HU183030B - Process for preparing foodstuffs and drinks poor in biogenic amines by means of lactous and/or alcoholic fermentations - Google Patents

Process for preparing foodstuffs and drinks poor in biogenic amines by means of lactous and/or alcoholic fermentations Download PDF

Info

Publication number
HU183030B
HU183030B HU79UE95A HUUE000095A HU183030B HU 183030 B HU183030 B HU 183030B HU 79UE95 A HU79UE95 A HU 79UE95A HU UE000095 A HUUE000095 A HU UE000095A HU 183030 B HU183030 B HU 183030B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
histamine
fermentation
histidine
dsm
preparation
Prior art date
Application number
HU79UE95A
Other languages
German (de)
English (en)
Inventor
Andreas Lembke
Original Assignee
Underberg Emil
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Underberg Emil filed Critical Underberg Emil
Publication of HU183030B publication Critical patent/HU183030B/hu

Links

Classifications

    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23C—DAIRY PRODUCTS, e.g. MILK, BUTTER OR CHEESE; MILK OR CHEESE SUBSTITUTES; MAKING THEREOF
    • A23C9/00—Milk preparations; Milk powder or milk powder preparations
    • A23C9/12—Fermented milk preparations; Treatment using microorganisms or enzymes
    • A23C9/123—Fermented milk preparations; Treatment using microorganisms or enzymes using only microorganisms of the genus lactobacteriaceae; Yoghurt
    • A23C9/1234—Fermented milk preparations; Treatment using microorganisms or enzymes using only microorganisms of the genus lactobacteriaceae; Yoghurt characterised by using a Lactobacillus sp. other than Lactobacillus Bulgaricus, including Bificlobacterium sp.
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23C—DAIRY PRODUCTS, e.g. MILK, BUTTER OR CHEESE; MILK OR CHEESE SUBSTITUTES; MAKING THEREOF
    • A23C19/00—Cheese; Cheese preparations; Making thereof
    • A23C19/06—Treating cheese curd after whey separation; Products obtained thereby
    • A23C19/061—Addition of, or treatment with, microorganisms
    • A23C19/062—Addition of, or treatment with, microorganisms using only lactic acid bacteria, e.g. pediococcus, leconostoc or bifidus sp., or propionic acid bacteria; Treatment with non-specified acidifying bacterial cultures
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23C—DAIRY PRODUCTS, e.g. MILK, BUTTER OR CHEESE; MILK OR CHEESE SUBSTITUTES; MAKING THEREOF
    • A23C19/00—Cheese; Cheese preparations; Making thereof
    • A23C19/06—Treating cheese curd after whey separation; Products obtained thereby
    • A23C19/063—Addition of, or treatment with, enzymes or cell-free extracts of microorganisms
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23C—DAIRY PRODUCTS, e.g. MILK, BUTTER OR CHEESE; MILK OR CHEESE SUBSTITUTES; MAKING THEREOF
    • A23C19/00—Cheese; Cheese preparations; Making thereof
    • A23C19/06—Treating cheese curd after whey separation; Products obtained thereby
    • A23C19/068—Particular types of cheese
    • A23C19/0682—Mould-ripened or bacterial surface ripened cheeses
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23C—DAIRY PRODUCTS, e.g. MILK, BUTTER OR CHEESE; MILK OR CHEESE SUBSTITUTES; MAKING THEREOF
    • A23C9/00—Milk preparations; Milk powder or milk powder preparations
    • A23C9/12—Fermented milk preparations; Treatment using microorganisms or enzymes
    • A23C9/123—Fermented milk preparations; Treatment using microorganisms or enzymes using only microorganisms of the genus lactobacteriaceae; Yoghurt
    • A23C9/1238—Fermented milk preparations; Treatment using microorganisms or enzymes using only microorganisms of the genus lactobacteriaceae; Yoghurt using specific L. bulgaricus or S. thermophilus microorganisms; using entrapped or encapsulated yoghurt bacteria; Physical or chemical treatment of L. bulgaricus or S. thermophilus cultures; Fermentation only with L. bulgaricus or only with S. thermophilus
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23K—FODDER
    • A23K10/00—Animal feeding-stuffs
    • A23K10/10—Animal feeding-stuffs obtained by microbiological or biochemical processes
    • A23K10/12—Animal feeding-stuffs obtained by microbiological or biochemical processes by fermentation of natural products, e.g. of vegetable material, animal waste material or biomass
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23K—FODDER
    • A23K10/00—Animal feeding-stuffs
    • A23K10/10—Animal feeding-stuffs obtained by microbiological or biochemical processes
    • A23K10/14—Pretreatment of feeding-stuffs with enzymes
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23L—FOODS, FOODSTUFFS, OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT COVERED BY SUBCLASSES A21D OR A23B-A23J; THEIR PREPARATION OR TREATMENT, e.g. COOKING, MODIFICATION OF NUTRITIVE QUALITIES, PHYSICAL TREATMENT; PRESERVATION OF FOODS OR FOODSTUFFS, IN GENERAL
    • A23L27/00—Spices; Flavouring agents or condiments; Artificial sweetening agents; Table salts; Dietetic salt substitutes; Preparation or treatment thereof
    • A23L27/20—Synthetic spices, flavouring agents or condiments
    • A23L27/24—Synthetic spices, flavouring agents or condiments prepared by fermentation
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23L—FOODS, FOODSTUFFS, OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT COVERED BY SUBCLASSES A21D OR A23B-A23J; THEIR PREPARATION OR TREATMENT, e.g. COOKING, MODIFICATION OF NUTRITIVE QUALITIES, PHYSICAL TREATMENT; PRESERVATION OF FOODS OR FOODSTUFFS, IN GENERAL
    • A23L5/00—Preparation or treatment of foods or foodstuffs, in general; Food or foodstuffs obtained thereby; Materials therefor
    • A23L5/20—Removal of unwanted matter, e.g. deodorisation or detoxification
    • A23L5/25—Removal of unwanted matter, e.g. deodorisation or detoxification using enzymes
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23L—FOODS, FOODSTUFFS, OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT COVERED BY SUBCLASSES A21D OR A23B-A23J; THEIR PREPARATION OR TREATMENT, e.g. COOKING, MODIFICATION OF NUTRITIVE QUALITIES, PHYSICAL TREATMENT; PRESERVATION OF FOODS OR FOODSTUFFS, IN GENERAL
    • A23L5/00—Preparation or treatment of foods or foodstuffs, in general; Food or foodstuffs obtained thereby; Materials therefor
    • A23L5/20—Removal of unwanted matter, e.g. deodorisation or detoxification
    • A23L5/28—Removal of unwanted matter, e.g. deodorisation or detoxification using microorganisms
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12C—BEER; PREPARATION OF BEER BY FERMENTATION; PREPARATION OF MALT FOR MAKING BEER; PREPARATION OF HOPS FOR MAKING BEER
    • C12C11/00—Fermentation processes for beer
    • C12C11/02—Pitching yeast
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12C—BEER; PREPARATION OF BEER BY FERMENTATION; PREPARATION OF MALT FOR MAKING BEER; PREPARATION OF HOPS FOR MAKING BEER
    • C12C12/00—Processes specially adapted for making special kinds of beer
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12C—BEER; PREPARATION OF BEER BY FERMENTATION; PREPARATION OF MALT FOR MAKING BEER; PREPARATION OF HOPS FOR MAKING BEER
    • C12C12/00—Processes specially adapted for making special kinds of beer
    • C12C12/002—Processes specially adapted for making special kinds of beer using special microorganisms
    • C12C12/008—Lactic acid bacteria
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12C—BEER; PREPARATION OF BEER BY FERMENTATION; PREPARATION OF MALT FOR MAKING BEER; PREPARATION OF HOPS FOR MAKING BEER
    • C12C5/00—Other raw materials for the preparation of beer
    • C12C5/004—Enzymes
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12N—MICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N1/00—Microorganisms, e.g. protozoa; Compositions thereof; Processes of propagating, maintaining or preserving microorganisms or compositions thereof; Processes of preparing or isolating a composition containing a microorganism; Culture media therefor
    • C12N1/20—Bacteria; Culture media therefor
    • C12N1/205—Bacterial isolates
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23C—DAIRY PRODUCTS, e.g. MILK, BUTTER OR CHEESE; MILK OR CHEESE SUBSTITUTES; MAKING THEREOF
    • A23C2250/00—Particular aspects related to cheese
    • A23C2250/30—Blue veined cheeses, e.g. Roquefort, Gorgonzola, Stilton
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12R—INDEXING SCHEME ASSOCIATED WITH SUBCLASSES C12C - C12Q, RELATING TO MICROORGANISMS
    • C12R2001/00—Microorganisms ; Processes using microorganisms
    • C12R2001/01—Bacteria or Actinomycetales ; using bacteria or Actinomycetales
    • C12R2001/225—Lactobacillus

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Food Science & Technology (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Nutrition Science (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Physiology (AREA)
  • Animal Husbandry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Mycology (AREA)
  • Sustainable Development (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Tropical Medicine & Parasitology (AREA)
  • Virology (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Fodder In General (AREA)
  • Coloring Foods And Improving Nutritive Qualities (AREA)
  • Dairy Products (AREA)
  • General Preparation And Processing Of Foods (AREA)
  • Non-Alcoholic Beverages (AREA)
  • Distillation Of Fermentation Liquor, Processing Of Alcohols, Vinegar And Beer (AREA)
  • Storage Of Fruits Or Vegetables (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)

Description

Λ találmány tárgya eljárás amiuukbati szegény élelmiszerek és ilalok lejsava.': és/vagy alkoholos erjesztéssel végzclf előállítására Közelebbről a találmány olyan élelmiszerek, élvezeti cikkek és állati tápok előállítására vonatkozik, amelyek biogén aminokban szegények vagy ilyen aminoktól teljesen mentesek A biogen aminok közül a hisztamint emeljük ki
Az utóbbi években mind szélesebb körű és intenzívebb kutatómunka folyik az élelmiszerekben, élvezeti cikkekben és állati tápokban az egészségre káros anyagok. például a növényvédőszerek, nehézfémek, mikotoxitrok. nitrózaminok és más karcinogén anyagok mennyiségének a lehető legnagyobb mértékű csökkentésére, illetve ideális esetben otyan élelmiszerek, élvezeti cikkek és állati tápok előállítására, amelyek ilyen anyagoktól teljesen mentesek. Az állati tápok esetén azért olyan fontos az említett káros anyagok mennyiségének a lehető legkisebb értéken való tartása, mert ezek a káros anyagok gyakran feldúsulnak mind az állatok szöveteiben (tehát a húsban), mind tejében (de különösen a tehéntejben és az abból készített termékekben).
Ismeretes, hogy bizonyos élelmiszerek, különösen bizonyos alkoholtartalmú italok, így a bor és a sör, továbbá a sajt és a savanyú káposzta fogyasztása migrénhez és fejfájáshoz vezethet, továbbá hogy ezek az élelmiszerek és élvezeti cikkek olyan emberek számára nem tanácsosak, akik különböző jellegű allergiában, hasmenésben, továbbá gyomor- és nyombélfekélyben szenvednek.
Az itt említett hatások vonatkozásában sörrel végzett kísérletek azt látszanak mutatni, hogy a felsőerjesztésű típusok gyakrabban okoznak panaszokat, mint az alsóerjesztésűek. Meglepő módon az is megmutatkozott, hogy azonos alkohol-, kozmaolaj- és komló extraktanyag-tartalmú sörök esetén az említett kedvezőtlen hatások erősen váltakozó mértékben jelentkeztek. Minden esetre tapasztalható volt, hogy a magas fehérje- és aminosavtartalmú sörök fogyasztása kevésbé tanácsos, mint a kisebb fehérjetartalmúaké.
A biogén aminok legtöbbször csupán a mezőgazdasági termények feldolgozása során kerülnek az élelmiszerekbe. Egy ilyen biogén amin - miként említettük a hisztamin.
Megállapítottuk, hogy számos mikroorganizmus képes a mezőgazdasági terményekben megtalálható hisztidint a biogén hisztaminná dekarboxilezni.
A hisztamin olyan vegyület, amely már a legkisebb koncentrációkban is embereknél erős fiziológiai reakciókat, például fejfájást (migrént), hányingert és hasmenést vált ki. A hisztamin jelentős tényező továbbá az allergiák és az anafilaxia vonatkozásában.
A hisztamin erős bázjs, amely savakkal sót képez. A hisztamin előfordul növényekben, például parajban vagy csalánban, de megtalálható különböző állati és emberi szövetekben. A bazofil leukociták inaktív formában hisztamint halmoznak fel, ezekből azonban a hisztamin felszabadulhat allergrkus reakciók, ionizáló sugárzás, szövetroncsolódás vagy úgynevezett liberátorok hatására.
Feltételezhető továbbá, hogy a gyomornyálkahártya és a gyomornedv hisztamintartalma, továbbá a fekélyes megbetegedések visszaeső jellege között szoros az összefüggés. A krónikus gyomorfekélyek lényegesen kedvezőbb állapotra hozhatók hisztaminreceptor antagonisták beadása esetén. Ugyanez érvényes a migrének eseten is. A mígrenprofilaxia, vagyis a migrének fellépésének megelőzése szempontjából a hisztaminmcnles étrend igen nagy jelentőségű.
A krónikus nyombélfekélyben szenvedő személyek esetén a korpusz-nválkahártyában lényegesen kisebb mennyiségű hisztamin halmozódik fel, mint az egészséges gyomrúaknál. Míg az egészséges személyek a táplálkozás során a szervezetbe jutó hisztamint egy hisztamináz segítségével lebontják, ennek az enzimnek a hiánya esetén az úgynevezett hisztamin-fejfájás (Ilortonszindróma) jelentkezik. Ugyancsak a hisztamin váltja ki a Bing-fejfájás szindrómát és a Harris-neuralgiát, amelyek legtöbbször csak bizonyos napszakokban, főleg éjszaka csúcsszerűen jelentkező zavarok féloldali fájdalmakkal a szem-, homlok- és halántéktájon, illetve könnyezésscl, arc- ás szemkivörösödcssel, továbbá az orrnyálkahártya duzzadásával. Ezek a tünetek is sikerrel kezelhetők antihisztaminikumokkal.
A deszenzibilizálást és a hisztaminnal szembeni megnövelt ellenállóképesség kialakítását hisztamin-azoproteinek beadása útján lehet elérni. Normál körülmények között a vérszérumban egy antihisztamin-faktor található, amelynek hiánya látens allergia jeleként fogható fel.
A hisztamin kiválasztása a széklettel és a vizelettel történik.
A hisztamin növeli a simaizomzat összehúzódását és a véredényizmok elernyedését váltja ki. Ilyen módon a vérnyomás csökken, de a kapilláris penneabilitás nő, miáltal a bőrben ödémák és pörsenések jöhetnek létre. Az emberi vérszérum képes szabad hisztamint megkötni. Allergiában szenvedőknél ez a megkötési képesség erősen lecsökkent, egy úgynevezett antipexin gátolja.
Az egészséget veszélyeztető toleranciahatárként Marquardt (lásd Marquardt, H.: ,,Die Weinwirtschaff', 127. oldal; a könyv 1978-ban jelent meg) 1 kg dehnlskerre vagy élvezeti cikkre, például borra vonatkoztatva 2 nig hisztamint ad meg.
Megvizsgáltuk számos különböző élelmiszer és élvezeti cikk hisztamin-tartalmát. Tejtermékeknél az 1. táblázatban látható értékeket kaptuk.
Z. táblázat
Különböző tejtermékek hisztamin-tartalma
Tejtermék Hisztamin (mg/kg)
pasztőrizált teljes tej 0,3
pasztőrizált teljes tej 0,5
pasztőrizált teljes tej 0,7
homogenizált teljes tej 0,8
homogenizált teljes tej 0,8
aludt tej 1,2
joghurt 2,1
joghurt 1,7
tilsiti sajt (zsíros) 50.0
tilsiti sajt (zsíros) 60,2
Gouda-sajt (zsíros) 54,0
Gouda-sajt (zsíros), osztrák eredetű 41,0
Gouda-sajt (zsíros), holland eredetű 180,0
Camembert-sajt (zsíros) 35,0
Camembert-sajt (zsíros) 55,0
Stilton-sajt (zsíros), angol eredetű 158.0
liarzi sajt 390,0
harzi parasztsajt 383,0
183 030
Mint az a táblázatból látható, a különböző teljes tejfélck liisztainin-tartalma jelentősen elmarad a Marquardt által megadott tolcranciacrtéktöl Tulajdonképpen önmagában véve meglepő, hogy a friss tej egyáltalán tartalmaz hisztamint. Feltételezhető, hogy a friss tej liisztanrintartaimának legalábbis egy része onnan származik, hogy a tehenek a különböző tápokkal, de elsősorban is a silótakarmánnyal hisztamint vesznek magukhoz, cs ez, a hisztamin a tejbe jut Ugyanakkor az is látható az. í. táblázatból, hogy a savanyított tejtermékek, így például a joghurtok, lovábbá a sajtok hisztamin-tartalma jóval nagyobb a friss tejénél. Mint már említettük, bizonyos mikroorganizmusok képesek a tejfehérjében lévő hisztidint dekarboxilcződés útján hisz.taminná alakítani, fgy a tej megsavanyításánál és a sajtgyártásnál a hisztamintartaioin drasztikusan megnő. Mindössze 50 g harz.i parasztsajt elfogyasztásakor közel 20 mg hisztamint veszünk magukhoz, vagyis a tízszeresét annak, amit Marquardt 1 kg italra, például borra toleranciaértékként megadott.
Λ boroknak is meglehetősen nagy a liisz.tainin-tartalmuk, mégpedig főleg a vörösboroknak és a pezsgőknek. Ebben az. esetben is a hisztamin mint azt a későbbiekben meg tárgyalni fogjuk azáltal képződik, hogy a mustban vagy a cefrében megtalálható fehérjékben előforduló hisztidin mikroorganizmusok hatására hisztaminná alakul. Különböző borok vizsgálatánál kapott eredményeket a 11. táblázatban ismertetjük.
//. táblázat
Különböző borok hisz.taniin-tartalma
Termék Hisztamin (mg/kg)
asztali bot (moseli) 0,5
asztali bor (francia eredetű) 1,6
minőségi bor (moseli) 1,1
kabinetbor (rheinhessen-i) 3.0
kabinetbor (rheinhessen-i) 4,5
aszubor (rheingau-i) 1,7
vörösbor (ahr-i) 5,6
tokaji 1,1
száraz tokaji 3,2
vörösbor (osztrák eredetű) 7,4
száraz pezsgő (német) 5.1
pezsgő (francia) 7,8
Mint korábban már említettük, a sörök vizsgálata során megállapítható, hogy a fehérjékben gazdag sörök kevésbé kedvezőek, mint a fehérjékben és aminosavakban szegények. Ezeknek a söröknek a hisztamin tartalma vizsgálata során azt is megállapítottuk, hogy a fehérjékben dús sörök hisztamin-tartalma is különösen nagy, és hogy még az alkoholmentes sörök is viszonylag nagy mennyiségű hisztamint tartalmazhatnak.
A III. táblázatban különböző sörök hisztamin-tartalmát adjuk meg, jelezve a kísérletek számát is.
Azt tapasztaltuk, hogy tejsavas és/vagy alkoholos erjesztéssel előállított élelmiszerekben és italokban az egészségre ártalmas biogén aminoknak, főleg a hisztamínnak a mennyisége jelentősen csökkenthető azáltal, hogy az élelmiszer vagy ital előállításának valamelyik fázisában olyan mikroorganizmust adagolunk, amely a kiindulási anyagokban megtalálható hisztidint az egészségre ártalmatlan anyagokká alakítja és így meggátolja annak hisztaminná való átalakulását.
Hl. táblázat
Kísérlet száma Sör típusa Hisztamin (mg/kg)
1. alt' 4,5
2. alt' 9.8
3. alt’ 8,0
4. alt1 6.8
5. alt1 5,0
6. weiss2 5,3
7. weiss2 4,9
8. weiss2 4,0
9. weiss2 4,7
10. maiz3 6,8
11. alkoholmentes 7,5
12. alkoholmentes 4,6
13. export 3,2
14 export 2,9
15. export 11,2
16. export 7,0
17. export 6,6
18. export 7,2
19. pils4 3,5
20. pils4 0,2
21. pils4 7,4
22. pils4 5,8
23. pils4 5,2
24. pils4 5,9
25. pils4 8.7
1 német sörféleség, barna sör magas alkoholtartaloiqnral 2 világos német sörféleség viszonylag alacsony alkohpl; tartalommal 3 német barnasör 4 világos német sörféleség.
A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás biogén aminokban szegény élelmiszerek és italok tejsavas és/vagy alkoholos erjesztéssel végzett előállítására. A találmány szerinti eljárásra jellemző, hogy a kiindulási anyagokat sterilezzük, majd az élelmiszer vagy az ital előállításának valamelyik fázisában a DSM (Deutsche Sammlung von Mikroorganismen) intézetben letétbe helyezett és a köz számára hozzáférhető Saccharomyces cerevisiae DSM 70449. Streptococcus thermophilus DSM 20479 vagy Lactobacillns delbruecki DSM 20074 mikroorganizmustörzs tiszta egy ejt-tenyészetét és adott esetben az adott élelmiszer vagy ital készítése során szokásosan alkalmazott mikroorgau'zniusok valamelyikét adagoljuk, majd a kapott, hisztid! i- vagy hiszlaminmentes terméket kívánt esetben önma. ában ismert módon további erjesztésnek vetjük alá.
A találmány szerinti eljárás olyan élelmiszerek és italok előállításához alkalmazható, amelyek elkészítésében mikroorganizmusok állal előidézett átalakulások mennek végbe. Ilyen átalakulás például a sör- és borkészítésben az alkoholos erjedés, továbbá a tejsavas erjedés és azok a folyamatok, amelyek a sajtgyártásnál mennek végbe. Ilyen vonatkozásban utalunk arra. hogy tejsavas erjedés nemcsak savanyú tejtermék, mint például az aludttej, joghurt vagy túró előállítása során megy végbe, hanem a savanyú káposzta vagy kovászok uborka előállítása során is.
A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a kiindulási anyagot sterilezzük. majd a Lactobacillus deibruecki DSM 20074 törzs tiszta tényé3
-3i 85 030 szelével inokuláljuk. Λ nevezel! bacillus a kiindulási anyagban lévő hisztidini ammónia felszabadulása közben de/an,inálja. így hisztamin nem képződhet, bz az egy széni eljárásmód különösen savanyúságuk elkészítéséhez alkalmas. Λ célszerűen 35 45 (ion végzett erjesztést 6 20 napon át folytatjuk. Λ savanyúság nem tartalma his/.taniint kimutatható mennyiségben.
Λ találmány értelmében úgy is eljárhatunk, hogy például bor előállítása esetén a stcrilczett kiindulási anyagot a Laetobacillus delbruecki törzzsel beoltjuk és tejsavas erjesztésnek vetjük alá. míg a kiindulási anyagban lévő hisztamin teljes mennyisége dezaniinálódott. Ezt követően alkoholos erjesztést indítunk a szokásos élesztőfajtákkal. Ezek az élesztőfajták képeznének hisztamint a hisztidinből, csakhogy már nincs hisztidin az anyagban, ezért a szokásos alkoholos erjesztés végén hisztaminmentcs terméket kapunk.
A tejsavas erjesztést követő alkoholos erjesztés fakultatív lépés, amely csak alkoholos italok készítése során hajtható végre. Hisztaminmentcs üdítőital előállítása céljából például el nem erjesztett gyümölcslevekből az összes hisztidint a találmány szerinti módon. Lacto bacillus törzzsel végzett (cjsavas erjesztéssel el tudjuk távolítani. A hisztidin- és hisztaminmentes gyümölcslét kívánt esetben a szokásos módon gyűrni,lesborrá erjeszthetjük. A másodlagos alkoholos erjesztéshez használt mikroorganizmus hisztamin termelésére képes lehet; ennek nincs jelentősége, mert a hisztidint az első lépesben már eltávolítottuk.
A találmány szerinti eljárás különösen sörgyártásnál rendkívül előnyös; már az alkoholos erjedést megelőzően végrehajtott gyártási műveletnél végben,ehet a hisztidin mikroorganizmust,k által kiváltott átalakulása hisztaminná. A gabonafehérjék, így például az árpafehérje ugyanis jelentős mennyiségű hisztidint tartalmaz. A Souci, Fachmann és Kraut által publikált tápérték-táblázatokban (megjelentek a stuttgarti Wiss. Verlagsgesellschaft gondozásában 1977-ben) foglaltak tanúsága szerint 1 kg árpaliszt 1,4-2,5 g hisztidint tartalmaz, továbbá a kilogrammonként 97-113 g fehérjét tartalmazó, pelyvátlanított árpa hisztidin-tartalma kilogrammonként mintegy í,8 g. A malátakészítés során a cefrézőkádban és a főzőüstben a gabonafehérje proteolízise megy végbe. Ekkor a maláta már olyan mikroorganizmusokat, például Saccharomyces diastatícust, Laetobacillus fermentumot, Laetobacillus pastorianust és Pediococcus cerevisiaet tartalmaz, amelyek a hisztidin hisztamin képződése közbeni dekarboxileződését idézik elő. A kérdéses mikroorganizmusok ebben az. esetben természetesen nem speciális körülmények között tenyésztett egysejt-tenyészetek, hanem a természetes környezetükben található törzsek, amelyek - miként korábban már utaltunk rá általában éppen a hisztidin nem kívánt átalakulását hisztaminná idézik elő.
A hisztidinnek káros hisztamin képződése közben jníkrobiálisan dekarboxileződését csak az elcukrosítási folyamat végén termikus inaktiválással lehet megszakítani, a megszakításra azonban nincs mód a primer erjesztés vagy az érlelés során. Az erjesztőkádakba jutó, hisztidin-dckarboxilczcst kiváltó mikroorganizmusok ezek közé számos különböző Saccharomyces ccrcvisiac törzs tartozik képesek tehát arra, hogy jelentős mennyiségű hisztamint képezzenek.
Felismertük, hogy hisztamintól mentes sört tudunk úgy előállítani, hogy már az. alkoholos erjesztést meg 4 előzőén a cefre és a maláta csíraflóráját termikusán inaktiválpik. majd az ezekben a kiindulási anyagokban lévő íriszt idini lebontjuk úgy, hogy a cefréhez Laetobacillus dclbriicki-törzs egysejt tenyészetét adjuk.
Λ Laetobacillus delbrücki tiszta tenyészetének adagolásit megelőzően a cefre sterilizálását célszerűen úgy érjük el, hogy a cefrét 30 40 perc leforgása alatt 62 C és 65 °C közé eső hőmérsékletre melegítjük. Ezután a cefrét 45 ’C-ra hűtjük, majd ezen a hőmérsek10 létén Laetobacillus delbrücki tiszta tenyészetével beoltjuk. Az így kezelt cefrében a Laetobacillus delbrücki hatására a glükóz, és a maltóz tejsav képződése közbeni jelentős mértékű homofermentatív átalakulása megy végbe, és ezzel egyidejűleg a jelenlévő hisztidin primer 15 ammónialchasadás útján glutaminsawá alakul át. Ennek a lépésnek a végrehajtása során a tejsavképződés előrehaladását és a hisztidinnek ezzel párhuzamosan végbemenő átalakulását glutaminsawá állandóan ellenőrizzük.
Miután a cefre érlelésének befejezését, illetve a cefre megsavanyítását követően a benne lévő hisztidin messzemenőkig átalakult L-glutaminsawá, akkor végrehajtjuk a fő erjesztést, azaz a sör alkoholos erjesztését élesztőgomba, mégpedig Saccharomyces cerevisiae hozzáadása útján. Ezt az alkoholos erjesztést célszerűen az élesztőgombából készült olyan tiszta tenyészet oltásával hajtjuk végre, amely a hisztidin lebomlásakor képződő ammóniát, a hisztidinből képződő glutaminsavat és a Lactobacillus delbrücki által képzett tejsavat legalább is rész30 ben metabolizálni képes. Az alkoholos erjesztést tehát olyan Saccharomyces cerevisiae törzzsel kell végrehajtani, amely a korábban a Laetobacillus delbrücki által képzett melléktermékeket optimális módon lebontja. Az így ismertetett módon lehetséges hisztamintól men35 tes sört előállítani. Ha ezt az eljárást alkoholmentés sör előállítására alkalmazzuk, akkor valóban előállítható hisztamintól és alkoholtól mentes sör.
Igen előnyösen hajtható végre a hisztidin előbbiekben ismertetett átalakítása ammóniává és glutaminsawá más alkoholtartalmú termékek, például bor és szeszes italok előállításánál, amikor hisztamintól mentes alkoholtartalmú termékeket kapunk. Ezekből azután hisztamintól mentes másodlagos termékek, például hisztamintól mentes étkezési ecet állítható elő.
A fenti megnevezett mikroorganizmusokon kívül a Lac'obacillus helveticus, Laetobacillus bulgaricus és a Laetobacillus acidophilus egysejt-tenyészetei is alkalmazhatók. Az adott esetben technikai minőségű kiindulási tenyészetből egysejtű kultúrát különítünk el, majd ezt egy alkalmas tápoldatban pantoténsav, niacin, riboflavin és kalcium adagolása mellett szaporítjuk. Az optimális tenyésztési hőmérséklet 40-44 °C. A Laetobacillus delbrücki törzsből hasonlóképpen állítjuk elő az egysejttenyészetet.
I. példa
Gyakorlatilag hisztamintól mentes sor előállítása
Az eddigiekben alkalmazott sörgyártási technológiáknál három lényeges munkafázist különböztetünk meg (lásd például Osl Rassow: „Lehrbucli der chemischen Tcelmologic” c. könyvének 1394 1405. oldalán; a könyv 1965-ben a Johann Ambrosius Barth Verhü65 lipcsei kiadó gondozásában jelent meg)
-4l 83 030
1) Malátagyárfás
A sör fő nyersanyaga, az árpa elsődlegesen nem tartalmaz. erjeszthető extraktumot. Az árpát először a malátáz.óban csírázni hagyjuk, amikoi olyan enzimek képződnek, amelyek a mag vízben oldhatatlan keményítőjét oldható cukrokká alakítják. A csírázáskor képződő enzimek hatására más nagymolekuiasúlyú anyagok is kismolekulasúlyúakká alakulnak. Végül a csíráztatott árpát szárítjuk, amikor szín- és aromaanyagok képződnek.
2/ Sörfőzés
A malátát aprítjuk, majd meleg vízzel kezeljük (cefrézzük). A már benne lévő oldható anyagok ekkor oldódnak. További mennyiségű keményítő ekkor enzinratikusan oldható maltózzá alakul át. Szűrése után a cefrét komló adagolása mellett főzzük cs ekkor több vagy kevesebb vizet lepárolunk. A forró cefrét a komlótól elválasztjuk.
3) Érlelés
A komló elválasztása után a forró cefrét rövid időn belül alsóerjesztésű sörök előállítása esetén 5 7 °C-ra, míg a felsőerjesztésű sörök esetén 14 16°C-ra kell le hűteni. A sörélesztőt a lehűtött cefréhez hozzáadjuk, majd a megadott hőmérsékleteken általában 8 10 napos erjesztést végzünk. Az így kapott söröket tárolópincékben ntóerjesztésnek vetjük alá, majd végül az élesztőtől szűréssel elválasztjuk és letöltjük.
A sörgyártásra eddig ismertté vált eljárást hisztamintól mentes sör előállítása céljából a találmány értelmében a következőképpen hajtjuk végre:
Meglepő módon megállapítottuk, hogy a malátává átalakult árpamag felületén már számos mikroba van. Ezek okozzák azt, hogy a víz jelenlétében végbemenő cefreérés során nem csak a vízoldhatatlan keményítőnek vízoldható cukrokká való kívánt átalakulása megy végbe, hanem a gabonafehéijében bőségesen előforduló hisztidin ezeknek a mikrobáknak a hatására hisztaminná dekarboxileződik. Megmutatkozott továbbá, hogy ezek a nem kívánatos mikrobák hőre érzékenyek.
A találmány szerinti eljárás végrehajtása során ezért a csíráztatott árpa felületét a zavaró mikrobáktól megszabadítjuk úgy, hogy az árpaszemeket leforrázzuk vagy 10 percen át 75-100 °C-os vízbe mártjuk. A vizet ezután eltávolitjuk, majd 50 °C-os vízzel többszöri utánöblitést végzünk.
Ezután a szokásos módon a malátát sörétnagyságúra aprítjuk, majd végrehajtjuk a cefrézést, a komló adagolását és a cefre főzését.
A találmány szerinti eljárás egy további lényeges jellemzője az, hogy a komlótól megszűrt cefre hűtését abszolút tiszta, dezinffciált, nyitott vagy zárt hűtőben végezzük, miáltal a hűtési folyamat közben megakadályozzuk olyan mikrobák általi újabb fertőzést, amelyek a még mindig a cefrében lévő hisztidin hisztaminná való dekarboxileződését idézik elő.
A cefrének a kívánt extraktumtartalomra való beállításához is tökéletesen csírátlanított vizet szükséges alkalmazni.
A beoltást Saccharomyces cerevisiae olyan vizsgált egysejt-tenyészetével végezzük, amely nem idézi elő a hisztidin dekarboxileződését.
2. példa
Ifisztaminnwiites savanyú uborka előállítása kg frissen szedett, savanyú uborka készitcschez szokásos méretű uborkát nyomásálló edényben 0,5 I percen át túlhevitett vízgőzzel kezelünk, hogy az uborka felületen lévő mikroorganizmusokat elpusztítsuk. A szokásos fűszereket. így vágott hagymát, kaprot és mustármagot forró vízhez adunk cs a forralást meg két percig folytatjuk, hogy a fűszeres lében életképes csira ne maradjon. Ezután a vizes oldatot 45 °C-ra hűtjük és steril körülmények között az uborkás edénybe öntjük. Ezt követően az anyagot a Lactobacillus delbrücki egysejt-tenyészetével beoltjuk. 35 -45 °C közötti hőmérsékleten a tejsavas erjesztést 2 hétig folytatjuk. A Lacto bacillus delbrücki a hisztidint ammónia felszabadítása közben dezaminálja.
A savanyú uborkát üvegekbe töltjük és steril körülmények között lezárjuk.
A terméket bisztamin kimutathatóságára vizsgáltuk. A már részletezett módszerrel hisztarnint nem tudtunk kimutatni, azaz a termek hisztamintartalma 0,1 mg/kg alatt volt.
Λ kísérletet ismételtük további 50 kg uborkával azzal az eltéréssel, hogy a vízgőzös csíramentesítést elhagytuk és nem végeztünk oltást a Lactobacillus delbrücki törzszsel. hanem az erjedést az uborkán meglévő mikroorganizmusok hatására hagytuk beindulni. A máskülönben azonosan kezelt termék 9,8 mg/kg hisztarnint tartalmazott.
3. példa
Hisztaminmentes savanyú káposzta előállítása
Frissen szedett káposztát metélünk, sózunk és a szokásos fűszereket adjuk hozzá. A káposztát egy percig túlhevitett vízgőzzel kezeljük a jelenlévő mikroorganizmusok elpusztítása céljából. Amikor a káposzta hőmérséklete már nem haladja meg a 45 °C-ot, az anyagot a Lactobacillus delbrücki törzs egysejt-tenycszetével beoltjuk. A tejsavas erjesztést 35- 45 C-on 2 hétig folytatjuk. A kész savanyú káposztában bisztamin nem volt kimutatható.
Párhuzamos kísérletben a káposztái azonos módon kezeljük, azzal az eltéréssel, hogy forró-gőzös csíramentesítést nem alkalmazunk és a káposztát nem oltjuk a fent említett törzzsel. A tejsavas erjedés a káposztában meglévő mikroorganizmusok hatására indult be. A kész savanyú káposzta hisztamin tartalma 10,2 mg/kg volt.
4. példa
Hisztaminmentes bor készítése
A szőlőt a szokásos módon préseljük, és a mustból az üledéket elválasztjuk. A mustot azonnal pasztőrizáljuk vagy 62-68 °C-on végzett 30 perces hőkezeléssel, vagy a mustot vékony folyadék-film alakjában 71 74 C-on 1 percig hökezelve.
A pasztőrizált mustot azonnal 15 20 °C-ra hűtjük cs a Lactobacillus delbrücki törzs egyscjt-tenyészetcvel beoltjuk. A Lactobacillus delbrücki törzs a hisztidint ammónia képződése közben dezaminálja.
A beoltott must tejsavas erjesztését 15 20 °C-oii 24-28 órán át folytatjuk. A tejsavas erjesztés vegén a 5
-5183 030 inikioorgani/uius az összehisztidint lebontotta, ugyanakkor a cukornak egy kis részét tejsavvá nrctabolizálta.
Azután a musthoz élesztőt adunk és az alkoholos erjesztést a szokásos módon végezzük. Az alkoholos erjedés során a Laktohacillus delbrücki mikroorganizmus állal termelt tejsav egy részét az élesztő feléli, de kis mennyiségű tejsav marad a kész borban cs tökéletesíti annak zamatul.
Az. alkoholos erjesztéshez használt élesztő nem volt cgysejt-tcnyész.et. hanem természetesen előforduló élesz- ·, tő. amely ha van a mustban hisztidin azt hisztaminná dekarhoxilczte volna
Az alkoholos erjedés után a bort a szokásos kezeléseknek vetjük alá, azaz hűtjük, szűrjük cs palackozzuk. A borban hisztamint nem lehet kimutatni. A bor zamata, ·, illata és színe pazar.
Kontroll kísérletben a friss mustot a fentiek szerint pasztőrizáljuk cs hűtjük, utána azonban nem oltjuk be egysejt-tenyészettcl, hanem azonnal adagoljuk az első kísérlethez is használt élesztőt. Az alkoholos erjesztést 2 a leírt módon végezzük, utána a bort hűtjük. szűrjük és palackozzuk. A bor hisztamin-tartalma 2,5 mg/kg. ami fehér bor esetében átlagos érték. A bor színe és , illata kiváló, íze azonban a találmány szerint készített bor íze mögött marad 2
5. példa
Hisztaminmentes joghurt előállítása
Friss tejet pasztőrözünk, majd 35 45 °C-ra hűtünk. 2 A tejet a Lactobaeillus yoghurt törzs egysejt-tenyészetével, valamint a Strcptococcus thermophilus törzs egysejttenyészetével beoltjuk, majd 12 órán át 35 45 °C-on tartjuk. A két törzs a hisztidint ammónia felszabadítása közben dezaininálja. A kész joghurtot poharakba töltjük ; és hűtjük. A joghurt kimutatható mennyiségű hisztamint nem tartalmaz, íze kiváló.

Claims (6)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK t
    1. Eljárás biogén aminokban szegény élelmiszerek és italok tejsavas és/vagy alkoholos erjesztéssel végzett előállítására, azzal jellemezve, hogy a kiindulási anyagokat sterilezzük, majd az élelmiszer vagy az ital előállításának valamelyik fázisában a Saccharomyces cerevisiae DSM 70449, a Streptococcus thermophilus DSM 20479 5 vagy a Lactobaeillus delbruecki DSM 20074 jelű mikroorganizmus-törzs tiszta egysejt-tenyészetét és adott esetben az. adott élelmiszer vagy ital készítése során szokásosan alkalmazott mikroorganizmusok valamelyikét adagoljuk, majd a kapott, hisztidin- és hisztaminmentes 0 terméket kívánt esetben önmagában ismert módon további erjesztésnek vetjük alá.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja alkoholtartalmú ital, előnyösen sör, bor vagy égetett szeszes ital előállítására, azzal jellemezve, hogy a steri5 lezett kiindulási anyaghoz a Saccharomyces cerevisiae DSM 70449 jelű törzs tiszta egysejt-tenyészetét adjuk és az anyagot alkoholos erjesztésnek vetjük alá.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja alkoholtartalmú ital, előnyösen sör, bor vagy égetett szeszes ital előállítására, azzal jellemezve, hogy a sterilezett kiindulási anyaghoz Lactobaeillus delbruecki DSM 20074 jelű mikroorganizmus-törzs tiszta egysejttenyészetét adjuk, az anyagot tejsavas erjesztésnek vetjük alá, majd a kapott, hisztidin- és hisztaminmentes terméket a szokásos módon alkoholos erjesztésnek vetjük alá.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja tejsavas erjesztésű zöldségfélék, előnyösen savanyú
    ΙΟ uborka vagy savanyú káposzta előállítására, azzal jellemezve, hogy a vízgőzzel és/vagy vizes forralással sterilizált kiindulási anyagokhoz a Lactobaeillus delbruecki DSM 20074 jelű törzs tiszta egysejt-tenyészetét adjuk és a tejsavas erjesztést 35- 45 °C-on 1—2 héten keresztül végezzük.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja erjesztett tejtermékek, előnyösen joghurt előállítására, azzal jellemezve, hogy a kiindulási pasztőrözött tejhez a Streptococcus thermophilus DSM 20479
  6. 10 jelű törzs egysejt-tenyészetét, valamint az adott tejtermék előállításához szokásosan használt mikroorganizmusok valamelyikét adjuk és az anyagot 35-45 °C-on 8 16 órán át erjesztjük.
HU79UE95A 1978-09-04 1979-09-03 Process for preparing foodstuffs and drinks poor in biogenic amines by means of lactous and/or alcoholic fermentations HU183030B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
CH929578A CH641644A5 (de) 1978-09-04 1978-09-04 Verfahren zur herstellung von histamin-armen, bzw. histamin-freien nahrungsmitteln, genussmitteln und futtermitteln und so hergestellte produkte.

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU183030B true HU183030B (en) 1984-04-28

Family

ID=4350444

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU79UE95A HU183030B (en) 1978-09-04 1979-09-03 Process for preparing foodstuffs and drinks poor in biogenic amines by means of lactous and/or alcoholic fermentations

Country Status (22)

Country Link
JP (1) JPS5539798A (hu)
AR (1) AR225293A1 (hu)
AT (1) AT374089B (hu)
AU (1) AU526269B2 (hu)
BE (1) BE878568A (hu)
CA (1) CA1135110A (hu)
CH (1) CH641644A5 (hu)
DD (1) DD150426A5 (hu)
DE (1) DE2933041A1 (hu)
DK (1) DK368479A (hu)
ES (1) ES483819A1 (hu)
FR (1) FR2434582A1 (hu)
GB (1) GB2031948B (hu)
HU (1) HU183030B (hu)
IT (1) IT1122949B (hu)
LU (1) LU81643A1 (hu)
MX (1) MX6665E (hu)
NL (1) NL7906522A (hu)
NZ (1) NZ191395A (hu)
PT (1) PT70133A (hu)
SE (1) SE448932B (hu)
YU (1) YU215779A (hu)

Families Citing this family (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB8319540D0 (en) * 1983-07-20 1983-08-24 Bovril Ltd Amine removal
DE3819012A1 (de) * 1988-06-03 1989-12-14 Angelo Schuler Mittel zur bekaempfung von clostridien
GB9727470D0 (en) 1997-12-30 1998-02-25 Genencor Int Bv Proteases from gram positive organisms
ES2364110B1 (es) * 2008-12-04 2012-06-27 Bioges Starters S.A. Procedimiento para eliminar tiramina de diferentes fuentes.
US20130084358A1 (en) * 2010-06-11 2013-04-04 Novozymes A/S Method To Reduce Biogenic Amine Content in Food
ES2408509B1 (es) * 2011-10-07 2014-07-15 Consejo Superior de Investigaciones Cientficas (CSIC) Extractos enzim�ticos de hongos de la vid que degradan aminas bi�genas en vinos.
ITRM20110656A1 (it) 2011-12-09 2013-06-10 Esseoquattro Spa Imballaggio per alimenti freschi di origine animale che inibisce lo sviluppo delle ammine biogene
WO2023050486A1 (zh) * 2021-09-28 2023-04-06 祁东农交汇食品有限公司 一种低生物胺含量的辣椒酱及其制备方法

Also Published As

Publication number Publication date
AU526269B2 (en) 1982-12-23
NL7906522A (nl) 1980-03-06
DD150426A5 (de) 1981-09-02
DE2933041C2 (hu) 1989-06-29
GB2031948B (en) 1983-03-30
AT374089B (de) 1984-03-12
DE2933041A1 (de) 1980-03-13
GB2031948A (en) 1980-04-30
YU215779A (en) 1983-02-28
LU81643A1 (de) 1979-12-07
BE878568A (fr) 1979-12-31
JPS5539798A (en) 1980-03-19
MX6665E (es) 1985-10-07
FR2434582A1 (fr) 1980-03-28
FR2434582B1 (hu) 1985-04-19
DK368479A (da) 1980-03-05
AU5028179A (en) 1980-03-13
ATA554279A (de) 1983-08-15
NZ191395A (en) 1982-03-23
IT7925449A0 (it) 1979-09-03
SE7907244L (sv) 1980-03-05
CA1135110A (en) 1982-11-09
ES483819A1 (es) 1980-09-01
IT1122949B (it) 1986-04-30
SE448932B (sv) 1987-03-30
AR225293A1 (es) 1982-03-15
CH641644A5 (de) 1984-03-15
PT70133A (de) 1979-09-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
Chaves‐López et al. Traditional fermented foods and beverages from a microbiological and nutritional perspective: the Colombian heritage
Gadaga et al. A review of traditional fermented foods and beverages of Zimbabwe
Kaur et al. Traditional bio-preservation in beverages: Fermented beverages
JP2004313032A (ja) 機能性素材の製法
JPS62138435A (ja) チコリ系飲料およびその製法
JP2004215529A (ja) 風味の良いｇａｂａ高含有乳酸菌発酵飲食品及び調味食品の製造法
EP1534815B1 (en) Alcoholic beverages derived from animal extract, and methods for the production thereof
US8153175B2 (en) Method of producing GABA-containing fermented product
CN109247472A (zh) 一种乳酸菌发酵水果制品及其制备方法
HU183030B (en) Process for preparing foodstuffs and drinks poor in biogenic amines by means of lactous and/or alcoholic fermentations
JP3596772B2 (ja) 食肉から抽出されたブイヨンを原料としたアルコール飲料およびその製造方法
CN109497499B (zh) 一种桑葚酱油
JP2913413B2 (ja) 乳清含有アルコール飲料
KR100868974B1 (ko) 감 발효주의 제조방법
US20050056152A1 (en) Solid fermentation starter having improved storage stability
US6210719B1 (en) Yogurt flavor composition
KR20040085295A (ko) 유산균을 이용한 복분자 발효음료의 제조방법
JP3337098B2 (ja) 酸性乳清発酵製品及びその製造方法
CN113331331A (zh) 一种益生菌发酵饮品的制备方法
KR102416803B1 (ko) 배치식 살균과 후살균 공정을 이용한 상온유통 스파우트 파우치 포장 식물성 발효 유산균 음료 개발
CN112971083B (zh) 一种具有天然抗菌功能的菌菇汤的制备方法
CN106754216A (zh) 一种柿子醋及其制备工艺
JPH0328185B2 (hu)
CN111418671A (zh) 一种茯茶发酵蔬菜复合饮品及其制备方法
JPS6342515B2 (hu)

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee