HU230132B1 - Kémény, valamint eljárás annak készítésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya kémény, különösen ipari kémény, amelynek füstgáz elvezetésére szolgáló csöve, valamint a kéményre ható terhelések felvételére szolgáló szerkezete van. A kéménynek az a lényege, hogy a füstgáz elvezetésére szolgáló cső (2) a saját súlyából adódó erő felvételére alkalmasan kialakított, korrózióálló szálerősítésű műanyagból van, és az oldalirányú és/vagy belengésekből származó terhelések felvételéhez egy, a füstgázelvezető belső csövet (2) távközzel (k) körülvevő acélcsővel rendelkezik. A találmány szerinti, a kémény készítésére szolgáló eljárás során egy-egy, a hozzá tartozó belső csőtagot (2a) tartalmazó külső csőtagot (1a) együttesen egy már terv szerinti helyén rögzített belső csőtagot (2b) és külső csőtagot (1b) tartalmazó egység fölé, ezzel pontosan egyvonalba eső helyzetbe emelünk. A felső cső-egység belső csőtagját (2a) az alsó cső-egységnek a tokjával (20) felfelé néző végébe illesztjük, miközben a felső cső-egység külső csőtagját (1a) a belső csőtagok (2a, 2b) tokos illeszkedési helyétől ahhoz hozzáférést lehetővé tévő távközzel (f) megtartjuk. Ezután a tokos illeszkedési kapcsolat hézagát (22) tömítéssel (23) előnyösen műgyantával kitöltjük; ezt követően pedig a felső külső csőtagot (1a) az alsó külső csőtagra (Ib) engedjük, és e csőtagok egymásra illeszkedő peremeit (39) csavarkapcsolatokkal (40) egymáshoz rögzítjük. Ezeket a műveleteket a kémény elkészültéig ismételjük.

Description

A találmány kéményre, különösen ipari kéményre vonatkozik, amelynek füstgázok elvezetésére szolgáló csöve, valamint a kéményre ható terhelések felvételére szolgáló szerkezete van. A találmány tárgyát képezi a kémény előállítására szolgáló eljárás is.

Az ipari kéményekkel kapcsolatos alapvető követelmény a füstgázok elvezetésén túlmenően egyrészt a korrózióállóság, másrészt a megfelelő mechanikai szilárdság biztosítása.

A régebben épített, fatüzelésű berendezésekhez csatlakozó kémények gyakorlatilag nem szenvedtek még korróziós károsodást, mert a kémény belső felületére lerakodott kormot/kátrányt le lehetett tisztítani vagy égetni, A korrózió még a széntüzelés bevezetésével sem jelent meg, mert a füstgázok 20001 meghaladó hőmérsékleten távoztak a kéményből, így kondenzáció nem jelentkezett, a korrózív anyagok gáz/gőz formája bán jutottak a füsttel a környezetbe.

A gáz- és olajtüzelés bevezetése azonban a kémények nagy részének súlyos korróziós károsításával járt, mivel a korszerű kazánokból a füstgáz 2öO^;5C alatti hőmérsékleteken távozik. Ez ugyan jelentős energiamegtakarítást· eredményez, azonban kondenzációval jár, igy a kémény belső felületére salétromsav, szénsav, sósav stb. csapódik ki. Ezek az anyagok a kémények belső felületét fedő habarcsréteget, sót, idővel a betont is tönkreteszik; a korrózió súlyos baleseteket okozhat.

A lakóházi kéményeknél a korrózió álfái okozott problémák az elmúlt néhány évtizedben világszerte elvan súlyossá váltak, hogy számos országban már új házak kéményeit is korrózióálló béléssel kellett, illetve kell ellátni, ami történhet rozsdamentes béléscső behelyezésével, kerámiai anyaggal történő burkolással, vagy a 218726 sz. magyar szabadalom tárgyát képező, Európában ekerjedten alkalmazott kompozit anyagú műanyag kéménvbélelési technológiával.

Az ipari kémények azonban általában meglehetősen magasak, nagv átmérőinek és vastag falúak, an vágok pedig túlnyomórészt tégla vagy beton. Az ilyen anyagú vastag kémény fa laknál ~ amelyek egyébként a rendkívül vastag falazatuk miatt a külső mechanikai hatásoknak rendkívül jól ellenállnak - a korróziós problémák később jelentkeztek, mint a lakóházaknál, azonban napjainkban már nagy számban kell felújítani az 50-100 éves ipari kéményeket, újakat pedig az említett klasszikus anyagokból már nem építenek.

Ismeretes olvan kéménv-íelúiítási technika, amely szerint

P..... ν' s y a beton vagy téglaanyagú kémény belsejét rozsdamentes acéllemezekkel bélelik, azonban ezzel a módszerrel nem sikerült tökéletesen elzárni a kémény falszerkezetét a füstgázoktól. Nagyszilárdságú szálakkal, pl. üvegszálakkal erősített műgyanta réteggel - a továbbiakban: kompozit anyagból készült réteggel ~ is megkísérelték az ilven kéménvek bélelését, ez a réteg azonban a hőtágulási együtthatók nagy különbsége miatt könnyen leválhat. Más megoldás szerint kompozit anyagból készült gyűrűk.kel bélelik a meglévő légi a/be tón kéményt, megfelelő tömörségű zárást azonban ezzel a megoldással sem lehet elérni.

{.} .......

Alap vetően a fenti okok miatt készítik a legtöbb esetben acéllemezből az új ipari kéményeket, amelyeknek azonban hátrányuk egyrészt a nem. megfelelő korrózíóálióság - még abban az esetben is, ha az alkalmazott anyag rozsdamentes acél - ; másrészt az, hogy az ilyen acéllemez kéményeket kívülről meg kell támasztani, \agv kábelekkel, illetve drótkötelekkel kikötni az oldalirányú erők, alapvetően szélerők felvétele, illetve kompenzálása céljából. Ezeknek a mechanikai igénybevételeknek a felvételére szolgáló, ni. rácsos szerkezetek azonban egyrészt költségesek, másrészt nagy a helyigényűk, így ipartelepeken a környezettől ilyen nagy területeket elvevő kemények építése gyakorlatilag nem lehetséges. Bár ismeretesek acélcső-kéményeknek az alaptesthez csavarokkal történő rögzítésére irányuló megoldások, a korrózió veszély ilyen kémények esetében is fennáll.

Az utóbbi időben előtérbe kerültek általában üvegszállal, s z. e n s z a 11 a 1 v a g y k e v 1 á r s z á 11 a 1 e r ő s; t e 11 m ti g y a n t á k b ő 1, a z a z kompoz!tokból készült ipari kémények, amelyek nagy előnye a korrózióállóság; ismeretes olyan kompozíf anyagú kémény, amelyen ötéves üzemeltetési idő után sem mutatkozott semmiféle elváltozás. Kívülről oldalirányú hajlító erőkkel szemben, az Ilyen kémények is külső megtámasztást, illetve kihorgonyzást igényelnek, például .három drótkötelet, illetve kábelt tartalmazó kihorgonyzó szerkezettel, amely drótkötelek alsó végei a földbe éoített acélrudakhoz vannak rögzítve.

k Ο Γ Γ Ο Ζ i Ö á11 ö S ά g ύ elvezetésére, és

Számos helyen azonban ilyen, a függőleges kéménycső lehorgonyzására, vagy külső megtámasztására szolgáló szerkezet számára nincs elég helv az adott alkalmazási területen.

A találmánnyal megoldandó feladat olyan kémény, elsősorban ipari, kémény szolgáltatása, amelynél kiváló wmpozit anyagú cső szolgái a füstgáz » teljes kémény olyan szerkezettel van kialakítva, amely anélkül képes a külső oldalirányú erőket, alapvetően a szélerőket, valamint földrengésből, ön lengés bői származható igénybevételeket felvenni, hogy ehhez bármiféle külső megtámasztó vagy lehorgonyzó szerkezetre, következésképpen a kémény 'környezetében helyfoglalásra, példáid ipari terület elvételére lenne szükség.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a v A ' Λ»?χ· füstgázokkal szemben nem megfelelő korróziőállóságú acélcső a talptartományában egy szilárd, előnyösen vasbeton alapzathoz csatlakoztatva külső, elsősorban .oldalirányú erők felvételére külső megtámasztás vagy drótköteíes kikötés nélkül önmagában is alkalmas; és a füstgáz korróziós hatásaival szemben tökéletesen ellenállóképes kompozit anyagú füstgáz elvezető cső az acéksövön belül, az acélcső belső felületéhez képest azzal koncentrikusan, öttől statikai szempontból független egységként helyezhető el, mentesítve ezáltal a belső kompozit csövet külső oldalirányú erőhatásoktól

A fenti felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan kéménnyel, különösen ipán kém én ni t kioltok meg, ame zezetésére szolgáló csöve, valamint a kéményre ható terhelések felvételére szolgáló szerkezete van, és amely kéményre az jellemző, hogy a füstgáz elvezetésére szolgáló cső a saját súlyából adódó erő felvételére alkalmasan kialakított,

OZlÖc szálerősítésű műanyagból, masszovsi kompozitból van, és az oldalirányú és/vagy belengésekből és/vagy pl. földrengésből származó terhelések felvételéhez egy, a füstgázéi vezető belső csövet távközzel körülvevő acélcsövei rendelkezik. A belső cső tehat, vagyis a nagy szilárdságú szálakkal erősített műgyanta kémén véső azaz kompoz! t nincs kitéve.

haji ítási igénybevételeknek lényegében csak a saját sálvából adódó függőleges terhelést, illetve erőt kell. felvennie, ami azért kedvező, mert bár a kompoz.it anyagoknak a szakítószilárdsága, eléri az acélokét, rugalmassági moduluszuk azonban az acélénál lényegesen kisebb. A kémé nyes övék mechanikai-statikai szempontból tehát egymástól különálló szerkezetek.

A kémény egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy előnyösen betonból vagy vasbetonból készült alapozása van, amelyhez a külső cső a talp része tartományában Hajlító Igény bevételek felvételére alkalmas módon rögzítve van, és amely alapozáson egy, a belső eső súlyát az alapozásra átadó szerkezet, előnyösen állvány helyezkedik eh Az alaptest tehát egyidejűleg szolgál az erőtanilag egymástól, független belső cső és külső cső, külön-külön történő alapozására.

Egy másik előnyös találmányi ismérvnek megfelelően a belső cső az alsó vége tartományában egy rögzítőszerkezettel rendelkezik, amelynek a belső eső egy megvastagított fairésze által alkotott vállrésze van, valamint ennek az alsó és felső végéhez illeszkedő gyűrűalakú tartó ka rimákat tartalmaz, amelyek csavarokkal vannak egymáshoz kapcsolva; és a rögzítösz-érkézét az alsó tartóka rimája révén van a belső cső sólyát az alapozásra átadó szerkezethez, például állványhoz csatlakoztatva, előnyösen azon felfektetve.

Evv további kiviteli példa szerint az acélanvagú,

Λ..·,·' ..... ..... A y _: ' célszerűen acéllemezből készült külső csőnek az alapozásban rögzített, célszerűen abba beépített, pl. bebetonozott lehorgonyzó tagja van, amelyhez a külső cső mereven van rögzítve; ebben az esetben előnyős, ha a lehorsonvzó tusnak rudakkal összefogott, kifelé nyúló alsó karimája és felső karimája van, és a külső cső a talprészén lévő gyűrű a lakú alsó karimájával van - célszerűen csavar ozással - a lehorgonyzó tagnak előnyösen az alapozás felső síkja tartományában elhelyezkedő felső karimájához rögzítve.

A kémény egy másik előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy a belső cső a külső oldalától radiálisán kifelé, a külső cső belső felületének a tartományáig nyúló távtartó, központosító rudakkal rendelkezik, amelyek a végükön a külső cső belső felületén elmozogni képes fejjel vannak ellátva; ebben az esetben célszerű, ha a rudak előnyösen a belső csőre kívülről ráteszi léssel rögzített, előnyösen acélanyagú gy űrűhöz, illetve pl. két fél-részből csavarozássai Összefeszített bilincshez vannak erősítve, és a külső végükön lévő fejük az alacsony súrlódási tényezőjű anyagból, például τη «anyagból, különösen polipropnenöői vagy poii amid bői van.

Λ kompozit belső csőnek az acél külső csővel koncentrikusan, másszóval egytengelyűén kell elhelyezkedni, vagyis a külső cső és a belső cső közötti gyűrűalakú résnek állandó, azonos szélességűnek keli lennie. E résméretet résszélességet - úgy kell megválasztani, hogy abban pi. egy karbantartó munkás, pl. egy kosárban fel-le mozgatható legyen, és így akár manuálisan, akár gépi eszközökkel időnként, pl. 8-10 évenként a belső felületeket át lehessen festeni. A. távtartó és központosító rudaknak kell biztosítaniuk a kéménycsövek függőleges helyzetét, egyben lehetővé kell tenniük ezek egymáshoz viszonyított függőleges elmozdulását, ami pk hőmérséklet különbségek révén következhet be.

Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően a g V ű r ű k h ö z r ö g z í t e t f r u d a k a z ο η o s ο 1 d a 11 á v ο 1 s á g o k b a n v a η n a k kiosztva, és a gyűrűk egymás felett, illetve alatt távközökkel helyezkednek el. A rudak száma és a gyűrűk közötti távolságok méretezéssel határozhatók meg; egy-egy gyűrű pl. hat rudat tartalmazhat, a gyűrűk közötti távolság pedig p é 1 d á u 1 3,0 m k Ö r ü i lehet.

Egy további kiviteli példa szerint a külső cső a felső vége tartományában lengéscsillapító szerkezettel van ellátva. Ez a szerkezet, amely tehát felveszi, illetve csillapítja az ö n len g é s b ő 1, f Ö kire n g é s b ő 1 s z á r m a z ó i g é n y b e v é t e leket, jelentősen növelheti a kémény mechanikai igénybevételekkel s z e m b e n i stabil! t á s a t.

A kémény egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy a belső eső egymáshoz fokos kapcsolatokkal csatlakoztatott cső tagokból van kialakítva, és a kapcsolatok hézagai célszerűen műgyanta tömítéssel vannak kitöltve. Az is előnyös lehet, ha az acél külső cső csötagokból vannak összeállítva, melyek gyuröalakú, kifelé nyúló., egymásra simuló, összecsava r özeit peremekkel va nna k egymáshoz csatlakoztatva,

A találmány szerinti eljárásra az jellemző, hogy egy-egy, a hozzá tartozó belső csőtagot tartalmazó külső csőtagot együttesen egy már terv szerinti helyén rögzített belső csőtagot és külső csőtagot tartalmazó egység fölé., ezzel pontosan egy vonalba eső helyzetbe emelünk; a felső csőegység belső csőtagját az alsó cső-egységnek a tokjával felfelé néző végébe illesztjük, miközben a felső cső-egység külső cső tagját a belső csőtagok tokos illeszkedési helyé

3Z hozzáférést lehetővé tévő táv közzel megtartjuk, majd a tokos illeszkedés! kapcsolat hézagát emnyosen tömítéssel műgyantával kitöltjük; ezt követően pedig a felső külső csőtagot az alsó külső csőtagra engedjük, és e csőtagok egymásra illeszkedő peremeit csavarkapcsolatokkal egymáshoz rögzítjük; és ezeket a műveleteket a kémény elkészültéig ismételjük. Ezzel a módszerrel a kémény gyorsan és gazdaságosan megépíthető.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a kémény egy előnyös kiviteli alakját és néhány szerkezeti részletmegoldását tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra a kémény egy kiviteli alakja eev részének a perspektivikus nézete, a külső cső egy falrészének az eltávolításával:

a 2. ábra a 3. ábrán a 4, ábrán >. ábrán a belső cső egy szakaszának a függőleges metszete;

metszetben tüntettük fel egy, a belső és külső cső között elhelyezkedő központosító és távtartó rudat; az 1. ábrán feltüntetett, a belső csőhöz tartozó rögzí tőszerkezet na gyobb méretarányban, részben oldalnézetben, részben metszetben látható;

a kémény felső végének egv lehetséges k i a 1 a k í t á s á t p e r s p e k t i v i k u s né z e t b e n szemléltetjük;

<$

6. ábrán a kémény alsó végén kialakított

1. e h o r g o nyzószerkezet láthat ó n a g y o b h méretétrányú perspektivkus nézetben; ábrákon a kémény-tagok összeszerelésének fontos eljárási lépéseit függőleges m e t s z e f b e n s z e m l é 1 te t j ü k;

a 8. ábra a külső cső-tagok csatlakoztatását nagyobb méretarány ű perspektivikus nézetben mutattuk be.

Amint az 1. ábrán látható kéménynek acélanyagú, célszerűen acéllemezből készült 1 külső csöve, és abban azzal koncentrikusan, attól oldalirányú k táv közzel elhelyezkedő, szálerősítésű műgyantából, vagyis kompoz.it anyagból (a továbbiakban: kompozif) készült 2 belső csöve van. Az '1 külső cső és a 2 belső cső közös hosszanti geometriai középtengelyét az '1. ábrán x hivatkozási betűvel jelöltük. Az 1 külső cső és a 2 belső cső között tehát k szélességű, körgyűrű alakú 3 rés van. Az 1 külső cső falvastagsága a kémény mindenkori átmérőiétől

Í.Z X j............

es magasságától fülig, a 3 esetben célszerű legalább szélességét azonban minden mm-re választani, mert ez

Amint cső tagokból lehetőséget biztosít pl. egy karbantartó vagy ellenőrző szakember számára, hogy a kémény hosszában a 3 résben fel-le mozogjon, az 1 ábrán látható, a 2 belső cső 2a, 2b van összeállítva, amelyek tömített 4 kapcsolatokkal vannak egymáshoz csatlakoztatva. Erre azért van szükség, mert az üzemben előregyártóit .kompozit 2a, 2b c s ő t a g o k h o s s z ű s á g á n a k szállítási és / v a g y g y á r t á s t e c h η ο 16 g i a i és/vagy beépítés-technikai tényezők határt szabnak. Míg a találmány szerinti kémények hosszúsága a 100,0 m-t is meghaladhatja, az egves 2a, 2b csőtagok célszerű beépítési hosszúsága pl. mintegy 12,0 - 18,0 m lehet. Amint a 2. ábrán is jól látható, a 2a, 2b csőtagok egyik - a beépítési helyzetben felső - végén kiszélesedő, m magasságú 20 tok van, míg a másik, a 2. ábrán az alsó vége 21 megvastagított résszel van ellátva, amelynek a külső d átmérője kisebb, mint az ugyancsak célszerűen legalább m magasságú 20 tok belső átmérője. így amikor a felső 2a csőtag alsó végét bevezetjük egy már elhelyezett 2b esőtag 20 tokjába, egy gyűrűalakú 22 hézag alakul ki a 20 tok és az alsó megvastagított rész között, amely a 2. ábra középső részén jól látható. A 2, ábra alsó részén feltűntetett tömített 4 kapcsolat (1. az 1. ábrát is) úgy alakul ki, hogy a 22 rést 23 tömítéssel, célszerűen műgyantával, különösen polimer gyantával töltjük ki.

Az acél 1 külső cső alsó végéhez kifelé nyúló gyürüalakú acél 16 perein van rögzítve, amelytől kiindulva felfelé nyúló, ha romszög alakú merevítő 17 hordák húzódnak, és függőié eres oldalukkal az 1 külső eső külső felületéhez, az alsó vízszintes oldalukkal pedig a 16 peremhez vannak rögzítve. A 17 hordák felső végét egy kisebb, kifelé nyúló acél 16a rögzítögyürü zárja le. Ez a kialakítás nagyobb méretarányban jól látható a 6. ábrán, azzal az eltéréssel, hogy itt feltüntettünk egy egészében 24 hivatkozási számmal jelölt lehorgonyzótagot is, amely az 1. ábrán 19 hivatkozási számmal jelölt alapozásban van beépítve, e kiviteli példa, esetében egy beton vagy vasbeton alaptestbe van bebetonozva. Ezt a 24 lehorgonyzótagot egy alsó gyürüalakú acél 25 karima, egy e felett a táv közzel húzódó felső acél gyürüalakú 26 karima, valamint ezeket összekötő 27 rudak képezik, amelyek alsó végükkel a 25 karimához vannak célszerűen hegesztéssel .rögzítve. A felső 26 karimához a 27 rudak felső menetes végükkel és 28 csavaranyákkal vannak rögzítve. A 24 lehorgonyzó tagot az. 1. ábrán feltüntetett 19 alapozásba úgy építjük be, hogy a felső 26 karima az alapozás felső síkjában helyezkedik el, és az említett 27 rudak felső menetes végei abból felfelé kinyúlnak. A 27 rudak ugyanis az 1 külső cső alsó 16 peremében kialakított (külön nem ábrázolt) csavarlyukak kiosztásának megfelelően vannak kiosztva, úgyhogy amikor az 1 külső csövet felülről felfüggesztve ráemelik a 19 alaptestre, a 27 rudakat és a csavarlyukakat, egy vonalba hozzák, és a mikor az 1 külső cső a '16 peremével az alaptest felületén feltámaszkodik, a 27 rudak felfelé kinyúló vegeire e. 28 csavaranyák ráhajtásával és menetes gleszitésévei az acél 1 külső cső a leírt lehorgonyzó rendszer .tévén mereven rögzítve van ez 1. ábrán látható lé alapozáshoz, ahol a 2S csavaranyak is jól látszanék. Ez a lehorgonyzó rendszer fükéíefes biztonsággal kénes felvenni a széherheiésbői, önlengésbői vagy akár földrengésből, adódó igény he vécéié kei és nyomótékokak és az alap restre átadni anélkül hogy ehhez bármiféle külső megtámasztás! (rácsos szerkezet), vagy drótkötelekkel, kábelekkel történő költséges és/vagy íerüfetigényü: kihorgony zásra fenne szükség. Á leírt csavarozás os kapcsolat lehetőséget nyújt az 1 külső cső vízszintes helyzetének szabályozására, pontos beállítására ís.

A 6, ábrán az ilyen kéményeknél szokásos létrát 28a, a védőkosarát pedig '29 hivatkozási számmal jelöltük (v.ö. az 5. ábrával).

Ha tehát a füstgázok korröziős hatásainak kifogástalanul Jenáin v'Trw't 2 befev v-snm az 1 k«iso ^o befeevtm. helyezzük el., az: mér a túlnyomórészt a szélerőből származható külső mechanikai igény bevételeknek nem lesz kitéve, erre tehát nem kell méretezni, illetve nem kell rn e g t. á m a s z t ó / k th o r gοn y ző se gé d s z e r k e z e te k h e z c s a í 1 a k o z ta t - n.i, csupán egyrészt biztosítani keli az I külső csövön balul stabil, centirozotí hely ze töt, másrészt az alsó vége tartománya bán á salát súlyából szármázó igénybevétefek felvételére alkalmasan kell kialakítani,

A 2 belső cső 1 külső csövön belüli, helyzetének n biztosításához az előbbihez rögzített, oldalirányba kinyőlö, célszerűen vízszintes kőzpontösltő és távtartó h rudak vannak előirányozva, amelyek a belső végükkel egy, a 2 belső cső külső öleteken rögzített 5 gyűrűhöz vannak mereven osatfekoztatva, a külső végükön pedig egy kis súrlódási tényezőjű anyagból, pb ilyen tufejdonságú polimer műanyágbói, így pohpropilénhöl vagy poliamidből készük támasztő-csúszö 7 fej van, amely adott esetben az 1 külső esc bv -o -mumter lamas-ktJik ie> m ezon '>v.\r;n ueu as esetén fekte el tűd mozogni, Áz 1, ábra szerinti kiviteli példa esetében: egy-egy 5 gyűrű hat-hat ilyen 6 rudat tartalmaz, amelyek egymástól azonos. oldal-távolságokban varrnak kiosztva. A 2 belső csövön ily 5 gyűrűk, illetve rud-csoportok egymástól 3,0 - 4,0 m-es függőleges távközökkel lehetnek elrendezve. A 6 rudak tehát lényegében a 3 rés teljes k széles ség éré (k « célszerűen legalább 7 fel mm) kiterjednek; célszerű legfeljebb néhány mznfe kitevő b szélességű 7a rést hagyni az 1 külső cső és a 7 fej íelütete között, amely égy 7b hüvelybe illeszkedve 7c rögzitőetemekkei,: például t .-a\ urtai/-szegeccsel lehet az előnyösen acélanyagú 6 rjdakhoz csatlakoztatva. A ö rudak belső vége egy, az 5 gyűrűtől kifelé nyúló Se hüvelyben lehet befogva.. Az 5 gyűrű acélanyagú, és pl. rá van feszítve a 2 belső esőre úgy, hegy az 5 gsurút két tekémből m.tueg'' mi.rumként ellnek .v—/n c.meh eke t fűtekké’ e« csavarokkal em máshoz, es ec'> feműteg a 2 belső csűre feszítenek, Az: 5 a hüvelyek hegesztessél varrnak az 5 gyűrűkhöz rögzítve.

A 4. ábrán nagyobb méretarányú, fele részben függőleges metszetben, fele részben pedig oldalnézetben tüntettük fel az 1. ábrán egészében 8 hivatkozási számmal jelölt,, a kompozit 2 belső csőhöz fertőző rögzltőszerkezetet, amely .maga a 15 alapozás felső síkjára állított, adott esetben azon lehorgonvzott '13 állványon van rögzítve, illetve amelyen a 2 belső cső adott esetben csak fel támaszkod hat. A. 2 belső cső tehát nincs az 1 külső csőhöz rögzítve, hanem a 8 rögzítőszerkezet és a 13 állvány közvetítésével a 19 alapozáson támaszkodik fel, az 1 külső csőnek semmiféle függőleges terhelést nem ad át.

A 2 belső csőhöz alul egy íves 14 csőtag van a 15 kapcsolattal csatlakoztatva, amelyet célszerűen egymáshoz csavarozott karimák képeznek, és amely íves 14 cső tag az 1 külső csőben kialakított la nyíláson át van kivezetve és csatlakoztatva az adott, a kéményhez tartozó üzem csőhálózatához. A 2 belső eső alsó tartományában, de az íves '14 csőtag felett elhelyezkedő 8 rögzítöszerkezet hordja a függőleges 2 belső cső teljes súlyát. Amint különösen a 4. ábrán jól látható, a 8 rögzítőszerkezet részét képezi a kompozit 2 belső cső M magasságú megvastagított, méretezett Di átmérőjű 11 vált-része - a többlet-falvastagságot c hivatkozási betűvel jelöltük - ; a 9 és 10 tartógyűrűk, valamint ezeket a 11 váll-részre rögzítő 12 csavarok, amelyek csavarszárát 12a, az alul és felül arra felhajtott csavaranyákat pedig 12b hivatkozási számmal jelöltük. Az alsó 10 tartőgy űrű támaszkodik fel az 1. ábrán egészében 13 hivatkozási számmal jelölt állványon, amelynek a 4. ábrán csuk azt. a részét tüntettük fel, amelyen az alsó 10 tartó gyűrű, és ennek köz veti lésével a teljes 2 belső cső fel támaszkodik. E kiviteli példa esetében a 9 felső gyűrű L- szelvényű hajlított acél rúd, míg az alsó 10 tar tőr odút a számival kifelé álló acél j-profil képezi, amely a függőleges 10a bordájával simul a 2 belső cső 11 váil-részének a külső felületére, és az alsó 10a szárával támaszkodik fel a 13 á 11 van von. A 8 r őszi tőszer kezet naev biztonsággal hordja a 2 belső cső súlyát, és adja át azt a 13 állványon keresztül a 19 alapozásnak. A 2 belső csövet a fent leírtak szerint oldalirányú igénybevételekre nem kell méretezni.

Az 5. ábrán a találmány szerinti kémény felső végrészének a kialakítása látható, ezen az ábrán a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük,

Λ z	5. ábrán í	a kémény felső végének
tüntettük	fel nagyol	ab méretarányban. Az 5.
látható, h	ogv a 2 bel	ső cső e távközzel, amely
m lehet,	túlnyúlik	az 1 külső cső felső

acéllemezből készült 30 fedéllel, van lezárva, amely az 1 külső csőhöz van rögzítve, és értelemszerűen az 1. ábrán bejelölt 3 rést takarja le, A 30 ledéi felett a 2 belső cső egy 31 gyűrűalakú peremmel van ellátva, amely meggátolja, hogy az esővíz ebbe a tartományba befollyék, Az 1. ábrán már bemutatott 29 védőkosaras 28a létra fel van vezetve a kémény felső vége tartományáig. Az 1 külső cső felső vége tartományát egy (nem ábrázolt) járófelület felett elhelyezkedő 34 védőkosár veszi körül, amely 32 konzolokon támaszkodik fel, és amelynek köralakú oldalsó rüdjai és oszlopai vannak, és alul egy 33 abronccsal van merevítve. Az említett járófelület alatt egy egészében 35 hivatkozási számmal jelölt, egyébként önmagában ismert, elsősorban a szél terhelések felvételéhez és a kifáradás gátlásához előirányzott 35 lengéscsillapító szerkezet van beépítve, amely fontos része a találmány szerinti hibrid kéménynek. Ez egy két részből álló tárcsaalakű tartály, amely a belső végükkel, az acél 1 külső tartályhoz rögzített 36 konzolokon nyugszik. A tartály derékszögű négyszögkeresztmetszetű, és fagyálló folyadékkal van megtöltve. Az inerciájának köszönhetően ez a 35, illetve ennek csillapító hatása megfelelő biztonságot nyúlt a szél tér bélésből származó haji kőnyomaté kokkal, és a saját frekvenciából adódó veszélyes rezgésekkel szemben, és nagymértékben tényezője annak, hogy a teljes kémény önhordó.

A találmány szerinti kémény összeszerelési módját a 7a7 c. és a 8. ábrákon keresztül, valamint a 2a. ábrára is hivatkozva - ismertetjük, ahol a már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. A 7a. ábra szerinti fázisban az acél 1 külső cső felső la csötagját a belsejében a '36, 37 bordákkal - bordapárokkal - befüggesztett 2a belső -csőtaggal egvütt daruval koncentrikusan a korábban már elhelyezett lb, 2b csőtagok fölé emeljük, majd lefelé bocsátjuk mindaddig, amíg a felső 2a belső csőtag alsó 21 megvastagított végrésze az alsó 2b cső tag 20 tokjába nem illeszkedik, amint a 7b, ábrán jól látható. Ekkor az la, lb esőtagok kifelé nyúló 38 peremei között még jól láthatóan akkora f magasságú hézag van, hogv a 20 tok és 2.1 megvastagított rész közötti, a 2. ábrán 22 hivatkozási számmal jelölt rés 23 tömítőanyaggal, célszerűen polimer gyantával tölthető ki. A 7c. ábra szerinti lépésben az la külső csötagot tovább engedjük lefelé, amíg az acél la, lb cső tagok 38 peremei egymáson fel nem fekszenek, amikor is az e 38 peremekben, kialakított csavar lyukak egy vonalba kerülnek, és az azokon átvezetett csavarok meghúzásával szilárd 40 csavarkapcsolatok alakíthatók ki. A 38 peremek, és ezek mentén az 1 külső cső fala 39 bordákkal van merevítve, a min. t ez a 8. ábra szerinti nagyobb méretarányú rajzon is jól látható, ahol egy 40 csavarkapcsolatot pontvonallal érzékeltettünk.

Példaként közöljük egy lehetséges találmány szerinti kémény moréiéit;

	k é m é n v m a g a s s á. g	85 m
-	konipoz.it. belső cső belső átmérője	1000 mm
	b e 1 s ő c s ö f a 1 v a s t a g s á g a	35-15 mm
	(felfelé haladva csökkenő)
-	acél külső cső belső átmérője	2600 mm
	falvastagsága	'18-8 mm
	(f e 1 f e 1 é h a .1 a d v a c s ö k k e n)

távtartó rudak száma egy-egy gyűrűn 6 db gyűrűk száma 26 db

A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a találmány szerinti kémény tökéletesen és tartósan, gyakorlatilag korlátlanul hosszú időtartamon át ellenáll a füstgázok, alapvetően az azokban lévő salétromsav, szénsav, sósav és más káros anyagok korróziós hatásának, ugyanakkor kifogástalanul képes minden., elsősorban széllökésekből adódó oldalirányú igénybevételeknek, vagy belengések, földrengés stb. által okozott erőhatások felvételére, emellett magának a keménynek a minimális helyigényén kívül ninc^ szüksége nagyobb, pl. értékes ipari területek igénybe vételére az ilyen kéményeknél szokásos külső rácsos tartószerkezet vágykábeles kihorgonyző szerkezet elmaradása miatt. A találmány szerinti kémény minimális alapozást igényel. További előnyt jelent, hogy a kémény összeszerelése igen rövid idő alatt, minimális élőmunka-ráfordítással végrehajtható. A fenti tényezőkből következően a találmány szerinti kémény létesítése kieme 1 kedően sazdasáeos.

o o

A találmány természetesen nem korlátozódik a kémény fentiekben részletesen ismertetett kiviteli alakjára és az eljárás leirt és ábrázolt foganatosítás! módjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül többféle módon megvalósítható.

Szabadalmi igényj

Claims (13)

1. '1. Kémény, különösen ipari kémény, amelynek füstgáz elvezetése re szolgáló csöve, valamint a kéményre ható terhelések felvételére szolgáló szerkezete van, azzal jellemezve, hogy a füstgáz elvezetésére szolgáló cső (2) a saját súlyából adódó erő felvételére alkalmasan kialakított, korrózióálló szálerősítésű műanyagból van, és az oldalirányú és/vagy belengésekbői származó terhelések felvételéhez egy, a füstgázéi vezető belső csövet (2) távközzel (k) körülvevő acé 1 csővel rendeIkez i k.
2. 2. Az 1, igénypont szerinti kémény, azzal jellemezve, hogy előnyösen betonból vagy vasbetonból készült alapozása (19) van, amelyhez a külső cső (2) a talprésze tartományában hajlítónyomaték felvételére alkalmas módon rögzítve van, és amely alapozáson egy, a belső eső (2) súlyát az alapozásra átadó szerkezet, előnyösen állvány (13) helyezkedik el.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kémény, azzal jellemezve, hogy a belső cső (2) az alsó vége tartományában egy rögzítőszerkezettel (8) rendelkezik, amelynek a belső cső egy megvastagított falrésze által alkotott vállrésze {11} van, valamint ennek az alsó és felső végéhez illeszkedő gyürüalakú tartókarimákat (9, 10) tartalmaz, amelyek csavarokkal (12) vannak egymáshoz, kapcsolva; és a rögzítő szer kezet (8) az alsó tartókarimája (10) révén van a belső cső (2) súlyát az alapozásra (19) átadó szerkezethez, például állványhoz (13) csatlakoztatva, előnyösen azon felfektetve.
4. 4. Az 1-3, igénypontok bármelyike szerinti kémény, azzal jellemezve, hogy az acél külső csőnek (1) az alapozásban (19) rögzdcít, célszerűen abba beépített, pl, bebetonozott lehorgonyzó tagja (24) van, amelyhez a külső cső (1) mereven van rögzítve,
5. 5. A 4, igénypont szerinti kémény, azzal jellemezve, hogy a lehorgonyzó tagnak (24) rudakkal összefogott, kifelé nyúló alsó karimája (25) és felső 'karimája (.26) van, és a külső cső (1) a talp részén lévő gyűrüalakü alsó karimájával (16) van célszerűen csavarozással - a lehorgonyzó tagnak (24) előnyösen az alapozás (19) felső síkja tartományában e 1 b e 1 y e z k e d ő f e 1 s ö k a r i m á j á h o z (26) r ö g z í t v e.
6. 6. Az '1-5. igénypontok bármelyike szerinti kémény, azzal jellemezve, hogy a belső cső (2) a külső oldalától radiálisán kifelé, a külső cső (1) belső felületének a tartományáig nyúló távtartó, központosító rudakkal (6) rendelkezik, amelyek a külső végükön a külső cső (1.) belső felületén elmozogni képes fejjel (7) vannak ellátva.
7. 7. A 6. igénypont szerinti kémény, azzal jellemezve, hogy a rudak (6) előnyösen a belső csőre (2) kívülről ráfeszítéssel rögzített, előnyösen acélanyagú gyűrűhöz (5), illetve pl. két fél-részből csavarozással összefeszített bilincshez vannak erősítve., és a fejük (7) az alacsony súrlódási tényezőjű anyagból, például műanyagból, különösen polipropilénből vagy poba midből van.
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti kémény, azzal jellemezve, hogv a gyűrűkhöz. (5) rögzített rudak (6) azonos oldaltávolságokban vannak kiosztva, és a gyűrűk (5) egymás felett, illetve alatt távközökkel helyezkednek el.

   ^Cf. Az '1-8. Igénypontok bármelyike szerinti kémény, azzal jellemezve, hogy a külső cső (1) a felső vége tartományában lengéscsillapító szerkezettel (35) van ellátva.
9. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti kémény, azzal jellemezve, hogy a külső cső (1) és az ennek vége fölé nyúló belső cső (2b nyitható-zárható fedéllel (20) van lezárva.
10. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti kemény, azzal jellemezve, hogy a a belső cső (2) és/vagy külső cső (1) karimái (9, 1.0; 16. 26; 15; 38) .merevítő bordák (17; 39) révén vannak a csőfalhoz csatlakoztatva.
11. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti kémény, azzal jellemezve, hogy a belső cső (2) egymáshoz tokos (20) kapcsolatokkal csatlakoztatott csőtagokból (2a, 2b) van kialakítva, és a kapcsolatok (4) hézagai (22) célszerűen műgyanta tömítéssel (2.3) vannak kitöltve.
12. 13. A z 1-12. i g é n y p ο n t. o k b á r m e 1 y í k e s z e r i n t i k é m é n y, azzal jellemezve, hogy az acél külső cső (1) csőtagokból vannak összeállítva, melyek gyürüalakú, kifelé nyúló, egymásra simuló, ős sze csavaró zott peremekkel (38) vannak e g y m á s h o z c sáli a k ο z 1 a t v a.
13. 14. Eljárás az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti kémény készítésére, azzal jellemezve, hogy egy-egy, a hozzá tartozó belső csőtagot (2a) tartalmazó külső csötagot (la) együttesen egy már terv szerinti helyén rögzített belső csötagot (2b) és külső csötagot (3 b) tartalmazó egység fölé, ezzel pontosan egy vonalba eső helyzetbe emelünk; a felső csőegység belső csőtagját (2a) az alsó cső-egységnek a tokjával (20) felfelé néző végébe illesztjük, miközben a felső cső-egy ség külső csőtagját (la) a belső cső tagok (2 a, 2b) tokos illeszkedési helyétől ahhoz hozzáférést lehetővé tévő távközzel (Y) megtartjuk, majd a tokos illeszkedési kapcsolat hézagát (22) tömítéssel (23) előnyösen műgyantával kitöltjük; ezt követően pedig a felső .külső cső tagot (la) az alsó külső cső tagra (1b) engedjük, és e cső tagok egymásra illeszkedő peremeit (39) csavarkapcsolatokkal (40) egymáshoz rögzítjük; és ezeket a műveleteket a kémény elkészültéig ismételjük.