HU182088B - Chain drive section - Google Patents

Description

A találmány tárgya réselőfej.

Ismeretes, hogy bányákban alkalmazott réselöberendezések munkavégzésénél a reselőfej vésői vagy marókései erősen felmelegednek úgy, hogy a vésők hűtése magábanvéve is szükséges és előnyös.

Ha például szénbányában a szén réselésénél· a fejtési frontszakaszon szívós és kemény közetréteg húzódik és a réselésnél a réselőfej ezt a kőzetréteget is bontja, szikrák képződnek, amelyek a főtébe zárt és onnan kiáramló gázokat meggyujthatják és robbanás keletkezhet. Ezért már korábban is javasolták azt, hogy a vésőket vizzel kell hűteni. Ismert megoldás az is, hogy a vizfuvókákat a réselőfejen úgy rendezik el, hogy a vizsugar közvetlenül a vésőkre irányuljon. Ezek a vizfuvókák azonban ki vannak téve a réselésnél,keletkező pornak. A vizfuvókák eltömődésének megakadályozása érdekében arra van szükség, hogy a vizet a fuvókakhoz megfelelő, nagy nyomáson vezessük. Mivel a réselőfej forog, ennélfogva a vizet a réselőfejhez a réselőkaron'kell valamilyen módon a vizfuvókákhoz nagy nyomás alatt vezetni. Minél nagyobb a viz nyomása, annál nehezebb a vizet vezető cső eltömítése a rögzített helyzetű réselőkar és a réselőfej között. Ezért az ismert megoldású réselőfejeknél a viz nyomása csak előre meghatározott értékű lehet. A réselőfejen nagyszámú bontóvéső van elhelyezve, ezért a vizfuvókáknak egy ol^an térrel kell kapcsolatban lenni, ahonnan a viz a fuvókákhoz áramolhat. Ennek a rendszernek a kialakítása nehézségekkel jár.

Ismeretesek azok a megoldások, amelyek szerint a réselőfej belül üreges; ebbe az üregbe nyúlik bele a réselőkarral mereven összeszerelt hordozószerkezet. E megoldások szerint például a réselőfejet működtető hajtóberendezés utolsó hajtófokozata a réselőfejen belül van elhelyezve. Ez a hajtófokozat szükségszerűen össze van kapcsolva a hidraulika áramló közegével, rendszerint az olajjal. Ennél a megoldásnál fokozottan fennáll az a veszély, hogy a csatlakozóvezetékeken lévő tömitetlenség a vízcsövekben az állóhelyzetü réselőkar és a forgó réselőfej között azt idézi elő, hogy a viz az olajrendszerbe szökik. Ezáltal az olaj elveszti kenőképességet, de fennáll a hajtóberendezés meghibásodásának veszélye is.

A találmány szerinti megoldásnak megfelelően kialakított réselőfej segítségével az ismert megoldások fentiekben felsorolt hátrányait kívánjuk kiküszöbölni.

A találmány tárgya tehát olyan réselőfej, amely belül üreges, a réselőfejre bontóvésők vannak szerelve, és a réselőfej az üregébe benyúló tartókarra van csapágyazva, a réselőfejen hideg vizet befuvó fúvókák vannak kialakítva; ezek a fúvókák a bontovésők felé néznek. A hűtővizet a réselőfejben, csatornákon keresztül vezetjük a vizfuvókákhoz, melyek úgy vannak kiképezve, hogy igen magas nyomáson áramló víz eseten is - amely 300, sőt 400 bar feletti értéket is elérhet - a viz könnyen áramolhat a vizfuvókákhoz.

A találmány lényege abban van, hogy a réselőfejen belül elosztótér van kiképezve, és a tér tengelye a réselőfejhez csatlakozó tartókar hossztengelyével egy vonalba esik, a tartókarra pedig egy olyan vlzvezeto cső van mereven szerelve, amely az elosztótérbe torkollik és ott jól tömltve az elforgathatóan csapágyazott réselőfej elosztóterével létesít kapcsolatot. A

182.088 réselőfejen legalább egy gyűrdalain hasiték van kimunkálva, amely a réselőfej axlális irányában húzódik, a gyürüalaku hasítékba viszont furatok torkollnak, amelyek a vizfuvókákhoz vezetnek. Azáltal, hogy az állórész és a forgómozgást végző réselőfej közötti tömítési hely a forgástengelybe esik, a tömítés problémái lényegesen leegyszerűsödnek. Annak következtében pedig, hqgy a gyürüalaku hasiték vagy hasítékok, amelyeket a réselofej tengelyének tartományában kialakított elosztótérből a furatokon keresztüláramló hűtővíz tölt meg, a réselőfej tengelyének irányában vannak kiképezve, - a vizfuvókák radiális vagy megközelítően radiális helyzetű fuvókákon át vannak összekötve a vízszállító térrel, s ugyanakkor a radiális furatok a gyűrűs hasítékba, vagy hasítékokba torkollnak. Ezzel a kialakítással egészen egyszerű szerkezetet lehetett alkotni. Lényegében csak egész rövid furatokat kell kimunkálni, ezeken pedig csak akkor kell változtatni, ha az adott furat sarok körül vezetne. így a nyomáscsökkenést a minimumra lehet korlátozni, mig a gyürüalaku hasítékokban az áramlási sebesség viszonylag kicsi, úgyhogy itt a nyomásesés elhanyagolható. Az áramló viz által kifejtett nyomás lényegében tehát teljesen a vizfuvókákban fejti ki hatását, igy a vizfuvókák esetleges eltömődése teljes egészében elkerülhető. A gyürüalaku hasítékoknak a réselőfejben hengerpalást alakjuk van. Az ilyen kiképzésű furat minden nehézség nélkül bírja a nagy nyomást. Ezzel szemben nem kedvező a gyürüalaku hasítékok falkialakitása. Ez különösen az ismert megoldásoknál szembetűnő, ahol a réselőfej megvezetését axlálls Irányban egymáshoz csatlakozó tárcsák biztosítják, amelyek egymáshoz vannak hegesztve. Ebben az esetben ugyanis a hegesztési varratokat a gyürüalaku hasiték homlokfalára ható terhelés veszi igénybe. E homlokfalakra ható viznyomásnak kitett felületek lényegesen kisebbek, mint a gyürüalaku hasítékot határoló hengeres falszakaszok, úgyhogy e homlokoldali falakra ható teljes nyomást - nagy nyomás esetén is - a falak minden további nélkül elviselik.

Egy további ismert megoldásnak megfelelően - ahol a réselőfejet axlális irányban egymás mellé helyezett és egymással összehegesztett tárcsák alkotják - a találmány szerinti megoldás utján végrehajtott módosítás alapján a gyürüalaku hasítékokat határoló homlokfalak felülete csak töredékét teszi ki a gyürüalaku hasítékok egészét határoló falfelületeknek /előnyösen 1/10 - 1/20 részét/, s ugyanakkor a gyürüalaku hasiték a réselőfej axlális irányú hosszúsági méretének csak egyharmadát kitevő méretű. A fentiekben ismertetett megoldással egyszerű, s ugyanakkor nagy nyomást elviselő szerkezet alakítható ki.,

A réselőfejnek a találmány szerint tervezett kialakítása révén arra is mód van, hogy a hűtővizet a réselőfejhez nagy nyomás alatt vezessük anélkül, hogy a vizfuvókákra ható nyomás hatóerejéből veszítene, tehát a vizfuvókák eltömődése kizártnak tekinthető. A találmány révén a hűtővizet ugyanis 300 bar felett előnyösen 400 bar nyomás alatt vezetjük,a vizfuvókákhoz.

Az ismert megoldás szerint kialakított réselőfejek esetében az áramló viz nyomás ért ékét 20-30 bar nyomás feletti értékre nem lehet emelni.

A találmány egyik előnyös kiviteli példája szerint a yizvezetőcsövet egy olyan falon át vezetjük, amely a réselofejjel együtt forog és amely a réselőfej hajtóművének olajterét elvá3

182.088 lasztija a léselőfej csapágyát magábanfoglaló tértől. Ezzel azt sikerült elérni, hogy az álló helyzetű réselőkar és a forgómozgást végző réselőfej között keletkező legcsekélyebb tömitetlenségen átszivárgó víz sem kerülhet közvetlenül a hidraulika olajrendszerébe. A találmány szerint ez az olajtértől elválasztott tér a külső környezettel áll összeköttetesben, igy nagyobb mértékű tömitetlenségnél, kiszivárgó vagy éppen kiömlő víz következtében, az olajtértol elválasztott térben sem keletkezhet nyomás. A reselőfejjel együtt forgó falban kialakított tömítés sincs kitéve az áramló víz nyomásának, tehát tökéletesen tud. tömitenl. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően az olajtértől elválasztott tér a környezettel egy, a környezet felé nyitó visszacsapószelep és/vagy labirinttömités, vagy ehhez hasonló megoldás révén áll kapcsolatban. Ezáltal por és egyéb idegen elemi testek az olajtértol elválasztott térbe nem kerülhetnek.

A találmány jobb megértése végett a leíráshoz rajzokat mellékeltünk. A rajzokon látható hivatkozási számok segítségével a berendezést részletesen is ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra egy réselőberendezést ábrázol oldalnézetben, vázlatosan, a

2.-5. abrakon a réselőkart a rászerelt reselőfejjel oldal- és felülnézetben, vázlatosan mutatjuk be. A

6. ábra a 2. ábrán látható IV-IV metszővonal szerinti metszetrajz, amely a réselőfejet ábrázolja.

Amint az 1. ábrából látható, az 1 réselőgép 2 réselőkarja vízszintes 3 tengely körül alulról felfelé, egy függőleges 4 tengely körül pedig oldalirányban mozgatható módón van a gépre szerelve. A 2 réselőkar mindkét oldalán van egy 6 réselőfej, amelyek egy 5 tengely körül csapágyakon elforgathatok.

A 2. és 3· ábrák szerint a 2 réselőkar felső része mentén húzódik a 7 hűtővíz-vezeték, amelyet egy U-alaku 8 takarólemez véd a réselés közben lehulló kőzetdarabok ellen. A hütőviz-vezeték a 2 réselőkar végén meghajlik és egy csavarral rögzített 9 csatlakozószerelvény segítségével a 2 réselőkarhoz van rögzítve. A 7 hűtővíz-vezetéket ezenkívül egy 10 fedőlemez borítja ebben a tartományban. /A rajzokon nem ábrázoltuk a hűtővízvezetékbe vizet juttató szivattyút./

A 2 réselőkarral mereven van összekapcsolva egy 11 tartó, amely a bontóvésőkkel felszerelt 6 réselőfej 12 testén belül kialakított térbe nyúlik. A 2 réselőfej 12 teste axiális irányban egymás mellé helyezett 13, 14, 15, 16, 17 tárcsákból van felépítve, amelyek egymással össze vannak hegesztve. Ezek a tárcsák egy 18 közdarabot fognak körül, - a 12 testen belül és ez a 18 közdarab a 13, 14, 15, 16, 17 tárcsákból álló szerkezeti egységgel össze van hegesztve. E szerkezeti egységet egy olyan 19 fedel zárja le, amelyet 20 csavarok rögzítenek a tárcsákból kialakított egységhez. A 19 fedéllel azután egy 21 gyűrű és egy 22 lemez van összehegesztve. A 22 lemezhez viszont egy centrális helyzetű 23 gyűrű van hegesztés utján rögzítve, amellyel viszont egy 24 betét van összecsavarozva. A hűtővíz a 9 csatlakozószer elvéhytől a 2 réselőkaron lévő 25 furaton, majd a réselőkarral szilárdan összekötött 11 tartóban kialakított 26,27 furatokon át a tartón belül lévő 28 térbe érkezik. Ebbe„ a 28 térbe torkollik a 11 tartóval mereven összeszerelt 29 cső, amely a 6 réselőfej tengelyében helyezkedik el. A 29 cső másik

182.088 vége a 30 elosztótérre csatlakozik, mely utóbbi a 24 betéten belül van kiképezve. A 29 cső vége a 24 betéten belül a 31 tömítés utján el van tömitve. Ily módon a 24 betét a 6 réselőfejjel együtt forog a 29 cső körül. Mivel pedig ez a 29 cső a 6 réselőfej tengelyében helyezkedik el, a 31 tömítés kifogástalan tömítettséget biztosit.

A 2 réselőkarral mereven összeszerelt 11 tartóra van a réselőfej teste a 32, 33, 34 görgőscsapágyak révén csapágyazva. A 34 görgőscsapágy külső 35 csapagyfészke a réselőfej 12 testével mereven össze van szerelve - például össze van csavarozva - és egy 36 csapágyfedéllel van lezárva. A 36 csapágyfedél és a 22 lemez között további 37 tér van kialakítva. A 11 tartón belül egy, a rajzokon nem ábrázolt fogaskerekes hajtómű utolsó áttételi fokozata van beépítve. Mind a hajtómű, mind a 52,35, 34 görgőscsapágyak olajfürdőben vannak, amely olajfürdő a hajtómű kenőrendszerével van összekötve. A 37 teret a 36 csapágyfedél választja el az olajtértől. A 6 réselőfejbe van beszerelve egy 38 tengelykapcsoló, amely túlterhelés esetén :kiold. Eza J8 tengelykapcsoló arra szolgál, hogy a 6 réselőfej 13, 14, 15, 16, 17 tárcsáit a 39 aggyal összekapcsolja, amely a 32, 33 és 34 görgős csapágyak utján a 11 tartóra van csapágyazva.

A 11 tartóval mereven összeszerelt, központos helyzetű 29 cső a 36 csapágyfedélben a 40 tömítésen keresztül vezet. Ezzel azt lehetett elérni, hogy adott esetben a 31 tömítésen keresztülszivárgó viz ne kerüljön az olajrendszerbe, hanem csupán a 37 térbe, s igy a víznek az olajrendszerbe történő esetleges behatolását el lehet kerülni. Ez a 37 tér egy 41 csatorna utján a környezettel áll összeköttetésben, ennélfogva ebben a 37 térben nyomás nem jöhet létre. A 41 csatornába visszacsapó szelep /a rajzon nincs ábrázolva/ és/va^y labirinttömités szerelhető be, úgyhogy szennyeződés a 37 terbe semmilyen körülmények között sem kerülhet.

A hűtővíz egy 42 furaton jut a gyürüalaku 43 térbe, majd a 44, 45 furatokon keresztül kerül a szintén gyürüalaku 46 terbe. Mindkét gyürüalaku 43, 46 tér lényegében a rés előfej testének hossztengelye körül helyezkedik el. A yizfuvókák nincse-. nek a rajzokon ábrázolva. Ezek egyébként a réselőfej kerületén helyezkednek el radiális irányban, úgyhogy valamelyik 43 vagy 46 térbe csatlakoztak. Ilyen csatlakozó 47, 48 furatok láthatók a 4. ábrán. A többi vizfuvókához vezető csatorna a rajzon nem látható, mert nincsenek a metszősikban. A 43, 46 terek tehát valamennyi vizfuvóka vízellátásáról gondoskodnak. A 46 tér a 18 közdarab és az egymással összehegesztett 13, 14, 15, 16, 17 tárcsák által alkotott egység között helyezkedik el. A 43 tér a 21 gyűrű és a 19 fedél között van. Ezeket a gyürüalaku tereket meg az összehegesztés előtt ki lehet képezni.

Mivel a viz bevezetése nagy nyomáson zajlik le - amely nyomás kb. 400 bar is lehet - ezért a hengeralaku 43, 46 tereket határoló falak nagy mértékben nyomásra vannak igenybevéve. Ezt fokozza az a tény, hogy e falak felülete viszonylag nagy. E felületekre ható terhelést azonban minden további nélkül a 46 teret határoló 13·..17 tárcsák és a 18 közdarab viselhetik. A 46 tér 49, 50 homlokfalait terhelő nyomás azonban igénybeveszi a 13...17 tárcsák hegesztési varratait. Azáltal azonban, hogy e terek keskenyek - résalaku kiképzésüek - a határolófalakra ható nyomás nem jelent veszélyt.

182 088 η ύ. ábrán láthatjuk, még a régelőfej hajtóművét vázlatosan ábrázolva. A fogazott 51 kimenőtengely végét szaggatott vonallal rajzoltuk. Ennek fogai a 11 tartóban, az 52 tengelyre csapágyazott 53 fogaskerekekkel kapcsolódnak. Az 53 fogaskerekek azután a 6 réselőfejen belül lévő, belső fogazásu fogaskerékként kialakított szerkezeti elem 54 fogaival kapcsolódnak.

Claims (6)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Réselőfej, amelyre bontóvésök vannak szerelve és belül üreges kialakítású, s a réselőfej az üregébe nyúló tartóra elforgatható módon van szerelve, vizfuvókákkal van ellátva, amelyek nyílása a bontóvésök irányában van kiképezve és a hűtővíz a réselöfejbe, innen pedig a réselőfej testében kialakított csatornákon keresztül a vizfuvókákhoz áramlik, azzal jellemezve, hogy a réselőfejben /6/ elosztótér /30/ van kiképezve, amelynek tengelye egy vonalba esik a tartó /11/ tengelyében elhelyezkedő, mereven szerelt csővel /29/, amely az elosztótérbe /30/ tömitetten torkollik, mig a réselőfejben /6/ legalább egy gyürüalaku tér /43, 46/ van kialakítva * amely a réselőfej /6/ tengelye körül helyezkedik el és legalább egy furat /42/ révén az elosztótérrel /30/ áll kapcsolatban, a gyürüalaku terekbe /46, 43/ pedig a vizfuvókákhoz vezető furatok /4?, 48/ csatlakoznak.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti réselöfej kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik gyürüalaku tér /46/ hosszúsága a ráselőfej /6/ tengelyének legalább egyharmad-hosszát, előnyösen e hosszúságnak a felét teszi ki.
3. 3· Az előző igénypontok bármelyike szerinti réselőfej kiviteli alakba, azzal jellemezve, hogy a réselöfej /6/ önmagában ismert, axialis irányban egymás mellett lévő és egymással összehegesztett tárcsákból /13, 14, 15, 16, 17/ van felépítve, mig a gyürüalaku teret határoló homlokfalak /49, 50/ felületének mérete csak töredéke, előnyösen legfeljebb 1/10 - 1/20 része a gyűrűs tér /46, 43/ hengeres falfelületének.
4. 4. A 3. igénypont szerinti réselőfej kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a réselőfej hajtóművének olajterétől elválasztott tér /37/ a külső környezettel csatorna /41/ utján áll kapcsolatban.
5. 5. A 4. igénypont szerinti réselőfej kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hajtómű olajterétől elválasztott tér /37/ csatornájába a külső környezet irányában nyitó vlsszacaapószelep van beépítve és/vagy labirinttömités van kialakítva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti réselőfej kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a réselőfejen belül áramló hűtővíz nyomásának értéke 300 bar feletti, előnyösen cca 400 bar nagyságrendű nyomásnak felel meg.