HU231393B1 - Vetőgép - Google Patents

Description

A találmány tárgya vetögép, főleg precíziós vetőgép, amely a korszerű agro5 technikai és szállítási követelményekhez való.

Az utóbbi tíz évben jelentős változások mentek végbe a mezőgazdasági növénytermesztési technológiákban. Mulcs-müvelés és no-tilagge művelés néven (a “no-till”, vagy „no-tillage” azaz szántás nélküli gazdálkodás jellegzetessége, hogy meghagyják a tarlót betakarítás után, és az mulcsként 10 funkcionál) új termelési technológiák terjedtek el, másrészt széles körben elterjedté vált a traktorok robot-kormányzása. De az utak megnövekedett forgalma miatt csökkentek az utakon szállítható vontatmányok hatóságilag megengedett szállítási szélesség-méretei is. Ezek a változások elavulttá tették az eddig használatos vetőgépeket.

Az úgynevezett „precíziós gazdálkodás új követelményeket határoz meg a mezőgazdasági termelésben használható vetögépek számára. A no-tillage és a mulcs-művelésnél a talajok sokkal keményebbek a szántott talajoknál. Sokkal nagyobb erővel kell ezért a vetőgép-csoroszlyákat a talajba belenyomni. Ez megnövekedett szilárdsági követelményeket támaszt a vető20 gépek vázszerkezetével és csoroszlyáival szemben is.

Másrészt, a robotkormányzás széleskörű elterjedése lehetővé teszi a traktorok 2,0 cm-es pontosságú vonalon-vezetését. Következésképpen új igényként merült fel a gyakorlatban, hogy a vetőgépek vonalon haladási pontossága legfeljebb töredéke legyen ennek a 2,0 cm-es értéknek. Ismere25 tesek különféle megoldások, amelyek részben megfelelnek ezeknek a követelményeknek.

Ilyen megoldás ismerhető meg, pl. a EP-243 896. számú európai szabadalmi leírásból. Ez a megoldás megfelel ugyan a közúti szállíthatóság 2,5 méteres hatósági határértékének, de nem felel meg azoknak a szilárdsági

211080 ft ©

H

IN és pontossági követelményeknek, amelyeket a no-till és a mulcs-múvelés velük szemben támaszt. E megoldás jellegzetessége, hogy a vetőgép szállítási szélességre történő összecsukását és a különféle sortávolságok beállíthatóságát egyetlen négyszögletes teleszkópos gerendával oldja meg. A 5 gyakorlati tapasztalatok szerint azonban e megoldás hiányossága a pontatlanság, a gyenge szerkezeti szilárdság, a deformációra való hajlam, a vezetést biztosító csuszkák gyakori kiverödése és kopása, amely problémák az üzembiztonságot jelentősen lerontják.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságoknak a kiküszöbölése, az10 az olyan tökéletesített megoldás létrehozása, amely maradéktalanul eleget tesz a korszerű “no tillage” (azaz szántás nélküli) művelés komplex követelmény-rendszerének, és amellyel egyúttal az üzembiztonság és szállíthatóság hatásosan javítható.

A találmányi gondolat kiérleléséhez felismertük, hogy a négyszögletes ge15 rendás és csuszkás megoldás eleve alkalmatlan a korszerű követelmények teljesítésére. A pontossági követelményeknek, valamint a szilárdsági követelményeknek való megfelelés ugyanis komplex konstrukciós feladat. Egymásban csúszó négyszögletes gerendákkal gyakorlatilag csak 1-2 mmes pontosságú lakatos illesztés valósítható meg. Ez az illesztési (tűrési) 20 pontosság a kivetés helyén már 1,0-2,0 centiméteres oldalirányú elmozdíthatóságot jelent. Ez az érték pedig már majdnem akkora, mint a robotkormány alkalmazásánál a vonalon-vezetési pontossága. A precíziós műveléshez azonban ennél legalább egy nagyságrenddel kisebb illesztési értékre lenne szükség. Az elmozdíthatóság csavarral beállítható csuszkákkal való 25 csökkentése még kevésbé alkalmas megoldás, ugyanis a csavarok a vetőcsoroszlya megnövekedett terhelési igénye miatt hamar kiverődnek, amely a robotkormány 2,0 cm-es vonalon-vezetési pontosságának akár a többszörösére is leronthatja a vetőelemek vonalon-vezetési pontosságát.

Felismertük tehát, hogy szakítanunk kell a hagyományos megoldásokkal és eredeti új utat kell keresnünk a korszerű igényeket kielégítő megoldáshoz.

A találmány szerinti megoldás lényege, hogy az alapkeretnek legalább két, 5 hengeres főrúdja van, amelyeken a belső vetőegységekkel egyesített csatlakozófejek illesztett perselyekben axiálisan eltolhatóan vannak elrendezve. Továbbá, a külső vetőegységekhez rögzített csatlakozófejekhez egyrészt a förúdakkal párhuzamos menesztőegység, főleg hidraulikus munkahenger kapcsolódik, másrészt a külső csatlakozó fejekhez a förúdakkal párhu10 zamos, hengeres szárnyrúd egyik vége van rögzítve, amelynek másik végét a szomszédos csatlakozófejek hengeres perselye fogadja be. A szomszédos csatlakozó fejek közé - a vetőgép szállítási és munka helyzetei közötti átállításhoz - helyzethatároló rudak vannak építve.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a támasztó kerekek a közbenső csatla15 kozófejeken vannak együttmozgathatóan rögzítve. Ezzel az intézkedéssel a szállítási helyzetben a gép szélességi mérete meglepően lecsökkenthető.

A találmány szerint tehát a teleszkópos négyszög-keresztmetszetű megvezetés helyett céltudatosan kör-keresztmetszetű megvezetéseket alkalmazunk. Ezek a körkörös vezető rudak akár 1/100 mm-es pontossággal il20 leszthetők az őket megvezető perselyekben. Az ilyen illesztett megvezetések - a hidraulikus munkahengerekhez hasonlóan - kiküszöböli a berágódásokat, a kiverődést, a gyors kopást, vagyis hosszú távon is nagy pontosságot biztosít.

A találmány szerint célszerű, ha az alapkeret legalább két, hengeres főrúd25 ja egymás fölött, egymástól előírt távközzel van elrendezve. Ez a távköz lehet előnyösen

A találmány szerinti legalább két hengeres förúd (vezetőrűd) alkalmazásával megnyugtatóan teljesíthetők a megnőtt szilárdsági követelmények is, hiszen a főrúdak egymástól mért távolságának céltudatos megválasztásával tetszés szerint méretezhető az egyes főrúdra jutó terhelés.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

• Az 1. ábra a találmány szerinti vetőgép perspektivikus képe, a bal oldalon szállítási, a jobb oldalon pedig munkahelyzetben;

· A 2. ábra az 1. ábra szerinti vetőgép felülnézete;

• A3, ábra az 1. és 2. ábrák szerinti vetőgép vázlatos felülnézete;

• A 4. ábra a 3. ábrán jobb oldali nézet.

Amint az 1. ábrán látható, 1 vetőgépnek központi 2 gerendelye van, amely szabványos hárompont-felfüggesztéssel csatlakoztatható, pl. külön nem 15 ábrázolt erőgéphez, mégpedig a központi 2 gerendelyhez rögzített, két alsó 3 függesztökar és felső 4 függesztőkar révén. A jelen esetben a központi 2 gerendely belső terében két, kétoldalt kitolható 5 dugattyú rúddal rendelkező 6 menesztőegység, előnyösen hidraulikus munkahenger van elrendezve (ezek közül csak a jobboldali munkahenger 5 dugattyúrúdját szem20 léltettük az 1. és 2. ábrán).

Az 1 vetőgép a jelen esetben hatsoros, azaz 9 vetőegységként, azaz müvelőegységként hat db. vetőkocsival van felszerelve. A félreértések elkerülése végett a két belső vetőegységet 9A-val, a két külső vetöegységet 9Bvel, a két közbenső vetöegységet pedig 9C-vei jelöltük (1-3. ábrák). A 9A25 9C vetőegységek mindegyike egy-egy 10A, illetve 10B, illetve 10C csatlakozófejjel rendelkezik, ezek révén a 9A-9C vetőegységek 11 nyíllal jelölt menetirányára merőlegesen elmozdíthatóan vannak ágyazva (3. ábra) az 1 vetőgép szélességének változtatásához, de erre alább még részletesebben kitérünk.

I» ©

CM

A 2. ábra szerint az 5 dugattyúrúd 7 csapszegen keresztül 8 vonófülhöz kapcsolódik, amely a 2. ábrán a jobb szélső 10B csatlakozófejhez van rögzítve. A 2 gerendelybe épített 6 menesztőegység egyikét a 2. ábrán szaggatott vonallal jelöltük.

A központi 2 gerendelyhez kétoldalt 12 véglapok vannak rögzítve, amelyekhez a találmány szerint illesztett módon két, egymással párhuzamos és egymás fölött előírt távközzel elrendezett 13 főrúd kapcsolódik (4. ábra), ezek mint körkörös szelvényű vezetőrúdak a jelen kivitelnél a felső 4 függesztőkarban külön nem ábrázolt, oldható gyűrűvel vannak oldalirányú 10 elmozdulás ellen biztosítva.

A két közbenső 9C vetőegységnek a 10C csatlakozófejei és a két belső 9A vetőegységnek a 10A csatlakozó fejei is a hengeres 13 főrúdakra 14 perselyekben vannak axiálisan eltolhatóan felfűzve. A külső 9B vetőegységek 10B csatlakozófejeihez - a jelen esetben a csatlakozó fejjel egy egységet ké15 pezően - egy-egy hengeres 17 szárnyrúd egyik vége van rögzítve, amelyen a közbenső 9C vetőegységek 10C csatlakozófejeinek 18 perselyében axiálisan eltolhatóan vannak ágyazva (3. ábra). A 9A, és 9C vetőegységeknek a 10A, illetve 10C csatlakozófejei tehát a 13 főrudakon a 14 perselyeikben pontosan illesztve acxiálisan elcsúsztathatók. Hasonlóképpen pontosan il20 lesztve elcsúsztathatók a 16 szárnyrúdakon a közbenső 9C vetőegységek 10C csatlakozófejei a belső 10A csatlakozófejek 18 perselye révén (3. ábra).

A 10 csatlakozófejek mindegyike legalább egy, oldalsó helyzethatároló 17 rúddal van társítva. Ezek feladata, hogy az 1 vetőgép összecsukott szállítási helyzetében és a szétnyitott munkahelyzetében a 9 vetőegységek és a 25 velük társított, azaz velük együtt mozgatható 10 csatlakozófejek előírt helyzetét beállítsák, illetve határolják.

Az 1 vetőgépnek az 1-3. ábrák baloldali részén látható szállítási helyzetéből a munkahelyzetbe átállítása úgy történik, hogy a 6 menesztőegység, itt hidraulikus munkahenger működtetésével az 5 dugattyúrudat oldalirány30 ba kitoljuk, ezzel a 8 vonófül segítségével a munkahelyzeti pozícióba oldalig ©

p| irányban kitoljuk a 17 szárnyrudak végéhez mereven hozzákapcsolt külső 9B vetőegységeket a 10B csatlakozófejeik révén, miközben a helyzethatároló 17 rudakkal oldalirányba kihúzzuk munkahelyzetbe (tehát a helyzethatároló 17 rúdak ilyenkor menesztőelemekként szolgálnak) a belső és a 5 közbenső 9A, illetve 9C vetőegységeket is a 10A, illetve 10C kapcsolófejük segítségével (lásd 1-3. ábrák jobboldali fele).

Az 1 vetőgép szállítási, összecsukott helyzetbe történő átállítása értelem szerint a 6 menesztőegységek ellentétes értelmű működtetésével történik.

A találmány szerinti 1 vetőgépnél tehát a két belső 9A vetőegység 10A 10 csatlakozófejei és a két közbenső 9C vetőegység 10C csatlakozófejei is a központi 2 gerendelyre szerelt legalább két 13 főrúdon a 14 perselyekben illesztetten vannak ágyazva és axiálisan elmozdíthatok (1. ábra). A 10 csatlakozófejeknek a 13 förúdakon történő illesztett megvezetése a jelen találmány egyik lényeges jellemzője. A legalább két, hengeres 13 főrúd az 15 ábrázolt kivitelnél egymás fölött, egymástól előírt 19 távközzel van elrendezve, ennek mérete a jelen esetben 330 mm.

A szélső 9B vetőegységek 10B csatlakozó fejeinek illesztett 18 perselyekben történő keresztirányú elmozdulását viszont a találmány szerinti hengeres 17 szárnyrúdak biztosítják. A megvezetés itt is hasonló a 13 förúdakon 20 csúszó 10A és 10C csatlakozófejekéhez, azonban itt a megvezetés a közbenső 9C vetőegységek 10C csatlakozófejeinek és a belső 9A vetőegységek 10A csatlakozófejeinek a 18 perselyeiben történik (3. ábra). A konzolos 16 szárnyrúdak külső vége - amint azt fentebb már említettük- a külső 9B vetőegységeknek a 10B csatlakozófejéhez van rögzítve. A 16 szárnyrúdak 25 belső vége az 1 vetőgép összecsukott szállítási helyzetbe állításakor illesztetten és szabadon áthaladhat a belső és a közbenső 10A és 10C csatlakozófejek illesztett hengeres 18 perselyén (3. ábra baloldali fele).

A találmány szerinti legalább két hengeres 13 főrúd és a 16 szárnyrúdak ilyen sajátos elrendezésével érhető el az a meglepő műszaki többlethatás, 30 hogy a külső 9B vetőegységek 10B csatlakozófejeinek szállítási helyzetben mért szélessége kisebb lehet, mint a közbenső 9C vetőegységek 10C csatlakozófejeinek munkahelyzetben mért szélessége. Ezzel pedig az 1 vetőgép közúti szállítását jelentősen megkönnyítjük, ami komoly előny a gazdálkodó számára.

A 9 vetőegységek és a velük társított 10 csatlakozófejek pozícióját az 1 vetőgép munkahelyzetében valójában a menesztő és helyzethatároló 17 rudak határozzák meg. A menesztő és helyzethatároló 17 rudak az 1 vetőgép oldalirányú összecsukáskor szabad elmozdulást engednek a 10 csatlakozófejeknek, szétnyitáskor viszont a munkahelyzetnél tovább nem engedik 10 elmozdulni a 10 csatlakozófejeket. A belső menesztő és helyzethatároló 17 rúd egyik vége a központi 2 gerendelyben akad meg, a másik vége pedig a belső 10A csatlakozófejben. A középső helyzethatároló 17 rúd a belső és a közbenső 10A és 10C csatlakozófejek között, a szélső helyzethatároló 17 rúd viszont a közbenső és a külső 10C, illetve 10B csatlakozófejek között 15 maximalizálj a/határolj a a távolságot.

A menesztő és helyzethatároló 17 rudak javasolt soros kapcsolódása miatt a teljesen összecsukott munkagép a külső 10B csatlakozófejek segítségével kinyitható, mivel azok húzzák magukkal a közbenső és belső 10A, illetve 10C csatlakozófejeket, és azokkal együtt a 9A és 9C vetöegységeket. Ez a 20 menesztés itt a külső 10C csatlakozófejek és a központi 2 gerendely közé oldalanként beépített 6 menesztőegységek, a jelen esetben hidraulikus munkahengerek segítségével történik.

A találmány további jellemzője szerint a minimális szállítási szélesség elérése céljából a támasztó 15 kerekek előnyösen a közbenső 10C csatlako25 zófejekre vannak rögzítve, így azok az 1 vetőgép összecsukásakor, illetve szétnyitásakor keresztirányban szintén változtatják pozíciójukat.

Végül meglegyezzük, hogy a találmány bemutatott példakénti kiviteli alakja mellett sok más kiviteli-elrendezési változat és kombináció is elképzelhető az igényelt oltalmi körön belül.

& irt irt ft

HIVATKOZÁSI JELEK LISTÁJA:

- vetőgép

- központi gerendely

3 - alsó függesztőkar

- felső függesztőkar

- dugattyúrúd

- menesztőegység, pl. hidraulikus munkahenger

- csapszeg

8 - vonófül

- vetőegység, pl. vetőkocsi

9A - belső vetőegység

9B - külső vetőegység

9C - közbenső vetőegység

10 - csatlakozófej

10A - belső csatlakozófej

10B - külső csatlakozó fej

10C - közbenső csatlakozófej

- nyíl/a vetőgép menetiránya

12-véglap

- hengeres főrúd

- illesztett persely

- támasztó kerék

- hengeres szárnyrúd

17 - menesztő és helyzethatároló rúd

- illesztett persely

- távköz

Claims (3)

1. Vetőgép, főleg precíziós vetőgép, amely több vetőegységgel van ellátva, ezek a menetirányra keresztirányban egymás mellett vannak elrendezve, 5 ahol a belső vetőegységek az alapkereten, a külső vetőegységek viszont az alapkerethez képest a menetirányra keresztirányban a vetőgép szállítási helyzetéhez betolható, üzemi helyzetéhez viszont kihúzható karokon vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy az alapkeretnek legalább két, hengeres főrúdja (13) van, ezeken a belső és közbenső ve¹⁰ tőegységekkel (9A, 9C) egyesített csatlakozófejek (10A, 10C) illesztett perselyei (14) axiálisan eltolhatóan vannak elrendezve, továbbá a külső vetőegységekhez (9B) rögzített csatlakozófejekhez (10B) egyrészt a főrúddal (13) párhuzamos menesztőegység (6), főleg hidraulikus munkahenger kapcsolódik, másrészt a karként a külső csatlakozófejekhez 15 (10B) egy-egy, a főrúddal (13) párhuzamos hengeres szárnyrúd (16) egyik vége van rögzítve, amelynek másik végét a szomszédos csatlakozófejek (IOC, 10A) illesztett hengeres perselye (18) ágyazza, továbbá a szomszédos csatlakozófejek (10A-10C) közé - a vetőgép (1) szállítási és munka helyzetei közötti átállításhoz - menesztő és helyzethatároló ru20 dák (17) vannak építve.

2. Az 1. igénypont szerinti vetőgép, azzal jellemezve, hogy az alapkeret legalább két, hengeres főrúdja (13) egymástól távközzel (19) van elrendezve.

3. Az 1. igénypont szerinti vetőgép, azzal jellemezve, hogy a tá25 masztó kerekek (15) a közbenső csatlakozófejekhez (10C) vannak keresztirányban együttmozgathatóan rögzítve.