HU180789B - Process for producing 1,2-dichloroethane - Google Patents
Process for producing 1,2-dichloroethane Download PDFInfo
- Publication number
- HU180789B HU180789B HU79HO2147A HUHO002147A HU180789B HU 180789 B HU180789 B HU 180789B HU 79HO2147 A HU79HO2147 A HU 79HO2147A HU HO002147 A HUHO002147 A HU HO002147A HU 180789 B HU180789 B HU 180789B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- gas
- oxygen
- dichloroethane
- gas mixture
- hydrochloric acid
- Prior art date
Links
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C07—ORGANIC CHEMISTRY
- C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
- C07C17/00—Preparation of halogenated hydrocarbons
- C07C17/093—Preparation of halogenated hydrocarbons by replacement by halogens
- C07C17/15—Preparation of halogenated hydrocarbons by replacement by halogens with oxygen as auxiliary reagent, e.g. oxychlorination
- C07C17/152—Preparation of halogenated hydrocarbons by replacement by halogens with oxygen as auxiliary reagent, e.g. oxychlorination of hydrocarbons
- C07C17/156—Preparation of halogenated hydrocarbons by replacement by halogens with oxygen as auxiliary reagent, e.g. oxychlorination of hydrocarbons of unsaturated hydrocarbons
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02P—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
- Y02P20/00—Technologies relating to chemical industry
- Y02P20/50—Improvements relating to the production of bulk chemicals
- Y02P20/582—Recycling of unreacted starting or intermediate materials
Landscapes
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
- Catalysts (AREA)
Description
A találmány tárgya eljárás 1,2-diklóretán előállítására etilénnek sósavval és molekuláris oxigént tartalmazó gázzal, előnyösen levegővel, gázfázisban, emelt hőmérsékleten, réz(II)klorid katalizátor jelenlétében, örvényágyas katalizátoron történő oxiklórozása útján, amelynél a reakció utáni gázelegyet nyomás alatt két szakaszban hűtjük le, a cseppfolyósodon 1,2-diklóretánt és vizet eltávolítjuk, az átalakulatlan kiindulási gázok és az inért gázok főtömegét a körfolyamatba visszavezetjük.
Etilén oxiklórozása ismert módon az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
C2H4 + O2 + 4 HCl-»2 CH2C1—CH2C1 + 2 H2O
Az 1 618 701 számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratból ismert eljárás szerint 1,6—2,5 mól etilént 2,0 mól sósavval és 0,6—1,0 mól oxigénnel reagáltatnak 0,5— 3,0 mól szénmonoxid és réz-alumíniumoxid katalizátor jelenlétében. Az 1,2-diklóretán képződésével egyidejűleg a szénmonoxid egy része széndioxiddá oxidálódik. A reakciótermékek kondenzálását követően az átalakulatlan kiindulási anyagokat a gazdaságosság érdekében visszavezetik a körfolyamatba. Az örvényágyas katalizátor fenntartására állandó szénmonoxid-koncentrációt kell biztosítani a visszavezetett gázban. A szénmonoxid oxidációjával képződő széndioxidot nátriumhidroxidos mosással távolítják el. 25
Az ismert eljárásnál hátrányos, hogy különleges biztonsági óvórendszabályok betartására van szükség a tiszta oxigén adagolásakor, mivel a nagy etilén- és szénmonoxid-koncentráció következtében spontán módon bomlási reakciók mehetnek végbe. További hátrány, hogy a szénmonoxid oxidá180789 ciójával képződő széndioxidot mosással el kell távolítani a keringtetett gázelegyből. Ezután külön lépésben kell a diklóretánt és a többi klórozott szénhidrogént a mosófolyadékból eltávolítani.
Az 1 518 930, 1 518 931 cs 1 518 932 számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratok olyan eljárásokat ismertetnek, amelyeknél az etilént, az oxigént és a sósavat (1,02—1,2): (0,5—1,0): 2,0 mólarányban reagáltatják 200— 250 C° hőmérsékleten, 0,7—3,5 bar nyomáson, örvényágyas 10 réz(II)klorid-alumíniumoxid katalizátoron. A reakció utáni gázelegyet az első kondenzálási szakaszban 70—100 C“-ra, a második szakaszban pedig 0—40 C’-ra hűtik le. A gáz nem kondenzálható részéből a visszamaradó 1,2-diklóretánt szerves oldószerrel mossák ki. Az oldószertől a diklóretánt de15 szorpciós oszlopban választják el. A kimosott gázt, amely még mindig tartalmaz klórozott szénhidrogéneket és szerves oldószert, vagy elégetik, vagy közvetlenül a szabadba vezetik. A hulladékgáz mennyisége levegő alkalmazása esetén olyan nagy, és az elégethető vegyületek mennyisége olyan 20 csekély, hogy külső fűtőanyagot, például fűtőolajat kell felhasználni az elégetéshez szükséges hőmérséklet biztosításához.
A hulladékgáz a környezetvédelemre vonatkozó előírások értelmében nem vezethető ma már közvetlenül a szabadba a klórozott szénhidrogéntartalma és oldószertartalma miatt.
Amellett, hogy ilyen nehézségek jelentkeznek a hulladékgáz elhelyezésénél, veszteségek is fellépnek etilénből, diklóretánból és a szerves oldószerekből.
A 2 626 133 számú német szövetségi köztársaságbeli köz30 rebocsátási irat visszavezetéses eljárást ismertet 1,2-diklór-1-
etán előállítására. Ennél az ismert eljárásnál az etilén oxikló; rozását úgy végzik, hogy a gázelegy nem kondenzálható részének 80—98 térfogat%-át mosás nélkül vezetik vissza a folyamatba. A visszavezetett gáz 0,1—10 térfogat% etilént, ugyanennyi oxigént és 20 térfogat%-nál kevesebb diklóretánt tartalmaz. A visszavezetett gáz 2—20 térfogat% menynyiségét mindig eltávolítják a rendszerből. A reakció lejátszódása utáni gázelegyet hűtőtoronyban 82—121 C’-ra, az első kondenzátorral 32—49 C°-ra, a második kondenzátorí ral pedig 27—38 C’-ra hűtik le, hogy ilyen módon eltávolít| sák belőle a diklóretánt és a vizet. Az oxidációhoz ennél az ismert eljárásnál lényegében tiszta oxigént használnak.
A 2 626 133 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban ismertetett eljárásnál az oxigén hozzáadása a kiindulási anyagokat tartalmazó gázáramhoz közvetlenül a reakciószónában történik, és ez a biztonság szempontjából jelentős kockázatot jelent, hiszen a lényegében i tiszta oxigén és az etilén érintkezése aligha kerülhető el.
Ez utóbbi anterioritás példájában megadott gázösszetétel esetén a gyulladási veszély miatt nincs is lehetőség arra, hogy a lényegében tiszta oxigént a reaktorba való belépés előtt adják hozzá a visszakeringtetett gázhoz. Az ilyenfajta gázelegyek alsó robbanási határértéke rendkívül kis érték, mégpel dig a gázelegy oxigéntartalmától függően 3,0—6,0 térfogat% (ez a jelenlevő éghető gázok — etilén, 1,2-diklóretán, szénmonoxid és szerves melléktermékek — összege). A jelenlevő etilén, szénmonoxid, 1,2-diklóretán és szerves melléktermékek e csekély alsó robbanási határértékéből jelentős nehézségek adódnak. Elsősorban ez az oka annak, hogy egyik korábbi gázvisszavezetéses eljárás sem tudott technikailag je' lentőssé válni.
j Az ismert eljárásokkal kapcsolatos hátrányokat kiküszö1 bölik a 27 18 878.9 és 27 42 409.5 számú német szövetségi ! köztársaságbeli közrebocsátási iratban leírt eljárások. Ezek szerint az 1,2-diklóretánt etilénnek sósavval és molekuláris oxigént tartalmazó gázzal, előnyösen levegővel, gázfázisban, ί emelt hőmérsékleten, réz(II)klorid katalizátort tartalmazó hordozóból álló örvényágyban történő oxiklórozásával állítí ják elő. A reakció lejátszódása után a gázelegyet nyomás | alatt két szakaszban hűtik le, a kivált 1,2-diklóretánt és vizet á eltávolítják, az átalakulatlan kiindulási gázok és az inért ; gázok főtömegét pedig a körfolyamatba visszavezetik.
A fenti eljárásokat lényegében az jellemzi, hogy a reakció utáni gázokat egy harmadik kondenzálási szakaszban nyo; más alatt csak addig hűtik le 5—18 C’ közötti hőmérsékletre, hogy még 0,5—1,5 térfogat% 1,2-diklóretán maradjon vissza a visszaáramoltatott gázban, és az elhasznált oxigént úgy pótolják, hogy tiszta oxigént vezetnek közvetlenül a reaktor előtt a visszaáramoltatott gázelegybe.
A 27 18 878.9 és 27 42 409.5 számú német szövetségi köz társaságbeli közrebocsátási iratban ismertetett megoldások további jellemzői az alábbiak:
a) a körfolyamatban áramoltatott gázelegy teljes éghető komponenstartalmát (etilén, 1,2-diklóretán, szénmonoxid és szerves melléktermékek) a 25—12 térfogat% oxigénkoncentráció esetén 3—6 térfogat% közötti alsó robbanási határértéknél kisebb értékre állítják be, úgy, hogy
1. az etilén, oxigén és sósav mólaránya (1,00—1,10): j : (0,50—0,70): 2,00 legyen.
| 2. a szénmonoxidot a katalizátoron 50—100, célszerűen
60—90 mól% mennyiségben széndioxiddá oxidálják, és
3. a körfolyamatban áramoltatott gázelegy inertgáz/ tartalmát a számított mennyiségű levegő és/vagy inért gáz hozzáadásával biztosítják;
b) a tiszta oxigén hozzáadása előtt a körfolyamatban
2 áramoltatott gázelegyből részben vagy egészen eltávolítják önmagában ismert módon abszorbensekkel az éghető anyagokat, azaz az etilént, 1,2-diklóretánt, szénmonoxidot és a szerves melléktermékeket;
c) a körfolyamatban áramoltatott gázelegy mennyiségét állandó értéken tartják, és ezáltal biztosítják a katalizátorágy egyenletes örvénylését;
d) a katalizátor teljesítményét a körfolyamatban áramoltatott gázelegy oxigéntartalmának 12—25 térfogat% közötti változtatásával szabályozzák;
e) a körfolyamatban áramoltatott gázelegy összetételét a reaktor előtti szakaszban történő oxigénbevezetés után folyamatosan ellenőrzik;
f) a reakció utáni gázelegyet nyomás alatt az 1. kondenzá15 lási szakaszban 70—100 C°-ra, a második szakaszban pedig
37—40 C°-ra hűtik le.
A 27 18 878.9 és 27 42 409.5 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratok egy speciális eljárásmódot is magukban foglalnak. Ennek megfelelően úgy állítják elő az 20 1,2-diklóretánt etilénnek sósavval és molekuláris oxigént tartalmazó gázzal, előnyösen levegővel, gázfázisban, 200— 250 C° közötti hőmérsékleten, réz(n)klorid katalizátor jelenlétében történő oxiklórozása útján - amelynél a reakció utáni gázelegyet nyomás alatt egy első kondenzálási szakasz25 bán 70—100C°-ra, egy második szakaszban pedig 0— 40 C’-ra hűtik le, és a kivált 1,2-diklóretánt és vizet eltávolítják, az átalakulatlan kiindulási gázok és az inért gázok főtömegét pedig a körfolyamatba visszavezetik -, hogy a reakció utáni gázelegyet a második kondenzálási szakaszban 30 37—40 C’-ra hűtik le, egy harmadik kondenzálási szakaszban pedig csak addig hűtik nyomás alatt 5—18 C* közötti hőmérsékletre, hogy a diklóretánnak még 0,5—3 térfogat%-a, előnyösen 0,5—1,5 térfogat%-a visszamaradjon a körfolyamatban áramoltatott gázelegyben, és az elhasznált 35 oxigént tiszta oxigéngáznak a körfolyamatban áramoltatott gázelegybe történő reaktor előtti bevezetésével pótolják.
Az etilén, oxigén és sósav mólaránya előnyösen (1,00— l ,04): (0,50—0,60): 2,00. A reagáltatást előnyösen 0,7— 3,5 bar közötti nyomáson végzik. Ugyanezt a nyomástarto40 mányt alkalmazzák a három kondenzálási szakaszban is. Katalizátorként például az 1 518 932 számú német szövetségi köztársaságbeli közzétételi iratban leírt réz(II)klorid/ alumíniumoxid katalizátort használják. A körfolyamatban áramoltatott gázt nem mossák nátriumhidroxiddal, hanem 45 közvetlenül visszavezetik a reaktorba.
A 27 18 878.9 és 27 42 409.5 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban foglalt eljárások biztosítják az 1,2-diklóretántói megszabadított, reakció utáni gázelegy körfolyamatban történő áramoltatását, valamint a re50 akció folyamán elhasználódott oxigénnek tiszta oxigéngáz hozzáadásával történő pótlását. A megadott eljárási körülmények betartásával biztosított, hogy a tiszta oxigéngáznak a hozzáadása, valamint az oxigéntartalmú gázelegynek körülbelül 150 C’-ra történő melegítése után nem érik el a 55 gázelegy alsó robbanási határértékét. Tekintettel arra, hogy a gázelegy alsó robbanási határértéke igen alacsony, csak korlátozott mértékben használható ki az az előny, amelyet a körfolyamatban áramoltatott gázelegynek a reaktorba való belépése előtti nagyobb 1,2-diklóretán-tartalma kínál.
Ezért a 27 42 409.5 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat eljárásánál már javasolják a körfolyamatban áramoltatott gázelegy aromás szénhidrogénekkel történő mosását.
Az adott, igen alacsony alsó robbanási határérték mellett 65 arra sincs mód, hogy a körfolyamatban áramoltatott gáz-2180789
K elegy oxigéntartalmának növelésével megnöveljék a reakcióB komponenseknek a reaktoron átvezetett mennyiségét, mivel B ekkor gyorsabban elérnék a körfolyamatban áramoltatott K gázok kritikus összetételét.
| Azt találtuk, hogy jelentős előnyökkel jár az 1,2-diklóri etán előállításánál és az eljárás biztonságos kivitelezésénél a | 27 18 878.9 és 27 42 409.5 számú német szövetségi köztársaΪ ságbeli közrebocsátási iratok szerinti eljárásokhoz képest az, ha megváltoztatjuk a sósav és a tiszta oxigén hozzáadásának helyét.
így a találmány szerint javított eljárást biztosítunk 1,2-diklóretánnak etilén sósavval és molekuláris oxigént tartalmazó gázzal történő oxiklórozása útján való előállítására, amelynek során az előmelegített sósavgázáramot teljesen vagy részlegesen a 150—200C°-ra felmelegített, körfolyamatban áramoltatott gázáramba vezetjük, majd pedig a tiszta oxigént a sósav beadási helye és a köráramban áramoltatott gáznak a reaktorba való belépési helye közötti részen vezetjük be a gázáramba.
Az oxigént általában 20—150C° közötti hőmérsékleten vezetjük a körfolyamatban áramoltatott gázba, a sósav előmelegítése pedig 150—200 C° közötti hőmérsékletre történik.
A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja szerint a tiszta oxigént olyan mennyiségben adjuk hozzá a köráramban áramoltatott gázhoz, hogy az összes gázmenynyiség (körfolyamatban áramoltatott gáz, sósav és oxigén) 10—30 térfogat%-át képezze.
A sósavgáznak a körfolyamatban áramoltatott gázba történő találmány szerinti bevezetése nem változtatja meg a katalizátorágyon végbemenő reakciók lefolyását. Másrészt viszont a találmány szerinti megoldás csökkenti valamennyi, a körfolyamatban áramoltatott gázban jelenlevő komponens és éghető anyag koncentrációját, és ezáltal kisebb lesz a robbanási veszély is.
A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy alkalmazásával növelhető a bevezetendő tiszta oxigén mennyisége, és így egy adott létesítménynél kapacitásnövelés hozható létre. Az oxigénmennyiség növelésével csak jelentéktelen mértékben növekszik a visszaáramoltatott gázból és sósavból álló elegy oxigénkoncentrációja, tekintettel arra, hogy az oxigént és a sósavat meghatározott mólarányban adjuk a gázelegyhez. Elhagyható az a korábbi gyakorlat, amely szerint a tiszta oxigént előmelegítésnek vetették alá a gázelegygyel való egyesítés előtt, mivel a találmány szerinti eljárásnál az oxigént hidegen is hozzáadhatjuk a visszaáramoltatott gázokból és sósavból álló gázelegyhez, ha azt megfelelően előmelegítettük. Az elegyítés önmagában ismert módon, például venturi-cső segítségével történhet.
A találmány szerinti eljárást a folyamatábra és a példák segítségével részletesen ismertetjük.
Az 1 vezetéken és a 2 előmelegítőn keresztül etilént vezetünk a 7 örvényágyas reaktorba. Egyidejűleg az előre meghatározott mennyiségű sósavgáz egy részét a 3 vezetéken és a 4 előmelegítőn keresztül, az etiléngázárammal történő összekeverés után a 7 reaktorba vezetjük, a sósavgáz többi részét pedig a 30 vezetéken keresztül egyesítjük a 25 vezetékben áramló gázeleggyel.
Úgy is eljárhatunk, hogy a sósavgáz teljes mennyiségét a 3 és 30 vezetékeken keresztül hozzáadjuk a 25 vezetékben áramoltatott gázelegyhez.
Az 5 vezetéken és a 6 előmelegítőn át levegőt vezetünk a | 7 reaktorba. A 7 reaktorban foglal helyet a réz(II)klorid | katalizátor. Az oxiklórozási reakció exoterm, a hömérsékleI tét forró víz áramoltatásával például 220—235 C°-on tartjuk. A nyomás az egész rendszerben körülbelül 3 bar. A gáz ciklonon és a 8 vezetéken keresztül éri el a 9 első kondenzálási szakaszt, ahol a gázt a reakció során korábban képződött, a 12 választóedényben elhelyezett, a 17 szivattyún és a 18 5 vezetéken átvezetett vízzel körülbelül 80C°-ra hütjük. Ekkor cseppfolyósodik a reagálatlan sósav és a reakcióban képződő víz legnagyobb mennyisége. A 10 vezetéken keresztül a gázt a 11 hűtőbe vezetjük (2. kondenzálási szakasz), ahol a gázt körülbelül 40 C°-ra hütjük le. Ekkor kiválik az 10 1,2-diklóretán és az első kondenzálási szakasznál még a gázelegyben maradt víz. A diklóretánt és a vizet a 12 választóedényben szétválasztjuk, a vizet a 9 első kondenzálási szakaszhoz visszavezetjük és a 26 vezetéken át feldolgozáshoz elvezetjük. A nyers diklóretánt a 12 választóedényből a 15 15 vezetéken és a 16 szivattyún keresztül tisztításhoz továbbítjuk. A nem kondenzált gázkomponenseket addig hűtjük a 13 hűtőben (harmadik kondenzálási szakasz) 5—18 C° közötti hőmérsékleten, hogy 0,5—3 térfogat% 1,2-diklóretán maradjon a gázban. A kivált 1,2-diklóretánt a 14 levá20 lasztóban fogjuk fel és visszavezetjük a 12 választóedénybe.
A visszamaradó gázt a 20 vezetéken, a 21 kompresszoron, a 22 vezetéken, a 24 előmelegítőn és a 25 vezetéken keresztül visszavisszük a 7 reaktorba. Mielőtt az előmelegített visszaáramoltatott gázból és sósavgázból álló gázelegy a 25 veze25 tékböl belépne a 7 reaktorba, a 23 vezetéken át annyi 20 —150 C° közötti hőmérsékletű oxigént vezetünk a 25 vezetékben áramló gázelegybe intenzív keveredés biztosítása közben, hogy a sósavból, visszaáramoltatott gázokból és oxigénből álló gázelegyben az oxigén teljes mennyisége 10 30 —30 térfogati/ legyen.
A 21 kompresszor után még egy 27 abszorpciós berendezést is elhelyezhetünk, amely folyékony vagy szilárd abszorbenst tartalmaz, és amelyen célszerűen a nem kondenzálható gáz teljes mennyiségét átvezetjük.
A gázelegy összetételét az oxigén hozzáadása után, a reaktorba való belépés előtt folyamatosan ellenőrizzük, hogy elkerüljük olyan összetételű gázelegy kialakulását, amelyben robbanás következhet be.
A szükséges gázmennyiség elérése után csökkentjük a le40 vegőnek az 5 vezetéken keresztül történő bevezetését, azaz csak annyi levegőt adagolunk, hogy a rendszerben a nitrogéngáz-tartalom lényegében állandó értéken maradjon. A gázmennyiség állandó értéken tartása érdekében a 19, illetve 28 vezetékeken keresztül eltávolítjuk azt a gázmennyi45 séget, amely az etilén szénmonoxiddá és széndioxiddá történő elégésének felel meg. Az így eltávolított gázmennyiséget önmagában ismert módon feldolgozzuk.
A 29 vezetéken keresztül inért gázt adhatunk a rendszerbe.
Az inért gáz bevezetését az analitikailag ellenőrzött gázössze50 tételtől függően automatikusan szabályozhatjuk.
Az alábbi példákban leirt eredményeket 3,0 m átmérőjű és 29,9 m magasságú, örvényágyas katalizátort tartalmazó reaktor alkalmazásával értük el. Katalizátorként alumíniumoxidra felvitt réz(II)kloridot használtunk, körülbelül 4 55 súly% rézzel együtt. A katalizátor mennyisége átlagosan 48 700 kg volt.
1. példa
Etilén, sósav és oxigén (ez utóbbit levegő alakjában alkalmazzuk) 1,04:2,00:0,55 mólarányú elegyét vezetjük be, 145—150 C°-ra történő előmelegítés után a reaktor elosztóval ellátott aljára. A reakciókomponensek a katalizátor felületén hőfejlődés közben átalakulnak, és túlnyomórészt 1,23
-3180789 diklóretán képződik. A felszabaduló reakcióhőt nagynyomású vízhütéssel vezetjük el, vízgőz előállításával. A reaktorban a hőmérséklet 223 C’, a nyomás 3 bar. Három szakaszban végzett kondenzálással lehűtjük a gázelegyet és kondenzáljuk a nyers diklóretánt valamint a vizet. A harmadik 5 kondenzálási szakaszban a gázelegyet körülbelül 17 C°-ra hűtjük. Az ebből a szakaszból távozó gázelegy összetétele a következő:
oxigén | 8,0 térfogat% | 10 |
nitrogén | 33,3 térfogat% | |
szénmonoxid | 2,5 térfogat% | |
széndioxid | 53,0 térfogat% | |
1,2-diklóretán | 2,1 térfogat% | |
etilén | 0,62 térfogat% | 15 |
egyéb éghető | ||
komponensek | '0,5 térfogat% |
Az összes éghető komponens mennyisége a gázelegyben 5,72 térfogat%. Ezt a gázelegyet (körfolyamatban áramoltatott gáz) 5,5 bar nyomáson komprimáljuk, 166 C°-ra élőmé- 20 legítjük és a 30 vezetéken keresztül 166 C°-ra melegített sósavgázzal elegyítjük. A gázelegyhez (körfolyamatban áramoltatott gáz és sósavgáz elegye) önmagában ismert keverőberendezésben a 23 vezetékből jövő, 20 C° hőmérsékletű tiszta oxigént keverünk. A sósavat és az oxigént úgy adagol- 25 juk, hogy a mólarány 2,00 :0,55 legyen. A reaktorba való belépés előtt a körfolyamatban áramoltatott gázból, sósavgázból és oxigénből álló gázelegy hőmérséklete 150 C°, az elegyben jelenlevő éghető anyagok összmennyisége 3,25 térfogat%-ra csökkent, és az oxigéntartalom 13,8 térfogat%. 30
Az etilén mennyiségének 99,82%-a alakul át. A bevitt etilénre vonatkoztatott termelés 1,2-diklóretánból 96,72%. A katalizátor teljesítménye 280 g 1,2-diklóretán/kg katalizátor · óra.
2. példa
Az 1. példában leírt módon járunk el. A 30 vezetéken átvezetett sósavmennyiséget először 30 térfogat%-kal növel- 40 jük, ezután a 23 vezetéken keresztül adagolt oxigénmennyiséget veszélytelenül szintén 30 térfogat%-kal növelhetjük.
A reaktorba való belépés előtt a gázelegy hőmérséklete 150 C°, az éghető anyagok összmennyisége 2,9 térfogat%, az elegy oxigéntartalma pedig 14,7 térfogat%-ra növekedett. Ahhoz, hogy az etilén/sósav/oxigén — 1,04:2,00:0,55 mólarányt fenntartsuk, az 1 vezetéken át szállított etilén mennyiségét végül szintén 30 térfogat%-kal növeljük.
Az etilén mennyiségének 99,84%-a alakul át. A bevitt etilénre vonatkoztatott termelés 1,2-diklóretánból 96,42%. A katalizátor teljesítménye 360 g 1,2-diklóretán/kg katalizátor · óra.
Claims (4)
1. Eljárás 1,2-diklóretán előállítására etilénnek sósavval és molekuláris oxigént tartalmazó gázzal, előnyösen levegővel, gázfázisban, emelt hőmérsékleten, réz(II)klorid katalizátor jelenlétében, örvényágyas katalizátoron történő oxiklórozása útján, amelynél a reakció utáni gázelegyet nyomás alatt két szakaszban hűtjük le, a cseppfolyósodott 1,2-diklóretánt és vizet eltávolítjuk, az átalakulatlan kiindulási gázokat és az inért gázok főtömegét a körfolyamatba visszavezetjük, s a második kondenzálási szakasz után a gázokat egy harmadik kondenzálási szakaszban nyomás alatt 5—18 C° közötti hőmérsékletre hütjük le, és az elhasznált oxigént közvetlenül a visszavezetett gázelegybe a reaktor előtt történő tiszta oxigén bevezetésével pótoljuk, azzal jellemezve, hogy a 150—200 C°-ra melegített, a körfolyamatba visszaáramoltatott gázelegybe vezetjük az előmelegített sósavgáz egészét vagy egy részét, majd a reaktorba történő belépési helyhez közelebb a tiszta oxigént.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a tiszta oxigént 20—150C° közötti hőmérsékleten vezetjük be a gázelegybe.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 150—200C°-ra előmelegített sósavgázt alkalmazunk.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a körfolyamatba visszavezetett gázból, sósavgázból és oxigénből álló gázelegy oxigéntartalmát 10—30 térfogat%-ra állítjuk be.
Applications Claiming Priority (1)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
DE19782819308 DE2819308A1 (de) | 1978-05-02 | 1978-05-02 | Verfahren zur herstellung von 1,2-dichloraethan |
Publications (1)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU180789B true HU180789B (en) | 1983-04-29 |
Family
ID=6038532
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU79HO2147A HU180789B (en) | 1978-05-02 | 1979-04-27 | Process for producing 1,2-dichloroethane |
Country Status (12)
Country | Link |
---|---|
US (1) | US4265837A (hu) |
EP (1) | EP0005176B1 (hu) |
JP (1) | JPS54154703A (hu) |
BR (1) | BR7902626A (hu) |
CA (1) | CA1113507A (hu) |
CS (1) | CS210686B2 (hu) |
DD (1) | DD143425A5 (hu) |
DE (2) | DE2819308A1 (hu) |
ES (1) | ES479601A1 (hu) |
HU (1) | HU180789B (hu) |
MX (1) | MX149551A (hu) |
NO (1) | NO151004C (hu) |
Families Citing this family (8)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
GB2164251B (en) * | 1984-09-11 | 1988-03-30 | Graviner Ltd | Materials and systems for extinguishing fires and suppressing explosions |
US5177275A (en) * | 1989-05-01 | 1993-01-05 | Pcr Group, Inc. | Reaction of substrate compounds with fluorine in an eductor |
JP3747491B2 (ja) * | 1995-04-20 | 2006-02-22 | 東ソー株式会社 | 1,2−ジクロルエタンの製造方法 |
JPH11506113A (ja) * | 1995-06-07 | 1999-06-02 | ザ ダウ ケミカル カンパニー | オキシクロリネーションの触媒および方法 |
USD421209S (en) | 1998-07-01 | 2000-02-29 | Southco, Inc. | Flush handle quarter turn latch |
DE10107091A1 (de) * | 2001-02-13 | 2002-08-29 | Vinnolit Technologie Gmbh & Co | Verfahren für die Herstellung von 1,2-Dichlorethan aus der Oxichlorierung |
WO2023141486A1 (en) * | 2022-01-19 | 2023-07-27 | Oxy Vinyls, Lp | Oxychlorination process |
CN115228233A (zh) * | 2022-07-15 | 2022-10-25 | 深圳市瑞秋卡森环保科技有限公司 | 二氯甲烷废气回收方法 |
Family Cites Families (5)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US3637895A (en) * | 1968-10-23 | 1972-01-25 | Lummus Co | Dehydrogenation process using molten copper chlorides and oxychloride mixtures |
US4071572A (en) * | 1975-06-17 | 1978-01-31 | Allied Chemical Corporation | Cyclic ethylene oxyhydrochlorination process with reduced hydrocarbon emissions |
US4028427A (en) * | 1975-08-27 | 1977-06-07 | The Lummus Company | Aqueous stream treatment in chlorinated hydrocarbon production |
DE2742409C3 (de) * | 1977-09-21 | 1980-06-19 | Hoechst Ag, 6000 Frankfurt | Verfahren zur Herstellung von 1,2 Dichloräthan |
DE2718878C3 (de) * | 1977-04-28 | 1980-03-27 | Hoechst Ag, 6000 Frankfurt | Verfahren zur Herstellung von 1,2-Dichloräthan durch Oxychlorierung von Äthylen |
-
1978
- 1978-05-02 DE DE19782819308 patent/DE2819308A1/de not_active Withdrawn
-
1979
- 1979-04-04 DE DE7979101020T patent/DE2960191D1/de not_active Expired
- 1979-04-04 EP EP79101020A patent/EP0005176B1/de not_active Expired
- 1979-04-16 ES ES479601A patent/ES479601A1/es not_active Expired
- 1979-04-17 CA CA325,612A patent/CA1113507A/en not_active Expired
- 1979-04-27 US US06/033,817 patent/US4265837A/en not_active Expired - Lifetime
- 1979-04-27 HU HU79HO2147A patent/HU180789B/hu not_active IP Right Cessation
- 1979-04-27 DD DD79212568A patent/DD143425A5/de not_active IP Right Cessation
- 1979-04-28 CS CS792974A patent/CS210686B2/cs unknown
- 1979-04-30 MX MX177491A patent/MX149551A/es unknown
- 1979-04-30 NO NO791458A patent/NO151004C/no unknown
- 1979-04-30 BR BR7902626A patent/BR7902626A/pt unknown
- 1979-05-01 JP JP5256179A patent/JPS54154703A/ja active Granted
Also Published As
Publication number | Publication date |
---|---|
CS210686B2 (en) | 1982-01-29 |
CA1113507A (en) | 1981-12-01 |
DE2960191D1 (en) | 1981-04-16 |
NO151004C (no) | 1985-01-23 |
NO791458L (no) | 1979-11-05 |
BR7902626A (pt) | 1979-11-27 |
JPS54154703A (en) | 1979-12-06 |
NO151004B (no) | 1984-10-15 |
EP0005176A1 (de) | 1979-11-14 |
DD143425A5 (de) | 1980-08-20 |
US4265837A (en) | 1981-05-05 |
EP0005176B1 (de) | 1981-03-18 |
ES479601A1 (es) | 1979-07-16 |
MX149551A (es) | 1983-11-23 |
JPS631299B2 (hu) | 1988-01-12 |
DE2819308A1 (de) | 1979-11-15 |
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
US4855492A (en) | Process for production of aromatic polycarboxylic acids | |
US5004830A (en) | Process for oxidation of alkyl aromatic compounds | |
US3892818A (en) | Catalytic conversion of hydrocarbon chlorides to hydrogen chloride and hydrocarbons | |
US4899000A (en) | Production of allyl chloride | |
TW500717B (en) | Process for preparing 2,6-naphthalenedicarboxylic acid | |
US3987119A (en) | Production of vinyl chloride from ethane | |
US4804797A (en) | Production of commodity chemicals from natural gas by methane chlorination | |
JP3835871B2 (ja) | ベンジルアルコールの連続製造方法 | |
US5099084A (en) | Process for the chlorination of methane | |
WO1998032725A1 (en) | Process for the production of acetic acid | |
PL205828B1 (pl) | Sposób wytwarzania 1,2-dichloroetanu | |
HU180789B (en) | Process for producing 1,2-dichloroethane | |
EP0546677A1 (en) | Process for the fluidized bed oxidation of ethane to acetic acid | |
CA1046087A (en) | Cyclic ethylene oxyhydrochlorination process with reduced hydrocarbon emissions | |
US5905177A (en) | Method for producing 1,2-dichloroethane | |
US4783564A (en) | Method for the preparation of 1,2-dichloroethane | |
US3475504A (en) | Process for the chlorination of olefinic hydrocarbons and ethylenically unsaturated chlorohydrocarbons | |
US4310713A (en) | Production of 1,2-dichloroethane | |
HU188556B (en) | Process for production of 1,2-dichlor ethan | |
US2658088A (en) | Chlorination of ethylene in dilute mixtures | |
JPS5920233A (ja) | 1,2−ジクロルエタンの製法 | |
US3952052A (en) | Process for producing alkali metal salts of aromatic polycarboxylic acids | |
US4774372A (en) | Method for producing dichloroethane | |
US2374933A (en) | Method of forming chemical mixtures | |
US3362896A (en) | Process for the post-chlorination of polymers of vinyl chloride using radiation |
Legal Events
Date | Code | Title | Description |
---|---|---|---|
HU90 | Patent valid on 900628 | ||
HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |