Elrendezés egy sgéifoezetféíesesSyekket éfoyes $|$MMék csSyfoifoit oldbatô rögzítésére A jelén találmány iiigVa egy elmtsde/et. egy «ærkezettd és csövekkel csöves fotötesrek csövsfoek oldható rögzítésére· egy konzolon, célszerűen iái'. Konzolon vagy álló konzolon az :i:. igénypotsi tárgyi köre szerint, Ilyen elrendezés ismerhető többek között n Db 20 28ÖSÜÖ8 049 U1 szánn; dokumentumból. Á iechnika állásából ismertek különböző berendezések csöves lömtestek megtartására és rögzítésére. Áltálában a filggöleges csöveket a tartószerkezetekkel Körbefogva tőgzíisk, és megfelelő konzolra akasztják, À DE 299 20 643 Ul számit dokuméSi$P: #gf: olyars rögzítő tartót ismertet,; ahol két szomszédos csövet egy szoriióeletomd és egy támasrtó eletnmd rögzítenek, áltól a szorttóéiéín két eisae «Mrítóbáamr&l van őss/es/oritva. aminek eredményeképpen a csövekét; a rögzítő eiernnmgiartja, Bonéi ái Köttsttukeiánál as it hátrány. hogy a szorítócsavar túl erős meghúzása esetén a támasztó slettí végei bebajkntúfo tks a csövesdűlőiért csöveitől elválnak. Ugyanilyen hatása lehet egy iöggőíeges terhelésnek, amikor is á táútaszíö élésnek ttgyttscsek deformálódnak. Egy másik szuniószerkezef: állhat#· -póvak számát: á;í3E 20 :2ÖÖf SÖ8 Ö49 Uí -szántó doktmtentumban. itt az erős tartőerő eléréséhez ífot sgytMfooz: képest íérdén éfoefoszétt sárköziemét' alkalmaznak.
Ezen túlmenően találhatok javított konstrukciójú rögzltöszerkezétek a vonatkozó MDE előírásokban és a T'tiV szabványokban, amelyek a jövőben csak olya» rögzítő tartókat attgerfályaznek, amelyek nagyobb tartöeröket: képesek biztosítani mind tengely Irányit, mind függőleges, tetiieléáhez. A jelen találmánnyal ezért olyan rögzítőszerkezei kialakítása aeöfotik, aotellyal nagyobb fortfoléseket is elviselő tartóé í ö bt zfos ú ható. A kitűzött feladató; a találmány szériát! elrendezésiéi ügy oidoittik tneg esövös ííítötéstek csöveinek oldható rögzítéséhez, hogy az I. igénypont jellemzői szeri« nt dfsstdezás íártaimaz két szörítóéiérnéh antik égy szoriiócsavaroR keresztül vannak egymással kapcsolatban, ahol a szorítócsavar a szorítöeietneken Mzmmíosan eíféböszett átmenő furatok««.'#»' átvezetve. Mindkét áaorttöelénr alakos kivágásokkal van ellátva, Ss csöves fűtőtest ntégtártaaáltOK m alakos kivágások összeszoriiásáy&l rögzltheíók. A technika állásából 'ötmert megoldáshoz hasonlóan az alakos kivágások formája: illeszkedik a csövek kerületéhez. Megoldásunknál azonban a szoritóeíesoek rögZsfés cselén az illeszkedő alak ellenére nem vomálszerfien fokszenek foi a csövekre, hanem pontszerűen, mivel az alakos kivágások .szorítást pontokkal vannak ellátva. Ezek a szorítás! pontok kinyúlnak az alakos kivágások kontúrjából és a meghatandó csövek irányába néznek, így a csöveknek a szortlóelemek közé történő- befogásakor a szorítás; pontok az alakos kivágásokban érintkezési pontokat képeznek a csövekkel a: csöves fotötesteknéí. Ilyen szoráási pora okai mind az eittlső szorítóeísro alakos kivágásaiban, mind a hátsó szorítóeietnek alakos kivágásaiban ki lehet alakítani. Célszerűen mindegyik alakos kivágás elején és végén található ilyen szorítás! pont, A találmány egy eéfozerti kiviteli alakjánál legalább az egyik szofkOeiemen kettőnél több szorítás; pont van kialakítva... és ezzel ugyanilyen számú érintkezési hely biztosítható rögzítéskor a csöveken.  találmány szerinti éitesnlezésnél ennek eredméoveképpen a srefotóesavar által a szorítóelemekre átvitt szorifóerö csak kevés érintkezési ponton jelentkezik, aminek eredményeképpen még a gyárfás során szükségszerűen keletkező foíe;ane;ák is kiküszöbölhetők a csöves fotötestek rögzítésekor, és ugyanakkor a csövek biztosabban rögzülnek a csöves íuíöiesíhen a szorítöalemeksn. Ez a biztonságos rögzítés megakadályozza, hogy a tailmány szerinti:sili elforduljon, még akkor is, ha a kéiulsé szoritódem így konzollal van: összekapcsolva, ami nem pontosan középen helyezkedik el a csövesÄötest két csöve között. A tsiáhxíány szerinti elrendezés csövek oldható rögzítésére ezenkívül még különösen nagy stábditássat rendelkezik a különleges kialakítás Következtében, elsősorban a hátsó ^>r^é^&m.kiaiákMaai:mMt.tea:Mláái szoritéekun egy előre néző dóniszerü résszel va» ellátva, és es. a hátsó szorttéeiem -felső •^•.fl.^vfepj&MMfevä» kialakítva, ahol esek a lapok két oldalról számyszerilen veszik körit! a domszsUi részi, ésap elülső oldaioti «zen a részen vannak kialakítva ti?, alakos kivágások, azaz alakos vannak mind a felső lapon, mind penig a:? si só lapon. A dómszerü részi döiröi egy homloklap határolja, amelyben központosán van a :SZ:oritöeaavar szásnsni egy átmenő furat kialakítva. Ebből » homloklapból nyúlik Ki jobbra és haha két oldalfal* jptl.$.dómsz«j!ö:-résast. határolja, Ezek az oldalfalak' :â. ·#1$ό lapja «·» felső lapja között helyezkednék ml, és: ndnd kát lapra tókőmaszkodnak. jkdömszerü rész különleges kialakítása szerint & hamisé szorisöelem hátoldalén célszerűen: egy befogadó tér vas kialakítva, ami csak hátulról hozzáférhető. Ha a dóroszerü msz homloklapja négyszögletes, akkor ez afbelbgadö tér négyszögletes keresztmetszető, és célszerűen egy csavaranyát ind bnfegadtit. Ebbe :a csavaranyába lehet a szöfköesävart beesavarozn·. Minthogy a csavaranya elfordulás tnentesen var, 3 befogadó: térben; elhelyezve, a csavarkötés egyszerűen létrehozható. Ez szükségtelenné teszi a hátsó rögzítő tartó« igsayámteoéiikíalakilt&áfe. -A dömszerö rés? homlok tála termeszei esen kialakítható más keresztmetszettel is, de éhben az esetben: is megoldható egy négylapó csavaranya elhelyezése a felvevő térben a csavarmenet ^jSklfM»ak''élk^lésêrô, így konzöfböz, például egy Ibii IóhZ0lte:á:gmvfS'%áí«§!i«ék valamilyen falón töítósíóblhelyézőséhez vagy a csöves fotöíesi egy élló könzölön törtéső ei|ely«zós#éz a hátáé rögzitöeiem tnsgieieiő csatlskaaó eszközzel van ellátva. Ez lehel például egy, a? alsó lemezből kisadóié peréStezés, ami mktíböoKéppen egy kampói képe?, és ami a ktmzpí tnegldelö kivágásába besksszthaté, äz is lehetséges azonban, hogy a felső lap egy .-megfelelő peretnézéssel jegyen ellátva, ami lefelé hajtva egy megfelelő akasztót képez a kobzosra íőnéoo ropiiéshe?. Emélfeti a felső vagy a? alsó lemezen kialakítóit pefémek a rögzítő; élésnek inerevitését, illefvé stabilitását Is. fokoznák.
Egy ilyen rögzifőelemet könnyen lehet ismeri: ínótfen agy csöves iörömsbxí sz»ial,: mivel a rögzltóeíemek: vi?szenes helyzetből a rögzltőcsav&r középtengelyé körül taggöíegés Iräiiybait élóndítbalék, és Így könnyet! a: csöves fù-ôk'si csövei kézé beilleszthetők, áímhot a légzltöeieip ä csövek möge kerül, ismét vízszintes: helyzetbe lehel fordítani, és a rögzitöcsavaU régi Vágyik ««vdkttőbá 'rö^itÓetók. közötti biztonságos befogása megoldható. Kpppskpr áiÉsó rögzhöelém domszetü része a csöves felfess! csövei közé oyéiík be. Minthogy a hátsó rögzítődéin alakos kivágásai a dómszerü feszig nyálnak, a iíómszem rész rögzhéskor mindkét oldalán egy-egy csévél érintkezik, Egy különösen a öémszsrü íÖsMél akíálákös iövápson céiszéíőfegy t&óHtásf pősítof kiaiskítaak Eonél a msgokläpai; égy további szorítást nom lehet u hátsó rögzífeefom alakos kivágásában, azaz jfemgfc « csövek hátsó oldalán: helyezkednek él, és igv a csövek két oldalról vannak befogva, Adott esetben egy tövábbi vagy több további érintkezési pont alakítható ki. Ezen túhnenöen előnyös, ba a szoritási pontok az elülső rögzítő elem alakos kivágásaiban is ki vannak alakítva. A*; elülső SAa'ifeetetp célszerűen egy €1 «ßÄÄ· Bm. »lern, novpeisse» egy aíapte««^ ami w. efőíső oídstó klpm # eJtfeM?pnt»tn^]i -van «BfttVs. E®â;.m oldalsó peremek tmMmme&km slaves kivágási, azaz mind a fekte mind az, alsó olds! peremen egyrngy alakos kivágás vao kialakítva. Középes a* alapfemezen ásseso furat vm a zögzitóesavsr számára.
Az elülső szonióelerset leket előáBlíaoi agy fémlemezből Ä. Um\m®ée s?z dmtenő f\MM évé kívánt alakos kivágásokét :bé léhőt sajtóink és »aifc a* oldalsó peremeket az gla$dem«& hajlttásávai ftí kialakítani, A hátsó fögzíiőetein is sgyszerlteü: készíthető: öli egy femtemezhőí, Éhbe: a temtemezbs vadnak besajfelva r megfelelő alakos kivágások. A jjófeiöklaptöí kimdttíva vas lehgfíiiva » felső teniez és az alsö lemez, valamiül áz oldalíalak, amik a döm&setŐ feszt képezik, Ugyanígy készéinek az alsó lemez és é felső lemez pereméi egyszeri lehajlással, A MakSiány szerinti elrendezés etMiiiásához, küiöoösim grögzUöelerneket illetően igen csekély anyagigény és ugyancsak csekély gyártási költség tartozik, A szerkezét egyszeri telepítési, azaz két rögzitöeiesnbói, egy tögztteesavstlbók a csavaranyából és adóit eselben egy rugózó elemből ail, «mit a ««avaranyára lehet felíllessaenh és a szsoriteefemek közölt elrendezni Ez a ragoz# elep? a leszereléskor visszaállttá rugóként szolgai, hogy a Tögzitöetemek könnyebben legyenek » esőről feeldhatok, A találmány szerint! elrendezés egyszeri: telepítése ellenére a szerkezet rendkivni stabil, a??d az Ismert t%zköfeemeknéí nagyobb vizagái&tt terhelést: hír, illetve tartőeröt produkál. A tovabbíakte a iaíaimte?yi fejz segtfeégévsl ismertetpk kiviteli példán. Arajzon az 1. ábra a találmány szerinti elrendezés szetkezetések perspektivikus rajza Islható, a 2. ábra áz 1. ábrán benmtäiöte bemsidézés perspektivikus képe hátnirői, a 3. ábra ä ipláltnány szerinti elrendezés szerkezetének perspektivikus nézete az 1, ábrán hemutáíött felszetei? áUapisilsan, as i, ábra á találmány szerinti elrendezés szerkezetének perspektivikus nézete az I. ábrán hemníátótt rögzítéskor hám!?«!, az 5, ábra a teláímány szerinti elfendezès: íl. ábrán bemutatom szerkezetének telölnézete rögzített: helyzetben, és a ö, ábra egy konzolt matat be.
Az Ivl öbfáMte: llíhátó sr találmány szerlht! elrendezés: tel szerkezetének rajza egy, az ábrán nem íátbaté csöves íuiöicsl #, f i csöveinek: rögzítésére. Az 1, és 2, ábráit a III szerkezei perspektivikusan láthatő elölről és hátulról nézve. A szerkezet két 26, 38 rögzítőéteinet; tartalmaz.: Az elllfeb 28 tőgzíiöetem egy C kereszetmetszéíi fém elem, aminek alaplapja képezi a 2! elidsö oldalt, és aminek % 27 «ttteîppsmsl :e^tmá,ys»l· ««girret? fekvő 24, 24' alakos knágasokkal vannak ellátva. A 21 homloklap középén a 28 rötpitösiem egy 13 ánnonö Inrattai van éiíitva. amibe egy 1 i rőgsilöcsavar illeszthető. Ezzel a 11 rögzítőcsavaírai a 20 efilísn rögzilöstern összekötheti a 38 báluísö rőgaJtőeleínmei. A 38 hátső rögzitöstesn ugyancsak egy lén? aikantesz. Ez a stabilitás tokozására egy dómszeri 3 ! résszé! vett eÜtm .ami. elölről egy 38 homloklappal: vai; határolva, A 39 homloklap közepén van all tögzitoesavaf bevezetésére szolgáié 33 átmenő túrát. Ebből a 36 homloklapból a 31 dömszeri rész két okiak kinyúló öidaiteliaí van határolva. A két falat egy 38 felső lemez ás egy 37 also lemez: lutiárdija, és ezek között helyezkednek cl az oldalfalak. Az oidaíteisk a 3ö felső lemez és 37 alsó lemezhez vannak ésmlaköztatva, A 31 döraszérö rész, ami a négy isi;as vaa határolva, egy esô^Éï Âirôl hozzáérhető 32 í>cíogadó forrd ven ellátva, mâmm a 2. ábrán látható. Ebbe a 22 befogadó lérhc nyáiik be a 33 átmenő iprafon átvcMteti H íőgzjtöcsavar vége. A 1 i rögzítöcvavar végére egy, a;?: ábrása nem látható csavaranya csatlakozik. Ex a csavaranya célszerűen négylapö és ezért a 32 befogadó for elfordulás mentesen rögzíti. A 31 dómsxerfi rész két aidai|n szimmetrikusan helyezkedik ei a szárnyszerüen kSalak finit 3b felső lemez és 1? aisé lerne;?:. A 36 felső lemezM a 31 alsó lerne* a Id hatoké rögzítő efeni 14,144 alakos nyílásait tartalmazza. A 34, 34’ alakos kivágások a 36 foisö lemezen és << 1? aisé lemezen a 3b felső ferdéz és d l? aísö lemez szabad oldalaitól egészen a 31 dőmsxerü részig terjednek, a)ni líyet; módon a röpííós söráa a 40, 41 csövekkel van érintkezésben. Ez a 3. és <t. ábrán iái hatója). Nyilvánvaló, hogy a 20 és 30 tőgAíÖelemek köröefoglák a40 , 4í csöveket, és megtartjákazokat. A rögzítő kapcsolatot a î 1 rögzltöcsasmr biztosítja, ami a 2ö és 30 rögzítöeiemek közepén a 23 és 33 átmenő inmtokc-n megy keresztül, és a 30 hántlsd rögzitőefem 32 befogadó terébe nyúlik, ahoi az ott elhelyezkedő csavaranyához kapcsolódik. A 11 röpítőcsavar becsdvdrözáaáyál sxorítóerö hozható Isire, ad# ifplteskor a 40, 4 5 csövek stsbd rögzítését biztosítja a találmány szerinti szerPzétben. RöpiíéSkpr elérhető, hogy amikor a 20 és 10 rögzitöeiemek; a 40, 41 csöveket befogják, a Otggöleges és axiáhs terhelés nein vezet a 40,44 csöveknek a 10 szerkezetből töíaónikildzalásáSoz. A rögzített helyzet jól látható az $, ábrán. Λ il rögzítőcsavar a 20 és 30 rögzítőé létnek közepén van átvezetve. A 11 rögzítóesavar íenpiyéhez képest a 20 és 3ö: rögzilöefemek rögzítéskor tOköipzinifoetpkaMn helyezkednek el, A 3 ! höipSzerii rész a 46 és 41 esbvek közé nyöltk, és ezeket a 35’ szárítási pontnál (a 40 esöyOn kZSröihalül a 2 étának megfelelő hélyzetbénj es a másik: 3# szorítás; pontnál |a 41 esővön kprítíhóitfl 10 órás állásnál) rögzíti. Ä 33 és 35' szopási pontok a 34 és 34’ alakos kivágások részeit képezik. Ezek à 34, 34’ álábos kivágások kerületükön a 40 es 41 csövek alakjához illeszkednek. Ha a 40 és 41 csövek keresztotetszéte éttbl eltérő, akkor d 34, 34' siakos kivágások más; formában vannak kíakkltva. Ezen a kiviteli alakon a 34., 34' alákOS kiyágásöisnól 33,36’ szorítást postiök vannak kidiákityá. Ezek a 34;, 34’ alakos kivágásokhoz tattozö IS, 35' szörílasi pontok: kié hoífeorú kídndoíodásokat képeznek a 40 cső alakjához képest. A 31 dönoreru tész tartományában a 3.1, 33’ szorítást pontokon kivid az 5. ábrán bpnfetatoii kiviteli alaknál a 46, 41 csövekhez a 34, 34’ alakos kivágásoknál kés további 35, 35’ szorítást pont csatlakozik, mégpedigé 40, 41 csövek hátni-to testiénél. Az 5, ábrán további 35’ szorítást pontok (amik mintegy ! S órás adásnál és égy 1 órás állásnál lipiy&?kdSÉ;: :il ΦΜ· bhőfe vödfekoziátva) ás 36 szárítási potnok latoik agyancsak 11 örááés I érás állásnál vamták eiréndgzye p 4:1 csövön) iátbátók. A 40 ás 41 csövek Így a 30 szorhéefetomel a 36 felső lemezen és a 3? aisé femexea Jferöm 13 szöritási pö&t Sáidségével és ugyancsak három 35' szárítási pont segítségévek y*teiöE.fWtöfeé!S: Hkvfe M: A Z% 'ff oídaiptetnékan tévő 25 szöÄi pöntön és két 25’ szöritási ponton fejtik ki rögzítő batásakat. Ez a többszörös pon.tszerti érintkezés 40,41 csövek kerifiete mentén a 20 és 30 szorítóelesnekkcl különösen előnyösen használható ki a megfeíelö tarlóorő klbylésére. A M és 30 spprítóaiatnek!ennót ä klyitoii péídánát azottos: hösszóságáídr. A 24 a!ak«>s kivágás tóÜ 26 szöritási pontja szofnhen fokszik a 34 alakos kivágás 35 külső sxot á;Ai pontjával, és & külső 26” szöritási pont szemben fokszik a 35' köisó szorítást porain!. Ez ugyancsak eiöt;yös kialakításnak hizonyult. A ísMtmsbty szemlf eSresiéízés: ill. spi'kezete j$, elviseli si szhkségés iiÿiàHs MMtóaíi -es·. •bgyábáKlíbr -a föggöieges Mhotésnek skelletÄ suai a 0áöV«$érinti anélkül, hogy a 40, 4? csövek rögzítése kioldódnál. A 10 szerkezet a csöves fűtőtesttel összekapcsolva, amikor a 40, 4Ί ésövek á *0 ós 10 rögzítőé sernek Között vsmnsk befogva, a: psbves Éhómst egy 50 lati konzolon vagy egy ál!vány»» rögzíthető. Λ 6. ábrás látható félttel egy ismeri; .ÜÄ&iÜtsö 5ö :kö»2ö1r Mri Ä .:51, :·§2 sáiökdöibhŐt iíl»: adók #<Ρ'- £>:#8V8fl8Í' sppttfc· összekapcsolva. Az 51 SPhkcicnt el van Ävä egy hossszlyuKkai valanhlYeiVfblra történő rögzítéshez. Az 52 sáfoletemen egy 54 kaippó van kislakává, Igéit 54 kampó mögé lehet egy, g 30 rögzítődéin 38 petémét heakasAánk A 38 perem legjobban a 4. ábrtbvláíbaiö, A 58 perem miajdwkőppéft a 30 rögzítésiem 5? alsó s&mezéöék lehajtásáböl van kialakítva, MII 8 M felső lemez, mmú m 3? aisó len«* ilyen tehajtá»at ven ellátva, hogy a stabilitást íbkozzák, és ugyanakkor biztosítsák a kapcsolatos egy 50 konzolhoz. Égy adott csöves fűtőtest felszereléséhez a nagyságtól függőé» több 10 szerkezet is alkalmazható. A 10 szerkezet egyszerikit szerelhető fei es le. mivel; a 20 és 50 rögzitóeiemek a szerelés előtt ás után a 11: rögztíócsavat M tengelye körfd eliosptlfetök ágy, bogy egy 20 vagy 30 rögzitöelem a 40 és 41 csövek közé tózgökges irányban betolható, majdthöptták Ismét vízszintes helyzetbe hozható legyen. Hasonlóan történhet a leszerelés is a i I rögzltőesavar oldásával, amikor is a M és 30 rőg^^hiriÉf «pt»àSt#Î.ei#^|iî^8Â: Kz a hbyafnítt seghbetö egy, η 3(1 és 30 togz.ítöefernek közölt éihőlyezett 12 mgózó éleminéh .4 íaláímány nines a bemutatod kiviteli példákra korlátozva. i II szét kezet i I szorltöessvgr 12 rugózó elem 20 elő M> szprltö elem 21 homlokláp: 22 hálső lap 23 átmenő fut si 24: 24: alakos kivágás 25, 25' szorítás! porit 26 oldalsó perem 22 oldalsó perem 28 alapié mez 50 hátsó szorító elem 3; 1 dámszerŰ rész 32 beibg&dő tár