HU181498B - Process for preparing monochloro-acetyl-chloride and monochloro-acetic acid by means the hydration of trichloro-ethylene - Google Patents
Process for preparing monochloro-acetyl-chloride and monochloro-acetic acid by means the hydration of trichloro-ethylene Download PDFInfo
- Publication number
- HU181498B HU181498B HU79RO1015A HURO001015A HU181498B HU 181498 B HU181498 B HU 181498B HU 79RO1015 A HU79RO1015 A HU 79RO1015A HU RO001015 A HURO001015 A HU RO001015A HU 181498 B HU181498 B HU 181498B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- chloride
- trichlorethylene
- iron
- tetrachloroethane
- iii
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C51/00—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C51/00—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides
- C07C51/58—Preparation of carboxylic acid halides
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
- Low-Molecular Organic Synthesis Reactions Using Catalysts (AREA)
- Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
Description
A találmány tárgya új eljárás adott esetben monoklórecetsavat is tartalmazó monoklór-acetil-klorid előállítására triklór-etilén és/vagy 1,1,1,2-tetraklór-etán vas(III)-klorid katalizátor jelenlétében végzett hidratálásával.
Az 1 304 108- sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban közöltek szerint a monoklór-ecetsavat triklór-etilén 150—200 C°-on végzett hidratálásával állítják elő. Hidratálószerként legalább 95s%-os kénsavat vagy óleumot használnak fel.
A fenti eljárás kidolgozói a monoklór-ecetsav képződését elméletileg a következő részfolyamatok lezajlásával magyarázzák:
SO4H2 + CC12 = CHC1 - SO2(OH)—O -CC12—CH2C1 SO2(OH)—O—CC12—CH2C1 + H2O - SO4H2 + CC12(OH)—ch2ci
CC12(OH)—ch2ci - CH2C1—COCl + HCI
CH2C1—COC1+H2O - CH2C1—COOH + HC1
A felsorolt részfolyamatok összevonása alapján a reakció a
CC12 = CHC1 + 2H2O - CH2C1—COOH + 2HC1 egyenlet szerint megy végbe, azaz úgy tűnik, mintha a reakció kizárólag a víz hatására zajlana le.
A monoklór-acetil-klorid közbenső termék képződésén keresztül lezajló reakciómechanizmust azonban a későbbi kutatások nem igazolták. Miként az 516 367 sz. francia szabadalmi leírásból kitűnik, víz és triklór-etilén 90s%-os kénsav jelenlétében, 190 C°-on végbemenő reakciója során termékként kizárólag monoklór-ecetsav képződik.
A 86 192. sz. svájci szabadalmi leírás eljárást ismertet moroklór-acetil-klorid előállítására triklór-etilén és kénsav körülbelül 110 C’-on végrehajtott reakciója útján. Tekintettel : rra, hogy az eljárásban vízmentes (100%-os) kénsavat használnak fel, a monoklór-acetil-klorid képződése nem ala5 pullat a triklór-etilén hidratációján.
A 3 742 047. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leire s szerint a monoklór-acetil-kloridot úgy állítják elő, hog/ triklór-etilén és monoklór-ecetsav elegyét kénsav vagy valamilyen szulfonsavszármazék jelenlétében 75—125 C°-on 10 tárt ák. A reakcióhoz lényegében vízmentes savakat, például 100%-os kénsavat, illetve toluolszulfonsavat, metánszulfonsav;t, etánszulfonsavat vagy klór-szulfonsavat használnak fel. 100%-os kénsav felhasználása esetén a következő bruttó reakcióegyenletnek megfelelő folyamat megy végbe:
CHC1 = CC12 + C1—CH2—COOH + H2SO4-» 2C1CH2—COCl + H2SO4
Az eljárás hátránya, hogy kiindulási anyagként monokló: -ecetsavat igényel, ami igen sok értékes vegyület (például a k ór-acetil-csoportot tartalmazó herbicid vagy parazitael20 lenes hatóanyagok) szintézisének nélkülözhetetlen kiindulási anyaga. További hátrányt jelent, hogy a reakció során igen portosan kell szabályozni a hőmérsékletet, 125 C°-nál magas tbb hőmérsékleten ugyanis melléktermékekként polimerizé lt és szulfonált vegyületek, továbbá dehidratált szárma25 zékok (anhidridek) képződnek.
A 2 070 428. sz. francia szabadalmi leírás szerint az utóbbi reakciót atmoszferikusnál nagyobb nyomáson, sósav jelenlétében játszatják le, és katalizátorként kénsav vagy szulfonsaval helyett vas(III)-kloridot használnak fel. Ez az eljárás — i fenti reakcióhoz hasonlóan — monoklór-ecetsavat igé181498 nyel kiindulási anyagként. További technológiai nehézségek származnak abból, hogy az eljárás folyamatos üzemű végrehajtása során a monoklór-ecetsavat atmoszferikusnál nagyobb nyomáson, olvadék formájában, a vízmentes katalizátort szilárd állapotban, a triklór-etilént pedig folyadékként kell a reaktorba juttatni.
A 2 070 427. sz. francia szabadalmi leírásban ismertetett eljárás az előbbitől csak annyiban tér el, hogy reagensként triklór-etilén helyett 1,1,1,2-tetraklór-etánt használnak fel. Az eljárás gyakorlati megvalósítása során felmerülő nehézségek azonosak a fent ismertetettekkel. Ezért az utóbbi két eljárás a monoklór-acetil-klorid nagyüzemi méretű szintézisére kevéssé alkalmas.
A találmány szerint az ismert eljárások hátrányait kiküszöbölve, egyszerű eljárással, folyamatos üzemben állítjuk elő a monoklór-acetil-kloridot víz és triklór-etilén közvetlen reakciójával. A reakció során adott esetben monoklór-acetilklorid mellett monoklór-ecetsav is képződik. A találmány szerinti eljárásban lezajló főreakciót az alábbi egyenlet írja le:
CHC1 = CC12 + H2O - C1CH2—COC1 + HC1
A találmány szerint tehát triklór-etilént vagy 1,1,1,2-tetraklór-etánt vízzel reagáltatunk. A reakciót folyékony fázisban, részben szuszpendált vas(III)-klorid katalizátor jelenlétében, atmoszferikusnál nagyobb nyomású sósavgázatmoszférában, 80 C° és 180 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre.
A találmány szerinti eljárásban felhasznált sósavgáz abszolút nyomása 5—80 bár, előnyösen 15—60 bár, célszerűen 20—40 bár lehet.
Azt tapasztaltuk, hogy a fenti értéktartományon belül minden egyes nyomásértékhez tartozik egy olyan hőmérséklet, amelyen a reakció maximális sebességgel megy végbe. Ennek megfelelően minden egyes nyomásértékhez rendelhető egy olyan hőmérséklet, amely optimális eredmények elérését teszi lehetővé. Abban az esetben például, ha a reakciót 30 bár abszolút nyomáson játszatjuk le, 100 C°-nál alacsonyabb és 180 C°-nál magasabb hőmérsékleten a reakció csak elhanyagolható mértékben megy végbe, és a reakció sebessége körülbelül 160 C°-tól kezd csökkenni; így a 30 bár körüli abszolút nyomáshoz tartozó előnyös hőmérséklet-tartomány 140 C°-tól 170 C°-ig terjed.
A találmány szerinti eljárásban a betáplált reagensek — azaz a triklór-etilén és/vagy 1,1,1,2-tetraklór-etán és a víz — mólarányát rendszerint legalább 0,6-ra állítjuk be. Tapasztalataink szerint a monoklór-acetil-klorid mellett melléktermékként képződő monoklór-ecetsav részaránya fokozódik, ha a fenti mólarány 0,6-hoz közel eső érték. Abban az esetben viszont, ha a mólarány értéke meghaladja a 2-t, jelentőssé válik a melléktermék-képződés; így például a triklór-etilén és a vas(III)-klorid reakciója révén pentaklóretán és perklóretilén képződik [ezzel egyidőben a vas(III)klorid egy része vas(II)-kloriddá redukálódik], a triklóretilén dimerizálódásának eredményeként pedig pentaklórbutadién alakul ki. Abban az esetben tehát, ha ezeket a melléktermékeket kívánjuk előállítani, a triklór-etilén és/ vagy 1,1,1,2-tetraklór-etán és a víz mólarányát célszerűen például 2,5 és 3 közötti értékre állítjuk be.
Ha végtermékként nagy szelektivitással kívánunk monoklór-acetil-kloridot előállítani, a betáplált triklór-etilén és/ vagy 1,1,1,2-tetraklór-etán és a víz mólarányát célszerűen 1,2 és 1,8 közötti értéken tartjuk.
Ha végtermékként egyidejűleg kívánunk előállítani monoklór-acetil-kloridot és monoklór-ecetsavat, a betáplált riklór-etilén és/vagy 1,1,1,2-tetraklór-etán és a víz mólarányát 0,6 és 1,2 közötti értékre állítjuk be.
A találmány szerinti eljárásban a reakcióközeg súlyára vonatkoztatva 0,1—15 súly% vas(III)-kloridot használunk el. A „reakcióközeg súlya” megjelölésen ebben az esetben a gázfázisban lévő és a folyadékfázisban feloldódott sósav figyelembevétele nélkül meghatározott súlyt értjük. 0,1 súly%-nál kisebb mennyiségű vas(III)-klorid jelenlétében a reakció túl lassan megy végbe, míg ha az elegy 15 súly%íál nagyobb mennyiségű vas(III)-kloridot tartalmaz, a kataizátor elkülönítése és regenerálása nehézkessé válik. Ha a ‘ént ismertetett mellékreakciók következtében a katalizátor egy részéből vas(II)-klorid képződik, a reakcióelegyből ismert módon elkülönített katalizátorban lévő vas(III)-kloriiot klórgázzal, aktív klórt szolgáltató reagenssel (például dóros vízzel, kristályvízzel vagy klór-dioxiddal) vagy a só;av oxidálására alkalmas bármilyen reagenssel vas(III)kloriddá oxidálhatjuk, és az így regenerált katalizátort isiiét felhasználhatjuk a reakcióban.
Egy különösen előnyös eljárásváltozat szerint a vas(III)kloridot vizes oldat formájában adjuk a reakcióközeghez.
Egy előnyös eljárásváltozat szerint a katalizátort a következőképpen regeneráljuk: a reakcióteret elhagyó elegyből ''rakcionálással elkülönítjük a reagálatlan klórozott szénhidrogéneket és a monoklór-acetil-kloridot, majd a kapott elegyet — amely vas(II)-kloridot és vas(III)-kloridot tartalmaz — vízzel kezeljük. Ezután a vas(II)-kloridot például klórgáz<al vas(III)-kloriddá oxidáljuk, és a kapott, vas(III)-kloridot ’artalmazó oldatot visszavezetjük a reakciótérbe.
A reagensek — belépő anyagáramok áramlási sebessége ilapján számítva — rendszerint 1—8 órán át, előnyösen 2—6 órán át tartózkodnak a reakciótérben.
A monoklór-acetil-klorid előállításában kiindulási anyagként felhasznált triklór-etilént a találmány szerint 1,1,1,2tatraklór-etánból is kialakíthatjuk. Az 1,1,1,2-tetraklór:tán a találmány szerinti hidratálási reakció körülményei között legalább részben dehidrohalogénezödik, így a reakfióelegyben triklór-etilént képez. A reakcióelegyben az
1,1,1,2-tetraklór-etán és a triklór-etilén között a reakció hőmérséklettől és a nyomástól függő egyensúlyi arány alakul ki. A találmány szerinti eljárásban tehát triklór-etilén helyett, 1,1,1,2-tetraklór-etánból vagy triklór-etilén és 1,1,1,2tetraklór-etán elegyéböl is kiindulhatunk. Ezt a tényt juttattuk kifejezésre azzal, hogy a reagensek mólarányának meghatározásakor a kiindulási anyagok között az 1,1,1,2-tetraklór-etánt is feltüntettük.
A reakció térből távozó elegy ben lévő 1,1,1,2-tetraklóretán tehát — a monoklór-ecetsavhoz hasonlóan — értékes melléktermék, amely folyamatos üzemmenet esetén a triklórjtilénnel együtt visszavezethető a reakciótérbe. A reakció során adott esetben képződő monoklór-ecetsavat kívánt esetben előnyösen a vas(III)-kloridot tartalmazó eleggyel vezethetjük vissza a reakciótérbe. Ez a megoldás különösen előnyös akkor, ha a vas(III)-kloridot vizes oldat formájában használjuk fel. Ebben az esetben a vas(III)-klorid mennyisége a reakcióelegyben lévő monoklór-ecetsav mennyiségére vonatkoztatva 20 súly%-nál nagyobb érték, és a vas(III)•klorid mennyisége a sav súlyának tízszeresét is elérheti.
A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük.
A példákban a „triklór-etilén és/vagy 1,1,1,2-tetraklór -etán konverziója” megjelölésen a átalakult (CC12 = CHC1 + CC13 + CH2C1), mól ----------------------------—----· 100 betáplált (CC12 = CHC1 + CC13CH2C1), mól
-2181498 tört értékét értjük. A tört számlálója a reaktorba bevezetett triklór-etilén és/vagy 1,1,1,2-tetraklór-etán mólszámának és a reaktort elhagyó triklór-etilén és/vagy 1,1,1,2-tetraklór-etán mólszámának különbségével egyenlő.
A „monoklór-acetil-kloridra vonatkoztatott szelektivitás” megjelölésen a képződött C1CH2—COCl, mól átalakult (CC12 = CHC1 + CC13CH2C1), mól tört értékét értjük. Hasonlóképpen, a monoklór-ecetsavra vonatkoztatott szelektivitás értékét a képződött C1CH2—COOH, mól átalakult (CC12 = CHC1 + CC13CH2CI), mól tört értéke adja meg.
1. példa
Keverővei, nyomásszabályozóval és szintszabályozóval felszerelt, üvegbélésü acél reaktorba folyamatos üzemben 1264 kg/óra (9,61 kmól/óra) triklór-etilént és 181 kg/óra 40,3s%-os vizes vas(III)-klorid-oldatot [0,45 kmól/óra vas(III)-klorid + 6 kmól/óra víz] vezetünk be. A triklór-etilén és a víz mólaránya tehát 1,6; a vas(III)-klorid mennyisége pedig a reakcióelegy súlyának (a gázalakú és az oldott sósavat figyelmen kívül hagyva) 5,8 súly%-át teszi ki.
A reaktoban uralkodó abszolút nyomást 30 bárra, a hőmérsékletet pedig 150 C°-ra állítjuk be. A reagensek tartózkodási ideje a reaktorban 4 óra. A reaktorból folyamatos üzemben 1257 kg/óra folyadékot vezetünk el (ez az érték nem tartalmazza az oldott sósavat), amelynek összetétele a következő:
656,5 kg monoklór-acetil-klorid
9,5 kg monoklór-ecetsav
366 triklór-etilén
141 kg 1,1,1,2-tetraklór-etán kg nagy fajsúlyú klórozott termék (fp.: >150 C% kg vas(III)-klorid kg vas(II)-klorid
A reakció során összesen 5,16 kmól/óra sósavat regenerálunk (ez az érték a gázfázissal folyamatosan elvezetett sósav és a folyadékfázisból nyomáscsökkentés hatására felszabaduló oldott sósav mennyiségének összege).
A katalizátor regenerálási folyamatának első lépésében a folyadékfázis frakcionálásával elkülönítjük a monoklór-acetil-kloridot és a reagálatlan klórozott szénhidrogéneket, majd a maradékként kapott, vas(II)-kloridot és vas(III)-kloridot tartalmazó elegyet vízzel kezeljük, és a vas(II)-kloridot klórgázzal oxidáljuk. A kapott, vas(III)-kloridot tartalmazó oldatot visszavezetjük a reaktorba.
A fenti eljárással elért konverzió 62,3%, a monoklóracetil-kloridra vonatkoztatott szelektivitás 97,0%, a monoklór-ecetsavra vonatkoztatott szelektivitás pedig 1,7%.
klór-etilént és 266,5 kg/óra 27,3 súly%-os vizes vas(III)-klorid-oldatot [0,45 kmól/óra vas(III)-klorid +10,75 kmól/óra viz] vezetünk be. A triklór-etilén és a viz mólaránya tehát 0,81; a vas(III)-klorid mennyisége a reakcióelegy súlyának (a gázai íkú és az oldott sósavat figyelmen kívül hagyva) 7,1 súly%-át teszi ki.
A -eagenseket 1 m3/óra áramlási sebességgel vezetjük be. A reagensek 4 órán át tartózkodnak a reaktorban. A reaktorból 1032 kg/óra folyadékot vezetünk el (ez az érték nem tartalmazza az oldott sósavat), amelynek összetétele a következő:
430,5 kg monoklór-acetil-klorid
328 kg monoklór-ecetsav
167 kg triklór-etilén kg 1,1,1,2-tetraklór-etán kg nagy fajsúlyú klórozott termék (fp.: > 150 C*) kg vas(III)-klorid
2,6 kg vas(II)-klorid
10,56 kmól/óra sósavat regenerálunk.
A fenti eljárással elért konverzió 83,3%, a monoklór-acetil-kloridra vonatkoztatott szelektivitás 52,3%, a monoklórecetsavra vonatkoztatott szelektivitás pedig 47,6%.
3. példa
Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a reaktorba 1249,5 kg/óra (9,5 kmól/óra) triklór-etilént és 190,5 kg/óra 28,1 súly%-os vizes vas(III)-klo id-oldatot [7,6 kmól/óra víz+0,33 kmól/óra vas(III)klorid) vezetünk be. A triklór-etilén és a víz mólaránya tehát 1,25; a vas(III)-klorid mennyisége a reakcióelegy súlyának (a gázídakú és az oldott sósavat figyelmen kívül hagyva) 4,5 súly%-át teszi ki.
A reagenseket 1 m3/óra áramlási sebességgel vezetjük be. A reaktorból 1188,5 kg/óra folyadékot vezetünk el (ez az érték nem tartalmazza az oldott sósavat), amelynek összetétele a következő:
447 kg monoklór-acetil-klorid
172 kg monoklór-ecetsav
393 kg triklór-etilén
119 kg 1,1,1,2-tetraklór-etán kg nagy fajsúlyú klórozott termék (fp.: > 150 C‘)
45,5 kg vas(III)-klorid kg vas(II)-klorid ¢,89 kmól/óra sósavat regenerálunk.
A fenti eljárással elért konverzió 61,1%, a monoklór-acúil-kloridra vonatkoztatott szelektivitás 68,3%, a mono-klor-ecetsavra vonatkoztatott szelektivitás pedig 31,4%.
4. példa
Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a reaktorba 1663,5 kg/óra (12,65 kmól/óra) triklór-etilént és 260,5 kg/óra 37,4 súly%-os vizes vas(III)-klorid-oldatot [9,05 kmól/óra víz+0,6 kmól/óra vas(III)-klorid] vezetünk be. A triklór-etilén és a víz mólaránya tehát 1/; a vas(III)-klorid mennyisége a reakcióelegy súlyának (a gá salakú és az oldott sósavat figyelmen kívül hagyva) 5,9 sú y%-át teszi ki.
A reagenseket 1,33 m3/óra áramlási sebességgel vezetjük be A reagensek 3 órán át tartózkodnak a reaktorban. A reaktorból 1649 kg/óra folyadékot vezetünk el (ez az érték nem tartalmazza az oldott sósavat), amelynek összetétele a kevetkező:
2. példa
Az 1. példában közéltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a reaktorba 1151 kg/óra (8,75 kmól/óra) tri181498
545 kg monoklór-acetil-klorid
200 kg monoklór-ecetsav
539 kg triklór-etilén
254 kg 1,1,1,2-tetraklór-etán kg nagy fajsúlyú klórozott tennék (fp.: > 150 C°) kg vas(III)-klorid kg vas(II)-klorid
7,54 kmól/óra sósavat regenerálunk.
A fenti eljárással elért konverzió 55,7%, a monoklóracetil-kloridra vonatkoztatott szelektivitás 68,5%, a monoklór-ecetsavra vonatkoztatott szelektivitás pedig 30,1%.
5. példa
Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a reaktorba folyamatos üzemben a következő anyagokat vezetjük be: 1097 kg/óra triklór-etilén
196 kg/óra 1,1,1,2-tetraklór-etán (a reaktort elhagyó folya- 20 dékból visszavezetett anyag)
110 kg/óra víz kg/óra monoklór-ecetsav (a reaktort elhagyó folyadékból visszavezetett anyag) kg/óra vas(III)-klorid 95%-át a reaktort elhagyó folya- 25 dékból elkülönített, regenerált katalizátor teszi ki)
A klórozott szénhidrogének (CHC1=CC12+CC13—CH2C1) és a víz mólaránya 1,56. A vas(III)-klorid mennyisége a reakcióselegy súlyának (a gázalakú és az oldott sósavat figyelmen kívül hagyva) 4,9 súly%-át teszi ki.
A reagenseket körülbelül 1 m3/óra áramlási sebességgel vezetjük be. A reagensek 4 órán át tartózkodnak a reaktorban. A reaktorból 1336 kg/óra folyadékot vezetünk el (ez az érték nem tartalmazza az oldott sósavat), amelynek összetétele a következő: 690,5 kg monoklór-acetil-klorid kg monoklór-ecetsav
284 kg triklór-etilén
196 kg 1,1,1,2-tetraklór-etán
14,5 kg nagy fajsúlyú klórozott tennék (fp.: > 150 C’) kg vas(III)-klorid kg vas(II)-ktorid
6,11 kmól/óra sósavat regenerálunk.
A fenti eljárással elért konverzió 65%, a monoklór-acetil-kloridra vonatkoztatott szelektivitás pedig 98,9%.
6. példa
Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a reaktorba folyamatos üzemben 2125 kg/óra 1,1,1,2-tetraklór-etánt és 260,5 kg/óra 37,4 súly%-os vizes vas(III)-klorid-oldatot [9,05 kmól/óra víz+0,6 kmól/óra vas(III)-klorid] vezetünk be. Az 1,1,1,2-tetraklór-etán és a víz mólaránya 1,4; a vas(III)-klorid mennyisége a reakcióelegy súlyának (a gázalakú és az oldott sósavat figyelmen kívül hagyva) 6 súly%-át teszi ki.
A reagenseket 1,49 m3/óra áramlási sebeséggel vezetjük 5 be. A reagensek 2,7 órán át tartózkodnak a reaktorban.
A reaktorból 1632,5 kg/óra folyadékot vezetünk el (ez az érték nem tartalmazza az oldott sósavat), amelynek összetétele a következő:
864.5 kg monoklór-acetil-klorid
65 kg monoklór-ecetsav
393 kg triklór-etilén
201.5 kg 1,1,1,2-tetraklór-etán kg nagy fajsúlyú klórozott termék (fp.: > 150 C°)
25,5 kg vas(II)-klorid
5 65 kg vas(III)-klorid
20,6 kmól/óra sósavat regenerálunk.
A fenti eljárással elért konverzió 66,9%, a monoklór-acetil-kloridra vonatkoztatott szelektivitás 90,4%, a monoklór-ecetsavra vonatkoztatott szelektivitás pedig 8,2%.
Claims (6)
- Szabadalmi igénypontok1. Folyamatos üzemű eljárás adott esetben monoklór-ecetsavat is tartalmazó monoklór-acetil-klorid előállítására triklór-etilénből vagy 1,1,1,2-tetraklór-etánból vas(III)-klorid katalizátor jelenlétében végzett hidratálással, azzal jellemezve, hogy a triklór-etilént vagy 1,1,1,2-tetraklóretánt 5 bár és 80 bár közötti nyomású sósav-atmoszférában 80—180 C*30 hőmérsékleten folyadékfázisban hidratáljuk, a triklór-etilént vagy 1,1,1,2-tetrakloretánt és a vizet 1:0,6-nál kisebb mólarányban vezetjük be a reakciótérbe, a vas(III)-kloridot a reakcióelegy összsúlyára vonatkoztatva 0,1—15 súly% mennyiségben vizes oldat vagy szuszpenzió alakjában adjuk 35 a reakcióelegyhez, és az adott esetben képződő monoklór-ecetsavat visszavezetjük a reakcióelegybe, adott esetben vas(Ill)-kloriddal együtt.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hidratálást 140—170 C*-on végez-40 zük.
- 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a triklór-etilén vagy 1,1,1,2-tetraklór-etán és a víz mólarányát 1:1,2 és 1 :1,8 közötti értéken tartjuk.45
- 4. Az 1. igénypont , szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az adott esetben képződő monoklórecetsavat a vas(III)-kloridot tartalmazó oldattal elegyítve vezetjük vissza a reakcióelegybe.
- 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, 50 azzal jellemezve, hogy a reakcióelegyben lévő monoklór- ecetsav súlyára vonatkoztatott 20 súly%-nál nagyobb menynyiségű vas(III)-kloridot vezetjük vissza a reakcióelegybe.
- 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a sósavgáz abszolút55 nyomását 20 bár és 40 bár közötti értékre állítjuk be.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| FR7808264A FR2420521A1 (fr) | 1978-03-22 | 1978-03-22 | Fabrication de chlorure de monochloracetyle et eventuellement d'acide monochloracetique par hydratation de trichlorethylene |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU181498B true HU181498B (en) | 1983-07-28 |
Family
ID=9206143
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU79RO1015A HU181498B (en) | 1978-03-22 | 1979-03-21 | Process for preparing monochloro-acetyl-chloride and monochloro-acetic acid by means the hydration of trichloro-ethylene |
Country Status (11)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US4172957A (hu) |
| EP (1) | EP0004496B1 (hu) |
| JP (1) | JPS54130515A (hu) |
| CA (1) | CA1117139A (hu) |
| DE (1) | DE2960036D1 (hu) |
| DK (1) | DK115279A (hu) |
| ES (1) | ES478879A1 (hu) |
| FR (1) | FR2420521A1 (hu) |
| HU (1) | HU181498B (hu) |
| IE (1) | IE47938B1 (hu) |
| NO (1) | NO150511C (hu) |
Families Citing this family (4)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| JPS60197635A (ja) * | 1984-03-21 | 1985-10-07 | Central Glass Co Ltd | トリフルオロ酢酸誘導体の製造法 |
| DE4301247A1 (de) * | 1993-01-19 | 1994-07-21 | Bayer Ag | Verfahren zur Herstellung mehrfach halogenierter Benzotrichloride und Benzoylchloride sowie neue Trihalogenbenzotrichloride und -benzoylchloride |
| CN104628550B (zh) * | 2013-11-07 | 2016-10-05 | 王宇阳 | 一种一氯醋酸制备方法 |
| WO2015175791A1 (en) * | 2014-05-16 | 2015-11-19 | Occidental Chemical Corporation | Method for making 1,1,3,3-tetrachloropropene |
Family Cites Families (4)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US1304108A (en) * | 1917-07-23 | 1919-05-20 | Louis Jacques Simon | Process for the manufacture of monochloracetic acid. |
| FR1488064A (fr) * | 1965-07-29 | 1967-07-07 | Ici Ltd | Procédé de production de chlorures d'acides chloroaliphatiques |
| US3742047A (en) * | 1969-10-27 | 1973-06-26 | Monsanto Co | Preparation of acid chlorides |
| BE759818A (hu) * | 1969-12-04 | 1971-06-03 | Pechiney Saint Gobain |
-
1978
- 1978-03-22 FR FR7808264A patent/FR2420521A1/fr active Granted
- 1978-07-12 US US05/923,792 patent/US4172957A/en not_active Expired - Lifetime
-
1979
- 1979-03-08 DE DE7979400151T patent/DE2960036D1/de not_active Expired
- 1979-03-08 EP EP79400151A patent/EP0004496B1/fr not_active Expired
- 1979-03-20 JP JP3313879A patent/JPS54130515A/ja active Granted
- 1979-03-20 NO NO790933A patent/NO150511C/no unknown
- 1979-03-21 CA CA000323891A patent/CA1117139A/en not_active Expired
- 1979-03-21 HU HU79RO1015A patent/HU181498B/hu unknown
- 1979-03-21 DK DK115279A patent/DK115279A/da unknown
- 1979-03-22 ES ES478879A patent/ES478879A1/es not_active Expired
- 1979-08-08 IE IE633/79A patent/IE47938B1/en unknown
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| FR2420521A1 (fr) | 1979-10-19 |
| JPS5640705B2 (hu) | 1981-09-22 |
| NO150511B (no) | 1984-07-23 |
| US4172957A (en) | 1979-10-30 |
| EP0004496A1 (fr) | 1979-10-03 |
| IE790633L (en) | 1979-09-22 |
| NO150511C (no) | 1984-10-31 |
| NO790933L (no) | 1979-09-25 |
| DK115279A (da) | 1979-09-23 |
| IE47938B1 (en) | 1984-07-25 |
| JPS54130515A (en) | 1979-10-09 |
| FR2420521B1 (hu) | 1980-08-29 |
| ES478879A1 (es) | 1979-07-01 |
| EP0004496B1 (fr) | 1980-10-29 |
| DE2960036D1 (en) | 1981-01-29 |
| CA1117139A (en) | 1982-01-26 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| US6472572B1 (en) | Integrated process for synthesizing alcohols and ethers from alkanes | |
| RU2114813C1 (ru) | Способы получения 1,1,1,3,3-пентафторпропана, способ получения 1,1,1,3,3-пентафтор-2-галогено-3-хлорпропана, способ получения 1,1,1,2,3,3-гексахлорпропена, способ получения 1,1,1,3,3-пентафтор-2,3-дихлорпропана | |
| US5003117A (en) | Process for decabromodiphenyl methane | |
| HU181498B (en) | Process for preparing monochloro-acetyl-chloride and monochloro-acetic acid by means the hydration of trichloro-ethylene | |
| US3433838A (en) | Purification of perhaloacetones | |
| US3130222A (en) | Process for the preparation of aliphatic bromides | |
| US5872291A (en) | Process for producing benzoyl chlorides | |
| US2417059A (en) | Production of dichlorodifluoromethane | |
| JPH0145456B2 (hu) | ||
| KR790001615B1 (ko) | 메탄을 옥시염소화 시키는 방법 | |
| JPH0352832A (ja) | 高められた圧力の下に１，１，１‐トリフルオロ‐２，２‐ジクロロエタンを製造する方法 | |
| US4393257A (en) | Process for preparing benzotrifluoride and its derivatives | |
| US3760015A (en) | Production of vinylidene chloride and methyl chloroform | |
| US4731494A (en) | Process for making methyl iodide from methane | |
| US2772306A (en) | Process for the preparation of chloronitro-carbamic acid ester | |
| JPH04305544A (ja) | パラジクロロベンゼンの製法 | |
| JP4058142B2 (ja) | 弗化沃化エタンの製造方法 | |
| US2820068A (en) | Manufacture of halogen compounds | |
| JPS6365665B2 (hu) | ||
| JP3788482B2 (ja) | アルキルベンゾイルクロライドの製造方法 | |
| JP2738152B2 (ja) | 核置換塩素化トルエンの製造方法 | |
| JPS61118378A (ja) | テトラクロロフタル酸無水物の製造法 | |
| JPH0476977B2 (hu) | ||
| JPS6316371B2 (hu) | ||
| JPS59118726A (ja) | １，２−ジクロロエタンの製造方法 |