HU180547B - Device for cooling the sash knives being on the chain drive sections of cutting machines as well as the workface - Google Patents

Description

A találmány tárgya berendezés réselőgépek réselőfejein levő réselőkések, valamint a fejtési homlok hűtésére.

Réselésnél a réselőkéseken közismerten magas hőmérsékletek lépnek fel, így a réselőkések hűtése már csak ezért is előnyös. Ha azonban például szén réselésekor a telepben kemény kőzetzárványok vannak, vagy akár kemény meddő kőzetet kell réselni, szikra képződhet, az ilyen szikraképződés pedig a telepből kilépő metángáz robbanásának veszélyével jár. Ezért már korábban is javasolták víz hűtőközegként történő felhasználását a réselőkések hűtésére. A permetezőfúvókák réselés alatti elszennyeződésének és ennek következtében fellépő eldugulásának megakadályozása érdekében a vizet nagy nyomással kell a fúvókákból kilövellni, ami viszont nagy vízfelhasználással jár. Eltekintve attól, hogy ez erőteljesen korlátozza a bánya vízháztartását, a nagy mennyiségben jelentkező víztömeg is problémákat okoz, mert elárasztja a fejtési homlok előtti tartományt. Ezáltal felpuhulhat a talp és fennáll annak a veszélye, hogy a réselőgép elveszti stabilitását. Javasoltak olyan megoldást is, hogy a fúvókákat a réselőfejen az egyes réselőkések szomszédságában kell elhelyezni és a fúvókák vízellátását a réselöfej kerületének csak azon szakaszán kell biztosítani, ahol a fejtőkések érintkeznek a szénfallal. Ehhez egyrészt egy igen bonyolult elrendezés szük180 547 séges, másrészt azáltal, hogy ezen ismert elrendezésnél a nagy víznyomást a lezáró szervek nem képesek elviselni és ezért a vizet nagynyomású levegővel kellett szétporlasztani, a fejté5 si homlok hűtése nem volt kielégítő, emellett a keletkező port sem tudták ily módon kellőképpen megkötni.

A találmány tárgya réselőkések és a fejtési homlok vízbevezető-fúvókákkal történő hűtésé10 re szolgáló berendezés a réselőgép elforgatható réselőkarján, annak hosszirányára merőleges, lényegében vízszintes tengely körül elforgathatóan ágyazott réselőfejeknél, amelyek forgásiránya előnyösen úgy van megválasztva, hogy a ré15 selőkések a réselőfejek fejtési homlok felőli oldalán felülről lefelé mozogjanak, mindemellett a réselőka mindkét oldalán egy-egy réselőfej van ágyazva, amelyek réselőkésekkel vannak ellátva, ezek pedig a réselöfej kerületén kialakí20 főtt sorokban vannak elrendezve, ahol minden sorban több réselőkés van és az egyes sorok egymástól tengelyirányban bizonyos távolságra húzódnak.

A találmány által megoldandó feladat a rése25 lökések és a fejtési homlok kellő hűtésének biz-⁷ tosítása, valamint a réselésnél keletkező por ha- ’ tásos megkötése, minimális vízfogyasztás mellett.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében 30 azáltal oldjuk meg, hogy a réselőkaron mind1

180 547 egyik réselőfej számára két-ikét fúvókacsoport van elrendezve, amelyek közül az első csoport fúvókéi a réselőkések legmagasabb helyzetének tartományában a réselőfej tengelyére merőleges síkban elhelyezkedő réselőkéssorokra vannak irányítva, a másik csoport fúvókéi pedig a réselőkések legmagasabb helyzetének tartományában a réselőkéssorok közötti térközökre vannak irányítva, emellett a vízbevezetés egyrészt az egyes réselőfejek két fúvókacsoportjának bármelyike felé, másrészt pedig az egyik réselőfej fúvókacsoportjai felé a másik réselőfej fúvókacsoportjaitól függetlenül külön-külön lezárható módon van kialakítva.

A réselés legtöbb esetben lényegében vízszintes réselési sorokban történik, ahol az egymást követő réselési sorokban váltakozva jobbról balra, illetve balról jobbra réseinek. Eközben az előtolás az egyik réselési sorról a másikra vagy fentről lefelé vagy lentről felfelé történik. Lehet azonban függőleges irányban is réselni, amelynek során az egymást követő réselési sorokban váltakozva fentről lefelé és lentről felfelé réseinek. Ilyen esetben az előtolás az egyik réselési sorról a másikra vagy jobbra vagy balra történik. Célszerűen a forgásirány úgy van megválasztva, hogy a réselőkések a réselőfej fejtési front felé eső oldalán fentről lefelé haladjanak. Erre az esetre a következők érvényesek: Vízszintes réselésnél, a.hol az előtolás egyik sorról a másikra felfelé történik, vagy lentről fölfelé történő réselésnél a réselőkések a réselőfej felső negyedé'ben dolgoznak, és körülbelül legmagasabb helyzetükben hatolnak be a kőzetbe. Ilyen esetben a réselőkés „Degresszív szilánkos” működéséről beszélnek. Vízszintes réselésnél, ahol az előtolás egyik sorról a másikra lefelé történik, vagy pedig föntről lefelé történő réselésnél a réselőkések a réselőkés tengelyének magasságában kezdik meg réselési munkájukat és legmélyebb helyzetükben lépnek ki a kőzetből. Ebben az esetben a réselőkés ..progresszív szilánkos” működésmódjáról beszélnek. Ha a réselőkések a réselőfej felső negyedében dolgoznak, vagyis „degresszív szilánkot” termelnek, akkor azok a fúvókacsoportok működnek, amelyek fúvókái maguk a réselőkéssorok felé vannak irányítva. A réselőkéssor adott réselőkésének a kőzetbe történő behatolásakor, a behatolás pillanatában vízsugár éri ezt a réselőkést. Ha ez a réselőkés tovább mozog, a vízsugár a réselőkés által vágott vájatot öntözi, egészen addig, míg a következő réselőkés nem kerül a legmagasabb helyzetbe és ezt éri a vízsugár. Ily módon a víz végigfolyik a réselőkés által vágott vájaton és így hűti mind a réselőkéseket, mind pedig a fejtési homlokot. Ha a réselőkések a réselőfej alsó negyedében dolgoznak, vagyis „progresszív szilánkot” adó módon termelnek, olyankor azok a fúvókacsoportok lépnek működésbe, amelyek fúvókái az egyes réselőkések közötti térközökre vannak irányítva. A vízsugarak így a réselőkéssorok között akadálytalanul öntözhetik a fejtési homlokot. A víz a fejtési homlokon lefelé folyik és elér azokhoz a réselőkésekhez, amelyek a réselőfej alsó negyedében, vagyis „progresszív szilánkot” . adó módon dolgoznak, így egyszerre hűti mind a réselőkések és a fejtési homlok megfelelő hű5 Ha az első beszúrás aktusától eltekintünk, vízszintes réselésnél mindig csak az egyik réselőfej dolgozik. Ennek következtében csak az éppen termelő réselőfej tartományában szükséges a réselőkések és a fejtési homlok hűtését bizto10 sítani, ezért a vízbevezetést a másik réselőfejhez társított fúvókacsoportokhoz lezárjuk. Függőleges réselésnél mindkét réselőfej csak akkor dolgozik, amikor az első sor beszúrása történik. Ezt követően, ha a réselőfejeket jobbra vagy balra 15 elforgatjuk, ismét csak az egyik réselőfej termel. Ebben az esetben is lezárjuk a vízbevezetést azon fúvókacsoportok felé, amelyek az éppen nem termelő réselőfejhez vannak társítva. Ily módon csak azokra a helyekre engedjük be 20 a vizet, ahol a réselőkések éppen dolgoznak, míg minden más helyen a vízbevezetés meg van szakítva. A találmány a fenti módon biztosítja a réselőkések és a fejtési homlok megfelelő hűtését, valamint a réselésnél keletkező por meg25 kötését, lényegében vízveszteség nélkül.

Egy réselőfej különböző réselőkései különbözőképpen vannak igénybevéve. Vannak fővágóélű réselőkések és segédvágóélü réselőkések. Segédvágóélű réselőkéseknek azokat a réselőké30 seket nevezik, amelyek a réselőfej két végén, kisebb átmérőn helyezkednek el. Fővágóélű réselőkéseknek azokat a réselőkéseket jelölik, amelyek lényegében a réselőfej legnagyobb átmérőjén vannak elrendezve. A találmány értel35 mében csak az a fontos, hogy a különböző fúvókacsoportok fúvókái a fővágóélű réselőkésekre, illetve ezek térközeire legyenek irányítva. A segédvágóélű réselőkések más módon, például kézi úton is hűthetők. Olyan réselöfejeknél, ahol 40 bizonyos fejtőkéssorok tengelyirányban szorosan egymás mellett helyezkednek el, más réselőkéssorok pedig egymástól nagyobb tengelyirányú távolságra vannak, a találmány értelmében a szorosan egymás mellett elhelyezkedő ré45 selőkéssorokra célszerű az első fúvókacsoporthoz tartozó egy-egy közös fúvókát irányítani, míg a második fúvókacsoport fúvókáit csak az egymástól nagyobb tengelyirányú távolságra levő réselőkéssorok térközeire kell irányítani.

A találmány értelmében a réselőkéssorokra irányított fúvókák célszerűen a réselőkések legmagasabb helyzetében ezek csúcstartományára, a réselőkéssorok közötti térközökre irányított fúvókák pedig célszerűen ezen térközök aljára 55 vannak irányítva. Ezáltal azt érjük el, hogy a réselőkéssorokra irányított fúvókák vízsugarai, mihelyt az adott réselőkés továbbhalad, közvetlenül az ezen réselőkés által vágott vájatot öntözik, a réselőkéssorok közötti térközökre irá60 nyitott fúvókák sugarai pedig a lehető legmeszszebb behatolnak a fejtési homlokra.

Célszerű mindegyik fúvókacsoport részére külön vízbevezető-vezetéket kiépíteni, amelyre az adott csoport valamennyi fúvókája csatlakoztat65 va van és amelybe egy elzárószerv van beiktat

180 547 va. Ezek az elzárószervek annak megfelelően vezérelhetők, hogy „degresszív szilánkot” adó módon folyik-e a jövesztés, egyúttal pedig annak megfelelően is, hogy a jobb oldali vagy a bal oldali réselőfej dolgozik-e. De az elzárószervek egymás után is beiktathatok a vezetékbe, ahol az elzárószervek egy része annak megfelelően vezérelhető, hogy „degresszív” vagy „progreszszív szilánkot” adó módon történik a jövesztés, az elzárószervek másik része pedig annak megfelelően vezérelhető, hogy a jobb oldali vagy a bal oldali réselőfej dolgozik-e. Ez utóbbi esetben a vízbevezetés egy adott fúvók acsoporthoz csak akkor indulhat meg, ha az adott vezetékbe beépített mindkét lezárószerv nyitva van.

A találmány értelmében az elzárószervek működtetését a réselőkart mozgató hajtás is végezheti. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja értelmében az elrendezés úgy van kialakítva, hogy olyan réselőgépeknél, ahol a réselőkart mozgató hajtás hidraulikus úton van megoldva, az elzárószervek lezárása az első fúvókacsoportnál, amelynek fúvókéi a réselőkéssorokra vannak irányítva, azon hidraulikus munkahengerben fellépő nyomásnövekedés függvényében megy végbe, amely a réselőkar lefelé történő elmozdulását biztosítja, míg az elzárószervek lezárása a második fúvókacsoportnál, amelynek fúvókái a réselőkéssorok közötti térközökre vannak irányítva, azon hidraulikus munkahengerben fellépő nyomásnövekedés függvényében megy végbe, amely a réselőkar felfelé történő elmozdulását biztosítja és/vagy az elzárószervek lezárása a jobb oldali réselőfejhez társított fúvókacsoportoknál azon hidraulikus munkahengerben fellépő nyomásnövekedés függvényében megy végbe, amely a réselőkar balra történő elforgatását biztosítja, míg az elzárószervek lezárása a bal oldali réselőfejhez társított fúvókacsoportoknál azon hidraulikus munkahengerben történő nyomásnövekedés függvényében megy végbe, amely a réselőkar jobbra történő elforgatását biztosítja. A réselőkar ezen mozgatását biztosító hidraulikus egységeket üzemi nyomás terheli. Ez az üzemi nyomás egyértelműen mutatja, hogy melyik réselőfej dolgozik és hogy a jövesztés „degresszív szilánkot” vagy „progreszszív szilánkot” adó módon történik-e. Ha a forgásirány úgy van megválasztva, hogy a fejtési front felé eső réselőkések fentről lefelé dolgozzanak, akkor a réselőkar „degresszív szilánkos” művelésnél alulról, „progresszív szilánkos” művelésnél pedig felülről van terhelve, ami a hidraulikus közegnek a megfelelő munkahengerben fellépő nyomásnövekedéséhez vezet. Ezen nyomásnövekedés függvényében az elzároszervek automatikusan vezérelhetők. A réselőfej kőzetbe történő „beszúrásakor” mindkét réselőfej valamennyi réselőkése dolgozik. Vízszintes réselésnél az első réselési sor réselésekor csak egy réselőfej dolgozik, azonban mind „degresszív”, mind pedig „progresszív szilánkos” termeléssel. Függőleges réselésnél az első sor réselésekor mindkét réselőfej dolgozik, mégpedig vagy „degresszív” vagy „progresszív szilánkot” adó módon

Ezekben a kivételes esetekben az egyes fúvókacsoportok vezérlését kézi úton lehet megoldani.

A bevezetett vizet a különböző füvókacsoportokhoz vezérlő elzárószervek lehetnek például membránszelepek, amelyek membránjaira a réselőkart mozgató hajtás adott hidraulikus munkahengereiben fellépő nyomás hat.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál az elzárószerveket tengelyirányban eltolható vezérlődugattyúk képezik, amelyek munkaterei összeköttetésben állnak a réselőkart mozgató hajtás hidraulikus munkahengereinek munkatereivel. Ezen belül a találmány értelmében a bevezetett vizet a jobb oldali és a bal oldali réselőfejhez irányító vezérlődugattyú vagy vezérlődugattyúk sorba vannak kapcsolva a bevezetett vizet az első és a második fúvókacsoporthoz irányító vezérlődugattyúval vagy vezérlődugatytyúkkal. Ebből az az előny származik, hogy ily módon három vezérlődugattyú is elegendő lehet a vízbevezetés vezérléséhez. Rugó révén ezek a vezérlődugattyúk olyan állásba tolhatok, amelyben a víz áthaladásának útját teljesen lezárják. A réselőgép állásakor a réselőkar mozgatását biztosító valamennyi hidraulikus munkahenger nyomásmentes és ilyenkor lép működésbe az a rugó, amely a vezérlődugattyút záróhelyzetben tartja, amiknek következtében a vízbevezetés megszakad. Megfelelő kapcsolási elrendezés esetén elegendő, ha a vezérlődugattyúk legalább egyike el van látva ilyen rugóval.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál a fúvókák egy réselőkarra erősített és részben a réselőfejek fölé nyúló fúvókatartóban vannak elrendezve. Ily módon a fúvókák a fejtési homlok közvetlen közelébe kerülnek, miáltal a rendelkezésre álló vízmennyiség jobban kihasználható.

A fúvókák célszerűen körülbelül 60 m/s kilépési sebességre vannak méretezve, körülbelül 35 bar bevezetési nyomás mellett.

A találmányt részletesen rajz alapján ismertetjük, ahol a találmány szerint berendezés példaként kiviteli alakjait tüntettük fel. A rajzon az

1. ábra egy réselőgép egészét mutatja vázlato- san, réselőkarral és réselőfejekkel, oldalnézetben; a

2. ábra az 1. ábra szerinti réselőgép felülnézete;

a

3. ábra a két réselőfej felülnézetét mutatja az előző ábráknál nagyobb léptékben, „degresszív szilánkot” adó réselésnél; a

4. ábra egy réselőfej oldalnézetét tünteti fel, „degresszív szilánkot” adó réselésnél; az

5. ábra egy réselőfej oldalnézetét mutatja, „prog- resszív szilánkot” adó réselésnél; a

6. ábra egy réselőfej fúvókáinak és rést’őkései- nek távlati képét mutatja „degresszív szilánkot” adó réselésnél; a

7. ábra egy réselőfej réselőkésekkel való fel- szerszámozását mutatja, ahol a réselőfej fele van csak feltüntetve, tengelyirányú metszetben; a

180 547

8. ábra a vízbevezetés kapcsolási vázlatát tün- teti fel; a

9. ábra pedig a vízbezetés másik lehetséges kap- csolási vázlatát mutatja.

Amint az az 1. és 2. ábrákon látható, az 1 réselőgépnek 2 réselőkarja van, amely vízszintes tengely körül föl-le, függőleges 4 tengely körül pedig oldalirányban mozgatható. A 2 réselőkar két oldalán 5 tengely körül két 6 és 6’ réselőfej van forgathatóan ágyazva. A 7 nyíl a réselőfejek forgásirányát mutatja. A 2 réselőkarra 8 fúvókatartó van felerősítve, amely felülnézetben részben benyúlik a réselőfejek fölé és hordozza a különböző fúvókacsoportokat. A fejtési homlok 9 hivatkozási számmal van jelölve, amelyen belül az 1. ábrán a fejtési homlok még nem réseit része 9’ hivatkozási számmal van ellátva.

A réselés vízszintes réselési sorokban történik, miközben a 2 réselőkar a 4 tengely körül elfordul. Adott réselési sorról a következőre történő előtolásnál a 2 réselőkart felfelé, a 10 nyíl irányába mozgatjuk el. A réselőkések ilyenkor a 11 helyen hatolnak a kőzetbe és körülbelül a 12 helyen lépnek ki belőle. A réselőkések ez esetben „degresszív szilánkot” adó módon dolgoznak.

A 3. ábrán a két 6 és 6’ réselőfej felülnézetben van feltüntetve, ahol a szaggatott 13 vonal a réselőkések hegyeinek hurkológörbéjét jelzi. A 14 réselőkéssorokat pontvesszős vonalakkal ábrázoltuk. A 2 réselőkarra van a 8 fúvókatartó felerősítve. Ebben a fúvókatartóban vannak a 15 és 15’ fúvókákból álló első fúvókacsoportok elrendezve, amelyek a 14 és 14’ réselőkéssorokra vannak irányítva, és ahol a 15 fúvókák a jobb oldali 6 réselöfejhez, a 15’ fúvókák pedig a bal oldali 6’ réselöfejhez vannak társítva. A 8 fúvókatartóban vannak a 16 és 16’ fúvókákból álló második fúvókacsoportok is elrendezve, amelyek a réselőkéssorok közötti 17 és 17’ térközökre vannak irányítva. Itt a jobb oldali 6 réselöfejhez társított fúvókákat jelöltük 16, a bal oldali 6’ réselöfejhez társított fúvókákat pedig 16’ hivatkozási számmal. A 9 fejtési homlok még le nem réseit 9’ részét hullámos vonallal jeleztük.

A víz bevezetése a fúvókákhoz 18 nyomóvezetéken keresztül történik, amely 19 elosztószekrénybe torkollik. A 19 elosztószekrényből 20, 21, 22 és 23 vezetékek indulnak ki. A 20 vezeték a 15’ fúvókákhoz vezet,/amelyek a bal oldali 6’ réselőfejhez vannak társítva, és a 14’ réselőkéssorokra vannak irányítva. A 21 vezeték a 16’ fúvókákhoz vezet, amelyek szintén a bal oldali 6’ réselőfejhez vannak társítva és a 14’ réselőkéssorok közötti 17’ térközökre vannak irányítva. A 22 vezeték a jobb oldali 6 réselöfejhez társított 15 fúvókákhoz vezet, amelyek a 14 réselőkéssorokra vannak irányítva. Végül a 23 vezeték a jobb oldali 6 réselöfejhez társított 16 fúvókákhoz vezet, amelyek a 14 réselőkéssorok közötti 17 térközökre vannak irányítva. A 19 elosztószekrényben szelepek vannak a 20, 21, 22 és 23 vezetékek számára elrendezve.

A 4. és 5. ábrák a jobb oldali 6 réselőfej oldal- nézetét mutatják vázlatosan, munkahelyzetben, ahol a 4. ábra „degresszív szilánkot” adó, az 5. ábra pedig „progresszív szilánkot” adó módon végzett fejtést mutat. Mindkét ábrán csupán 5 egyetlen 24 réselőkést tüntettünk fel, 25 késtartóval. A 6 réselőfej forgásirányát itt szintén a 7 nyíl mutatja.

A 4. ábra tehát a „degresszív szilánkos” fejtést tünteti fel. Az így keletkező „degresszív szi10 Iánk” 26 hivatkozási számmal van jelezve. A már leréselt fejtési homlok itt szintén a 9, a még le nem réseit fejtési homlok pedig 9’ hivatkozási számot kapta. A 2 réselőkart ilyen fejtésmódnál a 10 nyíl irányában, felfelé kell nyomni. A rése15 lökés a 11 helyen hatol a kőzetbe. Ezért a szilánk vastagsága a belépés helyén a legnagyobb, majd a szilánk alakja degresszíven váltakozik körülbelül az 5 tengely magasságában levő 27 helyig, ahol a réselőkés kilép a kőzetből. Az ilyen 20 „degresszív szilánkos” réselésnél a 15 fúvókák vannak működésben és a 28 vízsugár közvetlenül a 24 réselőkés hegyére van irányítva. Amint ez a réselőkés továbbhalad, a 28 vízsugár közvetlenül a létrejövő vájatra irányul, amelyből a 25 26 szilánk éppen ki lett hasítva.

Az 5. ábra a „progresszív szilánkos” kitermelést mutatja. Ez a „progresszív szilánk” az ábrán 29 hivatkozási számmal van feltüntetve. A 9 fejtési homlok 9” része már le van réselve. 30 A fejtési homlok 9’ részét még ezután kell leréselni. A 2 réselőkart tehát lefelé, a 10’ nyíl irányába kell nyomni. A réselőkések most a 30 helyen hatolnak a kőzetbe, és a 31 helyen lépnek ki belőle, így a 29 szilánk vastagsága progresz35 szíven nő. Most a 16 fúvókák lépnek működésbe, míg a 15 fúvókák működése leáll. A 16 fúvókákból kilépő 32 vízsugarat az elmondottakból következően a 30 helyhez Lehető legközelebbre kell irányítani, ezért a 32 vízsugár a 14 rése40 lőkéssorok közötti 17 térközökre van irányítva, mégpedig ezen térközök 33 aljára.

A 6. ábra szemléletesen mutatja a „degreszszív szilánkos” réselési módot. A 24 réselőkések a 25 késtartókkal együtt a szemléletesség ked45 véért mind egy irányba vannak fordítva. A fejtési homlok réselendő része ismét 9’ hivatkozási számmal van jelölve. A 24 réselőkések által kiréselt vajatok 34 hivatkozási számot kaptak. Amint látható, itt is a 15 fúvókák vannak mü50 ködésben, amelyek a 28 vízsugarakat közvetlenül a 24 réselőkésekre és a 34 vajatokra permetezik, míg a 16 fúvókák kikapcsolt állapotban vannak.

A 7. ábra egy réselőfej példaként! tengelyirá55 nyú metszetét mutatja, ahol ezen tengelyirányú metszetnek csak az egyik fele van feltüntetve.

A réselőfejen 35, 36, 37, 38, 39 és 40 réselőkésekből álló sorok vannak kialakítva, amely réselőkések a réselőfej 5 tengelyére merőleges 60 síkban helyezkednek el. Minden sorban például négy ilyen réselőkés lehet elhelyezve, így a réselőfej minden negyed körülfordulásával ugyanaz a kép adódik. Ezek a 35—40 réselőkésekből álló sorok a fővágóélű réselőkések. A réselőfej65 re két további, 41 és 42 réselőkéscsoport is fel

180 547 van szerelve, amelyeket segédvágóélű réselőkéseknek neveznek. Ezek a segédvágóélű réselőkésekből álló 41 és 42 réselőkéscsoportok kézi úton is hűthetők.

A 3. ábra szerinti vázlatos elrendezésnél feltételeztük, hogy a 35—40 réselőkések sorai körülbelül egyenlő tengelyirányú távolságra helyezkednek el egymástól és hogy ezért ezek a sorok külön, az első fúvókacsoport egy-egy fúvókája révén kapják a hűtővizet, míg a második fúvókacsoport fúvókái ezen sorok közötti térközökre vannak irányítva. A 7. ábra szerinti példánál azonban a 35 és 36 réselőkésekből álló sorok, valamint a 37 és 38 réselékésekből álló sorok, végül a 39 és 40 réselőkésekből álló sorok szorosan egymás mellett helyezkednek el. Ebben az esetben közös fúvóka van a 35 és 36 réselőkésekből álló sorokra, közös fúvóka a 37 és 38 réselőkésekből álló sorokra, és közös fúvóka a 39 és 40 réselőkésekböl álló sorokra irányítva, mivel a permetszóródás széttartása akkora, hogy egy vízpermetsugár mindkét szorosan egymás mellett elhelyezkedő réselőkéssort befogja. Ebben az esetben a második fúvókacsoport fúvókéit csak a 43 és 44 térközökre kell irányítani, amelyek az egymástól nagyobb távolságra elhelyezkedő sorok között vannak. Adott esetben a második fúvókacsoport vízpermetsugarai az oldalt levő 45 térközökre is irányíthatók.

A 8. ábra a 3. ábrán látható 19 elosztószekrényben elhelyezett elosztóegység kapcsolási vázlatát tünteti fel. A vizet nagynyomású 46 szivattyú révén 18 nyomó vezetéken keresztül nagy nyomással vezetjük be a 47 szelepbe, amelynek 49 vezérlőhoronnyal ellátott 48 elosztódugattyúja van. A 48 elosztódugattyú bal oldali 50 munkatere 51 vezetéken keresztül azon hidraulikus munkahenger munkaterével van összekötve, amely a réselőkar felfelé történő mozgásakor nyomás alá kerül. Felfelé irányuló mozgatáskor a réselőfejek degresszív szilánkot adó módon termelnek, ezért az első fúvókacsoport réselőkéssorokra irányított fúvókéit kell vízzel ellátni. Ha az 51 vezetéket nyomás alá helyezzük, a 48 elosztódugattyú jobbra tolódik és a 49 vezérlőhorony a 18 nyomóvezetéket 52 vezetékkel köti össze. A réselőkar lefelé irányuló mozgatásakor a réselőfej progresszív szilánkot adó módon termel. Ezért ilyenkor a második fúvókacsoport fúvókéit kell vízzel ellátni, vagyis azokat, amelyek a réselőkéssorok közötti térközökre vannak irányítva. 53 vezetéken keresztül a 48 elosztódugattyú jobb oldali 54 munkatere azzal a hidraulikus munkahengerrel van összekötve, amely a réselőkar lefelé történő mozgatásakor nyomás alá kerül. Ha az 53 vezeték van nyomás alatt, a 48 elosztódugattyú balra tolódik és a 49 vezérlőhorony a 18 nyomóvezetéket 55 vezetékkel köti össze. A víz elosztása az első, illetve második fúvókacsoport fúvókái felé tehát a leírt módon van biztosítva.

Az elosztóegységben vannak azonban további 56 és 57 szelepek is, amelyek 60 és 61 vezérlőhoronnyal ellátott 58 és 59 vezérlődugattyúkkal rendelkeznek. Az említett vezérlődugattyúkon keresztül az 52 és 55 vezetékek vagy a 20, illetve 21 vezetékekkel vannak összekötve, amelyek a bal oldali réselőfejhez vannak társítva, vagy a vezérlődugattyúk másik helyzetében a 22, il5 letve 23 vezetékekkel vannak összekötve, amelyek viszont a jobb oldali réselőfejhez vannak társítva. A réselőkar balra történő elforgatásakor csak a bal oldali réselőfej dolgozik. Ezért a vízellátást a bal oldali réselőfejhez társított fú10 vókacsoportnál kell biztosítani. Ilyenkor az 56 és 57 szelek 63 és 64 munkaterei 62 vezetéken keresztül azzal a hidraulikus munkahengerrel vannak összekötve, amely a réselőkar balra történő elforgatásakor nyomás alá kerül. A két 58 15 és 59 vezérlődugattyú ekkor balra tolódik, és az 55 vezeték a 20 vezetékkel, az 52 vezeték pedig a 21 vezetékkel kerül összeköttetésbe. A réselőkar jobbra térténő elforgatásakor csak a jobb oldali réselőfej dolgozik. Ekkor az 56 és 57 sze20 lepek 65 és 66 munkaterei 67 vezetéken keresztül azzal a hidraulikus munkahengerrel vannak összekötve, amely a réselőkar jobbra tértőnő elforgatásakor nyomás alá kerül. Ezért abban az esetben, ha a jobb oldali réselőfej dolgozik, a két 25 58 és 59 vezérlődugattyú jobbra tolódik, így az 55 vezeték a 22 vezetékkel, az 52 vezeték pedig a 23 vezetékkel kerül összeköttetésbe.

A fentiek alapján a réselőkar elforgatásánál az egyes hidraulikus munkahengerekben fellé30 pő nyomástól függően a megfelelő fúvókacsoport kerül a 18 nyomóvezetékkel összeköttetésbe. Itt a 47 szelep egyféle előválasztást biztosít, aszerint, hogy az első vagy a második fúvókacsoportot kell vízzel ellátni, majd ezek után kö35 vetkezik az 56 és 57 szelepek révén a víz elosztása a bal oldali és a jobb oldali réselőfejhez társított fúvókacsoportok felé.

Munkaszünetekben a réselőkart működtető hidraulikus munkahengerek mindegyike nyo40 másmentes. Ha a 47 szelep mindkét 50 és 54 munkatere nyomásmentessé válik, a 48 elosztódugattyút egy rajzon föl nem tüntetett rugózat középhelyzetbe tolja, amelyben a 49 vezérlőhorony sem az 55 vezetékkel, sem pedig az 52 ve45 zetékkel nem áll összeköttetésben. Ebben az állásban a vízbevezetés valamennyi fúvókacsoport felé le van zárva, így a munkaszünetek alatt nem keletkezik vízveszteség.

A 9. ábrán olyan kapcsolási vázlat látható a 50 vízelosztáshoz, amely valamennyi üzemi állapothoz megfelelő. A 8. ábra hivatkozási számait messzemenően megtartottuk. A nagynyomású 46 szivattyú egy 68 tárolótartályból szívja ki a vizet, miközben 69 motor hajtja. A szállított víz 55 a 18 nyomóvezetéken keresztül a 47 szelephez jut, amely a 9. ábrán középhelyzetben van feltüntetve, amikor is nem áramolhat víz a fúvókákon keresztül. Ebben az állásban a felnyomott vizet 70 vezetéken keresztül visszavezetjük a 60 68 tárolótartályba, így elkerülhető túlnyomás létrejötte a vezetékekben. Ha most a réselőkart felfelé mozgatjuk, akkor a 47 szelep az 51 vezetéken keresztül nyomás alá kerül és jobbra, első üzemi helyzetébe tolódik, amelyben megra65 gad. Mivel az ilyen mozgatásnál úgynevezett

-511

180 547 degresszív szilánkot adó módon réselünk, a 18 nyomóvezetéket az 55 vezetékkel hozzuk összeköttetésbe, amely az 56 szelephez vezet. Ha tisztán felfelé irányuló mozgatásról van szó, akkor mind a jobb oldali, mind pedig a bal oldali fúvókacsoporthoz vizet kell vezetni. Ilyenkor az 56 szelep középállásban van, amely a víz útját a degresszív szilánkos termelésnél alkalmazott fúvókáknak mind a jobb oldali, mind pedig a bal oldali réselőfejhez társított fúvókacsoportjánál szabaddá teszi, és az 55 vezetéket összeköttetésbe hozza a 20 és 22 vezetékekkel. Ha most a réselőkart egy felfelé irányuló mozgatásból kiindulva balra vagy jobbra elforgatjuk, az 56 szelep jobbra vagy balra eltolódik, így a réselőkar balra történő elforgatásakor az 55 vezeték csak a bal oldali réselőfejhez tartozó 20 vezetékkel kerül összeköttetésbe, a réselőkar jobbra történő elforgatásakor pedig az 55 vezeték csak a jobb oldali réselőfejhez tartozó 22 vezetékkel kerül összeköttetésbe. Az 56 szelep eltolódása a 8. ábrával kapcsolatban már ismertetett módon, a 62, ill. 67 vezetékekben levő nyomás által történik. Az 56 szelepet mindig rugóerő ellenében toljuk ki középállásából, így az 56 szelep a 62, ill. 67 vezetékek nyomásmentessé válásakor ismét visszaáll középállásába.

A 47 szelep a réselőkar lefelé történő mozgatásakor balra tolódik és véghelyzetében megragad, miközben a 18 nyomóvezeték az 52 vezetékkel áll összeköttetésben, amely az 57 szelepen keresztül a progresszív szilánkot adó termelési módnál működő fúvókák ellátására szolgáló 21 és/vagy 23 vezetékkel kerül összeköttetésbe. Ha nem kerül sor oldalirányú elforgatásra, az 57 szelepet a két oldalról ráható rugók középállásban tartják, így ismét mind a jobb oldali, mind pedig a bal oldali réselőfejet egyidejűleg permetezzük, ha a mozgatás csak lefelé történik. Ha a lefelé irányuló mozgatásból kiindulva a réselőkart balra vagy jobbra elforgatjuk, akkor vagy a 67 vagy a 62 vezeték nyomás alá kerül, ezáltal az 57 szelep középállásából eltolódik. A 47 szelep, ellentétben az 56 és 57 szelepekkel, megragad mindenkori helyzetében. A réselőkar balra történő elforgatásánál az 57 szelepet a 67 vezetékben levő nyomás jobbra tolja és az 52 vezeték összeköttetésbe kerül a 21 vezetékkel. A réselőkar jobbra történő elforgatásánál az 57 szelep balra tolódik és az 52 vezeték a 23 vezetékkel kerül összeköttetésbe. A 67, illetve 62 vezeték nyomásmentesítésekor az 57 szelep a rugóerők hatására visszakerül középállásába, amelynél a víz mind a 21 vezetékbe, mind pedig a 23 vezetékbe bevezethető.

A 47 szelep az 51, illetve 53 vezetékekben levő nyomástól, vagyis a réselőkar felfelé, illetve lefelé irányuló mozgatásától függetlenül is a kívánt helyzetbe hozható 71 kézikar segítségével, hogy a réselőfejek álló réselőkarnál is permetezhetők legyenek, amint az pl. tisztítási célból szükséges lehet. A 71 kézikar segítségével azonban a permetezés leállítása is elérhető működő réselőfej esetén, miközben a vizet a 70 vezetéken keresztül visszavezetjük a 68 tárolótartály6 hoz. A 68 tárolótartály vízcsatlakozója 72 hivatkozási számmal van jelölve.

Bizonyos esetekben, különösen ha valamilyen készülék van egy olyan réselőgépre felszerelve, amelynek súlypontja a hátsó tartományban van, előnyös a réselőfejek forgásirányát úgy megválasztani, hogy a réselőkések a fejtési homlokot elhagyva lentről felfelé mozogjanak. Ebben az esetben azokat a fúvókákat kell víznyomás alá helyezni, amelyek a réselőkéssorok közé vannak irányítva. Ily módon a hűtőközeg változatlanul el tud jutni a vágási tartományba és biztosítja a kívánt hűtőhatást.

Claims (12)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Berendezés réselőkések és a fejtési homlok vízbevezető fúvókákkal történő hűtésére a réselőgép elforgatható réselőkarján, annak hosszirányára merőleges, lényegében vízszintes tengely körül forgathatóan ágyazott réselőfejeknél, amelyek forgásiránya előnyösen úgy van megválasztva, hogy a réselőkések a réselőfejek fejtési homlok felőli oldalán felülről lefelé mozogjanak, miimellett a réselőkar mindkét oldalán egy-egy réselőfej van ágyazva, amelyek réselőkésekkel vannak felszerelve, ezek pedig a réselőfej kerületén kialakított sorokban vannak elrendezve, ahol minden sorban több réselőkés van és az egyes sorok egymástól tengelyirányban bizonyos távolságra húzódnak, azzal jellemezve, hogy a réselőkaron (2) mindkét réselőfej (6,6’) számára két-két fúvókacsoport van elrendezve, amelyek közül az első csoport fúvókái (15,15’) a réselőfejek tengelyére (5) merőleges síkban elhelyezkedő réselőkéssorok (35, 36, 37, 38, 39, 40) mindenkori legmagasabb helyzetű réselőkéseire vannak irányítva, a második csoport fúvókái (16,16’) pedig a réselőkések legmagasabb helyzetének tartományában a réselőkéssorok közötti térközökre (43,44) vannak irányítva, emellett a vízbevezetés útja egyrészt a réselőfejek (6,6’) két fúvókacsoportjának (15,15’ ill. 16,16’) bármelyike felé, másrészt pedig az egyik réselőfej (6) fúvókacsoportjai (15,16) felé a másik réselőfej (6’) fúvókacsoportjaitól (15’, 16’) függetlenül kiilön-külön lezárható módon van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fúvókák (15, 16, 15’, 16') csak a fővágóélű réselőkésekre (35, 36, 37, 38, 39, 40) illetve az ezek között levő térközökre (43, 44) vannak irányítva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy azoknál a réselőfej éknél (6,6’), amelyeknél bizonyos réselőkéssorok (35, 36; 37, 38; 39, 40) tengelyirányban szorosan egymás mellett helyezkednek el, más réselőkéssorok (36, 37; 38, 39) pedig egymástól nagyobb tengelyirányú távolságra vannak, ott a szorosan egymás mellett elhelyezkedő réselőkéssorokra (35, 36; 37, 38; 39, 40) az első fúvókacsoporthoz tartozó egy-egy közös fúvóka (15,15’) van irányítva, míg a má-6- sodik fúvókacsoport fúvókái (16,16’) csak az egymástól nagyobb tengelyirányú távolságra levő réselőkéssorok (36, 37; 38, 39) közötti térközökre (43, 44) vannak irányítva.
4. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a réselőkéssorokra (35, 36, 37, 38, 39, 40) irányított fúvókák (15,15’) a legmagasabb helyzetű réselőkések hegyének tartományára, a réselőkéssorok közötti térközökre (43, 44) irányított fúvókák (16,16’) pedig ezen térközök aljára (33) vannak irányítva.
5. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fúvókák (15, 16, 15’, 16’) egy, a réselőkarra (2) erősített fúvókatartóban (8) vannak elrendezve, amely részben a réselőfejek (6,6’) fölé nyúlik.
6. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy mindegyik fúvókacsoport (15, 16, 15’, 16’) számára külön vízbevezető vezeték (20, 21, 22, 23) van kiépítve, amelyekhez egy-egy adott csoport valamennyi fúvókája csatlakoztatva van és amelyek elé szelepek (47, 56, 57) vannak beépítve.
7. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezv e , hogy a szelepekkel (47, 56, 57) a réselőkart (2) mozgató hajtás működtető kapcsolatban van.
8. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy olyan réselőgépeknél (10), amelyeknél a réselőkart (2) mozgató hajtás hidraulikus, ott a vízáramot az első, ill. a második fúvókacso porthoz (15, 15’, ill. 16, 16’) irányító szelep (47) egyik oldala a réselőkart (2) lefelé mozgató, másik oldala pedig a réselőkart (2) felfelé mozgató hidraulikus munkahengerrel van hidraulikusan 5 összekötve, míg a vízáramot a jobb, ill. bal oldali réselőfejhez (6, ill. 6’) társított fúvókacsoportok (15,16, ill. 15’,16’) felé irányító szelepek (56, 57) egyik oldala a réselőkart (2) balra mozgató, másik oldala pedig a réselőkart (2) jobbra 10 mozgató hidraulikus munkahengerrel áll hidraulikus kapcsolatban.
9. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szelepeket (47, 56, 57) tengelyirányban eltolható vezérlő lődugattyúk (48, 58, 59) képezik, amelyek munkaterei (50, 54, 63, 65, 64, 66) a réselőkar (2) mozgatására alkalmas hidraulikus munkahengerek munkatereivel állnak összeköttetésben.
10. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés kivite20 li alakja, azzal jellemezve, hogy a vízáramot a jobb oldali, ill. a bal oldali réselőfejhez (6,6’) irányító szelep(ek) (56, 57) sorba van(nak) kapcsolva a vfzáramot az első, ill. a második fúvókacsoporthoz irányító szeleppel (szelepekkel)

    25 (47).
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlődugattyúk (48, 58, 59) a vízbevezetést teljesen lezáró helyzetüket beállító rugóval van-

    30 nak ellátva.
12. 12. Az 1—11. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fúvókák (15,15’ 16,16’) körülbelüli 35 bar bevezetési nyomás mellett körülbelül 60 m/s kilépési sebességre vannak méretezve.