HUT70765A

HUT70765A - Immunregulator rapamycin derivatives of activity, pharmaceutical compositions containing them and process for preparing them

Info

Publication number: HUT70765A
Application number: HU9400423A
Authority: HU
Inventors: Robert John Steffan; Amedeo Arturo Failli; Jerauld Stanley Skotnicki; Robert Michael Kearney
Original assignee: American Home Prod
Priority date: 1993-02-16
Filing date: 1994-02-15
Publication date: 1995-10-30
Also published as: KR940019711A; EP0613901A2; TW261617B; HU9400423D0; JPH06293774A; US5252579A; CA2115295A1; MX9401165A; EP0613901A3

Description

A találmány makrociklusos, immunmodulátor hatású rapamicin-szármázékokra és előállítási eljárásukra vonatkozik. A találmány tárgya továbbá az e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények és eljárás alkalmazásukra immunszuppresszió indukálására, valamint transzplantációs kilökődés, úgynevezett hőst versus graft betegség (a befogadó szervezet reakciója az átültetett szövettel szemben), autoimmun betegségek, gyulladásos betegségek, szolid tumorok, gombás fertőzések és hiperproliferatív érrendszeri rendellenességek kezelésében.

A rapamicin makrociklusos trién antibiotikum, amelyet a Streptomyces hygroscopicus törzs termel; a vizsgálatok szerint gombaellenes hatással rendelkezik és különösen hatékony Candida albicans ellen, mind in vitro, mind in vivő körülmények között [C. Vezina és munkatársai, J. Antibiot. 28, 721 (1975); S.N. Sehgal és munkatársai, J. Antibiot. 28, 727 (1975); H. A. Baker és munkatársai, J. Antibiot. 31, 539 (1978)]; 3 929 992 és 3 993 749 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás.

Ismert továbbá, hogy a rapamicinnek önmagában (lásd

885 171 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) vagy picibanillal kombinálva (lásd: 4 401 653 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) tumorellenes hatása is van. A szakirodalomban leírják, hogy a rapamicin hatásos a szklerózis multiplex ún. allergiás enkefalomielitisz modelljén, továbbá a reumatoid artritiszt modellező adjuváns artritisz modellen. Jelentősen pótolja IgE-típusú antitestek képződését is [lásd R. Martel és munkatár• · ·

sai, Can. J. Physiol. Pharmacol. 55, 48 (1927)]. A rapamicin immunszuppressziós hatásáról is beszámolnak [FASEB 3, 3411 (1989)], továbbá leírják transzplantációs kilökődés megelőzésére való alkalmazását is (lásd: 5 100 899 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). A ciklosporin A és FK-506 makrociklusos vegyületek immunszuppressziós savként szintén hatásosak, így transzplantációs kilökődés megelőzésére használhatók [FASEB 3, 3411 (1989); FASEB 3, 5256 (1989); és R.Y. Calne és munkatársai, Láncét 1183 (1978)].

A rapamicin alkalmasnak bizonyult az alábbi betegségek megelőzésére és/vagy kezelésére; szisztémás lupusz erythematosus (lásd 5 078 999 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), pulmonális gyulladás (lásd 5 080 899 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), inzulinfüggő diabétesz mellitusz [lásd Inflamm. Rés. Assoc.

5. Nemzetközi Konferenciája, 121 sz. előadás-kivonat (1990), 507 555 A1 számon közrebocsátott európai találmányi bejelentés] , simaizomsejt proliferáció és érrendszeri sérülést követő intima vastagodás esetében [R.J. Morris, Heart Lung Transplant 11 (pt2): 197 (1992)].

A rapamicin mono- és diacetilezett származékai (amelyek a 28- és 43-helyzetekben vannak észterezve) gombaellenes szerként használhatók (lásd: 4 316 885 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), és a rapamicin vízoldható úgynevezett prodrongjaként (elő-gyógyszérként) jönnek számításba (4 650 803 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). Nemrégiben a rapamicin számo • ·

- 4 zását megváltoztatták. Az új számozás a Chemical Abstracts nomenklatúráját követi és ennek megfelelően a fenti észterek a 31- és 42-helyzetekre vonatkoznak.

Korábban beszámoltak a rapamicin ólom-tetraacetátal vagy nátrium-cianobórhidrid/benzil-amin reagensekkel végzett olyan szintonokká való lebontásáról, amelyek a totálszintézisben alkalmazhatók [lásd D. Yohannes, T. Letters 33., 7469 (1992) ] .

A találmány tárgya közelebbről (I) általános képletű rapamicinszármazékok, ezeknek a 31- és/vagy 42-helyzetű hidroxilcsoportban funkcionalizált származékaik, például észterszármazékaik, és mindezeknek gyógyászatilag elfogadható sóik, amelyek immunszuppressziós, gyulladáscsökkentő, gombaellenes, proliferáció ellenes és tumorellenes hatású szerként alkalmazhatók, ahol

X jelentése -NR^-CR²!*³ (CR⁴R⁵)mS-, -NR¹CR²R³ (CR⁴R⁵)m0-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)mO-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)p-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)p-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-,

-SCR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -SCR²R³(CR⁴R⁵)mS-, -NOR¹- és -NR¹képletű csoport,

R¹, R², R³, R⁴, R⁵ és R⁶ egymástól független jelentése hidrogénatom; 1-6 szénatomos alkilcsoport; trifluor-metil-csoport; arilcsoport; aril-alkil-csoport; amelyben az alkilrész 1-6 szénatomot tartalmaz; vagy R², R³, R⁴ és R⁵ mindegyike fluoratomot jelent; vagy R^-R⁶ közül bármelyik kettő együttesen egy 3-6-tagú gyűrűt képez; és abban az esetben, ha több, mint egy R⁴ vagy R⁵ jelentésű csoport van jelen, úgy mindegyi• ·

- 5 kük jelentése azonos vagy különböző lehet;

m jelentése 1-6; és p jelentése 0-6.

Az ’aril’ kifejezés csoportként vagy egy csoport részeként, egy adott esetben helyettesített 6-10 szénatomos karbociklusos aromás csoportot; vagy legfeljebb 3 heteroatomot tartalmazó, adott esetben azonos vagy különböző szubsztituensekkel egyszeresen vagy többszörösen helyettesített 5-10 szénatomos heteroaromás csoportot jelent, ahol a heteroatom, oxigén-, nitrogén- vagy kénatom lehet és a szubsztituens jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport, 7-10 szénatomos aril-alkil-csoport, 1-6 szénatomos alkoxicsoport, cianocsoport, halogénatom, nitrocsoport, 2-7 szénatomos karbalkoxi-csoport, trifluor-metil-csoport, aminocsoport, dialkil-amino-csoport, amely alkilcsoportként 1-6 szénatomos alkilcsoportokat tartalmaz, 1-6 szénatomos alkil-tio-csoport, -SO3H, -PO3H és -COOH csoport lehet.

’Alkil’ valamely csoportként vagy egy csoport részeként, például aril-alkil-csoportban vagy alkoxicsoportban, egy 1-6 szénatomos, előnyösen 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú csoportot, például metil-, etil-, propil-, izopropil- vagy n-butil-csoportot jelent. A képletben m jelentése például 1-4, így például 1, 2 vagy 3, és p jelentése például 0-4, így például 0, 1, 2 vagy 3 lehet.

X jelentése azokban az esetekben, amikor R¹-R⁶ közül bármely kettő együtt egy 3-6-tagú gyűrűt képez, például egy (1)-(6) képletű telített csoport lehet, ahol r jelentése 0 vagy 1; Y jelentése -NR¹-, -0- vagy -S-; Z jelentése -NR⁶-,

- 6 -O- vagy -S-; és R⁴ jelentése azonos a fent megadottal.

Előnyösek azok a vegyületek, amelyek képletében X jelentése -NR¹CR²R³ (CR⁴R⁵)mS- képletű vagy -NR^-CRZR³ (CR⁴R⁵) mSképletű csoport és R¹, R², R³, R⁴ és R⁵ egymástól független jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport. Előnyösen aril jelentése - önálló árucsoportként vagy aril-alkil-csoport részeként - fenil-, naftil-, piridil-, kinolil-, izokinolil-, kinoxalil-, tienilcsoport, továbbá tio-naftil-csoport, furil-, benzofuril-, benzodioxil-, benzoxazolil-, benzizoxazolil- vagy benzdioxolil-csoport, amelyek adott esetben azonos vagy különböző szubsztituensekkel mono-, di- vagy triszubsztituáltak lehetnek, és a szubsztituens(ek) jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoport, 7-10 szénatomos aril-alkil-csoport, ahol az alkilrész 1-6 szénatomot tartalmaz, 1-6 szénatomos alkoxicsoport, cianocsoport, halogénatom, nitrocsoport, 2-7 szénatomos karbalkoxicsoport, trifluor-metil-csoport, aminocsoport, dialkil-amino-csoport, amely alkilcsoportokként 1-6 szénatomos alkilcsoportot tartalmaz, 1-6 szénatomos alkil-tio-csoport, -SO3H, -PO₃H és -CO2H csoport lehet.

A gyógyászatilag elfogadható sók szerves és szervetlen savakkal és bázisokkal képzett sók lehetnek. Ilyen sók általában akkor képezhetők, ha az X szubsztituens egy bázikus aminocsoportot tartalmaz, vagy egy aril-alkil-csoport egy bázikus vagy savas csoportot tartalmaz. Előnyös szerves és szervetlen savak például az alábbiak: ecetsav, tejsav, citromsav, borkősav, borostyánkősav, maleinsav, malonsav, glukonsav, hidrogén-klorid, hidrogén-bromid, foszforsav, sa7

létromsav, kénsav, metánszulfonsav és ezekhez hasonló savak. Előnyös szerves és szervetlen savak például az alábbiak: nátrium-sók, kálium-sók, trometamin-sók, trialkil-amin-sók, benzil-amin-sók és ezekhez hasonló savakkal alkotott sók. A megadottak alapján a területen jártas szakember számára nyilvánvalóak az olyan más sók is, amelyeket képezni tudunk.

A találmány magában foglalja a találmány szerinti vegyületek egy vagy több más immunreguláló ágenssel együtt adagolva történő alkalmazását is immunszuppresszió indukálására vagy gyulladásgátló ágensként. Immunreguláló ágensek például nem korlátozó jelleggel, az alábbiak lehetnek: azatioprin, kortikoszteroidok, így például prednizon és metil-prednizolon, ciklofoszfamid, rapamicin, ciklosporin A, FK-506, OKT-3 és ATG.

A találmány szerinti vegyületek ilyen más gyógyszerekkel vagy ágensekkel való kombinálása révén - immunszuppresszió indukálására vagy gyulladásos állapotok kezelésére - a kívánt hatás eléréséhez mindegyik ágensből kevesebbre van szükség. Az ilyen típusú kombinációs kezelést Stepkowski alapozta meg azzal, hogy megfigyelte, hogy rapamicin és ciklosporin A szubterápiás dózisban kombinálva szignifikánsan növelte az átültetett szív túlélési idejét [Transplantation Proc. 23: 507 (1991)].

A találmány szerinti vegyületeket olyan módon állíthatjuk elő, hogy első lépésben a rapamicin gyűrűjét a 24 és 25 pozíciók között bázikus körülmények között felnyitjuk. A reakciót az 1. reakcióvázlaton mutatjuk be. A reakcióban a feltüntetett bázisokon kívül más nitrogéntartalmú bázisokat, például piridint, trietil-amint, imidazolt és ammónium-hidroxidot is használhatunk, amelyek szintén elősegítik a gyűrűnyílási reakciót. Az így kapott (II) képletű vegyületből a feldolgozás során híg savval, például híg ecetsavval, végzett kezeléssel vagy a (II) képletű vegyületet közvetlenül kromatografálva, a (III) képletű 25,26-dehidro-24,25-szekorapamicint (vagy egyszerűen 'szekorapamicin¹-t) állítjuk elő. A (III) képletű vegyület feldolgozásakor azonban kellő óvatossággal kell eljárni, ugyanis a (II) képletű vegyületből túlságosan savas körülmények között a (IV) képletű 2-hidroxi-3,6-diketo-morfolin struktúrát tartalmazó izomer szekorapamicin és egy, a dehidratált szekorapamicinnek megfelelő, (V) képletű spirolakton képződik. A (IV) képletű vegyület kémiai neve 23,25-dezepoxi-15-dezoxo-25,26-didehidro-15,23-epoxi-rapamicin, míg az (V) képletű vegyület teljes kémiai neve: 7-{[6S-[22-(4R-hidroxi-3R-metoxi-lS-ciklohexil)-14R-hidroxi-2S,13R-dimetoxi-3,9S,11R,15,17R,21R-hexametil-12,18-dioxodokoza-3E,5E,15E,19E-pentaenil]-4R-metil-spiro[oxapán-2,3’-tetrahidropirido[2,1-c][l,4]oxazin-1¹,3,4'-trión.

Az (V) képletű vegyületet egyébként közvetlenül szekorapamicinből is előállíthatjuk, ha azt l-[(3-dimetil-amino)-propil]-3-etil-karbodiimid (rövidítve DAEC), hidroxi-benztriazol (HOBT) és N-metil-morfolin elegyével kezeljük. Az említett átalakulásokat a 2. reakcióvázlaton mutatjuk be.

A (III) képletű szekorapamicin két nukleofil centrumot tartalmazó reagensekkel, amelyek a fenti X jelentésének felelnek meg, ismét gyűrűt zár, és a találmány szerinti gyűrűs

vegyületekhez jutunk. Ügy véljük, hogy az első lépésben a nagyobb nukleofilitású centrum Michael típusú addíciós reakcióval a szekorapamicin 25-helyzetéhez kapcsolódik, majd egy nukleofil reakció megy végbe a 23-helyzetű karbonilcsoporttal, amelyet vízvesztés követ, amikoris a találmány szerinti vegyületek képződnek.

A találmány tárgyát képezi továbbá eljárás (I) képletű vegyületek előállítására olyan módon, hogy a (III) képletű szekorapamicinen egy, a fenti -X- szerkezeti egységet és két nukleofil centrumot tartalmazó reagenssel - ahol a két nukleofil centrum egyike kívánt esetben védett formában van jelen - Michael addíciós reakciót végzünk, ha védőcsoportot alkalmaztunk, a védőcsoportot eltávolítjuk, és a kapott vegyületből ciklodehidratálást hajtunk végre. Kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyület 31- és/vagy 42-helyzetű hidroxilcsoportjait funkcionalizáljuk.

Általában, a Michael addíciós reakciót a szakirodalomban részletesen ismertetett, szokásosan alkalmazott reakciókörülmények között végezhetjük. Közelebbről, a Michael reakciót kéntartalmú nukleofilekkel enyhén bázikus körülmények között, például trietil-amin vagy (dimetil-amino)-piridin jelenlétében, oxigénatomot tartalmazó nukleofilek esetében oxigén-anion valamilyen bázissal, például nátrium-hidriddel történő generálásával hajtjuk végre. A Michael reakciót nitrogéntartalmú nukleofilekkel valamilyen bázis, például trietil-amin, vagy egy rézkatalizátor, például réz(I)-klorid jelenlétében végezhetjük, míg szén-nukleofilek esetében kuprátokat alkalmazunk vagy a reakciót más 1,4-Michael addíciós reakciók esetében szokásosan alkalmazott körülmények között végezzük. A Michael-addíciót követő második nukleofil addíciós lépést és dehidratálást valamilyen kapcsoló ágens, például DAEC alkalmazásával segíthetjük elő.

Azokat a vegyületeket, amelyek képletében X jelentése -NR¹- vagy -NOR¹- csoport, a fenti módszer szerint állítjuk elő. Amennyiben második nukleofilként egy alkoholt kell alkalmaznunk, úgy az alkoholt az első Michael addíció folyamán egy megfelelő védőcsoporttal meg kell védeni, így például szilil-éter, THP-éter vagy benzil-éter vagy ezekhez hasonlók formájában, ezt követi a védőcsoport eltávolítása, majd a fent leírt kapcsolás. Ehhez hasonlóan, ha második nukleofilként egy amint használunk, az amin funkció megfelelő védőcsoporttal, például benzil-, tritil-, CBZ- vagy FMOC-csoporttal való védelmével a Michael addícióban a két reakció regiokémiájának irányítását biztosítjuk. Az amin védelmére azonban nincs szükség, ha a Michael addícióban kén-nukleofilt használunk. Egy másik megoldás szerint az amint 'maszkírozott aminként' visszük a reakcióba, és a maszkírozott amin-részből az aminocsoportot az első Michael addíció után alakítjuk ki; így például nitrocsoportot alkalmazhatunk, amelyet az első nukleofil Michael addíciós reakciója után redukálhatunk. Az olyan X csoportok esetében, amelyeknél a második nukleofil kén-nukleofil, úgy a tiolcsoportot egy alkalmas védőcsoporttal kell ellátni. Ilyen védőcsoportokkal kapott származékok a szilil-tioéterek, a benzil- és THP-tio-éterek, valamint ezekhez hasonló vegyületek, amelyek révén megfelelő regioszelektivitást lehet biztosítani. Az X cső portnak megfelelő, a találmány szerinti vegyületek előállításához használt reagensek a kereskedelemben beszerezhetők vagy a szakirodalomban leírt módszerekkel előállíthatok.

A találmány tárgyát képezik továbbá azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben a 31- és/vagy 42-helyzetű hidroxilesöpörtök a rapamicin e helyzetekben történő funkcionalizálására korábban használt csoportokkal funkcionalizáltuk. Ilyen származékok az acilszármazékok, amelyeket a 4 316 885 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban írnak le; fluorozott észterek, amelyeket az 5 100 883 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban írnak le; amid-észterek, amelyeket az 5 118 677 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban írnak le; karbamátok, amelyeket az 5 118 678 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban írnak le; amino-észter-származékok, amelyeket az 5 130 337 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban írnak le; éterek és acetátok, amelyeket az 5 151 413 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban írnak le; amino-acil-észter-származékok, amelyeket a 4 650 803 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban írnak le; szulfonátok és szulfamátok, amelyeket az 5 117 203 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban írnak le; szilil-éter-származékok, amelyeket az 5 120 842 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban írnak le; és szulfonil-karbamát-szármázékok, amelyeket a 07/837 048 számú amerikai egyesült államokbeli találmányi bejelentésben írnak le; a fent felsorolt valamennyi leírást ehelyütt hivatkozásként adjuk meg. A találmány továbbá kiterjed a 31- és/vagy 42-helyzetű hidroxilcsoportok szervetlen észtereire, például foszfát-, nitrát-, szulfinát- és szulfonát-észterekre és hasonlókra, valamint e szervetlen savak szerves észtereire is. E leírás alapján a 31- és/vagy 42-helyzetekben képezhető további észterek a szakember számára nyilvánvalóak. A találmány végül magába foglalja az általános képletű származékoknak más immunreguláló ágensekkel kombinációban való alkalmazását immunszuppresszió indukálására.

A találmány szerinti vegyületek immunszuppresszív hatását in vitro és in vivő módszerekkel vizsgáltuk, amelyek szokásosan alkalmazott farmakológiai próbákat foglalnak magukban, így az in vitro vizsgálatban limfocita proliferációs mérést (rövidítve: LAF), in vivő módszerként pedig a kicsípett bőr-transzplantátum túlélési idő mérést. A találmány szerinti vegyületek immunszuppresszív hatásának vizsgálatára alkalmazott in vitro módszert, a komitogénnel indukált timocita proliferációs (LAF) mérést, az alábbiakban írjuk le röviden.

Közönséges BALB/c törzsbe tartozó egerek tímusz sejtjeit PHA-val és IL-l-gyel 72 órán át tenyésztettük, és a sejtkultúrát az utolsó 6 órában triciált timidinnel pulzáltuk. Az egyes tenyészetekhez különböző koncentrációban rapamicint, ciklosporin A-t vagy vizsgálandó vegyületet adtunk, vagy a tenyésztést ezek nélkül végeztük. A sejteket ezután összegyűjtöttük és a beépült radioaktivitást megmértük. A percenkénti beütésszám kezeletlen kontrolihoz képest kapott és százalékban kifejezett változása alapján határoztuk meg a limfoproliferáció gátlásának mértékét. Minden egyes vizsgált vegyület mellett összehasonlítás céljából a rapamicin hatását is mértük. Valamennyi vizsgált vegyület és a rapamicin esetében IC5Q értékeket határoztunk meg, és a találmány szerinti vegyületekkel, valamint a rapamicinnel kapott eredmények hányadosait is képeztük. A pozitív arány immunszuppressziós hatásra utal. Az egynél nagyobb arányszám azt mutatja, hogy a vizsgált vegyület a rapamicinnél nagyobb mértékben gátolja a timocita proliferációt. A számítást az alábbiak szerint végeztük:

³H-kontroll tímusz sejtek - ³H-rapamicinnel kezelt tímusz sejtek ³H-kontroll tímusz sejtek - ³H-teszt vegyülettel kezelt tímusz sejtek

A találmány szerinti vegyületek jellemző képviselőjét in vivő módszerrel is vizsgáltuk. E kísérletben hím BALB/c donorokból hím C3H(H-2K) egyedekbe ültetett kicsípett bőrtranszplantátum túlélési idejét határoztuk meg. A módszert R.E. Billingham és P.B. Medawar írták le [J. Exp. Brol. 28:385-402 (1951)].

Röviden összefoglalva, úgy jártunk el, hogy a donorból kicsípett bőrtranszplantátumot a fogadó szervezetbe dorzálisan allotranszplantátumként beültettük, s egyúttal ugyanezen a területen izotranszplantátum kontrollt alkalmaztunk.

A befogadó szervezeteket a vizsgálandó vegyületek különböző koncentrációival intraperitoneálisan vagy orálisan kezeltük, és vizsgálati kontrollként rapamicint alkalmaztunk. Kilökődés! kontrollnak a kezeletlen egyedeket tekin. ·· · ;·· · .

. ..· ··:·

..... .

tettük. A transzplantátumot naponta monitoroztuk és a megfigyeléseket a transzplantátum kiszáradásáig és fekete varrat képződéséig folytattuk. Ezt a napot tekintettük a kilökődés napjának. A hatóanyaggal kezelt csoport átlagos transzplantációs túlélési idejét (napok száma ± SD) a kontroll csoporthoz viszonyítottuk. A vizsgálat eredményeként kapott, napokban kifejezett átlagos túlélési időket az

1. táblázatban mutatjuk be. A kezeletlen (kontroll) bőrtranszplantátum általában 6-7 napon belül kilökődik. Az 1. táblázatban szereplő adatokat a vizsgálandó vegyületet 4 mg/kg dózisban alkalmazva kaptuk.

Az 1. táblázatban egy találmány szerinti vegyülettel a fenti két kísérletben kapott eredményeket foglaljuk össze.

1. táblázat

Immunszuppressziós hatás mérése

Vegyület	LAF	Bőr transzplantátum (napok száma ± SD)
IC5Q (nM) arány*
2. példa sze-	5,1⁺ 0,82	9,00 ± 0,63
rinti vegyület
kezeletlen		7,00 ± 0,00
rapamicin	4,2	11,67 ± 0,63

*: a számítást lásd fent.

⁺ : a T-sejt proliferáció gátlása 1 μπιοί/ΐ koncentrációban 96 %, 10 nM koncentráció 77 %.

Az itt leírt, szokásos farmakológiai vizsgálati módszerekkel kapott eredmények így azt mutatják, hogy a találmány • . .·· ; * ....

·’ ·“.:.: * ·

•..... ··;· ···. . .

szerinti vegyületek mind in vitro, mind in vivő immunszuppressziós hatással rendelkeznek. A LAD tesztben nyert pozitív arányszámok a T-sejt proliferáció szuppresszióját és ezáltal a találmány szerinti vegyületek immunszuppressziós hatását demonstrálják. Másrészt megállapítottuk, hogy a bőr-transzplantátum immunszuppresszív ágens alkalmazása nélkül általában 6-7 napon belül kilökődik, így a transzplantátum túlélési idejének hosszabbodása a találmány szerinti vegyületek hatására, szintén a találmány szerinti vegyületek immunszuppressziós hatású szerként való alkalmazhatóságára utalnak.

A fentiekben ismertetett szokásos farmakológiai vizsgáló módszerekkel kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a találmány szerinti vegyületek transzplantációs kilökődés - például vese, szív, máj, tüdő, csontvelő, hasnyálmirigy (sziget-sejtek), szaruhártya, vékonybél és bőr allotranszplantátumok esetében, valamint szívbillentyű xenotranszplantátum esetében - kezelésére vagy megelőzésére; továbbá autoimmun betegségek - például lupusz, reumatoid artritisz, diabétesz mellitusz, miaszténia grávisz és szklerózis multiplex - kezelésére; és gyulladásos betegségek - például pszoriázis, dermatitisz, ekcéma, seborrhea, gyulladásos eredetű bélbetegség, szem uveagyulladás - kezelésére alkalmazhatók.

Miután a találmány szerinti vegyületek a rapamicinhez szerkezetileg hasonlóak és a rapamicinéhez hasonló hatásponttal rendelkeznek, tumorellenes, gombaellenes és proliferációt gátló hatásaik is számításba vehető. Következéskép16 ·!···.*. · **·· >/ ··;· ···« · ·.

• ·» pen, e vegyületeket szolid tumorok, gombás fertőzések, valamint hiperproliferatív érrendszeri betegségek, például resztenózis és ateroszklerózis kezelésére is alkalmazhatjuk.

A fenti farmakológiai vizsgáló módszerekkel kapott eredmények alapján az (I) általános képletű találmány szerinti vegyületeket alkalmazhatjuk továbbá: immunszuppresszió indukálására, valamint transzplantációs kilökődés, hoszt versus graft betegségek, autoimmun betegségek, gyulladásos betegségek, szolid tumorok, gombás fertőzések és hiperproliferatív érrendszeri betegségek kezelésére.

A 2. példa szerinti vegyületet [kémiai neve: 23,25-dezepoxi-23,25-(2-amino-etán-tio)-rapamicin] az 1. példa szerinti vegyületen [25,26-dehidro-24,25-szekorapamicin] át vagy annak egy bázisos addíciós sóján át állítjuk elő, így az 1. példa szerinti vegyületet a 2. példa szerinti vegyület előállításában köztitermékként hasznosítjuk.

A találmány tárgyát képezik továbbá, egy (I) általános képletű vegyületet vagy funkcionalizált származékát vagy gyógyászatilag elfogadható sóját és egy gyógyászatilag elfogadható vivőanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények.

A találmány szerinti vegyületeket önmagukban formuláivá vagy gyógyászati vivőanyaggal készített készítmény formájában adagolhatjuk emlősöknek igény szerint. Vivőanyagként szilárd vagy folyékony vivőanyagot alkalmazhatunk.

Szilárd vivőanyagként egy vagy több anyagot használhatunk, amelyek egyúttal ízesítőanyagként, síkosítóanyagként, oldódást elősegítő anyagként, szuszpendálőanyagként, töltőanyagként, csúsztatóanyagként, kompressziós anyagként, kötőanyagként és szétesést elősegítő anyagként is szerepelhetnek; alkalmazhatunk továbbá kapszulázó anyagot is. Por készítmények esetében a finoman elporított vivőanyagot keverjük össze a finoman elporított hatóanyaggal. Tabletták esetében a hatóanyagot megfelelő arányban a kívánt kompressziós tulajdonságú vivőanyaggal keverjük össze, majd a kívánt alakú és méretű tablettákat képezzük. A por és tabletta készítmények előnyösen 99 %-ig terjedő mennyiségben tartalmaznak hatóanyagot.

Szilárd vivőanyagként például magnézium-sztearátot, talkumot, cukrokat, laktózt, dextrint, keményítőt, zselatint, cellulózt, metil-cellulózt, nátrium-karboxi-metil-cellulózt, polivinilpirrolidint, alacsony olvadáspontú viaszokat és ioncserélő gyantákat használhatunk.

Oldatok, szuszpenziók, emulziók, szirup, elixír és nyomás alatti készítmények előállításához folyékony vivőanyagokat használunk. Úgy járunk el, hogy a hatóanyagot egy gyógyászatilag elfogadható folyékony vivőanyagban, például vízben, valamilyen szerves oldószerben, keverékükben vagy gyógyászatilag elfogadható olajokban vagy zsírokban feloldjuk vagy szuszpendáljuk. A folyékony vivőanyag más alkalmas gyógyászati segédanyagot is tartalmazhat, így például oldódást elősegítő, emulgeáló anyagokat, puffereket, tartósítószereket, édesítő- és ízesítő anyagokat, szuszpendáló anyagokat, töltőanyagokat, színezőanyagokat, viszkozitást szabályzó anyagokat, stabilizáló anyagokat vagy az ozmotikus nyomást szabályzó anyagokat. Orális és parenterális adagolásra alkalmas folyékony vivőanyagok például a következők:

víz (részben a fenti segédanyagokat tartalmazza, így pl. cellulóz-származékokat, előnyösen nátrium-karboxi-metil-cellulóz oldat formájában), alkoholok (mono- és polialkoholok, pl. glikolok) és származékaik, valamint olajok (pl. frakcionált kókuszdióolaj és arachiszolaj). Parenterális készítmények esetében vivőanyagként olajsav-észtert, pl. etil-oleátot és izopropil-mirisztátot is alkalmazhatunk. Parenterális adagolásra alkalmas steril folyadék készítmények esetében steril folyékony vivőanyagot használhatunk. Nyomás alatti készítmények esetében folyékony vivőanyagként halogénezett szénhidrogént vagy más gyógyászatilag elfogadható vivőgázt alkalmazhatunk.

Steril oldat vagy szuszpenziós készítményeket például intramuszkuláris, intraperitoneális vagy szubkután injekció formájában adagolhatunk. A steril oldatokat intravénásán is adagolhatjuk. A hatóanyagot adagolhatjuk orálisan is, folyékony vagy szilárd készítmény formájában.

A találmány szerinti vegyületeket rektálisan is alkalmazhatjuk közönséges kúpok formájában. Intranazális vagy intrabronchiális inhalálásra vagy befúvásra szánt készítmények esetében a találmány szerinti vegyületekből vizes vagy részben vizes oldatot készíthetünk, amelyet aeroszolként használhatunk. A találmány szerinti vegyületeket transzdermálisan is adagolhatjuk. Ez esetben a hatóanyagot és a hatóanyag szempontjából közömbös vivőanyagot - amely a bőrre nem fejt ki toxikus hatást és lehetővé teszi a hatóanyag bőrön át való véráramba jutását - tartalmazó transzdermális tapaszt használunk. Vivőanyagként bármilyen szokásos vivőΜ·

- 19 anyag formát alkalmazhatunk, például krém és kenőcs, valamint paszta és gél készítményeket, valamint okklúziós megoldást is választhatunk. A krém és kenőcs készítmények olaj a vízben vagy víz az olajban típusú viszkózus folyadék vagy félszilárd emulziók lehetnek. A paszta készítmények a hatóanyagot tartalmazó ásványolajban vagy hidrofil ásványolajban diszpergált abszorpciós porokból állhatnak. Különféle okklúziós megoldást alkalmazhatunk a hatóanyag véráramba juttatására, így pl. a hatóanyagot és adott esetben vivőanyagot tartalmazó tárolóedényt egy szemipermeábilis membránnal zárjuk le, vagy egy a hatóanyagot tartalmazó mátrixot használunk. Más okklúziós elrendezés az irodalomból ismert.

A találmány szerinti vegyületeket egy gyógyászatilag elfogadható hordozóanyaggal készített, a hatóanyagból 0,1 és 5 % közötti, előnyösen 2 % mennyiséget tartalmazó oldat, krém vagy balzsam formájában alkalmazhatjuk a gombával fertőzött területre. Az alkalmazandó dózis a készítmény formájától, az adagolási módtól, a tünetek súlyosságától és a kezelt egyéntől függően változik. A szokásos farmakológiai vizsgálatok eredménye alapján a hatóanyag várható napi dózisa 0,1 gg/kg és 100 mg/kg közötti, előnyösen 0,001 és 25 mg/kg közötti lehet. A kezelést általában az adott vegyület optimális dózisánál alacsonyabb dózisban kezdjük, majd a dózist az adott körülmények között elérhető optimális hatás eléréséig emeljük. A pontos orális, parenterális, nazális vagy intrabronchiális dózist a kezelést végző orvos a kezelt betegen végzett megfigyelései alapján állapítja meg. Előnyösen, a gyógyászati készítményt egység dózis formájá- 20 -

bán, például tabletta vagy kapszula alakjában használjuk. Ilyen esetekben a készítményből olyan egységdózisokat készítünk, amelyek a hatóanyag megfelelő mennyiségét tartalmazzák. Az egység dózis formákból együttesen csomagolt készítményeket, például csomagolt porok, fiolák, ampullák, folyadékot tartalmazó előretöltött fecskendők vagy zacskók, állíthatunk össze. Az egység dózis forma például önmagában egy kapszula vagy tabletta lehet, vagy pedig megfelelő számú ilyen készítményt tartalmazó csomag lehet. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül.

1. példa

A módszer

1,8 g (2 mmol) rapamicin 30 ml abszolút etanollal készített oldatához keverés közben 2 ml 1 n nátrium-hidroxid oldatot adunk, és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1 órán át állni hagyjuk. Az oldószert lepároljuk, és a maradékot éter és etil-acetát között megosztjuk. A vizes fázist vákuumban szárazra pároljuk. így 1,4 g (77 %) a cím szerinti vegyület nátrium-sóját kapjuk halványsárga szilárd anyag formájában. Ebből 0,5 g-ot középnyomású folyadékkromatográfiával (töltet: Lichroprep RP-8; mérete 310x25 mm; eluálószer: acetonitril - víz 6:4, áramlási sebesség: 20 ml/perc) további tisztításnak vetünk alá. Hozam; 0,123 g cím szerinti vegyület, szürkés szilárd anyag formájában.

• 4 • V··

ÍH-NMR (400 MHZ, DMSO-dg) 1,552 (s, 3H, CH₃C=C) , 1,695 (s, 3H, CH₃C=C), 2,969 (s, 3H, CH₃O), 3,148 (s, 3H, CH₃O),

3,29 (s, 3H, OCH₃), 6,11-6,14 (d, 1H, J=15 Hz, C=CH), 6,64 (m, 1H, C=CH), 10,0 (széles s, 1H, COOH).

¹³C NMR (400 MHz, DMSO-d₆):d 212,8, 205,8, 199,7, 170,47, 166,64, 151,75, 138,59, 137,3, 135,9, 132,67, 129,9, 128,6, 127,3, 126,3, 98,95.

MS (neg. ion FAB, m/z) : 913 (M)”, 590.

Elemanalízis a θ5₃Η79ΝΟ₃₃+2,5 H₂O képletre:
	C (%) H (%)	N (%)
számított:	63,86; 8,83;	1,46;
talált:	63,85; 8,37;	1,19.
B módszer
1,00 g (1,	09 mmol) rapamicin, 0,146 g	(1,1 ekvivalens)

4-(dimetil-amino)-piridin 1 ml diklór-metánnal készített elegyet egy éjjelen át 40 °C-on keverjük. A reakcióelegyet lehűtjük, etil-acetáttal hígítjuk és híg savval gyorsan mossuk. A szerves fázist vízzel és sóoldattal mossuk, majd nátrium-szulfáton szárítjuk. Szűrjük, majd vákuumban bepároljuk. így a cím szerinti nyersterméket kapjuk, sárga szilárd anyag formájában. A nyersterméket flash oszlopkromatográfiával (töltet: Merek 60 szilkagél, eluálószer: 15 % izopropil-alkoholt tartalmazó metilén-klorid) tisztítjuk, és így a cím szerinti terméket kapjuk, amely azonos az A módszer szerint kapott termékkel.

2. példa

23,25-Dezepoxi-23,25-(2-amino-etántio)-rapamicin

1,2 g (1,3 mmol) 25,26-dehidro-24,25-szekorapamicint és

0,176 g (1,1 ekvivalens) 4-(dimetil-amino)-piridint 5 ml vízmentes metilén-kloridban feloldunk nitrogénatmoszférában. Ezután 0,203 g (2 ekvivalens) 2-merkapto-etil-amint adunk hozzá fecskendővel, majd a reakcióelegyet egy éjjelen át keverjük. Ezt követően etil-acetátot, híg savat és sóoldatot adunk a reakcióelegyhez. Az etil-acetátos fázist elválasztjuk és vákuumban bepároljuk. A kapott 1 g (1,009 mmol) nyersterméket 50 ml vízmentes metilén-kloridban 0 °C-on nitrogénatmoszférában feloldjuk, és az oldathoz 0,976 g (5 ekvivalens) 1-[3-(dimetil-amino)-propil]-3-etil-karbodiimidhidrokloridot, 0,682 g (5 ekvivalens) 1-hidroxi-benztriazol-hidrátot és 0,77 ml (7 ekvivalens) N-metil-morfolint adunk hozzá. A reakcióelegyet éjjelen át keverjük, miközben lassan szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni, majd etil-acetáttal, híg savval és végül sóoldattal kezeljük. A szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és vákuumban bepároljuk. így 1 g nyers cím szerinti vegyületet kapunk. További tisztítást flash kromatográfiával végzünk, és így 0,120 g cím szerinti vegyületet kapunk diasztereomerek keverékeként.

ÍH-NMR (DMSO-dg):<T 8,0-7,2 (jel-többszöröződés, diasztereomer/rotamer amid NH), 6,55-6,33 (m, 2H), 6,30-6,0 (m, 3H), 5,7-5,4 (m, 2H) , 5,4-5,17 (m, 2H), 3,33 (m, 3H metoxi), 3,25-3,11 (m, 3H metoxi), 3,0 (3H metoxi).

13_C NMR (DMSO-dg) (diasztereomerek jelenléte miatt valamennyi jel esetében jel-többszöröződés) :d> 214-211,5,

210-208,5, 200-199, 169,5-168,3, 167-166, 139,9-138,8, 138-135,5, 133,3-132,2, 130,2-129,4, 128-124,4, 99,5. MS (neg. ion FAB, m/z): 972 (M)“, 649, 321.

	- 23 -
Elemanalízis	^a C53H84^N2^O12^S·	0,5 H₂O képletre:
	C (%)	H (%)	N (%)
számított:	64,8;	8,7;	2,85;
talált:	64,4;	8,8;	2,85.

* 4

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. (I) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sóik, ahol a képletben

X jelentése -NR^-CrZr³ (CR⁴R⁵) mS-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)mO-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)mO-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)p-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)p-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -SCR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -SCR²R³(CR⁴R⁵)_mS~, -NOR¹- és -NR¹képletű csoport,

R¹, R², R³, R⁴, R⁵ és R⁶ egymástól független jelentése hidrogénatom; 1-6 szénatomos alkilcsoport; trifluor-metil-csoport; arilcsoport; aril-alkil-csoport; amelyben az alkilrész 1-6 szénatomot tartalmaz; vagy R², R³, R⁴ és R⁵ mindegyike fluoratomot jelent; vagy Ri-R⁶ közül bármelyik kettő együttesen egy 3-6-tagú gyűrűt képez; és abban az esetben, ha több, mint egy R⁴ vagy R⁵ jelentésű csoport van jelen, úgy mindegyikük jelentése azonos vagy különböző lehet;

m jelentése 1-6; és p jelentése 0-6.
2. Az 1. igénypont szerinti olyan (I) általános képletű vegyületek vagy gyógyászatilag elfogadható sóik, ahol a képletben X jelentése -NR^-CR²R³ (CR⁴R^) _mS- képletű csoport.
3. A 2. igénypont szerinti vegyületek vagy gyógyászatilag elfogadható sóik, ahol a képletben R¹, R², R³, R⁴, és R⁵jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport.
4. 23,25-Dezepoxi-23,25-(2-amino-etán-tio)-rapamicin vagy egy gyógyászatilag elfogadható sója.
5. Eljárás immunszuppresszió indukálására emlősökben, azzal jellemezve, hogy az adott emlősnek egy (I) általános képletű vegyület vagy gyógyászatilag elfogadható sója, ahol a képletben

X jelentése -NR^-CR²!*³ (CR⁴R⁵)mS-, -NR¹CR²R³ (CR⁴R⁵)mO-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)mO-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)p-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)p-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)_mNR⁶-,

-SCR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -SCR²R³(CR⁴R⁵)nS-, -NOR¹- és -NR¹képletű csoport,

R¹, R², R³, R⁴, R⁵ és R⁶ egymástól független jelentése hidrogénatom; 1-6 szénatomos alkilcsoport; trifluor-metil-csoport; arilcsoport; aril-alkil-csoport; amelyben az alkilrész 1-6 szénatomot tartalmaz; vagy R², R³, R⁴ és R⁵ mindegyike fluoratomot jelent; vagy R¹-R⁶ közül bármelyik kettő együttesen egy 3-6-tagú gyűrűt képez; és abban az esetben, ha több, mint egy R⁴ vagy R⁵ jelentésű csoport van jelen, úgy mindegyikük jelentése azonos vagy különböző lehet;

m jelentése 1-6; és p jelentése 0-6, immunszuppressziós hatással rendelkező mennyiségét adagoljuk.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az immunszuppressziót transzplantációs kilökődés vagy hőst versus graft betegség megelőzésére vagy kezelésére indukáljuk.

........

* ······*··· • · · · · ·
7. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az immunszuppressziót autoimmun betegségek, gyulladásos betegségek vagy hiperproliferatív érrendszeri betegségek kezelésére indukáljuk.
8. Gyógyászati készítmény, azzal jellemezve, hogy hatásos mennyiségben egy (I) általános képletű vegyületet vagy annak egy gyógyászatilag elfogadható sóját - ahol a képletben

X jelentése -NR^-CR²!*³ (CR⁴R⁵)mS-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)m0-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)mO-, -NR!cR²R³(CR⁴R⁵)p-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)p-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)_mNR⁶-,

-SCR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -SCR²R³(CR⁴R⁵)mS-, -NOR¹- és -NR¹képletű csoport,

R¹, R², R³, R⁴, R⁵ és R⁶ egymástól független jelentése hidrogénatom; 1-6 szénatomos alkilcsoport; trifluor-metil-csoport; arilcsoport; aril-alkil-csoport; amelyben az alkilrész 1-6 szénatomot tartalmaz; vagy R², R³, R⁴ és R⁵ mindegyike fluoratomot jelent; vagy r!-R⁶ közül bármelyik kettő együttesen egy 3-6-tagú gyűrűt képez; és abban az esetben, ha több, mint egy R⁴ vagy R⁵ jelentésű csoport van jelen, úgy mindegyikük jelentése azonos vagy különböző lehet;

m jelentése 1-6; és p jelentése 0-6, és egy a gyógyszerkészítmények előállításánál szokásosan alkalmazott segédanyagot tartalmaz.
9. Eljárás immunszuppresszió indukálására emlősökben, azzal jellemezve, hogy az adott emlősnek egy (I) általános képletű vegyület vagy egy gyógyászatilag elfogadható sója

- ahol a képletben

X jelentése -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)mS-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)mO-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)mO-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)p-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)p-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)_mNR⁶-,

-SCR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -SCR²R³(CR⁴R⁵)ffiS-, -NOR¹- és -NR¹képletű csoport,

R¹, R², R³, R⁴, R⁵ és R⁶ egymástól független jelentése hidrogénatom; 1-6 szénatomos alkilcsoport; trifluor-metil-csoport; arilcsoport; aril-alkil-csoport; amelyben az alkilrész 1-6 szénatomot tartalmaz; vagy R², R³, R⁴ és R⁵ mindegyike fluoratomot jelent; vagy R¹-R⁶ közül bármelyik kettő együttesen egy 3-6-tagú gyűrűt képez; és abban az esetben, ha több, mint egy R⁴ vagy R⁵ jelentésű csoport van jelen, úgy mindegyikük jelentése azonos vagy különböző lehet;

m jelentése 1-6; és p jelentése 0-6 -, és legalább egy további immunreguláló ágens kombinációját immunszuppressziós hatással rendelkező mennyiségben adagoljuk.
10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a másik immunreguláló ágensként azatiopint, kortikoszteroidokat, például prednizont és metil-prednizolont, ciklofoszfamidot, rapamicint, ciklosporin A-t, FK-506, OKT-3 és ATG jelű ágenseket használunk.
11. Gyógyászati készítmény, azzal jellemezve, hogy hatásos mennyiségben egy (I) általános képletű vegyületet • · · vagy annak egy gyógyászatilag elfogadható sóját - ahol a képletben

X jelentése -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)mS-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)mO-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)mO-, -NR^XCR²R³(CR⁴R⁵)p-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)p-, -NR^xCR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)_mNR⁶-,

-SCR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -SCR²R³(CR⁴R⁵)mS-, -NOR¹- és -NR¹képletű csoport,

R¹, R², R³, R⁴, R⁵ és R⁶ egymástól független jelentése hidrogénatom; 1-6 szénatomos alkilcsoport; trifluor-metil-csoport; arilcsoport; aril-alkil-csoport; amelyben az alkilrész 1-6 szénatomot tartalmaz; vagy R², R³, R⁴ és R⁵ mindegyike fluoratomot jelent; vagy R^x-R⁶ közül bármelyik kettő együttesen egy 3-6-tagú gyűrűt képez; és abban az esetben, ha több, mint egy R⁴ vagy R⁵ jelentésű csoport van jelen, úgy mindegyikük jelentése azonos vagy különböző lehet;

m jelentése 1-6; és p jelentése 0-6 -, legalább egy további immunreguláló ágenst és egy a gyógyszerkészítmények előállításánál szokásosan alkalmazott segédanyagot tartalmaz.
12. A 12. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, azzal jellemezve, hogy a másik immunreguláló ágensként azatiopint, kortikoszteroidokat, például prednizont és metil-prednizolont, ciklofoszfamidot, rapamicint, ciklosporin A-t, FK-506, OKT-3 és ATG jelű ágenseket használunk.
13. 25,26-Dehidro-24,25-szekorapamicin vagy egy bázisaddíciós sója.
14. Egy (I) általános képletű vegyület vagy gyógyászatilag elfogadható sója - ahol a képletben

X jelentése -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)mS-, -NR^XCR²R³(CR⁴R⁵)mO-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)mO-, -NR¹CR²R³(CR⁴R⁵)p-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)p-, -NR^XCR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -OCR²R³(CR⁴R⁵)_mNR⁶-,

-SCR²R³(CR⁴R⁵)mNR⁶-, -SCR²R³(CR⁴R⁵)mS-, -NOR¹- és -NR^Xképletű csoport,

R¹, R², R³, R⁴, R⁵ és R⁶ egymástól független jelentése hidrogénatom; 1-6 szénatomos alkilcsoport; trifluor-metil-csoport; arilcsoport; aril-alkil-csoport; amelyben az alkilrész 1-6 szénatomot tartalmaz; vagy R², R³, R⁴ és R⁵ mindegyike fluoratomot jelent; vagy R^x-R⁶ közül bármelyik kettő együttesen egy 3-6-tagú gyűrűt képez; és abban az esetben, ha több, mint egy R⁴ vagy R⁵ jelentésű csoport van jelen, úgy mindegyikük jelentése azonos vagy különböző lehet;

m jelentése 1-6; és p jelentése 0-6 alkalmazása immunszuppresszió indukálására szolgáló gyógyászati készítmény előállítására.
15. Az 1. igénypont bármelyike szerinti vegyület és egy vagy több immunreguláló ágens, amely az alábbi lehet: azatioprin, kortikoszteroidok, például prednizon és metil-prednizolon, ciklofoszfamid, rapamicin, ciklosporin 1, FK-506, OKT-3 és ATG kombinációjának alkalmazása immunszuppresszió indukálására szolgáló gyógyászati készítmény előállítására.