HU178973B - Process for improving the characteristics of raw proteins of animal origin - Google Patents
Process for improving the characteristics of raw proteins of animal origin Download PDFInfo
- Publication number
- HU178973B HU178973B HU8080951A HU95180A HU178973B HU 178973 B HU178973 B HU 178973B HU 8080951 A HU8080951 A HU 8080951A HU 95180 A HU95180 A HU 95180A HU 178973 B HU178973 B HU 178973B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- solvent
- content
- ammonia
- water
- flour
- Prior art date
Links
Classifications
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
- A23J—PROTEIN COMPOSITIONS FOR FOODSTUFFS; WORKING-UP PROTEINS FOR FOODSTUFFS; PHOSPHATIDE COMPOSITIONS FOR FOODSTUFFS
- A23J1/00—Obtaining protein compositions for foodstuffs; Bulk opening of eggs and separation of yolks from whites
- A23J1/20—Obtaining protein compositions for foodstuffs; Bulk opening of eggs and separation of yolks from whites from milk, e.g. casein; from whey
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
- A23J—PROTEIN COMPOSITIONS FOR FOODSTUFFS; WORKING-UP PROTEINS FOR FOODSTUFFS; PHOSPHATIDE COMPOSITIONS FOR FOODSTUFFS
- A23J1/00—Obtaining protein compositions for foodstuffs; Bulk opening of eggs and separation of yolks from whites
- A23J1/04—Obtaining protein compositions for foodstuffs; Bulk opening of eggs and separation of yolks from whites from fish or other sea animals
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
- A23L—FOODS, FOODSTUFFS, OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT COVERED BY SUBCLASSES A21D OR A23B-A23J; THEIR PREPARATION OR TREATMENT, e.g. COOKING, MODIFICATION OF NUTRITIVE QUALITIES, PHYSICAL TREATMENT; PRESERVATION OF FOODS OR FOODSTUFFS, IN GENERAL
- A23L5/00—Preparation or treatment of foods or foodstuffs, in general; Food or foodstuffs obtained thereby; Materials therefor
- A23L5/20—Removal of unwanted matter, e.g. deodorisation or detoxification
- A23L5/23—Removal of unwanted matter, e.g. deodorisation or detoxification by extraction with solvents
Landscapes
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Polymers & Plastics (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Food Science & Technology (AREA)
- Biochemistry (AREA)
- Nutrition Science (AREA)
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Marine Sciences & Fisheries (AREA)
- Zoology (AREA)
- Peptides Or Proteins (AREA)
- Coloring Foods And Improving Nutritive Qualities (AREA)
- Medicines Containing Material From Animals Or Micro-Organisms (AREA)
- Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
Description
A találmány tárgya eljárás állati eredetű nyersfehéije tulajdonságainak javítására, olyan lipoid- és vízoldékony vegyületek tartalmának a csökkentésével, melyek a fehérje szagát, ízét, tápértékét és kompatibilitását előnytelenül befolyásolják. Például a telítetlen zsírsavak oxidációs reakció során keletkező származékok a szagot negatívan befolyásolják, bizonyos szerkezetű peptidek keserű ízt eredményeznek, a nukleinsavak különböző patológiás állapotokat (köszvény, húgykő) válthatnak ki. Ezek a vegyületek a nyersfehéije takarmány vagy élelmiszer formájában történő felhasználhatóságát erősen korlátozzák.
A találmány célkitűzése éppen ezért az, hogy a lipoid-vegyületeket, így a zsíroxidációs termékeket, nukleinsavakat, hidrofób aminosavakat nagy mennyiségben tartalmazó peptideket és bizonyos szénhidrátokat, mint például laktózt az állati eredetű nyersfehéijéből eltávolítsuk és ezzel a tápérték szempontjából döntő proteintartalmat növeljük.
Az ismert eljárások szerint a lipideket az állati eredetű nyersfehéijéből szerves oldószerekkel kioldják vagy mechanikus úton, például szeparátorral elkülönítik.
Ezeknél az eljárásoknál az extrakció időtartama bizonyos hátrányokhoz vezet. A szárított nyersfehéije szerves oldószerekkel, így hexánnal vagy klórozott szénhidrogénekkel történő kezelése időigényes és olyan terméket eredményez, amely 1—4% maradék zsírtartalom miatt nem szagtalan és nem íztelen.
A zsírok, úgynevezett szeparátorokban történő mechanikus elkülönítése energiaigényes és hasonlóképpen olyan termékhez vezet, amely 1-2%-os lipoid tartalma miatt szintén nem szagtalan és nem 5 íztelen.
Eljárást dolgoztunk ki az állati eredetű nyersfehéije tulajdonságainak javítására a lipoid- és vízoldékony vegyületek tartalmának a csökkentésével oly módon, hogy a szárított és porított anyagot ammó10 niából vagy ammónium-hidroxidból és
Ri-(CnH2n)-ORa (0 általános képletű - mely képleten
Rj és R2 jelentése hidrogénatom és n jelentése 1, 2 vagy 3, vagy
R; jelentése hidroxi-csoport és
2o R2 jelentése hidrogénatom, metil- vagy etilcsoport és n jelentése 2 vagy 3 szerves oldószerből álló extraháló-eleggyel kezeljük és az extrakciós keveréknek az elkülönítése után a 25 por (vagy liszt) maradékát vízzel mossuk.
Szárított és porított anyagokként olyan állati eredetű nyersfehérjét alkalmazunk, amelyek proteint tartalmaznak, így például hallisztet, Krill-tejből, tejsavóból-, tejből vagy fölözött tejből készült port.
Az (I) általános képlet szerinti oldószerként, a metanolt, etanolt, n-propanolt és izo-propanolt, előnyösen a metanolt és etanolt, még előnyösebben a metanolt alkalmazhatjuk.
A megnevezett alkoholokon kívül alkalmas még a glikol és az (I) általános képlet szerinti monoétere, nevezetesen a glikol és monometnglikol.
Az ammóniát a korábban megnevezett oldószerelegyhez vagy gázformában (NH3) vagy koncentrált vizes oldatban (NH4OH) formájában adjuk. Aszerint járhatunk el, hogy mennyi a por vagy liszt víztartalma illetve az alkalmazott oldószer víztartalma. Ammónium-hidroxidot alkalmazunk, ha a por nedvességtartalma csekély (0—15%), ezzel szemben előnyös az ammónia (NH3) alkalmazása magasabb víztartalmú alapanyagoknál (10-30%).
A lipoidanyagok elkülönítése függ az össz-viztartalomtól, amelyet az alkalmazott oldószer mennyiségére vonatkoztatott súlyszázalékban számolunk és az NH3-koncentrációtól, amelyet szintén az alkalmazott oldószerre számolt súlyszázalékra vonatkoztatunk.
Különösen jó eredményeket kapunk, ha a por illetve liszt és oldószer súlyarányt a metanol és etanol esetében 1:3 és 1 :10 közötti, a propanolnál, glikolnál és monoglikolétemél 1 :8 és 1 :15 közötti arányra állítjuk be. Az oldószerre számolt ammónia-koncentráció értéke 1—20, előnyösen 5-15, még előnyösebben 7-12 súlyszázalék. Az összes víztartalom, amely a kivonandó anyagból, oldószerből és adott esetben a vizes ammóniából származik, mintegy 0-30, előnyösen 0-20, még előnyösebben 0-10 súlyszázalék, az oldószerre számolva.
A szárított nyers termékből a zsír kioldását oly módon végezzük, hogy a port vagy lisztet az oldószerben szuszpendáljuk és ammóniagázt vezetünk hozzá vagy ammóniumhidroxidot adunk hozzá. Célszerű a szuszpenzió keverését keverővei végezni. A művelet elvégzéséhez általában -20 és + 60 °C, előnyösen +5 és + 50 °C, még előnyösebben +10 és + 30 °C közötti hőmérsékletet választunk. A műveleti idő 5 és 180 perc, előnyösen 35 és 60 perc között van. A műveletet általában normál nyomás alatt végezzük.
Az ammóniás-oldószeres kezelés befejezése után a zsírtalanított maradékot ismert módszerekkel - centrifugálással, szűréssel és szedimentációval az oldószertől elkülönítjük.
Erre a célra előnyösen a szűrést alkalmazhatjuk. A keletkező szilárd maradékot a lipidek lehető legteljesebb elválasztása céljából az (I) általános képletű valamely szerves oldószerrel mégegyszer kezeljük. Az oldószer és ammónia eltávolítása céljából a maradékot szárítjuk. A szárítást célszerűen csökkentett nyomáson, előnyösen 80—150 Tón nyomáson és magasabb hőmérsékleten, előnyösen 40 és 50 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Az ily módon zsírtalanított és szárított termék majdnem teljeser. szagtalan és világosabb színű, mint a kiindulási anyag.
A találmány szerinti eljárás alapján a szilárd maradéktól elkülönített folyékony fázis ammóniát és
Hpoid vegyületeket tartalmaz. A felhasznált oldószert vákuumdesztillációval a zsíroktól elkülöníthetjük és ismét alkalmazhatjuk. A megmaradó zsírokat ismert zsírrafinálási eljárással dolgozhatjuk fel.
Végül a zsírtalanított és adott esetben szárított lisztet vízzel keverjük. A vízmennyiséget előnyösen úgy választjuk meg, hogy annak porra vagy lisztre számolt súlyaránya 1:1 és 1 :30, még előnyösebben 1 :5 és 1 :15 között legyen.
A pH értéke - a vízzel történő kezelés során -
4-9,5, előnyösen 5-9,0 tartományban van, illetve adott esetben ilyen pH-ra állítjuk. Ez különösen akkor szükséges, amikor az első extrakciós lépésből keletkező és meg nem szárított vagy nem teljesen szárított lisztet használunk fel, mivel az kis mennyiségű ammóniát tartalmaz és pH-ja is magasabb. Az extrakció alkalmazásával a cél az, hogy a nem-kívánatos anyagok, így a nukleinsavak, keserű ízű peptidek vagy a szénhidrátok, így például a laktóz szintjét csökkentsük, valamint a proteinek funkcionális tulajdonságait, mint például a habképződést vagy emulgeáló képességet javítsuk.
Az extrakciót általában 30 és 95 °C közötti hőmérsékleten és normál nyomáson végezzük. Előnyösen 40 és 70 °C, még előnyösebben 50 és 60 °C közötti hőmérsékletet alkalmazunk. Az extrakció időtartama az extrakció hőmérsékletétől és vízmennyiségétől függően 5—120 perc, jó eredményeket 25—45 perces extrakcióval kapunk. A szilárd és folyékony alkotórészek elválasztása céljából a szuszpenziót, előnyösen 10 és 30 °C közötti hőmérsékleten szüljük. Más, megfelelő elválasztási eljárás lehet a szedimentáció és centrifugálás.
A szilárd fázist ismer: eljárásokkal, így liofilezéssel, vákuum, vagy porlasztva szárítással, a még megmaradó folyékony fázistól elkülönítjük.
Az ily módon előállított termék íz- és szagjellemzői kedvezőbbek, vízmegkötő képessége jobb és proteintartalma jelentősen magasabb, mint a kiindulási anyagé.
A találmány szerint előállított termék lipoidtartalma (0,03-0,8 súlyszázalék) és nukleinsavtartalma (0,0-0,5 súlyszázalék) rendkívül alacsony, ezért takarmány és különösen élelmiszer készítésére kiválóan felhasználható.
A találmány szerinti eljárással elkerülhetőek az ismert oldószer-extrakciós módszerek olyan ismert hátrányai, mint a nagy oldószermennyiségek használata, a hosszú kezelési idők vagy az energiaigényes elválasztási műveletek alkalmazása.
A találmány szerint alkalmazott ammónia nemcsak az oldószer szerepét tölti be, hanem a nyersfehérje szerkezetét is és ezzel az extrakció hatásfoka javul.
Az eljárást az alábbi példák alapján ismertetjük.
1. példa
100 g hallisztet, melynek nedvességtartalma 5%, zsírtartalma 8,4% (savas hidrolízissel), proteintartalma 56% (N x 6,25), nukleinsavtartalma 2,8% és hamutartalma 16,4%, 400 ml metanolban szuszpendáltunk. Keverés mellett a szuszpenzióhoz 15 g ammónia-gázt vezettünk és oldottunk. A metanolból és ammóniából álló elegyet és a lisztet 45 percig 20 *C-on kevertettük.
A szilárd és folyékony fázis elválasztása céljából a keveréket szűrtük és a szilárd maradékot kétszer 100 ml metanollal mostuk. Az ismételt szűrés után a szűrleteket egyesítettük. Ez a barna oldat a kiindulási anyag lipoid vegyületeit tartalmazza. A metanolt és ammóniát vákuumdesztillációval elkülönítettük (100 Torr, 40 °C). A maradék az alkalmazott száraz massza 15,2 súlyszázaléka, barna színű és erősen halolaj szagú.
Az extrahált liszt szűrésnél megmaradó szilárd maradékát vákuumban (100 Torr) 40 C-on és 5 órán át szárítottuk. 78 g, mintegy 3% nedvességtartalmú, zsírtalanított lisztet kaptunk, amely még gyengén halszagú és világosabb színű, mint a kiindulási anyag.
A nemkívánatos vízoldékony vegyületek mennyiségének csökkentése céljából ezt a lisztszerű anyagot 600 ml vízben szuszpendáltuk. A keveréssel homogenizált szuszpenzió pH értéke 6,9 volt.
A hőmérséklet 55 °C-ra történő emelése után a szuszpenziót tovább kevertettük, 30 °C-ra hűtöttük és szűréssel a szilárd és folyékony fázist elválasztottuk. A keletkező szüredéket 300 ml vízzel ismét egyesítettük és 10 percig 20 °C-on kevertettük. Ezután ismét szűrtük és a szüredéket csökkentett nyomás alatt szárítottuk. Ily módon 68 g fehérje-koncentrátumot nyertünk, amely a szag nagymértékű csökkentése révén lényegesen nagyobb felhasználási területen alkalmazható, mint a kiindulási anyag.
2. példa
100 g hallisztet az 1. példában leírtak szerint extraháltunk, azonban az ammónia gáz helyett 33%-os, koncentrált ammónium-hidroxidot használtunk.
3. példa
Az 1. példában leírtak szerint jártunk el, azzal a különbséggel, hogy 30 g ammóniát alkalmaztunk.
4. példa
Az 1. példában leírtak szerint jártunk el, azonban oldószerként a-metanol helyett etanolt használtunk.
5. példa
Az 1. példában leírtak szerint jártunk el, de oldószerként a metanol helyett i-propanolt alkalmaztunk.
6. példa
Kiindulási anyagként lOOg Krill-tejet (nedvességtartalma 4,7%, zsírtartalma 11,2%, proteintartalma
54%, nukleinsavtartalma 3,4% és hamutartalma
15,3%) alkalmaztunk. A terméket a 3. példában leírtak szerint dolgoztuk fel, 60,40 g fehéije-koncentrátumot nyertünk, amelynek már sajátos szaga alig volt.
7. példa
Kiindulási anyagként itt is a 6. példában leírt Krill-tejet alkalmaztuk és a 3. példában leírt körülmények mellett extraháltunk. Zsírtalanítás után az oldószernedves maradék teljes szárítását elhagytuk. Az alaposan leszívatott szüredéket (58% szilárdanyag-tartalom mai) 800 ml vízben szuszpendáltuk, melynél a pH-értéke a nedves masszában maradó ammóniától 9-re változott.
A szuszpenzió hőmérsékletét keverés mellett 50 °C-ra emeltük és 45 perc után a pH-értéket sósav hozzáadásával 5,8-ra állítottuk. Ezt követően a szuszpenziót 15 percig 65 °C-on tovább kevertettük, majd 40 °C-ra hűtöttük és szűrtük. A keletkezett szüredéket szárítottuk, miután 57,3 g fehérjekoncentrátumot (85% proteintartalommal) kaptunk.
8. példa
A 7. példában leírtakkal azonos körülmények mellett jártunk el, azonban oldószerként metanol helyett etanolt alkalmaztunk.
9. példa
A 6. példában leírtak szerint jártunk el, azonban oldószerként metanol helyett i-propanolt használtunk.
10. példa
Kiindulási anyagként 100 g (teljes) tejport alkalmaztunk, amelynek nedvességtartalma 3,5%, fehérjetartalma 26%, zsírtartalma 26,2% és hamutartalma 7% volt.
A port 800 ml etanolban szuszpendáltunk és keverés közben a keverékhez 25 g ammónia-gázt vezettünk 25 °C-on. 30 °C-ra történő lassú felmelegítés után a keveréket 30 percig kevertettük és ezután a szilárd és folyékony alkotórészeket szűréssel elkülönítettük, majd a szüredéket kétszer 150 ml etanollal mostuk. Az összegyűjtött szűrletet vákuumdesztillációval (100 Torr, 45 °C) besűrítettük, miután 35 g sárga paszta maradt vissza, amely főképpen az extrahált zsírból állt.
Az extrahált por szűrésnél nyert szilárd maradékot vákuumban (100 Torr, 45 °C, 4 óra) szárítottuk. Ily módon 62,8 g fehér és a tej sajátos szagától és ízétől mentes fehéijeterméket nyertünk. A termék funkcionális tulajdonságai a zsírextrakció leírt változatának megfelelően javultak. A zsírtalanított termék például péksütemények fehéijekiegészítőjeként vagy habok alapanyagaként használható.
11. példa
A 10. példában leírt eljárás szerint járunk el, azonban oldószerként etanol helyett metanolt használunk.
12. példa
Kiindulási anyagként a 10. példában ismertetett (teljes) tejport használtuk fel és a zsírtalanítást az ott megadott feltételek mellett végeztük. Zsírtala- 5 nítás után, azonban az oldószernedves maradék teljes szárítását elhagytuk. Az alaposan leszívatott szüredéket (54% szüárdanyag tartalommal) 500 ml vízben szuszpendáltuk, amely során az oldószernedves masszában maradó ammónia miatt a pH értéke j0 9,0 volt.
A szuszpenzió hőmérsékletének 50 °C-ra történő emelése után azt 15 percig kevertettük, majd 15 perc után a pH-értéket sósav hozzáadásával 4,5-re állítottuk, amikor is a fehérje kicsapódásával pelyhes 15 csapadék keletkezik. Ezt követően a keveréket még 15 percig 20 °C-on kevertettük és a képződött csapadékot leszűrtük. A szüredéket 200 ml vízzel mostuk, majd 100 ml vízben szuszpendáltuk és a pH értékét nátrium-hidroxiddal 7,0-re állítottuk és liofiléztük. 25,1 g fehér, szagtalan fehérjekivonatot nyertünk, amely kiváló habosító és emulgeáló tulajdonságokkal rendelkezik.
13. példa
Kiindulási anyagként lOOg, fölözött tejnek a porát használtuk, amelynek a nedvességtartalma 4,3%, zsírtartalma 1,1%, proteintartalma 36% és hamutartalma 7,8%, és a 10. példában leírtak szerint jártunk el.
Ily módon 75,3 g fehér, íztelen terméket kaptunk, mely fehérjetartalma 46,0% volt.
14. példa
Mint a 13. példában, itt is 100 g fölözött tejporból indultunk ki, majd a 12. példában leírtak szerint jártunk el. így 37,2 g, fehér, íztelen és szagtalan fehérjekivonatot állítottunk elő, amelynek a hab- és emulzióképző tulajdonságai igen jók.
1. Táblázat
A termék néhány analitikai adata az eljárás előtt és után A súlyszázalékokat a szárazanyagra számoltuk.
Kiindulási anyag
100 g liszt vagy por
Végtermék
Pé)da | Fajta | Zsír | Nuklein- | Protein Mennyiség Zsír% | Nuklein- | Protein |
sav | súly% | sav | súly% | |||
súly% | súly% |
1 | hal | 8.4 | 2,8 |
2 | hal | 8,4 | 2,8 |
3 | hal | 8,4 | 2,8 |
4 | hal | 8,4 | 2,8 |
5 | hal | 8,4 | 2,8 |
6 | Krill-tej | 11.2 | 3,4 |
7 | Krill-tej | 11,2 | 3,4 |
8 | Krill-tej | 11,2 | 3,4 |
9 | Krill-tej | 11,2 | 3,4 |
10 | teljes tej | 26,2 | - |
11 | teljes tej | 26,2 | - |
12 | teljes tej | 26,2 | — |
13 | Fölözött tej | 1,1 | — |
14 | Fölözött tej | 1,1 | - |
Szabadalmi igénypontok:
56 | 68,0 | 0,4 | 0,7 | 78,0 |
56 | 70,1 | 0,6 | 0,7 | 75,2 |
56 | 66,7 | 0,2 | 0,6 | 79,4 |
56 | 67,2 | 0,4 | 0,7 | 78,5 |
56 | 73,1 | 0,9 | 0,8 | 74,9 |
54 | 60,4 | 0,7 | 0,9 | 78,2 |
54 | 57,3 | 0,5 | 0,7 | 85,0 |
54 | 57,9 | 0,6 | 0,8 | 83,5 |
54 | 61,2 | 1,1 | 0,8 | 76,7 |
26 | 62,8 | 0,9 | 39,8 | |
26 | 62,0 | 0,7 | — | 40,1 |
26 | 25,1 | 0,5 | — | 91,2 |
36 | 75,3 | 0,05 | — | 46,0 |
36 | 37,2 | 0,04 | - | 92,4 |
szerves oldószerből álló extraháló | eleggyel kezeljük | |||
50 | és az extrakciós-keveréket | elkülönítése után a por |
Claims (3)
- Szabadalmi igénypontok:
56 68,0 0,4 0,7 78,0 56 70,1 0,6 0,7 75,2 56 66,7 0,2 0,6 79,4 56 67,2 0,4 0,7 78,5 56 73,1 0,9 0,8 74,9 54 60,4 0,7 0,9 78,2 54 57,3 0,5 0,7 85,0 54 57,9 0,6 0,8 83,5 54 61,2 1,1 0,8 76,7 26 62,8 0,9 39,8 26 62,0 0,7 — 40,1 26 25,1 0,5 — 91,2 36 75,3 0,05 — 46,0 36 37,2 0,04 - 92,4 szerves oldószerből álló extraháló eleggyel kezeljük 50 és az extrakciós-keveréket elkülönítése után a por 1. Eljárás állati eredetű nyersfehérje por vagy liszt tulajdonságainak javítására, azzal jellemezve, hogy a port vagy lisztet ammóniából vagy ammónium-hidroxidból ésRi -(CnH2n)-0R2 általános képletű - mely képletbenRí és R2 jelentése hidrogénatom és n jelentése 1, 2 vagy 3, vagyRí jelentése hidroxi-csoport ésR2 jelentése hidrogénatom, metilvagy etilcsoport és n jelentése 2 vagy 3 vagy liszt maradékát vízzel mossuk. - 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az extrakció alatti össz-vízmennyiséget súlyszázalékban az alkalmazott 55 oldószermennyiségre számítva 0 és 30, előnyösen 0 és 20, még előnyösebben 0 és 10 közötti értékre állítjuk.
- 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az extrakció 60 alatti ammónia-tartalmat súlyszázalékban az alkalmazott oldószermennyiségre számolva 1 és 20, előnyösen 5 és 15, még előnyösebben 7 és 12 közötti értékre állítjuk.
Applications Claiming Priority (1)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
DE19792915734 DE2915734A1 (de) | 1979-04-19 | 1979-04-19 | Verfahren zur verbesserung der eigenschaften von rohproteinen tierischen ursprungs |
Publications (1)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU178973B true HU178973B (en) | 1982-07-28 |
Family
ID=6068662
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU8080951A HU178973B (en) | 1979-04-19 | 1980-04-18 | Process for improving the characteristics of raw proteins of animal origin |
Country Status (13)
Country | Link |
---|---|
EP (1) | EP0017956B1 (hu) |
AR (1) | AR218841A1 (hu) |
AT (1) | ATE942T1 (hu) |
AU (1) | AU533884B2 (hu) |
DD (1) | DD150689A5 (hu) |
DE (2) | DE2915734A1 (hu) |
DK (1) | DK166180A (hu) |
ES (1) | ES8100857A1 (hu) |
HU (1) | HU178973B (hu) |
NO (1) | NO149758C (hu) |
NZ (1) | NZ193462A (hu) |
PL (1) | PL223583A1 (hu) |
RO (1) | RO79847A (hu) |
Families Citing this family (1)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US9980818B2 (en) | 2009-03-31 | 2018-05-29 | Edwards Lifesciences Corporation | Prosthetic heart valve system with positioning markers |
Family Cites Families (5)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
GB1322243A (en) * | 1970-09-23 | 1973-07-04 | Nestle Sa | Fish protein isolate |
BE791156A (fr) * | 1971-11-10 | 1973-05-09 | Unilever Nv | Produit proteique de poisson |
GB1348241A (en) * | 1972-05-22 | 1974-03-13 | Nestle Sa | Fish protein isolate |
GB1400691A (en) * | 1973-02-08 | 1975-07-23 | British Petroleum Co | Process for the production of proteinaceous material |
DE2510631A1 (de) * | 1975-03-12 | 1976-09-23 | Homburg Bv | Pulverfoermiges, fetthaltiges fleischeiweissprodukt |
-
1979
- 1979-04-19 DE DE19792915734 patent/DE2915734A1/de not_active Withdrawn
-
1980
- 1980-04-14 ES ES490550A patent/ES8100857A1/es not_active Expired
- 1980-04-15 AT AT80102007T patent/ATE942T1/de not_active IP Right Cessation
- 1980-04-15 DE DE8080102007T patent/DE3060360D1/de not_active Expired
- 1980-04-15 DD DD80220470A patent/DD150689A5/de unknown
- 1980-04-15 EP EP80102007A patent/EP0017956B1/de not_active Expired
- 1980-04-17 AR AR280720A patent/AR218841A1/es active
- 1980-04-17 RO RO80100875A patent/RO79847A/ro unknown
- 1980-04-17 NZ NZ193462A patent/NZ193462A/xx unknown
- 1980-04-18 DK DK166180A patent/DK166180A/da not_active IP Right Cessation
- 1980-04-18 AU AU57581/80A patent/AU533884B2/en not_active Ceased
- 1980-04-18 PL PL22358380A patent/PL223583A1/xx unknown
- 1980-04-18 HU HU8080951A patent/HU178973B/hu unknown
- 1980-04-18 NO NO801134A patent/NO149758C/no unknown
Also Published As
Publication number | Publication date |
---|---|
EP0017956A1 (de) | 1980-10-29 |
NO801134L (no) | 1980-10-20 |
AU533884B2 (en) | 1983-12-15 |
ATE942T1 (de) | 1982-05-15 |
NZ193462A (en) | 1982-05-31 |
DD150689A5 (de) | 1981-09-16 |
DE3060360D1 (en) | 1982-06-24 |
AR218841A1 (es) | 1980-06-30 |
DE2915734A1 (de) | 1980-11-06 |
DK166180A (da) | 1980-10-20 |
PL223583A1 (hu) | 1981-02-13 |
ES490550A0 (es) | 1980-12-01 |
AU5758180A (en) | 1980-10-23 |
NO149758C (no) | 1984-06-27 |
EP0017956B1 (de) | 1982-05-05 |
ES8100857A1 (es) | 1980-12-01 |
RO79847A (ro) | 1982-12-06 |
NO149758B (no) | 1984-03-12 |
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
CA1311877C (en) | Production of rapeseed protein materials | |
KR940005262B1 (ko) | 가용성 코코아제품의 제조방법 | |
US4515778A (en) | Preparation for conditioning and grooming the hair | |
JP2772213B2 (ja) | ツェインの製造方法 | |
JP3091515B2 (ja) | ツェインを含有する素材の処理方法 | |
RU2005101354A (ru) | Экстракция белка из кормовой муки из жмыха семян масличной канолы | |
FR2586902A1 (fr) | Procede d'obtention d'isolat de proteine de soja | |
MXPA04005664A (es) | Mejoramiento en la recuperacion de proteina de semilla oleaginosa. | |
RU2003135222A (ru) | Производство белкового изолята из семян масличных культур | |
US4302473A (en) | Process for manufacturing soybean proteins | |
US4108847A (en) | Method for preparing bland protein enriched products from grain gluten | |
US4219469A (en) | Extraction of cottonseed and concentrates to improve the color of protein isolate | |
JPS5951253B2 (ja) | 油をほとんど含有していないホスフアチジルコリンの製造方法 | |
US7300681B2 (en) | Method for the production of protein preparations with essentially constant properties | |
US3840515A (en) | Method of treating gluten | |
SU791257A3 (ru) | Способ получени пищевого белкового продукта из биомассы микроорганизмов | |
HU178973B (en) | Process for improving the characteristics of raw proteins of animal origin | |
US3968097A (en) | Vegetable protein extraction at a pH 1-5-3 using gel filtration | |
SU578832A3 (ru) | Способ получени белкового продукта из кератинсодержащего сырь | |
GB2030441A (en) | Process for treating meals and flours of oily seeds | |
KR20100051663A (ko) | 고체 함량이 감소된 올리브 쥬스 추출물의 제조 방법 | |
US2193876A (en) | Extraction of vitamin b complex | |
JPH0219880B2 (hu) | ||
US2489173A (en) | Preparation of whipping composition and the resulting product | |
HU178858B (en) | Process of improving the quality of grits or flour made of oleaginous grains,mainly of the grains of lupine |