HUT64919A - Process for evading precipitation of nickel sulfide at glass melting - Google Patents

Description

A talál aány 1. át tere ,\t üvegben néha előf irdalnak a rendszerint nikkel szulfid •‘kövek’*-ként isaert kis .nikkel szulfid /Mi./ ré fecskék és sz üveg ni.nősé gének koaoly leromlását er«d nőnyezik. A nikcel rzulfid kivet rendszerint tol kicsik ahhoz, hogy láthatlak legyenek, és nagyon ne! ezen észlelhetők optikai vizsgáló eszközökkel. .%« üveg termékekre gyakorolt negatív hatásuk a .nikkel szulfid éo sz üveg hőtágulási együtthatója közötti négy különbség eredmény®. «”/ nikkel rzulfíd kivet tartalmazó üveg terméknek, mint amilyen az épületben vagy járműben elhelyezett üveg leaez, hőmérséklet változása « kő szo> ezédeágában előidézett erős helyi igénybevételeket okozhat, amelyek elegendő nagyságrendűek lehetnek s lemez eltűréséhez. ~z s probléma kálinlsen erős s temperált Üvegben. A nik-cel fzulfid kévék átmennek lasru fázis változásokon is, amelyek helyi igénybevételeket hoznak létre, ’ível n nikkel szulfid kövek jelenlét.ét nehéz érzékelni nz üvegben és mivel határuk nem mutatható ki csak hosszú idővel az üveg lemez elhelyezése után, n aikcel szulfid kövek .-.e^el őzére fontos cél az üve^készitők szvúra. A legegyenesebb megközelítés o nikkel szulfid kövek elkerüléséhez bármilyen forrásnak megakadilyozán« az ’Jvcgolwztó kemencébe történő belépéstől. Azonban jelentkezhetnek kis nikkel mennyiséget, mint ez üvegkészitéshez f«lr-eeznált nyersanyagokban természetesen előforduló szennyeződések. úgyszintén a nyersanyag bányásaáasal és kezeléssel kapcsolatos berendezésben és az üvegolvaszt isi művelettel kapcsolatos gépi felszerelésben használt rozsdamentes acél ötvözetek ben a ni «kel gyakori jelenléte ‘ele nikkel mennyiségeknek ne® zzándékos beviteléhez vezethet az üvegolvasztó kemencébe, akkor is, ha kitárté erőfeszítéseket fejtenek ki annak szándékos bevitelének elkerülésére.

t.ivinatos volna, ha a nikkel szulfid kivek keletkezését meg lehetne akadályozni az üvegolvaeztó kemencéből velő ki3alésnél, amelyben kis mennyiségű nikkel lelet jelen, éc ez ez a cél, amelyre jelen találmány irányul.

Az első elméletek, amelyek a legszorosabban hasonlítanak a jelen találmányra azok, amelyek ez üveg elektrolízisével foglalkoznak, de ezek közül egyik sem tanítja nikkel szulfid kövek elhárítását és egyik sem ismertet olyan elrendezést, amely velejáréan hozná létre ezt az eredményt, villamos áras áthaladása a megolvasztott üvegen keresztül egy olvasztó kemencében megszokott gyakorlat az üveg melegítés elősegítése céljából. írre a célra -.ogyo aánvocan váltakozó áramot használnak ős ennélfogva ez nem hozza magával az üveg elektrolízisét, néhány javaslatot ismertettek egyenáramú elektrolízis használatára különleges célok érdekében.

A 3,311,858 ez. /Ernsberger ás tsa/ és a 5,311,859 sz. /Ernsberger/ Egyesült Államokbeli Szabadalomban elektrolízis van felhasználva oxigén buborékok létrehozására a forrás zóna*-ként ismert növekvő konvekciée áramlás erősítésére, ^zen hatás biztosítására az anédok /26/ közvetlenül a forrás zónában vagy az alatt vannak elhelyezve és a katódok /28/ a kemence fenekén vannak elhelyezve az anédtél felfelé mindkét szabadalomban. szék az elhelyezések alkalmatlanok a nikkel szulfid köveknek ® jelen találmány felfedezéseinek megfelelő megaka- 4 - .:.. ·..· .:. ..· :

¢2 ályozásáre.

Kgy hasonló elrendezés lithatö a 4,433,995 ez. /Toussaint/ ygyerölt Államokbeli Szabadalomban. .-íz anádo’c /17, 18/ a forrás zónában vannak elhelyezve vagy attól lefelé, óig a Katédok /13, 14, 15, ló/ a rakat nyílás közelében vannak elhelyezve s rákét olvadásának elősegítése érdekében, Ázek az elektróda elhelyezések nea érik el jelen találmány eredményeit.

tz 1,955,451 sz. /Blau/ ügyesült Államokbeli Szabadalom elektrolízist használ egy üveg olvadéknak két Összetételileg különböző rénzre való különvΠosztására, miután az olvasztás befejeződött.

Λ 3,530,221 az. /Penberthy/ egyesült Államokbeli Jsabedalom ismerteti egyenáramú összetevő ráültetését egy váltakozó iramú villamos olvasztó ársakörre az elektróda korróziójának megakadályozása érdekében.

A 2,561,818 sz. /Peyches/ Egyesült Államokbeli szabadalomban egy üvegolvaeztó edény falainak védelme van ismertetve egy töltésnek macára ® falra tírténő alkalmazáséval.

A 4,227,029 sz. /Joaeph/ ágyasait Államokbeli 'zabadalom, azon hagyományos hiedelem alapján, hogy az egyenáram nem kívánatos ez üvegolvssztísi műveletben, ismertet egy elrendezést az egyenáramú Összetevők minimális értékre történő lecsökkentésére egy váltakozó iramú olvasztó áramkörben.

A 2,277,678 és 2,281,408 az. /mindkettő Boréi/ »gveeillt Államokbeli ’zabadaloa a rajzokban pozitív és negatív jelzéseket mutat oz elektródákon, de egyébként a váltakozó áram használatával megegyező, hagyományos vili smos olvasztási elveket írja le. flíncs megemlítve elektrolízis és nincsen ismertet- 5 - ............

ve az elektródáknak az üveg ára Másokhoz való viszonyé.

\ telálmány ÖBSzefoglaláea

Jelen találmány csökkenti a nikkel szulfid követe elvégben való előfordulását villamosán oxidáld viszonyok fenntartásával sz olvasztó kemencének nikkel szulfid képződésére hajlamos vidékén, xidáló viszonyok mellett a megolvadt üvegben lévő nikkel szulfid reakcióba lép, hogy nikkel oxiiot alkosson, ami ártalmatlan. A legtöbb üveg, különösen a sina Sveg, oxidáló viszonyok mellett van megolvasztva. ennélfogva némileg neglepő, hogy ilyen viszonyok mellett nikkel szulfid képződik, jelen találmány alapja az a felismerés, hogy az olvasztó kemence alján, e rúcnt nyílás vég és a forrás zóna közötti vidéken egy viszonylag stagnáló üveg réteg van, viszonylag redukált állapotban. A nikkel szulfid, ami kétszer olyan siirü, mint s megolvadt üveg, és a fémes törmelékek hajlamotah összegyűlni ebben a viszonylag stagnáló rétegben, ezáltal hozzájárulva annak redukált állapotához ér nikkel forrásokat nyújtva, amelyekből további nikkel szulfid képződhet. A megolvadt üveg fő tömege rendszerint eléggé oxidáló ahhoz, hogy a legtöbb nikkel szulfid kő ne maradjon fenn, ha a kemencében elegendő tartózkodási idő volt biztosítva. Úgy látszik, hogy a stagnáló alsó réteg nincsen elegendően érintve a megolvadt elvég fő konvekciós áramlásai által ahhoz, hogy megakadályozza a helyi redukál5 viszonyok létezését az üveg tömeg oxidáló állapota ellenére. ΛΖ az elmélet vsn felállítva, hogy ezen stagnáló alsó fcéteg alsó végénél e felfelé növekvő forrás zóna áramlásote felemelnek a fenékről valamennyit s redukált, nikkel szulfidot tartalmazó anyagból és azt s kemence kiömlése felé

mozgó áramlási folyaaba viszik· zt az irányzatot növelhetik a buborékok, amelyek ? Helyi növekvő hőmérsékletnek betudhatóan keletkezhetnek. ölen anyag bizonyos részeinek viszonylag rövid áraalási útvonala következtében, a forrás zónán Keresztül a kiömlésig, úgy gondolják, ho y valami o nikkel ciulfidbél, ami ezekben a részekben néha jelen lehet, esetleg nem bírt elegendő tartózkodási idővel az oxidált üvegben ahhoz, hogy teljesen ^elbomolják.

Λ jelen találmány által nyújtott megoldás villamosán oxidáló viszonyok megszabása az olvasztó kenence aljához közel, a beömlő vé; és a forrás zóna közötti vidéknek legalább egy részében úgy, hogy az megakadályozza redukáld viszonyok jelenlétét, saelyeíc nikkel szulfid köveket tartanának fenn, vagy hoznának létre. Ez egyenáramú mezőnek n megolvadt üvegre történő ráadásával van végrehajtva, egy anóddel vagy anódokkal a kemence fenekében vagy annak közelében. Az ezzel járó áram aenynyiség ns^yon kicsi a villamos hevítő eszközökhöz viszonyítva és nem elegendő ahhoz, hogy jelentős buborék káoződést hozzon létre az elektrolitikus reakciók következtében. Az anódok elhelyezése fontos a jelen találmány célkitűzései számára.

Lehetőleg s beömlés és a forrás zóna közötti stagnáló réteg legnagyobb része vagy egésze ki van téve az enódok oxidáló hatásának úgy, hogy ezek s nikkel «zulfidot képző viszonyok el vannak kerülve ezen vidék minden részében. ...z -csigával hozhatja az anódok elrendezését ® fenék vidékének minden részében, ahol a redukált állapot fennáll. Változatként az anédok egy kisebb területen lehetnek szétterítve, az anódok elegendően távol lévén felfelé a forrás zónától ahhoz, hogy megfelelő tá• · ·

volságot /és. ennélfogva időt/ a’jnnak az elektroli ti kusan létrehozott oxidáló íllapotnak ahhoz, ^Vo,7.v hasson a fenék rétegben lévő báraely niktel aaulfidra, mielőtt az eléri a forrás zónát· ' a az arxódok a forrás zónában vagy az alatt lennének elhelyezve, akkor nem lenne elegendő érintkezési idő az oxidált részek és a redukált anya£ között. .„zárt a jelen találmány anódjai a forrás zónán kívül vannak.

A rajzok

AZ 1. ábra egy jellegzetes kereszttüzelésü, vég-adaroláeu üveg-olvasztó keüeuca függőleges keresztmetszete, feltüntetve a megolvasztott üveg keringő áramlási rendszerét én az elektródák elhelyezését a találmány egyik megtestesítésének megfelelően.

Λ 2. ábra az 1. ábrabeli kemence fenekének felülnézete, amely az elektródák elrendezésének e-yik néldáját mutatja a találmánynak megfelelően,

A 3· ábra egy jellegzetes elektróda ^elszerelés! elrendezés nagyított nézete egy kemence fenekén, a találmány egyik megtestesítésének megfelelően,

A 4. ábra egy kemence beömlési vidékének asgyitott nézete, amely egy kátéd berendezés részleteit tünteti fel a találmány egyik megtestesítésének megfelelően.

Részletes leírás

A® üvegolvasztó kemencék, amelyekre s jelen találmány vonatkozik, egy beömlő véggel vannak jellemezve, amelynél a nyers üveg rakat anyagok a kemencében tartott megolvasztott üveg tóra vannak berakva, és egy általában szemben lévő kiömlő véggel, amelyből a megolvadt üveg termék árama van ki-

vonva a fürdőből. \ találmány egy sajátos megtestesítése kéről leírtra ejy szokásos ilvegolvasztó ítemence típussal Összefüggésben, amelyben sz olvasztási hő elsődleges forrása több láng, az olvadt Üveg fürdő felett átlósan kiterjedően az oldalfelekben lévő nyílásoktól. agától értetődik, fogy más üvegolvasztó kemence kiképzéseket is általánosan hssznólnak és azok is hasznot húzhatnak a jelen találmányból, ha egy stagnáló, redukált üveg réteg nikkel szulfíd kőveket okoz az egész olvasztási folyamaton keresztül fennállóén.

Utalva az 1. ábrára, az ábrázolt jellegzetes; Üvegeiveszté kemence macába foglalja a IC tűzálló medence fenék falat, s 11 medence beőslő vég falat, a 12 boltíves fedelet, a 13 függő hátsó falat és több 14 oldalsó tüzelő nyílást. 1 nyílások szίο» változhat; a jellegzetes síküveg kemencék rendszerint őt-nyolc nyílással bírnak mindegyik oldalon. A kenence medencéje tartalmazza e 15 olvadó üve<g fürdőt, a 16 oldalsó medence falak a 2. ábrán vannak feltüntetve. A rakat anyagok a 15 fürdőre a 17 beőalő nyíláson keresztül vannak betáplálva és a lo réteget vagy rakat takarót alkotják, amely megolvad, amint előrehalad a ke Bencében. A megolvadt üveg a kemencéből n 1? kiömlő nyíláson keresztül lép ki a kemencének a 20 kilépő vég fallal részben meghatározott kilépő végénél.

A 15 olvadt üveg fürdőben lévő keringési áramlások az 1. ábrán vannak feltüntetve. A viszonylag hideg rakat anyag jelenléte e kemence beőrnlő vécénél és >z üvep· fürdő leárnyékolása s felső lángoktól 9 ló rakat réteg által a fürdő beimlő vidékén lefelé irányuló konvakciós áramlásokat okoznak, a megolvadt üvegben lévő laforróbb vidék a 13 rakat réteg végétől • · · • 9 - .:.. ·..· .:. ..· ;

lefelé igyekszik elhelyezkedni., oz utolsó, vagy « utolsót kivető 14 nyílással szemben. A **forrás zóne-ként vngy ’forró folt”-ként ismert ezen 21 vidékben lévő magas hőmérséklet ?. fürdőben emelkedő xonvekciée áramlásokat ad. As emelkedő és leszálló convekcids áramláeoK kombinációja egy keringési «árkát hoz létre a 21 forrás zónától felfelé lévő vidéken, aaely az l. ábrán szemléltetett módon általiban óramutatóval ellentétes irányban /azaz a 17 beömlé® felé/ mozog és oz alsó részben áraalik, lefelé,menő irányban mozogva. 4 forrás zónától lefelé egy ellentétes irányban forgó keringési zárka letet jelen.

Jelen találmánynak nea kell valami sajátos elmélettől függenie, de s kivetkező elméletek a találmány eljárásának jobb megértését nyújthatják, az áramlási sebesség a medence aljának közelében lényegesen kisebb, Ennélfogva egy stagnáló üvegréteg lehet n kemence aljának közelében a forrás zónától felfelé, amelynek részei lassan mozoghatnak a fenék mentén a forrás zóna felé. Járulékosan a tűzálló medence falaknak, vagy a kemence más felületeinek errésiós termékei lerakódnak a kemence aljára. Ezen szennyeződés eredményeként az alsó üvegréteg viszkózusabbá válhat, mint ez üveg tömeg, ami növeli ezen réteg stagnálását. Cirkónium föld és timföld errózióa termékek reakcióba lépnek, hogy cirkónium és alumínium ezilikátokat alkossanak a kemence fenekén. .« a szilikát képződés csökkenti a szilícium oxid előfordulást a fenék rétegben és ennek eredményeként alsó rétegben lévő üveg redukált állapota viszonylag kisebb, az ebben a rétegben lévő redukáló környezet stabilizálni igyekszik bármely jelenlévő nikkel Fzulfid létezését, ijz ez a stagnáló réteg, amivel jelen találmány foglalkozik, hogy ·♦·· • · · « « · · lényegesen sk®d ílyozzn a ni<<el •'zulfid k5ve< fennaorsdásót, jelen találmánynak megfelelően n stagnáló rétegben, a kemence Aljának közelében, s forrás zónától felfelé oxidáló viszonyok van .ak biztosítva a megolvadt üve.f fürdőre egyenáram slkaim®zásával, az anóddal a stagnáló rétegben, az onód olyan változatos alakokat ölthet, mint egy vagy több lemez, rúd, vagy pálca s kemence fenekén vízszintesen eltérőiden, de s felszerelés és csere egyszerűsége miatt előnyben részesített elrendezés több 3? pálcát von magával, vízszintesen elterülve a kemence fenekén keresztül. A 30 anód pálcáknak csak rövid távolságra kall kiállniuk /azaz kb. 1-4 cm-re/ a kemence alja felett, vagy azok vége egy szintben lehet a fenékkel, az aaádok lehetőleg egy olyan elrendezésben vannak elhelyezve, amely alkalmassá van téve ahhoz, hogy szélss körben szétszórt oxigén betáplálást biztosítson a stagnáld anyagban, amely hajlamos a forrás zónába történő beezivárgásra. \z elrendezés több sorból állhat, mint o 2. ábrán látható, ami megfelelő az átlód elhelyezés koordinálásához a kemence tartó szerkezetével, de nem lényeges jellemvonása a találmánynak. A jobb átfedés biztosítására az e-:ves sorokban lévő snódok ki vannak emelve a szomszédos sorokban lévő snódoktél s 2. ábrán látható példában. A középső vidéken több áramlás lehet, mint az oldalfalak kSzelében, «mely esetben előnyösebb lehet az módok *gyn.áshoz közelebbi elhelyezés® a középpontban, mint az oldalakhoz közel, amint a

2. ábrán látható, az módos számának és térközeinek ne .válmcztá®s sz optimalizálás és megvalósíthatóság mérlegelésének tárgya lehet, az optimális teljesítmény nagyszámú egymáshoz közel elhelyezett móddal közelíthető meg. κ nagyszámú üregek furá-

sának költsége és kényelmetlensége a legtöbb esetben az optimálisnál kisebb szám használatéhoz vezet· A jelleiizetes minimális szám függeni fog « wtsgnáló rété* redukált áll rmot ónak fokától, *. megolvadt üve·,· helyi sebességétől, é? ‘ttól « mértéktől, s/nelyben · nik<el szulfid mentességet biztosítani kell, általános útmutatás érdekében jellegzetes helyzetekben egyetlen átlós anód sor lesz, lehetőleg egymástól. egy méternél nea negyobb távolságben elhelyezve, ée mái előnyösebben fél méternél nem többre, hogy a nikkel azulfid kövekre gyakorolt érzékelhető : stást adjon. Egy jellegzetes kétdimenziós énéi elrendezésben a térköz előnyösen olyan lehet, hogy négvsetaéterenként egy anód, a legelőnyösebben fél négyzetméterenként egy anód legyen biztosítva. így sajátos megtestesítésben a négy eor mindegyikében lévő anódot egymástól egy lábnál /0,3 n-nél/ nem többre lettek elhelyezve és a sorok kb. 3 láb /2,7 V távolságra voltak egymástól. Egy, naponta kb. 53° - T?'' tonna üveget előállító jellegzetes kemencében a jelentősen hatékony anódok teljes száma várhatólag tizenöttől ötvenig menő nagyságrendű let et.

A 3 anódot helye a jelen találmány egyik fontos jellemzője. '-elyük elegendően távol kell legyen felfelé a 21 forrás zónától ahhoz, hogy lehetővé tegye s nikkel szulfid felbomlását, miután ki lett téve az anódoc által létrehozott oxidáló viszonyoknak ée mielőtt beléone a forrás zóna viszonylag gvors áramlásaiba. ;z változik az egyik kemencétől a másikig, előnyösen az anódok úgy vannak elhelyezve, hogy az bizonyos változtathatóságot biztosítson. Az anódot felfelé túl távoli elhelyezése csökkenti a tartózkodási idő mértékét az oxidáló ·· ··♦: · ·· ·· • ♦ ♦ ·· · » • · · ·· · • · · · · · ···· ·* ··· ·» .

állapotban egyes nagy’kövek elegendő oxidllásához. A forrás zónában lévő onódok nem lennének hatékonyak, mivel el oxidáló hatás ne.» lenne Koncentrálvs 3 stagnáló rétegben, hanem gyorsan szétoszlana az ott lévő fő áramú áramlásokban. abbén sz esetben vslószinüleg <5vek lépnének be a fő kemence áramlási folyamokba anélkül, hogy ki lennének téve a jelen találmány által biztosított növelt oxidáló környezetnek. Előnyös lehet ez elrendezés kiterjesztése úgy, hogy alapvetően az egész fenék vidéket hatékonyan befedj· » beömlő vég fal és a forrás zóna között. a felfelé történő oxidálásnak azonban letetnek hátrányai, h® az üvegben én nyomok vannak, «melyek ha én oxiddá oxidálódnak, mialatt a fenék vidékben vannak, a hőállé fenék gyorsított korróziójához vezethetnek. j.bben az esetben előnyős lehet az anód olyan elrendezése, hogy a fenék vidék alsó felében legyen elhelyezve, s beömlő vég és 9 forrás zóna között.

Λ 51 ketód a megolvadt üveg fürdőbe van merítve, az oxidálandó fenék vidéktől távol elhelyezve úgy, hogy zárja a villamos áramkört, Lehetőleg a xstód az üveg fürdő felső felében van. y-gy megfelelő elrendezés a Katódnak a 17 beömlő nyílásba történő szerelése, mint a 4. ábrán látható. Lehet egynél több katód biztosítva, de általában elegendő egyetlen kátéd. a 31 kátéd helyén lehet tartva a 32 vízhűtésű, gyűrű alakú elektróda tartó által, részben a megolvadt üvegbe merítve, ami által a grafitból készült kátéd meg lesz védve az oxidálódáatól. A Katódnál a redukáló reskció fő hatása az, hogy kis nátrium mennyiségeket nátrium oxiddá redukál, ami könnyen újra oxidálódik a légköri oxigén által.

Utalva most a 3· ábrára, ott láthatók a 3ú snédok egyikének jellegzetes beszerelési részletei e 10 ke-.se ne® fenékben. ~zy e&.ye ι ^;ιγ3·; u ur-.< nf orrás pozitív koncéit íz menő c«ntlax)2Áe ?·. 53 csatlak jzó kenőcs se.itséjével vsi Mzt'oltva· '8 υηοί tuls.á*O£ eloxidáló34en egy nea -oxidáló gáz /fii· nitrogén/ tisztító iroal-ásával ven megakad álvo-zv^ e»,v vngy több 34 csőből, azon 36 furat alsó vécé felé irányítva, amelven keresztül az an>d benyúl ik· az anódox mi ni mái i«t behatolásn az alvadt üvejbf; lehetővé teszi, ’>ogy az 'áió^ok s»2il írdei* a ainiaális lft^veu. jnnefe me-'felel ően nz s.iá^ok és a furatok átmérője a kewnce fenekén keres átül jelentőse··} kisebb letet, mint 0 jellegzetes vil)c--or fi tő elektródáké· Az agy-két hüvelykes /2,5 - 5 c3-es/ átmérőket mt,'felelősfenek találták n?. «.nófok czú’inr ,a. \t v.ódox nini ..Ili? kitétele a masni vsf t uv»?· korréziv v.nt.áf Inak lehetővé teszi továbbá viszonylat olcsó elektróda sava/οχ, oi.nt amilyen a va.?, használatát· Az -onódoton egy ferrit r^teg ««levesz et, a;.i késleltetheti ozok erróziójít, azonban a vas anódox áldozatosaknak tekinthetők. vas uenynyiség, cui belekerülhet az üvegbe, rie.a elegendő ahhoz, hogy e legtöbb üvegnél szennyezésnek legyen tekintve· az n.nódoket bármilyen errézió ellensúlyozására periodikusén ki lehet emelni· feszül trég-áram ís^zqí'ü .. ;é« ellenőrzése jelzi az *»nédotc kiemelésének szükségességét.

az 1· 3br-tn ábrázolt opcionális jellemvonás ? 35 eoΓοτφΑ biztosit áss n kemence fenekén kererstül. A 35 sorompó srrs álhat, '*£'’ megakadályozza fémes törmelékek mozgását a fenét mentén forr is zóna felé. Az eríc szennyezések legalább egy részének y 30 snódóktól felfelé eső vidékre történő korlátozásával csökkennek z* Öve., ujroszennyeződésének • · ··4 · esélyei, diutm ki lett téve ’j.’ inddók oxidáló kezelésének.

_v jelen talál-iKiy elektróda rendszere által oz Ive. en .átviendő vill-»..os ára·.·. menny'· sége 31 ydott ke a*ncíben szükséges korrekciós hatás fokútól fog f-J^eni. Általában az árra ne a elegendő ahioz, ^:.o<y jelentős buborék fejlesztő bntlst fejtsen ki az adódóknál fellépő oxigén előállítás következtében. 'Aidaképpen egy naponta 52'^-T'''' tonna üveget előállító kéméncéhen az m előirányozva, togy s teljes oxigén előállítás az Ösazee auődnál ne a k^ll, hogy meghaladjon őr inként Őt grsiT.ot. és egy jellegzetes esetben óráncént egy-hírom »_rmam n·.•iyeá.srendü lehet· rajználhatók nagyobb árán mennyiségek jelentős buborék képződés nélkül, de több vilinnos áramot fogj·avattatnak ® haszon megfelelő növekedése nélkül· A buborék képződé® túlzott mértéke káros lehet, ha az ebből adódé kavaró hatás a fenéken lévő, redukált .-nya; túl torai bevitelét okozza a forrás zónába. ‘'1vel a teljes ira;» számos adódra oszlik el, e nagyszámú snód nagyobb teljes áramot fo< lehetővé tenni. az anódonkénti átlagos *

áram egy jíl!e®zetea példában ,1 - ?,5 4 nnrvrirrendü le^et, de szükség szerint több vagy kevesebb -rsnot lo-et használni. :gy adott néldába.'i a fenti példsu ára a szintjei kb. hasz voltos feszülted,;„el voltak fenntartva. ;gy adott esetben n «zükeá/jea feszültséget az üveg ellenállása határozza meg, ami viszont sz •üvegnek az snődok sz-o nszédslgában lévő hő aéraékletétől és az üve.; Összetételétől fü·^. A joule határ íltali melegítésre vonatkozóan j^len t«Λ íl nány villnaos ára* fogyasztása nagyon kicsi, egy adott példánál ? watt nagvsí^rondü.

\ forrás zóna általában bizonyos távoleá/rs van a kemence oldalfalaitól, így viszonylsg stagnílő területek is le«« **·♦ « ·

• ·· ···· ·» « e · ♦ ·· * · • · * • · · ·· a ' etnek a forrás zóna oldala mentén, ez e..-ves Λ '«l fal a’c aljának közeljben. Snnélfo^vs «sves esetekben kívánatos le·’· et, ho^y jelen találaiay oxidáló kezelésének egy része azon nnys^ felé legyen irrivitvs, amely ol alt, ezen ol’alsó vidékektől n forrás zóna felé mozoghat· Úgy értendő, ’-ogy áz itt használt * felfelé* és '•lefelé” fo^al aacat az oldalt mozgó nnyn* opcionális kezelésével megegyező módon kell értelmezni.

Claims (7)

1· ?veg olvasztási eljárás, amelynél vi^zon.vla · ideg tiltó anyag van betáplálva egy olvadó üveg fürdőbe egv kemence felső végénél, megolvadt üveg van kivéve a kemence alaó végénél, i.ossairányban távol tartva a felső végtől, és olvasztási hő van biztosítva a kemencében, aiáltal egy emelkedő üveg áramlási ión» vsa létrahozva a fürdőben egy közbenső helyen, térközzel a felső végtől és az alsó végtől, az olvadt üveg fürdőre egyenáram alkalmazásával jelleaezva legalább eg»» a.nód és legelőbb egy katód segítségével, az e:vénára a anód kapcsa szorosan szomszédos lévén az olvadó üveg fürdőjének aljával, az euelkedő áramlások zónájától felfelé lévő kemence vidéken agy, hogy oxidáló viszonyokat tartson fenn az első vidéken, az emelkedő áramlások zónájától felfelé, hogy xefiszüntesse a* üvegben & nikkel szülfid kövek jelenlétét.

2. az 1. igénypont szerinti eljárás, amelynél .«z egyenáram anód kapcsa tartalmaz egy anód elrendezést az olvad© üv«f fürdő fenék vidékén.

3. A 2. igénypont szerinti eljárás, amelynél az anódok felfelé nyúlnak ki az olvadó üveg fürdő alatt.

4. a 3. igénypont szerinti eljírás, amelynél az anédok 4 cm-nél nem többre nyalnak be az olvadó üvegbe.

5. a 2 - 4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, amelynél az anódok a felső végtől bizonyos távolságban lévő vidékre vsának korlátozva.

6. az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, amelynél ez üvegen keresztül hajtott áram mennyisége nem elegendő jelentős buborék képződési hotá® létrehozásához.

·· ·*·« • ο · • · 3 ···· ··

7. az előző igénypontok blr.ael.yiice szerinti élj írás, amelynél legalább ejy enó-5 főleg vasból 111.

ö· tz elűző igénypontok bármelyik· szerinti eljárás, esélynél az üveg nátrium-®ész-szilicium oxid űvef.