HUT76193A - Method for transporting camions on railway and railway wagon for it - Google Patents

Abstract

A találmány egyrészt eljárás kamionok vasúti szállítására, amelynek során egymáshoz kapcsolt vasúti teherkocsikból (10, 10A) folyamatos rakfelületű vonatot alakítunk ki, a nyerges vontatóból (2) és félpótkocsiból (1) álló szállítandó kamionokat rámpa segítségével a vonat egyik végénél egymás után feljáratjuk a rakfelületre, ahol azokat rögzítjük, majd a szállítás után a kamionokat rámpa segítségével a vonat másik végénél egymás után lejáratjuk a rakfelületről. A találmány szerint a feljáratás során a kamionnal úgy állunk meg, hogy annak félpótkocsija (1) egy teherkocsi (10) fölött legyen, ezután a kamiont szétakasztjuk, a nyerges vontatóval (2) előre megyünk a rakfelületnek a teherkocsi (10) forgóváza (12) és a szomszédos teherkocsi (10A) forgóváza (12A) fölötti részére, és a nyerges vontatót (2) ott rögzítjük, a félpótkocsit (1) pedig a teherkocsi (10) rakfelületének süllyesztésével lesüllyesztjük, és lesüllyesztett helyzetében rögzítjük. A találmány másrészt vasúti teherkocsi (10), előnyösen kamionok szállítására, amely teherkocsinak (10) rakfelülettel ellátott kocsiváza (11) és ennek két végénél forgóvázai (12) vannak, és az jellemzi, hogy a kocsiváz (11) a két forgóváz (12) közötti részen a rakfelület lesüllyesztésére kialakított süllyesztő berendezéssel (13) van ellátva. (1. ábra)

Description

A találmány egyrészt eljárás kamionok vasúti szállítására, másrészt ehhez való vasúti teherkocsi.

Napjaink egyik legfontosabb feladata a környezet megóvása. Ezért különös jelentőséggel bírnak az olyan technológiák, gépek és járművek, melyek a • · · • · · ·

környezetre kevéssé károsak. A közúti közlekedés és szállítás a kipufogógázok és a zaj miatt jelentős környezetszennyezést okoz. A környezetvédelem szempontjából előrelépést jelent, ha a teherszállítást végző kamionokat útvonaluk legalább egy részén vasúton szállítják. Ez a kombinált teherszállítási eljárás a levegő tisztaságának megóvása mellett kíméli az úthálózatot, továbbá a vasúti szállítás kisebb energiaigénye miatt nemzetgazdasági szinten jelentős energiamegtakarítással jár.

A kamionok vasúti szállításánál az a probléma merül fel, hogy a közúti forgalomban még megengedett maximális magasságú kamionokat, illetve egyéb teherszállító járműveket a szokásos rakfelületű vasúti teherkocsikra felrakva, azok nem mindig férnek bele a vasúti űrszelvénybe. Különösen a kamionok magas félpótkocsijai okoznak nehézséget.

Egy ismert vasúti kamionszállítási megoldást ad az ú.n. „kosaras” teherkocsi, melynek vázszerkezete besűllyesztett, hasonlóan a villamos transzformátorokat szállító teherkocsikéhoz. A teherkocsi besűllyesztett vázszerkezete biztosítja, hogy a beemelt magas félpótkocsik a vasúti űrszelvénybe essenek, ami a szállítás feltétele. A “kosaras” elnevezés e megoldásnál onnan származik, hogy a kamion szétakasztása után a talajon lévő kosárban elhelyezkedő félpótkocsit a kosárral együtt nagy teherbírású mobil daru emeli be a teherkocsi vázszerkezetébe. Az emelési technológiából következik, hogy a kosaras megoldás esetén speciális, nagy teherbírású daru szükséges a be- és kiemeléshez. A daru jelentős talajterhelése miatt a rakodó vágány mellett betonalapot kell kiépíteni. Egy kosaras teherkocsival csak egy félpótkocsi szállítható, a hozzá tartozó nyerges vontató a helyszínen marad, avagy annak szállítására egy másik kosaras teherkocsi szükséges. A célállomáson a félpótkocsikat szintén daruval emelik le, és azokat - ha a szállítás nyerges vontatók nélkül történt - az ott állomásozó nyerges vontatókra akasztják.

A kosaras teherkocsinál a besűllyesztett vázszerkezet lehetővé teszi hagyományos forgóvázak beépítését, ennek következtében a teherkocsi futásbiztonsági szempontból egyenértékű a szokásos teherkocsikkal. A szállítási eljárás hátránya azonban, hogy a be- és kirakodáshoz drága mobil daru szükséges, továbbá az, hogy az állomásokon a teljes vonathosszban, ami több száz méter lehet, megfelelő teherbírású betonalapot kell kiépíteni. A rendszer rugalmas alkalmazhatóságát csökkenti, hogy a kamionok csak ott rakhatók fel,

-3illetve le, ahol ezek a feltételek megvannak. További problémát jelent, hogy a félpótkocsik ki-be emelése és a nyerges vontatóról való leakasztása, illetve azokra történő ráakasztása miatt a rakodás viszonylag hosszú ideig tart.

Egy másik vasúti kamionszállítási megoldásnál a speciális kamionszállító vasúti teherkocsi rakfelülete oly alacsony, hogy rajta magas kamionok szétakasztás nélkül szállíthatók. Ezeket a speciális teherkocsikat összekapcsolva folyamatos rakfelületű vonat alakul ki, melyre az indulási állomáson a kamionok egymás után feljárhatnak egy mobil rámpa segítségével. A teherkocsikon a kamionok a kerekek kiékelésével vannak rögzítve. A célállomáson a kamionok a vonat másik végén egy rámpa segítségével lejárnak.

Az említett típusú vasúti teherkocsi esetén az alacsony rakfelület következtében a forgóvázak, továbbá az ütköző- és vonókészülékek, valamint a fékberendezések egyedi kialakításúak. A forgóvázakban lévő kerékpárok átmérőjét a szokásos átmérőhöz képest olyan mértékben kell csökkenteni, hogy a vasúti kitérők egyes részein a kerekek vezetetlenüi gördülnek, így a kisiklás veszélye megnő. Ezért a vontatási sebességet adott esetben korlátozni kell, különösen nem megfelelő állapotú pályán. A kis kerékátmérő nemcsak a váltókon való áthaladáskor, hanem egyenesben és ívben is kedvezőtlen, mert a kerékpár oldalirányú megtámasztottsága a normál átmérőjű kerékpáréhoz viszonyítva kisebb mértékű.

A találmány szerinti kamionszállítási eljárás és vasúti teherkocsi azon a felismerésen alapul, hogy magas kamionok előnyösen szállíthatók, ha a vonatot olyan vasúti teherkocsikból állítjuk össze, amelyek rakodáskor folyamatos rakfelületet képeznek, de amelyeknél a kamionok magas félpótkocsijai a szállításkor a teherkocsi saját süllyesztő berendezésével lesűllyeszthetők, továbbá ahol a kamionok kisebb magasságú nyerges vontatóinak szállítására a forgóvázak feletti teret használjuk ki.

A találmány tehát egyrészt eljárás kamionok vasúti szállítására, amelynek során egymáshoz kapcsolt vasúti teherkocsikból folyamatos rakfelületű vonatot alakítunk ki, a nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló szállítandó kamionokat rámpa segítségével a vonat egyik végénél egymás után feljáratjuk a rakfelületre, ahol azokat rögzítjük, majd a szállítás után a kamionokat rámpa segítségével a vonat másik végénél egymás után lejáratjuk a rakfelületről. A találmány szerint a feljáratás során a kamionnal úgy állunk meg, hogy annak félpótkocsija egy

-4teherkocsi fölött legyen, ezután a kamiont szétakasztjuk, a nyerges vontatóval előre megyünk a rakfelületnek a teherkocsi forgóváza és a szomszédos teherkocsi forgóváza fölötti részére, és a nyerges vontatót ott rögzítjük, a félpótkocsit pedig a teherkocsi rakfelületének süllyesztésével lesüllyesztjük, és lesüllyesztett helyzetében rögzítjük.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál a lesüllyesztett félpótkocsit a szállításhoz vonócsapjánál is rögzítjük. Ezt célszerűen úgy végezzük, hogy a teherkocsinak a vonócsaphoz csatlakoztatandó alátámasztó szerkezetét a teherkocsi hosszanti irányában addig mozdítjuk el, amíg az a félpótkocsi vonócsapjával egy vonalba nem kerül, majd az alátámasztó szerkezet emelésével létrehozzuk a csatlakoztatást.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módjánál a vonatban legelső teherkocsiként egy pőrekocsit alkalmazunk az első süllyeszthető teherkocsin szállított félpótkocsihoz tartozó nyerges vontató szállítására. Ha a süllyeszthető teherkocsik mozgatószerkezetei villamos motorral vannak meghajtva, célszerűen ezen a pőrekocsin áramfejlesztő aggregátot is szállíthatunk. Az áramfejlesztő aggregátot rakodáskor a vonat teherkocsijain végigfutó átmenő villamos tápvezetékhez csatlakoztatjuk, és az egyes teherkocsik mozgatószerkezeteit a teherkocsihoz csatlakoztatott függőkapcsolóval vezéreljük. Szükség esetén a pőrekocsin szállíthatjuk a fel- és lejáratáshoz szolgáló rámpát is.

A találmány szerinti vasúti szállítási eljárás az alkalmazott vasúti teherkocsik beépített süllyesztő berendezése és az összekapcsolt teherkocsik forgóvázak feletti terének célszerű kihasználása révén lehetővé teszi a szétakasztott kamionok félpótkocsijainak és nyerges vontatóinak együttes szállítását, azok tetszőleges helyen történő lerakását, a kamionszállító vonat biztonságos és nagysebességű közlekedtetését, valamint - a szokásos méretű forgóvázak következtében - a vonat más nyomtávra való átrakását.

A találmány másrészt vasúti teherkocsi, előnyösen kamionok szállítására, amely teherkocsinak rakfelülettel ellátott kocsiváza és ennek két végénél forgóvázai vannak, és az jellemzi, hogy a kocsiváz a két forgóváz közötti részen a rakfelület lesüllyesztésére kialakított süllyesztő berendezéssel van ellátva.

A találmány szerinti vasúti teherkocsi egy előnyös kiviteli alakjában a kocsiváz két forgóváz közötti része homlokfalakat és ezeket összekötő, bölcsősen elrendezett hossztartókat tartalmaz, a süllyesztő berendezés rakfelületet képező,

-5fel-le mozgatható hídja vagy hidjai a hossztartók között van(nak) elrendezve, és a híd vagy hidak végeinél a homlokfalakhoz rögzített mozgatószerkezetek vannak.

Egy további előnyös kiviteli alakban a mozgatószerkezetek elektro- vagy hidromechanikus kialakításúak, ezzel kis beépítési méret mellett viszonylag nagy süllyesztési löket érhető el. Célszerűen mindegyik mozgatószerkezetnek legalább két emelő orsója és az emelő orsókat mechanikus hajtóművek közbeiktatásával meghajtó elektro- vagy hidromechanikus meghajtóműve van. Előnyösen a meghajtómű és a hozzá csatlakozó, egyetlen tengely mentén elrendezett mechanikus hajtóművek a kocsiváz homlokfalának belső oldalára vannak felszerelve, a meghajtómű a mechanikus hajtóművek között szimmetrikusan van elhelyezve, és a meghajtómű motorja benyúlik a homlokfalban kiképzett nyílásba.

A találmány szerinti vasúti teherkocsi egy további előnyös kiviteli alakjában a lesüllyeszthető rakfelületnél félpótkocsi rögzítésére annak vonócsapjához csatlakoztatható és a kocsivázhoz kapcsolódó alátámasztó szerkezete van. A csatlakoztatás megkönnyítése végett célszerű, ha az alátámasztó szerkezet a kocsivázhoz annak hosszanti irányában mozgatószerkezettel áliíthatóan van kapcsolva. Előnyösen az alátámasztó szerkezetnek elektro- vagy hidromechanikus meghajtóművel működtetett emelőoszlopa van, amely emelőoszlop felül a félpótkocsi vonócsapjához csatlakozó megfogó fejjel van kialakítva.

A találmány szerinti vasúti teherkocsi egy további előnyös kiviteli alakjában a kocsiváznak a forgóvázak fölé nyúló konzolos tartói vannak, amely konzolos tartók mindegyikén további rakfelületet képező, elmozdíthatóan ágyazott tálca van elhelyezve, ahol a további rakfelület egy szinten van a süllyeszthető rakfelülettel annak felső helyzetében. Ezáltal a forgóvázak fölötti tér is kihasználható a szállításra, pl. kamion nyerges vontatójának elhelyezésére.

A találmány szerinti vasúti teherkocsi egy előnyös kialakításánál a konzolos tartón olyan tálca van elhelyezve, amely átnyúlva a szomszédos teherkocsihoz tartozó forgóváz fölötti konzolos tartó fölé a két teherkocsi között a vasúti pálya ívének megfelelően beálló hidat képez. Célszerűen a tálca a két teherkocsi egyikének konzolos tartójához csappal és ehhez illeszkedő, ívbeállást lehetővé tevő kulisszanyílással, másikának konzolos tartójához pedig csappal és ehhez illeszkedő furattal van csatlakoztatva.

A találmány szerinti vasúti teherkocsi előnyei a következők:

-6- a kamion nyerges vontatója és félpótkocsija szétakasztottan, de együtt szállítható, és mobil rámpa segítségével azok bárhol lerakhatok;

- a kamionok be- és kirakásához nincs szükség darus rakodóberendezésre, se a vágány mellett kiépített betonalapra;

- nemcsak kamionok, hanem egyéb rakományok szállítására is alkalmas, mert felemelt süllyesztő berendezéssel más rakományokat, pl. konténereket, haszonjárműveket szállító pőrekocsiként is közlekedhet;

- a teherkocsi hagyományos forgóvázzal rendelkezik, ezért futási biztonsága jó, így a sebességet - eltérően a kis kerékátmérőjű kamionszállító teherkocsitól nem kell korlátozni;

- szükség esetén a forgóvázak önmagában ismert cseréjével megoldható, hogy a teherkocsi nemcsak normál, hanem széles nyomtávú vasútvonalon is közlekedjék.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti vasúti teherkocsi egy előnyös kiviteli alakjának oldalnézete lesüllyesztett félpótkocsival, valamint előtte és mögötte egy-egy nyerges vontatóval, ahol a teherkocsihoz elől és hátul csatlakozó teherkocsiknak csak egy-egy részlete látszik, a

2. ábra a találmány szerinti vasúti teherkocsikból álló vonat oldalnézete kamionszállítás esetén a szállított félpótkocsikkal és nyerges vontatókkal rakodás közben, a

3. ábra a találmány szerinti vasúti teherkocsi oldalnézete konténerek szállításakor, a

4. ábra a találmány szerinti vasúti teherkocsi oldalnézete egy a vasúti űrszelvénybe lesüllyesztés nélkül beférő haszonjármű szállításakor, az

5. ábra a találmány szerinti vasúti teherkocsi kocsiváza oldalnézetben, a

6. ábra az 5. ábra szerinti kocsiváz A-A vonal mentén vett metszeti rajza, a

7. ábra a találmány szerinti vasúti teherkocsi kocsivázának és süllyesztő berendezésének oldalnézete, a

8. ábra a 7. ábra szerinti kocsiváz és süllyesztő berendezés B-B vonal mentén vett metszeti rajza, a

-7• ·

9. ábra a süllyesztő berendezés hídjának csatlakozása mozgatószerkezetéhez oldalnézetben a 7. ábrán jelölt C részlet szerint, nagyított léptékben, a

10. ábra a 7. és 8. ábra szerinti süllyesztő berendezés elvi kinematikai rajza, a

11. ábra a találmány szerinti vasúti teherkocsi alátámasztó szerkezetet tartalmazó részletének oldalnézete a félpótkocsi vonócsapjával, a

12. ábra a 11. ábra D-D vonala mentén vett metszeti rajz, a

13. ábra a találmány szerinti vasúti teherkocsi részletének oldalnézete olyan beálló tálcával, amely két összekapcsolt teherkocsi között hidat képez, és a

14. ábra a 13. ábra szerinti teherkocsi részlet felülnézete.

A rajzokon az azonos, illetve azonos funkciójú elemeket azonos hivatkozási számokkal jelöljük.

Az 1. ábrán látható, 5 sínen álló találmány szerinti vasúti 10 teherkocsi fő szerkezeti elemei a 11 kocsiváz, az önmagukban ismert 12 forgóvázak, a 11 kocsivázban a 12 forgóvázak között kialakított 13 süllyesztő berendezés és 14 alátámasztó szerkezet, valamint az ugyancsak szállításra kialakított beálló 15 tálca. Szállításkor a lesüllyesztett 13 süllyesztő berendezésben van a kamion 1 félpótkocsija, melynek 34 vonócsapja a 14 alátámasztó szerkezet megfogó 32 fejéhez van csatlakoztatva. A kamion 2 nyerges vontatója pedig az 1 félpótkocsi előtt lévő beálló 15 tálcán van elhelyezve és rögzítve. A beálló 15 tálca egyrészt a 10 teherkocsi 12 forgóváza fölötti 17 konzolos tartón, másrészt a csatlakoztatott szomszédos 10A teherkocsi 12A forgóváza fölötti 17A konzolos tartón nyugszik.

A találmány szerinti vasúti teherkocsi alkalmazásával történő kamionszállítási eljárást a 2. ábra alapján ismertetjük részletesebben. Az 5 sínen lévő, mozdonyból, a kamionok vezetőinek szállítására szolgáló személykocsiból, egy első 6 pőrekocsiból és a találmány szerinti 10 teherkocsikból álló vonatra a kamionok hátulról előre felé önmagában ismert mobil 7 rámpa segítségével járnak fel. A 13 süllyesztő berendezés 21 hidjai ekkor felső véghelyzetben vannak, így az összekapcsolt 10 teherkocsik a kamionok számára folyamatos 8 rakfelületet képeznek. Az első kamion a vonaton végighalad és az első 10 teherkocsi felett úgy áll meg, hogy 1 félpótkocsija a 10 teherkocsi 13 süllyesztő berendezése fölé kerüljön. Ezután a kamion szétakasztása következik, ehhez az 1 félpótkocsit letámasztó szerkezetével kissé megemeljük, majd a 2 nyerges vontató kijár az 1

-8*·>

félpótkocsi alól. Ekkor az 1 félpótkocsi kerekeivel és letámasztó lábaival a 13 süllyesztő berendezés 21 hídjain áll. Ezután a 2 nyerges vontatóval előre megyünk a 6 pőrekocsira, amely a 10 teherkocsik 13 süllyesztő berendezésének és 14 alátámasztó szerkezetének működtetéséhez szükséges áramot előállító 9 áramfejlesztő aggregátot is szállíthatja.

Ezután a második kamion hajt fel a vonatra, és úgy áll meg, hogy 1 félpótkocsija a második 10 teherkocsi 13 süllyesztő berendezése fölött legyen. Szétakasztás után a kamion 2 nyerges vontatója kissé előre menve a 15 tálcára áll. Az összes kamiont a fent ismertetett módon kell egymás után a vonatra feljáratni, a 10 teherkocsikon szétakasztani, majd a 2 nyerges vontatókkal előreállni. Mind a 2 nyerges vontatókat, mind az 1 félpótkocsikat már szétakasztott helyzetben rögzítő ékek segítségével a kerekeknél rögzítjük.

Ezután az egyes 10 teherkocsikhoz csatlakoztatott függőkapcsolók segítségével a 21 hidakat egymás után az alsó véghelyzetbe kell lesüllyeszteni, hogy az 1 félpótkocsik a vasúti űrszelvénybe kerüljenek, ami feltétele a szállíthatóságnak. Lesüllyesztés után az összes 1 félpótkocsit 34 vonócsapjánál a 10 teherkocsi 14 alátámasztó szerkezetével rögzítjük. Ehhez először a 14 alátámasztó szerkezetet a 10 teherkocsi hoszanti irányában történő elmozdítással a 34 vonócsappal egy vonalba hozzuk, majd a 14 alátámasztó szerkezet 32 fejét addig emeljük, amíg az 1 félpótkocsi már a 14 alátámasztó szerkezetre nem támaszkodik. Ezzel mind a 2 nyerges vontatók, mind pedig az 1 félpótkocsik biztonságos rögzítése megtörtént.

A 2. ábra a rakodást abban a fázisban mutatja, amikor már csak az utolsó 1 félpótkocsi lesüllyesztése és rögzítése van hátra, s ez után a 7 rámpa eltávolítása.

Lerakodáskor a felrakodás során alkalmazott műveleteket értelemszerűen fordított sorrendben kell elvégezni, és a mozdony, valamint a személykocsi eltávolítása után a kamionok a 7 rámpa segítségével előre felé járnak le a vonatról.

A 3. és 4. ábra a találmány szerinti vasúti 10 teherkocsit 3 konténer, illetve 4 haszonjármű szállítása közben ábrázolja. Ekkor a 13 süllyesztő berendezés a szállítás során felső véghelyzetében van, és 10 teherkocsit pőrekocsiként használhatjuk.

Az 5. és 6. ábra a vasúti 10 teherkocsi legnagyobb szerkezeti elemét, a 11 kocsivázat ábrázolja, ahol látható, hogy 16 homlokfalakhoz kívülről 17 konzolos tartók, míg belülről két felső 18 hossztartó és két alsó 19 hossztartó csatlakozik.

Amint a 6. ábrán látható, a 18 és 19 hossztartók bölcsőszerűen helyezkednek el a 13 süllyesztő berendezés 21 hídjainak (8. ábra) befogadása végett.

A 7. és 8. ábra a 11 kocsivázra épített 13 süllyesztő berendezést ábrázolja a 21 hidakkal és ezek két oldalán lévő 20 mozgatószerkezetekkel. A 20 mozgatószerkezetek lehetnek elektro- vagy hidromechanikus kivitelűek. Az ábrákon szemléltetett kiviteli alak elektromechanikus 20 mozgatószerkezetet mutat. A 21 hidak négy-négy emelő 22 orsón keresztül 23 füles anyákra támaszkodnak a

9. ábrán szemléltetett módon. A 13 süllyesztő berendezésben lehetséges csak egyetlen hidat alkalmazni, ez esetben a híd két-két emelő orsón támaszkodik füles anyák közbeiktatásával. Mindkét kivitel esetén az egyik oldalon lévő 22 orsók mozgatása szinkronizált, mivel hajtásuk közlőmű tengelyeken keresztül mechanikus 24 hajtóművek közé szimmetrikusan beépített egyetlen elektromechanikus 25 meghajtóművel van megoldva. A 20 mozgatószerkezet kinematikai vázlatát a 10. ábra mutatja. A 20 mozgatószerkezet alkatelemei, így a 25 meghajtómű, a mechanikus 24 hajtóművek és a 22 orsók felső 28 csapágyazásai, a 11 kocsiváz 16 homlokfalának belső oldalára vannak felszerelve. A 25 meghajtómű villamos 26 motorja belenyúlik a 16 homlokfalban kialakított 27 nyílásba, ezáltal jobb a helykihasználás. Hidromechanikus kivitelnél a 26 motor hidraulikus motor. Az ismertetett 20 mozgatószerkezettel kis beépítési méret (pl. 1100 mm) mellett viszonylag nagy süllyesztési löket (pl. 700 mm) valósítható meg.

A 10. ábra a 13 süllyesztő berendezés elvi működését mutatja, két 21 híddal és ennek megfelelő nyolc 22 orsóval kialakított kiviteli alak esetén. Az ábra alapján látható, hogy a 11 kocsiváz 16 homlokfalaihoz rögzített és kocsivégenként szinkronizált 13 süllyesztő berendezést a 25 meghajtóművek hozzák működésbe. Emelés és süllyesztés esetén a két oldalon lévő két 25 meghajtómű egyszerre kap áramot és gyakorlatilag szinkronban üzemel. Az oldalankénti kis löket miatt a 21 hidak átlós irányú elmozdulása minimális. így a 23 füles anyákon keletkező erő függőleges irányú, és a 22 orsókat hajlításra nem veszi igénybe. A 25 meghajtómű átmenőtengelyes, ezért a jobb- és baloldalán lévő 24 hajtóművekbe épített 22 orsókat szinkronban működteti. A 22 orsók felső megfogása 28 csapágyazásokkal van megoldva. A 13 süllyesztő berendezés szükség esetén kézi úton is működtethető két ember által, az ábrán nem feltüntetett hajtókarokkal.

A 11. és 12. ábra a lesüllyesztett 1 félpótkocsi rögzítésére szolgáló 14 alátámasztó szerkezetet mutatja, ahol a 11 kocsiváz érintett része látható a 16 ‘5

-10• · · * · « • « · • « • β • » · · « ··»· homlokfallal és az üreges 19 hossztartókkal. Az ábrán az 1 félpótkocsi 34 vonócsapja is fel van tüntetve, melyhez a 14 alátámasztó szerkezet orsós meghajtású 29 emelőoszlopán lévő megfogó 32 fej csatlakozik. A 14 alátámasztó szerkezetnek alul 33 meghajtóműve van, amely lehet elektro- vagy hidromechanikus kivitelű. Az ábrázolt kialakítás elektromechanikus villamos motorral. A 14 alátámasztó szerkezet hosszirányban állíthatóan van a 19 hossztartókhoz csatlakoztatva. Evégett a 29 emelőoszlophoz rögzített 30 szán a 19 hossztartókra erősített 31 megvezetéseken vízszintes irányban van megvezetve, és el van látva egy 41 mozgatószerkezettel, amely az ábrázolt kiviteli alakban a 16 homlokfalhoz csukósan rögzített 36 orsóból, ehhez kapcsolódó mozgató anyából és ez utóbbit meghajtó villamos motoros 35 meghajtóműből áll.

A 13. és 14. ábra mutatja, hogy a két 10 és 10A teherkocsi között beálló hidat képező 15 tálca íves vasúti pálya esetén ívbeállás biztosítása végett az egyik 10 teherkocsinál 38 kulisszanyílásba illeszkedő 37 csappal, míg a csatlakozó másik 10A teherkocsinál 40 furatba illeszkedő 39 csappal van csatlakoztatva. Az ábrázolt kivitelben a 37 csap a 10 teherkocsi 17 konzolos tartójából, a 39 csap pedig a másik 10A teherkocsi 17A konzolos tartójából áll ki, és a 38 kulisszanyílás, valamint a 40 furat a 15 tálcában van kialakítva.

A találmány szerint vasúti 10 teherkocsi a rajzokon szemléltetett kiviteli alakoktól eltérően is kialakítható. így pl. a mozgatószerkezetek hidromechanikus meghajtása esetén a hidraulikus motorok táplálására a 10 teherkocsi saját hidraulikus tápegységgel van ellátva, amely pl. beépíthető az alsó 19 hossztartók közé. A hidraulikus tápegység villamos motorral, vagy a fékberendezésekhez amúgy is rendelkezésre álló sűrített levegővel meghajtott légmotorral működtethető. A hidromechanikus meghajtóművek alkalmazásának előnye, hogy a hidraulikus motorok kisebb fordulatszámon is nagy nyomatékot tudnak leadni, és így a mechanikus hajtóművek a kisebb áttétel miatt egyszerűbb kivitelűek lehetnek. Pneumatikus légmotor alkalmazása esetén, ha a teherkocsi mozgatószerkezeteinek vezérléséhez kézi útszelepeket alkalmazunk, egyáltalán nincs szükség villamos segédenergiára.

Claims (17)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás kamionok vasúti szállítására, amelynek során egymáshoz kapcsolt vasúti teherkocsikból folyamatos rakfelületű vonatot alakítunk ki, a nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló szállítandó kamionokat rámpa segítségével a vonat egyik végénél egymás után feljáratjuk a rakfelületre, ahol azokat rögzítjük, majd a szállítás után a kamionokat rámpa segítségével a vonat másik végénél egymás után lejáratjuk a rakfelületről, azzal jellemezve, hogy a feljáratás során a kamionnal úgy állunk meg, hogy annak félpótkocsija egy teherkocsi fölött legyen, ezután a kamiont szétakasztjuk, a nyerges vontatóval előre megyünk a rakfelületnek a teherkocsi forgóváza és a szomszédos teherkocsi forgóváza fölötti részére, és a nyerges vontatót ott rögzítjük, a félpótkocsit pedig a teherkocsi rakfelületének süllyesztésével lesüllyesztjük, és lesüllyesztett helyzetében rögzítjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lesüllyesztett félpótkocsit a szállításhoz vonócsapjánál is rögzítjük.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lesüllyesztett félpótkocsinak a vonócsapjánál való rögzítését úgy végezzük, hogy a teherkocsinak a vonócsaphoz csatlakoztatandó alátámasztó szerkezetét a teherkocsi hosszanti irányában addig mozdítjuk el, amíg az a félpótkocsi vonócsapjával egy vonalba nem kerül, majd az alátámasztó szerkezet emelésével létrehozzuk a csatlakoztatást.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vonatban legelső teherkocsiként egy pőrekocsit alkalmazunk az első süllyeszthető teherkocsin szállított félpótkocsihoz tartozó nyerges vontató szállítására.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a pőrekocsin áramfejlesztő aggregátot is szállítunk a süllyeszthető teherkocsik mozgatószerkezeteinek megtáplálására.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az áramfejlesztő aggregátot rakodáskor a vonat teherkocsijain végigfutó átmenő villamos tápvezetékhez csatlakoztatjuk, és az egyes teherkocsik mozgatószerkezetejt a teherkocsihoz csatlakoztatott függőkapcsolóval vezéreljük.
7. 7. Vasúti teherkocsi, előnyösen kamionok szállítására, amely teherkocsinak rakfelülettel ellátott kocsiváza és ennek két végénél forgóvázai vannak, azzal jel-12···« «

   I e m e z v e, hogy a kocsiváz (11) a két forgóváz (12) közötti részen a rakfelület lesüllyesztésére kialakított süllyesztő berendezéssel (13) van ellátva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti vasúti teherkocsi, azzal jellemezve, hogy a kocsiváz (11) két forgóváz (12) közötti része homlokfalakat (16) és ezeket összekötő, bölcsősen elrendezett hossztartókat (18, 19) tartalmaz, a süllyesztő berendezés (13) rakfelületet képező, fel-le mozgatható hídja vagy hidjai (21) a hossztartók (18, 19) között van(nak) elrendezve, és a híd vagy hidak (21) végeinél a homlokfalakhoz (16) rögzített mozgatószerkezetek (20) vannak.
9. 9. A 8. igénypont szerinti vasúti teherkocsi, azzal jellemezve, hogy a mozgatószerkezetek (20) elektro- vagy hidromechanikus kialakításúak.
10. 10. A 9. igénypont szerinti vasúti teherkocsi, azzal jellemezve, hogy mindegyik mozgatószerkezetnek (20) legalább két emelő orsója (22) és az emelő orsókat (22) mechanikus hajtóművek (24) közbeiktatásával meghajtó elektro- vagy hidromechanikus meghajtóműve (25) van.
11. 11. A 10. igénypont szerinti vasúti teherkocsi, azzal jellemezve, hogy a meghajtómű (25) és a hozzá csatlakozó, egyetlen tengely mentén elrendezett mechanikus hajtóművek (24) a kocsiváz (11) homlokfalának (16) belső oldalára vannak felszerelve, a meghajtómű (25) a mechanikus hajtóművek (24) között szimmetrikusan van elhelyezve, és a meghajtómű (25) motorja (26) benyúlik a homlokfalban (16) kiképzett nyílásba (27).
12. 12. A 7-11. igénypontok bármelyike szerinti vasúti teherkocsi, azzal jellemezve, hogy a lesüllyeszthető rakfelületnél félpótkocsi (1) rögzítésére annak vonócsapjához (34) csatlakoztatható és a kocsivázhoz (11) kapcsolódó alátámasztó szerkezete (14) van.
13. 13. A 12. igénypont szerinti vasúti teherkocsi, azzal jellemezve, hogy az alátámasztó szerkezet (14) a kocsivázhoz (11) annak hosszanti irányában mozgatószerkezettel (41) állíthatóan van kapcsolva.
14. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti vasúti teherkocsi, azzal jellemezve, hogy az alátámasztó szerkezetnek (14) elektro- vagy hidromechanikus meghajtóművel (33) működtetett emelőoszlopa (29) van, amely emelőoszlop (29) felül a félpótkocsi (1) vonócsapjához (34) csatlakozó megfogó fejjel (32) van kialakítva.
15. 15. A 7-14. igénypontok bármelyike szerinti vasúti teherkocsi, azzal jellemezve, hogy a kocsiváznak (11) a forgóvázak (12) fölé nyúló konzolos tartói

    -13··>· · (17) vannak, amely konzolos tartók (17) mindegyikén további rakfelületet képező, elmozdíthatóan ágyazott tálca (15) van elhelyezve, ahol a további rakfelület egy szinten van a süllyeszthető rakfelülettel annak felső helyzetében.
16. 16. A 15. igénypont szerinti vasúti teherkocsi, azzal jellemezve, hogy a konzolos tartón (17) olyan tálca (15) van elhelyezve, amely átnyúlva a szomszédos teherkocsihoz (10A) tartozó forgóváz (12A) fölötti konzolos tartó (17A) fölé a két teherkocsi (10, 10A) között a vasúti pálya ívének megfelelően beálló hidat képez.
17. 17. A 16. igénypont szerinti vasúti teherkocsi, azzal jellemezve, hogy a tálca (15) a két teherkocsi (10, 10A) egyikének konzolos tartójához (17) csappal (37) és ehhez illeszkedő, ívbeállást lehetővé tevő kulisszanyílással (38), másikának konzolos tartójához (17A) pedig csappal (39) és ehhez illeszkedő furattal (40) van csatlakoztatva.