HU180903B - Process for producing damp-proof course in pory walls - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás vizátnemeresztő, elektromosan vezető zárórétegek létrehozására szilárd, pórusos szerkezetű építőipari masszákban az építőanyag pórusaiból víz kiszorítására műszaki eszközök felhasználásával, valamint az atmoszféra és a talajrétegek térségében, a főleg függőleges irányban áramló vízpárák diffúziójához elvezető utak egyidejű létrehozásával.

A sérült, vagy hiányos, vízszintes szigetelésű épületek átnedvesedett falainak kiszárítása az építőiparban olyan problémaként jelentkezik, amelyet mind ez ideig még nem sikerült megoldani. E témakör rendkívüli bonyolultsága a fal nem homogén szerkezeti felqpítettségéböl adódik. Az átnedvesedett régi falak tulajdonképpen nem mások, mint például olyan apró pórusos, illetve igen kis pórusátmérővel rendelkező kövek strukturális kombinációi, ahol a habarcs rétegei már elveszítették mésztartalmúkat és döntőrészt igen nagy átmérőjű pórusokkal és repedésekkel vannak tele.

Az átnedvesedett falak kiszárításánál további gondot jelent az a körülmény is, hogy a nedvesség nemcsak folyékony halmazállapotban, mint víz, de gyakran még olyan vízpára formájában is átteijed a fal más részeire a hajszálcsöves szívóhatás következtében, amely a fal és a vakolat belsejében, illetve felületén való lecsapódásával jelentősen megnöveli a falak átlagos nedvességtartalmát. A kondenzviz az esetek többségében uralkodó tényezővé válik, különösen azokon a helyeken, ahol az utak és a járdák készítésére vizátnemeresztő anyagokat, illetve vizátnemeresztő padlóburkolatot alkalmaznak.

A falak aláásásából, valamint a vízszintes szigetelés újonnan történő behelyezéséből álló klasszikus megoldások kü180903 lönböző műszaki és gazdaságossági szempontokból ítélve rendszerint mindig igen munkaigényesek, sőt néhány esetben az épületszerkezet statikus sérülésveszélye miatt egyáltalában nem alkalmazhatók.

Az építkezések gyakorlatából ismerünk olyan tőmitő eljárásokat is, ahol az átnedvesedett falakba különböző eljárásokkal olyan anyagokat juttatnak, amelyekkel cél az, hogy a hajszálcsöves víz behatolásának útját állják. Ezeknek az eljárásoknak azonban az a hiányosságuk, hogy a falak szilárd építőanyagainak pórusos szerkezete csak részlegesen tölthető fel. A nagyobb méretű pórusok mikroméretűekké redukálódnak, míg a kisebb méretűek továbbra is nyitva maradnak a diffúz vízpárák, illetve a folyékony halmazállapotú víz előtt.

Az elektroozmotikus eljárások nagyon hatékonyak a hajszálcsöves víznek a fal mikropórusaiba történő behatolása megakadályozása szempontjából. Azonban az elektroozmózis hatékonysága a pórusátmérő növekedésével csökken. Az elektroozmózis a vízpárák falon keresztül történő átjutását sem akadályozza meg.

Az említett hiányosságok kiküszöbölését biztosítja vizátnemeresztő záróréteg pórusos szerkezetű, szilárd építőipari masszákban történő létrehozása a találmány szerinti eljárással, amlynek az a lényege, hogy a falak repedéseibe nyomással vagy nyomás nélkül, főleg alumíniumból vagy annak különböző vegyületeiből elektromosan vezető anyagot juttatunk be, amely eltömíti a fal nagyobb átmérőjű pórusait, és egyidejűleg a fal mikropórusaiból vizet visszaszorító, elektroozmotikus vezetővel való összekapcsoláshoz pedig elektródát képez. A falban lévő repedéseket elektroozmotikus i

Ϊ vezető is és a fal felületén hosszában elhelyezkedő csatorna is összekapcsolja egymással, amely csatorna a környező atmoszférával létesít kapcsolatot, amelynek eredményeképpen a fal légköri és talajbeli rétegei között függőleges irányban terjedő vízpára számára is létrejönnek a diffúziós utak. 5 A szóban forgó, elektromosan vezető injektoranyag állhat például 30—45% komponenset tartalmazó, falban vizátnemeresztő gélanyagot képező vizes oldatból, 7—15% hidrofób, 1—5% felületaktív, 0,5-1,5% gombaőlőszer jellegű anyagból, illetve 3—20% kolloid szénből és amfoter hidroxidból.

Nem kevésbé fontos az sem, hogy az így létrehozott vízátnemeresztő, elektromosan vezető zárórétegnél biztosított legyen a hidrogénionoknak arra az általunk alkalmazott elektromosan vezető anyag ionjaira (például alumínium) történő kicserélése, amely célja az injektáló anyagok tömíthetőségének növelése, illetve nyomás esetén az építőipari massza szilárdságának fokozása.

A találmányunkban javasolt eljárás előnyös gazdaságossági szempontból is, mivel a fal repedései tulajdonképpen nem mások, mint az injektáló anyag bejuttatásának a helyei 20 és egyúttal a falban keletkezett elektroozmotikus elektródával történő összekapcsoláshoz is eszközül szolgálnak, mindamellett még a diffúziós vízpárák szelepei is.

A villamos vezetővel összekötött falrepedéseket a villamos feszültségforrás egyik pólusához kapcsoljuk, mig a feszült- 25 ségforrás másik pólusát alföldéit elektródához, illetve az ismert módszerek egyike szerint készített, falban elhelyezett elektródához csatlakoztatjuk. A repedéseket egymással öszszekötő csatorna kialakítása azoknál az épületeknél hagyható el, amelyek pincével is rendelkeznek, s a szellőztethető, 30 alagsori helyiségekben biztosított a fal talajbeli rétege és az atmoszféra közti vízpáradiffúzió lefolyása.

A találmány szerinti eljárást a továbbiakban foganatosítási példa alapján ismertetjük.

Pince nélküli épületben, ahol az átnedvesedett fal vastagsága 75 cm, a vakolat eltávolítását követően közvetlenül a padlózat felett több, egyenként 15 mm átmérőjű réseket vágtunk egymástól 15-15 cm-es távolságra, a falszélesség ⁹Λ o mélységében. Az általunk vájt rések vízszintessel bezárt hajlásszöge 18 fokos volt Ezután a repedéseket elektromosan vezető injektáló anyaggal töltöttük meg. A kívánt mennyiségű injektáló anyag bejuttatása után az egyes részek szintjein a falra fémvezetőt helyeztünk, amelyet ezután a falhoz rögzítünk cementhabarccsal. A fémvezetőt 2 V feszültségű áramforrás pozitív sarkához csatlakoztattuk. A villamos feszültségforrás negatív pólusát pedig az erős- és gyengeáramú elektrotechnikából ismert, hagyományos rendeltetésű, föl10 delt elektródához kötöttük. A repedések szintjein padlózat fölött U alakú, PVC-ből készült, rövid lécet helyeztünk el, amely a szellőzőnyílásor keresztül a folyosón összeköttetésben állt a környezettel, és amely a kivitelezési munkálatok során friss cementhabarccsal lett bevakolva. A léc felhelyezé15 se után három héttel az elektromos feszültségforrás pozitív és negatív pólusait összekapcsoltuk a megfelelő elektródákkal.

Foganatosítási példánkban ismertettünk egy olyan, elektromosan vezető zárórétegfajtát, amely a vízszintes szigetelés létrehozásának eddig ismert módozataival szemben nemcsak hogy magas fokú szigeteltséget biztosit, de egyben olcsóbb és egyszerűbb is azoknál, ugyanis az elektromosan vezető injektáló anyag egyidejűleg két funkciót is betölt, nevezetesen: eltörni a falban lévő pórusok nagy részét, s még a hajszálcsöves víznek a fal nükropórusaiba való behatolását is megakadályozza azzal, hogy egyidejűleg kiteijedt, sík alakú elektroozmotikus elektródát is képez.

Claims (1)

1. Szabadalmi igénypont

   Eljárás nedvességzáró réteg létrehozására pórusos falban, ahol a falba készített furatokba vízzáró masszát juttatunk, azzal jellemezve, hogy a masszát vízzáró gél, hidrofób anyag és felületaktív anyag bázisán fungicid anyag, kolloid szén és 35 amfoter hidroxid hozzáadásával villamosán vezetővé teszszük és ezt az injektáló masszát beinjektálás és kibakelizálódás után ismert módon mint elektródát elektroozmotikus falszárításra használjuk fel.