HUT59708A - Process for polymerizing and separating nitril-caoutchouc containing acryl-nitril - Google Patents

Process for polymerizing and separating nitril-caoutchouc containing acryl-nitril Download PDF

Info

Publication number
HUT59708A
HUT59708A HU907647A HU764790A HUT59708A HU T59708 A HUT59708 A HU T59708A HU 907647 A HU907647 A HU 907647A HU 764790 A HU764790 A HU 764790A HU T59708 A HUT59708 A HU T59708A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
butadiene
acrylonitrile
monomer
continuous process
reaction vessel
Prior art date
Application number
HU907647A
Other languages
English (en)
Other versions
HU907647D0 (en
Inventor
John William Lightsey
Original Assignee
Stamicarbon
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Stamicarbon filed Critical Stamicarbon
Publication of HU907647D0 publication Critical patent/HU907647D0/hu
Publication of HUT59708A publication Critical patent/HUT59708A/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08FMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED BY REACTIONS ONLY INVOLVING CARBON-TO-CARBON UNSATURATED BONDS
    • C08F236/00Copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, at least one having two or more carbon-to-carbon double bonds
    • C08F236/02Copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, at least one having two or more carbon-to-carbon double bonds the radical having only two carbon-to-carbon double bonds
    • C08F236/04Copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, at least one having two or more carbon-to-carbon double bonds the radical having only two carbon-to-carbon double bonds conjugated
    • C08F236/12Copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, at least one having two or more carbon-to-carbon double bonds the radical having only two carbon-to-carbon double bonds conjugated with nitriles

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Addition Polymer Or Copolymer, Post-Treatments, Or Chemical Modifications (AREA)
  • Polymerisation Methods In General (AREA)

Description

Eljárás (nagy mennyiségű kötöt-t) akri|nitrilt tartalmazó /
nitril-kaucsuk polimerizálására és (y-isszefri y erésére
STAMICARBON B. V. , GELEEN, HOLLANDIA
Feltaláló: LIGHTSEY Oohn William, ΒΑΤΟΝ ROUGE LA.,
AMERIKAI EGYESOLT ÁLLAMOK
A bejelentés napja: 1990. 11. 26.
Elsőbbsége: 1989. 11. 27. (07/441,284),
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
A találmány szerinti eljárás akril-nitril és butadién monomerek szabad gyökős, emulziós polimerizációját valósítja meg folytonos rendszerben, nagy kötött akril-nitril tartalmú kopolimer kialakításával. A találmány tárgya tehát folytonos polimerizációs eljárás, melynek során előre meghatározott mennyiségű butadiént adunk a rendszerhez a polimerizációs eljárás egy meghatározott szakaszában, és igy előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező nitril-butadién kaucsukot állítunk slő.
A nitril-butadién kaucsuk, melyet nitrilkaucsuknak is neveznek, s NBR-ként jelölnek, a szintetikus kaucsukok egy fajtája, melyet akril-nitril és butadién monomerek kopolimerizációjával állitanak elő. Az akril-nitril-tartalom révén az NBR kaucsukok igen ellenállók üzemanyagokkal, olajokkal és egyéb nem-poláros anyagokkal szemben. Éppen ezért, a nagy akril-nitril-tartalmu kaucsukokat gyakran az olajkitermelő berendezések alkatrészeiként, üzemanyag tartályok béléseként, üzemanyag tömlőként, tömítőgyűrűként, s egyéb hasonló felhasználásra alkalmazzák. Az ilyen felhasználásra alkalmas NSR kaucsukok általában 40-50 t% akril-nitrilt tartalmaznak. Az ilyen tipusu NBR kaucsukokat hagyományosan szakaszos vagy folyamatos emulziós polimerizációs eljárásokkal állítják elő.
Az NBR kaucsukok akril-nitril-tartalmát két tényező miatt legfeljebb 50 t%-ig növelhetjük. Az első korlátozó tényező a termoplaszticitás, a növekvő akril-nitril-tartalommal párhuzamosa nő a kaucsuk termoplasztikus jellege, s ez csökkenti a polimer feldolgozhatóságát a kicsapás, mosás, szárítás során. A másik fontos ténylező az akril-nitril butadién jelenlétében megfigyelhető polimerizációs képessé f
• · ·
- 3 gével függ össze, mivel a butadién reakcióképessége kb. tízszer nagyobb, mint az akril-nitrilé (butadiénre r 0,3-0,4, mig akril-nitrilre r « 0,02 - 0,03). Az akrilnitrilre bemutatott nullához közeli érték egyben azt is jelzi, hogy butadién jelenlétében az akril-nitril nem homopolimerizálódik jelentős mértékben. A jelenségről további információk találhatók a következő irodalmi helyen: 'Rubber Chemistry and Technology, 37 (2), 46-106 (1964).
Akril-nitril és butadién tartalmú azeotróp elegyek kopolimerizációja ismert eljárás, s az akril-nitril monomerek kisebb reagálóképessége miatt közepes akril-nitril tartalmú NBR kaucsukok előállítására alkalmas. Az azeotróp öszszetételnél nagyobb (a hőmérséklettől függően 37-42 t% akril-nitril) akril-nitril-tartalmu kopolimer úgy állítható elő, ha a kiindulási elegyben aránytalanul nagyobb akril-nitril-tartalmat alkalmazunk. Az 1. táblázatban egyes kopolimer akril-nitril-tartalmakhoz megadjuk a kialakításukhoz szükséges kiindulási összetételeket.
1, táblázat
akril-nitril kötött monomer töltet (t%) butadién monomer töltet (t%) a kopolimerben akril-nitril (t %)
60 40 46
70 30 48
80 20 50
90 10 54
95 5 60
97 3 70
98 2 80
Az ismert, hagyományos, szakaszos üzemű kopolimerizációs eljárások során a monomerekből általában előre meghatározott mennyiségeket töltenek a reaktoredénybe. Az egyes monomerek mennyiségét az előállítandó kopolimer összetételét figyelembe véve empirikusan határozzék meg. Ilyen empirikus adatokat foglaltunk össze az 1. táblázatban, s ilyen összefüggések találhatók a már idézett 'Rubber Chemistry and Technology*-beli cikkben, illetve más ismert irodalmi forrásokban.
A szakaszos üzemű reaktorba a monomereken kívül vizet is adagolnak, valamint egy vagy több emulgeálószert, ezek feladata, hogy a monomereket micellák formájában emui zióban tartsák. A polimerizáció megindítása az Ismert redox vagy peroxid iniciátorok adagolásával történik. A polimerek megfelelő tulajdonságainak kialakítására például a viszkozitás csökkentésére esetenként egyéb anyagokat is alkalmaznak, mint például merkaptánok illetve elektrolitok. Ily módon a polimerizáció után kopolimer kaucsuk állítható elő.
Azonban a hagyományos szakaszos eljárással előállított nagy akril-nitril-tartalmu kopolimerek kedvezőtlen tulajdonságokkal is rendelkeznek. A kedvezőtlen tulajdonságok egy része a szakaszos üzemmód ismert, mindenkori velejárója, ilyen például a hosszú üzemleállitási idő, az alacsony monomer konverzió és a kis reakcióképességi arány, ezeken túlmenően a nagy akril-nitril-tartalmu kopolimerek számos sajátságos, s előnytelen tulajdonsággal rendelkeznek, ilyen például a gyenge környezeti ellenállóképesség is. Ezek az előnytelen tulajdonságok a butadién és az akril-nitril igen eltérő homopolimerizációs reakcióképességéből származtathatók, az előzőekben idézett adatok értelmében nagyságrendi eltérés van a két anyag reakcióképességi arányában. A monomer konverzió és a maximális reakció sebesség értékek például csökkennek, amennyiben a hagyományos szakaszos üzemű működtetésnél a beadagolt butadién mennyiségét csökkentik. A betöltött butadién mennyiségét szándékosan csökkentik, hogy ennek révén is nőjön a kezdeti akril-nitril/butadién arány, s egyben nőjön a kopolimer kötött akril-nitril tartalma, mint ez az 1, táblázatból látható. A butadién fogyása közel ekvivalens ·· ·«.·'» ♦··· « · · · * •·* , · · · ·· ····· · • ♦ · ♦ · · az akril-nitril fogyásával. Ahogy a butadién elfogy a rendszerből, a gyors kopolimerizációt felváltja az akril-nitril lassú homopolimarizációja. Ez a polimerizáció egészét mintegy leállítja. A hasznos kopolimerizáció leállásával jellemezhető konverzió határértéke körülbelülaz össz-butadién töltet tömeg£százalék értékének kétszerese lehet.
A kedvezőtlen szilárdsági és a környezeti hatásokkal szembeni ellenállóképességi tulajdonságok a butadién töltet elhasználódása nyomán a monomer arány változása miatt jelentkezhetnek. A hagyományos szakaszos eljárás során a monomer arány változása a kopolimerben állandóan változó monomer eloszlást eredményez. A kopolimer nem egyenletes monomer eloszlása azokat a fizikai tulajdonságokat rontja, melyek a szerkezet egyöntetűségével összefüggnek, ilyen például a szakítószilárdság vagy az oldószer illetve üzemanyag átér esz tőkép esség.
A hagyományos szakaszos eljárással együttjáró problémák leküzdését oly módon kíséreltük meg, hogy a szükséges butadién mennyiségét diszkrét adagokra osztottuk, s ezeket az adagokat a monomer konverziójától függő, előre meghatározott időpontokban adagoltuk a polimerhez. Az ilyen lépcsőzetes adagolásu szakaszos eljárás kezdetén egy, a kivánt akril-nitril/butadién konverzió eléréséhez szükséges összmenynyiségnél kevesebb kiindulási butadiént töltünk a reaktorba. Ehhez adjuk az akril-nitril monomer teljes mennyiségét, valamint az egyéb szükséges reagenseket. A visszamaradó ·· · * «
butadíén mennyiséget egy vagy több lépcsőben adjuk a rendszerhez, úgy, hogy az egyes lépcsőkben adott butadién menynyisége ne legyen nagyobb, mint a kopolimerben és a monomer keverékben kívánt akril-nitril/butadién arány eléréséhez szükséges mennyiség.
A szakaszos eljárással előállított nagy kötött akril-nitril tartalmú kopolimerek nem rendelkeznek megfelelő ellenállóképességel üzemanyagokkal, olajokkal és egyéb anyagokkal szemben, s szilárdságuk sem kielégítő. Az 5. táblázatban két különböző szakaszos eljárással előállított kopolimer tulajdonságait tüntettük fel. A kopolimerek szakítószilárdsága 13,79 MPa (2000 .psi) alatt maradt, üzemanyagba merítve az üzemanyag típusától és polimerizáció módjától függően eltérő mértékű, 16,1-40,5 % tartományba eső duzzadást mértünk. Az üzemanyagba merítés következtében fellépő szakítószilárdság csökkenés 28,3-51,8 % közötti volt.
Bár az itt feltüntetett polimer tulajdonságok bizonyos esetekben megfelelnek az ipari kivánalmaknak, ugyanakkor nagyobb szakitószilárdságu és jobb környezeti ellenállóképességű NBR gumi kialakítása szükséges és kivánatos. Ez különösen igaz azokban az esetekben, ahol az NBR gumiterméket fizikai igénybevétel éri, és a termék rutinszerűen érintkezik üzemanyagokkal, olajokkal, és egyéb károsan befolyásoló anyagokkal,
NBR kaucsuk előállítására ismertek folyamatos eljárások is. Egy ilyen eljárást vizsgálnak eltérő szempontok • »· alapján az US-A-3 600 349 és US-A-3 730 928 sz. USA-beli szabadalmi leírások. Ezek a szabadalmi leirások egy, a polimerizáció fokát szabályozó módszert ismertetnek, mellyel az előre meghatározott végpontban egyenletesebb konverzió valósítható meg. A módszerrel NBR tipusu kopolimerek is előállithatók. Ugyanakkor az említett két szabadalmi leírás értelmében előállított akril-nitril/butadién kopolimerek nem rendelkeznek az előzőekben leirt, kívánatos szilárdsági és ellenállóképességi tulajdonságok- eléréséhez szükséges monomer eloszlással.
A latexből való nitrilkaucsuk kinyerésre ismertek folyamatos eljárások, de a hagyományos kinyerési eljárások nem alkalmasak nagy kötött akril-nitril tartalmú NBR kaucsukok kinyerésére. A kaucsuk termoplasztikus tulajdonsága a szárítási lépés során irreverzibilis aggJ.omerálódást eredményez, s ez meggátolja a kaucsuk folyamatos áramlását a rendszerben. A kaucsuk agglomerálódás elkerüléséhez a kinyerési eljárás módosítása szükséges.
A hagyományos nitrilkaucsuk előállító eljárások, legyen akár szakaszos üzemü. akár folyamatos eljárásról is szó, nem állítanak elő olyan nagy (45-50 %) akril-nitril-tartalmu s megfelelő NBR kaucsukot, amely a kívánt mértékben ellenáll üzemanyagoknak, olajoknak és egyéb anyagoknak, valamint a kívánt mechanikai tulajdonságokkal is rendelkezik. Ezeket és még más problémát segit leküzdeni a találmány szerinti eljárás.
·>· ···»» ··· • · * · ·»« · « · · ·· ····· · • * ·» · «
A találmány célja folyamatos eljárás nagy kötött akril-nitril-tartalmu nitrilkaucsuk polimerizálására és kinyerésére.
A találmány célkitűzése olyan eljárás kialakítása, mely lehetővé teszi üzemanyagoknak, olajoknak és egyéb anyagoknak jobban ellenálló NBR gumi előállítását.
A találmány további célkitűzése olyan eljárás kialakítása, mely lehetővé teszi jobb mechanikai tulajdonságú NBR gumik előállítását.
A találmány további célkitűzései, előnyei és jellemzői a további ismertetés és példák nyomán még jobban kirajzolódnak.
A találmány kiterjed nitril-butadién gumik folyamatos eljárás során történő polimerizációjára és kinyerésére. Az akril-nitril és butadién monomerek polimerizációjára több egymás után kapcsolt reaktoredényt alkalmazunk, A kívánt végső kopolimer összetételének kialakításához szükséges mennyiségű akril-nitrilt, ennek 1/6 - 1/3-át kitevő butadiént táplálunk folyamatosan az első reakcióedénybe, s ehhez adagoljuk a polimerizáció iniciálására szolgáló anyagot, valamint vizet és legalább egy féle emulgeálószert, A monomerek az első reakcióedényben a kívánt stacionárius konverzió arányig kopolimerizálódnak.
A kopolimerből, monomerekből és egyéb anyagokból álló elegyet folyamatosan a második reakcióedénybe továbbítjuk, ahová további, a kiindulási monomerek arányának fenntar• · ··»»» «·*« • · · · *»· · · · · • · · ···· · ·· ·· · · tására alkalmas arányú monomereket^ kb, 70-90 rész akril-nitrilt és 30-10 rész butadiént táplálunk be folyamatosan. A kopolimerizálás, újabb reakcióedénybe való átszállítás és butadién adagolás lépéseit ismételjük mindaddig, mig a kívánt monomer arányú kopolimer előállításához szükséges összbutadién mennyiséget hozzá nem adtuk a rendszerhez.
A keletkező latex kopolimer folyamatosan keverhető legalább egy antioxidánssal, majd megfelelő keverés mellett, mely meggátolja a kopolimer agglomerálását, a koaguláló, majd mosó reakcióedénybe vezetjük. A kinyert nedves kaucsukot folyamatosan a végső viztelenitő berendezésbe tápláljuk, pelletizáljuk, előnyösen tapadásgátlószerrel vonjuk be, szárítószalagon szárítjuk, majd bálázzuk. A tapadásgát lószer mennyiségét és az alkalmazott nyomás értékét úgy választjuk meg, hogy morzsolható bálákat kapjunk. Ezt az eljárást és a tapadásgátló bevonószer készítmény összetételét részleteiben leírtuk az 1989. november 9-én benyújtott 07/435,198 sz. USA-beli szabadalmi leírásban.
A találmány folyamatos eljárást ajánl nagy kötött akril-nitril-tartalmu NBR gumik polimerizációs előállítására és kinyerésére. A találmány szerinti polimerizációs eljárás az NBR gumit alkotó akril-nitril és butadién monomerek kopolimerizációjára több egymás után kapcsolt reakcióedény.t alkalmaz. Az ilyen reakcióedények általánosan ismertek és megfelelnek az egyéb folytonos polimerizációs eljárás során alkalmazottaknak. A találmány szerint megvalósított folyto« · · *
- 11 nos kinyerési eljárás során az egyéb folytonos kinyerési technológiákhoz hasonlóan koaguláltató-, mosó-, víztelenítő-, száritó- és bálázó berendezéseket használunk, s a technológiai sorba elválasztó anyagot tartalmazó bevonószer adagolását is beépítjük. A tapadásgátlószer lehetővé teszi a nagy akril-nitril-tartalmu NBR kaucsukok folyamatos szárítását anélkül, hogy a morzsakaucsuk agglomerálódna. A tapadásgátlószer egyben lehetővé teszi a jobb feldolgozhatóságu morzsolható bálák kialakítását.
A találmány szerinti eljárás során a kívánt kopolimer összetétel alapján meghatározzuk az akril-nitril és butadién monomerek szükséges mennyiségét. Ez a meghatározás történhet empirikus utón, vagy szakirodalmi adatok alapján (pl. 1. táblázat). Az előzőekben leirt kívánt tulajdonságokkal rendelkező NBR gumi előállitására a 45-55 t% akril-nitrilt tartalmazó kompozíciók alkalmasak, előnyős a kb. 50 t% akril-nitrilt tartalmazó kompozíció. Például egy 49 t% akril-nitrilt tartalmazó kopolimer előállitására a 75 t% akril-nitrilt és 25 t% butadiént tartalmazó monomer elegy alkalmazható.
A kívánt összetétel eléréséhez szükséges monomerek mennyiségének meghatározása után a reagenseket folyamatosan tápláljuk az első reakcióedénybe. Az első reakcióedénybe táplált reagens magában foglalja a kívánt monomer arány és a kopolimer összetétel biztosításához szükséges összes akril-nitril monomert és a butadién monomer egy részét, vala• * ·« • 4 * * « ·«· · · ♦ · • · *>··· Μ • · · <1 · 4
- 12 mint az emulgeálószert és az iniciátor vegyületet. Emulgeálószerként alkalmazhatunk például zsírsavakat és gyantasavakat tartalmazó szappan keverékeket, alkil-szulfonát szappanokat, s oligomer naftén szappanokat. A találmány szerinti eljárásban egyéb emulgeálószerek is használhatók. A polimerizáció iniciálására termikus- és redox tipusu iniciátorokat használhatunk, az előbbi csoportba tartozik a kálium-perszulfát, dialkil-peroxidok és azovsgyületek, az utóbbi csoportba: alkil-hidroperoxidokhoz hidrogén kötéssel kapcsolt vasszulfát valamint egy megfelelő redukálószer. Szerves hidroperoxidként diizopropil-benzol-, p-mentán- és pinán-hidroperoxid jöhet számításba, a nátrium-formaldehid-szulfoxilát pedig megfelelő redukálószer. Szükség esetén egyéb reagensek szintén betáplálhatók az első reakcióedénybe.
Az első rsakcióedénybs táplált butadién monomer mennyisége (rész) előnyösen kb. a felhasznált akril-nitril mennyiségének negyede + 10 % butadién. így a kiindulási keverékben az akril-nitril/butadién arány 80:20 + 10 %.
A monomereket és egyéb reagenseket folyamatosan tápláljuk az első reakcióedénybe, ahol szabadgyökös emulzió polimerizáció játszódik le és latex képződik. Az első tartályban a reakciósebességet elsősorban az iniciátor koncentrációja, valamint a hőmérséklet szabályozza, stacionárius állapot alakul ki, melyet a kopolimerré alakuló monomerek részleges konverziója jellemez* Amennyiben az akril-nitril/butadién monomer arány 50/50 ée 90/10 között van, a butadién monomer tízszeres reakcióképessége miatt a monomer összetétel kis mértékben szintén befolyásolja a reak♦ · · · ··· · · ♦ · »4 * »♦·» ♦ ·> » « · * ciósebességet és a konverziót. A betáplált butadién elhasználódásával párhuzamosan a reakciósebesség egyre erősebben függ a monomer összetételtől és ahogy az akril-nitril/butadién arány nő, meghaladja a 90/10 értéket, a reakciósebesség egyre csökken. Ennek ellenére, az előirányzott monomer arány tartományban (akril-nitril/butadién 70/30-90/10) a monomer arány nem válik sebesség-meghatározó tényezővé. A szakemberek számára ismert módon egyéb tényezők, mint az alkalmazott emulgeálószer típusa és mennyisége, vagy a szerves hidroperoxid tipusa szintén befolyásolják a reakciósebességet és a konverziót. Ezeket a tényezőket általában állandó értéken tartjuk, igy ezek nem befolyásolják a reakciósebesség szabályozását.
A találmány szerinti eljárásban a kívánt konverzió és kopolimer Összetétel eléréséhez még szükséges butadién mennyiségét folyamatosan adagoljuk a latexhez a második vagy további reakcióedényben. Az egyes tartályokba táplált butadién monomer mennyisége elegendő ahhoz, hogy az akril-nitril/butadién monomer arányt a stacionárius szinten tartsa, tervezetten a 80:20 + 10 % tartományban. Megállapítottuk, hogy a találmány szerinti eljárásban a kívánt tulajdonságú, állandó összetételű kopolimer kialakitásához legalább két, előnyösen legalább három, s még előnyösebb: esetben legalább öt tartályt kell alkalmazni. A 2, táblázatban a találmány szerinti eljárás egy megvalósítása illusztrálására egy öt-tartályos 85/15 állandó akril-nitril/butadién aránnyal üzemelő rendszer paramétereit adjuk meg.
- 14 I I
C UOfcQ O Ori^ Z > N
10 10 10 10 10
V T* V T
I •Φ
Z «-4 © -—· < Ή -<D
JZ Q. '
o o o o o
w « * «
in in in in in
oo 00 co co co
co
N to r-4 x> xo
4->
I
MD i-4 0 Q.·® ÖQ
Z '«Π «-4 < P (D
XJ
© r-l •0 r4
Q. SD P ©
X) N 0 0
O a co
in M1 σι cn rs
* * * *
N CD ’t CM CD
[X rs b. N CD
00 ΙΌ 0) in r*
* * * *
00 b- 10 K)
in Γχ bO * « ω in
fO CM a> in * *
M CM
M) CD 10 cD co
* * * w
b. cn V ΙΌ in
in ’t 't n CM
Ό5 i—I HD r-4
a. xo
P x>
«ο u Q.
u o M ε 0 Ό 0 N ÍZ 0
in O) O) CD ω
b- in m tn in
* * *
cO cO cD CD cD
cD «b bx O in v CM ΙΌ in ιό' r-l
CD t4
* U
b P
in t4 c
C Ό
1 •rl
r-l TI
·· Ή 0
c t_ P
0 □C 3
0 a X)
0
N a u
0
0 z o
P < CD
···· • · · ···· * ·· ·· · ·
- 15 A lépcsőzetesen adagolt butadién adagok azonos vagy eltérő mennyiségüek is lehetnek, azzal a megkötéssel, hogy a reakcióedényben a 80:20 monomer arányt fenn kell tartani. A végtermékként keletkező kopolimer tulajdonságait nem befolyásolja, hogy a butadién részleteket azonos vagy tölönböző adagokban adagoltuk. Az összes adagolt butadién mennyisége nem ^haladhatja meg a kivánt konverzió illetve végtermék kopolimer összetételhez szükséges mennyiséget.
Miután az utolsó reakcióedényben az utolsó butadién részletet a latexhez adtuk és a polimerizáció elérte a kivánt végső konverziót, megfelelő leállít ószert, például nátrium-dimetil-ditio-karbamátot adunk a rendszerhez, hogy a polimerizációt leállítsuk. Megállapítottuk, hogy amennyiben a monomer/kopolimer konverziófok meghaladja a 90 %-ot, a keletkező polimer feldolgozhatósága a megnövekedett viszkozitás következtében romlik. A polimer metil-etil-ketonban való oldhatósága szintén csökken, ez is jelzi a gélesedés, a keresztkötések kialakulásának fokozódását. Éppen ezért előnyös a leállitószer adagolásának időzítése oly módon, hogy a monomer/kopolimer konverzió ne haladja meg a 90 %—ot. Ugyanakkor előnyös a legalább 75 %-os konverzió elérése, mert igy a monomer felesleg eltávolítása nem szükséges.
A kopolimerizáció befejeztével a keletkező latexet eltávolítjuk az utolsó reakcióedényből, a reakcióba nem lépett monomert és egyéb illékony reagenseket az ismert módon vákuum desztillációval eltávolítjuk.
Ezt kővetően a latexhez folyamatos üzemben legalább egy antioxidán&t keverünk, s az anyagot állandó keverés mellett, mellyel a kopolimer agglomerálódását gátoljuk, a koaguláló és mosó berendezésekbe továbbítjuk. Savas alumínium-szulfáttal, pH 3+ 0,5-on koaguláltatjuk a kopolimert, előnyösen 3-4 rész aluminium-szulfát/1OO rész latex alkalmazása esetén sikerül a kaucsuk morzsa méretét és tapadósságát leginkább szabályozni. A tapadósság szabályozása azért szükséges, mert igy csökkenthető a polimer rögök mosás alatti agglomerálódása a legeredményesebben. Annak ellenére, hogy a koaguláltatás megvalósítható csak savazással vagy más sók, például Ca-klorid alkalmazásával, ezeket az eljárásokat kevésbé alkalmazzák, mert alkalmazásukkor megnő a polimer rögök tapadóssága és agglomerációs hajlama.
A kinyert nedves kaücsukot folyamatosan extruder tipusu víztelenítő berendezésbe tápláljuk, pelletizáljuk, felületét megosztó réteggel vonjuk be, s folyamatos szárító szalagra továbbítjuk. A bevonószer mennyiségét úgy szabályozzuk, hogy olyan morzsolható bálákat tudjunk kialakítani, melyek eléggé szilárdak a jó szállíthatósághoz, ugyanakkor könnyen feldolgozhatóak.
A találmány szerinti eljárással előállított NBR gumi jobb ellenállóképességgel és jobb szilárdsági tulajdonságokkal rendelkezik. Az alábbiakban ismertetendő összehasonlító vizsgálatokkal és példákkal a hagyományos eljárásokkal előállított NBR gumikkal összevetve a találmány • · · · ·
- 17 szerinti eljárással előállított NBR gumik előnyeit illusztráljuk, a kísérletek eredményeit az V. táblázatban foglaljuk össze. Az összehasonlitó kísérletek során a III. táblázatban felsorolt reagenseket használjuk az ott megadott mennyiségi viszonyokban. A IV. táblázatban a kísérletek és példák technológiai paramétereit foglaltuk össze.
III. táblázat (50 % kötött akril-nitrilt tartalmazó NBR gumik előállításához szükséges reagensek és mennyiségi viszonyaik)
Reagens Mennyiségek rész/100 rész monomer
VÍZ 200
elektrolit (KC1) 0-0,3
redox pigment (nátrium-polinaftalin-
szulfonsav, EDTA) 0,15 - 0,20
FeS04 x 7 HgO 0,002 - 0,008
nátron szappan, zsirsavak és gyantasavak
oligomer naftalinszulfonátok keveréke 4,5
merkaptán 0,6 - 0,9
akril-nitril lásd IV. táblázat
butadién lásd IV. táblázat
szerves peroxidok
(pinán hidroperoxid) 0,05
gyors leállitószer
(nátrium-dietil-ditiokarbamát) 0,20 - 0,22
• · · ·
- 18 A polimerizáció az összehasonlító vizsgálatok és példák mindegyikénél 1O°C~on zajlott le.
A összehasonlító vizsgálat
A kísérlet során hagyományos szakaszos eljárást hajtottunk végre a III. táblázatban felsorolt reagensekkel és mennyiségi viszonyokkal. Egy lépcsőben 21 rész butadiént adtunk 54 rész akril-nitril monomerhez. Ez a butadién menynyiség 50,2 %-os konverzió eléréséhez volt elegendő, ez a 75 rész maximális konverziójához képest 2,4-szeres butadién felhasználást jelent. A polimerizáció leéllitószert azután adagoltuk, hogy a butadién teljes mennyiségében elhasználódott és a kopolimerizáció leállt. A keletkező polimer
59,5 t% kötött akril-nitrilt tartalmaz. A kísérlet azt igazolja, hogy a hagyományos szakaszos eljárással is előállítható nagy kötött akril-nitril-tartalmu NBR gumi, azzal a megszorítással, hogy a monomer konverzió alacsony (a betöltött monomer 67 %-a), s a monomer arány igen eltérő.
B összehasonlító vizsgálat
A kísérlet során hagyományos szakaszos eljárást alkalmaztunk,, amelyben 54 rész akril-nitril monomerhez 37 rész butadién monomert adtunk két lépcsőben. Induláskor 21 rész butadién monomert töltöttünk a reaktorba az akril-nitril monomer teljes mennyiségéhez. Az őssz monomer 35 %-ának kopolimerré alakulásakor további 16 rész butadién monomert adagoltunk. A butadién össznennyisége 73,3 %-os konverzió elérését tette lehetővé, ez a 91 rész maximális konverziójához képest kb. 2-szeres butadién felhasználást jelent. A polimerizáció leállitószert azután adagoltuk, hogy a butadién teljes mennyiségben elhasználódott és a kopolimerizáció leállt. Az előállított polimer 52,6 t% kötött akril-nitrilt tartalmaz. A kísérlet azt igazolja, hogy egy két lépcsős szakaszos eljárásban korlátozott mennyiségű butadiénnel nagy kötött akril-nitril tartalmú gumi állítható elő, módosított, növelt, a betáplált monomer 81 %-át jelentő konverzióval. Ugyanakkor a monomer arány a butadién teljes elhasználódása és az akril-nitril felesleg következtében még mindig igen eltérő.
C összehasonlító vizsgálat
A B kísérletnek megfelelően akril-nitrilt és butadiént kopolimerizáltunk, a polimerizációt 73,6 % maximális konverzióig vezettük, majd polimerizáció leállitót adagoltunk. Az előállított kopolimer kötött akril-nitril tartalma 54,9 % volt.
D összehasonlító vizsgálat
A szakaszos eljárás során 54 réez akril-nitrilhez 46 rész butadiént adunk 3 lépcsőben. Induláskor 21 rész butadién monomert töltöttünk az akril-nitril teljes mennyiségéhez a szakaszos reaktorba. Az ossz monomer 35 %-ának • · · · · · · • · ····» · ·· ·♦ * ♦
- 20 kopolimerizációja után 16 rész butadiént adtunk a reaktorba.
Az ossz monomer 65 %-ának átalakulását követően további 9 rész butadién monomert adagoltunk. A reakciót az össz butadián elhasználódása és a kopolimerizáció leállása előtt, a
85,2 %-os konverziónál leállítottuk. A kopolimer kötött hkril-nitril tartalma 50,5 %» A kísérlet azt igazolja, hogy a három butadién adagolási lépcső előnyösebb a két butadién adagolási lépcsős eljárásnál, s igy a butadién elhasználása nélkül, nagy monomer'konverzióval állítható elő nagy kötött akril-nitril tartalmú polimer.
E összehasonlító vizsgálat
A kísérlet során 56 rész butadiénhez 4 lépcsőben összesen 43 rész butadién monomert adagoltunk. Az indulási butadién betáplálás 22 rész volt, majd az össz monomer 32 %-ának konverziója után újabb 8 rész butadiént adtunk a rendszerhez. Ezt követően az össz monomer 52 illetve 72 %-os konverziójánál további 7 illetve 6 rész butadiént adagoltunk. A polimerizációt a 81,9 %-os végső konverziónál állítottuk le. Ezzel a konverzióval 50,2 %-os kötött akril-nitril tartalmú kopolimert állítottunk elő.
F összehasonlitó vizsgálat
Az E kísérletnek megfelelő mennyiségű akril-nitrilt és butadiént adagoltunk és polimerizáltunk. Az össz monomer
86,8 %-os konverziójával 50,6 %-os kötött akril-nitril tartalmú kopolimert állítottunk elő.
I. példa
Egy 5 reakciótartályos folyamatos eljárásban rész akril-nitrilt és 20 rész butadiént töltöttünk folyamatosan az első reakció tartályba. Az első reakcióedényben 24 %-os stacionárius konverzió alakult ki. A második reakcióedénybe további 6 rész butadiént adagoltunk folyamatosan, a második reakcióedényben 40 %-os stacionárius konverzió alakult ki. A harmadik lépcsőben újabb 6 rész butadiént adagoltunk folyamatosan a harmadik reakcióedénybe, ahol 56 %-os stacionárius konverzió alakult ki. A 4. és 5. lépcsőkben további 6-6 rész butadién monomert adagoltunk folyamatosan a 4. és az 5. reakcióedénybe, ahol ezzel 72 illetve 82 %-os stacionárius konverziót tudunk fenntartani. Az utolsó reaktorból kilépve, a 82 %-os konverziónál állítottuk le a polimerizációt. A kötött akril-nitril tartalom 48,8 %.
Az eredményeket a IV. táblázatban foglaltuk össze.
Ahogy az V. táblázat adataiból látható, a folyamatos eljárással előállított NBR gumik szilárdsági tulajdonságai és környezeti ellenállóképessége lényegesen jobb, mint a szakaszos eljárásban előállítotté. Az 1. szakaszos reakcióban (D összehasonlító vizsgálat) a butadién monomert 3 lépcsőben adtuk ugyanahhoz az egyetlen reaktorhoz; miután a kitűzött konverziót elértük. A 2. eljárás szintén szaka22 • · ’*· · • · 4 · · · • · · ···· szos eljárás, lépcsőzetes butadíén monomer adagolással. A folytonos eljárás megjelölés a találmány szerinti NBR kopolimerizációra szolgáló folytonos eljárást jelöli, s megfelel az I. példának.
A találmány szerinti eljárás számos előnyét szemléltetik az V. táblázat adatai. Például a folyamatos eljárással előállított NBR szakitó szilárdsága és rugalmassági modulusa lényegesen nagyobb, mint a két szakaszos eljárásban előállított NBR bármelyikéé. Ehhez hasonlóan a különböző olajba merítés következtében fellépő szakítószilárdság csökkenés lényegesen kisebb a folyamatos eljárással gyártottnál, mint a szakaszos eljárással előállítottnál. Az olajok hatására bekövetkező duzzadás szintén kisebb a folyamatos eljárással előállítottnál, s az olaj áteresztőképesség is lényegesen csökken.
• · · • · • ··· ·· ·· ·
- 23 I •Φ I ε c ο •Η Ο -Η C Χ-Χ Ν <0 <0 L. jQ ε <η φ ι •Η >&ζ < Ή
4J I -Η PH L :Ο Ή 4-> ££
4-· U ·Η :Ο -X C 1Ζ φ | ιη τΝ cn
V ο 0> 0)
σ) ο V” σ> cn
CM ro 10 CM σ> 00 Ο
w % %
ο ιη Μ ιη τ— 10 CM
ιη Ν 00 00 00 00
ιη 10 0) ιη CM ω 00
* * Μ * W *
cn CM Ο ο ο 00
ιη ιη ιη ιη ιη ιη
Φ Ν ΧΟ <—I χ> 'Φ « > Η
I φ Φ XD Ο. *Φ ι-4
Φ Ό
Ο Φ •Η
1 Φ
C ΧΟ
Χ-Φ Γ—{
C τ4 Ο
Φ Ό Ο)
•Η Φ φ
Ό 4J Ό
Φ □ Φ
4-> Χ> X
2 >
Χ> φ σ>
φ
4J Ό U 1—4
Η Ή 0 Φ
Ο Ν Αί Ό
Ο) 4- φ ·γ4
Φ Φ Φ ο
Ό > ΧΟ 2Í
φ c <—ι φ
Φ ο ο φ
CQ -X ο> «-
Μ
CM ιη
(Μ 00
1 4 1 1 1 1 X
10
CM CM
Γ'' ί\ b>
1 1 4 1 X X X
νΌ ω 10
ιη CM 04 10
ιο ιη ιη ιη
I 4 1 X X X X
cn Γχ ιθ
ιη ιη ιη CM CM Q
Μ ιη ιη ιη ιη
I X X X X X X
ιΟ 10 10 00 00 «0
τ- *“ Τ-
’t
τ— Ο Ο Ο ο ο CM
X X X X X X X
τ— V τ- V CM CM ο
CM CM CM CM CM CM CM
I
4-> 4-> Ν r-l ·Η φ
Ο C Ό) ο) ι u
Φ 1-4 Ό τ4 (0 U >-4 Φ -Μ τ4 -Q Φ U
•Μ- 10 <0 10
ιη ιη ιη ιη ιη ιη ιη
Φ *Φ Φ
U φ φ 3 •r-j Q. r-4 ·Η LU 4->
I Φ
U 1-4 •Φ Φ
Φ ·γ->
Ή -X 4J
Φ < f1
φ Φ ω Φ Φ φ
ο Ο ο Ο Ο ο 1
Ν Ν Ν Ν Ν Ν φ
Φ Φ ω Φ Φ Φ ε
Φ Φ φ Φ Φ Φ φ
-X -X -X X -X -X >
(0 Φ Φ Φ φ Φ r-4 Φ
Ν Ν Ν Ν Ν Ν Ο Ο
Φ Φ Φ Φ Φ Φ >4- 4J
< CQ Ο Q ιη U. Η
♦ · · a · ··· ♦ · « · • · ····· · ·« ·· · ·
V« Táblázat
Polimer tipus szakaszos eljárás 1 szakaszos eljárás 2 folyamatos eljárés
A polimer végtermék tulajdonságai
Kötött akril-nitril (% t/t) 46 47 47,2
Látszólagos Mooney viszkozitás —1 45 48
Mn/1000 66,3 57,5
Mw/1000 312 273
M. W. D. 4.71 4,75
Mz/106 12,4 2,66
6 60,2 15,5
CMPD Mooney viszkozitás 58 49 70
1 — - a jellemző nem volt mérhető
Polimer tipus szakaszos eljárás 1 szakaszos eljárás 2 folyamatos élj árás
Beéqési tulajdonságok (270°F/132° Cl
a minimum +5M° eléréséhez szükséges idő [min] 9,6 10,8 10,6
minimális nyomaték 20 15 23
Reográfiás vizsgálat (Model OPR. 325°F (163°C) , 30 perc)
Min.forgatónyomaték (in-lb) 5,9 3,7 5,7
Max. forgatónyomaték (in-1b) 81,3 79,0 99,3
T2, (min) 1 ,94 1,95 2,09
T90, (min) 6,29 4,77 7,70
nyomatékváltozás (in-1b/min) 15,0 23,2 ' 14,6
• ·
V. táblázat folytatása
Polimer tipus szakaszos eljárás 1 szakaszos eljárás 2 folyamatos eljárás
Vulkanizálás (325°F/163°C)
Szakítószilárdság (psi/kPa) min
1995; 13756
1859; 12818
2174; 14990 min
1952; 13459
1910; 13169
2271; 15659
Megnyúlás (%)
15 min 394 384 392
25 min 387 383 385
Modulus (100 %)
15 min 717 585 750
25 min 733 624 795
Modulus (300 %}
15 min 1546 1348 1661
25 min 1545 1408 1762
EREON áteresztés dB/ft/év, 1/2 cső) ,03
1,19
0,62
Üzemanyagokkal szembeni ellenállóképesséq vizsgálata
Változások benzin/metanol elegybe mártás után (80/20 benzin/me-
tanol. 70 óra, szobahőmérsékleten)
szakit ószilérdság %-os változás -59,6 -62,7 -60,8
megnyúlás %-os változás -36,6 -25,9 -29,6
térfogat %-os változás 40,5 33,8 33,4
V. táblázat folytatás
Polimer tipus szakaszos szakaszos folyamatos eljárás 1 eljárás 2 eljárás óra.
Változások savas kémhatást) benzinbe merítés kővetően (70
szobahőmérsékleten)
szakit ószilárdság %-os változás -43,0 -51,8 -44,6
megnyúlás %-os változás -20,9 -18,5 -11 ,9
térfogat %-os változás 28,6 23,8 25,9
Változások B üzemanyagba merítés követően (70 óra. szobahő-
mérsékleten)
szakítószilárdság %-os változás -28,3 -40,3 -25,0
megnyúlás %-os változás -10,4 -18,0 -8,7
térfogat %-os változás 16,5 16,1 9,6
Változások C üzamanyaqba merítést követően (70 óra . szoba-
hőmérséklet)
szakítószilárdság %-os változás -44,9 -51,8 -39,8
megnyúlás %-os változás -24,7 -24,7 -12,1
térfogat %-os változás 30,8 24,1 24,9
C üzemanyag áteresztőképes*
ség (g/m/nap) 82,8 55,1 46,7
··«
- 27 V. táblázat folytatás
Polimer tipus szakaszos eljárás 1 szakaszos eljárás 2 folyamatos eljárás
Olajállóság (70 óra. 212°F/100°C) vátlozások 1,sz. olajbamerités után szakítószilárdság
%-os változása 22,2 -4,5 “1,6
megnyúlás %-os változása -20,4 -24,9 -24,5
térfogat %-os változása “5,1 -4,2 “5,1
Változások a 3.sz. olajba merítés követően
szakitószilárdság %-os változása 6,3 0,2 “0,3
megnyúlás %-os változása -23,4 -16,8 -20,4
térfogat %-os változása -0,4 0,7 “2,1
Változások 70 órás kemencében végzett gyorsított öregedés
után (125 C; 257 F)
szakítószilárdság
%-os változása 13,5 7,8 7,0
megnyúlás %-os változása -31 ,6 -30,4 -38,0
Változások 70 órás kemencében végzett gyorsított öregedés után 300°F (149°C) szakítószilárdság %-os változása 3,8 “3,8 “7,5 megnyúlás %-os változása -70,7 -58,0 -79,5 hidegállóság vizsgálata, határhőmérséklet .
(°F/°C) -10,9 (-23,8) -7,7(-22,0) -7,2(-8,2) ·· ···· ♦ 4.
* * » · ·*· · 9 * • « « ·«·· ♦ · * · a
A találmány szerinti eljárást az előbbi példákban néhány megvalósítási mód körülményeinek megadásával jellemeztük, anélkül azonban, hogy ezzel a találmány körét korlátoztuk volna. A szakemberek számára magától értetődő, hogy számos módositás hajtható végre, az igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül.

Claims (8)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Folyamatos eljárás meghatározott végső összetételű, nagy kötött akril-nitril-tartalmu akril-nitril/butadién kopolimerek polimerizációjára, azzal jellemezve , hogy a latex előállításéhoz az első reakcióedénybe folyamatosan adagoljuk az akril-nitril és a betöltött akril-nitril 1/6-1/3-ának megfelelő butadién monomert, valamint legalább egy polimerizációs iniciátort, a vizet és legalább egy emulgeálószert; az első reakcióedényben az első reakcióedényre meghatározott, kívánt százalékos monomer konverzióig folyamatosan kopolimerizáljuk az akril-nitril és butadién monomereket; az első reakcióedényből folyamatosan továbbítjuk a keletkező reakcióelegyet a második reakcióedénybe; a második reakcióedénybe az el nem reagált monomerek közötti (akril-nitril/butadién) 70-90/30-10 arány fenntartása érdekében folyamatosan további butadién monomert adagolunk; s a továbbiakban addig folytatjuk a kopolimerizálás, továbbítás valamint butadién adagolási lépéseket, míg a meghatározott végső kopolimer összetételt és a kívánt konverzió eléréséhez szükséges össz-butadién mennyiséget el nem érjük.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti folyamatos eljárás, azzal jellemezve, hogy az első reakcióedénybe adagolt butadién mennyisége kb. a betöltött akril-nitril monomer mennyiségének az 1/4 része.
    .··.···:: ’-···ί ··· · · · e • · · ·«·· A ♦· ·· · ·
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti folyamatos eljárás, azzal jellemezve, hogy a további butadién monomer mennyiségekkel fenntartjuk a 70-90 rész akril-nitril: 30t10 rész butadién monomer arányt.
  4. 4. Az 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti folyamatos eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább 3 reakcióedényt alkalmazunk.
  5. 5. Az 1.-4. igénypontok bármelyike szerinti folyamatos eljárás, azzal jellemezve, hogy az össz-monomer legfeljebb 90 %-os konverziójakor a rendszerhez polimerizáció leállítószert adagolunk.
  6. 6. Az 1,-5. igénypontok bármelyike szerinti folyamatos eljárás, azzal jellemezve, hogy a polimer latex koaguláltatását savas, sótartalmú vizes oldatokkal végezzük, s igy feldolgozható polimer rögöket nyerünk ki.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti folyamatos eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárás során a kaucsukot száritás és bálázás előtt először víztelenítjük, pelletizáljuk és megosztó, tapadásgátló réteggel vonjuk be.
  8. 8. Nagy kötött akril-nitril-tartalmu nitril/bu- tadién kaucsuk (NBR), azzal jellemezve, hogy az 1.-7. igénypontok bármelyike szerinti folyamatos eljárással állítjuk elő.
HU907647A 1989-11-27 1990-11-26 Process for polymerizing and separating nitril-caoutchouc containing acryl-nitril HUT59708A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US44128489A 1989-11-27 1989-11-27

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU907647D0 HU907647D0 (en) 1991-06-28
HUT59708A true HUT59708A (en) 1992-06-29

Family

ID=23752288

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU907647A HUT59708A (en) 1989-11-27 1990-11-26 Process for polymerizing and separating nitril-caoutchouc containing acryl-nitril

Country Status (9)

Country Link
US (1) US5770660A (hu)
EP (1) EP0430349A3 (hu)
JP (1) JPH03181507A (hu)
CN (1) CN1052122A (hu)
AU (1) AU630525B2 (hu)
BR (1) BR9005977A (hu)
CA (1) CA2030774A1 (hu)
HU (1) HUT59708A (hu)
PT (1) PT95997A (hu)

Families Citing this family (17)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US6743844B1 (en) 1998-08-17 2004-06-01 Dow Global Technologies Inc. Spill resistant carpet backing
US6518348B1 (en) 1999-12-14 2003-02-11 Dow Global Technologies Inc. Carpet backing compounds thickened by hydrophobically-modified ethylene-oxide-based urethane block copolymers
EP1213515A1 (en) * 2000-06-05 2002-06-12 Kabushiki Kaisha Toyota Jidoshokki Seal member
JP4899262B2 (ja) * 2000-11-13 2012-03-21 Jsr株式会社 不飽和ニトリル−共役ジエン系ゴム及びゴム組成物並びにこれらの製造方法
JP2004346313A (ja) * 2003-04-28 2004-12-09 Nippon Zeon Co Ltd ニトリル基含有共役ジエンゴム並びにその製造方法及びその加硫物
JP4787512B2 (ja) * 2005-02-21 2011-10-05 三菱レイヨン株式会社 アクリルニトリル系重合体の連続乾燥方法及び乾燥機
WO2007026707A1 (ja) * 2005-08-31 2007-03-08 Zeon Corporation ニトリル共重合体ゴム架橋物、ニトリル共重合体ゴム組成物および該組成物の製造方法
EP2161485A3 (en) * 2008-09-04 2010-12-29 Veyance Technologies, Inc. Compression resistant floating hose for reeling applications
EP2289947A1 (en) 2009-08-26 2011-03-02 University Of Waterloo Nano-sized hydrogenated diene-based latex particles
EP2289991A1 (en) 2009-08-26 2011-03-02 University Of Waterloo Nano-sized diene-based polymer latex particles
EP2289948A1 (en) 2009-08-26 2011-03-02 University Of Waterloo Nano-sized hydrogenated diene-based latex particles
JP6007973B2 (ja) 2012-03-26 2016-10-19 日本ゼオン株式会社 二次電池負極用複合粒子、その用途及び製造方法、並びにバインダー組成物
CN104193894A (zh) * 2014-09-28 2014-12-10 无锡市东北塘永丰橡塑厂 橡胶锤用橡胶生产工艺
KR101857392B1 (ko) 2017-01-03 2018-06-19 주식회사 엘지화학 변성 공액디엔계 중합체 제조방법
CN109320655B (zh) * 2018-10-24 2021-05-11 安庆华兰科技有限公司 一种极高腈交联型粉末丁腈橡胶及其制备方法
CN116003711B (zh) * 2021-10-21 2023-06-20 中国石油化工股份有限公司 丁腈橡胶及其制备方法、氢化丁腈橡胶、丁腈橡胶组合物和丁腈橡胶硫化胶
CN116693760B (zh) * 2023-08-08 2023-11-24 星宇新材料股份有限公司 一种丁腈胶乳及其制备方法和应用

Family Cites Families (10)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2393206A (en) * 1942-08-14 1946-01-15 Standard Oil Dev Co Synthetic rubberlike emulsion copolymerizates and process of producing same
US2618626A (en) * 1949-12-27 1952-11-18 Shell Dev Process of polymerizing olefinically unsaturated compounds
US3547857A (en) * 1967-10-16 1970-12-15 Uniroyal Inc Continuous emulsion polymerization of styrene and acrylonitrile by addition of monomers in plural stages with all of emulsifier added in first stage
CA993596A (en) * 1972-05-03 1976-07-20 Polysar Limited Control of emulsion polymerization process
US4022957A (en) * 1973-05-23 1977-05-10 Standard Oil Company Thermoplastic nitrile resins
US3963687A (en) * 1975-01-02 1976-06-15 E. I. Du Pont De Nemours And Company Two step continuous polymerization method to form acrylonitrile copolymers
JPS54107995A (en) * 1978-02-14 1979-08-24 Nippon Zeon Co Ltd Preparation of nbr
JPS6054962B2 (ja) * 1979-07-19 1985-12-03 三菱化学株式会社 多段連続乳化重合法
US4299952A (en) * 1980-03-24 1981-11-10 The Dow Chemical Company Method for recovering synthetic resinous latex solids
US4480078A (en) * 1981-09-23 1984-10-30 The Goodyear Tire & Rubber Company Continuous emulsion polymerization process

Also Published As

Publication number Publication date
JPH03181507A (ja) 1991-08-07
AU630525B2 (en) 1992-10-29
CA2030774A1 (en) 1991-05-28
CN1052122A (zh) 1991-06-12
HU907647D0 (en) 1991-06-28
PT95997A (pt) 1991-09-13
EP0430349A3 (en) 1991-10-16
EP0430349A2 (en) 1991-06-05
US5770660A (en) 1998-06-23
BR9005977A (pt) 1991-09-24
AU6698690A (en) 1991-05-30

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT59708A (en) Process for polymerizing and separating nitril-caoutchouc containing acryl-nitril
EP1943306B1 (en) Low temperature initiators for improving the rubber phase volume of hips formulations
US4038231A (en) Process for aqueous dispersion of perfluoroalkyl- or perfluoroalkoxy trifluoroethylene polymers
CN105778001A (zh) 一种乳液聚合法制备羧基丁腈橡胶的方法
US2623032A (en) Two-stage emulsion polymerization process
CA1042589A (en) Method for prepartion of abs type resins
US4129618A (en) Tetrafluoroethylene polymers
US3879496A (en) Low rubber, high-flow and high impact ABS plastics, improved rubber toughener for producing same, and method of manufacture
US2422550A (en) Polymerization of vinyl compounds with rubber
US2661339A (en) Blends of resinous styrene-conjugated diene copolymers and rubbery materials
US2662876A (en) Method of terminating the polymerization of monomeric materials in aqueous emulsion and a nonstaing, nondiscoloring composition for use therein
US2745818A (en) Self-reinforcing rubber and method of making same
US4096135A (en) Vulcanized product of terpolymer and process for preparation thereof
US3313748A (en) Rubbery polymers containing crosslinked organic polymers
JP2012503677A (ja) エチレン/テトラフルオロエチレンコポリマーの応用
US3388188A (en) Cross linked chloroprene polymers and blends thereof with benzene soluble chloroprene polymers
US3917749A (en) Resinous butadiene/styrene reinforcing copolymers
US4482676A (en) Production of sulfur-modified solid chloroprene rubbers
US3629370A (en) Process for the production of thermoplastic-elastic moulding compositions of high impact and notched impact strength
FR2528857A1 (fr) Procede de fabrication de caoutchouc de chloroprene en presence d&#39;acide polystyrenesulfonique ou de son derive
US3506742A (en) Terminally active liquid diolefin polymers,preparation and vulcanizates thereof
JPS624070B2 (hu)
US4703084A (en) Thermoplastic compositions containing nitrile rubber
US4758628A (en) Thermoplastic elastomeric blends of polyethylene and polychloroprene gel
US4452947A (en) Process for the production of sulphur-modified solid chloroprene rubbers

Legal Events

Date Code Title Description
DFC9 Refusal of application