HU182928B - Process for preparing bis/trifluoro-methyl-imino/-thiazolidine derivatives and fungicide compositions containing such compounds - Google Patents
Process for preparing bis/trifluoro-methyl-imino/-thiazolidine derivatives and fungicide compositions containing such compounds Download PDFInfo
- Publication number
- HU182928B HU182928B HU79BA3758A HUBA003758A HU182928B HU 182928 B HU182928 B HU 182928B HU 79BA3758 A HU79BA3758 A HU 79BA3758A HU BA003758 A HUBA003758 A HU BA003758A HU 182928 B HU182928 B HU 182928B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- formula
- alkoxy
- compound
- weight
- group
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
- C07D277/00—Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings
- C07D277/02—Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings not condensed with other rings
- C07D277/20—Heterocyclic compounds containing 1,3-thiazole or hydrogenated 1,3-thiazole rings not condensed with other rings having two or three double bonds between ring members or between ring members and non-ring members
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
- A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
- A01N47/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom not being member of a ring and having no bond to a carbon or hydrogen atom, e.g. derivatives of carbonic acid
- A01N47/08—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom not being member of a ring and having no bond to a carbon or hydrogen atom, e.g. derivatives of carbonic acid the carbon atom having one or more single bonds to nitrogen atoms
Landscapes
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Plant Pathology (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Dentistry (AREA)
- General Health & Medical Sciences (AREA)
- Wood Science & Technology (AREA)
- Zoology (AREA)
- Environmental Sciences (AREA)
- Pest Control & Pesticides (AREA)
- Agronomy & Crop Science (AREA)
- Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
- Thiazole And Isothizaole Compounds (AREA)
- Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
Description
(57) KIVONAT
A találmány tárgya fungicid szer, amely ismert szilárd vagy folyékony hordozóanyagot, előnyösen természetes kőzetzúzalékot vagy nagydiszperzitású kovasavat vagy xilolt és adott esetben felületaktív anyagot, előnyösen dibutil-naftalinszulfonátot vagy dodecil-benzolszulfonsavas-kálciumot tartalmaz.
A találmány szerinti fungicid szer hatóanyagként 0,1—95 súly%-ban valamely (I) általános képletű bisz(trifluor-metil-imino)-tiazolidin-származékot tartalmaz, a képletben
Rí jelentése piperidino-, morfolino-, hexahidroazepinil-, benzil-, adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal, nltrocsoporttal vagy halogénatommal egyszeresen vagy kétszeresen szubsztituált fenilcsoport,
R2 jelentése hidrogénatom,
R3 jelentése ciano-, (1—4 szénatomos alkil) -kar» bonil-, (1—6 szénatomos alkoxi)-karbonil-, vagy (1-4 szénatomos alkoxi)-(l-4 szénatomos alkoxi)-karbonilcsoport, vagy
R2 és R3 együttesen a szomszédos szénatommal együtt egy 5-7 szénatomos 2-oxo-cikloalkanilidéncsoport.
A találmány tárgyához tartozik az (I) általános képletű vegyületek előállítása is. E vegyületeket oly módon állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű alkénszármazékot, ahol Rí, R2 és R3 jelentése a fenti, a (III) általános képletű bisz-(trifluor-metil-imino)-oxálsav-difluoriddal valamely hidrogén-fluoridot megkötő anyag jelenlétében reagáltatunk.
CF3—N=,-f=N—CFΤΓ
Rí—N ZC { X 3 R2 RJ
SH
NH
R1
F-C=N-CFq
I
F-ON-CF3 (I) (II) (III)
-1182 928
A találmány tárgya eljárás új bisz (trifluor-metilimino)-tiazolidin-származékok előállítására, továbbá e vegyületeket tartalmazó fungicidszerek.
Mint ismeretes a növények gombás fertőzése ellen széles körben alkalmazzák a cink-etilén-bisz-ditiokarbamátot. [Phytopathology 33, 1113, (1943)]. Ennek a közismert készítménynek a hatása azonban nem minden esetben kielégítő. A hasonlóképpen jól ismert 4,5-bisz(trifluor-metil-imino)-tiazolidin-származékok szintén kedvező fungicid hatással rendelkeznek. [2 062 438 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi irat (Le A 13 420)]. De alacsony dózisban e vegyületek hatása is gyakran nem kielégítő.
A találmány szerinti (I) általános képletű új bisz(trifluor-metil-imino)-tiazolidin-származékok kedvező fungicid hatással rendelkeznek. Az (I) általános képletben Rí jelentése piperidino-, morfolino-, hexahidroazepinil-benzil-, adott esetben 1—4 szénatomos alkilcsoporttal, nitrocsoporttal vagy halogénatommal egyszeresen vagy kétszeresen szubsztituált fenilcsoport,
R2 jelentése hidrogénatom,
R3 jelentése ciano-, (1-4 szénatomos alkil)-karbonil-, (1-6 szénatomos alkoxi)-karbonil-, vagy (1-4 szénatomos alkoxi)-(l—4 szénatomos alkoxi)-karbonilcsoport, vagy
R2 és R3 együttesen a szomszédos szénatommal együtt egy 5-7 szénatomos 2-oxo-cikloalkanilidéncsoport.
Az (I) általános képletű bisz (trifluor-metil-imino) tiazolidin-származékokat oly módon lehet előállítani, hogy valamely (II) általános képletű alkenil-származékot, ahol Rj, R2 és R3 jelentése a fenti, a (III) általános képletű bisz- (trifluor-metil-imino) -oxálsav-difluoriddal valamely hidrogén-fluoridot megkötő anyag jelenlétében reagáltatunk.
Meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány szerint előállított bisz (trifluor-metil-imino) -tiazolidin-származékok erőteljesebb fungicid hatást mutatnak mint a technika állása szerint ismert anyagok. A találmány szerinti vegyületek ily módon jelentős műszaki haladást biztosítanak.
Amennyiben kiindulási anyagként N-benzil-malonsavtioamid-metil-észtert és bisz (trifluor-metil-imino)-oxálsav-difluoridot alkalmazunk, a folyamat az A reakcióvázlat szerint megy végbe.
A (II) általános képletű tio-alkenil-amid- illetőleg tiohidrazid-vegyületek (ez esetben R1 jelentése adott esetben szubsztituált aminocsoport) ismert vegyületek, vagy ismert módon állíthatók elő. így például malonsavditioamidot állíthatunk elő malonsavamidnak foszforpentaszulfiddal való reakciójával [Bér. dtsch. chem. Ges. 39, B 298' (1906)] vagy 2 mól acetil-acetonnak 2 mól mustárolajjal való reakciója útján [J. prakt. Chem. 30, 63 (1965)], amelyet a Chem. Abstracts 64, 3411 a (1966) és Liebigs Ann. Chem. 695, 49 (1966) referál. Az acetecetészter-tioamidokat acetil-acetonból kiindulva állítják elő, oly módon, hogy az acetil-acetont 1 mól mustárolajjal reagáltatják. [J. Am. Chem. Soc. 42 1055 (1920), Z. Chem. 16, 452 (1976)]. Hasonló módon reagáltatják az acetoacetamidot aromás izotiocianátokkal is, amikor a reakciótermékként valamely (N-aril)-malonsav-tioamidot kapnak. [J. prakt. Chem. 34, 251 (1966)]. Hasonlóképpen acetecetészterből és aromás mustárolajból N-aril-malonsav-tioamid-észtereket állítanak elő. 2 [Z. Chem. 5, 104 (1965)], amit a Chem. Abst. 63 5546 a (1965) és Liebigs Ann. Chem. 695, 49 (1966) referál. Az (N-alkil) -malonsav-tioamid-észterek és -tiohidrazidészterek egyszerű megoldásként aszimmetrikus ditiomalonészterből állíthatók elő. A reakcióhoz primer alifás aminokat, illetőleg 1,1-diszubsztituált-hidrazin-származékokat használnak. A reakció jó hozammal megy végbe. [Suomen Kemistilehti B17, 28 (1944)]. A benzoil-ecetsavtioamid vegyületeket illetőleg a cikloalkanon-(2)tiokarbonsav-anilideket alfa-morfolin-sztirol illetőleg Imorfolino-cikloalken-(l)-vegyületekből állítják elő. Akiindulási vegyületeket mustárolajjal reagáltatják, majd a kapott elegyet hidrolizálják. [Chem. Bér. 95, 926 (1962)], amit a Chem. Abstracts 57, 4654 (1962) referál. Végül a ciánecetsav-tioanilid vegyületeket a ciánecetsav-észterek acilezésével állíthatják elő, e művelethez arilmustárolajat használnak, majd ezt követően a kapott vegyületet elszappanosítják és dekarboxilezik. [Zh. Obsh. Khim, 32 2248 (1962), amit a Chem. Abstracts 58, 7863 f (1963)] referál; [Chim. Get. Soed?7 698 (1965), amit a Chem. Abstracts 68, 49503 j (1968)] referál.
A találmány szerinti eljáráshoz célszerűen olyan szekunder tioamid-vegyiileteket használunk, amelyek ö-helyzetben reakcióképes hidrogénatomot tartalmaznak. A tio-alkenil-amid-vegyületek a (II) képlet szerint föltüntetett tiol-alakban reagálnak.
A kiindulási termékként alkalmazott (III) képletű bisz (trifluor-metil-imino)-oxálsav-difluorid, amit perfluor-2,5-diazahexa-2,4-diánként is neveznek, ismert vegyület. [J. Am. Chem. Soc. 89, 5007 (1967) vagy a 3 660 511 számú Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás] .
Hígítóanyagként célszerűen szerves oldószert használunk. Ezek közül megemlítjük a szénhidrogéneket, előnyösen benzint, toluolt és ciklohexánt, továbbá nitrilvegyületeket, előnyösen az acetonitrilt vagy propionitrilt, továbbá klórozott szénhidrogéneket, előnyösen a metilén-kloridot, kloroformot vagy klór-benzolt, vagy ketonokat, előnyösen az acetont. Célszerűen acetonos vagy acetonitriles közegben dolgozunk.
Savmegkötőanyagként alkalmazhatunk alkáli-karbonátot, alkáli-hidrogén-karbonátot, továbbá tercier aminokat, előnyösen trietil-amint, dimetil-anilint, piridint. Különösen előnyösen alkalmazhatók a fölszabaduló fluor-hidrogén megkötésére az alkáli-fluorid vegyületek, így például a nátrium-fluorid.
A reakció hőmérsékletét széles tartományban változtathatjuk. Általában —50 és +120 °C között, célszerűen —30 és +90 °C között dolgozunk.
A találmány szerinti eljárás során 1 mól (II) általános képletű tio-alkenil-amidhoz 1 mól (III) képletű bisz (trifluor-metil-imino)-oxálsav-difluoridot adunk. A fluorhidrogén megkötésére 2—4-mólos mennyiségben alkálifluoridot alkalmazunk. A felhasznált anyagok súlyarányának mintegy 20%-os eltérése nem befolyásolja lényegesen a hozamot. A bisz (trifluor-metil-imino)-oxálsavdifluoridot célszerűen tioamidot tartalmazó szuszpenzióhoz csepegtetjük; a szuszpenzió a tioamid mellett fluorhidrogén megkötőt, továbbá szerves oldószert tartalmaz. A művelet során célszerűen hűtést alkalmazunk. A reakció lezajlása után (a reakcióidő szobahőmérsékleten 30 perc és 24 óra között változik) a keletkező hidrogénfluoridot szűréssel eltávolítjuk, a szűrletet betöményítjük, majd a kristályos maradékot átkristályosítással tisztítjuk. Másik megoldás szerint a reakció lezajlása
182 928 után a kapott elegyet vagy a szűrletet jeges vízhez öntjük, a keletkező csapadékot szüljük és kívánt esetben átkristályosítjuk.
A találmány szerinti eljárás egyik megoldása szerint a megfelelő tioamid vegyületeket ismert N,N'-bisz(trifluor-metil)-tetrafluor-etilén-l ,2-diaminnal, valamely fluor-hidrogén akceptor jelenlétében -50 és +120 °C hőmérsékleten reagáltatjuk.
Ebben az esetben célszerű minden mól tioamidra 1 mól N,N'-bisz(trifluor-metil)-tetrafluor-etilén-l,2-diamint és 4-5 mól fluor-hidrogén-megkötőt alkalmazni. (Ezt a műveletet, a 2 210 882 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi iratban ismertetett eljáráshoz hasonlóan végezzük).
A találmány szerinti hatóanyagok erős fungitoxikus hatással rendelkeznek. A hatóanyagok a gombák leküzdéséhez szükséges koncentrációban a kultúrnövényeket nem károsítják. Ennek következtében alkalmasak gombák ellen, növényvédőszerként való felhasználásra. A fungitoxikus szereket Plazmodiophoromicetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes.
A találmány szerinti készítmények széles hatásspektrummal rendelkeznek és parazita gombák ellen alkalmazhatók a növények föld feletti vagy föld alatti részeinek védelmére, továbbá a vetőmag útján való fertőzés megakadályozására.
A találmány szerinti készítmények kedvező hatást mutatnak Fusicladium dendriticummal, az alma levélzsugor kórokozójával szemben, Phytophthora infestansszal szemben, a burgonyagumó- és káposzta-rothadás kórokozója ellen, valamint Pyricularia oryzae-val, a rizs levélfoltosodását előidéző kórokozóval szemben.
A találmány szerinti készítmények más gombákkal szemben is hatásosak, amelyek a rizs vagy egyéb kultúrnövényeket megtámadják, így például a Mycosphaerella musicola, Verticillium alboatrum, Phialophora cinerescens és a Baktérium Xanthomones oryzae ellen.
A találmány szerinti hatóanyagokból szokásos módon készíthetünk növényvédőszereket, így oldat, emulzió, szuszpenzió, por, hab, paszta, szórópor, oldható por, granula, aerosol, szuszpenzió-emulzió-koncentrátum formájában. A hatóanyaggal természetes és szintetikus anyagok impregnálhatok, polimer anyagok segítségével kapszulák készíthetők; a hatóanyagok felhasználhatók továbbá füstpatronok, füstspirálok, ködkészítmények előállításához is.
A fenti kiszerelési formákat ismert módon állítjuk elő. így például a hatóanyagokat hígítóanyagokkal keverjük; oldószerekkel vagy nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal hozzuk össze; kívánt esetben felületaktív anyagokat így például emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző szereket alkalmazunk. Abban az esetben ha hígítóanyagként vizet alkalmazunk, mint segédanyagok szerves oldószerek is számításba jöhetnek. Oldószerként a következő anyagokat használhatjuk: aromás vegyületeket, célszerűen xilolt, toluolt vagy alkil-naftalint; klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, előnyösen klór-benzolt, klór-etilént vagy metilén-kloridot; alifás szénhidrogéneket előnyösen ciklohexán; vagy parafinokat előnyösen kőolaj frakciókat; alkoholokat előnyösen butanolt vagy glikolt, ezek észtereit és étereit; ketonokat előnyösen acetont, metil-etil-ketont, metilizobutil-ketont, vagy ciklohexanont; erősen poláros oldószereket, előnyösen dimetil-formamidot és dimetilszulfoxidot vagy vizet. A cseppfolyósított gázok közül hordozóanyagként azokat a folyadékokat említjük, amelyek szobahőmérsékleten és atmoszféra nyomáson gáz halmazállapotúak, aerosol-hajtóanyagok, célszerűen a halogén-szénhidrogének, vagy bután, propán, nitrogén, széndioxid. Szilárd hordozóanyagként természetes kőzetliszt, így például kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatómaföld jöhet számításba, továbbá kőzetlisztek, célszerűen a szintetikus, nagy diszperzitású szilícium-dioxid, alumínium-oxid, vagy szilikátok.
Granulakészítéshez szilárd hordozóanyagként alkalmazhatók a zúzott és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márvány, habkő, dolomit vagy szervetlen és szerves zúzalékból készült szintetikus granulátumok, így például fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsőből vagy dohányszárból készült granulátumok. Emulgeálószerként és/vagy habképző anyagként alkalmazhatunk nemionos vagy anionos emulgeátorokat mint poli (oxietilén)-zsírsav-észtereket, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étereket, így például alkil-aril-poli(glikol-éter)-eket, alkilszulfonátokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat továbbá fehérje hidrolizátumot. Diszpergáló anyagként használhatunk lignin-szulfit-lúgokat vagy metil-cellulózt.
A kiszereléshez kötőanyagként alkalmazható természetes eredetű vagy szintetikus karboxi-metil-cellulóz; por formájú, szemcsés vagy latex alakú polimerek így például gumiarabikum, poli(vinil-alkohol) vagy poli(vinil-acetát).
A kiszerelt készítményekhez kívánt esetben színezőanyagokat adhatunk, így például szervetlen pigmenteket, például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket, továbbá szerves színezékeket mint például alizarint, azo-fémftalocianin színezékeket továbbá nyomelemeket így például vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén és cink-sókat.
A készítmények általában 0,1-95 %, célszerűen 0,590 % hatóanyagot tartalmaznak.
A hatóanyagok a belőlük előállított készítményekben, illetőleg az ezekből készült hígítások során, oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok formájában nyernek alkalmazást. A felhasználás szokásos módon történik: például öntözés, fecskendezés, permetezés, porozás, szórás, száraz és nedves pácolás útján juttatjuk ki a készítményeket.
A készítmények hatóanyagkoncentrációja széles spektrumban általában 0,0001 és 10%, célszerűen 0,01 és 1% között változik.
A találmány szerinti vegyületek akaricid hatással is rendelkeznek.
A példa
Agar lemez vizsgálat
Alkalmazott táptalaj:
súlyrész agar-agar
200 súlyrész burgonyafőzet 5 súlyrész maláta súlyrész dextróz 5 súlyrész pepton súlyrész dinátrium-hidrogén-foszfát 0,3 súly rész kálcium-nitrát
Az oldószer elegynek a táptalajhoz viszonyított súlyaránya:
-3182 928 súlyrész oldószerelegy
100 súlyrész agar táptalaj Az oldószerelegy összetétele:
0,19 súly rész dimetil-formamid vagy aceton
0,01 súlyrész emulgeátor, így alkil-aril-poli(glikol-éter)
1,80 súlyrészvíz súlyrész oldószerelegy
A szükséges hatóanyagmennyiséget (lásd az I. táblázatot) elkeverjük a fent megadott oldószereleggyel. A koneentrátumot a fent megadott súlyarányban, a folyékony 42 °C-ra lehűtött táptalajjal alaposan elkeverjük és 9 cm átmérőjű petri csészékbe öntjük. Hasonlóképpen járunk el, a hatóanyagot nem tartalmazó kontroll lemezek elkészítésénél.
Amikor a táptalaj lehűl és megkeményedik, a lemezeket a megfelelő gombákkal és baktériumokkal leoltjuk és utána 21 °C-on inkubáljuk.
A szaporodás sebességének kiértékelése 4-10 nap után történik. A mikroorganizmusok és gombák által benőtt felület átmérőjét összehasonlítjuk a hatóanyagot tartalmazó és a hatóanyagot nem tartalmazó lemezeken. A mikroorganizmusok és gombák szaporodásának érté5 kelésére a következő jelzőszámokat használjuk:
1: nincs szaporodás
3-ig: igen mérsékelt a szaporodás
5-ig: közepes mértékű a szaporodás
7-ig: a szaporodás kismértékben csökkent,
9: a szaporodás a kezeletlen kontroll lemezeken észlelt szaporodással azonos
Az eredményeket az I. táblázat foglalja össze.
A kísérleti eredmények értékeléséből kitűnt, hogy az alábbi vegyületek a technika ismert állásához képest a 15 szokásost jelentősen fölülmúló hatást mutatják: a 2, 15,
17, 19, 20, 33 előállítási példák szerinti származékok. A vizsgálatokhoz az alábbi gombákat használtuk:
Colletotricum, Coffeanum, Cochliobolus miyabeanus, Verticillium albratum, Pyricularia oryzae, Phialophora cinerescens, Mycosphaerella unsicole és Pellicularia sasakii és Baktérium Xanthomonas oryzae.
I. Táblázat
Micella növekedés vizsgálata
Gombák és baktériumok
Hatóanyagok
Hatóanyag koncentráció ppm ’C rt *r-< N o c jd ° ο. o O <D 13 δ 2 .5
0-1 u
X rt & s o
Q CO 3 s ε c
o ε
o
X fr o
| Ismert, (A) képletű vegyület | 10 | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 |
| (2) példa szerinti, (2) képletű vegyület | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | - | |
| (15) példa szerinti, (15) képletű vegyület | 1 | 3 | 3 | 1 | 2 | 1 | 1 | 1 | |
| (17) példa szerinti, (17) képletű vegyület | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | |
| (19) példa szerinti, (19) képletű vegyület | 10 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
| (20) példa szerinti, (20) képletű vegyület | 1 | 3 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 5 | |
| (33) példa szerinti, (33) képletű vegyület | 1 | 5 | 5 | 1 | 5 | 1 | 1 | 1 |
B példa
Pyricularia- és Pellicularia-vizsgálat (rizsen)
Oldószer: 11,75 súlyrész aceton
Diszpergálószer: 0,75 súlyrész alkil-aril-poli(glikol-éter)
Víz: 987,50 súlyrész
A szükséges mennyiségű hatóanyagot (lásd a II. táblázatot) a fent megadott oldószer mennyiségével, és a diszpergálószerrel elegyítjük. A koneentrátumot a megadott mennyiségű vízzel hígítjuk.
A permetezőfolyadékkal teljes nedvesedésig mintegy
2-4 hetes rizspalántákat fújunkbe. A növényeket melegházban 22—24 °C hőmérsékleten, 70 %-os nedvességtartalom mellett száradásig tároljuk. Ezt követően a növények egy részét ml-enként 100 000- 200 000 Pyricularia oryzae spórát tartalmazó szuszpenzióval inokuláljuk, majd 24-26 °C hőmérsékleten 100%-os relatív nedvességtartalom mellett tartjuk. A maradék növényeket 4
Pellicularia sasakiinak malátaagaron tenyésztett kultúrájával oltjuk be, és 28—30 °C hőmérsékleten 100%-os relatív nedvességtartalom mellett tároljuk.
A Pyricularia oryzae-val való beoltás következtében fellépő fertőzés mértékét 5—8 nap után a kontroll növényekhez viszonyítva értékeljük. A Pelicularia sasakiival fertőzött növények esetében a fertőzés mértékét szintén 5—8 nap eltelte után vizsgáljuk; az értékelés a kezelt és kezeletlen levelek felületén mutatkozó fertőzés alapján történik. Az értékeléshez 1—9 jelzőszámokat alkalmazunk. A jelzőszámok jelentése:
1: 100%-os hatás,
3: jó hatás,
5: mérsékelt hatás,
9: hatástalan.
A vizsgálati eredményeket a II. táblázat foglalja össze.
A kísérletek értékeléséből kitűnik, hogy az alábbi vegyületek az ismert vegyületeknél hatásosabbak: a 2, 3, 1, 15, 19, 20, 33, 35 előállítási példákban felsorolt származékok.
182 928
II. Táblázat
Pyricularia(a)- és Pellicularia(b)-vizsgálat rizs
| Hatóanyag | 0,02 % hatóanyagkoncentráció mellett észlelt eredmények, jelzőszámokban kifejezve | |
| (a) | (b) | |
| Ismert (A) képletű vegyület | 9 | 9 |
| (2) példa szerinti (2) képletű vegyület | 2 | 5 |
| (3) példa szerinti (3) képletű vegyület | 1 | 1 |
| (1) példa szerinti (1) képletű vegyület | 5 | 2 |
| (15) példa szerinti (15) képletű vegyület | 2 | 3 |
| (17) példa szerinti (17) képletű vegyület | 1 | 3 |
| (19) példa szerinti (19) képletű vegyület | 2 | 5 |
| (20) példa szerinti (20) képletű vegyület | 2 | 4 |
| (33) példa szerinti (33) képletű | 2 | 3 |
| vegyület | ||
| (35) példa szerinti (35) képletű vegyület | 1 | 1 |
C példa
Phytophthora-vizsgálat (paradicsom) / védó'hatás
Oldószer: 4,7 súlyrész aceton
Emulgeátor: 0,3 súlyrész alkil-aril-poli(glikol-éter)
Víz: 95 súlyrész
A szükséges mennyiségű hatóanyagot (lásd a III, táblázatot) a fent megadott mennyiségű oldószerrel hozzuk össze, a koncentrátumot a fenti súlyarányú, a szükséges adalékokat tartalmazó vízzel elegyítjük.
A permetező folyadékkal fiatal paradicsom palántákat fújunk be teljes nedvesedésig. A paradicsom palánták 2-4 levéllel rendelkeznek. A növényeket 24 óra hosszat 20 °C-on 70% relatív nedvességtartalom mellett melegházban tartjuk. Ezt követően a paradicsom palántákat a Phytophthora infesztáns vizes spóra szuszpenziójával inokuláljuk. A növényeket 100% nedvességtartalom mellett 18—20 °C-on tároljuk.
A paradicsom palánták fertőzöttségét 5 nap után értékeljük, és %-ban fejezzük ki. 0 %: fertőzésmentes növényeket, 100 %: teljes mértékben fertőzött növényeket jelöl.
Az eredményeket a III. táblázat foglalja össze.
A kísérleti eredmények értékeléséből kitűnt, hogy az alábbi vegyületek az ismert vegyületek hatásánál kedvezőbb eredményeket mutatnak: az 1, 9, 24, 34 előállítási példákban leírt származékok.
D példa
Fusicladium-vizsgálat (alma) / védőhatás
Oldószer: 4,7 súlyrész aceton
Emulgeátor: 0,3 súlyrész alkil-aril-poli(glikol-éter)
Víz: 95 súlyrész
A szükséges mennyiségű hatóanyagot az adalékokat már tartalmazó fenti mennyiségű vízzel hozzuk össze.
A permetezőfolyadékkal fiatal almacsemetéket teljes nedvesedésig fújunk be. Az almacsemeték 4-6 levéllel rendelkező stádiumban legyenek. A növényeket 24 óra hosszat 20 °C-on 70 %-os levegőnedvesség-tartalom mellett melegházban tároljuk. Ezt követően a növényeket Fusicladium dendriticum vizes spóra szuszpenziójával inokuláljuk, majd 18 óra hosszat 18—20 °C hőmérsékleten 100 % relatív nedvességtartalom mellett inkubáljuk. Ezt követően a növényeket ismét 14 napig melegházban tartjuk nappal az inokuláció után a palánták fertőzöttségét vizsgáljuk. A fertőzöttség mértékét %-ban adjuk meg. 0 %: a fertőzéstől való mentességet jelenti, 100 %: a növény teljes fertőzöttségére utal.
Az eredményeket a IV. táblázat foglalja össze.
A vizsgálati eredményekből adódik, hogy az alábbi vegyületek a technika állása szerint ismert vegyületekhez képest kedvező hatást mutatnak: az 1, 9, 10, 15, 33, 34, 24 előállítási példákban leírt vegyületek.
III. Táblázat
Phytophtora-vizsgálat (paradicsom) / védőhatás
Fertőzés %-ban
Hatóanyag Hatóanyagkoncentráció
0,0031% 0,0025%
Ismert (A) képletű vegyület 28 (1) példa szerinti (1) képletű 5 vegyület (9) példa szerinti (9) képletű 20 vegyület (34) példa szerinti (34) képletű 5 vegyület (24) példa szerinti (24) képletű 22 vegyület
IV. Táblázat
Fusicladium-vizsgálat (alma) / védőhatás
Fertőzés %-ban
Hatóanyag Hatóanyagkoncentráció
0,00156% 0,001%
Ismert (A) képletű vegyület 12
1. példa szerinti (1) képletű . 9 vegyület
9. példa szerinti (9) képletű 4 vegyület
10. példa szerinti (10) képletű 4 vegyület
15. példa szerinti (15) képletű 4 vegyület
33. példa szerinti (33) képletű 9 vegyület
34. példa szerinti (34) képletű 7 vegyület
24. példa szerinti (24) képletű 10 vegyület
-5E. példa
Palántakezelés (gabona rozsda) / védőhatás levélgombásodás
0,25 súlyrész hatóanyagot 25 súlyrész dimetil-formamiddal és 0,06 súlyrész alkil-aril-poli(glikol-éter) emulgeátorral hozunk össze, majd ehhez 975 súlyrész vizet adunk. Ezt a koncentrátumot vízzel a kívánt végkoncentrációra hígítjuk (lásd az V. táblázatot).
Védőhatás vizsgálatára fiatal egyleveles búzapalántákat (Michigan Amber-fajta) Puccinia recondita 0,1 %-os vizes-agaros spóraszuszpenziójával fújjuk be. A spóraszuszpenzió beszáradása után a növényeket a hatóanyag oldatával fújjuk be, majd 24 óra hosszat 20 °C hőmérsékleten 100 %-os nedvességtartalom mellett melegházban inkubáljuk.
A vizsgált vegyület hatásának értékelését az előbbiek szerint végezzük, azzal az eltéréssel, hogy a növényeket a hatóanyaggal csak az inokulációt követő 48 óra után kezeljük, amikor a fertőzés már megmutatkozott.
A növényeket 10 napig 20 °C hőmérsékleten 8090 %-os levegőnedvesség-tartalom mellett tartjuk, majd a rozsdafoltok nagyságát a kezeletlen kontroll növényekhez viszonyítjuk. 0 % jelöli a fertőzéstől mentes növényeket, 100 % a teljes fertőzöttségre utal. A vizsgált vegyület annál hatásosabb, minél kevesebb rozsdafolt található rajta.
A vizsgálati eredményeket az V. táblázat foglalja össze.
A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az alábbi vegyületek az ismert készítményeknél kedvezőbb hatást mutatnak: a 2, 3, 1, 9, 10, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 33, 22, 34, 25, 26, 35 számú előállítási példák szerinti vegyületek.
V. Táblázat
Palántakezelés-vizsgálat (gabonarozsda) védőhatás
| Hatóanyag | Permetlé koncentrá- ciója súly %-ban | Fertőzés %-ban a kontroll növényhez viszonyítva | |
| Kezeletlen kontrol | _ | 100 | |
| CH2-NH-CS-S^ | |||
| 1 | /Zn vegyület | 0,025 | 93,8 |
| CH2-NH-CS-S | (ismert) | ||
| 2. példa szerinti | (2) képletű | 0,025 | 18,8 |
| vegyület | |||
| 3. példa szerinti | (3) képletű | 0,025 | 8,8 |
| vegyület | |||
| 1. példa szerinti | (1) képletű | 0,025 | 8,8 |
| vegyület | |||
| 9. példa szerinti | (9) képletű | 0,025 | 50,0 |
| vegyület | |||
| 10. példa szerinti (10) képletű | 0,025 | 12,5 | |
| vegyület | |||
| 15. példa szerinti (15) képletű | 0,025 | 3,8 | |
| vegyület | |||
| 16. példa szerinti (16) képletű | 0,025 | 21,3 | |
| vegyület | |||
| 17. példa szerinti (17) képletű | 0,025 | 0,0 |
vegyület
182 928
| Hatóanyag | Permetlé koncentrá- ciója súly %-ban | Fertőzés %-ban a kontroll növényhez viszonyítva |
| 18. példa szerinti (18) képletű vegyület | 0,025 | 3,8 |
| 19. példa szerinti (19) képletű vegyület | 0,025 | 12,5 |
| 20. példa szerinti (20) képletű vegyület | 0,025 | 0,0 |
| 33. példa szerinti (33) képletű vegyület | 0,025 | 16,3 |
| 22. példa szerinti (22) képletű vegyület | 0,025 | 50,0 |
| 34. példa szerinti (34) képletű vegyület | 0,025 | 0,0 |
| 24. példa szerinti (24) képletű vegyület | 0,025 | 12,5 |
| 25. példa szerinti (25) képletű vegyület | 0,025 | 50,0 |
| 26. példa szerinti (26) képletű vegyület | 0,025 | 41,3 |
| 35. példa szerinti (35) képletű vegyület | 0,025 | 21,3 |
F Példa
Csírakezelés vizsgálata (gabonalisztharmat) védőhatás levélgombásodás
0,25 súlyrész hatóanyagot 25 súlyrész dimetil-forma35 middal és 0,06 súlyrész emulgeátorral [alkil-aril-poli(glikol-éter)] elegyítünk, majd ehhez 975 súlyrész vizet adunk. A permetezéshez a koncentrátumot vízzel a kívánt végkoncentrációra hígítjuk (lásd a VI. táblázatot).
A védó'hatás vizsgálatára egy leveles árpahajtást 40 (Amsel-fajta) a fentiek szerint elkészített permetlével teljes nedvesedésig befújunk. Száradás után a növényeket Erysiphe graminis var. hordei spórákkal fújjuk be. A kuratív hatás vizsgálatára a fentiek szerint azonban fordított sorrendben járunk el. Az inokulációt követő 45 48 óra után, amikor a fertőzés már megmutatkozott, a palántákat a hatóanyag oldatával kezeljük.
Ezt követően a növényeket 21-22 °C hőmérsékleten 80—90 %-os levegő-nedvességtartalom mellett 6 napig tároljuk. Ezt követően vizsgáljuk a növények liszthar50 mattal való fertőzöttségét, amit a kezeletlen kontroll növényekhez viszonyítva %-ban fejezünk ki. 0 %: fertőzéstől mentes állapotot jelöl, 100 %: a kezeletlen kontrollal azonos fertőzöttségre utal. A hatás annál kedvezőbb, minél kisebb mértékű a lisztharmattal való fertőzés.
A vizsgálati eredményeket a VI. táblázat tünteti fel.
A kísérleti eredmények értékeléséből kitűnik, hogy a 34-es előállítási példa szerinti hatóanyag az ismert vegyületekhez képest kedvező hatást mutat.
G példa
Vetőmagcsávázás-vizsgálat / búzakőüszög (magon fellépő gombásodás)
A hatóanyagot azonos mennyiségű talkummal és
182 928 kovafölddel finom porszerű keverékké alakítjuk (lásd a VII. táblázatot).
A búza-vetőmagot kg-onként 5 g Tilletia caries spórájával szennyezzük. A szennyezett vetőmagot zárt üvegedényben, a csávázó anyaggal összerázzuk. A vetőmagot 5 nedves agyagra visszük fel, erre egy réteg törmeléket és 2 cm vastag mérsékelten nedves komposzt földet Tételezünk, majd az egészet 10 napig hűtőszekrényben 10 C hőmérsékleten optimális csírázási feltételek mellett tároljuk. 10
Ezt követően a gabonamagvakon mikroszkóp segítségével ellenőrizzük a spórák csírázását. A kiindulási spóraszám 100 000/gabonaszem; a hatás annál kedvezőbb, minél kevesebb spóra található az egyes gabonaszemeken. 15
Az eredményeket a VII. táblázat foglalja össze.
A kísérleti eredményekből kitűnik, hogy az alábbi vegyületek az ismert vegyieteknél kedvezőbb hatást mutatnak; 1,17, 22 előállítási példák szerinti vegyületek.
VI Táblázat
Csírakezelés vizsgálata (gabonaliszthaimat) védőhatás
| Hatóanyag- Fertőzés koncentrá- %-ban | |
| Hatóanyag | ció a per- a kontroll metlében, növényekhez súly %-ban viszonyítva |
Kezeletlen kontroll - 100
CH2-NH-CS-S | Zn 0,025 100
CH2—NH-CS-S^ (ismert) 35
34. példa szerinti (34) képletű 0,025 0,0 vegyület
Előállítási példák
1. példa
19,3 g (0,1 mól) acetecetsav-tioanilidet és 15 g (0,36 45 mól) nátrium-fluoridot 120 ml acetonnal szuszpendálunk, majd ehhez keverés és jeges hűtés mellett 5-15 °C hőmérsékleten 23 g (0,1 mól) bisz(trifluor-metil-imino)VII. Táblázat
Vetőmag csávázásának vizsgálata (búzakőüszög)
| Hatóanyag | Hatóanyagkoncentráció a csávázószerben súly% | Felhasz- Fertőzés nálásra %-ban a | |
| kerülő csávázó szer mennyi- sége | kontroll növény- hez viszo- nyítva | ||
| kezeletlen kontroll | 10 | ||
| CH2-NH-CS-S. 1 Zn | (ismert 1 n | 1 | 0,5 |
| CHj-NH-CS-S^ | vegyület) | ||
| 1. példa szerinti, (1) képletű vegyület | 10 | 1 | 0,005 |
| 17. példa szerinti, (17) képletű vegyület | 10 | 1 | 0,005 |
| 22. példa szerinti, (22) képletű vegyület | 10 | 1 | 0,005 |
oxálsav-difluoridot csepegtetünk. Az elegyet 2 óra hoszszat szobahőmérsékletén keverjük, szűrjük, majd meleg acetonitrillel mossuk. Az így kapott elegyet jégre öntjük, leszívatjuk, víztel bőségesen utánmossuk, majd a maradékot etil-alkoholból átkristályosítjuk. 32 g 2-(acetil-metilén)-3-fenil-4,5-bisz(trifluor-metil-imino)-tiazolidint kapunk. Op.; 189-191 °C. Hozam; 84%.
A kiindulási termék előállítása: 160 ml acetil-acetont, 400 ml abszolút étert továbbá 23 g finomra vágott nátriumot szobahőmérsékleten 2 és fél óra hosszat keverünk. Ezt követően szobahőmérsékleten az elegyhez 135 g fenil-mustárolajat csepegtetünk, majd 60 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. Ezután az elegyhez 120 ml abszolút metanolt adunk és 20 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezt követően az elegyet 200 ml jeges víz és 200 ml 10%-os nátronlúg elegyével felvesszük. Az étert ledesztilláljuk, a vizes oldatot 0 °C hőmérsékletre való hűtés közben 10%-os sósav-oldattal semlegesítjük. A csapadékot szűréssel eltávolítjuk, vízzel mossuk, szárítjuk majd széntetrakloridból átkristályosítjuk. Ily módon 157 g acetecetsav-tioanilidet kapunk. Op.: 56-58 °C.
Az 1. példában leírt módon állíthatjuk elő az alábbi (I) általános képletű vegyületeket is.
VIII. Táblázat
| Példaszám | R* 1 | R2 | R3 | Olvadáspont °C |
| 2 | (1) képletű csoport | H | -CO-OCH3 | 165—167 |
| 3 | (2) képletű csoport | H | -co-och3 | 164-165 |
| 4 | (3) képletű csoport | -CO-OC2Hs | -co-oc2h5 | 220-222 |
| 5 | (3) képletű csoport | Η | (6) képletű csoport | 224-225 |
| 6 | (3) képletű csoport | CH | (7) képletű csoport | 286-287 |
| 7 | (3) képletű csoport | CN | -CO-OC2H5 | 205-206 |
| 8 | (3) képletű csoport | H | (8) képletű csoport | 207 |
| 9 | (4) képletű csoport | H | -CO-OCH3 | 151-152 |
| 10 | (5) képletű csoport | H | -co-och3 | 167-168 |
| 11 | (3) képletű csoport | H | (9) képletű csoport | 226-227 |
| 12 | (3) képletű csoport | H | (11) képletű csoport | 196-197 |
-7182 928
VIII Táblázat folytatása
| Példaszám | R1 | R2 | R3 | Olvadáspont °C |
| 13 | (3) képletű csoport | H | (12) képletű csoport | 224-225 |
| 14 | (3) képletű csoport | H | (13) képletű csoport | 237-238 |
| 15 | (3) képletű csoport | H | -CO-OCH3 | 176-177 |
| 16 | (3) képletű csoport | H | -CO-OC2Hs | 214-215 |
| 17 | (3) képletű csoport | H | -CN | 218-219 |
| 18 | (1) képletű csoport | H | -CO-OC2H5 | 193-194 |
| 19 | (10) képletű csoport | H | -CO-OC2H5 | 167-168 |
| 20 | (10) képletű csoport | H | -CO-OCH3 | 136-137 |
| 21 | (2) képletű csoport | H | -CO-OC2Hs | 166-167 |
| 22 | (1) képletű csoport | H | -CO-OC2H4OCH3 | 128-130 |
| 23 | (2) képletű csoport | H | -co-oc2h4och3 | 146-147 |
| 24 | (14) képletű csoport | H | -co-och3 | 227-228 |
| 25 | (15) képletű csoport | H | -co-och3 | 217-218 |
| 26 | (1) képletű csoport | H | -CO-OC3H7-n | 127-128 |
| 27 | (2) képletű csoport | H | -CO-OC3H7-n | 137-138 |
| 28 | (3) képletű csoport | H | (16) képletű csoport | 203-204 |
| 29 | (4) képletű csoport | H | (16) képletű csoport | 187-188 |
| 30 | (2) képletű csoport | H | (16) képletű csoport | 200-202 |
| 31 | (5) képletű csoport | H | -C0-CH3 | 220-221 |
| 32 | (4) képletű csoport | H | -CO-CH3 | 202-203 |
| 33 | (3) képletű csoport | -ch2 -ch2 -ch2 -ch2 -CO- | 157-158 | |
| 34 | (3) képletű csoport | -ch2-ch2-ch2-co- | 169-170 | |
| 35 | (14) képletű csoport | -ch2 -ch2 -ch2 -CH-CO- | 162-163 |
Készítmény példák
Porzószer
0,5 súlyrész 1. példa szerinti hatóanyagot, 99,5 súlyrész természetes kőzetzúzalékkal elegyítünk, majd az elegyet porfinomságúra megőröljük. Az így kapott készítményt a növényekre illetőleg azok életterére permetezzük.
Permetezhető porok (diszpergálható porok)
Szilárd készítmény előállítása súlyrész 6. példa szerinti hatóanyagot,-1 súlyrész dibutil-naftalinszulf onátot, 4 súly rész ligninszulfonátot, 8 súlyrész nagydiszperzitású kovasavat, továbbá 37 súlyrész természetes kőzetzúzalékot elegyítünk, majd ezt elporítjuk. A felhasználás előtt a kapott nedvesedő port annyi vízzel elegyítjük, hogy az így kapott hígítás a növényekre felpermetezhető legyen.
Emulgeálható koncentrátum súlyrész 8. példa szerinti hatóanyagot, 55 súlyrész xilol és 10 súlyrész ciklohexán elegyében oldunk. Emulgeátorként ezt követően 10 súlyrész, dodecil-benzolszulfonsavas-kálciumot és nonil-fenol-poli(glikol-éter)-t tartalmazó emulgeátort adunk hozzá. Felhasználás előtt az emulzió koncentrátumot annyi vízzel hígítjuk, hogy az így kapott permetlé a növényekre felpermetezhető legyen.
Granulátum
Szilárd hatóanyag granulálása súlyrész 0,5—1,0 mm szemcseátmérőjű őrölt homokot, 2 súlyrész orsóolajat és ezt követően 7 súlyrész finomra őrölt hatóanyag-elegyet (amely 75 súlyrész 8
15. példa szerinti vegyületet és 25 súlyrész természetes kőzetzúzalékot tartalmaz) elegyítünk. Ezt az elegyet egyenletes, könnyen folyó, nem porzó granulává gyúrjuk. A kapott granulátumot a növényekre, vagy ezek élet35 terére hordjuk fel.
ULV készítmény súlyrész 22. példa szerinti hatóanyagot, 3 súlyrész poli (etilén-oxid) emulgeátort elegyítünk, majd melegítés 40 közben az elegyhez 7 súlyrész aromás ásványolaj frakciót adunk. Ezt az elegyet ULV eljárásban permetezzük fel.
Claims (2)
- 45 SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Fungicid szer, amely ismert szilárd vagy folyékony hordozóanyagot előnyösen természetes kőzetzúzalékot vagy nagydiszperzitású kovasavat vagy xilolt és adott 50 esetben felületaktív anyagot, előnyösen dibutil-naftalinszulfonátot vagy dodecil-benzolszulfonsav-kálciumot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1—95 súly%-ban valamely (I) általános képletű bisz(trifluormetil-imino)-tiazolidin-származékot tartalmaz, a kép55 letbenRj jelentése piperidino-, morfolino-, hexahidroazepinil-, benzil-, adott esetben 1-4 szénatomos alkilcsoporttal, nitrocsoporttal vagy halogénatommal egyszeresen vagy kétszeresen60 szubsztituált fenilcsoport,R2 jelentése hidrogénatom,R3 jelentése ciano-, (1-4 szénatomos alkil)-karbonil-, (1—6 szénatomos alkoxi)-karbonil-, vagy (1—4 szénatomos alkoxi)-(1—4 szén65 atomos alkoxi)-karbonil-csoport, vagy182 928R2 és R3 együttesen a szomszédos szénatommal együtt egy 5—7 szénatomos 2-oxo-cikloalkanilidéncsoport.
- 2. Eljárás az (I) általános képletű bisz(trifluor-metilimino)-tiazolidin-származékok előállítására, a képletben 5 Rí jelentése piperidino-, morfolino-, hexahidroazepinilcsoport, benzü-, adott esetben 1—4 szénatomos alkilcsoporttal, nitrocsoporttal vagy halogénatommal egyszeresen vagy kétszeresen szubsztituált fenilcsoport, 10R2 jelentése hidrogénatom, cianocsoport, (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport,R3 jelentése ciano-, benzoil-, toluol-szulfonil-,1—4 szénatomos alkoxi-, (1—4 szénatomos alkoxi)-karbonil, fenil-tio-karbanoü vagy CONR6R7 csoport,R6 jelentése hidrogénatom,R7 jelentése 5—6 szénatomos eikloalkil-, benzil-, vagy adott esetben egy vagy két halogénatommal és/vagy egy vagy két 1-4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenilcsoport, azzal jellemezve, hogy valamely (II) általános képletű alkén-származékot, ahol R1( R2 és R3 jelentése a fenti, a (III) általános képletű bisz(trifluor-metil-imino)öxálsav-difluoriddal valamely hidrogén-fluoridot megkötő anyag jelenlétében reagáltatunk.+ 7 rajz-9182 928NSZOs: A 01 N 43/78; C 07 D 277/42A reakcióvázlat .SH
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DE19782808227 DE2808227A1 (de) | 1978-02-25 | 1978-02-25 | Trifluormethylimino-thiazolidin-derivate, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU182928B true HU182928B (en) | 1984-03-28 |
Family
ID=6032974
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU79BA3758A HU182928B (en) | 1978-02-25 | 1979-02-16 | Process for preparing bis/trifluoro-methyl-imino/-thiazolidine derivatives and fungicide compositions containing such compounds |
Country Status (19)
| Country | Link |
|---|---|
| US (2) | US4237143A (hu) |
| EP (1) | EP0003974B1 (hu) |
| JP (1) | JPS54122271A (hu) |
| AR (1) | AR220178A1 (hu) |
| AT (1) | AT373120B (hu) |
| AU (1) | AU518582B2 (hu) |
| BR (1) | BR7901190A (hu) |
| CA (1) | CA1125295A (hu) |
| CS (1) | CS209807B2 (hu) |
| DD (1) | DD141607A5 (hu) |
| DE (2) | DE2808227A1 (hu) |
| DK (1) | DK79479A (hu) |
| ES (1) | ES478049A1 (hu) |
| HU (1) | HU182928B (hu) |
| IL (1) | IL56725A (hu) |
| NZ (1) | NZ189733A (hu) |
| PL (1) | PL113582B1 (hu) |
| PT (1) | PT69251A (hu) |
| ZA (1) | ZA79878B (hu) |
Families Citing this family (2)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE2808227A1 (de) * | 1978-02-25 | 1979-09-06 | Bayer Ag | Trifluormethylimino-thiazolidin-derivate, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide |
| IL150293A0 (en) | 1999-12-24 | 2002-12-01 | Otsuka Chemical Co Ltd | Cyanomethylene compounds, process for producing the same, and agricultural or horticultural bactericide |
Family Cites Families (5)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE2062348C3 (de) * | 1970-12-18 | 1980-10-09 | Bayer Ag, 5090 Leverkusen | 43-Bis-trifluormethylimino-Derivate von Thiazolidinen und Verfahren zur Herstellung solcher Verbindungen |
| DE2062346C3 (de) * | 1970-12-18 | 1978-06-01 | Bayer Ag | 4,5-Bis-trifluormethylimino-imidazolon-2-Derivate |
| US3899584A (en) * | 1970-12-18 | 1975-08-12 | Bayer Ag | 4,5-Bis-(trifluoromethylimino)-thiazolidines as fungicidal, insecticidal and acaricidal agents |
| DE2210882C3 (de) * | 1972-03-07 | 1981-10-29 | Bayer Ag, 5090 Leverkusen | Spezielles Verfahren zur Herstellung von 4,5-Bis-trifluormethylimino-Derivaten von Thiazolidinen |
| DE2808227A1 (de) * | 1978-02-25 | 1979-09-06 | Bayer Ag | Trifluormethylimino-thiazolidin-derivate, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung als fungizide |
-
1978
- 1978-02-25 DE DE19782808227 patent/DE2808227A1/de not_active Withdrawn
-
1979
- 1979-02-05 US US06/009,564 patent/US4237143A/en not_active Expired - Lifetime
- 1979-02-13 DE DE7979100421T patent/DE2960257D1/de not_active Expired
- 1979-02-13 EP EP79100421A patent/EP0003974B1/de not_active Expired
- 1979-02-16 HU HU79BA3758A patent/HU182928B/hu unknown
- 1979-02-19 PT PT69251A patent/PT69251A/pt unknown
- 1979-02-22 DD DD79211183A patent/DD141607A5/de unknown
- 1979-02-22 IL IL56725A patent/IL56725A/xx unknown
- 1979-02-22 NZ NZ189733A patent/NZ189733A/xx unknown
- 1979-02-23 CS CS791250A patent/CS209807B2/cs unknown
- 1979-02-23 ES ES478049A patent/ES478049A1/es not_active Expired
- 1979-02-23 ZA ZA79878A patent/ZA79878B/xx unknown
- 1979-02-23 DK DK79479A patent/DK79479A/da not_active Application Discontinuation
- 1979-02-23 PL PL1979213647A patent/PL113582B1/pl unknown
- 1979-02-23 AR AR275601A patent/AR220178A1/es active
- 1979-02-23 JP JP1986279A patent/JPS54122271A/ja active Pending
- 1979-02-23 AT AT0141979A patent/AT373120B/de not_active IP Right Cessation
- 1979-02-23 CA CA322,143A patent/CA1125295A/en not_active Expired
- 1979-02-23 BR BR7901190A patent/BR7901190A/pt unknown
- 1979-02-26 AU AU44591/79A patent/AU518582B2/en not_active Ceased
-
1981
- 1981-05-28 US US06/267,830 patent/US4382933A/en not_active Expired - Fee Related
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| DE2960257D1 (en) | 1981-05-07 |
| US4382933A (en) | 1983-05-10 |
| EP0003974B1 (de) | 1981-04-15 |
| ZA79878B (en) | 1980-03-26 |
| ES478049A1 (es) | 1979-07-16 |
| AR220178A1 (es) | 1980-10-15 |
| CS209807B2 (en) | 1981-12-31 |
| JPS54122271A (en) | 1979-09-21 |
| IL56725A0 (en) | 1979-05-31 |
| BR7901190A (pt) | 1979-10-02 |
| ATA141979A (de) | 1983-05-15 |
| DK79479A (da) | 1979-08-26 |
| PT69251A (pt) | 1979-03-01 |
| DE2808227A1 (de) | 1979-09-06 |
| CA1125295A (en) | 1982-06-08 |
| US4237143A (en) | 1980-12-02 |
| NZ189733A (en) | 1980-09-12 |
| PL213647A1 (pl) | 1979-11-19 |
| PL113582B1 (en) | 1980-12-31 |
| EP0003974A2 (de) | 1979-09-19 |
| IL56725A (en) | 1981-12-31 |
| AU518582B2 (en) | 1981-10-08 |
| AT373120B (de) | 1983-12-27 |
| EP0003974A3 (en) | 1979-10-17 |
| DD141607A5 (de) | 1980-05-14 |
| AU4459179A (en) | 1979-09-20 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU180668B (en) | Fungicide composition containing phenoxy-pyridinyl/pyrimidinyl/-alkanol derivatives as active materials and process for preparing the active substances | |
| HU196691B (en) | Fungicides and bactericides comprising 1-heteroaryl-4-aryl-pyrazolin-5-one derivatives as active ingredient and process for producing 1-heteroaryl-4-aryl-pyrazolin-5-one derivatives | |
| CS202519B2 (en) | Fungicide and bactericide means for fighting the plant diseases | |
| US4174398A (en) | Combating fungi with 1-alkyl-1-(1,3,4-thiadiazol-2-yl)-3-phenyl-ureas | |
| US3856811A (en) | 2-aminobenzimidazole-1-carboxylic acid ketone oxime esters | |
| HU193888B (en) | Fungicide compositions containing hydroxy-alkyl-azol derivatives as active agents | |
| US4670451A (en) | Benzoxazolone-2 compounds and fungicidal use thereof | |
| HU192005B (en) | Fungicide composition and process for preparing azolyl-3-pyrazolyl-2-propanol derivatives | |
| HU176746B (en) | Fungicide compositions comtaining 1-bracket-2-halogeno-2-phenyl-ethyl-bracket closed-triasole derivatives as active agents and process for producing the active agents | |
| HU188333B (en) | Fungicidal compositions containing derivatives 2-/imidazolyle-methyl/-2-phenyl-1,3-dioxolanes and process for the production of the compounds | |
| EP0407621B1 (en) | Benzothiazole derivatives as fungicide | |
| HU182928B (en) | Process for preparing bis/trifluoro-methyl-imino/-thiazolidine derivatives and fungicide compositions containing such compounds | |
| JPS6087269A (ja) | １‐アゾリル‐置換されたオキシムエーテル類 | |
| US3720682A (en) | Substituted amidophenylthioureas | |
| PL69661B1 (hu) | ||
| HU180673B (en) | Fungicide compositions containing 1-phenoxy-1-triasolyl-2-bracket-carbamoyl-oxy-bracket closed-3,3-dimethyl-butane derivatives as active agent,and process for producing the active agent | |
| HU194480B (en) | Fungicides comprising substituted maleic acid imide derivatives as active substance and process for preparing the active substances | |
| KR920004933B1 (ko) | 피라졸 옥심 유도체의 제조방법 | |
| HU180674B (en) | Fungicide composition and process for producing oxasolidine-2,4-dion derivatives as active agents | |
| JPH05208970A (ja) | 殺生物性化合物 | |
| PL87004B1 (hu) | ||
| HU188735B (en) | Fungicide compositions containing n-sulphenylated buiret derivatives process for preparing the compounds | |
| HU182933B (en) | Fungicide compositions containing substituted 3-bracket-3,5-dihalogene-phenyl-bracket closed-oxazolidine-2,4-dione-spiro derivatives and process for producing the active agents | |
| HU193707B (en) | Fungicide and bactericide compositions, and process for the preparation of iodoacetamide derivatives used as active ingredient | |
| HU191297B (en) | Fungicides containg as active substance derivatives of azolil-phenoxi-tetrahydrofuran-2-iliden-methan |