HUT51032A - Floodlight lamp - Google Patents

Description

A találmány tárgya reflektor lámpa, amelynek vákuumtömören lezárt, fűvott búrája van, továbbá első, nyakalakú falrésze valamint második falrésze van, amely belülről fémréteggel van bevonva és csatlakozik az első falrészhez, az első falrésszel szemben egy harmadik, fényt szóró falrész van, amely a második falrészhez csatlakozik, a búréban egy fényforrás van elrendezve, a fényforrástól árambevezetők nyúlnak ki a búra falán keresztül a külső térbe.

Ilyen reflektor lámpák jól ismertek és egy ilyet ismertet például a 0 237 104 A1 EP szabadalmi leírás.

A lámpa fényforrása által előállított fény nagyobb része a harmadik falrészen keresztül lép ki részben közvetlenül, részben a második falrészről reflektálva. Annak érdekében, hogy a fénynyalábot egy ernyőre vetítve olyan fényfoltot kapjanak, amelyben a fényerő nem változik nagy mértékben, a harmadik falrészt fényt szóróra alakítják ki. E célból a búra belső felületét maratják.

A búrák maratásának számos hátránya van. Lényeges hátrány, hogy a maró sav maradékok a környezetet szennyezik. Egy további hátrány, hogy a maratás következtében a búra mechanikai szilárdsága csökken, továbbá a második falrész fémrétege teljes mértékben egy maratott felületre nyúlik. Ennek következtében a fémréteg a külső oldaláról nem lesz fényes, reflektáló.

A találmány elé célul tűztük ki egy olyan, a bevezetőben körülírt lámpának a kidolgozását, amelynek gyártásánál a marósav alkalmazása elkerülhető.

A kitűzött célt a bevezetőben körülírt lámpával úgy értük el, hogy a harmadik falrész belső oldalán egy elektrosztatikus porbevonat van, amely a második falrész csatlakozó peremrészéig terjed, és a

• ··

- 3 második falrészen lévő fémréteg a peremrész porbevonatának belső oldalára rányúlik.

Egy elektrosztatikus porbevonatot egyszerűen úgy állíthatunk elő, hogy elektromosan feltöltött port a por töltésével ellentétes polaritású, hevített falrész közelében porozzuk. Néhány kV, például 10 vagy 15 kV potenciálkülönbség hatására a por feltapad a falra.

Egy elektrosztatikus porbevonat - eltérően egy ugyanezen pornak szuszpenzióból történő felviteléhez képest - kisebb sűrűségű és a porbevonat felülete egyenlőtlenebb. Egy másik különbség abban van, hogy egy elektrosztatikus bevonattal ellátott átlátszó búrát érintő irányból szemlélve a búra falvastagsága tisztán látható. Ez nem áll fenn szuszpenzióból felvitt bevonat esetén.

	Elektrosztatikus porbevonatot fel lehet	vinni
helyileg	is oly	módon, hogy a búrát	hevítjük és	csak
helyileg	látjuk	el töltéssel és egy	árnyékmaszk	se-.

gitségével megakadályozzuk, hogy a por érintkezzen a búra többi felületével. Olyan búrák, amelyeket csak helyileg látnak el elektrosztatikus porbevonattal, ismeretesek a 3 279 937 sz. US szabadalmi leírásból.

Azt találtuk azonban, hogy nem lehetséges egy olyan búrát előállítani, amelynek fémréteggel kialakított tükörbevonata van és amely falrészhez elektrosztatikus bevonattal rendelkező falrész csatlakozik. Minden esetben egy bevonat nélküli sávot kapunk a fémréteg és ·· ···· ·· ·

- 4 az elektrosztatikus bevonat között. Ez a sáv elfogadhatatlan optikai hatásokat okoz.

Az ilyen bevonat nélküli sáv elkerülhető oly módon, hogy az elektrosztatikus bevonatot a harmadik falrészre és a második falrész csatlakozó peremrészére még a fémbevonatnak a második falrészre történő felvitele előtt visszük fel. A peremrész kettős bevonata - az első a porbevonat és a második a porbevonat feletti fémréteg - szükséges ahhoz, hogy biztosan ne keletkezzen bevonat nélküli rész a második és/vagy a harmadik falrészen. A fémréteget a reflektor lámpáknál szokásos módon visszük fel oly módon, hogy egy fémet, például alumíniumot, aranyat vagy ezüstöt vákuumban, ellenálláson átvezetett árammal elporlasztunk a még le nem forrasztott burában, amely ellenállással a fém érintkezik a burán belül. A harmadik falrészt eközben leárnyékoljuk a fémgőztől egy, az ellenállás közelében elhelyezett pajzs segítségével, például a fentebb említett 3 279 937 sz. US szabadalmi leírásban említett árnyékolás segítségével.

Az elektrosztatikus bevonat általában csak nagyon vékony, például 20 yum vagy annál kevesebb, és egy színtelen anyagból vagy színtelen keverékből, például Si02~ből vagy különféle eredetű S1O2 porok keverékéből áll.

A találmány szerinti megoldás szempontjából nem lényeges a fényforrás, nevezetesen, hogy az egy

·· ·

- 5 izzószál vagy, hogy egy ionizálható közegben elhelyezett elektródapár, vagy a tükörbevonatú falrész alakja. Ez a falrész lehet kúpos, parabolikus, elliptikus, gömbalakú vagy különböző alakban ívelt.

A találmány szerinti lámpa kiviteli alakja látható a rajzon, amelyen az

1. ábra a lámpa oldalnézete részben kitörve, a

2. ábra az 1. ábra szerinti lámpa burájának egy részletét mutatja metszetben a falon lévő bevonatokkal .

Az 1. ábrán bemutatott lámpának üvegből lévő, fúvott 1 burája van, amely vákuumtömören le van zárva. Az 1 búrénak első, nyakalakú 2 falrésze és egy második 3 falrésze van, mely utóbbi belülről 13 fémbevonattal van ellátva (2. ábra) és csatlakozik az első 2 falrészhez.

Az első 2 falrészel szemben, az 1 burának egy harmadik, fényt szóró 4 falrésze van, amely csatlakozik a második 3 falrészhez.

Az 1 búréban egy 5 fényforrás, nevezetesen egy izzószál van elrendezve, amelytől 6 árambevezetők vezetnek az 1 búra falán keresztül a’ külső térbe. A bemutatott lámpánál a második 3 falrész parabolikusán ívelt. A lámpának 8 feje van, amelyhez a 6 árambevezetők csatlakoznak .

A harmadik 4 falrész belső oldalán egy elektrosztatikus 14 porbevonat van (2. ábra), amely egy 7 peremrészen keresztül csatlakozik a második 3 falrész···· hez. A második 3 falrészen lévő 13 fémréteg a 7 peremrészen a 14 porbevonat belső oldala fölé nyúlik (2. ábra).

A bemutatott kiviteli alaknál a 14 porbevonat egyenlő tömegarányban hidrofil és hidrofob SiO₂ porból van. A 14 porbevonat vastagsága mintegy 10 yum. Ez nem több, mint egy tizede azon lámpák bevonata vastagságának, amelyek búrája szórt fény előállítása céljából teljesen vagy felületének nagy részén elektrosztatikus bevonattal van ellátva. A 13 fémréteg alumíniumból van.

Hálózati feszültségről műküdtetve a lámpa 60 W teljesitményt vesz fel és az előállított fénynyaláb azonos minőségű a kereskedelmi forgalomban kapható, maratott harmadik falrésszel rendelkező lámpáéval.

Claims (1)

1. SZABADALMI IGÉNYPONT

   Reflektor lámpa, amelynek vákuumtömören lezárt, fúvott burája van, továbbá első, nyakalakú falrésze valamint második falrésze van, amely belülről fémréteggel van bevonva és csatlakozik az első falrészhez, az első falrésszel szemben egy harmadik, fényt szóró falrész van, amely a második falrészhez csatlakozik, a búréban egy fényforrás van elrendezve, a fényforrástól árambevezetők nyúlnak ki a búra falán keresztül a külső térbe, azzal jellemez v e, hogy a harmadik falrész belső oldalán egy elektrosztatikus porbevonat van, amely a második falrész csatlakozó peremrészéig, térjed, és a második falrészen lévő fémréteg a peremrész porbevonatának belső oldalára rányúlik.