HUT66212A - Stretcher equipment for vehicle safety belts - Google Patents

Description

A találmány tárgya övfeszítő szerkezet járművek biztonsági övéhez, amelynél az övzár a jármű ülésen van rögzítve és az övfeszítő szerkezet az övzárral áll kapcsolatban, a jármű ülésen mozgathatóan ágyazott lassulásérzékeny érzékelő tömeggel, annak mozgása révén kioldódó hajtással.

Azoknál az övfeszítő szerkezeteknél, amelyeket közvetlenül a gépjármű ülésén rendeznek el, általánosan elfogadott gyakorlat szerint a jármű mozgását érzékelő kioldószerkezetet ugyancsak a jármű ülésen helyezik el annak érdekében, hogy ne legyen szükség bonyolult és költséges kábelezésre a jármű felépítménye és az ahhoz képest eltolható jármű ülés között. A kioldószerkezet érzékelő tömege azonban ezekben az

- 2 esetekben nem csupán a jármű mozgásiviszonyainak, hanem azoknak a mozgásviszonyoknak is ki van téve és érzékeli azokat, amelyek egy esetleges ülésállítás során lépnek fel. Kedvezőtlen körülmények között, például a jármű hirtelen erős fékezése alatt végrehajtott ülésállításnál, amikoris a gyorsan előre mozgó ülés a vezetősín valamelyik reteszelési helyzeténél hirtelen megáll, ez a mozgásdinamika meghaladhatja a jármű lassulását érzékelő kioldószerkezet kioldási küszöbértékét és ezzel a biztonsági öv megfeszítését. Az az igyekezet, hogy ilyen esetben a kioldószerkezet érzékelő tömegének blokkolásával meggátoljuk az övfeszítő működésbe lépését a jármű ülés helyzetállító karjának működtetése idejéig nem mindig sikeres, mivel az ülés hirtelen megállása akkor is bekövetkezhet, miután az állítókart már elengedtük.

A találmánnyal célunk olyan övfeszítő szerkezet kialakítása gépjármű biztonsági övékhez, amelynél kizárt a téves működésbe lépés lehetősége a gépjármű ülés jármű felépítményhez viszonyított mozgása alapján és csupán olyan esetben hozható működésbe, ha magának a járműnek a lassulása lép túl egy előre meghatározott határértéket.

A kitűzött feladat megoldása során olyan övfeszítő szerkezetet vettünk alapul, amelynél az övzár a jármű ülésen van rögzítve és az övfeszítő szerkezet az övzárral áll kapcsolatban, a jármű ülésen mozgathatóan ágyazott lassulás érzékeny érzékelő tömeggel, annak mozgása révén kioldódó hajtással. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy az érzékelő tömeg egy olyan első meghatározott jármű lassulás érték fellépéséig biztosított helyzetű, amely kisebb egy olyan második jármű lassulási értéknél, amelynél megtörténik a hajtás kioldása az érzékelő tömeg mozgása révén, és amely az első jármű lassulás érték túllépése esetén kibiztosítódik. Mivel az érzékelő tömeg a jármű normális üzemi állapotában le van biztosítva és csupán akkor kerül kibiztosításra, ha - a jármű ülés jármű felépítményhez viszonyított esetleges mozgásától függetlenül - magának a jármű felépítményének a mozgásállapotbeli változása halad meg egy előre meghatározott határértéket, kizártuk az övfeszítő t

- 3 szerkezet téves kioldásának lehetőségét egy kedvezőtlen körülmények között végrehajtott ülésállítás hatására.

A találmány szerinti övfeszítő szerkezet egy előnyös kiviteli alakja értelmében az érzékelő tömeg kibiztosításához lassulás érzékelő van a jármű felépítményen rögzítve, továbbá, hogy az érzékelő tömeg biztosított helyzetében vezérelhető rögzítő szerkezettel arretálható, továbbá, hogy a lassulás érzékelő hatáskapcsolatban áll a reteszelő szerkezettel, hogy azt az első jármű lassulási érték meghaladása esetén vezérelje és ezzel az érzékelő tömeget kibiztosítsa.

A találmány szerinti övfeszítő szerkezet egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a lassulás érzékelő a jármű felépítményen rögzített házat és abban mozgathatóan ágyazott érzékelő tömeget tartalmaz. A jármű normál üzemi állapotában az övfeszítő szerkezet érzékelőtömegét a reteszelő berendezés biztosítja. Egy esetleges ülésállítás során az érzékelő tömeg akkor is biztosítva marad, ha rendkívül szélsőséges fékezési értékek lépnek fel az ülésnél és ebből következően az övfeszítő szerkezet érzékelő tömegénél is.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a lassulás érzékelő érzékelő tömege szerelési biztosító berendezéssel van a házban arretálva a ház jármű felépítményen történő felszereléséig.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a szerelési biztosító berendezésnek a házon mozgathatóan ágyazott érintőeleme van, amely a ház jármű felépítményen történő felszerelésekor felütközik és a szerelési biztosító berendezés az érzékelő tömeg arretálásának feloldására működteti.

Előnyös továbbá a találmány értelmében, ha a lassulás érzékelő érzékelő tömege bowdenen keresztül van a reteszelő szerkezettel összekötve, ami biztosítja, hogy a kifejlesztett szerkezet robusztus felépítésű, előállítási költségei pedig alacsonyak.

Ugyancsak előnyös, ha az érzékelő tömeg biztosítására olyan reteszkar szolgál, amely nyugalmi helyzetében az érzékelő tömeget biztosítja és az érzékelő tömeg számára olyan arretáló felülettel rendelkezik, amely az első jármű lassú • · · ·

* lási érték eléréséig az érzékelő tömeg szemben fekvő ütközőfelületétől távolságban húzódik.

A találmány szerinti övfeszítő szerkezet egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a reteszkart az első jármű lassulási értéket meghatározó rugóerejű nyomórugó nyugalmi helyzetében előfeszíti.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a lassulás érzékelő érzékelő tömege az érzékelő tömeg jármű lassulás esetén bekövetkező mozgási irányában nyomórugóval van előfeszítve.

A találmány szerinti övfeszítő szerkezet egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a lassulás érzékelő érzékelő tömege billenthetően van a házban ágyazva.

Előnyös végül a találmány szerinti övfeszítő szerkezet olyan kiviteli alakja, amelyben a lassulás érzékelő érzékelő tömege a házban egyenesvonal mentén eltolhatóan van ágyazva.

A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt övfeszítő szerkezet példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az

1.ábra	egy találmány szerinti, jármű ülésen rögzített övfeszítő szerkezet és azzal bovdenen keresztül összekötött, a jármű felépítményéhez rögzített lassulás érzékelő vázlatos perspektivikus nézete, a
2.ábrán	az övfeszítő szerkezet és az azzal bovdenen keresztül összekötött lassulás érzékelő vázlatos részmetszete látható, a
3.ábra	az 1. és 2. ábrán bemutatott lassulásérzékelő metszete és a

• · ·

- 5 4.ábrán a lassulásérzékelő egy további lehetséges kiviteli alakjának metszetét tüntettük fel.

Az olyan övfeszítő szerkezetek, amelyek a gépjármű üléséhez vannak rögzítve és a biztonsági öv övzárával állnak kapcsolatban, a járműiparban már régebben ismertek. így jelen leírásunkban eltekintünk a biztonsági övék valamint azon járműrészek részletes ismertetésétől, amelyek már valamilyen ismert kapcsolatban állnak az ugyancsak ismert övfeszítő szerkezetekkel.

Az 1. ábrán egy úgynevezett mechanikus övfeszítő szerkezetet tüntettünk fel, amelynek hajtását, előfeszített nyomórugó biztosítja. Természetesen jelen találmányunk alapját képező elv más ismert felépítésű és működési elvű övfeszítő szerkezeteknél is használható, különösen az újabban elterjedő félben lévő pirotechnikai hajtású övfeszítő szerkezetekben.

A csatolt ábrákon általánosságban 10 hivatkozási számmal jelölt övfeszítő szerkezet 12 szerelőlapon van felépítve, amely a jelen rajzokon nem látható, de ugyancsak ismert felépítésű jármű ülésen van rögzítve. 16 vezetőhengerben előfeszített 14 nyomórugó helyezkedik el, amelyet a 16 vezetőhengeren billenthetően ágyazott kétkarú 18 kioldóemelő tart előfeszített helyzetben. A 18 kioldó emelő egyik, rövidebb 18a emelőkarjának végén olyan reteszcsapot hordoz, amely a 16 vezetőhenger falában kialkított nyíláson keresztül benyúlik a 16 vezetőhenger belsejébe és amely olyan 20 dugattyú homlokfelületén fekszik fel, amely ugyancsak a 16 vezetőhenger belsejében van megvezetve és amelyhez az előfeszített 14 nyomórugó egyik vége támaszkodik. A 14 nyomórugó másik vége a 16 vezetőhenger hátfalán támaszkodik fel. A 18 emelőkar másik, hosszabb 18b emelőkarja szabad végével a 12 szerelőlappal szilárdan összekötött 24 támasz 22 felfekvő felületén támaszkodik. A 16 vezetőhengerrel a 12 szerelőlapon eltolhatóan ágyazott 26 vezetőtömb van szilárdan összekötve. A 26 vezetőtömbben olyan 28 hosszanti nyílás van ki• 0 · ·· · · ·· • 0 · · · · · • 0 0····· • 0 ······ · ··· · ·0· · ··

- 6 alakítva, amelyben a 12 szerelőlappal mereven összeerősített és vezetőgörgővel ellátott 30 vezetőcsap nyúlik bele.

A 2 0 dugattyúhoz rögzített végű 32 drótkötél a 12 szerelőlapon forgathatóan ágyazott 34 terelőgörgő körül 180°-ot meghaladó mértékben irányt váltva van megvezetve és olyan 36 vasalattal van összekötve, amelyre a biztonsági öv egyébként a rajzon nem látható övzára csatlakozik.

A 16 vezetőhenger szabad vége és a 12 szerelőlap szomszédos vége közé 38 húzórugó van beakasztva. Maga a 16 vezetőhenger az összes hozzá csatlakozó részegységgel és különösen a benne található 14 nyomórugóval együtt a javasolt 10 övfeszítő szerkezet jármű mozgásérzékelő érzékelő tömegét alkotja. A rajzon látható módon ez az egység a 12 szerelőlaphoz képest lineárisan eltolhatóan van ágyazva. Az érzékelő tömeg tehetetlenségi ereje és egy hirtelen járműlassulás következtében létrejövő lineáris eltolódásának iránya megegyezik a normális menetiránnyal, amelyet az 1. ábrán F nyíllal jelöltünk jelképesen. Ennek az érzékelő tömeg tehetetlen tömege által indikált lineáris mozgásnak hat ellen a 38 húzórugó, amely lényegében a 10 övfeszítő szerkezet kioldási küszöbét határozza meg. Ennek az értéknek a meghaladása esetén, például 4-6 g nagyságú járműlassulás esetén a 18 kioldó emelő másik 18b emelőkarjának szabad vége kimozdul a 22 felfekvőfelület peremén túl, úgy, hogy a 18 kioldóemelő, amelyre egyébként a 14 nyomórugó révén nyitóirányú előterhelő nyomaték hat, felszabadul és ugyancsak szabaddá teszi a 20 dugattyút és a 14 nyomórugót. A 14 nyomórugó kitágul, és a 32 drótkötélen és a 36 vasalathoz kapcsolódó övzáron keresztül a laza övrészt kihúzza a biztonsági övből.

A 10 övfeszítő szerkezet érzékelő tömegéhez tartozó 26 vezető tömböt a jármű normál üzemi helyzetében a 12 szerelőlapon billenthetően ágyazott 40 reteszkar biztosítja. Ez a 40 reteszkar kétkarú szögemelőként van kialakítva és egyik 40a karján 42 arretáló felületet tartalmaz, amely a 26 vezető tömb szomszédos végén kiképzett 44 ütközőfelülettől néhány mm-es d távolságban helyezkedik el. Mint az a 2. ábrán megfigyelhető, a 40a emelőkar szabad végével a 26 vezetőtömb • · · « · ·♦···· • · ······ · ··· · · · · · · ·

- 7 egyik oldalfelületén fekszik fel, ami egyben meghatározza a 40 reteszkar nyugalmi helyzetét is. Ebben a nyugalmi helyzetben a 40 reteszkart 46 nyomórugó terheli, amely egyik végével a 40 reteszkar másik 40b emelőkarján és másik végével a 12 szerelőlaphoz rögzített 48 támaszbakon támaszkodik fel. Ezen a 48 támaszbakon egy bovden szerkezet 50 külső köpenye is feltámaszkodik, amelynek belső 52 huzalát a 46 nyomórugó veszi körül és amely huzal ehhez a 40b emelőkarhoz kapcsolódik. Az 50 külső köpenyből és a benne húzódó 52 huzalból álló bowden hozza létre a hatáskapcsolatot a 40 reteszkar által képzett reteszelőszerkezet és az alábbiakban részletesebben is ismertetendő 60 lassulásérzékelő között.

A 60 lassulásérzékelő lényegében a jármű felépítményén rögzített 62 házból és abban 64 csap körül billenthetően ágyazott 66 érzékelőtömegből áll. A bowden 50 külső köpenye 62 ház furatában van rögzítve. A bowden 52 huzalja benyúlik a 62 ház belsejébe és a 66 érzékelő tömeghez van hozzávetőlegesen annak közepén hozzáerősítve. A 62 ház belső oldala és a 66 érzékelőtömeg közé behelyezett 68 nyomórugó tartja az 52 huzalt megfeszített állapotban és határozza meg ily módon a 66 érzékelő tömeg nyugalmi helyzetét. Látható, hogy a bowden 50 külső köpenye és belső 52 huzalja között nincs játék, úgy hogy az 52 huzalnak a bowden áthelyezése által kiváltott esetleges megrövidülése az 50 külső köpenyhez képest automatikusan kiegyenlítődik.

A 62 ház tengelyirányú 70 furatában 72 érintőcsap van eltolhatóan ágyazva. Ezt a 72 érintőcsapot 74 nyomórugó olyan értelemben terheli, hogy szabad vége kinyúlik a 62 házból mindaddig, amíg az nem kerül a jármű felépítmény szemben húzódó 76 szerelő felületén felcsavarozásra. A 72 érintőcsap belső végén olyan 72a reteszzászlóval van ellátva, amely a 66 érzékelőtömeg 66a kivágásába süllyed bele mindaddig, amíg a 72 érintőcsap szabad vége kinyúlik a 62 házból. A 62 ház jármű felépítmény szemben fekvő 76 szerelő felületén történő felszerelését követően a 72a reteszzászló kimozdul a 66 érzékelőtömeg 66a kivágásából és szabaddá teszi a 66 érzékelő tömeg mozgását.

• · · ·

- 8 Az alábbiakban a fent részletesebben ismertetett övfeszítő szerkezet működését írjuk le. A jármű normál üzemi állapotában a 10 övfeszítő szerkezetet a 40 reteszkar biztosítja. 66 érzékelő tömege, különösen az ahhoz csatlakozó 26 vezetőtömb csak olyan mértékben képes elmozdulni, míg 44 ütközőfelülete felütközik a 40 reteszkar 40a emelőkarján kiképzett szemben fekvő 42 arretáló felületen. Ebben az állapotban a 18 kioldóemelő másik 18b emelőkarjának szabad vége még a 22 felfekvőfelületen fekszik fel. így nem lehetséges a 10 övfeszítő szerkezet kioldása. Mivel maga a 10 övfeszítő szerkezet a 12 szerelőlapon a jármű üléshez van rögzítve, 66 érzékelőtömege olyan lassulásoknak is ki van téve, amelyek az ülésnek a jármű felépítményéhez viszonyított állítása során lépnek fel. Ezek a lassulások azonban soha nem válthatják ki a 10 övfeszítő szerkezet működésbe lépését.

A 10 övfeszítő szerkezet kibiztosítását kizárólag a 60 lassulás érzékelő teheti lehetővé. Ez mivel a jármű felépítményéhez van rögzítve, kizárólag a jármű lassulásaira reagál. A 60 lassulásérzékelő a járműben például a jármű ülés alatt úgy van beépítve, hogy a normális menetirány (az 1. és

2. ábrán F nyíl) megfelel annak az iránynak, amelybe a 66 érzékelő tömeg elmozdulása húzóerőt fejt ki az 52 huzalra. Ezt a húzóerőt az 52 huzal továbbítja a 40 reteszkar 40b emelőkarjára és ennek hatására a 40 reteszkar az 1. ábra szerinti esetben az óramutató járásával ellentétes irányban elfordul úgy, hogy 40a emelőkarja kimozdul a 26 vezetőtömb szabad végén kiképzett 44 ütközőfelület útjából. A 40 reteszkar így tehát nem gátolja tovább a 10 övfeszítő szerkezet 66 érzékelő tömegének mozgását, így tehát az kibiztosított állapotba kerül.

Annak, hogy a 66 érzékelő tömeg mozogni tudjon a 62 házban az az előfeltétele, hogy a 72 érintőcsap teljes mértékben benyomódjon a 62 házba, így a 62 házat mindenképpen a jármű felépítményének 76 szerelőfelületén kell rögzítetni. Ellenkező esetben, mint azt a 3. ábrán vázlatosan feltüntettük, a 66 szerzortömeget a 72 érintőcsap 72a reteszzászlója fogva tartja, a 62 ház belsejében. Maga a 10 övfeszítő • · 4» • · · · · · · • · ······ * ·······<· ··· · 4 «« « ··

- 9 szerkezet tehát mindaddig biztosítva van, míg megtörténik a 60 lassulásérzékelő felszerelése a jármű felépítményére. A 40 reteszkarral tehát kétszeresen is biztosítottuk a 10 övfeszítő szerkezetet: egyszer biztosítottuk a 10 övfeszítő szerkezet véletlen kioldását egy kedvezőtlen körülmények között végrehajtott ülésállítás esetén, másrészt biztosítottuk a 10 övfeszítő szerkezet véletlen kioldását a szállítás és felszerelés során bekövetkező erőteljesebb lökések, ütések hatására.

Egy másik ugyancsak előnyös kiviteli alaknál a 60 lassulás érzékelő 66 érzékelő tömege nem billenthetően, hanem egyenes vonalú mozgással eltolhatóan van kialakítva. A 4. ábrán részletesebben is bemutatott 80 lassulás érzékelőnek a jármű felépítményén rögzített hosszúkás 82 háza van, amelyben 84 érzékelő tömeg van a 82 ház hossza mentén csúsztathatóan ágyazva. A 82 ház belső oldala és a 84 érzékelő tömeg egyik vége közé 86 nyomórugó van beiktatva, amely a 84 érzékelő tömeghez rögzített végű 90 bowden 88 huzalját előfeszített helyzetben tartja. Maga a 90 bowden az 1. ábrán látható 10 övfeszítő szerkezethez vezet. A 80 lassulás érzékelő is el van látva szállítási és szerelési biztosítékkal. Arretált állapotban az egyik végével a 82 házon rögzített 92 laprugó a 84 érzékelőtömeg másik végén, a 84 érzékelőtömeg kerülete mentén kiképzett 94 horonyba nyúlik bele. Terhelésmentes állapotban a 82 házból 96 érintőcsap nyúlik ki és a 80 lassulás érzékelő felszerelése után a 92 laprugót kiemeli ebből a 92 horonyból úgy, hogy ezáltal szabaddá teszi a 84 érzékelőtömeg mozgását.

Az a jármű lassulási érték, amelynél megtörténik a 10 övfeszítő szerkezet kibiztosítása, érezhetően alacsonyabbá vált, mint azok a lassulási értékek, amelynél a 10 övfeszítő szerkezetnek működésbe kell lépnie. Járműtípustól függően a 10 övfeszítő szerkezet kioldási küszöbe például 4-6 g tartományban fekszik, míg az a jármű lassulás, amelynél megtörténik magának a 10 övfeszítő szerkezetnek a kibiztosítása, hozzávetőlegesen 2-3 g értékű lehet. A pontos érték nem kritikus, csupán biztonsági okokból és biztonságos mértékben • · · · ♦ * · • · · · · «·4 • · · ·«··« · ··· · *·· · · ·

- 10 kell nagyobbnak lennie, mint a jármű legnagyobb fékezési lassulás értéke.

Azt a küszöbértéket, amelynél megtörténik a 10 övfeszítő szerkezet 60 lassulás érzékelő által engedélyezett kibiztosítása, elsősorban a 46 nyomórugó méretezése határozza meg. Ez azonban ellene hat a 68 nyomórugó erejének, amely lényegesen kisebb erejűre méretezhető.

Az ismertetett övfeszítő szerkezet igen egyszerű eszközökkel biztosított mindenfajta téves működésbe lépés ellen .

Claims (11)

1. Övfeszítő szerkezet járművek biztonsági övéhez, amelynél az övzár a jármű ülésen van rögzítve és az övfeszítő szerkezet az övzárral áll kapcsolatban, a jármű ülésen mozgathatóan ágyazott lassulás érzékeny érzékelő tömeggel, annak mozgása révén kioldódó hajtással, azzal jellemezve, hogy az érzékelő tömeg (66, 84) egy olyan első meghatározott jármű lassulás érték fellépéséig biztosított helyzetű, amely kisebb egy olyan második jármű lassulási értéknél, amelynél megtörténik a hajtás kioldása az érzékelő tömeg mozgása révén, és amely az első jármű lassulás érték túllépése esetén kibiztosítódik.

2. Az 1. igénypont szerinti övfeszítő szerkezet azzal jellemezve, hogy az érzékelő tömeg kibiztosításához lassulás érzékelő (60) van a jármű felépítményen rögzítve, továbbá, hogy az érzékelő tömeg biztosított helyzetében vezérelhető rögzítő szerkezettel arretálható, továbbá, hogy a lassulás érzékelő (60) hatáskapcsolatban áll a reteszelő szerkezettel, hogy azt az első jármű lassulási érték meghaladása esetén vezérelje és ezzel az érzékelő tömeget kibiztosítsa.

3. A 2. igénypont szerinti övfeszítő szerkezet azzal jellemezve, hogy a lassulás érzékelő (60) a jármű felépítményen rögzített házat (62) és abban mozgathatóan ágyazott érzékelő tömeget (66) tartalmaz.

4. A 3. igénypont szerinti övfeszítő szerkezet azzal jellemezve, hogy a lassulás érzékelő (60) érzékelő tömege (66) szerelési biztosító berendezéssel (72a) van a házban (62) arretálva a ház (62) jármű felépítményen történő felszereléséig.

5. A 4. igénypont szerinti övfeszítő szerkezet azzal jellemezve, hogy a szerelési biztosító berendezésnek (72a) a házon (62) mozgathatóan ágyazott érintőeleme (72) van, amely a ház (62) jármű felépítményen történő felszerelésekor felütközik és a szerelési biztosító berendezés (72a) az érzékelő tömeg (66) arretálásának feloldására működteti.

6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti övfeszítő szerkezet azzal jellemezve, hogy a lassulás érzékelő (60) érzékelő tömege (66) bowdenen (50, 52) keresztül van a reteszelő szerkezettel (40) összekötve.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti övfeszítő szerkezet azzal jellemezve, hogy az érzékelő tömeg biztosítására olyan reteszkar (40) szolgál, amely nyugalmi helyzetében az érzékelő tömeget biztosítja és az érzékelő tömeg számára olyan arretáló felülettel rendelkezik, amely az első jármű lassulási érték eléréséig az érzékelő tömeg szemben fekvő ütközőfelületétől (44) távolságban (d) húzódik.

8. A 7. igénypont szerinti övfeszítő szerkezet azzal jellemezve, hogy a reteszkart (40) az első jármű lassulási értéket meghatározó rugóerejű nyomórugó (46) nyugalmi helyzetében előfeszíti.

9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti övfeszítő szerkezet azzal jellemezve, hogy a lassulás érzékelő (60) érzékelő tömege (66) az érzékelő tömeg (66) jármű lassulás esetén bekövetkező mozgási irányában (F) nyomórugóval (68) van előfeszítve.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti övfeszítő szerkezet azzal jellemezve, hogy a lassulás érzékelő (60) érzékelő tömege (66) billenthetően van a házban (62) ágyazva .

11. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti övfeszítő szerkezet azzal jellemezve, hogy a lassulás érzékelő (80) érzékelő tömege (84) a házban (82) egyenesvonal mentén eltolhatóan van ágyazva.