HUT65692A

HUT65692A - Process for preparing crosslinked polymeric matrix, that are capable of sequestring bile acids and pharmaceutical compositions containing them

Info

Publication number: HUT65692A
Application number: HU9303476A
Authority: HU
Inventors: Robert Lee Albright; Larry Wayne Steffier; Eric Clyde Peters
Original assignee: Rohm & Haas
Priority date: 1992-12-21
Filing date: 1993-12-07
Publication date: 1994-07-28
Also published as: HU9303476D0; NO934489D0; DE69315319T2; EP0606742A1; NO934489L; US5451397A; DE69315319D1; BR9305160A; AU5219993A; KR940013515A; EP0606742B1; DK0606742T3; JPH06192129A; CN1103871A; ATE160364T1; PH30119A; FI935496A0; CA2111631A1; FI935496A; ES2109445T3

Description

^Z EPESAV -SDEKVDaÍ 1HÁLÓSBÉR, EZT TARTÁLMAZŐ~GYOGYASZATI ~

KÉSZÍTMÉNY/^BS^LJÁRÁS- ELŐÁLLÍTÁSÁRA

Rohm and Haas Company, Independence Mail West, Philadelphia, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok

Feltalálók:

STEFFIER Larry Wayne, Cherry Hill, N.J.,

ALBRIGHT Róbert Lee, Churchville, PA.,

PETERS Eric Clyde, Landsdale,

A bejelentés napja: 1993. 12.

Elsőbbsége: 1992. 12.

PA. ,

Amerikai Egyesült Államok 07 .

21. (994 026)

Amerikai Egyesült Államok

78599-5402 Sí

A találmány epesav szekvesztrálószerre, ezt tartalmazó gyógyászati készítményre, és ennek előállítására vonatkozik.

Ismeretes, hogy a koleszterin magasabb koncentrációi a vérplazmában a szívkoszorúér betegségek fő rizikó faktorát képezik emberben, és hogy a plazma koleszterinszintjének csökkentésére a szívkoszorúér betegségek kockázatát csökkenti.

A koleszterin egy zsíroldékony szteroid, amely a májban szintetizálódik, és a szervezetbe a táplálékfelvétellel is bekerül. A koleszterin a vérplazmában részben szabad szteroid, részben lipid formájában van jelen, amelyben a szteroid zsírsavakkal van észterezve, és koleszterin-származékok, például epesavak bioszintézisének kiindulási anyagát képezi. Az epesavak, például a kolsav és dezoxikolsav szteroid vegyületek, amelyek koleszterinből szintetizálódnak a májban, és a máj és a gasztrointesztinális rendszer közötti keringésbe a glicin és taurin aminosavakkal alkotott konjugátűmként visszajutnak. Az epesavak elősegítik a bélben a zsírok emésztését.

A plazma koleszterinszintek dinamikus egyensúlyt tükröznek a plazma koleszterinszintet növelő faktorok, azaz a koleszterin felvétele és bioszintézise, és a plazma koleszterinszintet csökkentő faktorok, azaz a koleszterin egyéb vegyületekké való átalakulása és a koleszterin-származékok szervezetből való kiürülése között.

A plazma koleszterinszintjének szabályozása sikeresen megoldható például a táplálkozás módosításával, azaz a magas koleszterintartalmú táplálékok felvételének csökkentésével és a nagy zsírtartalmú táplálékok felvételének minimalizálásával, valamint a koleszterin bioszintézisének gátlásával és a szer vezetből távozó epesavak mennyiségének növelésével.

Ismertek olyan szemcsés gyanták, például a kolesztiramin (3 383 281 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) és a kolesztipol (3 383 281 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), amelyek képesek epesavak szekvesztrálására. Ezek a gyanták orálisan adagolva emlősöknek a bélben lévő epesav-konjugátumokkal komplexeket képeznek, és hatékonyan gátolják az epesavak reszorpcióját a bélből. Ezután a gyanta és a szekvesztrált epesavak a széklettel kiürülnek a szervezetből, ezáltal növelik azt a sebességet, amellyel az epesavak a szervezetből eltávoznak. Egyéb faktorok, amelyek azonos mértékben növelik az epesavak szervezetből való eltávozásának sebességét, azáltal képesek a plazma koleszterinszintjét csökkenteni, hogy az epesavak konstans koncentrációjának biztosítására felgyorsítják a koleszterin konverzióját epesavakká. Ehhez a fokozott mértékű epesav-szintézishez a koleszterin egy része úgy biztosítódik, hogy a vérplazmából eltávozik a koleszterin.

Az epesav szekvesztrálószereket különböző formákban orálisan adagolják. Leggyakrabban valamilyen táplálékkal összekeverve juttatják be a szekvesztrálószereket a szervezetbe .

Az ismert epesav szekvesztrálószerek szérum koleszterinszintet csökkentő hatásos dózisa emberben rendszerint mintegy 10-15 g/nap, adott esetben ez a dózis napi mintegy 50 g-ra növelhető. A szemcsés epesav szekvesztrálószer gyantákat elfogyasztása kellemetlen lehet, különösen akkor, ha nagyobb dózisok szükségesek. Nem kívánatos mellékreakciók, például puffadás, gázképződés, székrekedés és hasmenés is gyakoriak azon betegek között, akiknek ilyen gyantákat adnak.

A gyógyászatilag hatékony epesav szekvesztrálószerek adagolásával járó kellemetlen mellékhatások minimalizálására számos kísérlet történt. Ezek során kifejlesztettek olyan szekvesztrálószereket, amelyek a kolesztiraminhoz és kolesztipolhoz viszonyítva nagyobb epesav szekvesztráló képességgel rendelkeznek, ezért kisebb dózisokban adagolva is képesek a szérum koleszterinszintet csökkenteni, mint amely dózisok a kolesztiraminból és kolesztipolból jelenleg szükségesek.

A találmány szerinti szekvesztrálószer vagy gyógyászatilag elfogadható sója egy térhálós polimer mátrixból

- amely hosszanti mátrixelemeket és a hosszanti mátrixelemeket keresztkötő térhálósító mátrixelemeket tartalmaz olyan mennyiségben, amely a szekvesztrálószert vízoldhatatlanná teszi - és a hosszanti mátrixelemekhez kapcsolódó elágazás elemekből áll, a hosszanti mátrixelemek és a kapcsolódó elágazás elemek ismétlődő egységeket tartalmazó polimer láncokból vannak kialakítva, amely láncokban egy (I) általános képletű egység ismétlődik - ahol jelentése hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkil

A *2 csoport;

jelentése 4--CHR4—)-_a, vagy «Η-CHR4—^-NRgH’e^CHRg-Fd;

jelentése

T⁷ vagy ---N⁺---Rg ; és

R₉

R3, R4, R5, Rg, R7, Rg és R₉ jelentése egymástól függetlenül s

hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport;

a	értéke	1	és	20	közötti	egész	szám;
b	értéke	1	és	10	közötti	egész	szám;
d	értéke	1	és	10	közötti	egész	szám, és
e	értéke	1	és	5	közötti	egész	szám -

és a térhálósító mátrixelemek szerkezete a (II) vagy (III) általános képlettel jellemezhetők - ahol jelentése 4-CHRn~)»g vagy -H~CHR₁₁-4-h-0^J4k4*CHR₁₂-4“i;

jelentése

-0- vagy j elentése feniléncsoport, (1-4 szénatomos)alkil-fenilén-csoport vagy benzol-triil-csoport;

R10, ^Rll' ^R12 ®^{s r}14 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport, és értéke 2, ha F jelentése fenilén- vagy (1-4 szénatomos)alkil-fenilén-csoport, vagy

f	értéke	3,	ha	. F	jelentése benzol-triil-csoport;
g	értéke	1	és	20	közötti	egész szám;
h	értéke	1	és	10	közötti	egész szám;
i	értéke	1	és	10	közötti	egész szám; és
k	értéke	1	és	5 :	közötti	egész szám -

mimellett a szekvesztrálószer 1,0 tömeg%-nál kevesebb vízzel extrahálható polimert tartalmaz.

A találmány továbbá epesav szekvesztrálószerre vonatkozik, amely egy (IV) általános képletű első monomer

- a képletben

J

^R2 jelentése vagy ^R8 ' ^Rl<

R3, R7, Rg és Rg jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport, és értéke 1 és 10 közötti egész szám és egy (V) vagy (VI) általános képletű második monomer - a képletekben jelentése

4-CHR_1:L-4g vagy «H-CHRi₁H-h-O^k^CHR₁₂-4-i ;

jelentése

-O- vagy j elentése feniléncsoport, (1-4 szénatomos)alkil-fenilén-csoport vagy benzol-triil-csoport;

^R10' ^Rll< ^r12 ®^{s r}14 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport, és értéke 2, ha F jelentése fenilén- vagy (1-4 szénatomos) alkil-fenilén-csoport, vagy

f	értéke 3,	ha F jelentése benzol-triil-
9	értéke 1	és 20 közötti egész szám;
h	értéke 1	és 10 közötti egész szám;
i	értéke 1	és 10 közötti egész szám; és
k	értéke 1	és 5 közötti egész szám -

csoport;

elegyének térhálós polimerizációs terméke vagy annak gyógyá szatilag elfogadható sója;

és a szekvesztrálószer 1,0 tömeg%-nál kevesebb vízzel extra hálható polimert tartalmaz.

A találmány tárgya továbbá eljárás epesav szekvesz-

trálószerek előállítására oly módon, hogy egy fent definiált monomer elegyet polimerizálunk.

A találmány szerinti epesav szekvesztrálószerek egy térhálós monomer mátrixot tartalmaznak, előnyösen szemcsés formában és a mátrixhoz kapcsolva polimer elágazásokat tartalmaznak, amely elágazások mind hidrogén kötőhelyet, mind egy ionos kötőhelyet hordoznak.

A találmány tárgyát képezik továbbá gyógyászati készítmények is, amelyek egy fenti szekvesztrálószer gyógyászatilag hatásos mennyiségét és egy gyógyászatilag elfogadható hordozót tartalmaznak.

A találmány tárgya továbbá eljárás plazma koleszterinszintjének csökkentésére emlősökben, amelynek jellemzője, hogy a találmány szerinti szekvesztrálószer - például szemcsés szekvesztrálószer - gyógyászatilag hatásos mennyiségét orálisan adagoljuk az emlősnek. A találmány szerinti szekvesztrálószert előnyösen mintegy 2 mg és mintegy 125 mg/nap/testtömeg kg dózisban adjuk a kezelendő emlősnek.

A leírásban 1-8 szénatomos alkilcsoport alatt egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot értünk, amely 1-8 szénatomot tartalmaz, ilyen például a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, izobutil-, terc-butil-, neopentil-, tere—pentil-, hexil-, terc-hexil-, heptil- vagy oktilcsoport.

Feniléncsoport alatt 6 szénatomot tartalmazó aromás gyűrűs kétértékű csoportot értünk.

(1-4 szénatomos)alkil-fenilén-csoport alatt egy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált 6-tagú aromás gyűrűs kétértékű csoportot értünk, például metil-fenilén- vagy etil8 —fenilén-csoportot.

Benzol-triil-csoport alatt 6 szénatomot tartalmazó aromás gyűrűs háromértékű csoportot értünk.

Az ábra sematikusan mutatja a találmány szerinti epesav szekvesztrálószert, látható a térhálós polimer mátrix egy része és a polimer mátrixhoz kapcsolódó polimer elágazások.

Az ábra sematikusan mutatja a polimer mátrix és a kapcsolódó elágazások mikroszerkezetét. A 2 térhálós polimer mátrix 4 hosszanti mátrixelemeket és 6 térhálósító mátrixelemeket tartalmaz. A 4 hosszanti mátrixelemek és a 6 térhálósító mátrixelemek a 8 csomópontokon kapcsolódnak össze, és háromdimenziós polimer térhálót képeznek, és ezáltal a 2 polimer mátrixon belül a közbenső tér egymásba áthatoló hálózatát alkotják. A hosszanti mátrixelemekhez kapcsolódnak a 10 elágazások.

Egy előnyös kiviteli alakban a 4 hosszanti mátrixelemeket és a hozzájuk kapcsolódó 10 elágazásokat monomer egységekből álló láncok alkotják, amely monomer egységek (I) általános képletében

Rí jelentése hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport ;

jelentése 4—CHR₄—>_a, vagy 44-CHR₄-4b-^NR6~+e^^—CHR5—>d<’

R2 jelentése vagy

R₉

Rs

R3, R₄, R5, Rg, R₇, Rq és Rg jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport;

a	értéke	1	és	20	közötti	egész	szám;
b	értéke	1	és	10	közötti	egész	szám;
d	értéke	1	és	10	közötti	egész	szám,
e	értéke	1	és	5 :	közötti 1	egész	szám.

és

Egy találmány szerinti előnyös kiviteli alakban ^Ri ^R2 jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport;

jelentése -4-CHR4— /^R? jelentese ^r8

R₄ jelentése hidrogénatom;

^R7 és

R3 jelentése metilcsoport, és értéke 2 és 6 közötti egész szám, előnyösen 3.

Egy további előnyös kiviteli alakban a térhálósító mátrixelemek (II) vagy (III) általános képlettel jellemezhetők, ahol

D jelentése 4— CHR]_]_—hg vagy 44—CHRn-4h-0—]·]ς4—CHRi2*hi;

Ϊ

E jelentése -0- vagy -N-C^r14

F jelentése fenilén-, (1-4 szénatomos)alkil-fenilénvagy benzol-triil-csoport;

^R10< ^Rll> ^r12 θ^{Ξ R}14 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport, és f értéke 2, ha F jelentése fenilén- vagy (1-4 szénatomos) alkil-fenilén-csoport, vagy f értéke 3, ha F jelentése benzol-triil-csoport;

g értéke 1 és 20 közötti egész szám;

• · ·

h	értéke 1 és
i	értéke 1 és
k	értéke 1 és
	Egy további

közötti egész szám;

közötti egész szám.

előnyös kiviteli alakban a térhálósító mátrixelemek (II) általános képletű elemeket jelentenek, ahol jelentése «(-CHRn-^-g;

jelentése f

-y-c^r14

Rio jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport;

^R10 és

Egy nagyon előnyős kiviteli alakban ^R1 jelentése hidrogénatom vagy még előnyösebben metilcsoport;

jelentése 4-CHR4'4_a;

^R2 j elentése

R?

^r8

R₄ jelentése hidrogénatom;

R?

és

Rg jelentése metilcsoport, és értéke 2 és 6 közötti egész szám, legelőnyösebben 3;

a térhálósító elemek (III) általános képletében jelentése -HHR_n-)g;

jelentése

-L.

I ^r14 ^Rio jelentése metilcsoport;

• 4 «· · · · » . _t · « 4 · ««· • « · ·· «♦♦··

- 11 Rll és ^r14 jelentése hidrogénatom; és g értéke 1 és 12 közötti egész szám, legelőnyösebben 6.

Egy további előnyös kiviteli alakban a keresztkötő elemek (III) általános képletében F jelentése feniléncsoport ,· és f értéke 2.

A találmány szerinti szekvesztrálószerekben a keresztkötések mennyisége tetszőleges lehet, amennyiben azok a szekvesztrálószert vízben oldhatatlanná teszik, miközben megmarad epesav szekvesztráló képessége. A keresztkötések mennyisége előnyösen a lehető legkisebb mennyiség, amely elegendő ahhoz, hogy a szekvesztrálószert vízben oldhatatlanná tegye, miközben epesav szekvesztráló hatékonysága nagy marad.

A találmány szerinti szekvesztrálószer vizes közegbe merítve a nedvességtől duzzad, és a teljesen hidratált szekvesztrálószerből származó minta nedvességtartó kapacitásának mérése a minta térhálósságának mértékére szolgáltat egy indexet. A leírásban nedvességtartó kapacitás alatt a szekvesztrálószer teljesen hidratált mintájának tömegveszteségét értjük 105 °C körüli hőmérsékleten való szárítás során, amelyet a hidratált szekvesztrálószer tömegének százalékaként fejezünk ki. A találmány szerinti szekvesztrálószer nedvességtartó kapacitásának mérésére szolgáló előnyös eljárást a

27. példában ismertetjük.

A találmány szerinti szekvesztrálószer nedvességtartó kapacitása előnyösen mintegy 20%-nál nagyobb, még előnyösebben mintegy 50%-nál nagyobb, legelőnyösebben mintegy 70-97%-nál nagyobb a hidratált szekvesztrálószer tömegére vonatkoztatva.

A nem-térhálós poli (dimetil-amino-propil-metakrilamid) erősen csökkenti ugyan a plazma koleszterinszintjét, azonban patkányoknak, majmoknak és kutyáknak orálisan adagolva toxikusnak mutatkozott.

A találmány szerinti térhálós epesav szekvesztrálószer kevésbé toxikus az emlősök bél nyálkahártyájára nézve, mint a lináris, azaz nem-térhálósított poli (dimetil-amino-propil-metakrilamid).

A találmány szerinti epesav szekvesztrálószerek nem térhálós analógjainak toxicitását figyelembe véve, a találmány szerinti szekvesztrálószernek vízben extrahálható nem-térhálós polimer vagy oligomer maradékoktól lényegében mentesnek kell lennie. A találmány szerinti szekvesztrálószer előnyösen mintegy 1 tömeg%-nál kevesebb, még előnyösebben mintegy 0,5 tömeg%-nál kevesebb vízzel extrahálható, nem-térhálós polimer vagy oligomer maradékot tartalmaz.

A találmány szerinti szekvesztrálószer előnyösen lényegében mentes a vízzel extrahálható reagálatlan monomer maradékoktól is. Még előnyösebb, ha a találmány szerinti szekvesztrálószer 50 ppm-nél kevesebb vízzel extrahálható reagálatlan monomert tartalmaz. Legelőnyösebben a vízzel extrahálható reagálatlan monomer maradékok mennyisége a találmány szerinti szekvesztrálószerben mintegy 10 ppm-nél kisebb.

A találmány szerinti szekvesztrálószer anioncserélő kapacitása előnyösen nagyobb, mint mintegy 3 milliekvivalens/gramm száraz polimer (mek/g) , még előnyösebben nagyobb, mint 4 mek/g. Egy igen előnyös kiviteli alakban a találmány szerinti szekvesztrálószer anioncserélő kapacitása mintegy • .··. :

V » · * ♦ • · « ♦ 4 · ·

- 13 5 mek/g - 6 mek/g.

Abban az esetben, ha R₂ jelentése aminocsoport, az összes aminocsoportok nagy része, például mintegy 55-80%-a protonéivá van in situ az emlősök bélrendszerében pH 7,2 értéken, és az ilyen protonált aminocsoportok stabil pozitív töltést biztosítanak.

Egy előnyös kiviteli alakban a találmány szerinti szekvesztrálószer szemcsés formában van. A szekvesztrálószer előnyösen hidratált, azaz vízben duzzadt szemcséinek átlagos részecskeátmérője mintegy 10 mikron és mintegy 400 mikron közötti. Egy nagyon előnyös kiviteli alakban a szekvesztrálószer hidratált szemcséinek átlagos részecskeátmérője mintegy 10 mikron és mintegy 200 mikron közötti.

A találmány szerinti epesav szekvesztrálószert előnyösen etilénesen telítetlen kötést tartalmazó monomerek elegyének szabad gyökkel iniciált precipitációs polimerizálásával állítjuk elő vizes fázisból. A kicsapódó polimer duzzadásának csökkentésére vizes fázisként előnyösen sóoldatot alkalmazunk.

Egy előnyös kiviteli alakban a találmány szerinti szekvesztrálószer egy molekulánként egy etilénesen telítetlen kötést tartalmazó első monomer és egy molekulánként két vagy több etilénesen telítetlen kötést tartalmazó második monomer szabad gyökös kopolimerizálásának térhálósított reakcióterméke. A szekvesztrálószer hosszanti mátrixelemeit és a kapcsolódó elágazásokat az első monomerből származó ismétlődő egységek láncai alkotják, és a szekvesztrálószer térhálósító elemei a második monomerből származnak.

«

- 14 Egy igen előnyös kiviteli alakban az első monomer szerkezete a (IV) általános képlettel jellemezhető, ahol Rl, R₂, R3 és a jelentése a fent megadott.

A találmány értelmében első monomerként alkalmas vegyületek például az amino-(1-8 szénatomos)alkil-akrilamidok és amino-(1-20 szénatomos)alkil-metakrilamidok, mint például az amino-metil-akrilamid és amino-etil-metakrilamid; (1-8 szénatomos)alkil-amino-(1-20 szénatomos)alkil-akrilamidok és (1-8 szénatomos)alkil-amino-(1-20 szénatomos)alkil-metakrilamidok, például metil-amino-etil-akrilamid és metil-amino—etil-metakrilamid; di(l-8 szénatomos)alkil-amino-(1-20 szénatomos) alkil-akrilamidok és di(l-8 szénatomos)alkil-amino-(1-20 szénatomos)alkil-metakrilamidok, például dietil-amino—etil-akrilamid, dietil-amino-propil-metakrilamid, dimetil—amino-etil-akrilamid, dimetil-amino-etil-metakrilamid, dimetil -amino-propil-akrilamid, dimetil-amino-propil-metakrilamid, dimetil-amino-butil-akrilamid, dimetil-amino-butil-metakrilamid, dimetil-amino-pentil-akrilamid, dimetil-amino—pentil-metakrilamid, dimetil-amino-hexil-akrilamid és dimetil—amino-hexil-metakrilamid; és tri(l-8 szénatomos)alkil—ammónio-(1-20 szénatomos)alkil-akrilamidok és tri(l-8 szénatomos) alkil-ammónio-(1-20 szénatomos)alkil-metakrilamidok, például trimetil-ammónio-etil-akrilamid és trimetil-ammónio—propil-metakrilamid, valamint ezek elegyei.

Az első monomer előnyösen di(l-8 szénatomos)alkil-amino-(1-20 szénatomos)alkil-akrilamid, vagy di(l-8 szénatomos) alkil-amino- (1-20 szénatomos)alkil-metakrilamid. Az első monomer még előnyösebben dimetil-amino-(2-6 szénatomos)al15 kil-akrilamid vagy dimetil-amino-(2-6 szénatomos)alkil-métákrilamid, azaz dimetil-amino-etil-akrilamid, dimetil-amino—etil-metakrilamid, dimetil-amino-propil-akrilamid, dimetil—amino-propil-metakrilamid, dimetil-amino-butil-akrilamid, dimetil -amino-bútil-metakrilamid, dimetil-amino-pentil-akrilamid, dimetil-amino-pentil-metakrilamid, dimetil-amino-hexil—amid, dimetil-amino-hexil-metakrilamid, illetve ezek elegye. Az első monomer legelőnyösebben dimetil-amino-propil-metakrilamid .

A találmány értelmében első monomerként alkalmas dimetil -amino-propil-metakrilamid és trimetil-ammónio-propil-metakrilamid kereskedelmi forgalomban kaphatók. Azok az első monomerként alkalmazható vegyületek, amelyek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, szokásos eljárásokkal előállíthatok. Az amino-alkil-akrilamidok és amino-alkil-metakrilamidok például akrilamid vagy metakrilamid bázis katalizálta amino-alkilezésével állíthatók elő. Az alkil-amino-alkil-akrilamidok és alkil-amino-alkil-metakrilamidok a megfelelő amino-alkil-akrilamid vagy amino-alkil-metakrilamid alkilezésével állíthatók elő. A dialkil-amino-alkil-akrilamidok és dialkil-amino-alkil—metakrilamidok például dialkil-amino-alkil-aminból állíthatók elő akriloil-kloriddal vagy metakriloil-kloriddal dimetil—formamidban végzett kezeléssel piridin és egy sósavmegkötőszer alkalmazásával. A trialkil-ammónio-alkil-akrilamidok és trialkil-ammónio-alkil-metakrilamidok például a megfelelő dialkil -amino-alkil -akrilamidok vagy dialkil-amino-alkil-metakrilamidok alkilezésével állíthatók elő, alkil-halogeniddel végzett kezeléssel. Ügy is eljárhatunk, hogy az első és a • *· ** f ·· *f · · • « «»4 * * ® * ' · · · > · ··· ··· *<» «·«V

- 16 második monomer térhálós reakciótermékét - amely dialkilamino-alkil—akrilamidból vagy dialkil-amino-alkilmetakrilamidból származó monomer egységeket tartalmaz - egy alkil-halogeniddel kezeljük a megfelelő trialkil-ammóniovegyület előállítására.

Egy előnyös kiviteli alakban a második monomer az (V) vagy (VI) általános képlettel jellemezhető, a képletekben D, E, F, Rio» ^Rll, ^r12' ^r14» ^f' 9' h, i és k jelentése a fent megadott.

Az (V) általános képletű monomer vegyületek közé tartoznak például a alkilénglikol-divinil-éterek, mint például dietilénglikol-divinil-éter, az (1-20 szénatomos)alkilén-bisz(akrilamid)-ok és (1-20 szénatomos)alkilén-bisz(metakrilamid)-ok, például az N,N¹-etilén-bisz(akrilamid) és Ν,Ν’-hexametilén-bisz(metakrilamid).

(VI) általános képletű monomer vegyületek közé tartozik például a divinil-benzol, trivinil-benzol, divinil-toluol és divinil-etil-benzol, előnyös a divinil-benzol.

A második monomer előnyösen egy (1-20 szénatomos)alkilén-bisz (akrilamid) vagy egy (1-20 szénatomos)alkilén-bisz(metakrilamid) . A második monomer még előnyösebben (1-12 szénatomos ) alkilén-bisz (akrilamid) vagy (1-12 szénatomos)alkilén—bisz(metakrilamid), még előnyösebben N,Ν'-propilén-bisz(akrilamid) , N,N'-butilén-bisz(akrilamid), N,Ν'-pentametilén-bisz(akrilamid) , N,Ν'-hexametilén-bisz(akrilamid), N,N'—heptametilén-bisz(akrilamid), N,N'-oktametilén-bisz(akrilamid), N, Ν'-dekametilén-bisz(akrilamid), N,Ν'-dodekametilén-bisz(akrilamid) , N,N'-propilén-bisz (metakrilamid), N,Ν'-butilén-

·· ·· ··< » « · · —bisz(metakrilamid), N,N'-pentametilén-bisz (metakrilamid),

N,N'-hexametilén-bisz(metakrilamid), N,N'-heptametilénbisz(metakrilamid), N, Ν'-oktametilén-bisz (metakrilamid), N,N'—dekametilén-bisz (metakrilamid) , N,Ν'-dodekametilén-bisz (metakrilamid) vagy ezek elegyei.

A második monomer legelőnyösebben N,Ν'-hexametilén—bisz(metakrilamid).

Második monomerként alkalmas vegyületek, például az

N,Ν'—hexametilén-bisz(metakrilamid) kereskedelmi forgalomban kaphatók. Azok a második monomerként alkalmazható vegyületek, amelyek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, szokásos módon állíthatók elő. Az alkilén-bisz(akrilamid)-ok és alkilén—bisz(metakrilamid)-ok például úgy állíthatók elő, hogy a megfelelő alkilén-diamint akriloil-kloriddal vagy metakriloil—kloriddal kezeljük dimetil-formamidban vagy vízben, sósavmegkötőszer, például piridin jelenlétében.

A találmány szerinti térhálós kopolimerek adott esetben egy harmadik monomerből származó monomer egységeket is tartalmazhatnak, ahol a harmadik monomer az első monomer egy részét helyettesíti. Harmadik monomerként azok a monomerek alkalmazhatók, amelyek az első monomerrel és a második monomerrel kopolimerizálhatók. Harmadik monomerként alkalmas vegyület például az akrilamid, a metakrilamid és az etil-vinil—benzol.

A találmány szerinti kopolimer előnyösen több, mint

0,5 mól% - mintegy 20,0 mól% térhálósító monomerből (azaz második monomerből) származó monomer egységet tartalmaz. Még előnyösebben a kopolimer monomer egységeinek mintegy

2,0 mól% - mintegy 8,0 mól%-a származik a térhálósító mono • · · · »·« · · 9 « • · * r · >·· •« ♦ * * szerinti merből.

Egy igen előnyös kiviteli alakban a találmány szekvesztrálószer több, mint 94,0 mól% - 99,5 mól% dimetil—amino-(2,6 szénatomos)alkil-metakrilamid és 0,5 mól% - kevesebb, mint 6,0 mól% (3-12 szénatomos)alkilén-bisz(metakrilamid) térhálós reakcióterméke.

Egy nagyon előnyös kiviteli alakban a találmány szerinti szekvesztrálószer mintegy 95,6 mól% dimetil-amino—propil -metakrilamid és mintegy 4,4 mól% N,N¹-hexametilén-bisz (metakrilamid) térhálós polimerizációs terméke.

A fent ismertetett eljárásokkal előállított térhálós polimer szemcsékből ionmentes vízzel végzett mosással távolíthatjuk el a reakcióelegyben alkalmazott sót, a szemcsékben lévő elreagálatlan monomert és a szemcsékben lévő vízzel extrahálható nem-térhálós polimert. A vízzel extrahálható polimer mennyiségét például a polimer szemcsék vizes extráktumának gélpermeációs kromatográfiával végzett analízisével határozhatjuk meg, amelyet részletesen az 1. példában ismertetünk .

A mosott részecskéket ezután szárítjuk, például

- 60 °C-on vákuumban (előnyösen 129 Pa-nál kisebb nyomáson) .

Alternatív eljárásként a reakcióképes helyekkel rendelkező térhálós polimer mátrix részecskéket funkcionizálhatjuk oly módon, hogy a reaktív helyeket megfelelő reaktánssal reagáltatjuk és így alakítjuk ki a térhálós mátrixon a polimer oldalláncokat.

A fenti eljárás egy előnyös kiviteli módja szerint a «»·»«· ·· 9 · 9 ·· · • 9 ·*· »· · · • · 9 9 · · ····

999 ··· ·· ·«· divinil-benzollal térhálósított poli(metakrilsav-anhidrid) részecskéket amin, például dietilén-triamin, trietilén-tetramin, dimetil-amino-propil-amin, dimetil-amino-butil-amin vagy etilén—diamin oligomerek feleslegével kezeljük oly módon, hogy a részecskéket az amin vizes oldatában melegítjük. Az így kapott szekvesztrálószer szemcséket például víz és alkohol oldatával mossuk, ezáltal eltávolítjuk lényegében az összes maradék amint a részecskékből.

A találmány szerinti epesav szekvesztrálószer részecskéit, például a fent ismertetett eljárással előállított részecskéket, kívánt esetben apríthatjuk, például nagy nyírású örlőberendezésben, így kapjuk a kívánt átlagos részecskeátmérőjű, például mintegy 10 mikron - mintegy 400 mikron méretű szemcséket.

A találmány szerinti szekvesztrálószerek szabad bázis, vagy gyógyászatilag elfogadható savaddiciós sók formájában alkalmazhatók, azaz olyan sók formájában, amelyek anionjai a gyógyászatilag hatásos dózisokban a kezelt szervezet számára nem toxikusak.

A találmány szerinti szekvesztrálószerek gyógyászatilag elfogadható sóit ásványi savakkal, például sósavval és foszforsawal, vagy szerves savakkal, például ecetsavval, citromsavval, tej savval vagy malonsawal képezhetjük. A találmány szerinti szekvesztrálószerek sóit úgy állíthatjuk elő, hogy a savat megfelelő oldószerben, például vízben vagy víz és alkohol elegyében oldjuk, a szabad bázist a kapott oldattal kezeljük, majd a kapott oldhatatlan sót az oldatból izoláljuk.

A találmány szerinti szekvesztrálószereket orálisan adagolhatjuk bármely, arra alkalmas módon. A szekvesztrálószereket például tabletták, kapszulák vagy szemcsék, azaz granulátum vagy por formájában, vagy vizes szuszpenzióként adagolhatjuk. Orálisan adagolható tabletták esetén a hatóanyaghoz szokásosan alkalmazott hordozóanyagokat, például laktózt és kukorica keményítőt, valamint csúsztatószereket, például magnézium-sztearátot adhatunk. Az orális adagolásra alkalmas kapszulákban hígítóanyagként például laktóz és szárított kukorica keményítő alkalmazható. Ha az orális adagolást vizes szuszpenzióval kívánjuk végezni, a hatóanyagot emulgeálószerekkel és szuszpendálószerekkel kombinálhatjuk. Kívánt esetben édesítő- és ízesítőszereket is adhatunk hozzá. A szemcsés formájú szekvesztrálószert élelmiszerekkel összekeverve is adagolhatjuk, például almaszósszal, párolt gyümölcsökkel, gyümölcslevekkel és gabonapelyhekkel.

A találmány szerinti szekvesztrálószer legmegfelelőbb dózisa az adagolás módjától, az adott esetben alkalmazott szekvesztrálószertől és a gazda szervezet fiziológiai tulajdonságaitól függően változik. Kutyákon végzett fiziológiai vizsgálatok alapján (amelyeket a 14. példában ismertetünk) a terápiás dózis emberben mintegy 2 - mintegy 125 mg/testtömeg kg/nap között változhat, azaz 80 kg-os páciensre számítva mintegy 0,2 - mintegy 10 g/nap lehet. A legáltalánosabban alkalmazott dózis várhatóan mintegy 35 - 50 mg/testtömeg kg/nap, vagyis mintegy 2,5-4 g/nap 80 kg testtőmegu páciensre számítva .

A találmány szerinti szekvesztrálószereket a vér koleszterinszintjének csökkentésére alkalmazott egyéb kezeié sekkel kombinálva is alkalmazhatjuk. Egy igen előnyös kiviteli alakban a találmány szerinti szekvesztrálószert egy koleszterin bioszintézist gátló anyaggal kombinálva alkalmazzuk. A fenti anyagokra példaként említjük a HMG-CoA reduktáz inhibitorokat, a HMG-CoA szintetáz inhibitorokat, és szkvalén epoxidáz inhibitorokat és szkvalén szintetáz inhibitorokat. A HMG—CoA reduktáz inhibitorokra példaként említjük a lovasztatint, a szimvasztatint, pravasztatint és fluvasztatint. HMG-CoA szintetáz inhibitorok például a 4 806 564, 4 816 477, 4 848 271 és 4 751 237 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban ismertetett béta-lakton-származékok; a 4 983 597 és 5 120 729 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett béta-laktám-származékok és a 0411703 számú európai szabadalmi leírásban ismertetett szubsztituált oxa—ciklopropán analógok. A szkvalén epoxidáz inhibitorok például a 0318860 számú európai és J02169571A számon közzétett japán szabadalmi leírásból ismertek. A szkvalén szintetáz inhibitorokat például a 0512865 számú európai szabadalmi leírás ismerteti. LDL-receptor gén indukáló molekulákat ismertet például a 0505135 számú európai szabadalmi leírás. Koleszterinszint csökkentő szerként adagolható ezenkívül a niacin, probucol, a fibrinsavak (klofibrát és gemfibrozil) és az LDL-receptor gén indukálok.

A találmányt közelebbről - a korlátozás szándéka nélkül - az alábbi példákkal kívánjuk ismertetni.

1. példa

27,7365 g, nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárás szerint 87,11% tisztaságú hexametilén-bisz(metakrilamid)-ot [HMBMAM), 24,1613 g (0,0957 mól) tiszta HMBMAM-nek felel meg] adunk 354,30 g, gázkromatográfiás analízis szerint 99,50% tisztaságú dimetil-amino-propil-metakrilamidhoz [DMAPMAM,

352,53 g (2,071 mól) tiszta DMAPMAM-nek felel meg] főzőpohárban, mágneses keverés közben, a HMBMAM mól%-a a polimerizálandó monomerekre vonatkoztatva 4,42. 1 órán keresztül tartó keverés után a hozzáadott HMBMAM bizonyos része feloldatlan maradt. Az oldhatatlan anyag valószínűleg polimer, ami a HMBMAM monomerben a legvalószínűbb szennyeződés.

5,1271 g cellulózos diszperzánst (Natrosol Plus HEC

330 Grade, Aqualon, Willmington, Delaware, USA), 1,7104 g nátrium-lauril-szulfátot és 340,20 g (2,395 mól) vízmentes nátrium-szulfátot mozsárban összekeverünk és aprítunk. A kapott száraz port 5 literes, négynyakú gömblombikban keverés közben fokozatosan 30 perc alatt 2412,2 g (133,90 mól) ionmentes vízben oldjuk. A lombikot keverőtartóval, végén sarló alakú teflon keverővei ellátott fém keverőpálcával (rozsdamentes acél), adagolótölcsérrel, hőmérsékletérzékelővel ellátott fűtőköpennyel, és egyik nyílásában Friedricks-féle hűtővel, másik nyílásában nitrogénbevezetésre szolgáló gázbevezetővel ellátott Claisen-adagolóval szereljük fel. A Friedricks-hűtőt vizes glikol folyadékkal hűtjük, amelyet előzőleg hűtőegységben -10 °C-ra hűtöttünk. A mozsárban lévő port további 108 g (5,995 mól) ionmentes vízzel öblítjük be a lombikba. A hőmérsékletérzékelőt mikroprocesszorhoz kapcsoljuk, amely a reakció folyamán a hőmérséklet-profilt szabályozza.

A HMBMAM és DMAPMAM monomerek cseppfolyós elegyét keverés közben a lombikba öntjük, és a főzőpoharat 550,0 g (30,53 mól) ionmentes vízzel átöblítjük, hogy a monomereket teljes egészében a lombikba vigyük. A lombikban az ionmentes víz összes mennyisége 3070,2 g (170,42 mól).

A rendszer oxigénmentesítésére a folyadékot nitrogénnel keverjük, miközben az elegyet 1,0 °C/perc sebességgel 72 °C-ra melegítjük. Miután az opálos, cseppfolyós elegy elérte a 72 °C-ot, a nitrogénnel való keverést további 30 percen keresztül folytatjuk. A nitrogénáramlás sebességét sokkal kisebbre véve, a keverést megszüntetjük és a gőzteret átöblítjük, majd a lombikba gyorsan, úgy, hogy oxigén ne kerülhessen oda, beadagoljuk 2,5928 g (0,01044 mól) 2,2-azo-bisz(2,4-dimetil-valeronitril) (Vazo 52, DuPont) és 1,0523 g (0,005473 mól) 2,2'-azo-bisz(2-metil-butánnitril) (Vazo 67, DuPont) 7,0508 g acetonnal készült oldatát. Az iniciátorok bevitele után a reakcióelegyet 2,5 órán keresztül 72 °C-on tartjuk, majd a hőmérsékletet 1,0 °C/perc sebességgel 72 °C-ról 90 °C—ra emeljük, 3,0 órán keresztül 90 °C-on tartjuk, majd 3 óra hosszán keresztül 100 °C-ra emeljük a hőmérsékletet. Az iniciátorok beadagolása után azonnal csapadék kezd kiválni apró, szilárd részecskék formájában. A növekvő térhálós polimer kicsapódása folytatódik, amíg a vizes fázisból az összes monomer elfogy. A fenti idő-hőmérséklet profil alkalmazása mellett az összes iniciátor teljesen lebomlik, így a végtermékben nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárás szerint 0,1 ppm kimutatási határral nem mutatható ki iniciátor. Állás közben a sűrű szuszpenzió két fázisra válik szét, azaz egy polimer részecskékből álló felső fázisra, és egy tiszta alsó folyadék fázisra .

• » · * · · · • · · · ·

- 24 Az 50-400 mikron átmérőjű, finom részecskékből álló szuszpenziót szobahőmérsékletre hűtjük, és ionmentesített vízzel hétszer kimossuk. Az egyes mosásokat úgy hajtjuk végre, hogy hozzáadunk 2500 g ionmentesített vizet, a vizes szuszpenziót 15 percen keresztül keverjük, majd a folyadékot leszívatjuk. Minden egyes leszívott folyadékmennyiséget vizsgálunk tisztasága és szulfátion jelenléte szempontjából bárium-klorid-oldattal végzett kezeléssel. Az 1-3. leszívott folyadék mennyiségek (amelyek nem tartalmazzák a leszívott anyalúgot) zavarosak voltak, és szulfátanionra nézve pozitívak. A 4-6. leszívott folyadékmennyiségek szulfátanionra nézve pozitívak voltak, de tiszták. A 7. leszívott folyadékmennyiség tiszta és szulfátanion mentes volt. Egy 8. mosást is végzünk 200 g ionmentesített vízzel. A szuszpenziót 15 percen keresztül keverjük, Büchner-tölcséren átszűrjük, és a szilárd részecskéken vákuumszűréssel levegőt átszívatva a víz fő tömegét eltávolítjuk. A polimer mosására összesen 19 500 g ionmentes vizet használunk. Az 1384,2 g tömegű hidratált, szilárd anyagot °C-on szárítószekrényben 16 órán keresztül szárítjuk, ily módon 340,9 g levegőn szárított terméket kapunk, amelyet vákuumban tovább szárítunk, így 328,18 g terméket kapunk. A szilárdanyag meghatározásra vett két mintából számítva a polimer tömegét, a vákuumban szárított polimer összhozama 329,83 g, amely 86,01¾ hozamot jelent az elméleti értékre vonatkoztatva.

A szárított polimer vizes extraktuma gélpermeációs kromatográfiás vizsgálatban egy csúcsot ad, jelezvén, hogy a termékben még mindig jelen van kis mennyiségű lineáris polimer. 48,1 g száraz polimer 3000 g ionmentes vízzel ké9 · • ···«· ··« • · · ·· ·····

- 25 szített szuszpenzióját 1 órán keresztül keverjük, majd 1 éjszakán keresztül ülepedni hagyjuk. A folyadék leszívatásával elválasztjuk a polimert; az így kapott polimer vizes extráktuma vizsgálataink szerint nem tartalmaz lineáris polimert 1 rész/100 kimutatási határ mellett.

Az 1. táblázatban megadott összes további példánál, amelyben, mint alapeljárásra az 1. példa szerinti eljárásra hivatkoztunk, a fentiek szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy bizonyos esetekben a nátrium-lauril-szulfát alkalmazását elhagytuk, amint azt az 1. táblázatban jelöltük. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a nátrium-lauril-szulfát nem befolyásolja a növekvő kicsapódott polimer részecskeméretét, hanem csak bonyolultabbá teszi a mosási lépéseket, mivel habot képez, ezért a további eljárásokból ezt a komponenst elhagytuk. A fenti módon képződött részecskéket nagy nyírású őrlőberendezésben (kávédaráló) 30 másodpercen keresztül őröljük. A kapott részecskék hidratált állapotban az alábbi részecskeeloszlást mutatják: a szemcsék 10%-ának átlagos részecskemérete 41 mikronnál kisebb, a szemcsék 50%-ának átlagos részecskemérete 171 mikronnál kisebb és a szemcsék 90%-ának részecskemérete 370 mikronnál kisebb.

2. példa

11,0166 g, gáz-folyadék kromatográfiás analízis szerint 80,9% tisztaságú, etilén-bisz(akrilamid)-ot, [8,9124 g, (0,05299 mól) tiszta EBAM-nak felel meg, a polimerizálható monomerek 3,00 mól%-a] 292,67 g gáz-folyadék kromatográfiás analízis szerint 99,67% tisztaságú dimetil-amino-propil-metakrilamiddal [DMAPMAM, 291,31 g (1,7110 mól) tiszta DMAPMAM • · · » · · · • ·· «···· —nek felel meg, a polimerizálható monomerek 97,00 mól%-a] elegyítünk keverés közben egy főzőpohárban. Tiszta oldatot kapunk, amely szuszpendált szilárd anyagtól mentes.

4,0508 g cellulózos diszpergálószert (Natrosol Plus HEC, Grade 330, Aqualon, Wilmington, Delaware, USA) és 270,0 g (1,90 mól) vízmentes nátrium-szulfátot mozsárban összekeverünk, és finom eloszlású fehér porrá aprítunk. A fehér port keverés közben 30 perc alatt beadagoljuk egy 5 literes, négynyakú gömblombikban lévő 2328,7 g (129,26 mól) ionmentes vízbe. A kapott folyékony fázis enyhén zavaros, de homogén.

A lombikot keverőtartóval, végén sarló alakú teflon keverővei ellátott fém keverőpálcával (rozsdamentes acél), adagolótölcsérrel, hőmérsékletérzékelővel ellátott fűtőköpennyel, és egyik nyílásában Friedricks-féle hűtővel, másik nyílásában nitrogénbevezetésre szolgáló gázbevezetővel ellátott Claisen-adagolóval szereljük fel. A reaktor tartalmának oxigénmentesítésére nitrogéngázt használunk, és a Friedricks—féle hűtőt vizes glikol folyadékkal hűtjük, amelyet egy hűtőegységben -10 °C körüli hőmérsékletre hűtöttünk.

Az EBAM és DMAPMAM monomerek folyékony elegyét a gömblombikba visszük és a főzőpohárból a folyékony monomerek maradékát 444,5 g (24,67 mól) ionmentes vízzel öblítjük be a reakcióedénybe. A reakcióedényben a víz összes mennyisége

2424,6 g (134,58 mól) .

A folyékony elegyet 1,0 °C/perc programmozott fűtést alkalmazva 72 °C-ra melegítjük keverés közben, és nitrogénnel végzett keveréssel oxigénmentesítjük a rendszert. 72 °C-on 25 percen keresztül folytatva a nitrogénnel végzett lassú keve27 • · · · · · · • · · ····· rést, teljesen eltávolítjuk az oxigént.

A nitrogénbefúvás sebességének csökkentésével a keverés helyett a reakcióedény gőzterét nitrogénnel öblítjük, és a reakcióelegyhez egyszerre hozzáadjuk a két iniciátort, azaz 2,1023 g (0,008464 mól, 0,004798 mol/mol monomer) 2,2-azo—bisz(2,4-dimetil-valeronitril) (Vazo 52, DuPont) és 0,8244 g (0,004288 mól, 0,002431 mol/mol monomer) 2,2'-azo-bisz(2-metil-butánnitril) (Vazo 67, DuPont) 7,0 g acetonnal készült oldatát. Az iniciátorok bevitele után 5 percen belül finom eloszlású, szilárd anyag formájában polimer csapadék kezd kiválni. A reakcióelegyet 72 °C-on nitrogénatmoszférában 2,5 órán keresztül keverjük, majd a hőmérsékletet 1,0 °C/perc sebességgel 18 perc alatt 90 °C-ra emeljük. Az elegyet vagy szuszpenziót 90 °C-on 3,0 órán keresztül keverjük, majd a hőmérsékletet 1,0 °C/perc sebességgel 10 perc alatt 100 °C-ra emeljük, és 3 órán keresztül 100 °C-on tartjuk. Ez a háromlépcsős, hőmérséklet-idő profil a közbenső emelkedésekkel elegendő a két iniciátor teljes lebontásához, úgy hogy a végül kapott mosott polimer részecskékben nincs mérhető mennyiségű iniciátor 1 ppm kimutatási határú nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis szerint.

A szobahőmérsékletre lehűtött sűrű szuszpenzió két fázisra válik szét, azaz a polimer részecskék szuszpenzióját tartalmazó felső fázisra, és egy tiszta, vizes sóoldatot tartalmazó alsó fázisra. A polimer szemcsék mikroszkópos képe azt mutatja, hogy a részecskeméret mintegy 50 és mintegy 300 mikron átmérő között változik. Az alsó fázist leszívatjuk és a szilárd szemcséket hétszer mossuk, mosásonként átlagosan * ·« ·· · • · · · · « « · · · · ··· • · · · ·····

3133 g ionmentes vízzel. Az egyes mosásokat úgy hajtjuk végre, hogy a szemcséket frissen hozzáadott ionmentes vízzel mintegy 30 percen keresztül keverjük, majd a vizes mosófolyadékot a részecskeszuszpenzió keverése közben leszívatjuk. Őt mosás egy 8 órás munkanapot vesz igénybe. Amikor a szuszpenzió folyadék fázisában a sókoncentráció csökken, a polimer szemcsék duzzadnak, és a részecskék térfogata megnő. A térfogatnövekedés egyenesen arányos a polimer szemcsékben lévő térhálósító monomer koncentrációjával.

Az 1-4. leszívatással kapott mosófolyadékok opálosak, az 5. mosófolyadék tiszta; és a 7. mosófolyadék az első, amely nem adott pozitív tesztet szulfátanionra bárium-klorid oldatos kezeléssel. A 7. mosás után a szemcséket 1500 g ionmentes vízzel mintegy 30 percen keresztül szuszpendáljuk, és Büchner—tölcséren izoláljuk. A mosásokból származó folyadék összes mennyisége 22822,2 g. A polimer szemcsék nedves, szilárd tömege 2337,48 g; a száraz polimer tömege 60 °C-on szárítószekrényben 16 órán keresztül tartó szárítás után 330,0 g. A szárított polimer szemcsék szárazanyag tartalma 87,70%, így a vízmentes polimer hozama 289,4 g, ami az elméleti hozam 94,63%-a (elméleti hozam: 305,85 g). A kapott polimer fizikai tulajdonságai és mért hatékonysága a táblázatokban látható.

A fenti módon kapott részecskéket nagy nyírású őrlőberendezésben (kávédaráló) 30 másodpercen keresztül őröljük, az így kapott részecskék hidratált állapotban az alábbi részecskeméret eloszlást mutatják: a szemcsék 10%-ának átlagos részecskemérete kisebb, mint 37 mikron, a szemcsék 50%-ának átlagos részecskemérete kisebb, mint 240 mikron és a szemcsék • V · · · ·· •· ··♦ ·44

44444444 • 4 4 » ·»4444 •♦· ·♦· ·· · ·4

- 29 90%-ának átlagos részecskemérete kisebb, mint 444 mikron.

3. példa

25,5854 g nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis szerint 87,1% tisztaságú hexametilén-bisz(metakrilamid)-ot [22,285 g (0,0883 mól) tiszta HMBMAM] adunk 326,0 g, gáz-folyadék kromatográfiás analízis szerint 99,67% tisztaságú dimetil-amino-propil-metakrilamidhoz [324,9 g (1,908 mól) tiszta DMAPMAM] egy főzőpohárban, mágneses keverővei való keverés közben. A hozzáadott HMBMAM egy része 1 órás keverés után sem oldódott fel. Az oldhatatlan anyag nagy valószínűséggel polimer, amely a HMBMAM monomer legvalószínűbb szennyeződése.

4,7212 g cellulózos diszpergálószert (Natrosol Plus HMHEC 330 Grade) és 314,6 g nátrium-szulfátot (vizes fázis 9,98 tömeg%-a) elegyítünk és mozsárban aprítunk. A kapott elegyet egy 5 literes, négynyakú gömblombikban lévő 2123,5 g ionmentes vízhez adjuk keverés közben 30 perc alatt. A lombikot keverőtartóval, végén sarló alakú teflon keverővei ellátott fém keverőpálcával (rozsdamentes acél), adagolótölcsérrel, hőmérsékletérzékelővel ellátott fűtőköpennyel, és Friedricks-féle hűtővel ellátott Claisen—adagolóval szereljük fel. A Friedricks-hűtőt hűtőegységben mintegy -10 °C-ra lehűtött vizes glikol folyadékkal hűtjük. A hőmérsékletérzékelőt mikroprocesszorral kötjük össze, amely a reakció folyamán a hőmérséklet-profilt szabályozza.

A lombikba átvisszük a HMBMAM és DMAPMAM folyékony elegyét, és a feloldatlan HMBMAM-et 708,0 g ionmentes vízzel mossuk be a lombikba.

A reakcióelegyet 1 °C/perc sebességgel 72 °C-ra mele- • · · · · · a ·· ·· · · · « • · · · · · ·«· • · · ·· ·····

- 30 gítjük keverés és nitrogénbevezetés közben, amellyel a rendszert oxigénmentesítjük. 72 °C-on az elegyet nitrogénnel további 35 percen keresztül keverve teljesen eltávolítjuk az oxigént. A nitrogénes keverést lassú átöblítéssel váltjuk fel, és a reakcióedénybe betoltjük az iniciátor acetonos oldatát [2,4025 g (0,009673 mól) 2,2-azo-bisz(2,4-dimetil-valeronitril) 5 g acetonban]. Az iniciátor bevitele után a reakcióelegyet 72 °C-on 2,5 órán keresztül keverjük; a hőmérsékletet ezután 1 °C/perc sebességgel 72 °C-ról 90 °C-ra emeljük, majd a finom eloszlású szilárd anyag és folyadék elegyét 3 órán keresztül 90 °C-on tartjuk. Az iniciátor bevitele után nagyon gyorsan finom, szemcsés anyag formájában elkezd kiválni a csapadék, amíg az összes monomer polimerizálódott. A hőkezelés befejezése után az 50-300 mikron átmérőjű részecskék sűrű szuszpenzióját szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni. Állás közben a szuszpenzió két fázisra válik szét, azaz a szuszpenziót tartalmazó felső fázisra, és a vizes sóoldatot tartalmazó tiszta alsó fázisra.

Az alsó folyékony fázist leszivatjuk és a visszamaradó szilárd részecskéket tízszer mossuk, mosásonként 2500 g ionmentes vizet használunk. A 6. mosófolyadék bárium-szulfátos tesztben szulfátiontól mentes, és teljesen tiszta. Az 1-5. mosófolyadékok opálossága egyre csökkent, de szulfátionra pozitívak voltak. A 7. mosófolyadék tiszta volt, de nyomokban szulfátiont tartalmazott. A 7. mosás után kapott mosófolyadék tiszta és szulfátion mentes.

A szárított polimer hozama 332,7 g, ami az elméleti érték 94,05%-a (beleértve az iniciátor fragmensek tömegét és

- 31 az eljárás során vett minta száraz tömegét is).

4, példa

A 2. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy az idő-hőmérséklet profilból hiányzik a harmadik lépcső, azaz a 100 °C-on 3 órán keresztül végzett hőkezelés. A szintézisnek csak két hőmérséklet plátója van, az egyik 72 °C—on 2,5 órán keresztül és a második 90 °C-on 3 órán keresztül.

5-23. példa

Az 5-23. példákban a szekvesztrálószereket az 1-4. példákban részletesen ismertetett eljárással állítjuk elő az

1. táblázatban jelzett módon, azzal az eltéréssel, hogy a kompozíció és/vagy a térhálósító monomer relatív mennyisége az

1. táblázatban megadott módon változott. Az alábbi térhálósító monomereket alkalmaztuk: divinil-benzol (DVB), N,N'-metilén—bisz(akrilamid) (MBAM), N,N¹-metilén-bisz(metakrilamid) (ΜΒΜΆΜ), N,Ν'-etilén-bisz(akrilamid) (EBAM), N,N'-hexametilén—bisz(metakrilamid) (HMBMAM), N,Ν'-oktametilén-bisz(akrilamid) (ΟΜΒΆΜ) és N,Ν'-dodeka-metilén-bisz(akrilamid) (DDMBAM). A DVB monomer szennyezésként etil-vinil-benzolt (EVB) tartalmazott, az EVB mennyiségét mól%-ban minden egyes DVB-vel térhálósított szekvesztrálószerben zárójelben adjuk meg a DVB mól%-a után az

1. táblázatban.

1. táblázat

A példa	Eljárás	Térhálósító	Térhálósító
száma	(példa száma)	monomer	monomer (mól%
5.	2*	DVB (EVB)	0,99 (0.074)
6.	2*	DVB (EVB)	2,99 (0.223)
7.	2*	DVB (EVB)	5,00 (0.38)
8·	3	MBMA	5,0
9.	3	MBMA	10,1
10.	2	MBMAM	0,94
11.	2	MBMAM	2,03
12.	3	MBMAM	2,03
13-	2*	EBAM	0,99
14.	2	EBAM	1,99
16.	1	HBMAM	0,88
17.	1	HBMAM	1,77
18.	1	HBMAM	2,65
19.	2*	HBMAM	3,47
20.	3	HBMAM	4,39
21.	1*	HBMAM	4,40
22.	2	OMBAM	5,0
23.	2	DDMBAM	5,0

Vizes fázis nem tartalmaz nátrium-lauril-szulfátot

24. példa

Vizes oldatot készítünk az alábbi módon. 300 g nátrium-kloridot 1350 g ionmentes vízben oldunk 50 °C-on és 57,57 g nátrium-kloridot 5,4 g cellulózos diszpergálószerrel (Natrosol Plus HEC Type 330, Aqualon Inc.) homogén eleggyé őrölünk egy mozsárban. Az őrölt elegyet ezután lassan hozzáadjuk a sóoldathoz és 50 °C-on addig keverjük, míg a szilárd anyagok feloldódnak.

Szerves elegyet állítunk elő oly módon, hogy 222,24 g dimetil-amino-propil-metakrilamidot, 11,76 g nagy tisztaságú (80%-os) divinil-benzolt, 1,18 g dietilénglikol-divinil-étert, 214,83 g o-xilolt és 2,335 g 2,2'-azo-bisz(2,4-dimetil-valeronitril)-t (Vazo 52, DuPont) összekeverünk.

A vizes elegyet reakcióedénybe helyezzük és 52 °C-on keverjük. A reakcióedénybe beadagoljuk a szerves elegyet, és 20 órán keresztül 52 °C-on tovább keverjük, így gömb alakú szemcsék keletkeznek.

A szemcséket ionmentes vízzel végzett mosással szabadítjuk meg a sótól és az o-xilol fő tömegétől. A visszamaradó xilolt a szemcsékből 102 °C-on vízgőz desztillálással távolítjuk el.

25. példa

Divinil-benzol és metakrilsavanhidrid kopolimer részecskéket állítunk elő az alábbiak szerint.

0,889 g cellulózos diszpergálószert (Culminal CMMC—2000) és 0,059 g nátrium-lauril-szulfátot 591,644 g ionmentes vízben oldva előállítunk egy vizes oldatot.

0,691 g 75%-os alfa-kumil-peroxi-neodekanoátot szagta·· · * · ♦ • · · « • · · · » · 4 · 4 · «·· 4·· 44 · · «

- 34 lan petroléterben (Lupersol 188 M75) és 1,037 g di(4-terc-butil-ciklohexil)-peroxi-dikarbonátot (Percadox 16N) 32,997 g metakrilsavanhidrid, 18,855 g, 55% tisztaságú divinil-benzol és 22,22 g izooktán elegyében oldva előállítunk egy szerves elegyet.

A vizes oldatot 1 literes, hűtővel, keverővei és termoelemmel felszerelt gömblombikba öntjük. A vizes oldathoz hozzáadjuk a szerves elegyet. A szerves elegyet és a vizes oldatot keverjük, ezáltal a szerves elegyet a vizes oldatban diszpergáljuk, majd 25 °C-ról 60 °C-ra melegítjük 0,5 °C/perc sebességgel. A diszperziót ezután 60 °C-on tartjuk, és 20 órán keresztül tovább keverjük. A képződött gömb alakú kopolimer szemcsék átlagos részecskemérete 175 mikron.

A kopolimer szemcséket ezután dimetil-amino-propil—aminnal funkcionalizáljuk. 43,833 g dimetil-amino-propil—amint mintegy 500 g ionmentes vízben oldunk. A vizes oldathoz 39,03 g száraz tömegnek megfelelő nedves kopolimer szemcsét adunk. Az elegyet keverjük, miközben a hőmérsékletet 22 °C-ról 50 °C-ra melegítjük 1 °C/perc sebességgel, és 5 órán keresztül 50 °C-on tartjuk. Az elegyet hűlni hagyjuk, a folyadékból kivált részecskéket 50-50 térfogatarányú metanol/víz eleggyel mossuk.

26. példa

A 25. példában leírtak szerint előállított, divinil—benzollal térhálósított poli(metakrilsavanhidrid) szemcséket trietilén-tetraaminnal (TETA) végzett kezeléssel funkcionalizál juk .

292,48 g trietilén-tetraamint mintegy 300 g ionmentes vízben oldunk. A vizes oldathoz 40 °C-on 120 g divinil-benzollal térhálósított poli(metakrilsavanhidrid) szemcsét adunk. Az elegyet ezután keverjük, miközben a hőmérsékletet 40 °C-ról 95 °C-ra emeljük 1 °C/perc sebességgel, majd 5 órán keresztül 95 °C-on tartva előállítjuk a TETA-val funkcionalizált részecskéket. Az elegyet hűlni hagyjuk, és a szemcséket egymás után vízzel, majd metanollal mossuk, ezáltal a szemcséket a maradék amintól mentesítjük. A kapott részecskék átlagos részecskemérete 145 mikron.

27. példa

A fenti módon előállított szekvesztrálószerek néhány képviselőjének elemanalízis eredményeit a 2. táblázatban közöljük .

2. táblázat

Példa száma	Szén (%)	Hidrogén (%)	Nitrogén (%)	Oxigén (%)
1.	60*835	10,610	15,555	12,820
7.	60,190	10,550	14,900	13,515
8.	57,530	10,420	15,095	15,040
12.	58,740	10,480	15,445	14,890
17.	61,63	10,595	15*885	12,035
18.	61,055	10,565	14,385	12,800
19.	58,710	10,600	14,795	15,620
21.	62,890	10,645	15,985	11,685
25.	61,6	8,61	5,45	24,34

·« ·· ··· · « « • · « * 4 *·«« • « · «« 4· « « ··· ·4« ·· « ««

- 36 A fenti módon előállított szekvesztrálószerek közül néhányban meghatároztuk a vízzel extrahálható lineáris polimer maradék mennyiségét oly módon, hogy a térhálós polimer szemcsék vizes extraktumát gélpermeációs kromatográfiával analizáljuk .

A vizes extraktumot úgy állítjuk elő, hogy a térhálós polimer részecskék és 0,1 mól nátrium-szulfátot, 1% ecetsavat és 5 ppm biocidet (Kathon 866) tartalmazó vizes oldat elegyét szobahőmérsékleten 1 órán keresztül rázzuk, majd az elegyet 0,45 μπι pórusméretű membránszűrőn (Millipore) átszűrjük. Az elegy mintegy 50 mg (száraz tömeg) térhálós részecskét tartalmaz 1 ml vizes oldatban.

A szűrletet gélpermeációs kromatográfiával analizáljuk, 4 cm x 6 mm belső átmérőjű védőköpenyes oszlopot (PWXL Progel, TSK védőköpenyes oszlop, Supelco, Inc.), 30 cm x 7,8 mm belső átmérőjű oszlopot (G3000 PWXL, Progel TSK oszlop, Supelco, Inc.), változtatható térfogatú automata mintavevővel (Spectra Physis AS 300) ellátott szivattyút (Waters 501) és törésmutató mérőt (Perkin Elmer LC 30) alkalmazva.

A fenti módon előállított vizes extraktumot alkalmazzuk mozgó fázisként és a rendszert 50 μΐ loop injektálást, 30 °C oszlophőmérsékletet és 23 perc analízisidőt alkalmazva működtetjük.

A válasz csúcsokat 4,75 perctől 9,2 percig integráljuk és a lineáris polimer mennyiségét a vizsgált extraktumban ismert koncentrációjú vizes poli(dimetil-amino-propil-metakrilamid) oldatokkal kapott eredményekkel összehasonlítva határozzuk meg.

A térhálósított polimer mintában jelenlévő lineáris polimer százalékos mennyiségét az alábbi 1. egyenlet segítségével határozzuk meg:

Lineáris polimer tömeg%-a fLineáris polimer

I koncentrációja az

Vextraktumban (mg/ml)

(1) extrahált térhálós részecskék száraz tömege (mg)

A lineáris polimerre kapott retenciós idők csúcsát a poli(dimetil-amino-propil-metakrilamid)-ra kapott standard-dal összehasonlítva azt találtuk, hogy a jelenlévő lineáris poli mer móltömege kisebb, mint körülbelül 50 000.

A fenti módon előállított szekvesztrálószerek közül néhánynak meghatároztuk nedvességtartó kapacitását is az alábbiak szerint:

a) a szekvesztrálószer meghatározott mennyiségét ionmentes vízben, legalább 30 percen keresztül áztatva hidratáljuk;

b) a hidratált szekvesztrálószert közepes porozitású szűrőpapíron, Bückner-tölcsérben, mintegy 9.10⁴ Pa vákuumban 5 percen keresztül leszívatva vízmentesítjük a szekvesztrálószert ;

c) a vízmentesített szekvesztrálószerből 0,001 g pontossággal bemérünk egy 3-5 g-os mintát;

d) a mintát 100-110 °C-on legalább 16 órán keresztül szárítjuk;

e) a szárított mintát 0,001 g pontossággal mérjük, és

f) a szekvesztrálószer nedvességtartó kapacitását a

2. egyenlet szerint kiszámítjuk:

:

• · 4···

- 38 Nedvességűártó kapacitás (%) vízmentes minta tömege - szárított minta tömege (2 vízmentes minta tömege

A 3. táblázatban ismertetjük a fenti módon előállított szekvesztrálószerek néhány képviselőjének nedvességtartó kapacitását a vízmentes hidratált szekvesztrálószer tömegének százalékában kifejezve a 2. egyenlet szerint, az anioncserélő kapacitást milliekvivalens/g szekvesztrálószerben kifejezve (mek/g) és a vízzel extrahálható polimer mennyiségét az extrahált szekvesztrálószer részecskék tömegének százalékában kifejezve az 1. egyenlet szerint.

V ν· ·· V ·· · · · i «·· « · · · • ···· ·· · • ··· ··

3, táblázat

Példa	Nedvességtartó	Anioncserélő	Extrahálható
száma	kaDacitás (%)	kaoacitás (mek/cr)	Dolimer (tőmpcr!
1 .	84,26	5,44	0,4520
2.	87,76	5,64	0,3550
3.	70,10	5,59	0,367
4.	96,16	5,93	0,9212
5.	-	-	0,6624
6.	72,20	5,55	-
7.	77,39	5,37	0,3886
8.	76,49	5,54	0,1857
9-	-	-	-
10.	91,52	5/52	2,0408
11.	72,69	5,73	1,0850
12.	76,74	5,38	0,0981
13-	94,29	-	0,9296
14.	90,70	-	0,6678
16.	91,46	5,51	0,5825
17.	84,72	5,63	1,3389
18.	82,98	5,38	0,6958
19.	-	5£0	1,35
20.	70,70	5,44	0,3192
21.	72,12	-	-
25.	24,07	-	-

·« · * * *· ·· ·· · · · · # ·*♦ · « · · ·<· ··· ’·»· ·.*· ··;·

28. példa

A találmány szerinti térhálós kopolimer epesav szekvesztrálószerkénti hatékonyságát beagle kutyákon értékeltük ki.

9-11 kg-os beagle kutyákat félszintetikus alacsony koleszterin-tartalmú táppal etetünk naponta egy alkalommal 200-300 g/kutya/nap mennyiségben, amellyel stabilizáljuk a kutyák testtömegét.

A félszintetikus táp 32,01% vitaminmentes kazeint, 43,14% dextrózt, 12,42% zsírt, 2,39% tőkehalmáj olajat, 2,72% kálium-foszfátot, 4,92% cella lisztet és 2,39% 14. számú hegsted vitamin keveréket tartalmaz.

Minden egyes kutyában meghatározzuk a plazma koleszterin alap koncentrációt oly módon, hogy a kutyákat 6 hónapon keresztül epesav szekvesztrálószer nélküli félszintetikus táppal etetjük, és hetente két alkalommal vett vérmintákban mérjük a plazma koleszterin koncentrációt.

A szérum koleszterin koncentráció alapértékének meghatározása után a táphoz kolesztiramin epesav szekvesztrálószert keverünk 3, 6 és 12 g/kutya/nap dózisban, és négy héten keresztül hetente két alkalommal mérjük a plazma koleszterin szintet a szérum koleszterinszint és a kolesztiramin dózis közötti összefüggés meghatározása céljából minden egyes kutyában.

A dózis-válasz összefüggés meghatározása után a kutyákat 12 g kolesztiramin/kutya/nap dózison tartjuk, amíg a találmány szerinti kopolimerrel helyettesítjük a kolesztiramint a tápban 3 g/kutya/nap vagy 6 g/kutya/nap dózisban. A kutyákat a találmány szerinti kopolimerrel etetjük és a kutyákban négy héten keresztül naponta meghatározzuk a plazma koleszterin—koncentrációkat.

Az epesav szekvesztrálószerrel etetett kutyák szérum koleszterin-koncentrációja az alapkoncentráció értéke alatt stabilizálódik. A találmány szerinti térhálós kopolimer epesav szekvesztrálószer és a 12 g kolesztiramin/nap dózisú kontroll relatív hatékonyságát úgy számítjuk ki, hogy a 3. egyenlet segítségével kiszámítjuk a hatékonysági faktort (EF).

' (Κϊ) K) ahol

EF = hatékonysági faktor,

N = szérum koleszterin-koncentráció milligram koleszterin/deciliter szérum (mg/dl) értékben megadva epesav szekvesztrálószer nélküli félszintetikus tápon tartás esetén,

A = szérum koleszterin koncentráció (mg/dl) 12 g kolesztiramin/nap szekvesztrálószert tartalmazó félszintetikus tápon tartás esetén,

X = félszintetikus tápban lévő találmány szerinti epesav szekvesztrálószer dózisa g/nap-ban, és

B = szérum koleszterin-koncentráció (mg/dl) X gram találmány szerinti térhálós kopolimer epesav szekvesztrálószert tartalmazó félszintetikus tápon tartás esetén.

A fenti eljárással beagle kutyákban teszteljük az

1-26. példa szerinti szekvesztrálószereket és a Cl összehasonlító példa szerinti szekvesztrálószert [poli(dimetil• · · · · · ··· • · · ·· ····· ··· ·*· ·· ·· ·

- 42 —amino-propil-metakrilamid) , szám szerinti átlagos molekulatömege 261200, tömeg szerinti átlagos molekulatömege 588400 és molekulatömeg modulusa 477000]. Az eredményeket a 4. táblázatban közöljük, mint EF értékeket, amelyeket a 3. egyenlet szerint számítottunk ki minden egyes vizsgált szekvesztrálószerre; a táblázatban közöljük továbbá az alkalmazott dózisokat gramm szekvesztrálószer/kutya/napban (g/kutya/nap) kifejezve és a kutya azonosítási számát, amelyet az adott dó zissal kezeltünk.

4. táblázat

Példa száma	Kutya azono- sítási száma	Dózis (q/kutva/nap)	EF
1.	303	6
1.	207	3	5,13
2.	91	6	3,6
3.	-	3	4,0
4.	302	6	2,78
5.	209	3	1,33
5.	302	6	1,8
6.	206	3	1.7
6.	203	6	1.9
7.	205	3	2,06
7.	94	6	2,29
7.	207	3	3,04
8.	305	6	2,2
9-	303	3	1,3
10.	300	6	4^8
11.	202	6	1.2
12.	212	6	2,98
13.	92	6	2,29
14.	201	6	7.1
16.	209	6	3,82
17.	305	6	2,2

a 4. táblázat folytatása

Példa száma	Kutya azono-	Dózis	EF
	sítási száma	(cr/kutva/nap)

18.	304	6	24
19.	207	3	4,6
20.	204	6	2,94
20.	206	3	5,20
21.	201	6	3,8
21.	305	3	4,4
21.	212	3	4,51
22.	207	6	1,34
23.	209	3	2,14
24.	301	3	2,67
Cl	206	6	3,17
Cl	207	6	3,34
26.	204	3	1,55

29. példa

A szekvesztrálószer szemcséket ionmentes vízben szuszpendáljuk. A szuszpenziót szérummentes tápközeggel sorozathígítjuk. A vizsgált legtöményebb szuszpenzió kon45 • · · · » · « • ·« ····· • · · * · centráciőja 1000 mikrogramm szekvesztrálószer/milliliter szuszpenzió (gg/ml).

Exponenciális növekedési fázisban lévő aranyhörcsög ovárium (CHO) sejttenyészetet három órán keresztül kezelünk a szekvesztrálószer hígításaival. A kezelés folyamán a tenyészeteket enyhén rázatjuk egy rázólemezen, hogy a teljes kezelési időszak alatt homogén szuszpenziót biztosítsunk a sejtek felett. Negatív kontrollokat, azaz szérummentes tápközeggel kezelt CHO sejttenyészeteket és oldószeres kontrollokat, azaz 1% ionmentes vizet tartalmazó szérummentes tápközeggel kezelt CHO sejttenyészeteket is készítünk.

A kezelést úgy fejezzük be, hogy a tenyészeteket kétszer mossuk Dulbecco-féle foszfáttal pufferolt sóoldattal és a sejteket 0, 5 vagy 21 órán keresztül, azaz a kezelés kezdetétől számított 3., 8. vagy 24. óráig hagyjuk regenerálódni 10% magzati borjúszérumot tartalmazó McCoy-féle 5A tápközegben.

A 3 és 24 órás tenyészeteket összegyűjtjük oly módon, hogy a tenyészetet tripszin-EDTA-val kezeljük, és az egysejtréteget a tenyésztőlombikról lekaparjuk. Az összegyűjtött sejteket Coulter-féle számlálóval megszámoljuk, és meghatározzuk a sejtszám relatív csökkenését. Meghatározott dózisokban hemacitométer alkalmazásával Trypan kék kizárásos számlálást is végzünk a sejtek életképességének meghatározására, hogy ellenőrizzük annak lehetőségét, hogy a Coulter-féle számlálóval a halott sejteket is számolunk. A 8 órás tenyészetben nem végzünk sejtszámlálást, de az egysejtrétegű tenyészetet a toxicitás jeleinek kimutatására invert mikroszkóp alatt • ·

- 46 megvizsgáljuk.

A 4. és 20. példa szerinti szekvesztrálószereket és a Cl összehasonlító példa szerinti (28. példában ismertetett) szekvesztrálószert a fent ismertetett eljárással vizsgáljuk citotoxicitás szempontjából.

A citotoxicitási vizsgálat eredményeit az 5. táblázatban ismertetjük az ED5Q értékek megadásával μ9/πι1-όθη minden egyes vizsgált szekvesztrálószerre, ahol az ED5Q érték a vizsgált szekvesztrálószer azon dózisát jelentik, amely a kezelt sejttenyészetben a sejtek 50%-át elpusztítja.

5. táblázat

Példa száma	ED50 ^g/ml)
4 .	700
20.	500
Cl	10,0

30. példa

A találmány szerinti vegyületből orális készítményt állítunk elő oly módon, hogy 1 g 1. példa szerint előállított vegyületet megfelelő mennyiségű, finom eloszlású laktózzal összekeverünk és megfelelő méretű kemény zselatin kapszulába töltünk.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Epesav szekvesztrálószer, amely egy térhálós polimer mátrixból - amely hosszanti mátrixelemeket és a hoszszanti mátrixelemeket keresztkötő térhálósító mátrixelemeket tartalmaz olyan mennyiségben, amely a szekvesztrálószert vízoldhatatlanná teszi - és a hosszanti mátrixelemekhez kap csolódó elágazás elemekből áll, a hosszanti mátrixelemek és a kapcsolódó elágazás elemek ismétlődő egységeket tartalmazó polimer láncokból vannak kialakítva, amely láncokban egy (I) általános képletű egység ismétlődik - ahol ^Ri jelentése hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport;

jelentése 4-CHR4-A_a/ vagy 44-01^4-Afc-NRg-4_e“^^CHR5~M'· ^R2 jelentése

R?

vagy •R₈; és ^R8

R4,

R5, Rg, R7, Rg és Rg jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport;

a értéke 1 és 20 közötti egész szám; b értéke 1 és 10 közötti egész szám; d értéke 1 és 10 közötti egész szám, e értéke 1 és 5 : közötti egész szám - és a térhálósító mátrixelemek szerkezete

és a (II) vagy (III) általános képlettel jellemezhetők - ahol

D jelentése H-CHR^—)g vagy 44-CHR₁i-)h°'^k*(~^CHR12-9-i >

E jelentése

-Ο- vagy

F jelentése nilén-csoport vagy benzol-triil-csoport;

^R10' ^Rll< ^r12 és Rj4 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport, vagy f értéke 2, ha F jelentése fenilén- vagy (1-4 szénatomos) alkil-fenilén-csoport, vagy

f értéke 3, ha F jelentése benzol-triil- g értéke 1 és 20 közötti egész szám; h értéke 1 és 10 közötti egész szám; i értéke 1 és 10 közötti egész szám; és k értéke 1 és 5 közötti egész szám -

és gyógyászatilag elfogadható sói;

mimellett a szekvesztrálószer 1,0 tömeg%-nál kevesebb vízzel extrahálható polimert tartalmaz.
2. Az 1. igénypont szerinti szekvesztrálószer, amelyben

R]_ jelentése

A jelentése

R2 jelentése

R₄ jelentése

R₇ és Rg jelentése metilcsoport, és hidrogénatom vagy metilcsoport;

-f- CHR₄ ~y_a;

/^R7 ^N\ ^r8 hidrogénatom;

értéke 2 és 6 közötti egész szám, előnyösen 3;

• · • · ·« · · ··« • · ♦ ·· ···«· ··· ··· · · «a ·

- 49 a térhálósító elemek (II) általános képletében

D jelentése -f— CHRn-|g;

E jelentése -C-N- ;

I ^r14

Riq jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport;

Rn és R14 jelentése hidrogénatom; és g értéke 1 és 12 közötti egész szám, előnyösen 6.
3. Az 1. igénypont szerinti szekvesztrálószer, amely- ben a térhálósító elemek (III) általános képletében

F jelentése feniléncsoport, és f értéke 2.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szekvesztrálószer, amelyben a térhálós polimer mátrix szemcsés formában van.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szek- vesztrálószer, ahol a szekvesztrálószer (i) átlagos részecskeátmérője mintegy 10 mikron és mintegy 400 mikron közötti; és/vagy (ii) anioncserélő kapacitása mintegy 5 milliekvivalens/gramm és mintegy 6 milliekvivalens/gramm közötti; és/vagy (iii) nedvességtartó kapacitása mintegy 70 tömeg% és mintegy

87 tömeg% közötti a teljesen hidratált szekvesztrálószerre vonatkoztatva.
6. Epesav szekvesztrálószer, amely egy (IV) általános képletű első monomer - a képletben < ·· ·· · • · · · r · • · · ♦ · »·« • · · · ····· ··« ·· Λ· ·

- 50 ^R2

R_lf R₃, R7, Rg és R9 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport; és a értéke 1 és 20 közötti egész szám és egy (V) vagy (VI) általános képletű második monomer - a képletekben

D jelentése 4—CHRn-)*g vagy -Η—CHRu—CHR₃24i;

P

E jelentése -0- vagy -y-C^r14

F jelentése fenilén-, (1-4 szénatomos)alkil-fenilénvagy benzol-triil-csoport;

^R10' ^Rll» ^r12 ^r14 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-8 szénatomos alkilcsoport, és f értéke 2, ha F jelentése fenilén- vagy (1-4 szénatomos) alkil-fenilén-csoport, vagy

f értéke 3, ha . F jelentése benzol-triil-csoport; g értéke 1 és 20 közötti egész szám; h értéke 1 és 10 közötti egész szám; i értéke 1 és 10 közötti egész szám; és k értéke 1 és 5 ) közötti 1 egész szám -

térhálós polimerizációs terméke, vagy annak gyógyászatilag elfogadható sói;

amely szekvesztrálószer kevesebb, mint 1,0 tömeg% vízzel extrahálható polimert tartalmaz.

• 4 ·* *« « ·* ·4« · ν · • 4«·«« 4 · * • · · * · 4444· •· · ··· »♦ « «
7. Α 6. igénypont szerinti szekvesztrálószer, amelyben

a) az első monomer di(l-8 szénatomos)alkil-amino-(1—20 szénatomos)alkil-akrilamid vagy di(l-8 szénatomos)alkil-amino-(1-20 szénatomos)alkil-metakrilamid; és/vagy (ii) a második monomer egy (1-10 szénatomos) alkilén—bisz(akrilamid) vagy egy (1-20 szénatomos)alkilén-bisz(metakrilamid) , előnyösen egy (1-12 szénatomos)alkilén-bisz (akrilamid) vagy egy (1-12 szénatomos)alkilén-bisz(metakrilamid).
8. A 7. igénypont szerinti szekvesztrálószer, amelyben az első monomer dimetil-amino-etil-akrilamid, dimetil- —amino-etil-metakrilamid, dimetil-amino-propil-akrilamid, dimetil-amino-propil-metakrilamid, dimetil-amino-butil-akrilamid, dimetil-amino-butil-metakrilamid, dimetil-amino-pentil—akrilamid, dimetil-amino-pentil-metakrilamid, dimetil-amino—hexil-akrilamid, dimetil-amino-hexil-metakrilamid vagy ezek elegye.
9. A 7. igénypont szerinti szekvesztrálószer, amelyben a második monomer N,Ν'-propilén-bisz(akrilamid), Ν,Ν'-butilén-bisz(akrilamid) , N,Ν'-pentametilén-bisz(akrilamid),

N,Ν'—hexametilén-bisz(akrilamid), N, Ν' -heptametilén-bisz(akrilamid) , N,Ν'-oktametilén-bisz(akrilamid), N,N'-dekametilén—bisz(akrilamid), N,Ν'-dodekametilén-bisz(akrilamid), N,N'—propilén-bisz (metakrilamid) , N,N' -butilén-bisz (metakrilamid) , N,N'-pentametilén-bisz(metakrilamid) , N,N' -hexametilén-bisz(metakrilamid) , N, Ν'-heptametilén-bisz (metakrilamid) , N,N'—oktametilén-bisz(metakrilamid), N,N' -dekametilén-bisz(metakrilamid) , N,Ν'-dodekametilén-bisz(metakrilamid), vagy ezek *»* · ♦· · · » · « ·«· « ··· * · · · · «··· ·♦· ·· «4 ·

- 52 elegye.
10. A 6. igénypont szerinti szekvesztrálószer, amelyben a második monomer divinil-benzol.
11. A 6-10. igénypontok bármelyike szerinti szekvesztrálószer, amely az első monomer és mintegy 0,5 mól% mintegy 20 mól%, előnyösen mintegy 2 mól% - mintegy 8 mól% második monomer polimerizációs terméke.
12. A 6. igénypont szerinti szekvesztrálószer, amely több, mint 94,0 mól% - 99,5 mól% dimetil-amino-(2-6 szénatomos) alkil -metakrilamid és mintegy 0,5 mól% - kevesebb, mint 6 mól% (3-12 szénatomos)alkilén-bisz(metakrilamid) elegyének polimerizációs terméke.
13. A 12. igénypont szerinti szekvesztrálószer, amely mintegy 95,6 mól% dimetil-amino-propil-metakrilamid és mintegy

4,4 mól% N,Ν'-hexametilén-bisz(metakrilamid) elegyének polimerizációs terméke.
14. Eljárás epesav szekvesztrálószer előállítására, azzal jellemezve, hogy egy, a 6-13. igénypontok bármelyike szerinti monomer elegyet polimerizálunk .
15. Gyógyászati készítmény, amely az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti epesav szekvesztrálószer gyógyászatilag hatásos mennyiségét, vagy a 14. igénypont szerinti eljárással előállított epesav szekvesztrálószer hatásos mennyiségét és egy gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagot tartalmaz.
16. A 15. igénypont szerinti készítmény, amely tartalmaz továbbá egy koleszterin bioszintézis-gátló anyagot, előnyösen egy HMG-CoA reduktáz inhibitort gyógyászatilag hatásos mennyiségben.
17. Eljárás plazma koleszterinszintjének csökkentésére emlősökben, azzal jellemezve, hogy az emlősnek orálisan egy 1-13. igénypontok bármelyike szerinti epesav szekvesztrálószer vagy egy 14. igénypont szerinti eljárással előállított epesav szekvesztrálószer gyógyászatilag hatásos mennyiségét, előnyösen mintegy 2 milligramm - mintegy 125 milligramm/nap/testtömeg kg dózisát adagoljuk.
18. A 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az emlősnek egy koleszterin bioszintézist gátló anyagot, előnyösen egy HMG-CoA reduktáz inhibitort is adagolunk gyógyászatilag hatásos mennyiségben.