HUT76651A

HUT76651A - Self-adhesive stamps

Info

Publication number: HUT76651A
Application number: HU9602485A
Authority: HU
Inventors: William James Dorricott; John Alec Pike
Original assignee: Harrison & Sons Ltd
Priority date: 1994-03-30
Filing date: 1995-03-09
Publication date: 1997-10-28
Also published as: CA2186759A1; GB2288162B; RO115575B1; ES2131817T3; BR9507339A; NO964060L; CN1145128A; FI963869A0; FI963869A; GB2288162A; GEP19991721B; NZ281678A; HK1004926A1; AU694188B2; LV11694B; MX9604397A; CZ288096A3; EP0753187B1; WO1995027278A1; LV11694A

Description

A jelen találmány öntapadó bélyegekre vonatkozik, amelyek különböző célokra használhatók, így mint kincstári bélyegek, szerződésekhez használt bélyegek, takarékbélyegek, adományozást igazoló bélyegek, stb. A találmány elsősorban öntapadó postabélyegekre vonatkozik.

A hagyományos postabélyegek (levélbélyegek) a hátoldalukon olyan vízoldható ragasztóréteggel vannak ellátva, amit meg kell nedvesíteni, mielőtt a posta2 bélyegeket borítékra vagy más postai küldeményre felragasztják. Az elmúlt években felmerült az igény öntapadó postabélyegekre, amelyek nyomásra érzékeny ragasztó bevonattal vannak ellátva, amit használat előtt nem kell megnedvesíteni. Az ilyen öntapadó bélyegekről csupán le kell húzni a tapadásgátló alátétívet és borítékra vagy más postai küldeményre nyomni. A nyomásra érzékeny ragasztóréteg kötést létesít a bélyeg és a postai küldemény felülete között. Ily módon a hagyományos postabélyegekhez szükséges nedvesítési művelet kellemetlensége és megbízhatatlansága elkerülhető.

A létező öntapadó postabélyegeket öntapadó címkealapanyagból vagy erre a célra készített öntapadó anyagból állítják elő. Az öntapadó anyag egy ív, bevonattal ellátott papírból áll, amit egy réteg nyomásra érzékeny ragasztó egy lehúzható alátétívhez erősít. Az alátétív lehúzható (vagy a bélyeg húzható le az alátétívről), így szabaddá téve a nyomásra érzékeny ragasztót, amit úgy alkalmaznak mint egy teljesen fedő bevonatot. A nyomásra érzékeny ragasztó általában egy vizes alapú polimer ragasztó. Az öntapadó postabélyegeket a fenti ragasztóanyagból készítik, úgy, hogy először postabélyeg-minták sokaságát nyomják az előkészített anyagra, majd kivágják a bevonattal ellátott papírt (de az alátétíveket általában nem) a postabélyeg-minták szélei mentén, úgy, hogy az egyes postabélyegek az alátétről lehúzhatok. Az ily módon készített öntapadó postabélyegek számos országban kaphatók, így Franciaországban, Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államokban. Öntapadó bélyegeket, amelyek egy réteg bélyegpapírt és egy réteg nyomásra érzékeny ragasztót tartalmaznak egy alátétívre erősítve, a GB-A-1414777 és GB-A-2043817 számú és a DE-A 4215834 számú szabadalmi leírások ismertettek.

A fenti módon készített öntapadó postabélyegeknek azonban számos hátránya van. Először is, a bevonattal ellátott papír, amit a címkeanyag előállításához használnak, általában nem ideálisan megfelelő a jóminőségű postabélyegekhez . Ha nyomtatnak az öntapadó réteges szerkezet részét képező papírra, akkor ritkán lehet a legjobb nyomtatási minőséget elérni. A papír bevonata adott esetben tartalmaz luminiszcens vegyületeket, amelyeket szokás szerint felvisznek a postabélyeg-papírokra, hogy az automata osztályozógépek a bélyegeket felismerjék. Még lényegesebb, hogy a postahivatal által a bélyegeken alkalmazott érvénytelenítő jelzések (bélyegzések) az öntapadó alapanyag előállítására használt, bevonattal ellátott papírról néha letörlődhetnek.

A fenti módszer egy másik hátránya, hogy nehezen megvalósítható a hagyományos perforációs lyukak készítése a ragasztóval és a tapadásgátló alátéttel in situ. A probléma az, hogy a ragasztóval bevont papír darabjait egy hagyományos perforáló szerszámmal kilyukasztva, azok hajlamosak arra, hogy egy kezelhetetlen formátlan tömeggé tapadjanak össze, ami a perforáló gépeket eltöri. Ez azt jelenti, hogy a fenti módon előállított öntapadó bélyegek nem rendelkeznek mindig perforált szélekkel. Vagyis, nincsenek meg a jellegzetes profilú széleik, amelyek egy perforációs vonal mentén beszakítással vagy kivágással készülnek (a kerek lyuksor körülbelül 0,75-1,2 mm átmérőjű, egymástól 0,2-0,8 mm távolságra, a szomszédos lyukak szélei között mérve). A perforált szélek hiánya könnyebbé teszi a bélyegek hamisítását, és ezeket a fogyasztók kevésbé fogadják el. Ezt a hátrányt úgy igyekeztek kiküszöbölni, hogy a bélyegeket egy cikk-cakk vagy hullám-alakú pengével rendelkező kivágószerszámmal vágták körül, így utánozva a perforált szélek látszatát. Az ily módon előállított bélyegek azonban mindig könnyen megkülönböztethetők a valódi perforált szélekkel rendelkező bélyegektől, ha azokat szakember vizsgálja meg.

A technika állása szerint előállított öntapadó bélyegek harmadik hátránya az, hogy a ragasztó kiszivárog a bélyegpapíron a kivágott vonalakon keresztül. A ragasztónak ez a kiszivárgása nemkívánatos tapadást okoz az öntapadó bélyegek halomba rakott vagy feltekercselt ívei között.

A technika állása szerint előállított öntapadó bélyegek negyedik hátránya, hogy a bevonattal ellátott papír, a

ragasztó és az alátétív kombinált vastagságát nehéz olyan rendesen hajtogatott ívekké összehajtani, mint amilyeneket a postai bélyegautomaták adnak ki, vagy füzetekben vagy tasakokban árulnak a postahivatalokban és más kiskereskedelmi elosztóhelyeken.

Ezért a jelen találmány célja olyan tökéletesített öntapadó bélyegek előállítása, amelyek mentesek a technika állása szerinti fenti hátrányoktól. A találmány további célja egyszerű, hatásos és eredményes eljárás kidolgozása ilyen tökéletesített öntapadó bélyegek előállítására. Az eljárás lehetővé teszi a jelenleg világszerte öntapadó formában gyártott hagyományos bélyegalapú termékek egész sorának előállítását, anélkül, hogy a nyomási módszeren, a nyomás minőségén, a perforált lyukak minőségén vagy az általános vizuális megjelenésen változtatni kellene.

A jelen találmány tárgyát öntapadó bélyeg képezi, amely tartalmaz: egy réteg bélyegpapírt perforált szélekkel; egy réteg nyomásra érzékeny ragasztót a bélyegpapír hátoldalán; és egy, a ragasztót takaró lehúzható alátétívet, ahol a nyomásra érzékeny ragasztóréteg úgy van elkészítve, hogy a bélyegpapír perforált szélei mellett nincs ragasztó vagy csak kevés ragasztó van.

A perforált szélek kifejezés azt jelenti, hogy a bélyegpapír szélei azzal a jellegzetes profillal rendelkeznek, amit a perforációs vonal mentén beszakítással vagy kivágással hozunk létre. A perforációk lehetnek kör-, sokszög- vagy csillagalakúak, vagy összetettebb alakúak. A perforációk azonban előnyösen köralakúak. A köralakú perforációk átmérője előnyösen 0,75-1,2 mm, és egymástól 0,2-0,8 mm távolságban helyezkednek el, a szomszédos lyukak szélei között mérve. A valódi perforált szélekkel rendelkező öntapadó bélyegek biztosítása a jelen találmány fontos jellemzó vonása. Ezeket az öntapadó bélyegeket nehezebb hamisítani, mint az eddigi öntapadó bélyegeket, és a fogyasztók részére jobban elfogadhatók.

A bélyeg előnyösen postabélyeg. A bélyeg előnyösen egy bélyegekből álló ív vagy tekercs részét képezi, amelyben az egyes bélyegeket előnyösen a perforációs vonalak választják el egymástól. A találmány szerinti bélyegek egy bélyegekből álló olyan ívnek vagy tekercsnek is a részét képezhetik, amely tartalmaz még nem találmány szerinti bélyegeket is, például csak egy réteg nedvesíthető ragasztót tartalmazó bélyegeket.

A bélyegpapír kifejezés magában foglal mindenfajta papírt, amely bélyegek előállításához megfelel. A bélyegpapír elülső felülete előnyösen el van látva egy olyan bevonattal, amely további komponensek mellett lumineszcens pigmenteket tartalmaz, hogy az automata simító-, érvénytelenítő- és osztályozógépek azokat felismerjék. A bélyegek elülső felületére előnyösen egy bélyegminta van nyomtatva, így egy postabélyeg minta. A bélyegpapír elülső felülete előnyösen oly módon van bevonva, hogy permanensen megőrzi az érvénytelenítő jelzéseket, amelyeket a papíron a postahivatal vagy a felhasználó hatósági szerv alkalmazott. Valójában, a bélyegpapír előnyösen hasonló ahhoz a papírhoz vagy azonos azzal a papírral, amit vízoldható ragasztóbevonatot hordozó postabélyegek előállításához hagyományosan használnak.

Bizonyos előnyös kiviteli alakoknál a bélyeg biztonságát úgy fokozzuk, hogy alakos perforációkat (perfins) létesítünk a bélyegpapír középső részén, távol a perforált szélektől.

A nyomásra érzékeny ragasztó bármely, a szakterületen általánosan ismert ilyen típusú ragasztó lehet. így például a nyomásra érzékeny ragasztó lehet egy vízoldható akriles ragasztó. A nyomásra érzékeny ragasztó azonban előnyösen egy

u.n. hot-melt (melegolvadék) ragasztó. A nyomásra érzékeny ragasztó felvihető bármely módszerrel, amely a ragasztónak szabályozott mintázatot biztosít.

A nyomásra érzékeny ragasztóréteget előnyösen rányomjuk vagy rásajtoljuk a bélyegpapír hátára, vagy egyes esetekben hasonló módon az alátét-ívre visszük fel, és azután ezt a bélyegek hátsó oldalára rétegezzük. A nyomásra érzékeny ragasztó nem fedi be a bélyegpapír egész hátsó felületét,

hanem mintázott oly módon, hogy a bélyegpapír perforált szélei mellett csak kevés ragasztó legyen vagy ragasztó ne legyen. Előnyösen egy 0,1-5 mm, előnyösebben 1-4 mm ragasztótól mentes szegélyt hagyunk a bélyegpapír perforált szélei és a nyomásra érzékeny ragasztóréteg mintázatának a széle között. Ez biztosítja, hogy ragasztó nem szivárog át a perforációkon a bélyegek elülső oldalára. Továbbá, ez megkönnyíti a bélyegek lehúzását az alátét-ívről, mivel a bélyegek szélei nem ragadnak az alátétívhez.

A lehúzható alátétív előnyösen tapadásgátló bevonattal ellátott papír, így szilikonnal bevont papír. Az alátétív lehet egy polimer fólia is, így egy biaxiálisan (kéttengelyüen) orientált polipropilén fólia, ami szilikonnal lehet bevonva.

A találmány szerinti öntapadó bélyeg előnyösen tartalmaz továbbá egy réteg vízoldható ragasztót, beiktatva a bélyegpapír és a nyomásra érzékeny ragasztó réteg közé. A vízoldható ragasztó előnyösen a postabélyegekhez hagyományosan használt típusú nedvesíthető ragasztó. Ennek a vízoldható ragasztóból álló közbülső rétegnek az a célja, hogy a bélyeggyűjtőknek lehetővé tegye, hogy a bélyeget egy borítékról gőzöléssel vagy áztatással eltávolítsák. Ez nehézkes és főképpen nem hatásos, ha csak egy nyomásra érzékeny ragasztóréteg van a bélyegpapír és a boríték vagy más postai cikk között.

A találmány tárgyát képezi továbbá az eljárás öntapadó bélyeg előállítására, amely a következő műveletekből áll: bélyegpapír-szalagot vagy -ívet készítünk elő, és a bélyegpapíron perforációs vonalakat létesítünk, amelyek a bélyegek sokaságát definiálják, majd a bélyegpapír hátára felviszünk egy réteg nyomásra érzékeny ragasztót és egy lehúzható alátétívet, ahol a nyomásra érzékeny ragasztót olyan mintázatokban alkalmazzuk, hogy a bélyeg hátulsó oldalán a perforációs vonalak melletti részre ne vigyünk fel ragasztót vagy csak keveset.

A bélyegpapír előnyösen az a fajta hagyományos bélyegpapír, amit a hagyományos postabélyegek nyomtatásához

használnak. A papír a hátoldalán előnyösen el van látva egy folytonos réteg nedvesíthető ragasztóval.

A nyomásra érzékeny ragasztót felvisszük a perforált bélyegpapír hátulsó oldalára, és a ragasztóval bevont, perforált réteget előnyösen a lehúzható alátétívre rétegezzük. Úgy is eljárhatunk azonban, hogy a nyomásra érzékeny ragasztóréteggel az alátétívet vonjuk be, és ezután a bevonattal ellátott alátétívet a bélyegpapírra rétegezzük.

A találmány szerinti eljárásnak az az előnye, hogy a bélyegek a hagyományos szalag- vagy ív-nyomási eljárások alkalmazásával, így szalag-mélynyomással nyomtathatók a hagyományos bélyegpapírra, ami optimalizálva van az ilyen nyomáshoz, és el lehet látva megfelelő lumineszcens bevonatokkal, hogy az automata osztályozógépek felismerjék. A nyomás elvégezhető a perforációs művelet előtt, vagy előnyösen elvégezhető a nyomásra érzékeny ragasztó és az alátét alkalmazásának művelete után.

A nyomásra érzékeny ragasztó előnyösen egy hot-melt ragasztó. Ez azért előnyös, mert a hot-melt ragasztó egyetlen műveletben felvihető, anélkül, hogy ezután a ragasztót meg kellene szárítani, s így minimális hatással van a bélyeg stabilitására. Ezzel ellentétben a hagyományos akriles vagy más polimer, nyomásra érzékeny ragasztókat általában vizes oldatban alkalmazzák és azután szárítják. Ez magába foglalja a szárítás további műveletét, és a víz (vagy egyéb használt oldószer) a bélyegpapíron gyűrődést, deformációt vagy más problémákat okozhat. A nyomásra érzékeny ragasztót a bélyegpapír hátára vagy az alátétívre, a mintázott réteg felvitelére alkalmas bármely szokásos módszerrel felvihetjük, így fúvókával, sajtoló szerszámmal vagy nyomóhengerrel. A nyomásra érzékeny ragasztót a bélyegpapír hátoldalára vagy az alátétívre előnyösen nyomással, még előnyösebben filmnyomással visszük fel. Ez lehetővé teszi a nyomásra érzékeny ragasztóréteg pontos mintázását. Speciálisan, lehetővé teszi, hogy a nyomásra érzékeny ragasztót olyan mintázatban vigyük fel, hogy ne legyen ragasztó az egyes bélyegek körüli perforált szélek mellett. Előnyösen 0,1-5 mm, még előnyösebben 1-4 mm széles ragasztómentes szegély marad mindegyik bélyeg hátoldalán, az egyes bélyegek perforált szélei körül. Az ilyen mintázott ragasztóréteg előnyeit a fentiekben ismertettük.

A ragasztóréteg és az alátétív felvitelét követően, az eljárás előnyösen magába foglalja a bélyegpapír-szalag szétvágását egy vagy több perforációs vonal mentén. Ez lehetővé teszi, hogy az egyes bélyegeket az alátét ívről lehúzzuk. A vágás vonala előnyösen egy egyenes vonal, amely a perforációs vonalak közepén megy át, s így a bélyegek rendelkeznek a hagyományos bélyegek jellegzetes perforált szélű profiljával.

Az így előállított öntapadó bélyegszalag, amely az alátétívhez tapad, kisebb ívekre vágható és/vagy feltekercselhető vagy belőle füzetek vagy tasakok készíthetők. A szalag könnyen össze is hajtható a bélyegpapíron lévő perforációs vonalak mentén. A hajtogatást előnyösen elősegíti gyengítő vonalak, így karcvonalak vagy perforációs vonalak létesítése az alátétíven, a kívánt hajtási vonalaknak megfelelő helyen.

Az öntapadó bélyegeket az alátétíven előnyösen térközzel szétválasztott elrendezésben készítjük el, így megkönnyítjük a bélyegek leválasztását az alátétívről és a bélyegívek összehajtogatását. Egy másik lehetőség arra, hogy a térközzel el nem választott bélyeganyagnál a bélyeg lehúzását megkönnyítsük a felhasználó részére, az, hogy az alátét papír hajlitással van megjelölve. A térközzel elválasztott bélyegeket úgy készítjük, hogy bélyegminták sokaságát nyomjuk a bélyegpapír-szalagra megfelelő térközös elrendezésben az üres (bevonatmentes) bélyegpapír vázával, amit a perforációs vonalak definiálnak a bélyegminták körül. Ezután felvisszük a lehúzható alátétívet és a ragasztóréteget, a bélyegpapírt kivágjuk a perforációs vonalak mentén, és a vázat eltávolítjuk, így visszamaradnak a bélyegek az alátétíven térközös elhelyezésben. A váz hátulsó oldalára előnyösen nem viszünk fel ragasztót vagy csak kevés nyomásra érzékeny ragasztót viszünk fel, így a vázat könnyű

elválasztani az alátétívtől, könnyű eltávolítani, feltekercselni és eliminálni. Ez a találmány szerinti eljárásnak jelentős előnye.

Az alábbiakban ismertetjük a találmány szerinti öntapadó bélyegek specifikus kiviteli alakjait és az eljárást ezek előállítására példaszerűen, a kísérő ábrák alapján, amelyek jelentése a következő:

az 1. ábra a találmány szerinti bélyeg oldalnézeti ábrázolása (a vonatkozó függőleges dimenziókat az áttekinthetőség kedvéért eltúlozva adjuk meg);

a 2. ábra az 1. ábra szerinti bélyeg hátulsó oldalának alaprajzi nézete, az alátétívet eltávolitva;

a 3. ábra vázlatosan szemlélteti az öntapadó bélyegek gyártására szolgáló találmány szerinti eljárás műveleteit (kivéve a bélyeg nyomását és a végső kikészítést); és a 4. ábra egy nyomott bélyegpapír-szalag egy kis részének alaprajzi nézete, amely egy alátétíven térközökkel ellátott öntapadó bélyegek előállítására szolgáló eljárásban használható.

Az 1. ábrára hivatkozva, az 1 öntapadó bélyeg egy olyan típusú 2 bélyegpapir-réteget tartalmaz, amit hagyományosan használnak a technika állása szerinti postabélyegek nyomására, és ami csak egy réteg nedvesíthető, vízoldható ragasztóval van ellátva. A bélyegpapír 3 elülső felületére postabélyeg-minta van nyomva, és a bélyegpapír elülső felülete be lehet vonva lumineszcens szerves (vagy szervetlen) pigmenttel, hogy az automata osztályozógépek felismerjék. A bélyegpapír hátulsó oldalát teljesen bevonja egy réteg 4 nedvesíthető, vízoldható ragasztó, olyan típusú, mint amit a hagyományos postabélyegekhez használnak. A 4 nedvesíthető, vízoldható ragasztóréteg alatt helyezkedik el egy réteg 5 hot-melt, nyomásra érzékeny ragasztó. Az 5 nyomásra érzékeny ragasztóréteg nem ér teljesen a bélyegpapír 6 széléig. A hot-melt ragasztó szintetikus, hőre lágyuló gumialapú ragasztó, amely 150-170°C hőmérsékleten használható, és forgalomba hozza a The National Starch Chemical Company Limited, a 089-1540 katalógusszámon. A »· ···!

- 10 hot-melt ragasztó tömege 10-25 g/m , előnyösen 15-20 g/m , még előnyösebben körülbelül 17,5 g/m . Az 5 nyomásra érzékeny ragasztóréteget a 7 lehúzható alátétív fedi, ami szilikonos tapadásgátló anyaggal bevont papír. A kivitelezéshez használt speciális papír a Cotek Limited cégtől

BB45 jelzéssel kapható, ennek tömege 45 g/m .

A 2. ábrára hivatkozva, látható, hogy az 1 bélyegnek 6 perforált szélei vannak, ezeket úgy képezzük, hogy a köralakú perforációk vonalának a közepe mentén egyenes vonalat vágunk. Az 5 nyomásra érzékeny ragasztóréteget filmnyomással (szitanyomással) visszük fel négyszögletes mintában a bélyeg közepére, kihagyva a körülbelül 3 mm széles 8 szegélyt, amely ragasztótól mentes a bélyeg szélei körül. Ez megakadályozza, hogy a ragasztó kiszivárogjon a bélyeg perforált szélei körül a bélyeg elülső oldalára, és megkönnyíti a bélyeg lehúzását az alátétívről.

A 3. ábrára hivatkozva, az öntapadó bélyegeket a következőképpen állítjuk elő.

Először, előkészítünk egy bélyeg-papír-szalagot, amelynek a hátoldala teljesen be van vonva hagyományos vízoldható postabélyeg-rágásztóva1; egyik oldalára bélyegminták sokaságát nyomjuk, és perforáljuk, ugyanúgy mint a hagyományos bélyegek gyártásánál. így nyomott és perforált 9 szalagtekercset kapunk. Egy alternatív kiviteli módnál a nyomási művelet elhagyható vagy az eljárás egy későbbi szakaszára hagyható. Ezután a 10 szalagot a 9 tekercsről letekercseljük, és folyamatosan a 11 filmnyomóhoz vezetjük, amely a hot-melt ragasztó mintázatát a nyomott bélyegmintákkal egybevágóan a bélyegpapír hátoldalára nyomja. A 11 filmnyomó- egy hot-melt filmnyomó, amely kapható a Meltex GmbH of Lüneburg, Germany.- vagy a Nordson Corporation, Norcross, Atlanta, USA cégeknél. A filmnyomási művelet után az alátétív anyagának folytonos 12 szalagját visszük fel a 13 görgőkkel a bélyegpapír ragasztóval bevont felületére. Adott esetben az alátétívet a 14 szalagnyomtatóval nyomtatjuk, mielőtt a bélyegpapír-szalagra felvisszük. Az így kapott 15 rétegzett szalag ezután belép a kivágó szerszámba, amelyben a bélyegpapírt átvágjuk a bélyegpapíron lévő perforációs vonalak közül egyesek vagy mindegyik mentén. Ha célszerű, akkor ezután a bélyegpapír 17 vázát a térközzel elválasztott bélyegek között lehúzzuk és feltekercseljük. Az alátét ív anyagának szalagját, rajta a 18 öntapadó bélyegekkel, a 19 tekercsbe feltekercseljük vagy 24 íveket készítünk belőle. A 19 tekercset ezután tovább feldolgozhatjuk, készíthetünk belőle íveket, tárcákba tehetjük vagy más kiskereskedelmi formátumokat készíthetünk belőle. Egy alternatív kiviteli módnál a bélyegminták nyomása a bélyegek elülső oldalára ebben a szakaszban végezhető.

A 4. ábra részletesen szemlélteti a bélyegpapír 20 perforált nyomott szalagjának keresztmetszetét, amit a találmány szerinti bélyegek előállításához használunk, térközökkel, egy lehúzható alátét anyag hordozó ívén. A szalagon egyedi 21 bélyegminták vannak nyomva térközökkel a 22 perforációs vonalakkal mindegyik 21 bélyegminta körül. A ragasztóval való bevonás műveletében a hot-melt ragasztót a bélyegpapír-szalag hátoldalára nyomjuk, csak a 21 bélyegminták alá eső részekre. Ezután felvisszük az alátétívet, majd a 22 perforációs vonalak mentén kivágjuk a bélyegeket. A bélyegpapír 23 váza az egyes bélyegek között ezután egyszerűen eltávolítható, és ott maradnak az egyes bélyegek, térközökkel elválasztva az alátét íven. A vázat feltekercseljük és eldobjuk vagy újrahasznosítjuk.

A jelen találmány fenti specifikus foganatosítási módjait csupán példaképpen ismertettük. A szakember számára nyilvánvaló lesz számos más kiviteli mód, amelyek ugyancsak az igénypontok körébe tartoznak.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Öntapadó bélyeg, azzal jellemezve, hogy egy réteg bélyegpapírt perforált szélekkel, egy réteg nyomásra érzékeny ragasztót a bélyegpapír hátsó oldalán és egy olyan lehúzható alátétívet tartalmaz, amely a ragasztót befedi, ahol a nyomásra érzékeny ragasztóréteg úgy van mintázva, hogy ragasztó nincsen vagy csak kevés ragasztó van a bélyegpapír perforált szélei mellett.
2. Az 1. igénypont szerinti öntapadó bélyeg, azzal jellemezve, hogy 0,1-5 mm szegély van hagyva a bélyegpapír perforált szélei és a nyomásra érzékeny ragasztóréteg között.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti öntapadó bélyeg, azzal jellemezve, hogy egy bélyegekből álló ív vagy tekercs részét képezi, és a bélyegeket egymástól perforációs vonalak választják el.
4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti öntapadó bélyeg, azzal jellemezve, hogy a nyomásra érzékeny ragasztó hot-melt ragasztó.
5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti öntapadó bélyeg, azzal jellemezve, hogy a nyomásra érzékeny ragasztóréteg nyomással vagy sajtolással van felhordva a bélyegpapír hátára.
6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti öntapadó bélyeg, azzal jellemezve, hogy a lehúzható alátétív tapadásgátló bevonattal ellátott papír, tapadásgátló bevonattal ellátott kartonlap vagy egy polimer fólia, amely tapadásgátló bevonattal lehet ellátva.
7. Az elózó igénypontok bármelyike szerinti öntapadó

- 13 bélyeg, azzal jellemezve, hogy a bélyegpapír és a nyomásra érzékeny ragasztóréteg között egy vízoldható ragasztóréteget is tartalmaz.
8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti öntapadó bélyeg, azzal jellemezve, hogy a bélyeg elülső felületére felvive egy lumineszcens anyagot is tartalmaz.
9. Az előző igénypontok bármelyike szerinti öntapadó bélyeg, azzal jellemezve, hogy elülső felületén egy nyomott bélyegmintát tartalmaz.
10. Eljárás öntapadó bélyeg előállítására azzal jellemezve, hogy az alábbi műveleteket végezzük: előkészítünk egy bélyegpapír-szalagot vagy -ívet, és a bélyegpapíron a bélyegek sokaságát meghatározó perforációs vonalakat létesítünk, majd a bélyegpapír hátulsó felületére felviszünk egy réteg nyomásra érzékeny ragasztót és egy lehúzható alátétívet, ahol a nyomásra érzékeny ragasztót olyan mintázatban hordjuk fel, hogy nem viszünk fel ragasztót vagy csak keveset a bélyegek hátulsó oldalán a perforációs vonalak mellé.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 0,1-5 mm széles, ragasztótól mentes szegélyt hagyunk a bélyeg hátulsó oldalán a perforációs vonalak mellett.
12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bélyegminták sokaságát nyomjuk a bélyegpapir-szalagra vagy -ívre, mielőtt a perforációs vonalakat a bélyegpapíron elkészítjük.
13. A 10. vagy 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bélyegminták sokaságát nyomjuk a bélyegpapír-szalagra vagy -ívre, miután a perforálást és a bevonat készítését elvégeztük, éspedig a bélyegek sokaságával egybevágóan.

-
14 14. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bevonatot a következő műveletekben készítjük el: a nyomásra érzékeny ragasztóréteget a perforált bélyegpapír hátoldalára felvisszük, majd az alátétívet a bevonattal ellátott és perforált bélyegpapírra rétegezzük.
15. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bevonat készítését a következő műveletekben végezzük: a nyomásra érzékeny ragasztóréteggel bevonjuk a lehúzható alátétívet, majd a bevonattal ellátott alátétívet a perforált bélyegpapírra rétegezzük.
16. A 11-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nyomásra érzékeny ragasztóként hotmelt ragasztót használunk.
17. A 11-16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyomásra érzékeny ragasztóréteget a bélyegpapír hátulsó oldalára vagy az alátétívre filmnyomással vagy sajtolással visszük fel.
18. A 10-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alátétív felrétegezése után a bélyeg-papír-szalagot egy vagy több perforációs vonal mentén kivágjuk.
19. A 10-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy még egy műveletet végzünk: az alátétívet kivágjuk vagy az alátétívet perforáljuk.
20. A 10-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bélyegek sokaságát térközökkel helyezzük el a bélyegpapíron, bélyegpapír-vázzal a bélyegek között, amelyeket a bélyegek körüli perforációs vonalak határoznak meg, és még a következő műveleteket végezzük: a lehúzható alátétív felrétegzése után a vázat a perforációs vonalak mentén kivágjuk és a vázat eltávolítjuk, ily módon a bélyegek sokaságát kapjuk az alátétívre erősítve, egymástól térközökkel elválasztva.