HUT59786A - Earthless plant-cultivating member - Google Patents

Earthless plant-cultivating member Download PDF

Info

Publication number
HUT59786A
HUT59786A HU903994A HU399490A HUT59786A HU T59786 A HUT59786 A HU T59786A HU 903994 A HU903994 A HU 903994A HU 399490 A HU399490 A HU 399490A HU T59786 A HUT59786 A HU T59786A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
fibers
cubes
cube
felt
plant
Prior art date
Application number
HU903994A
Other languages
English (en)
Other versions
HU903994D0 (en
Inventor
Bernard Kafka
Original Assignee
Saint Gobain Isover
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=9383377&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HUT59786(A) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Saint Gobain Isover filed Critical Saint Gobain Isover
Publication of HU903994D0 publication Critical patent/HU903994D0/hu
Publication of HUT59786A publication Critical patent/HUT59786A/hu

Links

Classifications

    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01GHORTICULTURE; CULTIVATION OF VEGETABLES, FLOWERS, RICE, FRUIT, VINES, HOPS OR SEAWEED; FORESTRY; WATERING
    • A01G24/00Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01GHORTICULTURE; CULTIVATION OF VEGETABLES, FLOWERS, RICE, FRUIT, VINES, HOPS OR SEAWEED; FORESTRY; WATERING
    • A01G24/00Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor
    • A01G24/10Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor based on or containing inorganic material
    • A01G24/18Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor based on or containing inorganic material containing inorganic fibres, e.g. mineral wool
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01CPLANTING; SOWING; FERTILISING
    • A01C1/00Apparatus, or methods of use thereof, for testing or treating seed, roots, or the like, prior to sowing or planting
    • A01C1/04Arranging seed on carriers, e.g. on tapes, on cords ; Carrier compositions
    • A01C1/046Carrier compositions
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01GHORTICULTURE; CULTIVATION OF VEGETABLES, FLOWERS, RICE, FRUIT, VINES, HOPS OR SEAWEED; FORESTRY; WATERING
    • A01G24/00Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor
    • A01G24/40Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor characterised by their structure
    • A01G24/44Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor characterised by their structure in block, mat or sheet form
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01GHORTICULTURE; CULTIVATION OF VEGETABLES, FLOWERS, RICE, FRUIT, VINES, HOPS OR SEAWEED; FORESTRY; WATERING
    • A01G31/00Soilless cultivation, e.g. hydroponics
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01GHORTICULTURE; CULTIVATION OF VEGETABLES, FLOWERS, RICE, FRUIT, VINES, HOPS OR SEAWEED; FORESTRY; WATERING
    • A01G24/00Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor
    • A01G24/50Growth substrates; Culture media; Apparatus or methods therefor contained within a flexible envelope
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02PCLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
    • Y02P60/00Technologies relating to agriculture, livestock or agroalimentary industries
    • Y02P60/20Reduction of greenhouse gas [GHG] emissions in agriculture, e.g. CO2
    • Y02P60/21Dinitrogen oxide [N2O], e.g. using aquaponics, hydroponics or efficiency measures

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Soil Sciences (AREA)
  • Cultivation Of Plants (AREA)
  • Hydroponics (AREA)
  • Cultivation Of Seaweed (AREA)
  • Processing Of Solid Wastes (AREA)
  • Mushroom Cultivation (AREA)
  • Waveguide Aerials (AREA)
  • Breeding Of Plants And Reproduction By Means Of Culturing (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Cultivation Receptacles Or Flower-Pots, Or Pots For Seedlings (AREA)
  • Fertilizers (AREA)
  • Treatment Of Sludge (AREA)
  • Soil Conditioners And Soil-Stabilizing Materials (AREA)
  • Apparatus Associated With Microorganisms And Enzymes (AREA)

Description

A találmány tárgya föld-mentes növényteremesztési elem. Pontosabban a találmány olyan technikákra vonatkozik, amelyekben a növénytermesztés a növények növekedésének több egymást követő szakaszában történik meg, és az egyes szakaszokat egy szubsztrátum felhasználásával folytatjuk le, mely szubsztrátumnak a térfogata nagyobb az azt megelőző szubsztrátum térfogatánál, és ezzel lehetővé tesszük a növény gyökérrendszerének kielégítő fejlődését.
A föld-mentes növénytermesztés intenzív módjainál az anyagok és a rendelkezésre álló tér jó kihasználása ahhoz vezet, hogy a növénytermesztést több szakaszban folytatjuk, aminek speciális szubsztrátumok felhasználása felel meg.
A jelenleg legjobban elterjedt eljárásoknál, melyeket az üvegházi növénytermesztésben alkalmaznak, tehát legalább két egymást követő szakasz van. Az első szakasz megfelel a növények kezdeti növekedésének. Mivel ennek a térfogata kicsi és a gyökérrendszer fejlődése korlátozott, a szakemberek előszeretettel alkalmaznak ebben a szakaszban egy kisméretű szubsztrátumot. Ez lehetővé teszi egy korlátozott térben a termesztett növények számának megsokszorozását. Ez lehetővé teszi továbbá a tápoldat mennyiségének lehető legkisebb értékre való csökkentését, melyet a növények fejlődésének megfelelő feltételeinek biztosítására a szubsztrátumba be kell vinni. Egy második szakaszban a növényeket melyek ezeken a kisméretű szubsztrátumokon megnőttek, az első szubsztrátummal együtt egy második szubsztrátumra helyezzük, melynek mérete sokkal nagyobb, és a kisméretű szubsztrátumokat rendszerint egymástól térközökkel elválasztva helyezzükrá a második fokozatban a nagyobb méretű szubsztrátumokra.
• · · ·
- 3 A találmány ásványi anyagú szubsztrátumokra vonatkozik, melyeken olyan növényeket lehet termeszteni, amelyeknek a helyszükséglete korlátozott, 1 m^ nagyságrendbe esik. Pontosabban a találmány ásványi szálakból álló szubsztrátumokra vonatkozik, melyek üveggyapotból vagy kőzetgyapotból vannak kialakítva.
A szóbanforgó szubsztrátumok a találmány szerint parallelepipedon formájúak. Ez az a forma, mely a növénytermesztők és a felhasználók szempontjából egyaránt a legjobban használható. Ezen szubsztrátumoknak a szállítása ezáltal könnyebb, és elkerülhető minden térveszteség. A találmány szerinti szubsztrátumok előállítása szintén nagyon egy szerű és igen jól automatizálható. Ezek az előnyök nagyon jól érzékelhetők olyan termékek esetében, melyeket szükségszerűen nagyon alacsony áron kell piacra dobni. A felhasználó számára a parallelepipedon vagy hasáb alak forma lehetővé teszi ezen elemeknek a könnyű elhelyezését egy kis felületen a növénytermesztésnek azokban a fokozataiban, amikor a növények kevéssé fejlettek, és előnyös az elfoglalt felület minimalizálása szempontjából.
A találmány lényegének megértését egyszerűsítendő a továbbiakban ezeket a szubsztrátum elemeket kockák-nak fogjuk nevezni, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ezek szükségképpen vagy akár általában véve valóban kocka alakúak. Ezt az elnevezést azonban mégis azért választottuk, mivel ez megfelel annak, amit a felhasználók rendszerint használnak.
Azért, hogy megértsük, milyen problémát kívánunk a találmánnyal megoldani, további részleteket kell megtárgyalnunk az ezen kockákon történő növénytermesztés feltételeivel kapcsolat4
Az intenzív növénytermesztési módoknál, melyek az ilyen terméktípusok számára, amilyenek a kockák, a legjelentősebb fogyasztói piacot képviselik, ezeket egy első időszakban egy nagy felületen egymás mellett helyezzük el. Az ilyen típusú elrendezésben egyidejűleg kell biztosítani a kielégítő öntözést és a megfelelő levegőztetést, hogy a növények számára biztosítsuk a legtökéletesebb és leggyorsabb növekedést. Az öntözés történhet a kockák felső része felől, vagy azok alsó része felől, azaz azon része felől, mely a földön nyugszik. Ezek az öntözési műveletek egy bizonyos ritmus szerint történnek, mely függ egyidejűleg a szóbanforgó növényi kultúrától és a környezeti feltételektől (évszaktól, hőmérséklettől, páratartalomtól...). A növények egy bizonyos fejlődési szakasza után ezeket a kockákat egymástól távolabb szokták helyezni, hogy a növények számára több helyet és fényt biztosítsanak. Ebben a szakaszban is az öntözés előnyösen úgy történik, mint ahogy azt a fentiekben leírtuk, mely öntözési módot szubirrigáció kifejezéssel szokás leírni.
A kockákon való növénytermesztés ezen szakaszaiban láttuk, hogyan történik az öntözés. Arról is szóltunk, hogy biztosítani kell a gyökérzet jó levegőztetését. Ez a levegőztetés a gyökérzet jó fejlődése szempontjából szükséges feltétel.
Ha a kockák levegőztetése az öntözés feltételeitől függ, akkor legelőször is maguktól a kockáktól függ.
Történtek olyan javaslatok egyébként, hogy a kockák levegőztetésének javítására például azok formáját kell megváltoztatni. A korábbi javaslatokban alapvetően arra törekedtek, hogy elkerüljék, hogy a kockák ne érintkezzenek túlságosan nagy felületen alátámasztással, amelyen azok nyugszanak. A cél tehát alapvetően a kocka drénezésének az előnyben részesítése. Másképpen mondva kiindulva egy olyan anyagból, amelynek a vízmegtartó tulajdonságai ismertek, arról van szó, hogy a kockák alakját megváltoztatva ezen anyagoknak a szokásos tulajdonságait változtassuk meg.
A korábbi kockákkal kapcsolatban felmerült egyik probléma az, hogy nem csak egy jó levegő/víz arányt kell elérni, de azt is biztosítani kell, hogy ezt az arányt a lehető leghosszabb időn keresztül fenntartsuk az oldat két alkalmazása között, hogy ha az oldatot szakaszosan adagoljuk. Ezenkívül az is fontos, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozzuk az eltéréseket, melyek a kocka magasságában a különböző szintek között fennállhatnak így például el kell kerülni, hogy kialakuljon egy olyan rész, mely az aljánál teljesen telítve van vízzel, amit korábban javasoltak, hogy olyan kockákat használjanak, amelyeknek szálai előnyösen lényegében függőleges síkokban helyezkednek el. Az alap anyagát képező egyazon nemezlap esetében az oldat eloszlása lényegesen eltérő lehet attól függően, hogy a szálak vízszintes vagy függőleges síkokban vannak.
Egyébként a függőleges szálú kockák használata a kockáknak jobb mechanikai tulajdonságot biztosít, nevezetesen jobb ellenállást a töréssel szemben. Ez a tulajdonság különösen fontos akkor, ha olyan nemezlapokat használnak, amelynek sűrűsége viszonylag kicsi, ami megfelel annak, hogy a szálak vékonyabbak, és így kevésbé ellenállóak a deformálódással szemben a növénytermesztés körülményei között.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy azon anyagoknak a választása, melyeknek a szálai alapvetően függőleges síkok6 bán helyezkednek el, nem elégítik ki teljesen a kertészek kívánalmait. Úgy tűnt ezen anyagok vizsgálata során, hogy a mechanikai ellenállás és a levegő/víz arány, melyek ugyan nagyon fontosak, nem veszik figyelembe teljesen a növény növekedésének a szükségleteit. A feltalálók ki tudták mutatni, hogy a gyökérzet elhelyezkedése a kultúra anyagában nagyon érzékeny tényező, és hogy ezt az eloszlást még tovább kellene javítani.
Ha a jobb drénezés szempontjából és ennek következtében a nagyobb levegő/víz arány elérése szempontjából előnyben részesítjük a függőleges szálakból álló kockákon történő növénytermesztést, úgy tűnik, a szálak függőleges volta korlátozza a gyökérzet szétterjedését a kockában. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az ilyen típusú kockában a gyökérzet növekedése előnyösen fentről lefelé történik oly módon, hogy az oldal irányú betelepülés korlátozott marad. A növekedés ezen formájának okait még nem határoztuk meg teljes mértékben. Az alábbiakban megpróbálunk feléállítani néhány hipotézist, és megvizsgáljuk a találmány szerinti megvalósítással összehasonlítva a korábbi megoldások példáinak eredményeit.
A feltaláló kimutatta, hogy az ásványi szálakból álló kultúrák kockái esetében lehetővé vált az anyagnak a gyökérzet által való betelepülésének javítása anélkül, hogy bonyodalmakat okoznánk, nevezetesen ami a mechanikai tulajdonságokat illeti, ha olyan nemez anyagot használunk, amelynek a szerkezeti felépítése nem egyezik meg a leggyakrabban használt nemezlapok szerkezeti felépítésével.
Ebben a vonatkozásban ismert, hogy a föld-mentes növénytermesztésben használt ásványi szálas szubsztrátumok az eredeti • · • · ·· ···· • · · · · « · • · · · · · ·
- 7 rendeltetésükből származnak, ami a hőszigetelés. A gyakorlatban az egyes iparágak, amelyeknek az az ötletük támadt, hogy ezeket a termékeket a kertészetben hasznosítsák, eredetileg ezen termékek* alját szándékozták csupán módosítani a lehető legkisebbre, és azokat nedvesíthetővé kívánták tenni ott, ahol hagyományosan a szigeteléshez víztaszító anyagokat kerestek. Emiatt a nemezlapok előállítási módja, mely a föld-mentes növénytermesztés szubsztrátumainak előállítására szolgál, ugyanaz, mint a szigetelő nemezlapok előállítási módja, nevezetesen, ami a szálak kialakítására vonatkozik és a végső szakaszokra, amelyeknek végén egy nemezlapot alakítanak ki. Jól ismert, hogy a szokásos gyártási eljárásokban a szálakat egy gázáteresztő szállítószalagra helyezik, és a szálak a fogadó szállítószalag síkjával párhuzamos rétegekben helyezkednek el. Ez az előnyben részesített elhelyezkedés, mely a gyártási technológiák velejárója, megtalálható a késztermékben is. Az úgynevezett függőleges szálas szubsztrátumok esetében az alap anyagának szerkezeti felépítése változatlan marad. Csupán az anyagnak a szubsztrátumban való elhelyezkedését módosítjuk. Ahelyett, hogy egy vízszintes nemezlapot használnánk, oly módon, hogy a növénytermesztés elemeiben az anyagot elforgatjuk, a nemezlapokat függőlegesen használjuk. Ebben az esetben a rétegeket függőleges helyzetben találjuk, melyek a kiinduláskor a fogadó szállítószalag síkjával párhuzamosan alakulnak ki.
A feltaláló kimutatta, hogy a növények növekedésében javulást lehetett elérni, és a kockák anyagának betelepülése is jobb lett, ha olyan anyagot használunk, amelyben a szálak előnyösen nem réteg formában helyezkednek el, hanem amennyire csak lehet, tetszőleges formában helyezkednek el minden irányban.
·· ·· ···· · · · · ·« • · · · ··· · • · · · · · ·
Ismeretesek ilyen típusú ásványi nemezlap alapú szigetelők, például az EP-B 0 133 083 számú szabadalomból. Ebben a korábbi iratban a cél az volt, hogy olyan szigetelő lapokat állítsanak elő, amelyek nagyon jó mechanikai ellenálló képességgel rendelkeznek, nevezetesen az összenyomással szemben, és amelyeket például épületek lapos tetőiben használnak.
Bebizonyosodott, hogy azok a nemezlapok, amelyeknek a szerkezeti felépítése megegyezik ezen szálas szigetelőanyag termékek felépítésével, mely a korábban említett leírásból ismerhető meg, kedvező hatással vannak a növénytermesztésben a gyökérrendszer előnyös eloszlására.
Az a mód, ahogyan a találmány szerint a szubsztrátumokat előállítjuk, meghatározza ugyanakkor azok szerkezeti felépítését is. Ez a mód az, melyet a fent említett európai szabadalomban írnak le. Ezen szabadalom szerint arról van szó, hogy egy szállítószalagon fogadják a szálakat, amely biztosítja a szálak elhelyezkedésének átrendezését. A szállítószalagon kialakított nemezréteg az előzőekben vázolt módon rétegekből áll. Az átrendezés úgy történik, hogy a nemezlapot hosszirányban összenyomják. Ezt a műveletet, amelyet kreppelésnek is neveznek, folyamatos módon hajtják végre a nemezlappal, mielőtt annak szerkezeti felépítését a kötőanyag hálósításával rögzítenék.
A kreppelés műveletét, mely megfelel a hosszirányú összenyomásnak, nem szabad összetéveszteni azzal a préseléssel, amelyet a gyakorlatban minden szigetelő lemez gyártásánál alkalmaznak a szigetelőlapok vastagsága irányában. Ez utóbbi célja az, hogy rögzítsék a késztermék vastagságát és annak sűrűségét. A szálak rétegeinek síkjára merőlegelsen kifejtett préselés nem «· ·· ···· ·· ···· »··· * · · « • ♦ · · · · · jár együtt a rétegeződés módosításával, csupán a rétegeket erősíti meg.
Miután ezt meghatároztuk, magától értetődő, hogy a szálak kreppesítéséhez vezető hosszirányú összenyomást kombinálni lehet a nemezlap vastagságának irányában kifejtett préseléssel, mely műveleteket el lehet végezni egyidejűleg vagy egymás után.
A hosszirányú összenyomás mértéke nagy értéket érhet el, ami több tényezőnek függvénye: a nemezlapot képező szálak méreteitől, a nemezlap vastagságától és sűrűségétől, stb. függ. Annak érdekében, hogy a szálak elhelyezkedésének átrendeződése jelentős mértékű legyen, a hosszirányú összenyomás aránya 1,5-nél nagyobb, előnyösen 2-nél nagyobb.
Az összenyomás aránya kifejezés alatt a hosszúságok arányát értjük az összenyomás előtt és után.
Azoknál a nemezlapoknál, amelyeknek kiinduláskor a sűrűsége nagyon kicsi, továbbá figyelembe véve azt, hogy a föld-mentes növénytermesztésnél használt anyagok sűrűsége kicsi, az öszszenyomás aránya elérheti akár a 10-et vagy annál nagyobb is lehet. Szokásos módon az arány nem haladja meg a 6-os értéket.
A találmány szerinti föld-mentes növénytermesztési elem egy előnyös kiviteli alakjánál a kockák sűrűsége 20-70 kg/m\ előnyösen 30-60 kg/m\
A gazdaságossági okok arra késztetnek, hogy a legkönnyebb termékeket használjuk. Ezzel kölxségmegtakarítást lehet elérni az anyag és a szállítás tekintetében is. Egyébként a könnyű termékek gyakran éppen azok, amelyek a legfinomabb szálakból állnak, és amelyek ez okból a legnagyobb mértékű vízmegtartó képességgel rendelkeznek a szálak tömegéhez viszonyítva. Azonban a könnyű • · ···· ·· • · · « ·· • · · ♦ · · · · • · · « · · · ······ · ·· ·· súly nem veszélyeztetheti a kocka egyéb tulajdonságait a használat során. Még abban az esetben is, ha megfelelő módon van kreppesítve, a szálak átrendeződésének módosításával a mechanikai ellenállást lehet növelni, a kockának nem szabad 20 kg/m^-nél könnyebbnek lennie. Ebben a tartományban azok az üvegszálból készült kockák, amelyeknek üvegszálai hosszúak és finomak, azon termékek között vannak, amelyeknek a sűrűsége a legkisebb lehet. Egy újabb ok az, hogy előnyös a lehető legkisebb sűrűség. A gyakorlatban előnyös, hogy ha a kockák bizonyos stabilitást mutatnak a felhasználásuk során. Ezeket általában egyszerűen egy tartóelemre helyezik, mely azokat tartja. El kell kerülni azt, hogy a kockán növő növény azt fel tudja borítani. Különösen fontos, hogy a kockák ne deformálódjanak jelentős mértékben az összenyomás hatására, és különösen fontos, hogy fel lehessen azokat venni, még akkor is, ha oldattal vannak telítve, úgy, hogy közben ne deformálódjanak túlságosan. Fontos a gyakorlat szempontjából, hogy a kockákkal kapcsolatos műveletek során, például a növényzet ritkítása során vagy pedig a kockáknak a cipókra történ felhelyezésekor necsússzanak ki a burkolatukból. Tehát egy bizonyos nagyságú sűrűség előnyös. A szálak méretei is befolyásolják a termékek minőségét. Korábban az ásványi anyagból készült szubsztrátumok kialakításánál olyan tendenciák voltak, hogy a megvalósítható legfinomabb szálakat használják ilyen célra. Az volt a cél, hogy a termékek hajszálcsövességét javítsák azáltal, hogy növelik a szálfelület/szálak tömege arányt. A növénytermesztésben szerzett tapasztalatok itt ismét azt mutatják, hogy a gyökérrendszer homogén módon történő növekedésének elősegítéséhez és a fent említett sűrűséggel kapcsolatos megfontolások ·· ·· ···* ·· ···· • · · · · · · «····· · • · · · ·· · · szempontjából előnyös, ha olyan szálakat választunk, amelyeknek átlagos átmérője 2 és 9 yum között van, előnyösen 4-7 yum. Ezen szálak mérete 5 g súly esetében 1 és 7 ,um között van.
A találmány szerinti föld-mentes növénytermesztési elemet az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az
1. ábra egy hagyományos kockát ábrázol nézetben mutatva, rész- ben metszetben; a
2. ábra egy találmány szerinti kockát ábrázol az előzővel azo- nos nézetben, a
3. ábrán vázlatosan látható a gyökerek fejlődése egy hagyományos kockában; a
4. ábrán vázlatos formában látható a gyökérzet fejlődése egy találmány szerinti kockában.
Az 1. ábrán tehát egy hagyományos kocka látható. Ez rendszerint egy 1 ásványgyapot tömbből áll, amelynek méretei a kövekezők: az oldal hosszúsága 12 cm körül van.
Hagyományosan a kocka felső felülete egy 2 bemélyedéssel van ellátva, amelybe egy dugó-t helyezünk el. Ennek célja tehát, hogy a kisméretű tartóelemet - mely néhány cm-es -, amelyet olyan anyagból alakítunk ki, amelyen a növénytermesztés kezdetén a sarjadzás vagy csírázás történik. A növény növekedése során a dugó alkalmazása nem szükségszerű. Ezt a szakaszt azoknál a kertészeti vállalatoknál alkalmazzák, amelyek nagyon nagy szériákkal dolgoznak. Ez lehetővé teszi ebben az esetben, hogy igen nagy helymegtakarítást érjünk el a növénytermesztés első napjaiban. A dugó olyan anyagból készül, melynek tulajdonságai megegyezhetnek a kocka tulajdonságaival, vagy attól eltérőek lehetnek.
·· ·· ···« ·· ···· ···· · * · · • · · · · · ·
- 12 A kocka felépítése olyan, hogy a szálas anyag 3 rétegei függőlegesen vannak elhelyezve. A 3 rétegek elhelyezkedése rendszerint olyan mértékben látható, hogy a kötőanyag színe kis mértékben változik, hogy ha kötőanyagot tartalmaz az 1 ásványgyapot tömb, és ezáltal láthatóvá válnak a barázdák a felső felületen. Ugyanezek a barázdák láthatók ugyancsak az oldalfelületeken, amelyekre a 3 rétegek merőlegesek.
A szálak eloszlása egy 3 réteg síkjában azonban teljesen tetszőlegesnek látszik. Ez az, amit az 1. ábra 4 metszéssíkjában jelöltünk. Magától értetődően ugyanez a tetszőleges elrendezés található a két másik oldalfelületnél, melyek párhuzamosak a 3 rétegekkel, melyek az 1. ábrán nem láthatók.
A kocka rendszerint egy 5 burkolattal van beburkolva, mely annak négy oldalát burkolja be. Ez az 5 burkolat rendszerint polietilénből vagy valamilyen más műanyag filmből készül, mely a polietilénhez hasonló tulajdonságú. Az 5 burkolat filmjét rendszerint hőközléssel történő zsugorítással visszük fel a kockára. A film szerepe az, hogy korlátozza a kocka párolgását, megakadályozza, hogy a gyökérzet az oldalfalakon kinőjön, és ezzel elkerülhető az algák növekedése a kockán. Ez utolsó okból az 5 burkolat anyaga előnyösen az ultraibolya-sugárzás számára átlátszatlan.
Ugyanezek az elemek láthatók a 2. ábrán egy a találmány szerinti anyagból kialakított kocka esetében. Az eltérő kezelés, vagyis a nemezlap hosszirányú összenyomása vagy kreppelése összetöri a szálak hagyományos rétegeződését. Ha az összenyomás megfelelő módon történik a fentiekben mondottak szerint, a szerkezet gyakorlatilag azonos minden irányban. A 2. ábrán ezt mu• · ·« «·«· ·· ···· ··· · ·····« · • · » · ·«·· ···· ·· · ·« *·
- 13 tatjuk be, melyen irányítottság nélküli szálak láthatók, akármelyik síkot nézzük is.
A találmány szerinti kockák alkalmazásának egyik fő előnyét mutatjuk be a hagyományos kockákkal szemben a 3. és 4. ábrákon. Ezen a két ábrán látható metszetben egy-egy negyed kocka; amelyeket vázlatos formában ábrázoltunk az egyes anyagokon a növekedés tipikus módjaival együtt.
A 3. ábra szerinti hagyományos anyagban a gyökérzet növekedése elsősorban a 3 rétegek között történik. A gyökerek, úgy tűnik, nehezen tudnak áthatolni az egyik 3 rétegből a következőbe, mivel útjuk során akadályba ütköznek. A 3 rétegekkel párhuzamos síkokban a növekedés kedvez a gyökérzetnek a kocka alsó része felé történő gyors előrehaladásának vagy pedig az oldalak felé. Ilyen körülmények között a kockának a gyökérzet által való benövése csak nagyon részleges.
A 4. ábrán bemutatott találmány szerinti mintán a növekedés ezzel ellentétben olyan, hogy a gyökérzet a kocka anyagának egészében minden irányban jól eloszlik. A kocka tehát jobban ki van használva abból a szempontból, hogy jobban be tudja tölteni a növénynek levegővel és tápoldattal való ellátási funkcióját. Egyébként azonos termesztési időszak esetén a találmány szerinti terméken a növények növekedése gyorsabb.
A korábbi megoldásokban azt lehet tapasztalni, hogy a rétegeződés, mely megakadályozza a gyökerek áthatolását, annál inkább észrevehető, minél hosszabb és finomabb szálakból van kialakítva a neuezlap , melyek zártabb hálózatot képeznek. Emiatt a kockák kialakítása a találmány szerint olyan, hogy abban a szálak elrendezése tetszőleges, bármelyik irányt vesszük is alapul.
<· 444* • 4 ·· 4 « 4 ·
4 ·* · 4 «·» '» • 44«4 » · 4· * * 4· •••4 444
- 14 Előnyös, hogy ha a kockát üvegszálakból alakítjuk ki.
Összehasonlító vizsgálatokat végeztünk Capello típusú paradicsom palántákkal.
A növénytermesztést üvegszálakból álló kockákon végeztük. Ez egy olyan üveg, amilyet szigetelési célokra használnak. Összetétele a következő:
Si02 64,1 % Na2 15,75 %
A12°3 3,4 % K20 1,15 %
CaO 7,2¾ B2°3 4,5 %
MgO 3 % Fe20-j 0,45 %
so3 0,25 % szennyezőanyagok 0,2 %
A nemezlapok sűrűsége 45 kg/m5 és azok mérete yum-ben
mérve 5/um 5 g súlynál (ami megfelel olyan szálaknak, melyeknek átlagos átmérője kb. 6 yum).
Egy első kísérletsorozatban a nemezlapokat rétegezett szerkezetűnek hagytuk meg. Semmilyen hosszirányú összenyomást nem végeztünk azok gyártása közben.
Egy második mintasorozatnál olyan nemezlapokat alkalmaztunk, amelyeket úgy állítottunk elő, hogy egy szállítószalagon történő összegyűjtés után egy vagy több hosszirányú összenyomást hajtottunk végre 4 arányban.
A kockák mérete 100 x 100 x 65 mm. A lemezeit vagy rétegezett kockában a rétegek függőlegesek.
A növénytermesztés a következő sorrendben történik:
- vetési idő = 0 üveggyapot dugókon,
- 2 hét, a dugók átültetése az egymás mellé helyezett kockákra,
- 5 hét, a kockák egymástól való elválasztása 8 db/m2_es távol15 «4 ···· 4··©·· • · * · 4 · 4 * ···«»· · • ··· ··«· 4··· · 4 4 ♦·4 fc
Ságokban a talajon,
- 6 hét, a növények készek arra, hogy a kockákat a növénytermesztő cipókra helyezzük át.
A növekedést leállítottuk ennél a szakasznál. A növényeket levágtuk a kocka felső szintjénél és megmértük a két mintasorozat szabad levegőn növő növényi tömegét friss és szárított állapotban.
A két sorozatban tizenkét növény átlaga a következőt mutatta:
- a rétegezett kockán vett minta:
- friss tömeg: 239 g
- száraz tömeg: 24,1 g
- a találmány szerinti kockán vett minta:
- friss tömeg: 266 g
- száraz tömeg: 27,1 g
Az összehasonlítás kb. 10 %-os növekedést mutat a találmány szerinti esetben a levegőben lévő növényi részeknél. Ezt a megállapítást kiegészítettük azzal, hogy megfigyeltük a gyökérzet növekedését a kockákon. Világosan szembetűnt, hogy a találmány szerinti kockákon a gyökérzet benövése sokkal teljesebb.
A fentiek azt mutatták, hogy az üvegszállal készült nemezlap jól megfelel a szóbanforgó alkalmazási területre. Ehhez az eredményhez hozzájárulnak még a gazdaságossági okok, melyek azt mutatják, hogy ezeket a nemezlapokat nagyon előnyösen lehet használni bizonyos esetekben. Ilyen értelemben alá kell hűzni még egyszer ezeknek a termékeknek az eredetét. Láttuk, hogy ezek a szigetelő nemezlapok gyártásából származnak. Számításba véve az üvegszál gyártó üzemek földrajzi elhelyezkedését lehetőség ·· 44 ·4·* 44 ·»·· • 444 · * 4 4 «····· * • 4 4« · · » · ·«··♦· * ·· 4·
- 16 van arra, hogy a találmány szerinti növény termesztésre alkalmas kockákat a felhasználás helye közelében állítsuk elő, és ennek következtében minimalizáljuk a szállítás és a tárolás költségeit .

Claims (2)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Föld-mentes növénytermesztési elem, mely ásványi szálas anyagból van kialakítva, amelyben a szálak kötőanyaggal vannak egymással összekötve, és adott esetben oldalsó felületein víz át nem eresztő filmmel van bevonva, azzal jellemezve , hogy az anyag szálai rendezetlenül helyezkednek el kitüntetett irány nélkül, függetlenül a szóbanforgó iránytól.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti elem, azzal jellemezve , hogy a szálak irányítottsága, miután az egyes szálakat egy nemezlap vagy -réteg formájában összegyűjtöttük, a nemezlapra hosszirányban kifejtett nyomás eredményeképp hoztuk létre, és a nemezréteg kiindulási sűrűségének arányához képest az összenyomás aránya úgy van megválasztva, hogy az összenyomás és 30 kg/m^ között van.
HU903994A 1989-07-03 1990-06-26 Earthless plant-cultivating member HUT59786A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FR8908866A FR2648985B1 (fr) 1989-07-03 1989-07-03 Element de culture hors-sol

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU903994D0 HU903994D0 (en) 1990-11-28
HUT59786A true HUT59786A (en) 1992-07-28

Family

ID=9383377

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU903994A HUT59786A (en) 1989-07-03 1990-06-26 Earthless plant-cultivating member

Country Status (22)

Country Link
US (1) US5035080A (hu)
EP (1) EP0407264B9 (hu)
JP (1) JPH0339014A (hu)
KR (1) KR910002331A (hu)
AT (1) ATE90503T1 (hu)
AU (1) AU645015B2 (hu)
BR (1) BR9003126A (hu)
CA (1) CA2020066C (hu)
DD (1) DD296195A5 (hu)
DE (1) DE69001959T2 (hu)
DK (1) DK0407264T3 (hu)
ES (1) ES2043312T3 (hu)
FI (1) FI96474C (hu)
FR (1) FR2648985B1 (hu)
HU (1) HUT59786A (hu)
IE (1) IE902396A1 (hu)
IL (1) IL94720A0 (hu)
MA (1) MA21891A1 (hu)
NO (1) NO176541B (hu)
PL (1) PL285909A1 (hu)
PT (1) PT94558B (hu)
ZA (1) ZA904809B (hu)

Families Citing this family (22)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5515644A (en) * 1988-09-26 1996-05-14 The Family Trust U/T/A/ Floral container having a water-impermeable external layer
US5338131A (en) * 1992-03-24 1994-08-16 Lothar Bestmann Arrangement for shoreline construction, maintenance, and protection, and methods for making and using the same
DE4225839C2 (de) * 1992-08-05 1995-08-03 Rockwool Mineralwolle Mineralwolle-Formkörper für die Anzucht von Pflanzen
US5469654A (en) * 1994-02-15 1995-11-28 Thompson; Marcia C. Apparatus for providing a moisture seal for a wet foam used to contain a stem of a flower and method therefor
JP3784065B2 (ja) * 1994-07-13 2006-06-07 ロックウォール/フローダン・ベスローテン・フェンノートシャップ 植生体
FR2727826B1 (fr) * 1994-12-09 1997-01-31 Orgel Substrat pour lutte biologique
US5662733A (en) * 1996-04-10 1997-09-02 Surface Chemists Of Florida Inc Viscosity and gel strength of organic adhesive compositions by the addition of acidic materials
PT1038433E (pt) 1999-03-19 2008-09-11 Saint Gobain Cultilene B V Substrato de cultura fora-solo
US6086755A (en) * 1999-05-21 2000-07-11 Tepper; Julius Floating hydroponic biofiltration device
KR20030072779A (ko) * 2002-03-06 2003-09-19 권경환 공업용 세탁 건조기 배기가스의 열 및 용제 회수장치
GB0219062D0 (en) * 2002-08-15 2002-09-25 Rockwool Int Method and environment for growing plants
NL1023775C2 (nl) * 2003-06-30 2005-01-03 Wpk Beheer B V Groeiblok met zijuitsparingen.
FR2857900B1 (fr) * 2003-07-23 2006-01-13 Saint Gobain Isover Structure sandwich a base de fibres minerales et son procede de fabrication
EP1880597A1 (en) * 2006-07-20 2008-01-23 Rockwool International A/S Growth substrates, their production and their use
DE202009007480U1 (de) 2009-05-26 2009-08-27 Emotion Factory Gmbh Als Pflanzsystem ausgebildeter Geschenkartikel
NL2004703C2 (nl) * 2010-05-11 2011-11-14 Forteco Services B V Werkwijze voor het opkweken van planten en houder voor het opkweken voorzien van vochtabsorberend substraat, en gebruik daarvan.
WO2012156483A1 (en) * 2011-05-17 2012-11-22 Rockwool International A/S Growth substrate products and their use
EA027658B1 (ru) * 2011-12-22 2017-08-31 Роквул Интернэшнл А/С Способ выращивания растений
WO2013093084A1 (en) * 2011-12-22 2013-06-27 Rockwool International A/S Plant growth system
PL2964015T3 (pl) * 2013-03-07 2019-06-28 Rockwool International A/S Sposób uprawy roślin z wykorzystaniem polimerów superchłonnych
DE202013006706U1 (de) 2013-07-26 2013-08-08 Hermann Stöver Unterlage zur Unterstützung des Wachstums von Gehölzen
CN108401829A (zh) * 2018-04-27 2018-08-17 苏如伟 一种韭黄的栽培方法

Family Cites Families (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR2548695B1 (fr) * 1983-07-07 1986-06-20 Saint Gobain Isover Formation de feutres a structure isotrope
FR2581503B1 (fr) * 1985-05-07 1988-09-16 Saint Gobain Isover Substrat pour culture hors-sol
US4777763A (en) * 1986-06-17 1988-10-18 Owens-Corning Fiberglas Corporation Plant growing medium
FR2621218B1 (fr) * 1987-10-02 1989-12-08 Saint Gobain Isover Substrat pour culture hors sol a teneur en eau controlee dans son epaisseur

Also Published As

Publication number Publication date
US5035080A (en) 1991-07-30
ATE90503T1 (de) 1993-07-15
ES2043312T3 (es) 1993-12-16
FI903336A0 (fi) 1990-07-02
AU645015B2 (en) 1994-01-06
FR2648985A1 (fr) 1991-01-04
HU903994D0 (en) 1990-11-28
KR910002331A (ko) 1991-02-25
NO176541B (no) 1995-01-16
NO902936L (no) 1991-01-04
IE902396A1 (en) 1991-02-13
PT94558B (pt) 2001-07-31
DE69001959T2 (de) 1994-01-13
IL94720A0 (en) 1991-04-15
EP0407264B1 (fr) 1993-06-16
ZA904809B (en) 1991-04-24
MA21891A1 (fr) 1990-12-31
AU5766290A (en) 1991-01-03
DD296195A5 (de) 1991-11-28
FI96474B (fi) 1996-03-29
CA2020066A1 (fr) 1991-01-04
BR9003126A (pt) 1991-08-27
JPH0339014A (ja) 1991-02-20
EP0407264A1 (fr) 1991-01-09
DK0407264T3 (da) 1993-10-04
CA2020066C (fr) 2000-09-26
EP0407264B9 (fr) 2002-05-08
PT94558A (pt) 1991-03-20
PL285909A1 (en) 1991-12-02
DE69001959D1 (de) 1993-07-22
FR2648985B1 (fr) 1991-10-11
FI96474C (fi) 1996-07-10
NO902936D0 (no) 1990-07-02

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT59786A (en) Earthless plant-cultivating member
FI88314C (fi) Vaextmatta foer odling av vaexter samt foerfarande foer dess framstaellning
US4918861A (en) Plant growth bed with high loft textile fibers
US4777763A (en) Plant growing medium
US5287651A (en) Apparatus for bulb plant cultivation
US5060419A (en) Substrate for out-of-ground cultivation
US20100229465A1 (en) Processed rice hull material as germination and plant growth medium
EP0268556B1 (en) Plant culturing method and apparatus
US20190208718A1 (en) Composite structure and a method for producing the same
US5207733A (en) Materials for use in plant propagation
AU644066B2 (en) Substrate for soilless cultivation
WO1998053669A1 (en) Substrate
WO1992013441A1 (en) Plant pot for cultivating plants
EP0476828B1 (en) Straw slab hydroponic substrate
EP0416838B1 (en) Propagation block
CA1338795C (en) Mineral wool-based growing compounds
GB2426907A (en) Plant pot insert
Youbin et al. Searching for recyclable or biodegradable growing media
KR102507785B1 (ko) 생분해 화분의 제조방법, 그리고 이에 따른 생분해 화분
JP2006061049A (ja) 緑化ユニット
EP0600995B1 (en) An air-permeable plate for plant cultivation and a method for cultivation of plants utilizing the same
JP2004261038A (ja) 球根の輸送方法、栽培方法
JPS62248436A (ja) 水耕裁培定植器
JPS60172241A (ja) 幼野菜の栽培方法
JPS63222622A (ja) マツシユル−ム栽培用覆土

Legal Events

Date Code Title Description
DFA9 Temporary protection cancelled due to abandonment