HUT77695A

HUT77695A - Eljárás szennyezett anyagok tisztítására és feldolgozására

Info

Publication number: HUT77695A
Application number: HU9601371A
Authority: HU
Inventors: Helmut Hohnecker
Original assignee: Helmut Hohnecker
Priority date: 1993-11-23
Filing date: 1994-11-22
Publication date: 1998-07-28
Also published as: CZ284648B6; DE4339875A1; EP0730503B1; EP0730503A1; DE4499085D2; CZ145796A3; ES2114728T3; ATE164333T1; AU1061995A; DE59405543D1; HU9601371D0; WO1995014544A1; PL314611A1

Description

Eljárás szennyezett anyagok tisztítására és feldolgozására

Kivonat

A találmány tárgya eljárás szennyezett anyagok mikroorganizmussal történő tisztítására és feldolgozására, amelynek során a szennyezett anyagot, a szennyeződést lebontó mikroorganizmust és adott esetben a mikroorganizmus tápanyagát egy kezelőtérbe vagy egy kezelőfelületre visszük, és a kívánt tisztítási fok eléréséig ott tartjuk, amelyhez a szennyezett anyaghoz a szennyeződést lebontó mikroorganizmust és emellett a mikroorganizmus tápanyagát tartalmazó iszapot adunk, és a szennyezett anyagot az iszappal elkeverjük. A találmány szerinti eljárás jellemző vonása, hogy a keverék nedvességtartalmát a talaj és az iszap állapotától függő határérték alatt tartva a szennyezett anyagból és az iszapból álló keveréknek formatartó konzisztenciát biztosítunk, ahol a szennyezett anyagból és az iszapból álló keverék nedvességtartalma 30-50 %.

Λ²?}Eljárás szennyezett anyagok tisztítására és feldolgozására

A találmány szennyezett anyagok mikroorganizmusok segítségével történő tisztítására és feldolgozására vonatkozik.

Szennyezett anyagok mikroorganizmusokkal történő tisztításához és feldolgozásához az ismert eljárások során a szennyezett anyagot, a szennyeződést lebontó mikroorganizmust és adott esetben a mikroorganizmus tápanyagát egy kezelőtérbe, például egy forgó dob reaktorba viszik, és ott nedvesítik. Az ilyen eljárás elsősorban szennyezett talajok tisztítására alkalmas. A DE 3.720.833 számú irat szerint a kezelendő talajt egy szilárdan álló lemezre réte838O9-7O92/SL gezik vagy kupacolják, és ott nedvesítik. Az irat szerint a kezelés megvalósítható forgó dobban is, ahol a talajt laza töltés formájában egy lassan forgó dobon vezetik át. A szennyeződést lebontó mikroorganizmusokat kiválogatják, összeállítják, és a megfelelő tápoldattal együtt a tisztítandó talajhoz adagolják.

Az ilyen eljárások hátránya, hogy idő- és költségigényesek. A kezelt anyag viszonylag szilárd konzisztenciája miatt a biológiai hozzáférhetőség, vagyis a mikroorganizmusok támadási lehetőségei csekélyek, így a kezelés hosszú ideig tart.

Az eljárás egy további hátránya, hogy a mikororganizmusok adagolása költséges, illetve a megfelelő mikroorganizmusok elegendő mennyiségben történő elszaporodása hosszú időt igényel.

Az EP 0.192.285 számú irat szerint a szennyezett anyag tisztítására tisztítóberendezésből származó élő iszapot alkalmaznak, amely tartalmazza a szennyeződést lebontó mikroorganizmusokat, valamint a mikroorganizmusok elszaporodásához szükséges tápanyagokat. Az eljárás során azonban a szennyezett anyagból és az élő iszapból álló keveréket nedvesítik. A nagy víztartalom miatt a szennyező anyagok a vizes fázisba oldódnak, ami optimális biológiai lebontást eredményez, kezelőfelületként azonban egy tárolót kell használni és gondoskodni kell a szennyvíz elvezetéséről vagy elválasztásáról, ami a kezelés költségeit növeli. A nagy víztartalom miatt az ilyen eljárás nem alkalmazható balomba rakott anyag tisztítására.

A találmány tárgya tehát eljárás szennyezett anyagok mikroorganizmus segítségével történő tisztítására és feldolgozására, amelynek során a szennyezett anyagot, a szennyeződést lebontó mikroorganizmust és adott esetben a mikroorganizmushoz szükséges tápanyagot egy kezelőtérbe vagy egy kezelőfelületre visszük, és a kívánt tisztítási fok eléréséig ott tartjuk, amelyhez a szennyezett anyaghoz a szennyeződést lebontó mikroorganizmust és emellett a mikroorganizmushoz szükséges tápanyagot tartalmazó iszapot adunk, és a szennyezett anyagot az iszappal elkeverjük. A találmány szerinti eljárás jellemző vonása, hogy a keverék nedvességtartalmát a talaj és az iszap állapotától függő határérték alatt tartva az szennyezett anyagból és az iszapból álló keveréknek formatartó konzisztenciát biztosítunk, ahol a szennyezett anyagból és az iszapból álló keverék nedvességtartalma 30-50 %.

A találmány szerinti eljárás nemcsak azzal az ismert előnnyel jár, hogy a szennyeződést lebontó mikroorganizmusokat és a mikroorganizmusokhoz szükséges tápanyagokat tartalmazó iszap, például derítőiszap alkalmazásával az eljárás egyszerűsíthető és költségei csökkenthetők. A találmány értelmében a talaj és az iszap állapota alapján meghatározott nedvességtartalommal rendelkező iszap alkalmazásával a kezelés a fokozott lebontási ráta miatt lerövidül és ezért költségei az ismert eljárásokhoz képest csökkennek. További előny, hogy az elérhető tisztítási fok nagyobb, mint az ismert eljárásoknál. Meglepő módon azt találtuk ugyanis, hogy a mikroorganizmusok szennyeződést lebontó képessége a talaj és az iszap állapotától függő víztartalom esetén lényegesen javul és meggyorsul. Eddig abból indultak ki, hogy a lebontási ráta és a tisztítási fok annál nagyobb, minél nagyobb a szennyezett anyagból és mikroorganizmusból és adott esetben tápanyagból álló keverék víztartalma, mivel ebben az esetben biztosítható a vizes fázisba történő folyamatos oldódás. A lebontási ráta és a tisztítási fok azonban csak meghatározott nedvességtartalomig javul. Ennél nagyobb víztartalom további javulást nem eredményez. Különösen előnyösnek bizonyult a mintegy 30-50 % víztartalom. A szennyezett anyagból és az iszapból álló keverék ilyen víztartalom mellett előnyösen alkalmazható felhalmozásra. A felhalmozással növelhető a kezelendő anyag hatékony felülete, ami javítja a levegő és a nedvességtartalom hatását.

A találmány szerinti eljárásnál iszapként előnyösen alkalmazható a privát, kommunális vagy ipari szennyvíztisztító berendezésből vagy tárolótartályból származó derítő iszap. A derítő iszap ugyanis a keletkező hulladékok széles spektruma miatt olyan mikroorganizmus flórával rendelkezik, amely elvben az összes, biológiailag lebontható szennyeződés eltávolítására alkalmas mikroorganizmust és ezek tápanyagát tartalmazza. így két különböző hulladéktermékből, nevezetesen a szennyezett talajból és az iszapból tisztított talajt visszanyert ásványi anyagokat, illetve fémeket és ezek sóit kapjuk.

A találmány szerinti eljárás során előnyösen úgy járunk el, hogy a szennyezett anyagból és az iszapból álló keveréket a tisztítás és a feldolgozás során vízzel permetezzük a káros anyagok optimális biológiai lebontásához ···· ····

- 5 szükséges feloldásához. A lebontási ráta és teljesítmény ugyanis gyakran vízben rosszul oldódó, illetve erősen a talaj szemcsékhez tapadó szennyező anyagok biológiai hozzáférhetőségétől függ. A keletkező szivárgó vizet felfogjuk, és vagy közvetlenül visszavezetjük a víz körfolyamatba, vagy a visszavezetés előtt egy speciális bioreaktorba a kezelendő károsító anyagok figyelembevételével elszaporítjuk a vízben található mikroorganizmusokat. Ez a fajta nedvesítés lehetővé teszi a vízmennyiség pontos adagolását.

Egy másik előnyös megvalósítási mód szerint a szenynyezett anyagból és az iszapból álló keveréket a kezelőtérben vagy a kezelőfelületen kevertetjük vagy reagáltatjuk. Ezzel elősegítjük a szennyező anyagok folyékony fázisba történő oldódását, és javítjuk a mikroorganizmusok hatását.

Egy másik előnyös megvalósítási mód szerint a szenynyezett anyagból és az iszapból álló keverékbe oxigént vezetünk. Ez fokozza a szennyező anyagok mikroorganizmusok által történő lebontását, mivel az oxigén, amely levegő formájában is adagolható, gyorsítja a mikroorganizmusok anyagcseréjét és szaporodását.

Egy másik előnyös megvalósítási mód szerint a túlzott víztartalommal rendelkező szennyezett anyaghoz a víztartalom csökkentése érdekében szárító anyagot adunk. A szennyezett anyag nedvességtartalma ilymódon a kívánt értékre állítható a tisztításra alkalmazott iszap figyelembevételével. Az eljárás ilymódon bármilyen szennyezett anyaghoz alkalmazható.

Egy további előnyös megvalósítási mód szerint szárító anyagként víztelenített, részben szárított vagy teljesen szárított derítő iszapot alkalmazunk.

Egy további előnyös megvalósítási mód szerint a szennyezett anyagból és az iszapból álló keverék kevertetéséhez és az oxigén adagolásához keverőberendezést használunk. Keverőberendezésként használható például gravitációs keverő vagy kényszer keverő.

Egy másik előnyös megvalósítási mód szerint az oxigénnek a szennyezett anyagból és az iszapból álló keverékbe történő bejuttatására alkalmas befecskendező fúvókával ellátott keverőberendezést használunk. A találmány szerinti megoldás további előnyei és előnyös megvalósítási módjai megtalálhatók a következő igénypontokban.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás szennyezett anyagok mikroorganizmusokkal végzett tisztítására és feldolgozására, amelynek során a szennyezett anyagot, a szennyeződést lebontó mikroorganizmust és adott esetben a mikroorganizmus tápanyagát egy kezelőtérbe vagy egy kezelő felületre visszük, és a kívánt tisztítási fok eléréséig ott tartjuk, amelyhez a szenynyezett anyaghoz a szennyeződést lebontó mikroorganizmust és emellett a mikroorganizmus tápanyagát tartalmazó iszapot adunk, és a szennyezett anyagot az iszappal elkeverjük, azzal jellemezve, hogy a keverék nedvességtartalmát a talaj és az iszap állapotától függő határérték alatt tartva a szennyezett anyagból és az iszapból álló keveréknek formatartó konzisztenciát biztosítunk, ahol a szennyezett anyagból és az iszapból álló keverék nedvességtartalma 30-50 %.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy iszapként privát, kommunális vagy ipari szennyvíztisztító berendezésből vagy tárolótartályból származó derítő iszapot alkalmazunk.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szennyezett anyagból és iszapból álló keveréket a tisztítás és feldolgozás során vízzel permetezzük.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szennyezett anyagból és az iszapból álló keveréket a kezelési térben vagy a kezelő felületen kevertetjük vagy reagáltatjuk.

···· ····

- 8
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szennyezett anyagból és az iszapból álló keverékhez oxigént adunk.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a túlzott nedvességtartalommal rendelkező szennyezett anyaghoz a víztartalom csökkentése érdekében szárító anyagot adunk.
7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szárító anyagként víztelenített, részben szárított vagy teljesen szárított derítő iszapot alkalmazunk.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szennyezett anyagból és az iszapból álló keverék kevertetéséhez és az oxigén adagolásához keverőberendezést és/vagy légfúvót alkalmazunk.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kevertetéshez az oxigénnek a szennyezett anyagból és az iszapból álló keverékbe történő bejuttatására alkalmas befecskendező fúvókával ellátott keverőberendezést alkalmazunk.