HUT62348A

HUT62348A - Spring clamp particularly for fastening rails

Info

Publication number: HUT62348A
Application number: HU9200814A
Authority: HU
Inventors: Giovanni Cinel
Original assignee: Neuve Officine Meccaniche Cine
Priority date: 1991-03-12
Filing date: 1992-03-11
Publication date: 1993-04-28
Also published as: IT1248270B; YU23692A; ITTV910029A0; HU9200814D0; ITTV910029A1; PL293822A1; EP0503734A1

Description

A találmány tárgya rugós rögzítőelem, különösen vasúti sínek rögzítéséhez.

A vasúti síneket vasúti talpfákhoz ismert módon rögzítőelemek felhasználásával rögzítik olymódon, hogy az ilyen rögzítőelemet a vasúti talpfa és a sín talpa közé helyezik.

Erre a célra különböző rögzítő szerkezetek ismeretesek, amelyeket a sín talpa és egy vagy több olyan elem közé helyeznek, amely a talpfában van rögzítve. Szokásosan az ilyen rögzítőelemek különböző ívelt alakzatokat tartalmaznak, és egyik végük a talpfával rögzített elemhez kapcsolódik, másik végük közvetlenül együttműködik a sín talpával.

Az ilyen ismert fajtájú rögzítőelemek megkövetelik a síkokra való feltámasztást és/vagy végeiken levő különböző beferdítéseknek megfelelően olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek továbbfejleszthetők. Nevezetesen a feszültségek és a csavarás meghatározott pontokon oszlik el, ami azzal a veszéllyel jár, hogy az anyag megereszkedik és nyúlik.

A találmánnyal célunk az ismert megoldások hiányosságainak kiküszöbölése és egy olyan újszerű megoldás kidolgozása, amely lehetővé teszi a sín talpa és a talpfa közötti rugós kapcsolódást annak érdekében, hogy lehetővé tegye a kívánt nyomás kialakulását a talp és maga a talpfa között, jól ellenáll a fáradásnak és az anyag megereszkedésének, továbbá jó a rugalmassága .

Megoldandó feladat továbbá egy másik fontos cél kielégítése, amelynek értelmében a találmány tegye lehetővé a biztonsági körülmények javítását és a vasúti pálya fenntartásával kapcsolatos műveletek csökkentését.

A találmánnyal megoldandó további feladat a fent említett fő jellemzőkön felül annak elérése, hogy a rögzítőelem eltávolítható legyen a talpfa rögzítőeleméről.

A találmány révén elérendő további fontos cél, hogy a fenti jellemzőkön felül a találmány szerinti rögzítőelem gyorsan elhelyezhető legyen a sín talpa és a talpfa rögzítőeszköze közé.

A fenti jellemzők megvalósításán felül a találmány révén elérendő további cél abban van, hogy a rugós rögzítőelem szerkezete egyszerű legyen, olcsó legyen és ezen célokat szokásos és ismert készülékekkel lehessen elérni.

A fent említett és további célokat és előnyöket a későbbiekben részletesebben magyarázzuk, és ezeket a találmány szerinti rugós rögzítöelem kialakításával értük el, amely különösen alkalmas vasúti sinek rögzítéséhez és amelyre jellemző, hogy egyetlen darabból van kialakítva, amelynek első és második vége nagyjából ugyanazon a síkon fekszik, és az első és második vég ellenalakzatot képző tokból eltávolítható és behelyezhető, amely tok alaphorgonyba és/vagy talpfába és/vagy rögzítőbakba alakítható ki, továbbá az első és második végeket egy vagy több ívelt szakasz kapcsolja egymáshoz, amelyek a sín talpával és a rögzítőeszközzel együttműködő egy vagy több szakaszt képeznek.

A találmány további jellemzőit és előnyös tulajdonságait a mellékelt rajzon bemutatott és nem korlátozó jellegű példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesen. A rajzon:

az l.ábra a találmány szerinti rugós rögzítöelem * · • «•9 ·* · ·

a .

ábra az 1. ábra szerinti rugós rögzitöelem felülnézete kisebb léptékben, ábra a 2. ábrának megfelelő oldalnézet,

4.

ábra a 2. ábrának megfelelő elölnézet, az 5. ábra a 6. ábra talpfába vagy alapba rögzíthető rögzítőbak oldalnézete, a találmány szerinti rugós rögzitöelem kapcsolódása a rögzítőbakhoz és a sín talpához a sín hosszirányából nézve, szerinti rugós rögzitöelem alakja, szerinti rugós rögzitöelem alakja,

a	7.	ábra	a találmány
			4. kiviteli
a	8.	ábra	a találmány
			3. kiviteli
a	9.	ábra	a találmány
			2. kiviteli
a	10	. ábra	a találmány
			5. kiviteli
A rajzokon	a találmány szerinti

szerinti rugós rögzítőelem alakja, szerinti rugós rögzítőelem alakja.

rugós rögzitöelem külö nösen jól használható vasúti felépítményeknél 3 sín 2 talpának és 4 talpfának egymáshoz való összeerősítéséhez az 1 rugós rögzítőelemet 5 rögzítőbakként kialakított rögzítőszerkezet felhasználásával, amely besüllyeszthetö például magába a 4 talpfába.

Szerkezetileg az 1 rugós rögzitöelem egy hengeres fémrudat tartalmaz, mint egyetlen Összefüggő darabot, és amelynek első 6 vége és második 7 vége nagyjából ugyanazon támasztósíkon fekszik és ezek a 6, 7 végek egymáshoz képest lehetnek párhu5 zamosak, de divergálhatnak és konvergálhatnak is egymáshoz viszonyítva.

Ezeket a 6 és 7 végeket 8a és 8b végfelületek zárják le, amelyek ugyanazon irányba néznek.

Az 1., 2., 3., 4. és 6. ábrákon bemutatott kiviteli alak esetében az 1 rugós rögzítőelem tükörszimmetrikus és szimmetriasíkja az első és második 6, 7 végek közötti téren megy át.

A végekből kiindulva a találmány szerinti 1 rugós rögzítőelemnek 8a és 8b végfelületei, 9a és 9b első szakaszai vannak, amelyeket ellentétes irányban íveltek a vele szomszédos 6 és 7 végekhez képest és az első és második 6, 7 végeket támasztó síkkal hegyesszöget bezáró lejtős síkra fekszenek rá.

Az első 9a és 9b szakaszok megfelelő 10a és 10b második szakaszokhoz kapcsolódnak, amelyek enyhén íveltek, és ívük konkáv oldala az első és második 6, 7 végeket támasztó sík felé néz és amelyek lényegében véve az első és második 6, 7 végek párhuzamos kifejtését képezik.

A második 10a és 10b szakaszok lényegében véve az első és második 6, 7 végeket alátámasztó síkkal párhuzamos síkon fekszenek.

A második 10a szakasz alulsó felülete előnyösen 11 lapítással van ellátva, amely a 3 sín 2 talpával együttműködik, azáltal, hogy közéjük egy vagy több kisméretű és előnyösen műanyagból készült lap van behelyezve.

A második 10a és 10b szakaszok ezért egymáshoz harmadik 13 szakasszal kapcsolódnak, amely lényegében véve egy ívelt U alakot képez, amelynek 14a és 14b szárai az első és második 6 és 7 végeket alátámasztó síkhoz képest lejtő síkon fekszenek.

A 14a és 14b szárak lejtése az első és második 6, 7 véget alátámasztó síkból kiindulva tompaszöget határoz meg, aholis az óramutató járásával ellenkező irányt tekintjük pozitív iránynak.

A találmány szerinti megoldás további előnye, hogy a 14a és 14b szárak közötti 15 kapcsolórész túlnyúlik az első és második 6, 7 végek 8a és 8b végfelületének síkján és a 15 kapcsolórész alakja előnyösen ívelt.

Az 1 rugós rögzítőelem tartóelemet képező 5 rögzítöbakhoz kapcsolható, amelynek 16 fejéhez 17 láb kapcsolódik, amely az általában betonból készített 4 talpfába való jó besüllyeszthetőség és beágyazhatóság érdekében 18 alakzatokkal van ellátva.

A 16 fejen egymással párhuzamosan és ennek megfelelően ugyanazon síkban fekvő 18 és 19 tokok vannak kimunkálva, amelyek keresztmetszete kismértékben nagyobb, mint az első és második 6 és 7 végek keresztmetszete.

Az első és második 19 és 20 tokok tengelyvonala úgy helyezkedik el, hogy lehetővé teszi a 3 sín hosszirányával való körülbelül párhuzamos beállításukat olymódon, hogy az első 19 tok legyen ugyanazon 3 sín 2 talpának a szomszédságában.

A 16 fejen a 3 sínhez képesti ellenkező oldalon 21 nyúlvány van kiképezve, amelyre az 1 rugós rögzítőelem második 10b szakasza támaszkodik.

A 21 nyúlványnak a 4 talpfához képesti magassága akkora, hogy az 1 rugós rögzítöelemnek az 5 rögzítöbakhoz való csatlakoztatása esetén lehetővé teszi a második 10a szakasz előfeszítését.

A találmány szerinti 1 rögzítöelem a következő módon hasz nálható: az 5 rögzítőbakokat egy vonalban a 4 talpfába rögzítjük egymástól, vagy pedig a 3 sín 2 talpától megfelelő távolságnyira, amely távolság lehetővé teszi a második 10a szakasz megfelelő ráhelyezését és az 1 rugós rögzítőelem első és második 6 és 7 végéit megfelelő irányban bevezetjük a 16 fejben kialakított első és második 19 és 20 tokba.

A 12 lapot előnyösen a 11 lapítással ellátott második 10a szakasz és a 3 sín 2 talpa közé helyezzük.

Ilyen összeszerelés esetében a találmány szerinti rugós rögzítőelem megfelelően rugalmas rögzítést ad annak következtében, hogy az előfeszített és fáradásra hajlamos szakasz hosszúsága nagyobb, továbbá a csavarás ezen a szakaszon egyenletesebben oszlik el.

Ezen túlmenően az 5 rögzítőbak 16 fejében kimunkált első és második 19 és 20 tokokkal egy vonalban elhelyezkedő első és második 6 és 7 végek kölcsönhatása megnöveli a javulást, amenynyiben a szerkezetnek két támasztási pontja is van és a feszültségek ezen két támasztási pont között megoszlanak.

A találmány szerinti 1 rugós rögzítőelem alakjának következtében az ismert rögzítőszerkezetekhez képest nagyobb nyomást fejt ki a 3 sín 2 talpára az egyforma keresztmetszetű rúd segítségével egy tartományon át.

Ezen túlmenően a nyomás és feszültség harmadik 13 szakasza és a 9a, 9b szakaszok mentén való eloszlása a szerkezeti kialakítást különösen ellenállóvá teszi a kifáradással szemben.

Mivel kiváló eredmények érhetők el a rugalmasság, a sínre gyakorolt nyomás és a kifáradással szembeni állékonyság tekintetében, ezért egy olyan szerkezet nyerhető, amely a he lyére téve viszonylagosan hosszabb élettartamot eredményez.

Amint ezt korábban bemutattuk, a felületegységre jutó kisebb terhelés következtében a találmány szerinti rugós rögzítőelem működés közben kevésbé károsodik, következésképpen megszűnik annak a veszélye, hogy a sín különböző pontjain egyenetlen a nyomás, amiatt például, hogy az egyes alkatrészek szerkezeti kialakítása és/vagy összeszerelése hibás, és különösen amiatt, hogy az 5 rögzítőbakok eltérő mélységben sülylyednek bele a betonból készített 4 talpfába.

Valamennyi felsorolt előnyös tulajdonság és ebből fakadóan a feszültségeknek a második 10a és 10b szakaszokon való eloszlása, továbbá a második 7 végen két eltérő feltámasztási pont van és nagyobb és egyenletesebb a 3 sín alsó oldalára gyakorolt üzemi nyomás, és minél nagyobb a kifáradással szembeni ellenállás, azt eredményezi, hogy a találmány szerinti rugós rögzítögyűrű felhasználása javítja a biztonságot.

Mindezek következtében csökkennek a követelmények a pályafenntartással szemben, továbbá csökken jelentős mértékben a hajszálrepedések kialakulásának veszélye. Ezek a kedvező feltételek teljes egészében a találmány szerinti rugós rögzítőgyűrű különleges alakjának köszönhetők és ezeket az a tény határozza meg, hogy néhány szakasza érintkezik az 5 rögzítőbakkal és a 3 sínnel, és az az ellentét is befolyásolja, amely az 1 rugós rögzítőelem első és második 6 és 7 végei, továbbá az 5 rögzítőbak 16 fejében kimunkált első és második 19 és 20 tok között képződik.

A fent felsorolt előnyök lehetővé teszik, hogy az ilyen rugós rögzítőelemekkel felszerelt pályaszakaszon a haladási • · · · • ·

- 9 sebességet meg lehessen növelni.

Természetesen a találmány szerinti rugós rögzítőelem számos módosított változatban is kialakítható a jelen leírás és a mellékelt rajzok alapján.

így például a 7. ábra másik kiviteli alakot mutat, amelyben a 301 rugós rögzítőelemnek első 306 vége és második 307 vége van, amelyek nagyjából ugyanabban a síkban fekszenek.

Az első 306 végből kiindulva a 301 rugós rögzítőelemnek első 309a szakasza van, amely lényegében véve U alakú és ugyanabban a skíban fekszik, mint az említett első és második 306 és 307 végek.

Az első 309a szakasz az első 306 vég és a második 307 vég között helyezkedik el.

Az első 309a szakasz harmadik 313 szakaszhoz kapcsolódik, amely ugyancsak lényegében véve U alakú, amelynek szárai az első és második 306 és 307 végek síkjával tompaszöget bezáró ferde síkban fekszenek, amely szög öozitív értékű az óramutató járásával ellentétes irányban tekintve.

A harmadik 313 szakasz 315 kapcsolórészt képez, amely túlnyúlik az első és második 306 és 307 végeket határoló 308a és 308b végfelületeken.

A 8. ábra egy harmadik kiviteli alakban mutatja a találmány szerinti 201 rugós rögzítőelemet, amelynek ebben az esetben is első 206 vége és második 207 vége egymással többékevésbé párhuzamosan nagyjából ugyanazon síkban van.

Az első 206 véghez első 209a szakasz kapcsolódik, amely lényegében véve U alakú és ugyanabban a síkban fekszik, mint az említett első és második 206 és 207 végek.

·« « · * · * ···· ·· ·· ···

- 10 Ez az első 209a szakasz úgy van kialakítva, hogy az első

206 vég és a második 207 vég között fekszik.

Az első 209a szakasz ezért egy harmadik 213 szakaszhoz kapcsolódik, amely úgyszintén lényegében véve U alakú, amelynek szárai az első és második 206, 207 végek síkjával tompaszöget bezáró síkban fekszenek, amely szög az óramutató járásával ellentétes irányban tekintve pozitív. A harmadik 213 szakasz 215 kapcsolórészt képez, amely az első és második 206,

207 végeket határoló 208a és 208b végfelületeken túlnyúlik.

Ezután a harmadik 213 szakaszból kiindulva egy első 210a szakasz következik, amely kismértékben ívelt és konkáv oldala a 3 sín 2 talpának irányába néz és amelyet negyedik 222 szakasz követ. Ez a negyedik 222 szakasz is U alakú, amelynek szárai ferdék és hegyesszöget zárnak be az első és második 206, 207 végek felfekvési síkjával és amely szög az óramutató járásával ellentétes irányban tekintve pozitív elforgatással hozható létre.

A negyedik 222 szakaszhoz közvetlenül kapcsolódik a második 207 vég.

A 9. ábra negyedik kiviteli alakban mutatja a találmány szerinti 101 rugós rögzítőelemet, aholis az első és második 106 és 107 végek nagyjából ugyanabban a síkban fekszenek, azonban ezen szerkezeti kialakítás eltérő kifejtésű.

Ebben a kiviteli alakban a második 107 véghez a 108 végfelülethez képest ellenkező oldalon közvetlenül harmadik 113 szakasz 114b szára kapcsolódik. Másik 114a szára negyedik 122 szakaszhoz kapcsolódik, amely ívelt és konkáv oldala fordul az első és második 106, 107 végek síkja irányában, mégpedig ugyanezen 106 és 107 végek tengelyvonalára keresztirányban.

Ez a negyedik 122 szakasz olyan hosszú, hogy túlér a második 107 vég vonalán és a második 107 vég másik oldalán egy ötödik 123 szakasz van, amelynek ugyanolyan U alakja van, mint a harmadik 113 szakasznak, és 124 kapcsolórésze úgy van méretezve, hogy az első 106 vég szomszédos legyen a második 107 véggel és nagyjából megegyezik a harmadik 113 szakasz középvonalának tengelyével.

A 10. ábra ötödik kiviteli alakban mutatja a találmány szerinti 401 rugós rögzítőelemet, amelyet fémrúd alkot és ennek első és második 406 és 407 végei vannak. A második 407 vég az első 406 vég fölött helyezkedik el és ezek alakja megegyezik, metszetben lényegében véve elliptikusak vagy egyenletes alakúak, a rögzítőbakban kimunkált toknak megfelelően.

Az első és második 406 és 407 végekhez azok 408a és 408b végfelületeivel ellentétes oldalon első 409a és 409b szakaszok kapcsolódnak, amely egymással ellentétesen íveltek.

Az első 409 szakasz ívének sugara kisebb, mint a másik 409b szakasz ívének sugara.

Ezt követően 410a és 410b második szakaszok következnek, amelyek megfelelően és előnyösen íveltek, és ívelt oldaluk irányul a talpfa felé. A 410a és 410b szakaszok harmadik 413 szakaszhoz kapcsolódnak, amely lényegében véve U alakú és az U alak szárai nagyjából egy olyan síkon fekszenek, amely az alatta levő talpfával hegyesszöget zár be, mikoris az óramutató járásával ellenkező irányú szöget tekintjük pozitívnak.

Természetesen a találmány szerinti rugós rögzítőelem a gyakorlati követelményeknek megfelelő anyagból és méretekkel

- 12 készíthető el.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Rugós rögzítőelem, különösen vasúti sinek rögzítéséhez, azzal jellemezve, hogy egyetlen darabból van kialakítva, amelynekVés második vége közelítőleg ugyanazon síkban fekszik és rögzítőeszközbe ellenalakként munkált tokból eltávolíthatók és ebbe behelyezhetők és a rögzítőeszköz talajhoz és/vagy talpfához és/vagy hordszerkezethez van rögzítve, továbbá az első és második végeket a sín talpával és a rögzítőszerkezettel együttműködő egy vagy több szakasz kapcsolja egymáshoz.
2. Az 1. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy kör vagy sokszög keresztmetszetű rugalmas fémből van kialakítva egyetlen darabból, amelynek első és második vége közelítőleg ugyanabban a síkban fekszenek és egymáshoz képest párhuzamosak vagy divergálnak, vagy konvergálnak, és végfelületeik ugyanabba az irányba néznek.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rugós rögzítöelem, azzal jellemezve, hogy közelítőleg tükörszimmetrikus alakú, az első és második végek közötti téren áthaladó síkra nézve.
4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rugós rögzítöelem, azzal jellemezve, hogy az első és második végekhez az azokat lezáró végfelületekkel ellentétes oldalon elkanyarodó ívelt első szakasz kapcsolódik, amely az első és második végek síkjával hegyesszöget bezáró ferde síkon fekszik.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti rugós rögzítöelem, azzal jellemezve, hogy az első szakaszok enyhén ívelt második szakaszok kapcsolódnak, amelyek konkáv oldala irányul az első és második végek síkja felé és a második szakaszok

9 ·

- 14 kifejtése lényegében véve párhuzamos az első és második végekkel .
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a második szakaszok az első és második végek síkjával közel párhuzamos síkban vannak.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a sín talpával szomszédos második szakaszon a talppal együttműködő lapítás van kialakítva, és közéjük előnyösen műanyagból kiképzett egy vagy több lap van beillesztve.
8. Az 1. és 7. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a második szakaszokat harmadik és lényegében véve U alakú szakasz kapcsolja egymáshoz, amelynek szárai az első és második végek síkjához képest ferde síkban fekszenek.
9. Az 1. és 8. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a szárak által meghatározott sík tompaszöget zár be az első és második végek síkjával.
10. Az 1. és 8. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a szárak túlnyúlnak az első és második végeket lezáró végfelületek síkján és egy ívelt kapcsolórészét képez.
11. Az 1. és 10. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a rögzítőelemnek feje van, amelyhez alulról láb kapcsolódik, amely a talpfába való rögzítést elősegítő alakzattal van ellátva.
12. Az 1. és 10. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a fejen első és második tok van kia-

- 15 lakítva, amelyek egymáshoz képest párhuzamosak, divergensek vagy konvergensek és egy síkban fekszenek, továbbá keresztmetszetük kismértékben nagyobb, mint az első és második végek keresztmetszete.
13. Az 1. és 12. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy az első és második tok középvonalai előnyösen közel párhuzamosak a sín hosszirányával és az első tok a talp szomszédságában van.
14. Az 1. és 13. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a fejen oldalirányban az egyik második szakaszt alátámasztó nyúlvány van kialakítva a sínnel ellenkező oldalon levő második szakasz tartományában.
15. Az 1. és 14. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a nyúlvány talpfához képesti magassága szerelés közben enyhe elöfeszítést tesz lehetővé.
16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a második véghez a végfelülettel ellentétes oldalához közvetlenül a harmadik szakasz egyik szára csatlakozik és a másik szár negyedik szakaszhoz kapcsolódik, amely ívelt és konkáv oldala az első és második végek síkjának ellenkező oldala felé néz és ezen tengelyvonalához képest keresztirányban fekszik.
17. Az 1. és 16. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a negyedik szakasz hosszmérete túlnyúlik a második végen és a negyedik szakaszhoz ötödik szakasz kapcsolódik, amely ugyanolyan U alakú, mint a harmadik szakasz, és kapcsolórészének mérete akkora, hogy az egyik szárához kapcsolódó első vég szomszédos a második véggel és ennek i

megfelelően a harmadik szakasz középvonalának tengelye mentén helyezkedik el.
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy az első véghez lényegében U alakú első szakasz kapcsolódik, amely az első és második végek síkjában fekszik és az első szakasz az első és második végek között helyezkedik el.
19. Az 1. és 18. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy az első szakaszhoz lényegében U alakú harmadik szakasz kapcsolódik, amelynek szárai tompaszögben álló ferde síkban fekszenek és a harmadik szakasz kapcsolórésze túlnyúlik az első és második végeket határoló végfelületeken.
20. Az 1. és 19. igénypont szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a harmadik szakaszhoz enyhén ívelt első szakasz kapcsolódik, amelynek konkáv oldala a sín talpa felé irányul és hozzá a második véghez közvetlenül kapcsolódó negyedik szakasz csatlakozik.
21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a második szakasz hatodik szakaszon át kapcsolódik a második véghez, és a hatodik szakasz lényegében véve U alakú és közel az első és második végek síkjában helyezkedik el.
22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy a második vég az első vég fölött helyezkedik el és az első véghez végfalával ellentétes oldalán a szomszédos véggel ellentétes irányban kanyarodó ívelt első szakasz kapcsolódik és az első szakaszok íveinek sugarai ·«·· eltérő nagyságúak.
23. Az 1. és 22. igénypont szerinti rugós rögzítőelein, azzal jellemezve, hogy az első szakaszokhoz megfelelően ívelt második szakasz kapcsolódik, amelynek konkáv oldala a talpfa felé irányul és a második szakasz lényegében véve U alakú harmadik szakaszhoz kapcsolódik, amelynek szárai az alatta levő talpfával hegyesszöget bezáró ferde síkban fekszenek.
24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti rugós rögzítőelem, azzal jellemezve, hogy az alaphoz és/vagy talpfához és/vagy támasztószerkezethez képest háromdimenziós lejtőn van elhelyezve.