HU177043B - Tormoz ulovitelja k mikrochelnochnomu tkackomu stanku - Google Patents

Description

A találmány tárgya fékberendezés fogó-(mikro)vetélős szövőgéphez fékezőszerwel, amelynek legalább két, váltogatva ható fékezőerőt létesítő eszköze van és ezek a fékezőerőnek a fékezőszervre való átvitelére szolgáló közös állítótaghoz vannak társítva.

A szövőgép üzeme közben különböző üzemzavarok léphetnek fel, amelyek az üzem meglehetősen gyors megszakítását és a szövőgép gyors lefékezését teszik szükségessé, hogy a szövőgép teljes megsérülését, illetve az anyag tönkremenetelét el lehessen kerülni, vagy legalább korlátok között lehessen tartani és a hiba okát ki lehessen küszöbölni.

Ezek a hibaforrások egyrészt szövéstechnikai, másrészt mechanikai jellegűek. A szövéstechnikai hibák közé számítjuk a lánc- és vetülékfonal szakadásokat. A legfontosabb mechanikai hibákhoz számítjuk például mikrovetélős szövőgépeknél a mikrovetélő hibáit és a vetülékoldali, illetve fogóoldali mikrovetélős szerkezet hibáit, valamint az egyes hajtóelemek, például a görgős emelő meghibásodását.

A láncfonalak ellenőrzésére villamos láncfonalőrök szolgálnak, amelyeknek az a feladata, hogy a szövőgépet láncfonalszakadáskor leállítsák. A vetülékfonal megfigyelése például elektronikus vetülékfonalőrön keresztül történhet, amely a vetülékfonal kimaradásakor, vagy elszakadásakor a szövőgépet leállítja. A vetülékfonal-bevitel ellenőrzését a vetülékfonalőmek például mikrovetélős szövőgépnél addig a pillanatig kell ellenőriznie, amikor a mikrovetélő a fogóműben teljesen nyugalomba jut, mert rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a fő5 tengely milyen szögállásában keletkezett vetülékfonalszakadás, vagy más hiba a vetülékfonal-bevitelben. Ha például a mikrovetélős szövőgépet egy bizonyos szögállásig nem állítják le, akkor a vetülékfonalat vetülékoldalról nem lehet minden további 10 nélkül gyorsan és pontosan, az ezeknél a gépeknél szokásos fonalvisszavezetŐvel visszahelyezni. Ekkor vetülékoldalon segédberendezésre van szükség, hogy a vetülékfonalat mégis be lehessen helyezni, vagypedig fonal nélküli vetést kell végezni, ami maga 15 után vonja a szádképzésnek, a vetülékbeverés sorrendjének és az árulehúzásnak a kiigazítását. Mindezek az intézkedések nemkívánatosak, mivel sok időt igényelnek és a szövőgép kezelőszemélye számára kényelmetlenséget jelentenek.

A mechanikai mozgások mikrovetélős szövőgépeknél a vetülékoldalon például védőemelőknél, védőnyitóknál, visszavezetőnyitóknál és többszínváltós gépeknél a váltásleállítóknál vannak biztosivá. A fogóoldalon biztosítva van a fogóőr, a 25 fogófékek, a fogócséppálcák és a kilökő.

Különböző fonallehúzó erők, hibás csavarárud- és fékbeállítások azt eredményezik, hogy a mikrovetélő nem tud pontosan beletalálni a fogóműbe. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a mikrovetélő a fogó30 művet túl későn, vagy egyáltalán nem éri el, nem hatol be elég mélyen a fogóműbe, visszaverődik a fogóműről, vagypedig visszatoláskor túl messzire lökődik ki. Mindezeket a hibákat a fogóőr megfigyeli. A szádemelő szerkezeten és a vetülékfonalkereső szerkezeten biztosítószerkezetek megakadályozzák, hogy a mikrovetélős szövőgép üzemelni kezdjen, ha a megfelelő aggregátorok nincsenek a helyes üzemi állásban. A görgősemelőket például úgy lehet biztosítani, hogy a görgősemelők forgáspontja egy őrszánban van elhelyezve, amely rugónyomás legyőzése hatására tud mozogni. Hogyha a görgősemelőt például egy hibás manipuláció mozgásában akadályozza, vagy blokkolja, akkor az őrszán a továbbforduló bütyköktől eltolódik.

Az említett biztonsági elemek általában megfelelő áttételi rudazaton keresztül közvetlenül egy vagy több őrtengelyre hatnak, például ha egy biztosítás üzemelni kezd, az őrtengely elfordul és ezáltal a fékezőberendezés reteszelőcsapja a reteszelőkilincsből kikapcsolódik. A szövőgép azonnal leáll, miközben a motor egyidejűleg kikapcsol, a hajtókuplung kiold és a fék behúz.

A fent említett hibafonások közül a szövéstechnikailag okozott hibák, azaz a láncfonalőr és vetülékfonalőr által jelzett hibák felelősek a legtöbb esetben a szövőgép leállításáért. Az összes leállásban ezek aránya 99%. A többi, azaz a lényegében mechanikai okok miatti leállításból, mikrovetélős szövőgép esetében, a legjelentősebbek a fogóőr által jelzett leállítások. Míg a legtöbb, más őrök által létrehozott leállásnál, a szövőgép nem károsodik rögtön, ha a főtengely leállítószöge megnő, a fogóőr esetében ez azonnal bekövetkezne. Különösen azokban a nem is ritkán előforduló esetekben, amikor a mikrovetélő nem hatolt be olyan messze a fogószerkezetbe, hogy az ütköző felé mozgó vetülékváltó ládarészek tartományán kívül maradna, a mikrovetélős szövőgép megsérülése nem lenne elkerülhető, ha az nem állna le időben.

Ezideig a leállítások akár szövéstechnikai, akár mechanikai hibák okozták, legtöbbször egyformán hosszú fékúttal történtek. Ez azt jelenti, hogy a leállítófolyamatot a szövőgép legnagyobb szóbajöhető fordulatszámánál elérhető legkisebb fékúttal kell számítani. Ehhez a legrövidebb fékúthoz igazodnak pillanatnyilag a legtöbb esetben a szövőgép leállításai, mindenekelőtt a fent említett, a gép megsérülésének elkerülésére szolgáló leállítások a fogóőr segítségével.

Ennek azonban az a hátránya, hogy a fékteljesítmény a leggyakrabb leállításokhoz túlságosan nagy és a fékút fölöslegesen rövid lesz, mivel a fent említett szövéstechnikai leállítások, amelyek önmagukban nem vonják maguk után a gép megkárosodását, fordulnak elő a leggyakrabban. A jelenlegi nagy fékteljesítményre csak akkor van szükség, ha mechanikai okokból kell a gépet leállítani, vagy pedig szövéstechnikai okokból történő gépleállás esetén csak vetülékfonalszakadásnál, illetve ha a főtengely szögállása egy bizonyos állást túllép. A szövőgép tehát a legtöbb esetben fölöslegesen gyorsan és hirtelen lesz lefékezve, ami a fékberendezés és bizonyos géprészek túlzottan nagy kopását eredményezi.

A 381 176 sz. svájci szabadalmi leírás már egy fékberendezést ismertet szövőgépek számára, amelynél a fékezőszerv váltakozva, különböző nagyságú fékezőerővel befolyásolható. Ennek a fékberendezésnek két részből álló, fékemeltyűre ható állítórúdja van. Emellett az első rész egy első nyomórugóval van összekötve és egy szorítódarab révén egy második nyomórugó és egy kuplung a második résszel van összekötve. A második rész egy leállítótengellyel és kitolóemelővel van összekötve. Ha a leállítótengely kiold, a kuplung is kioldódik, úgy, hogy mindkét nyomórugó a fékre hat. Hogyha a kitolóemelő kiold, a kuplung zárva marad és a második rugó hatástalan marad és csak az első nyomórugó hat a fékre.

Ennek a szerkezetnek a hátránya, hogy a második nyomórugót és a szorítódarabot akkor is, hogyha a második nyomórugó hatástalan marad, az állítórúddal együtt kell elmozdítani. Ezért feleslegesen sok mechanikai részt és nagy tömeget kell mozgatni, úgy, hogy például a kitolóemelővel létrehozott leállítóparancsot csak késleltetve lehet hatásossá tenni. A leállítótengelyen keresztüli fékezőparancs esetén is viszonylag nagy tömegeket kell együttmozgatni, mivel az állítórugónak az első nyomórugóval összekötött része a kapcsolókampóval együtt nemcsak nagyon hosszú, hanem a szorítódarabbal mereven össze van kötve, úgy, hogy ebben az esetben annak is vele kell mozognia. Ily módon a leírt szerkezet nemcsak bonyolult, hanem tömegtehetetlenségénél fogva a fékezési parancsokat rosszul tudja továbbítani.

A találmány feladata olyan fékberendezés létesítése, amellyel a fékteljesítmény és a fékút a mindenkori hibaforrásokhoz alkalmazható, és amelynek szerkezete .ugyanakkor egyszerű és fékezőparancsra gyorsan reagál.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az állítólag a második fékezőerőt létesítő eszköztől el van választva, és hogy ennek egy menesztője van, amely á második fékezőerőt létesítő eszköz működtetésekor annak fékerejét az állítótagra átadja.

Azáltal, hogy az állítótagot a második fékezőerőt létesítő eszköztől elválasztottuk, nemcsak a szerkezet lett egyszerűbb, hanem a mozgatott tömeg nagysága is lényegesen csökkent. Amennyiben az állítótagot a találmány egy előnyös kivitele szerint emelőként alakítjuk ki, akkor az ismert megoldásokkal szemben elérhető, hogy a nehéz és bonyolult állítórudazat elmaradhat és állítótagként a fékemelő szolgál, amelyre a fékerőt létesítő eszközök közvetlenül, illetve egy meriesztőn keresztül hatnak. A mozgatott tömegek ezáltal elérhető csökkentése azt eredményezi, hogy a fékezési idő jelentősen lerövidül és a fékezési parancsokra való reagálás meggyorsul.

A találmány szerinti kétfokozatú fékezőberendezés tehát a szövőgépnek a mechanikai okokból pl.

a vetélő beérkezésének késésekor szükséges gyors leállítását nagy fékteljesítménnyel valósítja meg, ugyanakkor a szövéstechnikai okokból, pl. láncfonalszakadáskor szükséges leállítását lassabban, kisebb fékteljesítménnyel valósítja meg.

A találmány szerinti megoldásnál az eredeti reakcióidejű reteszszerkezet megkétszerezésével és az azokat összekötő elemekkel az eredeti fék reagálási időt tudjuk gyors leállásoknál is biztosítani.

A szövéstechnikai okokból szükséges leállítások- 5 nál megvalósítható lassúbb fékezéssel viszont csökkentjük a fékszerkezet és a hajtóelemek terhelését, ami azt jelenti, hogy igénybevételük és kopásuk csökken, élettartamuk pedig nő.

A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer- 10 tétjük, amely a találmány szerinti fékberendezés perspektivikus nézetét ábrázolja.

A 10 és 12 csapágytámaszokban ágyazott 14 főtengelyre 16 fékdob van felerősítve, amelyen 18 fékszalag van. A 18 fékszalag egyik 20 véghurokja 15 a 22 konzol által tartott 24 tengelyre van felakasztva. A 18 fékszalag másik 26 véghurokja 28 rúdon keresztül a 24 tengelyen forgathatóan ágyazott, állítótagként szolgáló 30 emelővel van összekötve. A 30 emelőnek 32 csapja van, amely egy- 20 részt a 34 konzolra erősített, húzórugóként kialakított első 36 fékezőerőt létesítő eszköz rögzítésére szolgál és másrészt a 38 vonórúd támadópontját képezi. A 38 vonórúd a 40 konzol által tartott tengelyre erősített 44 excenterreteszelő-en.uovel 25 van Összekötve. A 44 excenterreteszelő-emelő 46 reteszelőkilinccsel kapcsolódik, amely a 48, 50 csapágy támaszokban ágyazott 52 ói tengellyel forgásmereven van összekötve. Az 52 őrtengellyel továbbá az 54 emelő van forgásbiztosan összekötve, 30 amely 56 laprugók segítségével az 58 húzómágnessel van összekötve. A fékberendezésnek az eddig ismertetett részét, amely külön működőképes, ezután az egyszerűség kedvéért kímélőleállítókömek nevezzük. 35

A 24 tengelyen forgathatóan ágyazott, a 60 menesztő révén a 30 emelővel összekapcsolt 62 emelő a húzórugóként kialakított második 64 fékezőerőt létesítő eszköz segítségével a 34 konzollal van összekötve és a 66 heveder révén a 42 tengelyen 40 ágyazott 68 excenterreteszelő-emelővel van összekötve. Ez a 70 menesztő segítségével a 46 reteszelőkilinccsel összekapcsolt 72 reteszelőkilinccsel kapcsolódik. A 72 reteszelőkilincs a 74, 76 csapágytámaszokban ágyazott 78 őrtengellyel forgásbizto- 45 san van összekötve. Ez utóbbi a 80 emelővel van összekötve, amely a 82 laprugó segítségével a 84 húzómágnessel van összekötve. Egy járulékos, a 86, 88 csapágytámaszokban ágyazott 90 őrtengely a 92 és 94 emelőkből és az ezekbe behelyezett 96 50 összekötőrúdból álló kapcsolórudazat segítségével a 78 őrtengellyel van összekötve, miközben a 94 emelő a 96 összekötőrúddal, a 92 emelőtől függetlenül, az óramutató járásával egyező irányban tud mozogni. A 92 emelőt a 98 rúd a nyíl irányában 55 tudja terhelni. Egy további járulékos 100 rúd a 90 őrtengellyel forgásbiztosan összekötött 102 emelőt a nyíl irányában tudja terhelni. A berendezésnek ez utóbb ismertetett részét, amely csak az előbb ismertetett kímélő-leállítókörrel együtt tud 60 működni, a továbbiakban az egyszerűség kedvéért gyors-leáilítókörnek, vagy normál-leállítókömek fogjuk nevezni.

A fent leírt berendezés a következőképpen működik: 65

Mivel az előzőekben leírt kímélő-leállítókör lényegében csak a szövéstechnikailag okozott hibaforrások esetében kerül alkalmazásra, feltételezzük, hogy az 58 húzómágnes megfelelő, a rajzon nem ábrázolt, jelzővezetékek segítségével villamos láncfonalőrrel, vagy elektronikus vetülékfonalőrrel áll kapcsolatban. Emellett feltételezzük, hogy az elektronikus vetülékfonalőr jelei csak a szövőgép főtengelyének egy előre meghatározott szöghelyzetéig kapcsolhatók rá az 58 húzómágnesre. Ha az 58 húzómágnest megfelelő jel befolyásolja, akkor az 56 laprugó a nyíl irányában elmozdul, és az 54 emelő az 52 őrtengelyt a rajzon ábrázolt nyíl irányában elforgatja. Eközben a 46 reteszelőkilincs a rajzon felfelé elfordul, úgy, hogy a 44 excenter-reteszelő-emelő a 36 húzórugó, illetve a 38 vonórúd hatására az óramutató járásával egyező irányban elfordul. Eközben a 30 emelő az óramutató járásával ellentétes irányban fordul el és a 18 fékszalagot a 28 rúd meghúzza. Ehhez a 36 rugó viszonylag gyenge lehet, úgy, hogy kímélő fékezést végezhetünk, viszonylag hosszú fékúttal.

A gyors leállítókör, illetve a normál-leállítókör működésének leírásához feltételezzük, hogy a 84 húzómágnes ugyancsak az elektronikus vetülékfonalőrrel van összekötve, de a 84 húzómágnes is csak a főtengely egy bizonyos szögállásától kezdve kap zavaró impulzusokat. A 98 és a 100 rudak mechanikai biztosítószervekkel, mint például fogóőrrel, illetve görgősemelő őrréseivel lehetnek összekötve. Ha a 84 húzómágnes a vetülékfonalőrtől megfelelő jelet kap, akkor a 82 laprugó a nyíl irányában elmozdul és a 80 emelő a 78 őrtengelyt a rajzon ábrázolt nyű irányában elforgatja. A 72 reteszelőkilincs eközben az óramutató járásával egyező irányban elfordul és közben nemcsak a 68 excenter-reteszelő-emelő válik szabaddá, hanem a 70 menesztő révén a 46 reteszelőkilincs is elfordul az óramutató járásával egyező irányban. Ennek eredményeképpen mindkét 68, illetve 44 excenter-reteszelő-emelő az óramutató járásával egyező értelemben el tud fordulni, úgy, hogy mindkét 30, illetve 62 emelő a 36 és 64 húzórugók hatására az óramutató járásával ellentétes irányban elfordul. A 60 menesztő révén eközben a 64 húzórugó húzóereje átadódik a 30 emelőre, úgy, hogy mindkét 36, illetve 64 húzórugó a 28 rúd révén együtt a 18 fékszalagra hat. A 64 húzórugó húzóereje emellett lényegesen nagyobb lehet, mint a 36 húzórugóé. Ennek eredménye egy gyors leállás, illetve normál leállás.

Ha például a 98, 100 rudak közül valamelyik a nyíl irányában a megfelelő 92, illetve 102 emelőre hat és így a 90 őrtengelyt a rajzon megadott nyíl irányában elforgatja, akkor a 92 emelő a 96 összekötőrudat terheli és a 78 őrtengelyt - amint az előzőekben leírtuk - elforgatja, miközben a már leírt gyors leállítófolyamat megismétlődik. A 82 laprugó eközben, rugalmassága következtében, a 80 emelő passzív elfordítását hozza létre.

Magától értetődik, hogy a 36, illetve 64 fékezőerőt létesítő eszközként húzómágneseket, illetve pneumatikus hengereket is alkalmazhatunk. Hasonló módon az állítótagként szereplő 30 emelő a 60 menesztővel terhelhető, a fékberendezést befolyásoló, tengelyirányban vezetett testként is kialakítható.

Claims (5)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Fékberendezés fogó- (mikro)vetélős szövőgéphez fékezőszerwel, amelynek legalább két, váltogatva ható fékezőerőt létesítő eszköze van és io ezek a fékezőerőnek a fékezőszervre való átvitelére szolgáló közös állítótaghoz vannak társítva, azzal jellemezve, hogy az állítótag (30) a második fékezőerőt létesítő eszköztől (64) el van választva és ennek egy, a második fékezőerőt létesítő eszköz 15 (64) működtetésekor a fékerőt az állítótagra (30) átvivő menesztője (60) van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti fékberendezés kivi- teli alakja, azzal jellemezve, hogy az állítótag (30) emelőként van kialakítva. 20
3. 3. A 2. igénypont szerinti fékberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az emelőhöz (30) egy, a második fékezőerőt létesítő eszközzel (64) terhelhető második emelő (62) van társítva, továbbá minden emelőhöz (30, 62) a mindenkori emelőt (30, 62) a fékezőszerv (16, 18) szellőztetett állapotának megfelelő helyzetben tartó reteszelőeszköz (44, 46, 68, 72) van társítva, végül a második emelőn (62), illetve az ehhez tartozó reteszelőeszközön (68, 72) az első emelő (30), illetve az ehhez társított reteszelőeszközök (44, 46) számára menesztő (60, 70) van elhelyezve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti fékberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fékezőerőt létesítő eszköz (36, 64) húzórugó.
5. 5. A 3. igénypont szerinti fékberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második emelőhöz, (62) tartozó reteszelőeszköz (68, 72) legalább egy őrtengellyel (78, 90) van összekötve.