhez” fűződnek. A légtechnikai együttes egyrészt megvalósítja a légkezelés gazdaságosságát azáltal, hogy a befúvó szerkezetek célszerűen a tartózkodási tér széle mentén helyezkednek el, és igy a költséges légkezelés csak a tartózkodási zónát magában foglaló primér térségben valósul meg, másrészt az egy vagy több befúvó szerkezet tetszőlegesen kombinálható ionizációs egységekkel vagy egyéb légkezelő berendezésekkel, amelyek segítségével a kezelendő térben a követelményekhez maximálisan alkalmazkodó légállapot hozható létre és tartható fenn.

A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra a szerkezet alapmegoldása, a

2. ábra ugyanannak toldatos kiviteli alakja, a

3. ábra ugyanaz irányító ernyővel, a

4. ábra a szerkezet csőbe építve, az

5. ábra járulékos légkezelővel kombinálva, a

6. ábra a szerkezet beépítése különleges körülmények között, a

7. ábra kazettás mennyezeti elem metszete, a

8. ábra ugyanannak alulnézete, a

9. ábra a légtechnikai együttes egy variánsa, a

10. ábra ugyanannak egy másik változata, a

11. ábra emberi munkahely, a

12. ábra állattartó épület, a

13. ábra növénynevelő ház függőleges metszete.

Az 1. ábrán bemutatott alapmegoldásnál az 5 betápláló tér felől az áramló közeg az 1 vezető torokba érkezik, amelynek belsejében a 2 terelő tagok foglalnak helyet. Az 1 vezető torok körhenger alakú test, amelynek az 5 betápláló tér felé néző la vége és a 15 kezelendő tér felé néző lb vége között az áramló közeg 90°-os irányeltérítést szenved. Az 1 vezető toroknak la vége közelében ugyanis a 2 terelő tagok 2a vége az 1 vezető torok le hossztengelyével még párhuzamos érintő síkkal, míg az 1 vezető torok lb vége közelében lévő 2b végük már az le hossztengelyre megközelítőleg merőleges érintő síkkal bír.

Az í vezető torokban centráíszimmetrikusan elhelyezett 2 terelő tagok mentén a kezelő közeg részekre osztva, de minden részmennyisége tangenciális irányban lép ki az 1 vezető torok belsejéből. Ezt a tangenciális szétterülést és továbbhaladást szolgálja az 1 vezető torokhoz csatlakozó 3 terítő idom, amely mintegy fölsimítja a kilépő közeget a 15 kezelendő tér mennyezetére. A 3 terítő idom segíti kialakulni az ún. Coanda effektus létrejöttét is.

A 2. ábrán látható kiviteli alak az előbbitől csupán annyiban különbözik, hogy az 1 vezető torok 1 b vége és a 3 terítő idom között ott találjuk a diffuzor jellegű 4 bővülő toldatot, amely az áramló közeg sebességcsökkentését eredményezi. Mindkét kiviteli példánál jól látható, hogy a lapátszerű 2 terelő tagok térbeli torzióval való kialakítása úgy továbbítja a kezelő közeget, hogy közben annak csavarvonal alakú perdületet kölcsönöz.

185 664

Mód van arra is, hogy - és ez a 3. ábrán szemléltethető - a bővülő toldat külső oldalán egyrészes vagy több részből összetett 6 irányító ernyőt helyezzünk el. Az utóbbival a 15 kezelendő térbe kilépő kezelő közeget a szétterítés helyett megfelelő irányba való áramlásra is kényszeríteni lehet. A több részből összetett 6 irányító ernyő egyes tagjai, pl. teleszkóposán kapcsolódhatnak egymáshoz, helyzetük pedig adott esetben a 7 kötőelemekkel rögzíthető.

Még több variációra ad lehetőséget a 4. ábra. szerinti kialakítás, ahol a 2 terelő tagoknak a 15 kezelendő tér felé eső vége az 1 vezető torok le hossztengelyével hegyes szöget zár be. Ugyanezen az ábrán tüntettük föl a szerkezet csőbe való beépíthetőségének lehetőségét is. Ez olyankor válhat szükségessé, ha a szerkezet járulékos kezelést megvalósító egységgel, pl. a 8 hő- és/vagy anyagcserélővei kombináljuk. A 2 terelő tagok elmozdulásmentes beépítés helyett a 18 tengely körül elfordulhatóan lehetnek ágyazva, amikor is azok forgatását az áramló közeg mozgási energiája hajtja végre.

Az 5. ábrán a szerkezetnek a 8 hő- és/vagy anyagcseréjével való kombinációját mutatjuk be. Az 5 betápláló tér felől történik a 15 kezelendő tér fűtése, nedvesítése, hűtése, szárítása vagy szűrése. Az 5 betáplálandó tér felől a kezelő közeg a 9 toldaton, valamint az 1 vezető torkon és a 4 bővülő toldaton keresztül a 12 házba áramlik. A 12 ház 14 nyílásain keresztül tud a kezelő levegő a 15 kezelendő térbe kijutni, ahonnan a 12 ház 13 rácsán keresztül elhasznált levegőt tud beszippantani. A 12 ház II belső terében ily módon megfelelő előkeverés valósítható meg minden külső beavatkozás nélkül. Az 5 betápláló tér felől érkező levegő mennyisége a 9 toldatba beépíthető 10 szabályozó szervvel, pl. csappantyúval szabályozható.

A szerkezet különleges körülmények között való alkalmazhatóságát szemlélteti a 6. ábra. Ennél a 15 kezelendő térben a 16 robbanásveszélyes közeg helyezkedik el. A találmány szerinti szerkezet a 13 rács mögé beépíthető 17 örvény térben kialakuló depresszió segítségével ki tudja szippantani a 15 kezelendő térből a 16 robbanásveszélyes közeget, és azt a 13 ház 11 belső terében a betáplált friss levegővel elkeverve szikraképződés és igy robbanásveszély kiküszöbölésével a 14 nyílásokon keresztül el tudja távolítani.

A 7. és 8. ábrán kazettás mennyezet egyik menynyezeti elemét láthatjuk, amelynek a 15 kezelendő tér felé néző síkjában történik a mennyezeti elembe beépített I befúvó szerkezetből a légnyalábok kilépése. Az I befúvó szerkezet 4 bővülő toldata célszerűen nem a 2. ábrán látható 3 terítő idomban folytatódik, hanem a kazettás mennyezeti elem határoló felületében, amely ily módon a 19 járulékos terítő felületet alkotja.

A 19 járulékos terítő felület, mint az a 8. ábrán látható, el lehet látva a 19a kiegészítő terelő elemekkel. Ezek általában ívelt alakú bordák, és a bejuttatott levegő részecskék leválasztására szolgálnak. A kazettás mennyezeti elembe beépített I befúvó szerkezet friss levegővel való ellátása a 21 tápvezeték segítségével történik, amely adott esetben egyúttal egy rácsos 26 tartószerkezet részét is képezi.

A 9. ábrán a 20 térelválasztó szerkezettel határolt helyiséget láthatjuk, amelyben a 21 tápvezeték nem a mennyezet, hanem a 15 kezelendő tér fölső síkja közelében helyezkedik el. A 21 tápvezetékből nyúlik ki az I befúvó szerkezet sorozata, amely alatt a P primér teret, fölötte pedig az S szekundér teret találjuk. A P primér tér foglalja magában a tartózkodási zónát.

A légtechnikai együttes ki lehet egészítve a II ionizációs egységgel és/vagy a III járulékos légkezelő berendezéssel, amely utóbbi valamely meghatározott célfeladat, pl. hűtés, fűtés, szűrés, akusztikai beavatkozás stb. végrehajtására szolgál. A 15 kezelendő tér P primér tere 22 légbevezető nyílásait az I befúvó szerkezetek testesítik meg, míg a P primér tér el lehet látva egy vagy több 23 légkivezető nyílással is.

Teljesen hasonló módon az S szekundér tér is rendelkezhet egy vagy több 24 légbevezető nyílással és ugyancsak egy vagy több 25 légkivezető nyílássd. Az utóbbiakra általában szükség van az S szekundér tér levegőjének legalább időszakos fölfrissítése végett. A 25 légkivezető nyílások célszerűen egy 27 elszívó vezetékhez kapcsolódnak.

Egy másik lehetséges kiviteli alak látható a 10. ábrán, ahol több 15 kezelendő teret szolgálnak ki egyetlen légtechnikai együttessel. Az együttes 21 tápvezetékére vannak rákötve a 22 légbevezető nyílások, a 23 légkivezető nyílásokon keresztül eltávozó elhasznált levegőt pedig a 27 elszívó vezeték gyűjti össze.

Egy további lehetséges ki viteti példát látunk all. ábrán, amely egy ember tartózkodására szolgáló 15 kezelendő teret mutat be függőleges metszetben. A 15 kezelendő tér alsó része a P primér tér megközelítőleg két méter magas, a fölötte elhelyezkedő S szekundér tér ennél jóval alacsonyabb. A helyiség fölülről álmennyezettel van határolva, amely mentén ezúttal egy db I befúvó szerkezet van elhelyezve. Az 1 befúvó szerkezet 1 vezető torkának folytatását képező 3 terítő idommal együttműködik környezeteben az álmennyezet, amely ilyen módon a 19 járulékos terítő felületet alkotja. A 15 kezelendő tér P primér terének alsó részén találjuk a 23 légkivezető nyílást. Mérési eredményeink szerint - a 11. ábrán fel nem tüntetett - 5 betápláló tér felől érkező levegő a 15 kezelendő térben tökéletesen kedvező komfort feltételeket eredményez minden olyan esetben, amikor az I befúvó szerkezeten át érkező friss levegő hőmérséklete nem haladja meg a 60 °C-ot, relatív nedvességtartalma a kezelt térben végzendő tevékenységhez igazodóan a 80%-ot, az I befúvó szerkezet 1 vezető torkában mért sebessége pedig a 10 m/sec értékel.

A 12. ábrán egy állattartásra szolgáló épület függőleges metszetét mutatjuk be. Az épület 15 kezelendő tere magassági értelemben több résztérre oszlik azáltal, hogy az épület ketreces baromfi tartására szolgál, amelynek megfelelően a 15 kezelendő térben a ketrecek elhelyezésére alkalmas 28 belső pódiumok vannak elhelyezve. A korábbi befúvó szerkezetek és légtechnikai együttesek birtokában nem volt mód arra, hogy :a friss levegőt az állatok 5

-5ί 85 664 közvetlen közelében lehetett volna bevezetni. Ezért nagymennyiségű levegőre és bonyolultabb bevezetési módra volt szükség, ami a beruházást és üzemeltetést egyaránt drágává tette. A találmány szerinti megoldás lehetővé teszi, hogy az I befúvó szerkezetek a 15 kezelendő tér bármelyike részterébe közvetlenül betorkolljanak. Az 5 betápláló tér felől a 21 tápvezetéken át érkező friss levegő az I befúvó szerkezetből kilépve a 15 kezelendő tér függőleges fala - mint 19 járulékos terítő terület mentén szétoszolva közvetlenül bejut az állatok tartózkodási zónájába, ott számukra kedvező komfort feltételeket hoz létre, majd a 23 kilépő nyílásokon keresztül el tud távozni. Mód van arra is, hogy a 23 kilépő nyílások helyett a 15 kezelendő térnek az I befúvó szerkezettel ellentett oldali homlokfelülete teljes egészében a levegő által átjárható rácsot képezzen, és a levegő így nagyobb felülete mentén tudjon eltávozni. A tapasztalat szerint rendkívül csekély mennyiségű kezelő levegőre van csak szükség, amelynek mennyiségét kismértékben az állatok életkora és adott esetben tartástechnológiái feltételek befolyásolják csupán. Az optimális komfort viszonyok létrehozásához - mérési eredményeink szerint - 10 és 40 °C közötti hőmérsékletre, 20 és 80% közötti relatív páratartalomra és 3 m/sec-ot meg nem haladó légbevezetési sebességre van szükség. Az ennél nagyobb légbevezetési sebességre főleg az egészen fiatal állategyedek kedvezőtlenül reagálnak.

A 13. ábrán függőleges helyzetben növénynevelö melegházat tüntettünk föl. Az adott esetben friss levegő bevezetése nélkül csupán fűtő levegőt juttatunk be a 21 tápvezetékeken és az I befúvó szerkezeteken keresztül a 15 kezelendő térbe. Ennek alsó részén a 29 padozat közelében helyezkednek el a növénynevelést szolgáló 30 ágyások. A bemutatott elrendezés lehetővé teszi, hogy a fűtéshez szükséges hőenergiát optimális kihasználtsággal a szokásost meghaladó nagy hőmérsékleten - akár 80 és 90 °C közötti hőmérsékleten is - juttassuk be a 15 kezelendő térbe. A nagy hőmérséklet következtében mód van arra, hogy a fűtőlevegő mennyiségét a szokványos értékeknek egy töredékére lehessen lecsökkenteni. Az I befúvó szerkezetekből kilépő levegő sebessége növényfajtánként más és más értékű lehet. Minden növényre jellemző ugyanis annak ún. huzattűrő képessége. A tapasztalat szerint a bejuttatott fűtőlevegő relatív páratartalma a 95%-ot nem haladhatja meg.

Mint a fentiekből látható, a találmány szerinti I befúvó szerkezetek sokrétűen használhatók föl, és így segítségükkel a legváltozatosabb feladatok megoldására alkalmas légtechnikai együtteseket lehet megvalósítani. Az I befúvó szerkezet bármely lehetséges kiviteli alaknál szabadon kombinálható a II ionizációs egységgel és/vagy a III járulékos légkezelő berendezéssel. Az utóbbiakkal vagy azok nélkül a szükségletnek megfelelően emberi tartózkodásra szolgáló munkahelyek kívánt légállapota ugyancsak létrehozható és fenntartható, mint a különböző egyéb célú épületek, így a mezőgazdasági jellegű épületek, pl. palántahajtató vagy növénynevelő házak, állatnevelő épületek stb. belső terei láthatók el a tartástechnológia követelményeihez optimálisan igazodni képes hőmérsékletű és páratartalmú levegővel.

Claims (21)

1. Befúvó szerkezet áramló közeg műszaki paramétereinek befolyásolására, főleg légnemű közegnek betápláló térből kezelendő térbe történő átjuttatására, amely szerkezetnek az áramló közeget továbbító vezető torka, a vezető torokban elhelyezett és az áramló közegnek perdületet kölcsönző egy vagy több terelő tagja, valamint adott esetben a kezelendő térbe való beáramlás mennyiségét és/ vagy irányát meghatározó szabályozó szervei vannak, azzal jellemezve, hogy a vezető torok (1) előnyösen forgásfelületű palásttal van határolva, a terelő tagok (2) pedig olyan szervek, pl. lapátok, amelyek a betápláló tér (5) felé eső végük (2a) közelében a vezető terek (1) hossztengelyével (1c) megközelítőleg párhuzamos érintő síkkal, míg a kezelendő tér (15) felé eső végük (2b) közelében a hossztengellyel (le) hegyes szöget bezáró vagy hossztengelyre (le) megközelítőleg merőleges érintő síkkal rendelkeznek.

2. Az 1. igénypont szerinti befúvó szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelő tagok (2) a vezető torok (1) hossztengelye (le) mentén centrálszimmetrikusan vannak elhelyezve, előnyösen azonos értelmű torzióval bírnak, továbbá sík és/ vagy az áramlás irányából nézve konkáv felületű szakaszokat tartalmaznak.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti befúvó szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezető toroknak (1) a kezelendő tér (15) felé eső végéhez (lb) az ún. Coanda effektust ébresztő vagy fokozó terítő idom (3) és/vagy egy vagy több részből álló irányító ernyő (6) van csatlakoztatva.

4. A 3. igénypont szerinti befúvó szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezető torok (1) és a terítő idom (3) közé vagy a vezető torok (1) és az irányító ernyő (6) közé diffúzor jellegű bővítő toldat (4) van beiktatva.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti befúvó szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelő tagok (2) a vezető torokba (1) elmozdulásmentesen vannak beépítve.

6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti befúvó szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelő tagok (2) a vezető torok (1) tengelyével (le) forgástengely (18) körül az áramló közeg által forgatható módon vannak a vezető torokban (1) elhelyezve.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti befúvó szerkezet kiviteli a lakja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő tér (15) a közeg járulékos kezelése, pl. fűtése, nedvesítése, hűtése, szárítása, szűrése stb. és/vagy az áramló közeg mennyiségének szabályozása érdekében a járulékos kezelést megvalósító egységgel, pl. hő- és/vagy anyagcserélővei (8) és/ vagy egy vagy több szabályozó szervvel (10) van összeköttetésben.

8. Eljárás terek kívánt paraméterekkel bíró légállapotának létrehozására és fenntartására, főleg lég-61

185 664 nemű közegnek betápláló térből kezelendő térbe történő átjuttatására azzal jellemezve, hogy a betápláló térből (5) a kezelendő térbe (15) legföljebb 80 m/sec sebességű, legföljebb 98% relatív páratartalmú, a kezelendő tér hőmérsékletétől legföljebb 50 °C-kal eltérő hőmérsékletű és perdülettel rendelkező kezelő közeget bocsátunk be, a kezelő közeghez a kezelendő tér (15) közegéből legalábbis a kezelő közeg mennyiségével megegyező mennyiséget hozzákeverünk, és ezáltal az így hozzákevert 10 kiegészítő közegmennyiséget is a betápláló térből.

(5) érkező kezelő közeg segítségével örvénylő mozgásba hozzuk.

9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő térbe 15 (15) bejuttatott, már összekevert közeget megközelítőleg tangenciális irányú szétterülésre késztetjük.

10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő térbe (15) érkező kezelő közeget a Coanda effektus ²⁰ kihasználásával nagy felületen szétterítjük.

11. A 8-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő térbe (15) érkező kezelő közeg megperdítését annak haladási útvonala mentén egyszer vagy 25 többször megismételjük, és ezáltal annak csavarvonal alakú örvénylését huzamosan fenntartjuk.

12. Légtechnikai együttes terek kívánt paraméterekkel bíró légállapotának létrehozására vagy fenntartására, amely együttes a kezelendő tér elhasznált 30 levegőjét eltávolító szervek, friss levegőt bejuttató szervek, ezeket kiszolgáló vezetékek, a légállapot jellemzőit meghatározó mérőszervek, továbbá beavatkozó és szabályozó szervek valamelyikével vagy ezek kombinációjával rendelkezik, azzal jelle- 35 mezre, hogy a friss levegőt bejuttató szerveket a friss levegőt érkeztető vezető torokból (I) annak hossztengelyével (10) szöget, adott esetben derékszöget bezáró egy vagy több terelő tag (2) segítségével továbbító és szétterítő befúvó szerkezet (I) vagy 40 annak sorozata alkotja, az egy vagy több befúvó szerkezet (I) az általa kibocsátott légnyaláb útján a kezelendő teret (15) általában egy, az ún. tartózkodási zónát magában foglaló primér térre (P), valamint a primér téren (P) kívül eső szekundér 45 térre (S) osztja meg, a befúvó szerkezet (I) adott esetben járulékos terítő felületekkel (19) vannak kiegészítve és legalább egy részük előnyösen a kezelendő tér (15) széle, pl. határoló síkja mentén helyezkedik el, a légtechnikai együttes célszerűen mo- 50 dulegységekbŐl van fölépítve, és befúvó szerkezet (I) ionizációs egység (II) vagy egyéb járulékos légkezelő berendezés (III) pl. fűtő, hűtő, szűrő, akusztikai stb. feladatot ellátó rész vagy egység közül egyet vagy többet tartalmaz.

>3. A 12. igénypont szerinti légtechnikai együttes ki' ítéli alakja, azzal jellemezve, hogy a befúvó szerkezet (I), az ionizációs egység (II) és a járulékos légkezelő berendezések (IÍI) mindegyike egymással ⁵ szabadon társítható modulegységet alkot.

14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti légtechnikai együttes berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hegy a befúvó szerkezet (I) vagy azok sorozata valamilyen léghálózat részét képező tápvezetékhez csatlakozik.

15. A 12-14. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai együttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő tér (15) primér tere (P) egy vagy több légbevezető nyílással (22) és/vagy légkivezető nyílásokkal (23) rendelkezik.

16. A 12-14. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai együttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő tér (15) szekundér tere (S) egy vagy több légbevezető nyílással (24) és/vagy légkivezető nyílással (25) rendelkezik.

17. A 11-16. igénypontok bármelyike szerinti légtechnikai együttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a befúvó szerkezete (I) közelében a terítő idomok (3) és/vagy az irányító ernyők (6) hatékonyságát fokozó szervek, pl. járulékos terítő felületek (19) vannak elhelyezve.

18. A 17. igénypont szerinti légtechnikai együttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a járulékos terítő felületek (19) valamely épületszerkezeti rész, így falburkolat vagy álmennyezet egy egységét, pl. kazettáját képezi.

19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti légtechnikai berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a járulékos terítő felületek (19) kiegészítő terelő elemekkel (19a) vannak ellátva.

20. A 12. igénypont szerinti légtechnikai együttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő tér (15) térelválasztó szerkezetekkel (20) tagolt tartószerkezetben (26) helyezkedik el, a tartószerkezetet (26) pedig előnyösen rácsos tartók, pl. csőkelesztmetszetű rudakból fölépített rácsos keretek alkotják.

21. A 20. igénypont szerinti légtechnikai együttes kivitelialakja, azzal jellemezve, hogy a térelválasztó szerkezetek (2) előnyösen maguk is csőkereszímetszetű rudakból fölépített rácsos tartók, amelyek csőkeresztmetszetü tagjai vagy azoknak egy része az egy vagy több légbefúvó szerkezetet (I) kiszolgáló, azokkal összeköttetésben álló léghálózat részét képezik.

22. A 20. vagy 21. igénypont szerinti légtechnikai együttes kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kezelendő tér (15) egy vagy több légbevezető nyílással (22, 24) és/vagy légii vezető nyílással (23, 25)

55 rendelkezik.