HUE035978T2 - Berendezés egy közlekedési hálózat mentén elrendezett decentrális funkcionális egységek vezérlésére és/vagy felületére és adatok lekérdezésére - Google Patents

Description

Berendezés egy közlekedési· hálózat médtén elrendezett decenrráiis funkcionális egysén gek vezérlésére és/vagy felügyeletére és adatok lekérdezésére

Leírás A találmány tárgya berendezés és eljárás egy közlekedési hálózat mentén elrendezett ce<.e!íi-a r> hmki >οηοΐί.> egs^egek v?ze! es/vuny Azé gvc-dete vs adutok t ke dere sere és adatcsere végrehajtására.

Az ilyen decentráiis funkcionális -egységeket elsősorban vasúti közlekedési hálózatokban, pl, vasutaknál alkalmazzék, ahol ezeket arra használják, hogy a járműveket befolyásoló és/vagy a jármüveket felügyeld egységeket vezéreljenek és ehenörizzék a működőképes ségúket, és folyamatvezérlés! adatokat vegyenek fel és visszajelzéseket küldjenek. Vonatbefolyásoló egységként, amelyek cehét utasítást adhatnak a járművezetőnek vagy akár közvetlenül beavatkozhatnak a járművozériésba vagy közvetlenül beállíthatnak egy biztonságos vágányutat, például jelzőberendezések, váltók, balízok, vonalvezetök, vágánymágnesek és hasonlók, valamint a közlekedő vonat folyamatvezérlés! értékest, mint pl. teljesítményfelvételét, sebességet és hasomókat rögzítő érzékelők jöhetnek szóba. V mat \nq?rakasd en \eo t'.yMí)^ <v töm m<géműin ek ha ,χ(χ a vóhalvezetök, vagy a tengelyszámlálók és a vágányáramkörök. í két e dmo h j s unitiénál - 'gv'-ngehm s,okolván ailitooí -í m> e^e uquw távoli számítógéppel vezérlik. Az àliitoberendezés és a funkcionális egységek közötti adatátvitelhez a vágányszakaszon jelenleg általában szabványosított rézkábelt használnak, amelynél a klasszikus állítási távhossz felső határértéke a fizikai átvitel· paraméterek, kábeladatok (RLC) miatt, a gyakorlatban iö km. Bizonyos típusú funkcionális egységeknél ez. a felső határ csak legfeljebb 6,5 km lehet.

Manapság a vasutaknál már olyan adathálózatokat is alkalmaznak, amelyek használhatók például a szomszédos álliioberendezések vagy az állítőberendezések és az irányítástechnikai központ közötti adatcserére, Ezeket azonban nem úgy használják, hogy vonatbefolyásoló és/vagy vonatfeíügyelö funkcionális egységeket vezéreljenek, és ezáltal szinte tetszőleges állítási távolságok áthidalását lehetővé tegyék. Ezek a hálózatok inkább adatátvitel· hálózat ffúTN) típusúak, pl. egy optikai átviteli hálózatként vannak kialakítva, és müveién uzemszirden, dl. hasordo szinten használják. adatok átvitelére.

Az ilyen adathálózatok sokkal nagyobb számú szabadság; fokot tesznek tehetővé a következő lei- öleteken » az áiiítóberendezés és irányítástechnikai berendezések, vagy azok részeinél a csatlakozás; pontok helyének, és ezáltal a telepítési helyek meghatározása, » az alkalmazott átviteli eljárás és a különböző berendezésrészek között; kommuni kációs távolságok, őzek ez adathálózatok többek között lehetővé teszik az ár/teijesítmény arány lényeges javítását és ugyanakkor a megbízható és megfelelően biztonságos adatcserét a vssúthix-tonsági herendszesekné! a vágány berendezések mentén.

Az ilyen adathálózatokra szemléletes alkalmazási példaként említhetők a mellékvágányok vagy az E i'CS 2 színtű szakaszok vagy a hosszó alagút szakaszok, amelyeknél ma még mindig szükség van az alagöton belüli vezérlő számítógépre a hagyományos; áiiítóberendezés kábelek állítási hossz határai miatt. Az ott uralkodó zord alkalmazási feltételek szükségessé teszik, hogy a vezérlő számítógépeket kamrákban vagy tartálykocsikban dobozolva és kllmatízálva üzemeltessék. Az ilyen esetekben a fenntartás ennek megfelelően költséges.

Az egész problematika tehát abban áll, hogy korlátozott állítás; távolságok miatt az. áiiítóberendezés és a kültéri berendezések nem lehetnek tetszőleges távolságra egymástól.

Az újfajta adathálózatoknak viszont van egy hátránya, amennyiben alapvetően mindegyik központi és decentráíis funkcionális egységet, alkalmas módon egy csatlakozási ponton kérésztől és a rendelkezésre állás miatt redundáns módon kell csatlakoztatni egy ilyen adathálózathoz.. Ezzel jelenleg az egyes hálózati csomópontoknál egy funkcionális egység csatlakoztatásakor viszonylag nagy ráfordítás szükséges az adathálózatra történő csatlakozáskor a hálózati kapacitáshoz képest viszonylag kis adatátvitel· sebességek mel lett, Míg a jelenlegi üvegszálas hálózatok például Gigaßit-es vagy akár TeraBít-es átvitel· sebességet is lehetővé tesznek, ezek az átviteli sebességek a biztonságtechnika; alkalmazások esetén igen kis mértékben használhatók ki.

Ugyanakkor ezenkívül gazdasági érdek mutatkozik a vasúti infrastruktúra üzemeltető részéről, a fennálló úgynevezett hosszú élettartamú áiiítóberendezés kábelek (a vágány - szakaszokhoz illeszkedő rézkáboiek) tovább- használatára a kültéri berendezések vezérlésénél, amelyeket ma a funkdönáiis egységek üzemeltetéséhez használják ez állító be re ndezése k,

Ebben az összefüggésben a JP 2Öüü 283960 A dokumentum berendezést ismertet egy közlekedési hálózat mentén elrendezett decentráíis funkcmnális egységek vezérlésére és/vagy felügyeletére. Ezenkívül ez EPO 893 Ó9é A.2 egy úgynevezett "kettős elosztott hierarchikus gyűrű topológiát" ismertet, amelynél a kommunikációs csomópontok gyűrű alakú alhálózatokban vannak elrendezve, A fent nevezett, okok miatt ezért a találmány feladata olyan berendezés és eljárás megadása egy közlekedési hálózat, mentén elrendezett decentráüs funkcionális egységek vezérlésére és/vagy felügyeletére,, amely egyrészt lehetővé teszi « digitális adatátviteli hálózat előnyeinek kihasználását., másrészt pedig az ezzel járó költség éket, mint például a kábelezési költségeket,, egyidejűleg nagy rendelkezésre állás mellett, lényegesen csökkenik Őzt a feladatot a berendezés vonatkozásában a találmány szerint egy közlekedési hálózat mentén elrendezett decentráíis funkcionális egységek vezérlésére és/vagy felügyeletére alkalmas olyan berendezéssel oldhatjuk meg, amely tartalmaz: a) egy fölérendelt vezérlőrendszert, amely a decentráíis funkcionális egységekkel adat táviratok utján képes információt cserélni, b) egy gyűrű alakú adatátviteli hálózatot több hálózati hozzáférési ponttal, ahol a fölérendelt vezérlőrendszer legalább egy hálózati hozzáférési ponton keresztül csatlakozik a gyűrű alakú adatátviteli hálózathoz; c) kommunikációs egységeket, amelyek egy-egy hálózati hozzáférési ponthoz csatla koznak, ahol: d) a decentráíis funkcionális egységek alcsoportokká vannak összefoglalva egy-egy saját alhálózattal; és ahol é) az egyés áicsöpoftdk elhálözála a két végén egy-egy kommunikációs egységen keresztül és egy hálózati hozzáférési ponton keresztül csatlakozik a gyűrű alakú adatátviteli hálózathoz, őizt a feladatot az eljárás vonatkozásában 3 találmány szerint egy közlekedési hálózat mentén elrendezett decentráíis funkcionális egységek vezérlésére és/vagy felügyeletére alkalmas olyan eljárássá! oldhatjuk rneg, amely a következő lépéseket tartalmazza: a) egy fölérendelt vezérlőrendszert' alkalmazunk, amely a decentráíis funkcionális egysegexx®! soar tavrratox utján cepes mtOrtTiiactpf cseréim, b) egy gyúrd alakú adatátviteli hálózatot alkalmazunk több hálózati hozzáférési pont tal, c) kommunikációs egységeket alkalmazunk, amelyek egy-egy hálózati hozzáférési pon t b oz. csa11 a koz. na k, d) a decentrális funktuonaks egysegeket alcsoportokká foglaljuk össze egy-egy saját alhálózattal; és e) az egyes alcsoportok alhálózatáfa két, végén egy-egy kommunikációs egységen keresztül és egy-egy hálózati hozzáférési ponton keresztül csatlakoztatjuk a gyűrű alakú adatátviteli hálózathoz, ily módon a decentrális funkcionális egységek csatlakoztatásához egy digitális átviteli hálózat használható, amely minden vonatkozásban robusztus egy egyszerű hibahelyzettel szemben, és mégis lehetővé teszi a vasúti rendszerekben ;gen széleskörűen alkalmazott Cu-kábelek használatát, és végül csak viszonylag kis számú hálózati hozzáférési pontot igényei.

Egy Ilyen berendezés különösen előnyös módon alkalmazható a vasúti közlekedésnél a vágányhálózatban, következésképpen egy további előnyös kialakításnál célszerű a decentrális funkcionális egységekkel közlekedésfelügyeleti és közlekedésvezériő funkcionálj: egységeket, mint például elsősorban jelzöbéréndezéseket, váltókat, tengelyszámlálókat, vágányáramköröket, pont- és vonalszerű vonathefolyásoló elemeket, az adatátviteli hálózatra csatlakoztatni, A decentráiis funkcldhális egységek térbeli elrendezésének sűrűsége természetszerűen egy vasúti hálózatban nagyon különböze lehet és sok más tényezőtől, mint például a hálózati topológia komplexitásától is függ. Ezt a körülményt különösen jói figyelembe lehet venni a találmány egy további előnyős kialakításánál, amikor a decentrális funkcionális egységek egyik alcsoportjához első csatlakozási mód tartozik vágányszakasz felületi egységenként első átlagos sűrűséggel, és a decentrális funkcionális egységek egyik alcsoportjához. másodüz csatlakozási mód tartozik vágányszakasz felületi egységenként második adagos sűrűséggel, ahöl az első átlagos sűrűség nagyobb, mint a második átlagos sűrűség. Ezen jellemző konkrét kialak kásánál ezért előnyös lebet, ha az első csatlakozási módot egy pályaudvar! területen elrendezett decentrális funkcionális egysegeknél alkok-mázzuk, és a második csatlakozási módot a kulién vágányszakaszokon elrendezett όθ(θΗ"η 'rt ni t naln ''eknul > -,o ma, s\ bjv polca, leiéivé *ogy a maso tlő csatlakozás- mód vezetékszakaszánál a szomszédos állltóberendezésektől egymás felé kiinduló állitóberendezés kábeleket használjuk, és csak egy középső szakaszt keil beiktatni, a két alittoherendezes kábel összekötéséhez es a hálózat! hurok üy módon anyagtakarékos megvalósításához.

Annak érdekében, hogy az adat táviratok kiküldését a deeentráiis funkcionális egységhez, és a deeentráiis funkcionális egységtől különösen egyszerűen és redundáns mádon végezhessük el, az adatátvitel a decenváks funkcionális egységekhez (OFF) és azoktól az alhálózat mindkét végén egyidejűleg menet végbe A decent.ráhs funkcionális egységnél először beérkező adat táviratöt és a decehtráils funkcionális egységtől égy fölérendelt vezérlőrendszerhez először oeerkező adat táviratot, ezután felhasználjuk egy további feldolgozáshoz; a második ezután már redundáns úton beérkező adat táviratot pedig eldob-jük, így a fölérendelt vezérlőrendszer és a deeentráiis fürs kei ónál is egység megfelelő feldolgozó rutinokkal rendelkezhet, amelyek a beérkező adat táviratokat megvizsgálják, hogy egy azonos adat távirat vétele mar előzőleg megtörtént-e.

Egy ehhez kénest eltérő eljárásmódnál előnyös, ha az adatátvitel a deeentráiis funkcionális egységekhez (DFE) és azoktól ez alhálózat keit végének egyikén keresztel megy végbe, ahol az alhálózat ezen végén a kommunikációs egység és/vagy a hálózati hozzáférési pont meghibásodása esetén átkapcsolunk az alhálózat másik végén történő adatátvitelre. Ennek megfelelően egy deeentráiis funkcionális egység (ßrü) meghibásodása esetén és/vagy az alhálózat összeomlása esetén az ez átviteli hálózaton (OTN) keresztül futó Információs adatáramtól elzárt decentráHs funkcionális egységek az alhálózat másik végén keresztül Ismét rácsatlakozhatnak az Införmáclős adatáramra, A találmány további előnyös kiviteli példái az aligénypontökhöi megismorhetök, A találmány előnyös kiviteli példáit a mellékelt rajz alapján ismertetjük részletesebben, A rajzon az j., ábra egy vasúti hálózat mentén elrendezett deeentráiis funkcionális egységék vezérlését és/vagy felügyeletét szolgáló E berendezés felépítésének vázlatos rajza; a z, ábra az I. ábra szerinti berendezés részletének vázlatos rajza egy meghibásodott hálózab hozzáférési ponttal; a 3, ábra az 1, ábra szerinti berendezés részletének vázlatos rajza egy meghibásodott kommunikációs egységgel; a 4. ábra az 1. ábra szennb bere^öezes részletének vázlatos rajza egy megszakított alhálózattal; és az s uh ! av J <"fa - es nt) 1 ze- 'iS'lr.et ck '<m an \ * i\i euv n < gbibe-md rt csatlakozó egységgel. ML ábrán egy (naná ábrázolt) vásúfl hálózat mentén elrendezett DFEiA - DFEnA, DFEIE - DFEnB stb, decentráíis funkcionális egységek vezérlését és/vagy felügyeletét szolgáló E berendezés felépítésének vázlatos rajza látható. Amennyiben nem egy konkrét funkcionál·« egységről van szó, akkora decentráíis funkcionális egységeket. DFE-vet jelöljük. Az Ilyen DFE decentráíis funkcionál-s egységeket arra használjuk, hogy a vonatbefolyásoló és/vagy vonatfelügyelő egységeket vezéreljük és felügyeljük, Ilyen vonatbefolyásoló egységek lehetnek például a jelzőberendezések, a váltók, a balizok, a vonalvezetök, vágáoymágnesok és hasonló egységek, Vonatfelügyelő egységként samten megemlíthetők a balizok és a vonalvezetők, vagy a tengelyszámlálók és a vágányáramkOrők. Például a DFE1C decentráíis funkcionális egység vezérei és felügyel egy S jelzőberendezést. A decentráíis funkcionális egység vezérli a jelzési fogalom kijelzését, és ehhez tartozó kisegítő felügyeleti funkciókat lát el, így például o jelzőberendezésben a lámpaáram lelugye-letét végzs.

Mindegyik DFE decentráíis funkcionális egységnél a vezérelt/felügyeit egység az egész hálózatban saját címmel, például IP-c'lmmel vagy MAC-címmel rendelkezik.

Az E berendezés tartalmaz egy TN adatátviteli hálózatot több 2 - 16 hálózati hozzáférési ponttal, A 6 ·· 1.6 hálózati hozzáférési pontok egy részéhez 18 - 28 kommunikációs egységek csatlakoznak. A TN adatátviteli hálózat Itt magas rendelkezésre állású hálózatként van kialakítva. Az. ilyen magas rendelkezésre állású struktúrák egyrészt a hálózat redundáns kialakításával Önmagukban és/vagy másrészt zí hálózat ügyes átszervezésével biztosíthatók egy összekötő szakasz, meghibásodása esetén,

Ezenkívül az E berendezés egy fölérendelt 30 vezérlőrendszerrel is rendelkezik, amely más itt nem ábrázolt Összetevőn kívül tartalmaz, egy LT irányltókőzponfot, egy STW'számítógépet, egy AZ tengelyszámláló számítógépet és egy SD szerviz/diagnosztikai egységet, amelyek 2 és 4 hálózati hozzáférési ponton keresztül Ethernet csatlakozással kapcsolódnak a TN adatátviteli hálózatra.

Amint a rajzon látható, a DFE decentráíis funkcionális egységek 18 - 2S kommunikációs egységek egyikén és a hozzátartozó 6 - 16 hálózati csomóponton kecesztm csatlakoznak a TN adáiátvlléii hálózatra és ezéken keresztül tudnak adat távíratőket fogadni vagy cserélni, A DFE decentráíis funkcionális egységek A, ő, C, D és E alcsoportokba vannak ősz-szefogíalva, és egy-egy saját NA, NE, NC, ND és NE alhálózattal rendelkeznek. Az A ai- csoportot például a ÖE83.A, 0EE2A, pf'E3A - DEEnA decentráiis funkcionális egység képezi. Az egyes A - E alcsoportok minőket vege egy-egy 3 8 - 28 kommunikációs egységgel és 8 - 3 8 hálózati hozzáférési ponttal van összekötve. A DEE decentrális funkcionális egysegekhez ezenkívül egy eiékapcsost SiJ csatlakozó számítógép tartozik,, amely közvetlenül a DEE decentrális funkcionális egységbe ss beépíthető, és amely biztosítja a DEE decentráiis funkcionális egység számára a csatlakozást az alhálózathoz, hogy az egyesi DEE decentrális funcconáüs egysegek egy kommumkácms csoport meghibásodása esetén még egy második redundáns kommunikációs csoporton keresztül elérhetők legyenek.

Mindegyik (NA - NE) alhálózat a logikailag szomszédos (Dl-Έ) decentráiis funkcionális egységek közötti pont-pont-kapcsolatokból van felépítve, Egy pont-pont-kapcsolat autonóm átviteli szakaszként van kialakítva az. alhálózaton belül,, például ISDN átviteli szakaszként vagy xDSL átviteli szakaszként vagy LWL átviteli szakaszként. Ezáltal egy kü lönálló alhálózat úgymond egyedülálló átviteli cellákból építhető fel, amelyeknek mindig csak egy pont-pont átvitelt kell megoldani, Más szóval kifejezve, így például egyszerű, inkább rövidtávú átviteli technikák alkalmazhatók a hosszabb és összetettebb alhálózat kialakításához. Ezért célszerű, ha a pont-pont-kapcsoiat mindkét végén egy -egy (SU) csatlakozó modullal van lezárva, miáifál lehetőség adódik a pont-pont-átviteii technika cellánkénti változtatására és így a legalkalmasabb atvteü technika kiválasztására. A megfelelő (SU) csatlakozó modul előnyösen ügy lehet kialakítva, hogy több pont-pont-átviteli technikát tesz lehetővé és az áramköri kialakítástól függően önszervező módon biztosiba az áramköri kialakítással meghatározott· pont-pont-átviteii technikát.

Ezenkívül az A - E alcsoportok első csatlakozási móddal vagy második csatlakozási móddal csatlakoznak a két 18 - .28 kommunikációs csoporthoz. Az első csatlakozási módnál, mint például az A, C és E alcsoportnál, a hozzájuk tartozó NA, NC és NE alhálózat két földrajzilag egymáshoz közeli 18 és 20, 22. és 24, 111. 25 és 28 kommunikációs csoporttal van lezárva, amit az. 3.. ábrán a 3 8, 20 és 22, 2.4 és 28, 28 kommunikációs csoportpárok közvetlen szomszédos helyzete szemléltet. A második csatlakozási módnál, amint az E és D alcsoportnál látható, a hozzátartozó NB Ül, ND alhálózat térben egymástól távol elhelyezkedő 20, 22 ül, 24, 28 kommunikációs csoporttal van lezárva, A B és D alcsoport a hozzájuk tartozó kommunikációs csoportok egyikének meghibásodása esetén itt -s még egy további kommunikációs csoportra csatlakozik.

Amennyiben feltételezzük, hogy a 8, 8 és lö, 3.2 és 14, 18 hálózati hozzáférési ponté vasúti hálózat állomásain van. elrendezve, akkor az A, C és E alcsoport is Inkább az állomás területén elrendezett. DEE decentrális funkcionális egységnek tekinthető. A B és D alcsoport pedig inkább olyan DF6 deeentráiis funkcionális egységet képvisel, amely két állomás közötti területen a szabad vágányszakasz mentén van elrendezve,. A BFÇ deeentráiis funkclonáiis egységek csatlakoztatásához esetleg a nagyrészt rendelkezésre álló Cu-kábelek ertakarékosan hasznosíthatók, amit a 8 alcsoport példáján fogunk bemd-.o.m A.'ï A Al'ád irti ΙΑ ι'ο'^’Λ i. njtíK, orti k,a> urnádon a 8 hálózat! hozzáférési ponton kapta a vezérlést az állomástól, Ennek megfelelően a több-DEEnS deeentráiis hálózati hozzáférési pont vezérlése a 10 hálózati hozzáférési ponton lévő állomásról történik, Ezáltal elegendő egy kapcsolat felépítése a £>FOB és a DFBn-B között ahhoz, hogy a B alcsoportot összekapcsoljak az NS alhálózatban.

Az f t>·"!enclezes -e^dszes nm udo :o vodnbn a kr'v^.'.e/ekí.mpe·* homok i. - a 2 - ló hálózati hozzáfésésí pontok számat az OTN átviteli hmozefban csak a senciszer teljesítménye (STW számítógép, OTN átviteli hálózat) korlátozza; - a DF.E--k száma egy A - E alhálózatban legalább egy DFE: a csatlakoztatható DFE-k. maximális szárnál a rendszer teljesítőképessége korlátozza (kívánatos lehet pl, legalább 8 OFE): - A IS - 28 kommunikációs egységek számát egy δ · ló hálózat! hozzáférési pontban a kiválasztott 6 - 16 hálózati hozzáférési pontok Ethernet csatlakozásainak max, száma korlátozza, - egy tó - 28 kommunikációs egységre csatlakoztatható A - B alhálózatok .max, száma a kiválasztott kiviteli példánál négy alhálózat lehet, A rendelkezésre állásról megállapítható, hogy: - az A - E alhálózatnak kát 18. - 28 kommunikációs egységre kell csatlakozni; - az egy A - Ë alhálózathoz tartozó 18 - 28 kommunikációs egységnek két. hálózati hozzáférési pontra kell csatlakozni; Ilyenkor a két 2 - 16 hálózati hozzáférési pont ugyanarra az OTN átviteli hálózatra vagy két különböző átviteli hálózat hálózati hozzáférési pontjára csatlakozhat (ez az eset a második OTN átviteli hálózattal nincs ábrázolva,, de műszakilag minden további nélkül megvalósítható), A teljesítőképesség követelmények kielégítése erdekebum és hogy egyszerű átviteli eszközökkel, mint pl, ISDN, lehessen dolgozni, a táviratok ez A - E alhálózaton bőiül valós idejű és nem valós Idejű táviratokra oszthatók: - Valós Idejű táviratok: hasznos adatot hordozó táviratok az áiiitőberendezéstőí a DE6-khez, nem TCE/lP-táviratok, speciális Ethernet-keretüpus; - Nem valós Idejű táviratok: normál TCP/lP-táviratok, ívem hasznos adatot hordozó táviratok.

Az egyes távirat típusokhoz fix időrések vannak hozzárendelve, A hozzárendelés· özem során fix vagy offline parametsrexhete lehet, például legalább 1 a 30-hez arányban. A 2, ábrán látható egy 8 hálózati hozzáférési pont meghibásodása, amelyhez a B alcsoport NB alhálózatának egyik vége 80 kommunikációs egységen keresztül csatlakozik. A. 2, ábrán jói látható, hogy « DFEIB - Dt'tnB decentrális funkcsonális egységei nek szánt. Dl' adát'táviratok (lásd a nyilak irányát az NS alhálózatban) már csak a 1.0 hálózat- hozzáférési ponton és a 2-2 kommunikációs -egységen keresztüí jutnak el a DFE1B - DFEnß decentrális funkcionális egységhez. A 8 hálózati hozzáférési pont kiesése ellenére a DFE1B · OFEnS decentrális funkcionális egységek mindig elérhetők, azaz az ilyen meghibásodás a berendezés találmány szerinti kialakítása miatt nincs hatással az üzemeltetésre. A 3. ábrán ugyanaz az NB alhálózat látható, meghibásodott 80 kommunikációs egységgel, aminek Itt sincs halasa az üzemeltetésre ill. a PFB18 - DFEnBdecentrális funkcionálj egységek elérhetőségére. Itt az ellenkező irányú nyilak az NB alhálózatban azt szemléltető', hogy a DFE1B - Dí-£nB decentrális funkcionális egységek ebben a meghibásodási helyzetben is képesek ÖT adat táviratokat küldeni az 0ΎΝ átviteli hálózat leié.

Ennek megfelelően a 4. ábrán az NB alhálózat megszakadásának esete látható, ahol az alhálózat a OFÍHB és a PFOB decentrális funkcionális egység között megszakadt, például a hálózati kábel sérülése miatt, ami építési munkák során néha előfordul, Rt is elérhető marad mindegyik decentrális funkcionális egység, DFEÍB továbbra is. a 20 kommunikációs egységen és a 8 hálózati hozzáférési ponton keresztül csatlakozik az CI N átviteli hálózatra; a többi DFF28 - DFEnB decentrális funkcionális egységnél a kapcsolat a 22 kommunikációs egységen és a tö hálózat.! hozzáférés! ponton keresztül marad meg. végűi az S, ábra egy SU csatlakozó számítógép meghibásodását szemlélteti, ebben az esetben a DFE28 decentrális funkcionális egység Seváiasztódik az QTN átviteli hálózatról, amennyiben az SU csatlakozó számítógép kialakítása nem redundáns, Az NS alhálózat összes többi decentrális funkcionális egységénél viszont hatástalan marad ez a meghibásodás, ama a BT adat táviratok két irányban futó nyilai jeleznek.

Claims (6)

1. Szabadalmi Igénypontok !.. Berendezés (E) egy vasúti közlekedés sínhálózata mentén elrendezett decentráíis funkcionális egységek {OH:} vezérlésére és/vagy felügyeletére, amely tartalmaz:: á) egy fölérendelt vezérlőrendszert (30), amely a decentráíis funkcionális egységekkel {DFE} adat táviratok (BT) útján képes információt cseréim, b) egy gyűrű alakú adatátviteli hálózatot (TN) több hálózati .hozzáférési ponttal (2 - 16),. ahol a fölérendelt vezérlőrendszer (30) legalább egy hálózati hozzáférés· ponton (2, 4) keresztül csatlakozik a gyűrű alakú adatátviteli hálózathoz (TN); c) kommunikációs .egységeket (18 -· 28), amelyek egy hálózati hozzáférési ponthoz (6 -1.6} csatlakoznak, ahol: d) a decentráíis funkcionális egységek (DFE) alcsoportokká (A - Ej vannak összefoglalva egy-egy saját alhálózattal (NA ·· NE); és ahol e) az egyes alcsoportok (A - E) alhálózata (NA · NE) a két végén egy-egy kommunikációs egységen (18 ·· 28} keresztül és egy hálózati hozzáférési ponton (6 - 16) keresztül csatlakozik a gyűrű alakú adatátviteli hálózathoz (TN).
2. 2. Az l. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve,, hogy a decentráíis funkcionális egységekkel (DEE) közlekedésfelügyeleti és közlekedésvezérlő funkcionális egységek csatlakoztathatók a gyűrű alakú adatátviteli hálózathoz (TN).
3. 3, Az. 1, vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a decentráíis funkcionális egységek (DFE) egyik alcsoportjához (A,.€, E) első csatlakozási mód tartozik vágányszakasz felület; egységenként első átlagos sűrűséggel, és a decentráíis funkcionális egységek (DFE) egyik alcsoportjához (δ, 0) második csatlakozási mód tartozik vágányszakasz felületi egységenként második átlagos sűrűséggel,- ahol az első átlagos sűrűség nagyobb,, mint a második átlagos sűrűség, 4, A3, igénypont szerinti berendel, azzal jellemezve, hogy az első csatlakozási mód egy pályaudvari területen elrendezett decentráíis funkcionális egységekhez (DFE) yen hozzárendelve., és itt a két kommunikációs egység (18, 2Ö; 22, 24; 26, 28) és a két hálózati hozzáférési pont (6,. 8; 18, 12; 14,· 18) az alhálózat (A, C, E) csatlakoztatásához térben szomszédosán van elrendezve, 5. Ä 3, igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második csatlakozási mód a kültéri vágányszakaszokon elrendezett decentráíis funkcionális egységekhez (DFE) van hozzárendelve., es itt ä két kommunikációs egység (20, 22; 24, 26) és a két hálózati hozzáférési pont (8, lö; 12,. 14) az alhálózat (B, £>) csatlakoztatásához térben elválasztva van elrendezve,
4. 8, Az 1 - S. Igénypontok egyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alhálózat (NA - NE) a logikailag szomszédos decentrális funkcionális egységek (DFE) közötti pont-pont -kapcsolatok bél van felépítve. ?, A 6. Igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy pont-pont -kapcsolat autonóm átviteli szakaszként, van kialakítva az alhálózaton belül. 8, A 8, vagy 7, Igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a pont-pont-kapcsolat mindként végén egy-egy csatlakozó modullal (SU) van lezárva,

   8. Eljárás egy vasúti közlekedés sinháiózata mentén elrendezett decentráiis funkció-nálls egységek (ÖBE) vezérlésére és/vagy felügyeletére, amely a következő lépéseket tartalmazza \ a) egy fölérendelt vezérlőrendszert (30) alkalmazunk, amely a decentrális funkcionális egységekkel (BEE) adat távinatok (D'F) útján képes információt cserélni, b) egy gyűrő alakú adatátviteli hálózatot (TN) alkalmazunk több hálózati hozzáférési ponttal (3 - 16), c) kômmanmaœs egységeket (3.8 - 28) alkalmazunk, amelyek egy hálózati hozzáférési ponthoz (6 - 3 6) csatlakoznak, d) a decentráüs funkcionális egységeket (DFE) alcsoportokká (A - E) foglaljuk össze egy-egy saját alhálózattal (NA - NE); és e) az egyes alcsoportok tA - E) alhálózatát (NA -· NE) a két végen egy-egy kommunikációs egységen (18 - ,28) keresztül ós egy-egy hálózati hozzáférési ponton (5 - 1.8) keresztül csatlakoztatjuk a gyűrű alakú adatátviteli hálózathoz (TN),
5. 10, Az 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a decentfális funkcionális egységekkel (DFE) közlekedésfelügyeleti és közlekedésvezériő funkcionális egységeket esatiakozfafunk a gyűrő alakú adatátviteli hálózathoz (TN),
6. 11. Az 9. vagy 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a decentrális funkcionális egységek (DEE) egyik alcsoportjához (A, C, E) első csatlakozási módot rendelünk vágányszakasz felület· egységenként első átlagos sűrűséggel, és a decentráiis funkcionális egységek (BEE) egyik alcsoportjához (B, D) második csatlakozási módot rendelünk vágányszakasz felületi egységenként második átlagos sűrűséggel, ahol az első átlagos sűrűség nagyobb, minta második átlagos sűrűség. 12. A 31. igénypont szerinti egérás, azzal jellemezve,, hogy az első csatlakozási módot egy pályaudvari területen elrendezett deeentráiis funkcionális egységeknél (DFE) aikal-mázzuk, ás itt a két kommunikációs egység ( 18, 20; 22, 24; 26,- 28) és a két hálózati νχ\Λ»ν. |V'>tf6, 8; 10, 12; 14, ló) az alhálózat (A, C, Ej csatlakoztatásához térben /an elrendezve. 13. A .11. igénypont szerinti eljárás, zzzai jellemezve,, hogy a második csatlakozási módot a kültéri vágányszakaszokon elrendezett deeentráiis funkcionális egységeiknél (DFE) alkalmazzuk, és Itt a kot kommunikációs egység ((20, 22.; 24, 2.0) és a két hálózati hozzáférési pont (8, 10; 3 2, 14; az alhálózat (8, D) rsatíakozisfásához térben elválasztva van elrendezve, 14. A 9 - 3.3. igénypontok egyike szerinti eljárás., azzal jellemezve,, hogy az adatátvitel a deeentráiis funkcionális egységekhez (DFE) és- azoktól az alhálózat (Ä - E) két végén egyidejűleg történik, és a deeentráiis funkcionális egységnél (DFE) először beérkező adat távumtot (DT) és a deeentráiis funkcionál:?; egységtől (DFE) ogy főiérendelt vezerlömno-szerhez (30) először beérkező adat táviratot (ÖT) feihasznáijulí egy további úüdöígozás-hoz és a többi adat táviratot eldobjuk, lő, A 9 - lé. igénypontok egyike szerint; eljárás, azzal jellemezve, hogy az adatátvitel a deeentráiis funkconaiis egysegekhez (DFE) és azoktól az alhálózat két végének egyikén keresztül megy végbe, ahol az alhálózat ezen végén a kommunikációs egység és/vagy a hálózati hozzáférésű pont .meghibásodása esetén átkapcsolunk az alhálózat másik végén tő rté n ő a a a t á t v keire.