HUT58238A - Brake force intensifying device - Google Patents

Description

NibMET SZÖVETSÉGE KÖZTÁRSASÁG t>£

Feltalálók: SCHMITT Edgár,

VAlHINGEflt/ENZ,

STIEGEL Heinz,

HUEBL Ewald,

STUTTGART,

SGHWIERD INGEN-,

Dr. MUELLER Klaus, TAO,

HI'.ÍMELSBACH Manfred, WILLINGEN-SCHWENNINGEN,

JORDÁN Martin, KÖBLÉNZ,

NÉMET SZÜVETSÉGI- KÖZTÁRSASÁG DB

A bejelentés napja: 1990.09.26.

Uniós elsőbbsége: 1989.09.27. /P 39 32 148.7/ zNéME'i SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG · DB • · · · · · • ···· · · · ♦ • · ···«· · • · · · · · ·

- 2 A technika állása

A találmány gépjármüvek nyomóközeggel működtetett, különösen hidraulikus fékberendezéseinek fékeró-erósitőjéből indul ki, amelynek blokkolásgátló fékérészabályozása /ABS/ és megcsuszásgátló hajtásszabályozása /ASR/ van, az

1. igénypont tárgyi körének megfelelően.

Egy ismert ilyen jellegű fékerő-erősitóbe* /DE 56 29 776 AL/ az ASR-funkcióhoz szükséges járulékos dugattyú a fékberendezés főfékhengerének fékdugattyuja és a nyomórud között egy a háznak a szervodugattyutól elkülönített kamrájában van elrendezve. A ház kamrájában a járulékos dugattyú egy nyomóközegteret határol, amely egy csatlakozón keresztül egy két darab 2/2-utas mágnesszelepből álló szelepelrendezéssel van összekötve. A szeryodugattyuval efjr darabból készített nyomórúd a járulékos dugattyúnak a nyomóközegtérben uralkodó nyomás által terhelt dugattyú felületére támaszkodik, maga a járulékos dugattyú pedig egy egy darabból álló dugattyurudon át a főfékhenger fékdugattyujára hat. A fékpedál működtetésekor egy a fékpedál által kinyitott szelepen keresztül ráömlő nyomóközeg hatására a szervodugattyu a nyomórud közvetítésével eltolja a járulékos dugattyút, ez utóbbi pedig dugattyurudja közvetítésével a fófékhenger fékdugattyuját, miáltal a főfékheager munkakamrájában kialakul a féknyomás, amely különválasztott fékkörö^ kön át a kerékfékekre hat. ASR-üzemben a két 2/2-utas mágnesszelep egyike a tároló nyomása alatt álló nyomóközeget a nyomóközegtérbe irányítja, amely nyomóközeg a járulékos dugattyúra folyik. Nem mozgó szervodugattyu esetén eltoló« ·

- 5 dik a járulékos dugattyú, amely viszont eltolja a főfékhenger fékdugattyuját úgy, hogy a főfékhengerben ismét féknyomás alakul ki. Az ASR-szabályozó egyidejűleg úgy vezérli az ABS-szabályozásnak a fékköröfcben a főfékhenger és a kerékfékek között elrendezett mágnesszelepeit, hogy csak annak az egy keréknek a fékjébe jut féknyomás, amelynél a hajtási megcsúszás föllép, tehát amely kipörög·

Egy ilyen fékerő-erősitőnek az ASR-funkció miatt szükséges járulékos dugattyú miatt viszonylag nagy az építési hossza. A fékhenger, amelyet minden fékpedál-mükődtetésekor a fékpedállal el kell tolni, és amely a ház kamrájával szemben egy tömitógyürüvel van eltömitve, a fékpedál megnövekedett müködtetőerő szükségletét eredményezi. Ezenkívül a szervodugattyut vezérlő fékpedál és a fékerő-erősitő háza között egy visszaállító rugót kell alkalmazni azért, hogy az megakadályozza a fékpadéi beesését annak ASH-üzem közben történő működtetésekor, ill. az arra történő közvetlen csatlakozás esetén. Ez a visszaállító rugó még jobban megnöveli a fékerő-erősitő építési hosszát és a fékpedál működtetéséhez szükséges erőt.

A találmány előnyei

A találmány szerinti, az 1. igénypont tárgyi körének megfelelő fékerő-erősitőnek az az előnye, hogy a beépített ASR-funkeió ellenére a fékerő-erősitő építési hossza nem nagyobb, mint az ezen ASR-funkció nélküli szokványos fékerő-erősitőké. A gyűrű alakú dugattyúként a nyomórudat körülvevő járulékos dugattyú nem igényel tengalyirányban több ······· ·· • · · · · · • ·«· · · · · * • · ····· * • · · · · * *

- 4 építési teret. Ezenkívül a fékpedál működtétésekor nem viszi magával a gyűrű alakú dugattyút, hanem nem működő alaphelyzetben hagyja. A nyomórúd és a gyűrű alakú dugattyú között szükséges tömítés súrlódásmentes és nem rontja észrevehetően a vezetési kényelmet normális féküzeni esetén.

A további igénypontokban fölsorolt rendszabályok révén lehetséges az 1. igénypont szerinti fékerő-erősitő előnyös továbbfejlesztése és javítása.

A találmánynak egy előnyös kiviteli alakjában a gyűrű alakú dugattyú és a azervodugattvu TegVl közöttűk\ nyomóközegteret határol, amely a szelepelrendezésen keresztül váltakozva egy nyomás alatt lévő nyomóközeg-táróléval, ill. egy tehermentesítő térrel köthető össze. ASB-üze®ben így a szervodugattyura visszaható erő hat, amely a szarvodugatytyut alaphelyzetében rögzíti úgy, hogy a nyomórud és a szervodugattyu eltávolodik egymástól. Ez a visszaható erő megakadályozza a fékpedál zavaró beesését a fékpedál gyors működtetése után közvetlenül az ASR-üzemet követően. A fékpedál, ill. a szervódugattyu ismert visszaállító rugója is elhagyható. Egy megfelelő központosítás jóvoltából a szsrvodugattyu és a nyomórud között az ASB-funkció visszavétele és a gyűrű alakú dugattyú ezzel együttjáró visszaállítása után a szervódugattyu és a nyomórud közötti kapcsolat ismét helyreáll.

A találmánynak egy további kiviteli alakjában a gyűrű alakú dugattyúnak a nyomóközegteret határoló dugattyú felülete úgy van méretezve, hogy a gyűrű alakú dugattyú eltolása addig, amíg a főfékheEgerben a hajtott kerekeket blokko ····« ··* * · ····· ♦ • · · · · · ·

- 5 ló féknyomás alakul ki, a nyomóközeg-tárolóban uralkodó nyomóközeg-nyomásnak csak egy töredékét igényli. Emellett a gyílrü alakú dugattyúra jutó maximális nyomóközegnyomást egy nyomáskorlátozó a nyomótérben erre a töredékre korlátozza. így a gépkocsivezető ezért a fékpedál működtetésekor az ASR-üzem közben nem találja merevnek a fékpadált, hanem növelt fékerővel működtethető fékpedált érez. A pedál beesése megbízhatóan meg van akadályozva, és a fékpedál, ill. a szervodugattyu és a fékerő-erősitőháza közötti ismert visszaállitó rugó alkalmazásától el lehet tekinteni.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjában a gyűrű alakú dugattyú a fékefő-erősitő házában egy a szervodug&ttyuval koaxiális gyűrű alakú nyomóközegteret határol, miközben a nyomóközegtér a szelepelrendezésen keresztül fölváltva egy nyonás alatt lévő nyomóközeg-tárolóval, ill. egy tehermentesítő térrel köthető össze. A nyomórud két részből áll és a szervodugattyu felé néző vége üreges hengerként van kialakítva. A nyomórud második részét képező ütköző a szervodugattyu hengeres Üreges végében eltolható an van vezetve és az egyik végén a szervodugattyura, a másik végén a hengeres üreg fenekére támaszkodik. Az ütköző és a nyomórud között egy csillapító készülék van elhelyezve, amely csak abban az irányban hatékony, amikor az ütköző behatol a hengeres üregbe. A fékerősitő ilyen konstrukciós kialakításában a szervodugattyut ASR-üzemben csak a súrlódás és a szervoszelepnek 9gy a tároló nyomásával terhelt lépcsője tartja alaphelyzetében. ASR-üzemben nem hat ······· ·· • · · · · · • ···· · ··· • · · ·· · · Λ • · · · · · ·

- 6 se ^i^éle, a nyomó közeg által kifejtett erő a szervodu^ai·^ tyurn, ugv hogy a gépkocsivezető egy ASR-üzem közbeni fékezési ^polyamet alatt nem érez merev vagy nehezen járó fékleü-'lt. A betervezett csillapítás megakadályozza a fékpedál hirtelen beesését aima< az ASR-üzem közbeni vagy közvetlenül ^rizt követő működtetésekor, ug.v hogy itt is el lehet tekinteni a ^Pékpedál és a fékerősitő háza közötti ismert viszszaállitó rugó alkalmazásától. Ezen kívül a gyűrű alakú nyomó közegterét úgy lehet kialakítani, hogy a gyűrű alakú dugattyú eltolásihoz, szükséges nyomóközeg-térfogat kicsi legyen, ugv, hogy az A3^r-beazatkozás gyorsan következzék be.

A találmánynak egy további kiviteli alakjában a csillapító készülék az ütközőnek egy nagyobb átmérőjű dugattyuszakaszából van kialrcitva, amely a hengeres üreges vég belső falára úgy fekszik föl, hogy szabadon hagy egy csillapító rést, továbbá a dugattyúszakasz és a hengeres üreges vég ^eneke közé bezárt csillapító térből. A szervodugattyu eltolásakor az ütköző is eltolódik, miáltal a csillapító térben a n,yomóközegből egy csillapító párna alakul ki.

Azért, hogy ASR-üzem e csillapítás ellenére gyorsan bekövetkezhessék, a találmány egy további kiviteli alakjának megfelelően a hengeres üreges vég belső falában egy axiális tehermentesitő horony van kialakítva, amely a hengeres üreges vég fenekétől bizonyos távolságra végződik. A távolságot úgy választjuk meg, hogy a dugattyúszakasz csak néhány milliméterrel az ütközőnek a hengeres üreges vég fenekén történő fölütközés előtt lép ki a tehermentesítő horonyból. A tehermentesítő hornyon keresztül ASR-üzem esetén elég • ··· · · • · · ···· · • · ♦ · · · · gyorsan történik a hengeres üreges vég feneke és a du--atytvuszakasz által határolt csillapitő térbe a nyomóközeg utánszivása és ezzel a csillapító készülék fékező hatásának a megakadályozása.

A rajzok

A találmányt a most következe leírásban a rajzokon bemutatott kiviteli alakok alapján ismertetjük. Itt az 1 ... 5. ábra egy-egy fékető-erősitő hosszmetszete vázlatosan ábrázolt perifériákkal egy gépjármű hidraulikus fékrendszeréhez a találmány három kiviteli alakja szerint.

A kiviteli alakok ismertetése

A rajzókon hosszmetszetben látható f O.arc-srősitők egy gépjármű hidraulikus fékrendszerébe történő beépítésre valók és blokkolásgátló fékerőszabályozásuk /AFS/ és megcsuszásgátló hajtásszabályozásuk /ASR/ va«. A fékerő-erősitő a gépjárműnek egy itt nem ábrázolt fékpedálja és a fékrendszer egy IC főfékhengerében vezetett 11 fókdugattyu között van elrendezve és a fékpedálra kifejtett fékerőt a 10 főfékhengerben lévő 11 fékduyattyura ható fölerősitett tolóerővé alakítja át úgy, hogy a 10 főfékbe nyer ben egy féknyomást vezérel. A szokásosai., tandem hengerként kialakított IC főfékheégerhez két fékvezeték csatlakozik, amelyek az ΑΓ'3-szabályozó mágnesszelepeihez vezetnek. A mágnesszelepek az egyes kerekek kerékfékjeivel vannak összekötve. Az ABS-szabályozások fölépítése és müködése ismert és le van írva pl. a 56 29 776 A1 számú szabadalmi iratban úgy, hogy ezzel az AfS-fékmükÖdéssel itt nem kell részletesebben foglalkoznunk.

• ··· · · ··· • · · ···· · • · · · · · ·

- 8 Az 1. ébre szerinti alakban a fékerő-erősitőnek 12 háza van, amelyben annak teljes hosszában 15 lépcáőefurat van kialakítva, amely a 15a, 15b és 15c szakaszokból áll. A legnagyobb átmérőjű 15a szakaszba belenyulik a hamlokoldalán peremmel felerősített 10 főfékhenger 11 fékdugattyuja, amely csökkentett átmérőjű hengeres üregű 11a csapban folytatódik. A 15b szakaszhoz csatlakozó, legkisebb átmérőjű 15c szakaszban egy 14 szervodugattyu van axiálisan eltolható módon vezetve, amely egy 15 dugattyurud közvetítésével egy a fékpedál által eltolható 16 működtető rúddal van összekötve. A 15 lépcsős furat 15c szakasza a homlokoldalon egy 17 zárókarmantyuval van folyadéktömörenlezárva, amely a 15 dugattyurudat eltolhatóa* vezeti. A 14 azervodugattyu hosszának lényeges részén gyűrű alakú horony van kialakítva, amely a 15 lépcsős furat 15e szakaszával együtt mindkét végén lezárt 18 gyűrű alakú teret képez. A gyűrű alakú tér egy 19 első furaton keresztül egy 20 nyomástárolóval és egy 21 második furaton keresztül egy a 12 házban kialakított 22 szelepet fölvevő furattal van összekötve. A 22 szelepet fölvevő furatban egy 24 visszacsapó szelep van elhelyezve, amely Össze van kötve egy 25 nyoméközeg-tápegységgel és amelynek a 18 gyűrű alakú tér felé irányuló áteresztő iránya van. A 24 visszacsapó szelep áteresztő irányát szimbolikusan föltüntettük az 1. ábrán. A 22 szelepet fölvevő furat fenekéről még egy harmadik 25 furat is vezet a 12 házban kifelé és egy 26 csatlakozóba torkollik úgy, hogy a 18 gyűrű alakú tér közvetlenül ezzel a 26 csatlakozóval is összeköttetésben van. A 14 szervodugattyu homlok• ··· · · ··· • · · ···· · ·· ·· · ··

- 9 oldalé» kialakított 27 központosító mélyedésben egy 29 nyomórúd fekszik föl egy 28 központosító csap segítségével, amely 29 nyomórud a 10 fófékhenger 11 fékdugattyuJávái erőzáróan vagy formazáróan Össze van kötve. A 29 nyomórud és a 14 szervodugattyu közötti összeköttetés a 14 szervodugattyu eltolási irányával szemben erőzárással jön létre úgy, hogy a visszaállító erőt a 11 fékdugattyu vagy egy be nem rajzolt visszaállító rugó hozza létre.

A 14 szervocitc^attyuba egy szelepgamitura va» beépítve, amelynek a 15 dugattyuruddal összekötött 50 tolatytyuja van, amely együtt dolgozik egy 51 külső szelepüléssel és egy 52 belső szelepüléssel. A 51 külső szelepülés nyitásakor, ill. zárásakor létrejön, ill. megszűnik az öszszeköttetés a 14 szervodugattyu 55 munkatere és a 18 gyűrű alakú tér között. A 52 belső szelepülés nyitásakor, ill. zárásakor létrejön, ill. megszűnik az összeköttetés a 55 munkatér és egy 54 tehermentesítő furat között, A 54 tehermentesítő furat egy 55 ferde furaton keresztül a 14 azerrodugattyunak a 29 nyomórud felé eső homlokoldalába torkollik.

A 15 lépcsős furat középső 15b szakaszában egy 56 gyűrű alakú dugattyú van axiálisan eltolhatóan vezetve, amely koaxiálisén körülfogja a 29 nyomáradat és a 56 gyűrű alakú dugattyú és a 29 nyomórud között 57 tömítőgyűrű van. A 56 gyűrű alakú dugattyú elcsúszhat a 29 nyomáradon úgy, hogy nem működő alaphelyzetében a 29 nyomórud tárcsa alakú 58 menesztő gyűrűjén fekszik föl. Ha a 56 gyűrű alakú dugattyú ugyanabban az irányban mozdul el, mint a 14 szervodugattyu a fékpedál működtetésekor, tehát az 1. ábrán balra, akkor

4 4 4 44

- 10 a 38 menesztŐgyürű segítségével magával viszi a 29 nyomórudat. Ha azonban a 29 nyomórud eltolódik a 14 szervodugatytyuhoz képest, akkor a 29 nyomórud elcsúszik a nyugalmi helyzetében megmaradó 36 gyűrű alakú dugattyú» keresztül. A 36 gyűrű alakú dugattyú a 14 szervodugattyu vele szemben fekvő homlokoldalával együtt egy 39 hidraulikaterét határol, amely a 13 lépcsős furat 15a szakaszába torkolló 40 radiális furattal van összeköttetésben. A 40 radiális furat a 12 házban kifelé vezet és ott egy 41 csatlakozóba torkollik.

A 41 csatlakozó egy árammentes állapotban nyitott 42 2/2-utas mágneaszelapon át a hidraulikafolyadék 43 gyüjtőtartályával van összekötve, amelyhez a 10 főfékhengerben lévő ismert utánáramló tartály is hozzá van kötve egy 67 összekötő vezetéken át, a 26 csatlakozd pedig egy árammentes állapotban zárt 44 2/2-utas mágneaszelepen át a 42 2/2-utas mágnesszelepnek a 41 csatlakozóval összekötött bemenetére van kötve. A 25 nyomóközeg-tápegység ismert módon egy motorral hajtott 45 szivattyúból áll, amelynek bemenete össze van kötve a 43 gyüjtőtartállyal, továbbá egy a 45 szivattyúval párhuzamosan kapcsolt 46 nyomáskorlátozóból. A 45 szivattyú a 24 visszacsapó szelepen és a 18 gyűrű alakú téren keresztül a 46 nyomáskorlátozó által meghatározott tárolási nyomásra tölti föl a 20 nyomástárolót, ez a nyomás pl. 200 bar lehet. A 42 és 44 2/2-utas mágnesszelepeket az itt nem ábrázolt ASR-szabályozó vezérli, amely egyidejűleg az ABS-szabályozáshoz szükséges, a 10 főfékhenger és a kerékfékek között elrendezett mágnesszelepeket is vezérelheti.

A fékerő-erősitő a következő módon működik:

• · ·« ·· · ·· • · · · · · • ····· ··· • · · ···· · ·······

- 11 ‘la a fékpedált megnyomják, akkor a 15 dugattyurud az

1. .'.brén balra eltolja a 14 szervodugattyut úgy, hogy a 30 tolsttyu zárja a 32 belső szelepülést és nyitja a 31 külső szelepülést. A tároló nyomásán lévő nyomóközeg áramlik 33 munkatérbe és segíti a 14 szervodugattyu oltolódás/t. A 14 szervodugattyu a 29 nyomórudat működteti, ez utóbbi pedig a 10 főfékhenger 11 fékdugettyuját úgy, hogy féknyomá3t juttat a fékrendszer mindkét fékkörébe. Ha a fő kp ódáit elengedik, akkor a 30 tolattyun keresztül záródik ρ 31 külső szelepülés és kinyílik a 32’ belső szelepülés. A 10 főfékhanger 11 fékdugattyujának visszaállító hatására ez 1. ábrán látható módon a 29 nyomórúd és ezzel a 14 szervodugattyu jobbra eltolódik úgy, hogy a nyomóközeg a 33 munkatérből a 34 tehermentesítő furaton és a 35 ferde furaton át a 39 hidraulikatérbe áramlik és innen a 40 radiális furaton és a nyitott 42 2/2-utae mágnesszelepen ét visszafolyhat a nyomás nélküli 43 pyüjtőtartályba.

Fa valamelyik hajtott kerék a hajtó nyomaték hatására megcsúszik, akkor az ASR-szabályozás mindkét 42 és 44 2/2-utas mágnesszelepet, az ABS-szabál.yOzás valamennyi szelepét kivezérli. Ekkor az ABS-szaoályozás mágnesszelepeinek kanca olása úgy történik, hogy valamennyi kerékféket elzárják a 10 főfékhengertől. A két 42 és 44 2/2-utas mágnesszelep a másik állásba kapcsol át, amelyben a 42 2/2-utas mágnesszelep elzárja a 39 hidraulikateret _a 43 gyüjtőtartálvtól és a 44 2/2-utas mágnesszelep _a 26 csatlakozón át a 20 nyomástárolóval köti össze. Ezáltal a 20 nyo mástárolóval azonos nyomású nyomóközeg áramlik a 39 hidrau12 ···«·«· · • · · · · · • ··· · · ··· • · · ·*·· · ·· ·· · ·· likatérbe és a 36 gyűrű alakú dugattyút az 1. ábrán balra eltolja, A 36 gyűrű alakú dugattyú a 38 nenesztőgyürü segítségével magéval viszi a 29 nyomórudat, ez utóbbi nedig eltolja a 11 fékdugattyut a 10 f^fékhengerben, A 10 főfékhenger munkakamráiban féknyomás jön létre. A’ost az ASR-szabályozás visszakapcsolja ahhoz a kerékfékhez rendelt mágnesszelepet, amelyhez hozzárendelt keréken a hajtási csúszás létrejön, tehát amely kipörög. A kerék olyan mértékig lefékeződik, amíg csúszás zérussá Vcilík. Szután s 42 2/2-utas mágnesszelepek ismét viasznka.pcsolódnak, miáltal a 39 hidraulikatér a záródó 44 2/2-utas mágnesszelep által a 20 nyamástárolóról leválasztódik és a kinyi tó 42 2/2-utas mágnesszelepen keresztül ismét összekötte tésbe kerül a 43 gyűjtőtartállyal. A 39 hidrnulikatérben lévő nyomóközeg a 43 gyüjtőtartálvba folyik és a 36 gyűrű alakú dugattyút a 10 főfékhenger 11 '’é.kdugattyuje által visszaállított 29 nyomó rúd a 38 mene$ztőgyürü segítségével kiinduló helyzetébe viszi vissza. A 36 gyűrű alakú dugatytyu véghelyzetében a 29 nyonúrvd 28 központosító csapja önműködően behelyezkedik a 14 szervodupattyu 2? központosító mélyedésébe úgy, hogy ismét helyreáll gz összeköttetés a 14 szervodupattvu és & 29 nyomórud között.

A 2. ábrán hosszmetszetben bemutatott féker.5-erŐ3Ítő abban különbözik az előzőkben leírt, sz 1. ábrán bemutatott fékerő-erősitőtől, hogy a 14 szervodugattyu és a 36 gvürü alakú dugattyú közötti 39 hidraulikatcrben nem a tároló nyomását, hanem a tároló nyomásának egy töredékére csökkentett munkanyomást hoz létre. Erre a célra a 26 csat- 15 • ··· · · ··· • · · ···· · ·· · · · · · lakozó és a 44 2/2-utas mágnesszelep közé egy 47 nyomáskorlátozó van beiktatva, amely a tároló nyomását a munkanyomásra csökkenti. Egy a 20 nyomástárolóban uralkodó 200 bar nagyságú nyomás esetén a 47 nyomáskorlátozó úgy van beállítva, hogy nyitott 44 2/2-utas mágnesezelep esetén a 59 hidraulikatérben kialakuló munkanyomás 50-55 bar legyen. Ezenkívül a 56 gyűrű alakú dugattyúnak a 59 hidraulikateret határoló felülete úgy van méretezve, hogy a 59 hidraulikatérben kialakuló max. 50-55 bar munkanyomás elegendő ahhoz, hogy a 56 gyűrű alakú dugattyút odáig eltolja, hogy a 10 főfékhengerben a hajtott kereket blokkoló féknyomás létrehozható legyen. Ezzel a módosítással elérhető, hogy az ASR-funkció alatt a 59 hidraulikatérben föllépő munkanyomás visszahatása a 14 szervodugattyura lényegesen kisebb legyen· A gépkocsivezető ezáltal a fékpedál működtetésekor nem találja azt keménynek, mint az az 1. ábrán bemutatott fékerő-erősitő esetében f&máll, hanem csupán valamivel nagyobb fékerővel működtethető fékpedált érez.

A 2. ábrán a 41 csatlakozó és a 45 gyűjtőtartály közé beiktatott 48 nyomáskorlátozóra van szükség, ha ASB-üzem esetén a nyomás csökkentéséhez, azaz a 59 hidráulikatérben uralkodó munkanyomás lecsökkentéséhez arra van szükség, hogy a 45 szivattyú visszajuttassa a nyomóközeget, amint az az un. ABS 2-készűlékeknél tapasztalható. A 48 nyomáskorlátozó által beállított korlátozott nyomás kissé nagyobb, mint a 47 nyomáskorlátozó által korlátozott nyomás. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a 2. ábra szerinti fékerő-erősitőben van egy külön 55 visszaállító rugó, amely a 56 ··· «··· ·« · • · · * • ··· · • · · ···· · ·······

- 14 gyűrű alakú dugattyú és a 10 főfékhenger között van és azokra támaszkodik· A 29 nyomórud és a 14 ®zervodugattyu egymáshoz képest történő központosításához a 27 központosító mélyedés és a 28 központosító csap az 1. ábrához képest föl van cserélve, azaz mindegyik központosító elem a másik építőelemen van kialakítva, mint az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál. Egyebekben a fékerő-erősitő megegyezik az 1. ábra szerintivel úgy, hogy a többi építőelem megnevezésétől eltekinthetünk.

A 5. ábrán hosszmetszetben ábrázolt fékerő-erősitőben a 39’ hidraulikateret az 1. és a 2. ábrával ellentétben nem a 36 gyűrű alakú dugattyú és a 14 szervodugnttyu, hanem egyedül a 36* gyűrű alakú dugattyú határolja. Ehhez a 13 lépcsős furat 13c szakaszába egy 49 közbenső hüvely van betolva, amelyben a 14 szervodugattyu van tengelyirányban eltolható módon megvezetve úgy, hogy ott van kialakítva a 18 gyűrű alakú tér is. A 49 közbenső hüvely a 36* gyűrű alakú dugattyú felé eső végén egy szakaszával belenyulik a 13 lépesős furat legnagyobb átmérőjű 15a szakaszába és a 13b szakasz falával együtt a gyűrű alakú 39* hidraulikateret képezi, amely a 13b és 13c szakasz közötti átmeneti váll alapjával van lezárva. A hasal okoldalán nyitott 39' hidráullkatérbe belenyulik a fazék alakúra kiképzett 36’ gyűrű alakú dugattyú és ez határolja a 59’ hidraulikateret erről az oldalról. A 36 gyűrű alakú dugattyú 50 peremével koaxiálisam és azon belül a 36» gyűrű alakú dugatytyuból egy üreges hengeres 51 csonk nyúlik ki, amoly körülveszi a 29* nyomórudat és ahhoz képest a 37 tömitőgyü- 15 ···· ·· · *· • · · · · · • ··· · · ··· « · ♦ ···· · • 4 ·· · ·· rüvel folyadékzáróan el van tömitve. Az 51 csonk és a 14 szervodugattyu között egy 52 nyomórugó helyezkedik el, amely mindkettőnek nekitámaszkodik, a 36* gyűrű alakú dugattyú másik, az 51 csonkkal ellentétes homlokoldalára pedig a már emiitett 53 visszaállító rugó támaszkodik, amely másik végével, mint már említettük, a 10 főfékhenger peremesen fölerősitett végére támaszkodik. Az 1. és a 2. ábra szerinti fékerő-erősitőkkel összehasonlítva a gyűrű alakú 39* hidraulikatér térfogata nagyon kicsi úgy, hogy a 36* gyűrű alakú dugattyú eltolódásához szükséges nyomőközeg-térfogat viszonylag kicsi és ezáltal az ASR-beavatkozás viszonylag gyorsan történik.

A 29’ nyomőrud itt két részből van kialakítva és van egy hengeres üreges 54 vége, amelynek belsejében a 29* nyomórud második részét képező 55 ütköző van vezetve. At 55 ütköző a 36* gyűrű alakú dugattyú alep helyzetében erőzéróan támaszkodik az egyik végén a 29* nyomórúd hengeres Üreges 54 végének a fenekére, másik végével a 14 szervodugatytyura és ezenkívül a 14 szervodugattyu 58 karimája is rögzíti. Az 55 ütköző szabad homlokoldalától egy bizonyos távolságra egy nagyobb átmérőjű 57 dugattyús zakaaz t hord, amely egy csillapító rést szabadon hagyva a 29* nyomőrud hengeres üreges 54 végének belső felületére fekszik föl és amelynek 56 feneke egy 66 csillapító teret vesz körül. A 29* nyomőrud hengeres üreges 54 végének belső falában 59 tehermentesítő horony van kialakítva, amely a hengeres üreges 54 vég 56 feneke előtt bizonyos távolságra végződik. Ez a távolság úgy van megválasztva, hogy az 55 ütköző 57 ·· • · · · · • ··· · · • · · ···· ·« · · ·

	- 16 -
*.u~r ttyuszakasza t	réhány milliméterrel előbb hagyja el az
59 tehermentesítő	horony tartományát, mint amikor az 55
ütköző fölütközik	az 56 fenéken.

A 36* yvürü. alakú dugattyú 51 csonkja és a 14 szervodurat.tyu által határolt 60 tehermentesítő tér, amelybe az 1. és a.2. ábrához hasonlóan a 14 szervodugattyuban lévő 34 tehermentesítő furathoz vezető 35 ferde furat torkollik, a 36’ ~vürü ala<u dugattyú 50 peremében kialakított 61 áttörésen keresztül a 12 házban lévő, 41 csatlakozóval ellátott 40 sugárirányú furattal van összekötve. Azért, hogy az összeköttetés a 36’ gyűrű alakú dugattyú eltolódás! útja közben is ne. .marad jón, a 36’ gyűrű alakú dugattyúnak 62 tengely irányú hornya zan, amely a 61 áttörésbe torkollik, A 41 csatlakozó közvetlenül össze van kötve a 43 gyűjtőtartállyal. A 39’ hidraulikatérbe egy negyedik 63 furat is vezet a 12 házban, amely egy további 64 csatlakozóba torkollik. Az 1. é3 a 2. ábrán látható fékerő-erősitőknél két 2/2-utas mágnesszelep helyett itt egy 65 3/2-utas mágnesszelepet alkalmazunk, amelyet ugyancsak az ASR-szabályozás vezérel. A 65 3/2-utas mágnesszelet három vezérelt csatlakozása közül az első szelepesetlaKozás a 10 főfékhenger 64 csatlakozásával van összekötve, a második a 43 gyűjtőtartállyal, a harmadik pedig a 26 csatlakozóval. A 65 3/2-utas mágnesszelep úgy van kialakítva, hogy gerjesztetlen alapállapotában az első szelepcsatlakozást a második szelepcsatlakozással, gerjesztett kapcsolási állapotában pedig a harmadik ezele'..csatlakozással köti össze. Egyebekben ennek a ^ókerő-erősitőnek a fölépítése az 1. és a 2.

- 17 ···· ο· · ·· • · · · · · • ··· · · ··· • · · ···· · »· ·· · ·· ábra szarinti fékerő-erősitőkéhez hasonló úgy, hogy sz ábrákon hasonló építőelemeket hasonló jelölő számokkal láttunk el.

Ennek a fékerő-erősitőnek a működése ASR-üze^ben hasonló, mint ahogyan p.z 1. ábrával kapcsolatban ismertettük, azzal az eltéréssel, hogy az ASR-funkció közben a 14 szervodurattyu homlokoldala nincs © tárolási nyomással terhelve, hanem az általa határolt 60 tehermentesitó tór mindig nyomásmentes. A 56’ gyűrű alakú dugattyúnak az átkapcsolt 65 5/2-utas mágnesszelep által oda irányított nyomókőzeg ellenében a 14 szervodugattyut csupán a súrlódás, ©z 52 nyomó rugó· és a 18 gyűrű alakú teret határoló dugattyuváll tartja vissza kiinduló helyzetében» A 1-4 r zervodu-sttyun rögzített 55 ütköző esetén a 29* nyomcrud hengeres üreges 54 vége és az 55 ütköző elmozdul egymáshoz képest úgy, hogy eközben az 59 tehermentesitő hornyon keresztül nyomóközeg áramlik be az 57 dugattyuszakasz és a hengeres üreges 54 vég 56 feneke által bezárt 66 csillapító térbe és igy a 56’ gyűrű alakú dugattyú mozgása nem fékeződik. Ha azonban a gépkocsivezető ez ASF-üzem alatt vagy közvetlenül azt követően működteti a fékpedált, akkor az 57 dugattyúsa©kasznak a hengeres üreres 54 végszakasz belsejébe való ^pokozódó bemerülése által kiváltott csillapítás megakadályozza a fékpedál gyors beesését. Néhány milliméterrel ez 55 ütköző homlokfelületének a hengeres üreges 54 vég fenekén történő fölütközése előtt az 57 dugattyuszakasz kilép ez 59 tahormont esi tő horony tartományából, miáltal (gén erős csillapítás lép föl az 55 ütközőnek a fölütközéséir.

Claims (14)

1. Vékerő-erősitő nyomóközeg által működtetett, különösen hidraulikus fékrendszerhez gépjármüvekben, amelyeknek blokkolásgátló fékerőszabályozójuk /a továbbiakban ABS/ és megcsuszásgátló hajtásszabályozójuk /a továbbiakban ASR/ van, továbbá amelyeknek egy házban axiálisan eltolhatóan vezetett, nagynyomású nyomóközeggel terhelhető szerTodugattyujuk van, amelynek nyomással terhelése egy fékpedállal vezérelhető és amely egy nyomórúdon keresztül agy _a fékrendszer egy főfékhengerében vezetett fékdugattyura hat annak egy eltolási irányban történő eltolása értelmében, amely eltolás féknyomásvezérlést hoz létre a főfékhengerben, továbbá amelynek járulékos dugattyúja va^, amely utóbbi ugyanabban az eltolási irányban történő eltolással képes hatni a fékdugattyura, és amely egy az ASR-szabályozás által vezérelt szelepelrendezés utján a nagy nyomás alatt álló nyomóközeggel terhelhető vagy a nyomás alól tehermentesíthető, azzal jellemezve, hogy a nyomó rúd /29, 29*/ a szervodugattyu /14/ eltolási irányával ellentétes irányban a szervodugattyura /14/ erőzáróan fölfekszik és hogy a járulékos dugattyú koaxiális, a nyomórudat /29, 29*/ körülvevő gyűrű alakú dugattyúként /36, 36*/ van kialakítva, amely a nyomáradhoz /29, 29*/ képest tömitve van és a nyomó rúdnak /29, 29*/ egy radiálisán kiálló menesztőjén /38/ annak eltolására ugyanabban az eltolási irányban, amerre a szervodugattyu /14/ működik, fölfekszik.

2. Az 1. igénypont szerinti fékerő-erősitő azzal jel- 19 - ···· ·· · ·♦ »•99 · · • ··· · · ··· • · · ···· · ·· ·· · ·· lemezve, hogy a gyűrű alakú dugattyú /56/ és a szexvodugatytyu /14/ együttesen egy közöttük lévő hidraulikáteret /59/ határol, amely a szelepelrendezésen /42, 44/ keresztül váltakozva egy nyomás alatt álló nyomástárolóval /20/ és egy gyűjtőtartállyal /45/ köthető össze.

5. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti fékerő-erősitő, azzal jellemezve, hogy a szervodugattyu /14/ és a nyomórud /29/ között központosító eszközök /27, 28/ vannak elhelyezve, amelyek a gyűrű alakú dugattyú /56/ visszaállításakor a nyomásigénybevétel megszűnésekor önműködően helyreállítják az erőzáró összeköttetést a nyomórud /29/ és a szervodugattyu /14/ között.

4. A 2. vagy a 5. igénypont szerinti fékerő-erősitő, azzal jellemezve, hogy a gyűrű alakú dugattyúnak /56/ a hidraulikateret /59/ határoló dugattyufelűlete úgy van méretezve, hogy a gyűrű alakú dugattyú /56/ eltolódásához addig, amikor a gépjármű kerekeit blokkoló féknyomás lép föl a főfékhengerben /10/, a nyomástár©lóban /20/ uralkodó nyomóközeg-nyomásnak csupán egy töredékére van szükség, és hogy a gyűrű alakú dugattyút /56/ terhelő maximális nyomóközeg-nyomás erre a töredék értékre van redukálva.

5. A 4. igénypont szerinti fékerő-erősitő, azzal jel- f

lemezve, hogy a nyomástárol 0 bán /20/ uralkodó 200 bar nyomás mellett a hidraulikatérben /59/ maximálisan föllépő nyomóközegnyomás 50-55 bar értékre van beállítva.

6. A 4. vagy az 5. igénypont szerinti fékerő-erősitő, azzal jellemezve, hogy a nyomáshatároló /20/ és a hidraulikatér /59/ között egy nyomás kor lát ózó /47/ van elrendezve.

* · · 4 · · • «·· 9 · ··· • · · ···· · ·· ·· · ··

7. Az 1. igénypont szerinti f ékerö-erős itő, azzal jellemezve, hogy a gyűrű alakú dugattyú /56*/ a házban /12/ egy a szervedugattyuval /14/ koaxiális gyűrű alakú hidraulikáteret /59*/ határol, amely egy 5/2-utas mágnesszelepen /65/ keresztül fölváltva egy nyomás alatt álló nyomástárolóval /20/ vagy egy gyűjtőtartállyal /45/ köthető össze; hogy a nyomó rúd /29’/ két részből van kialakítva és annak a szervodugattyu /14/ felé eső vége hengeres-üregesre van kialakítva, amelynek belsejében a hengeres-üreges vég /54/ fenekén és a szervodugattyun /14/ támaszkodó koaxiális ütköző /55/ axiálisan eltolhatóan van vezetve, és hogy a nyomórud /29*/ és az ütköző /55/ között egy csillapító szerkezet /57, 66/ van elrendezve, amely csak abban az irányban hatásos, amikor az ütköző /55/ a hengeres-üreges végbe /29*/ behatol.

8. A 7. igénypont szerinti fékerő-erősitő, azzal jellemezve, hogy a csillapító szexkezet a> ütközőnek /54/ egy nagyobb átmérőjű dugattyuszakaszából /57/ áll, amely egy csillapító rés szabadon hagyásával fölfekszik a hengeres-üreges vég /54/ belső falán, továbbá egy a dugattyuszakasz /57/ és a hengeres-üreges vég^Kközé bezárt csillapító térből /66/ áll.

9. A 8. igénypont szerinti fékerő-erősitő, azzal jellemezve, hogy a hengeres-üreges vég /54/ belső falában axiális tehermentesítő horony /59/ van kialakítva, amely a hengeres-üreges vég /54/ fenekétől /56/ egy bizonyos távolságban végződik, és hogy ez a távolság úgy van megválasztva, hogy a dugattyuszakasz /57/ az ütközőnek /55/ a «· «··

- 21 ber.r eres-üreges vég /54/ fenekén /56/ történő fölfekvésekor -'^rv csekély eltolódás! úthossza! kilép a tehermentesítő oronv /59/ tartományából.

10. A 7. - 9. igénypontok bármelyike szerinti fékerő-erf'eitő, azzal jelle ne zve, hogy a szervodugattyu /14/ és a vöríi alakú dugattyú /56’/ között egy nyomórugó /52/ téma hz kod ik.

11. A 7. - 11. igénypont ok bármelyike ®érinti fékerő-erCeitő, azzal jellemezve, hogy az ütköző /55/ járulékosan egy karimával /5 «3/ is rögzítve van a szervodugattyun /14/.

12. Az 1. - 11. igénypontok bármelyike szerinti fékerő-eróaítc, azzal jellemezve, hogy a gyűrű alakú dugattyúra /56, 56’/ egy visszaállító rugó /55/ támaszkodik annak viszszaállitására a nyomóköze^ nyomásának megszűnése esetére.

13. A 2. - 12. igénypontok bármelyike szerinti fékerő-erősitő, azzal jellomézve, hogy a szelepelrendezésnek két 2/2-utas Tágnesszelepe /42, 44/ van, amelyek közül az egyik egy a hidraulikatérrel /59/ Összeköttetésben álló csatlakozó /41/ és a nyoméotároló /20/ közötti összekötő vezetékbe, a másik ez előbbi csatlakozó /41/ és a gyüjtőtartály /45/ közötti összekötő vezetékbe van beiktatva.

14. A 6. és s 13. igénypont szerinti fékerő-erősitő, azzal jellemezve, hogy s csatlakozó /41/ egy további nyomáskorlátozón keresztül még a ~vüjtőtartállyal is össze van kötve, amelynek a korlátozott nyomása nagyobb, mint az első nyoraás-Torl 'toző /47/ által korlátozott nyomás.

15. A 2. - 12. igénypont bármelyike szerinti fékerő-erfsitő, azzal ,‘e ll eme zve, -lo.gy a szelepelrendezés egy 3/2- ·· · ··

- · * 9Λ · • ··» * ·*·· ι · é ν·Φ·· ·· «« · ·<

-utas má.qneaszelepből /65/ áll, aselyneíc u.íroiű yo.’.óro _t szelepesetlakozasa van, amolyok közül az alsó :.-^la'tozó arv hidraulikatérrel /39’/ összekötött c satl<·· <ozóvnl /64/, a má-aodik s zelepc εα tlakozó a nyom/c tűről óval /26/ a harmadik szelepcsatlakozó pedig a gyűjtőt, artállyal /43/ van összekötve.