HU229696B1 - Method and apparatus for editing recorded programs - Google Patents

Description

Eljárás és készülék rögzített programok szerkesztésére

A találmány tárgyé szerkesztő készülék és eljárás FAT (fiié allooatlon table, fájl allokációs táblázat) rendszerű felhasználói memóriakártyában rögzített fájlok szerkesztésére, például szétválasztására és összetűzésére.

Az EEPROM (Eíectronically Erasable Programmable ROM) olyan elektronikusan újraírható memória, amely nagy területet igényei, mivel minden bitet két tranzisztor rögzít. Ezért az EEPRÖM beilleszthetősége korlátozott. Ennek a problémának a megoldására fejlesztették ki a fíash memóriát, amely teljes bit eltávolító (all-bit-erase) rendszert alkalmazva lehetővé teszi egy bit egy tranzisztorral való tárolását. A flash memóriát a hagyományos tároló közegek, mint például a mágnes lemez és az optikai lemez utódjának tekinthetjük.

A flash memóriát tartalmazó memória kártya ugyancsak Ismert. A memória kártya könnyen Összeköthető egy készülékkel és könnyen elválasztható attól. Létrehozható egy digitális hang rögzítő/lejátszó berendezés., amely memória kártyát használ a hagyományos CD (a Compact Disk védjegye) vagy az MD (a Mini Disk védjeA hagyományos személyi számítógépeknél használt fájlkezelő rendszer a FÁT (FAT fiié allöcation table). A FAT rendszerben, amikor egy bizonyos fájlt meghatározunk, az előre meghatározott paramétereket egymást követően kapcsoljuk fájlhoz.

Ezért a faji (szektor, kSaszter vagy hasonló) áll. A kezelő egységnek megfelelő adatokat a FATnek nevezett táblázatba írják. A FAT fájlrendszerben a fájlstruktúra könnyedén kialakítható tekintet nélkül a tároló közeg fizikai tulajdonságaira. Ezért a FAT fájlrendszer ugyanúgy alkalmazható merevlemeznél, hajlékony (floppy) lemeznél és magnetooptikaí lemeznél. A fent említett memória kártyánál Is a FAT fájlrendszert használják.

Az audio felvételt tartalmazó CD, azonban egyáltalán nem alkalmazza a FAT rendszert. Az MD területén, amelyre audio felvétel rögzíthető és róla visszajátszható, a zene programokat tínk-P-nek nevezett módosított FAT rendszer alkalmazásával szerkesztik és rögzítik. Ezért maga a rendszer kis teljesítményű CPU-val vezérelhető, Azonban az Ilyen rendszer alkalmazásakor nem lehetséges az adatcsere egy személyi számítógéppel. Ezért az MO rendszert önálló AV rendszernek fejlesztették ki.

Az MD~ben alkalmazott Llnk-P rendszert egy P-OFA (Pointer fór Defectíve Area, mutató hibás területhez), egy P-Empty (Pointer fór Empty siet, mutató üres cellához) terület, egy P-PRA (Pointer tor Freely Area, mutató szabad területhez) és PTNÖ1 ,„P-TNO255 alkotja, A P-DFA a hely azon legfelső helyét jelenti, amely az MD hibás területeiről tartalmaz információt A P-Empty terület a hely használtsági állapotát jellemzi, A P-FRA a hely azon legfelső helyét jelenti, amelyet az írható terület kezelésére használják, A P-TNöl, PTN02,P-THO255 az egyéni zenei programokra vonatkozó helyek kezdő helyét jelenti.

A következőkben a 42A-42E ábrákkal kapcsolatosan a tároló közegen szétszórt írható területeket folyamatosan kereső eljárást részletezzük az P-FRA terület alkalmazásával. Amint az a 42A-42E ábrán látható, az FRA értéke 03h. Ebben az esetben, amint a 42A ábra mutatja, a 03h helyhez férünk hozzá, A 03h helyen rögzített kezdőcím és végeim a lemez egy területének kezdőcímét és végeimét jelöli, Amint a 42A ábra mutatja a 03b helyen rögzített csatoló Információ azt jelenti, hogy a következő hely címe 18h, Ezért, amint a 428 ábrán látható, a 18h helyhez férünk hozzá, A 18 b helyen rögzített csatoló információ azt jelenti, hogy a következő hely elme 1Fh. Hasonlóan, amint a 42C ábrán látható, az 1Fh helyhez férünk hozzá, Amint a 42D ábra mutatja, az 1 Fh helyen rögzített csatoló információnak megfelelően a 28h helyhez férünk hozzá. Amint a 42E ábra mutatja a 2Bh helyen rögzített csatoló információnak megfelelően az E3h helyhez férünk hozzá. Ilyen módszerrel a csatoló Információt addig követjük, amíg nullát (ÖOh) nem érzékelünk csatoló információként, Ekképp az MD-en szétszórt írható területek elmeit egymás után azonosítjuk, Választhatóan egy optikai olvasófej vezérlésével és ezeknek a címeknek az egymást kővető elérésével, a memóriában szétszórt írható területek elérhetőek. Hasonlóan a memóriában szétszórt hibás területek egymást követően elérhetőek a P-DFA vagy a P-TnoN alapján.

A Mini-Disk-bez használt Llnk-P rendszerrel zenei programok szerkesztő eljárása, mint például az szétválasztó eljárás és az összekapcsoló eljárás, könnyen megvalósítható, Habár a zenei programok a hagyományos optikai lemezzel is szerkesztbetőek, a hagyományos nem felejtő memóriával a fájlok nem szerkeszíhetőek.

Ahogyan a Línk-P rendszert alkalmazó szerkesztő eljárással úgy a FAT szerkesztésével is végrehajtható a zenei programok szétválasztó eljárása és összekapcsoló eljárása, Azonban ha a FAT tönkremegy, a szerkesztő eljárás nem valósítható meg. Továbbá amikor egy fájlt már megszerkesztettünk, nem férünk hozzá. Különösen, ha adatokat újraírunk a flash memória ugyanazon blokk helyén, akkor azok a blokk részek tönkremennek. Az Ilyen problémák elkerülésére, az adatokat úgy tároljuk, hogy azokat nem ismételten rögzítjük ugyanabba a blokkba. Azonban ezzel az eljárással, amikor a flash memóriában tárolt adatokat ismételten szerkesztjük, meghibásodott blokkok jelennek meg. Ha a FAT információ kezelésére használt blokk tönkremegy, akkor a szerkesztő eljárás nem hajtható végre. Továbbá a szerkesztett fájlhoz nem lehet hozzáférni.

A találmány tárgya olyan szerkesztő eljárás és szerkesztő berendezés biztosítása, amely a nem felejtő memóriában minden adatfájl kezdetéhez egy jellemző tulajdonság (attribútum) fájt rendel és a memóriában szétszórt részeket kezeli az attribútum fájllal, lehetővé téve a szerkesztő eljárás végrehajtásét még sérült FAT terület esetén is.

A találmány első változata egy szerkesztő készülék a nem felejtő memőriában rögzített adatfájlok szerkesztésére, ahol a nem felejtő memória adat területtel rendelkezik a meghatározott hosszúságú blokkokban rögzített adatfájlok, valamint az adatfájlokhoz kapcsolódó attribútum fájlok rögzítésére, továbbá egy kezelő területtel rendelkezik az adatterületen rögzített adatfájlokat kezelő kezelési adatok rögzítésére A szerkesztő készülék kiválasztó eszközt Is tartalmaz az adat területen rögzített két összekapcsolandó adatfájl kiválasztására, valamint szétválasztó eszközt tartalmaz a két kiválasztott adatfájl hátsó oldali adatfájljáról az attribútum fájl eltávolítására, és szerkesztő eszközt tartalmaz a kezelési területen rögzített kezelési adatok szerkesztésére, a két kiválasztott adatfájl logikai összekapcsolása érdekében és a két kiválasztott adatfájl elülső oldali adatfájljához kapcsolódé attribútum fájl szerkesztésére. Továbbá tartalmaz rögzítő eszközt a szerkesztő eszköz által szerkesztett kezelési adatok rögzítésére a kezelési területen és az adatfájl elülső oldalához kapcsolt attribútum fájl rögzítésére az adat területen.

A találmány második változata egy szerkesztő készülék a nem felejtő memóriában rögzített adatfájlok szerkesztésére, ahol a nem felejtő memória adat területtel rendelkezik a meghatározott hosszúságú blokkokban tárolt adatfájlök és azokhoz tar toző attribútum fájtok rögzítésére, továbbá egy kezelő területtel rendelkezik az adatterületen rögzített adatfájlokat kezelő kezelési adatok rögzítésére. A szerkesztő készülék kiválasztó eszközt is tartalmaz egy bizonyos az adat területen rögzített adatfájl szétválasztási pontjának kiválasztására, valamint szerkesztő eszközt tartalmaz a kezelési adatok és a szétválasztási pontot tartalmazó adatfájlhoz tartozó eredeti attribútum fájl szerkesztésére a szétválasztási pontnak megfelelően. Ezenkívül létrehozó eszközt is tartalmaz egy új attribútum fájl létrehozásához, és egy különálló adatfájl megjelöléséhez a szétválasztási pont hátuisó oldalán. Továbbá tartalmaz rögzítő eszközt a szerkesztő eszköz által szerkesztett kezelő adatok rögzítésére a kezelési területen és a szerkesztett eredeti attribútum fájl rögzítésére az adat területen,

A találmány harmadik változata szerkesztő eljárás nem felejtő memóriában rögzített adatfájlok szerkesztésére, amelynek során kiválasztunk két összekapcsolandó adatfájlt; leválasztjuk a két kiválasztott adatfájl hátsó oldali adatfájljáról a hátsó oldali a attribútum fájlt; szerkesztjük a kezelési területen rögzített kezelési adatokat a kiválasztott két adat fájl logikai összekapcsolásához; a két kiválasztott adatfájl hátsó oldali adat fájljának megfelelően szerkesztjük az elülső attribútum fájlt; és a szerkesztett kezelési adatokat rögzítjük a kezelési területen; és a szerkesztett elülső attribútum fájlt rögzítjük az adat területen.

A találmány negyedik változata szerkesztő eljárás nem felejtő memóriában rögzített adatfájlok szerkesztésére, amelynek során beállítjuk az adat területen rögzített adatfájl szétválasztási pontját; szerkesztjük kezelési adatokat és a szétválasztási pontot tartalmazó adatfájlhoz tartozó eredeti attribútum fájlt a szétválasztási pontnak megfelelően; létrehozunk egy új; attribútum fájlt egy különálló adatfájl megjelöléséhez a szétválasztási pont hátuisó oldalán; rögzítjük a szerkesztett kezelési adatokat a kezelési területen; és rögzítjük a szerkesztett eredeti attribútum fájlt az adat területen.

A találmányt a továbbiakban a mellékeit rajzon bemutatott kiviteli példák alapján ismertetjük részletesebben, ahol

Az 1. ábra a találmány szerinti nem felejtő memória kártyát alkalmazó digitális audio felvevö/lejátsző készülék szerkezetét bemutató blokkvázlat.

A 2. ábra a találmány szerinti 30 DSP belső szerkezetét bemutató blokkvázlat,

A 3, ábra a találmány szerinti 40 memória kártya belső szerkezetét bemutató blokkvázlat.

A 4. ábra a találmány szerinti memória kártya, mint tároló közeg fájlkezelő szerkezetét vázlatosan bemutató ábra.

Az 5. ábra a találmány szerinti 40 memória kártya 42 flash memóriájában az adatok fizikai szerkezetét vázlatosan bemutató ábra,

A 6·, ábra a találmány szerinti 40 memória kártya adatszerkezete.

A 7. ábra a 40 memória kártya fájlszerkezetének hierarchiáját bemutató vázlatos rajz.

A 8. ábra a 40 memória kártyában tárolt alkönyvtár, a PBLIST.MSF lejátszás kezelő fájl adat forrását bemutató vázlatos ábra.

A 9. ábra azt az adatszerkezetet bemutató vázlatos ábra, amikor egy ATRAC3 adatfájlt előre meghatározott egység hosszúságú blokkokra osztunk fel és azokhoz attribútum fájlokat kapcsolunk.

A IGA ábra a fájlszerkezetet bemutató vázlatos ábra, mielőtt két fájlt az őszszekapcsoió eljárással szerkesztettünk.

A TOB ábra a fájlszerkezetet bemutató vázlatos ábra, miután két fájlt az őszA 10C ábra a fájlszerkezetet bemutató vázlatos ábra, miután egy fájlt az elválasztó eljárással szerkesztettünk.

AH. ábra a PBLIST lejátszás kezelő fájl adatszerkezetét bemutató vázlatos

A 12A ábra a PBLIST lejátszás kezelő fájl fejléc részének adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A 12B ábra a PBLIST lejátszás kezelő fájl fő adatrészének adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra,

A 12C ábra a PBLIST lejátszás kezelő fájl járulékos információs adatrészének adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra,

A 13, ábra a járulékos információs adatrész típusait és azok kód értékeit bemutató táblázat.

A 14, ábra a járulékos információs adatrész típusait és azok kód értékeit bemutató táblázat.

A TS. ábra a járulékos Információs adafrész típusait és azok kőd értekeit bemutató táblázat.

A I GA ábra a járulékos információs adatrész adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A TGB ábra az előadó nevét tartalmazó járulékos Információ adatrésznek az adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A í 6C ábra a szerzői jog kódot tartalmazó járulékos információ adatrésznek az adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A 18D ábra a dáfumZidöpont információt tartalmazó járulékos információs adat résznek az adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A 18E ábra a lejátszási naplót tartalmazó járulékos Információs adatrésznek az adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra,

A 17. ábra az ATRAC3 adatfájl részletes adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A 18. ábra az ATRAC3 adatfájlt létrehozó attribútum fejléc felső részének adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A 19. ábra az ATRAC3 adatfájlt létrehozó attribútum fejléc középső részének adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A 20, ábra táblázat, amely e felvételi módokkal, felvétek idővel, stb. függ őszsze.

A 21. ábra a másolás vezérlési állapotokat bemutató táblázat.

A 22. ábra az ATRAC3 adatfájlt létrehozó attribútum fejléc alsó részének adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra

A 23. ábra az ATRAC3 adatfájl adatblokkjának fejlécének adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A 24A-24C ábrák a találmány szerinti helyreállító eljárást bemutató folyamatábrák, amelynél a FAT terület meesérülf,

Á 25. ábra a találmány második kiviteli alakjának megfelelő 40 memőria kártya fájlszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A 25. ábra a TRKLIST.lVfSF sáv információ kezelő fájl és az ASDnnnnn.MSA ATRAC3 adatfájl közötti kapcsolatot bemutató vázlatos ábra.

A 27. ábra a TRKLIST.MSF sáv információ kezelő fájl részletes adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra,

A 28. ábra az elnevezést kezelő NAME1 részletes adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A 29. ábra az elnevezést kezelő N.AME2 részletes adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra.

A 30. ábra az ASDnnnnn.MSA ATRAC3 adatfájl részletes adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra,

A 31, ábra a járulékos információt képviselő INFLIST.MSF részletes adatszerkezeiét bemutató vázlatos ábra.

A 32. ábra a járulékos információs adatot képviselő 1NFLIST.MSF részletes adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra,

A 33. ábra a találmány második kiviteli alakjának megfelelő helyreállító eljárást bemutató folyamatábra, amelynél a FAT terület megsérült.

A 34. ábra az első kivitelei alaknak megfelelően a memória lista szerkezetben (lásd 6. ábra) bizonyos fájlok összekapcsolására való összekapcsoló eljárásban az adat átalakulást magyarázó memória térkép vázlatos ábráját mutatja,

A 35A ábra a memória térkép vázlatos ábráját mutatja, mielőtt két fájl összekapcsolódik,

A 358 ábra a memória térkép vázlatos ábráját mutatja, miután a két fájl őszA 36, ábra a találmány első kiviteli alakjának megfelelő összekapcsoló eljárás

A 37. ábra az első kivitelei alaknak megfelelően a memória lista szerkezetben (lásd 6. ábra) egy bizonyos program elválasztására való elválasztó eljárásban az adat átalakulást magyarázó memória térkép vázlatos ábráját mutatja.

A 38A ábra a memória térkép vázlatos ábráját mutatja, mielőtt az adott program elválasztásra kerül.

A 38B- ábra a memória térkép vázlatos ábráját mutatja, miután az adott program szétvált.

A 39. ábra a találmány első kiviteli alakjának megfelelő elválasztó eljárás folyamatábrája.

A 40. ábra a találmány második kiviteli alakjának megfelelő összekapcsoló eljárás folyamatábrája,

A 41. ábra a találmány második kiviteli alakjának megfelelő elválasztó eljárás

A 42Á ábra a hagyományos magneio-oplikai lemezen szétszórt írható területek kezelésére való U-TOC (User-Table of Contents Felhasználói tartalom táblázat) egy részét kezelő eljárást bemutató vázlatos ábra,

A 42B ábra a 42A ábrán látható résznek megfelelően összekapcsolt részt kezelő eljárást bemutató vázlatos ábra.

A 42C ábra a 428 ábrán látható résznek megfelelően összekapcsolt részt kezelő eljárást bemutató vázlatos ábra.

A 42D ábra a 42C ábrán látható résznek megfelelően összekapcsolt részt kezelő eljárást bemutató vázlatos ábra.

A 42 E ábra a 420 ábrán látható résznek megfelelően összekapcsolt részt kezelő eljárást bemutató vázlatos ábra.

Az alábbiakban a találmány egy kiviteli alakját ismertetjük. Az 1, ábra a találmánynak megfelelő memória kártyát alkalmazó digitális audio felvevő/lejátszó készülék szerkezetét bemutató blokkvázlat, A digitális audio felvevő/lejátszó készülék digitális audio jelet rögzít és játszik vissza kivehető memória kártya felhasználásával, A valóságban a felvevő/lejátszó készülék tartalmaz egy audio rendszert az erősítő egységgel együtt, hangszórót, CD lejátszót, MD felvevőt, rádiót és így tovább. Azonban meg kell jegyezzük, hogy a találmány alkalmazható más audio felvevőknél is. Azaz, a találmány alkalmazható hordozható felvevő/lejátszó készüléknél is. Továbbá a találmány alkalmazható beltéri egységeknél (set top box), amelyek műholdas adat kommunikációval, digitális műsorszórással, vagy az interneten forgalmazott digitális audio adatot rögzítenek. Ráadásul a találmány alkalmazható olyan rendszerre, amely mozgókép adatot és állókép adatot rögzít Illetve játszik vissza, audio adat helyett. A találmány kiviteli alakjának megfelelő rendszer olyan további Információt képes rögzíteni és lejátszani, amely a digitális audio adattól eltérő bármilyen más olyan adat, mint például kép vagy szöveg ís lehet.

A felvevő/lejátszó berendezés egy 10 audio kódolö/dekódoló IC-vel, egy 20 biztonsági IC-vei és egy 30 DSP-vel (Digital Seund Processor, digitális hangproceszszor) rendelkezik. Ezeknek az eszközöknek mindegyike egylapkás IC-ből áll, A felvevö/iejátszó berendezés kivehető 40 memória kártyával rendelkezik. A 40 memória kártya egylapkás IC-je fiash memóriát (nem felejtő memória), memória vezérlő blokkot és biztonsági blokkot tartalmaz, A biztonsági blokk DES (Data Enscryption Standard, adat titkosítási szabvány) titkosító áramkörrel rendelkezik. A találmány kiviteli alakjának megfelelően a felvevő/lejátszó berendezés a 30 DSP helyett egy mikroszámítógépet is alkalmazhat.

A 10 audio kódoló/dekódoló IC egy audio csatlakozással és egy 12 kődoíó/dekődoló blokkal rendelkezik, A 12 kódoló/dekódoló blokk egy nagy hatékonyságú kódolási eljárásnak megfelelően kódolja a digitális audio adatot, majd a kódolt adatot a 40 memória kártyára Írja, Továbbá a 12 kódoló/dekódoló blokk dekódolja a 40 memória kártyáról olvasott kódolt adatot. A nagy hatékonyságú kódolási eljárásként az ATRAC3 formátumot alkalmazzuk, amely a Míni-Disk-nél alkalmazott ATRAC {Adaptív© Transform Acoustíc Cotílng, alkalmazkodó átelakitásü akusztikus kódolás) formátum agy módosított változata.

Az ATRAC3 formátumban az audio adatot 44.1 kHz-el mintavételezzök és 16 biten kvantáljuk, amely nagyon hatékony kódolás. Az ATRÁC3 formátumban az audio adat minimális adat egysége, amelyet feldolgozunk a hang egység (SU Sound Unit). 1 SU 1024 minta (1024 x 16 bit x 2 csatorna) adatának sok száz bájt adatává összetömörített adata, 1 SU időtartama körülbelül 23 msec. A nagy hatékonyságú kódolási eljárásban az audio adat adatmennyiségét az eredeti adatnál körülbelül tízszer kisebb adattá tömőrítjük. Amint a FdlnADisk-nél alkalmazott ATRAC1 formátumnál, úgy az ATRAC3 formátum szerint tömörített és kitömőntett audio jel kevésbé rontja az audio minőséget.

A 13 analóg bemenet kiválasztó az MD lejátszás kimeneti jelét, a rádió kimeneti jelét vagy a magnó lejátszás kimeneti jelét kiválasztva a 14 A/D konverter rendelkezésére bocsátja, A14 A/D konverter a bemeneti analóg jelét digitális audio jelié alakítja át (mintavételezési frekvencia ~ 44.1 kHz, a kvantálási bitek száma - 16). A 16 digitális bemenet kiválasztó az MD_: a CD, vagy a CS (Sateiiite Digital Broadcast digitális műholdas műsorszórás) digitális kimeneti jelét kiválasztva a 17 digitális bemeneti vevő rendelkezésére bocsátja. A digitális bemeneti jelet például optikai kábelen keresztül továbbítjuk. A 17 digitális bemeneti vevő kimeneti jele a ló mintavételezési frekvencia konverterhez karúk A15 mintavételezési frekvencia konverter a digitális bemeneti jelet digitális audio jelié alakítja át (mintavételezési frekvencia ~ 44.1 kHz, a kvantálási bitek száma ~ 16).

A10 audio kódoló/dekódolő IC 12 kódoló/dekódolő blokkja kódolt adatot szolgáltat a 22 DES titkosító áramkörnek a 20 biztonsági IC 21 íllesztóegységén keresztül. A 22 DES titkosító áramkör a tartalom szerzői jogainak védelmére szolgál. A 40 memória kártyának is van DES titkosító áramköre. A felvevö/íejátszó berendezés 22 DES titkosító áramkörének számos főkulcsa és egy berendezés specifikus tároló kulcsa van. A 22 DES titkosító áramkör ugyancsak rendelkezik egy véletlen szám generáló áramkörrel. A 22 DES titkosító áramkör megoszthatja a hitelesítési eljárást és a műveleti ciklus kulcsot a 40 memória kártyával, amelynek DES titkosító áramköre van. Továbbá a 22 DES titkosító áramkör újra títkosíthatja az adatokat a DES titkosító áramkör tároló kulcsával.

A 22 DES titkosító áramkörből kibocsátott titkosított audio adatot a 30 DSP rendelkezésére bocsátjuk. A 30 DSP a 40 memória kártyával egy íhesztöegységen keresztül kommunikál. Ebben a példában a 40 memória kártya a felvevö/lejátszó berendezés egy csatoíó/eíváíasztó egységéhez (nincs ábrázolva) csatlakozik, A 30 DSP a 40 memória kártya íiash memóriájába írja a titkosított adatokat. A titkosított adatokat a 30 DSP és a 40 memória kártya között sorosan továbbítjuk. Továbbá egy külső 31 SRAM (Static Kandóm Access Memory statikus közvetlen hozzáférésű memória) kapcsolódik a 30 DSP-hez, A 31 SRAM biztosítja a felvevö/lejátszó berendezésnek az elegendő tároló kapacitást a 40 memória kártya vezérléséhez,

A 30 DSP-hez egy 32 busz ílíesztoegység kapcsolódik. A külső vezérlőtől (nincs ábrázolva) származó adatok a 33 buszon keresztül jutnak a '30 DSP-hez. A külső vezérlő vezérli az: audio rendszer minden műveletét. A külső vezérlő olyan adatokat szolgáltát, mint pl. a felvétel utasítás vagy a lejátszás utasítás, amelyek a felhasználónak a működtetési részlegen át a 32 busz Illesztöegységen keresztül a 30 létre. A 33 busz kétirányú os útvonal. A 40 memória kártyából kiolvasott járulékos információt, a -én, a 32 busz illesztöegységen és a 33 buszon keresztül a külső vezérlőhöz . A valóságban a külső vezérlő szerepét például az audio rendszer erősítő egysége látja el. Továbbá a külső vezérlő a megjelenítő részleget a járulékos információk, a felvevő működési állapotának, stb, megjelenítésére készteti, A megjelenítő részleget az audio rendszer megosztja. A 33 buszon keresztül kicserélt adatok nem szerzői fém alá, ezért azokat nem titkosítják.

Azt a titkosított audio adatot, amelyet a 30 DSP kiolvas a 40 memória kártyából, a 20 biztonsági IC fejti meg. A lö audio kódoló/dekódolö IC kódolja és dekódolja az ATRAC3 formátumnak megfelelően, A 10 audio kódoló/dekódolö kimeneti adatát a 18 D/A konverternek szolgáltatja, A 18 D/A konverternek a 10 audio kódoló/dekódolő kimeneti adatát analóg jellé alakítja. Az analóg jelet a 19 analóg kimeneti csatlakozóra adjuk.

Az analóg audio jelet az erősítő egység (nincs ábrázolva) szolgáltatja a 19 analóg kimeneti csatlakozón keresztül. Az analóg: audio jelet egy hangszóró vagy fejhallgató alakítja át, A külső vezérlő haíkító jelet szolgáltat a 18 D/A konverternek. Amikor a némító jel némítás bekapcsolva állapotot jelent, a külső vezérlő letiltja az audio jel kibocsátását a 19 analóg kimeneti csatlakozóvégen keresztül.

A 2, ábra a 30 DSP belső szerkezetét bemutató blokkvázlat. A 2, ábrán a 30

DSP tartalmaz 34 magot, 35 flash memóriát, 36 SRAM-ot, 37 busz iW memória kártya lilesztöegységet és buszközi hidat. A 30 OSP-nek ugyanaz a rendeltetése, mint egy mikroszámítógépnek. A 34 mag a CPU-val egyezik meg. A 35 flash memória tárolja azt a programot, amely a 30 DSP~t előre meghatározott eljárások végrehajtására készteti. A 33 SRAM~ot és a külső 31 SRAM-ot telvevő/lejátszö berendezés RAM-iaként alkalmazzuk

A 30 DSP működtető jelek, mint pl. a 32 és 37 busz lllesztöegységen kereszti; fogadott felvétel utasítás, alapján vezérli a titkosított audio adatot és járulékos információt a 40 memória kártyába rögzítő iró eljárást és onnan ezeknek a kiolvasására szolgáló kiolvasó eljárást. Azaz, a 30 DSP az audio rendszer felhasználói program oldala, amely rögzít és lejátszik audio adatot és járulékos információt, és a 40 merné’ ria kártya közötti feladatokat hajtja végre. A 30 DSP akkor működik, ha a 40 memória kártya hozzáférhető. Továbbá a 30 DSP egy szoftvernek, például egy fájlrendszernek megfelelően működik.

A 30 DSP a 40 memória kártyán tárolt fájlokat kezeli, a hagyományos személyi számítógépeknél alkalmazott FAT rendszerrel, A találmány kiviteli alakjának megfelelően a fájlrendszerrel együtt kezeiőfájlt is alkalmazunk. A kezeiőfájlt a későbbiekben tárgyaljuk. A kezeiőfájlt a 40 memória kártyában tárolt fájlok kezelésére használjuk. A kezelőfájlt, mint az első fájlkezelő információt az audio adatfájlok kezelésére használjuk. Másfelől a FAT-et, mint a második fájlkezelő információt a 40 memória kártya flash memóriájában tárolt, a kezelő fájlokat és az audio adatfájlokat is beleértve, minden fájl kezelésére használjuk. A kezeiőfájlt a 40 memória kártyában tároljuk. A 40 memória kártya kiszállítása előtt a PAT-et a flash memóriába írjuk az útvonal könyvtárral együtt, és így tovább, A FÁT részleteit később tárgyaljuk.

A találmány kiviteli alakjának megfelelően az ATRAC3 formátum szerint tömörített adatot, audio adatot, a szerzői jog védelme érdekében titkosltjuk. Másfelől, mivel a kezelő fájl nem esik szerzői jogvédelem alá, azt nem titkosítják. Kétféle memória kártya létezik, az egyik a titkosított típusú, a másik a nem titkosított típusú. Azonban a felvevőZlejáfszó berendezésben, a szerzői jog védelme alatt álló adatok rögzítésére használt memória kártya a titkosított típusúra korlátozódik,

A felhasználók által felvett hangadatot és a képadatot nem titkosított típusú memória kártyák rögzítik.

A 3. ábra a 40 memória kártya belső szerkezetét bemutató blokkvázlat, A 40 memória kártya 41 vezérlő egységet és 42 flash memóriát tartalmaz, amelyek egylapkás IC-én vannak elrendezve. Egy kétirányú soros illesztőegység áll rendelkezés12 re a felvevö/iejátszó készülék 30 DSP-Je és a 40 memória kártya között, A kétirányú soros iileszföegység tíz vezetékes. Ezek közé tartozik az SCK óra vezeték, az adatokkal együtt továbbított órajel átvitelére, az SBS állapot vezeték, az állapotot képviselő jel átvitelére, a ÖiO adat vezeték, az adatok átvitelére, egy INT megszakító vezeték, két GNO főid vezeték, két INT vezeték, és két foglalt vezeték. Az SCK óra vezetéket az adattal szinkronizált órajel átvitelére használjuk. Az SBS állapot vezetéket a 48 memória kártya állapotát képviselő jel átvitelére használjuk. A Dlö adat vezetéket utasítások és titkosított audio adatok fogadására és kibocsátására használjuk. Az INT megszakító vezetéket megszakító jel továbbítására használjuk, amely a 40 memória kártya és a felvevö/iejátszó berendezés 30 DSP-jének kapcsolatát szakítja meg. Amikor a 40 memória kártyát a felvevö/iejátszó berendezéshez csatlakoztatjuk, a 40 memória kártya létrehoz egy megszakító jelet, Azonban a találmány kiviteli alakjának megfelelően a megszakító jelet a DIÓ adat vezetéken keresztül továbbítjuk, ezért az INT megszakító vezetéket íefóldeljük.

A 43 soros/párhuzamos konvertáló, párhuzamos/soros konvertáló és illesztőegység blokk (S/P, P/S, l/F blokk) a 40 memória kártya 41 vezérlőegysége és a felvevö/lejátszó készülék 30 DSP~je között elhelyezett ÍHesztöegység. A 43 S/P, P/S, l/F blokk a felvevö/iejátszó készülék 30 DSP-jétol kapott soros adatot párhuzamos adattá konvertálja, és a párhuzamos adatot a 41 vezérlőegység rendelkezésére bocsátja. Továbbá a 43 S/P, P/S, l/F blokk a 41 vezérlőegységtől kapott párhuzamos adatot soros adattá konvertálja, és a soros adatot a 30 DSP rendelkezésére bocsátja. Amikor a 43 S/P, P/S, l/F blokk egy utasítást és adatot fogad a DIÓ adat vezetéken keresztül, a 43 S/P, P/S, l/F blokk elkülöníti őket aszerint, hogy rendesen hozzáférhetők a 42 fiash memóriában, vagy tifkoslfottak.

Abban a formátumban, amelyben a Dlö adat vezetéken keresztül az adatokat továbbítjuk, először az utasítást, aztán az adatokat továbbítjuk. A 43 S/P, P/S, l/F blokk detektálja az utasítás kódját és meghatározza, hogy az utasítás és az adatok rendesen elérhetőek, vagy titkosltottak. A meghatározott eredménynek megfelelően a 43 S/P, P/S, l/F blokk eltárol egy utasítást, amely rendesen hozzáfér a 44 utasítás regiszterhez és olyan adatokat tárol, amelyek rendesen hozzáférnek a 45 lap tárolóhoz és a 48 írás regiszterhez, A 46 írás regiszterhez kapcsolódva a 40 memória kártya rendelkezik egy 4? hiba javító kód dekódoló áramkörnél. A 47 hiba javító kód dekódoló áramkör redundáns kódot hoz létre, amely hiba javító kód a 45 lap tárolóban ideiglenesen tárolt adatokhoz.

A 44 utasítás regiszter, a 45 lap tároló, a 46 írás regiszter és a 47 hibajavító kód dekódoló áramkór kimenő adatát az 51 flash memória illeszfőegység és sorrendvezérlő (a továbbiakban, mint memória i/F és sorrendvezérló) rendelkezésére bocsátjuk. Az 51 memória i/F és sorrendvezérlő egy a 41 vezérlőegység és a 42 flash memória között használatos illeszfőegység, amely az említettek közötti adatcserét vezérli. Az adatokat az 51 memória 1/F és sorrendvezérlön keresztül írjuk a flash memóriába.

Az ATRAC3 formátumnak megfelelően tömörített és a flash memóriába irt audio adatokat (ezeket az audio adatokat a továbbiakban ATRAC3 adatoknak nevezzük) a feivevő/lejátszó készülék 20 biztonsági ÍC-jével és a 40 memória kártya 52 biztonsági egységével fitkosítjuk, és Így védjük a szerzői jogvédelem alá eső ARTAC3 adatokat. Az 52 biztonsági egység tartalmaz egy 53 átmeneti memóriát, egy 54 DES titkosító áramkört és egy 55 nem felejtő memóriát.

A 40 memória kártya 52 biztonsági egysége minden memória kártyánál több hitelesítő kulccsal és egyedi tároló kulccsal rendelkezik. Az 55 nem felejtő memória tárolja az adatok titkosításához kulcsot. Az 55 nem felejtő memóriában tárolt kulcsot nem lehet elemezni. A kiviteli alaknak megfelelően a kulcsot például az 55 nem felejtő memóriában tároljuk. Az 52 biztonsági egység ugyancsak rendelkezik egy véletlen szám generáló áramkörrel. Az 52 biztonsági egység azonosítja az illeszthető feivevő/lejátszó készüléket és megosztja a műveleti ciklus kulcsot azzal. Továbbá az 52 biztonsági egység újratlfkositja a tartalmat a tároló kulccsal az 54 DES titkosító áramkörön keresztül. Például, amikor a 40 memória kártyát csatlakoztatjuk a feivevő/lejátszó készülékhez, azok kölcsönösen azonosítják egymást, A felvevő/lejátszó készülék 20 biztonsági íC-je és a 40 memória kártya 52 biztonsági egysége kölcsönösen azonosítja egymást. Amint a feivevő/lejátszó készülék ügy azonosította a csatlakoztatott 40 memória kártyát, mint egy alkalmas memória kártyát és a 40 memória kártya úgy azonosította a csatlakoztatott feivevő/lejátszó készüléket, mint egy alkalmas feivevő/lejátszó készüléket, akkor kölcsönösen azonosíbvel a eljárás sikeresen a feivevö/lejátsző készülék és a 40 memória kártya megfelelő műveleti ciklus kulcsokat hoznak létre, amelyeket megosztanak egymással. Amikor a 4ü memória kártya és a feivevő/lejátszó készülék azonosítja egymást, megfelelő műveleti ciklus kulcsokat hoznak létre.

Amikor a tartalmat a 40 memória kártyába írjuk, a feivevő/lejátszó készülék fit kosit ogy tartalom kulcsot a műveleti ciklus kulccsal és a titkosított adatokat a 40 memória kártya rendelkezésére bocsátja. A 40 memória kártya megfejti a tartalom kulcsot a műveleti ciklus kulccsal, majd újra titkosítja a tartalom kulcsot a tároló kulccsal és a tartalom kulcsot a feivevő/lejáfszó berendezés rendelkezésére bocsátja. A. tároló kulcs minden 40 memória kártyához egyedi kulcs. Amikor a felvevo/lejátsző berendezés fogadja a titkosított tartalom kulcsot, akkor a felvevő/lejátszó berendezés létrehoz egy formázó eljárást a titkosított tartalom kulcshoz és a titkosított tartalom kulcsot, valamint a titkosított tartalmat a 4Ü memória kártyába írja.

A fenti szakaszban a 40 memória kártyába történő rögzítési eljárást mutattuk be. A következőkben pedig a 40 memória kártyából történő olvasási eljárást ismertetjük. A 42 fiash memóriából kiolvasott adatokat a 45 lap tároló, a 48 olvasás regiszter és a 49 hiba javító áramkör rendelkezésére bocsátjuk az 51 memória l/F és sorrendvezérlőn keresztül. A 49 hiba javító áramkör kijavítja a 45 lap tárolóban tárolt adatok hibáit, A 45 lap tároló azon kimenő adatait, amelyeknek a hibái ki lettek javítva, Illetve a 48 olvasás regiszter kimenő adatait a 43 S/P, P/S és ÍF egység rendelkezésére bocsátjuk. A 43 S/P, P/S és IP egység kimenő adatait a felvevő/lejátszó készülék 30 OSP-jének rendelkezésére bocsátjuk a fent bemutatott soros iíiesztőegységen keresztül.

Amikor adatokat olvasunk a 40 memória kártyából, a tartalom kulcsot tkkositjuk a tároló kulccsal és a tartalmat tltkosítjuk a blokk kulocsal, amelyeket a 42 fiash memóriából olvastuk ki. Az 52 biztonsági egység megfejti a tartalom kulcsot a tároló kulccsal. Az 52 biztonsági egység újra titkosítja a megfejtett tartalom kulcsot a műveleti ciklus kulccsal és továbbítja az újra titkosított tartalom kulcsot a felvevő/lejátszó készülékhez. A felvevő/lejátszó készülék megfejti a tartalom kulcsot a kapott műveleti ciklus kulccsal és létrehoz egy blokk kulcsot a megfejtett tartalom kulccsal. A felvevő/lejátszó berendezés sikeresen megfejti a titkosított ATRAC3 adatot.

Az 50 konfigurációs ROM egy memória, amely a 40 memória kártya partició információit, a attribútum információinak számos típusát, stb, tárolja, A 40 memória kártya ugyancsak rendelkezik egy törlés megakadályozó őö kapcsolóval. Amikor a 80 kapcsoló a törlés megakadályozó állásban van, akkor a felvevő/lejátszó készüléktől a 40 memória kártyának küldött utasítás ellenére, amely a 42 fiash memóriában tárolt adatok törlésére készteti a 40 memória kártyát, a 40 memória kártya megakadályozza a 42 fiash memóriában tárolt adatok törlését. A 61 OSC vezérlő egy oszcillátor, amely a 40 memória kártya eljárásait időzítő referencia jelként használható óra15 jelet hoz létre,

A 4. ábra a memória kártyát, mint tároló közeget alkalmazó számítógépes rendszer fájlrendszerének eljárást hierarchiáját vázlatosan bemutató ábra, A hierarchiában a legfelső hierarchikus szint egy alkalmazási eljárás réteg. Az alkalmazási eljárás réteget követi a fájlkezelő eljárás réteg, a logikai cím kezelő réteg, a fizikai cím kezelő réteg és a fíash memória hozzáférési réteg. A fent említeti hierarchikus struktúrában a fájlkezelő eljárás réteg a FAT fájlrendszer, A fizikai címek a fíash memória különálló blokkjaihoz vannak hozzárendelve, A fíash memória blokkjai és azoknak a fizikai elme közötti összefüggés nem változik, A logikai címek azok a elmek, amelyeket a fájlkezelő eljárás rétegen logikailag kezeinek.

Az 5, ábra a 40 memória kártya 42 fíash memóriájában kezelt adatok fizikai szerkezetét vázlatosén bemutató ábra, A 42 memóriában az adat egységet (amit szegmensnek nevezünk) előre meghatározott számú (adott hosszúságú) blokkra osztjuk fel. Egy blokkot az előre meghatározott számú (adott hosszúságú) lapra osztunk fel. A fíash memóriában az adatok törlésekor minden blokkot toriunk egyidejűleg. A 42 fíash memóriába az adatokat laponként rögzítjük és így is olvassuk ki onnan. Minden blokk mérete ugyanakkora. Hasonlóan minden lap mérete ugyanakkora. Egy blokkot Ő ~ m lap alkotja. Például egy blokk tároló kapacitása körülbelül 8 KB (kilobájt) vagy 16 KB. Egy lap 512 B (bájt) tároló kapacitással rendelkezik. Amikor egy blokk tároló kapacitása 8 KB akkor a 42 fíash memória teljes tároló kapacitása 4 MB (megabájt) 512 blokk esetén és 8 MB 1024 blokk esetén. Ha egy blokk 16 KB tároló kapacitással rendelkezik, akkor a 42 fíash memória teljes tároló kapacitása 1024 blokk esetén 18 MB (megabájt), 2Ö4S blokk esetén 32 MB és 4096 blokk esetén 84 MB.

Egy lapot 512 bájt adat rész és 18 bájt redundáns rész alkot, A redundáns rész első három bájtja a felülírási rész, amelyet újraírunk, az adatok frissítésekor. Az első három bájt egymást követően tartalmaz egy blokk állapot területet, egy lap állapot területet és egy frissítési állapot területet. A redundáns rész fennmaradó 13 bájtja olyan rögzített adat, amely az adatrész tartalmától függ. A 13 bájt tartalmaz egy kezelési jelző területet (1 bájt), egy logikai cím területet (2 bájt), egy fenntartott formátum területet (5 bájt), egy diszperzió (szétszórás!) információ ECC területet (2 bájt), és egy adat ECC területet (3 bájt). A diszperzió Információ ECC terület redundáns adatokat tartalmaz a kezelési jelző területre, a logikai cím területre és a formátum tartalék területre irányuló hibajavító eljáráshoz. Az adat ECC terület redundáns ada16 tokát tartalmaz 512 bájt adatra irányuló hibajavító eljáráshoz,

A kezelési jelző terület tartalmaz egy rendszer jelzőt (1: felhasználói blokk, ö: boot blokk), egy átalakítási táblázat jelzőt (1: érvénytelen, 0: táblázat blokk), egy másolás tiltó jelzőt (1: OK, Ö: NG) és egy hozzáférés engedély jelzőt (1: szabad, ö: olvasás védelem).

Az első két blokk, a blokk ö és a blokk 1, a boot blokkok. A blokk 1 a blokk 0 másolata. A boot blokkok a legfelső blokkok, amelyek érvényesek a memória kártyában, Amikor a memória kártyát a felvevö/íejátszó berendezéshez csatlakoztatjuk, elsőnek a boot blokkokhoz férünk hozzá, A fennmaradó blokkok a felhasználói blokkok, A boot blokk 0 lapja tartalmaz egy fejléc területet, egy rendszer belépő területet, és egy boot és attribútum Információs területet. A boot blokk 1 lapja egy tiltott blokk adat területet tartalmaz, A boot blokk 2 lapja egy CÍS/IDl (Card Information Structure - kártya információ szerkezet)/(ldentify Drive Information - meghajtó információ azonosítása) területet tartalmaz.

A boot blokk fejléc területe egy boot blokk ID (azonosítój-t és több bejegyzést tartalmaz. A rendszer bejegyzések a tiltott blokk adatok kezdő pozíciói, azok sdtamérete, azok adat típusa, a CÍS/IDl terület adat kezdő pozíciói, és azok adtamérete, illetve adat típusa, A boot és attribútum információ tartalmazza a memória kártya típusát (csak olvasható típusú, újraírható típusú, vagy hibrid típusú), a blokk méretet, a blokkok számát, a teljes blokkok számát, a kártya gyártási adatát, azt, hogy biztonság l/nem biztonsági típusú, és így tovább.

Mivel a fíash memóriánál az újraírások száma koriátozott a szigetelő film elhasználódása miatt, szükségszerű ugyanazon taroló terület (blokk) megóvása a koncentrált hozzáféréstől. Ezért, amikor egy bizonyos logikai címmel rendelkező, bizonyos fizikai területen tárolt adatot újraírunk, egy bizonyos blokk frissített adatait egy nem használt blokkba írjuk inkább az eredeti blokk helyett. Ezért, mivel az adatokat frissítettük, az összefüggés a fizikai cím és a logikai cím között megváltozik. Ezt az eljárást csere eljárásnak nevezzük. Következésképpen, ugyanazon blokkot megóvtuk a koncentrált hozzáféréstől. Ezért a flash memória élettartama meg hosszlbb ítható.

A logikai cím a blokkba Irt adathoz kapcsolódik. Még ba az eredeti adat blokkja különbözik Is a frissített adat blokkjától, a FAT címe nem változik. Ekképp ugyanaz az adat megfelelően elérhető. Azonban, mivel a csere eljárást végrehajtottuk, az átalakítási táblázatra van szükség, amely a logikai elmet és a fizikai címet cSsszefüg17 gésbe hozza (ezt a táblázatot logikai-fizikai cím átalakító táblázatnak nevezzük). Tekintettel a logikai-fizikai cím átalakító táblázatra a FAT-en kijelölt logikai címnek megfelelő fizikai címet érjük el, így a fizikai címmel jelölt blokkhoz hozzá lehet férni.

A 30 DSP tárolja a loglkai-rizlkaí cím átalakító táblázatot az SRAM-ban. Ha a RAM tároló kapacitása kicsi, akkor a logikai-fizikai cím átalakító táblázat a fiash memóriában is tárolható, A logikai-fizikai cím átalakítő táblázat összefüggésbe hozza az emelkedő sorrendben tárolt logikai elmeket (2 bájt) a fizikai címekkel (2. bájt). Mivel a fiash memória maximális tároló kapacitása 128 MB (8192 blokk), 8192 címet lehet kijelölni két bájttal. A logikai-fizikai cím átalakító táblázatot minden szegmensnél kezeljük, Ezért a logikai-fizikai cím átalakító táblázat mérete arányos a fiash memória tároló kapacitásával, Amikor a fiash memória tároló kapacitása 8 MB (két szegmens), akkor mindegyik szegmensnél két lapot használunk, mint logikai-fizikai cím átalakító táblázat. Ha az átalakító táblázatot a fiash memóriában tároljuk, akkor minden lapon a redundáns részben a kezelési jelző terület előre meghatározott egy bitje jelöli, hogy az aktuális blokk a logikai-fizikai cím átalakítő táblázatot tartalmazó blokk vagy sem.

A fent bemutatott memória kártya úgy használható a személyi számitőgepes rendszer FAT fájl rendszerével, mint a korong alakú tároló közeggel, A fiash memória egy 1PL területtel, egy FAT területtel és egy útvonal könyvtár területtel (nincs ábrázolva az 5, ábrán) rendelkezik. Az. IPL terület tartalmazza azon program elmét, amelyet kezdetben töltünk a felvevo/lejátszó berendezés memóriájába. Továbbá az IRL terület sokféle memória információ típust tartalmaz. A FÁT terület a blokkokra (flaszterekre) vonatkozó információt tartalmaz. A FÁT rendelkezik meghatározott használatlan blokkokkal, következő blokk számmal, sérült blokkokkal, és utolsó blokk számmal. Az útvonal könyvtár terület tartalmaz könyvtár bejegyzéseket, amelyek a fájl attribútumai, a frissítés időpontja (év, hónap, nap), a fájl mérete és így tovább,

A kővetkezőkben a 8, ábra alapján a FAT táblázatot alkalmazó kezelő eljárást mutatjuk be.

A 8. ábra a memória térképet bemutató- vázlatos diagramm. A memória térkép felső területe a partíció táblázat rész, A partíció táblázat részt a blokk terület, a boot szektor, a FAT terület, a FAT másolat terület, a gyökér könyvtár terület, az alkönyvtár terület és az adat terület követi. A memória térképen a logikai címeket a logikai-fizikai cím átalakító táblázatnak megfelelően fizikai elmekké alakítjuk.

A boot szektor, a FAT terület, a FAT másolat terület, a gyökér könyvtár terület, az alkönyvtár terület és az adat terület együtt alkotja az úgynevezett FAT partíció területet.

A partíciós táblázat rész tartalmazza a FAT partíció terület kezdő címét és vég címét.

A hagyományos hajlékony lemezhez használt FAT nem rendelkezik ilyen partíciós táblázattal. Mivel az első sáv csak egy partíciós táblázattal rendelkezik, így van egy üres terület is. A boot szektor tartalmazza a FAT szerkezet méretét (12 bites FAT vagy 16 bites FAT); a kiaszter méretét, és minden terület méretét. A FAT-et az adat területen rögzíted fájl helyének a kezelésére használjuk. A FÁT másolat terület a FAT biztonsági terület. Az útvonal könyvtár terület a fájl neveket, azoknak a kezdő kiaszter elmeit, illetve azoknak sokféle attribútumait tartalmazza:. Az útvonal könyvtár terület fájlonként 32 bájtot használ.

Az alkönyvtár területet a könyvtár attribútum fájllal könyvtárként érjük el. A 6. ábrán bemutatott kiviteli alakban az alkönyvtár terület négy fájlnévvel rendelkezik, amelyek a PBLIST.MSF, CAT.MSA, BGG.MSA és MAN.MSÁ. Az alkönyvtár területet a FAT-ben levő fájlnevek és felvétel helyek kezelésére használjuk. Azaz, a CAT.MSA fájlnév helyére az T címet osztjuk ki a FAT-ben, A DÖG.MSA fájlnév helyére a *iö* címet osztjuk ki a FAT-ben. A kiaszter 2 utáni területet adat területként használjuk. Ebben a kiviteli alakban az audio adatot az ATRAC3 formátumnak megfelelően tömörítve rögzítjük. A MAN.MSA fájl név legfelső helyét a “110” címhez osztjuk ki a FAT-ben. A találmány kiviteli alakjának megfelelően a CAT.MSA fáj névvel rendelkező audio adatot az 5-tÖl 8 klaszterbe rögzítjük. A DÖG-1 audio adatát, mint a DOG.MSA fájlnévvel rendelkező fájl első felét a 10-től 12 klaszterbe rögzítjük. A DGG-2 audio adatát, mint a DOG,MBA fájlnévvei rendelkező fájí első felét a 100 és 101 kiaszterekbe rögzítjük. A MÁN.MBA fájlnévvel rendelkező audio adatot a 110 és 111 kiaszterekbe rögzítjük.

A találmány kiviteli alakjában egy egyszerű fájl két részre választását és szétszórtan rögzítését mutatjuk be. A kivitel! alakban az adat területen egy “üres” terület megfelel az írható területnek, A 200-as klaszfert követő területet a fájl nevek kezelésére használjuk. A CAT.MSA fájlt a 200-as klaszterbe rögzítjük. A DOG.MSA fájlt a 201 -es klaszterbe rögzítjük. A MAN.MSA fájlt a 262-es klaszterbe rögzítjük. Amikor a fájlok helyzete megváltozik, a 200-as klasztert követő területet újra rendezzük. Amikor a memória kártyát csatlakoztatjuk a FAT partíciós terület kezdetét és végét rögzítjük, tekintettel a legfelső partíciós táblázat részre. Miután a boot szektor részt lét19 rehoztuk, a gyökér könyvtár területet és az alkönyvtár területet hozzuk létre. A PBLIST.MSF lejátszás kezelő Információjának helyét ez alkönyvtár területen érzékeljük. Ezért a PBLIST.MSF fájl hely végső részének a elmét megszerezzük. A kiviteli alakban, mivel a 2ÖÜ” elmet rögzítjük a PBLIST.MSF fájl végénél, a 200-as kiaszterre hivatkozunk.

A 200-as klasztert követő területet a fájlok lejátszási sorrendjének kezelésére használjuk. A kiviteli alakban a CAT.MSA fájl az első program. A DOG.MSA fájt a második program. A MAN.MSA fájl a harmadik program, Miután a 200-as klasztert követő területekre hivatkoztunk, a CAT.MSÁ, DOG.MSA és MÁN.MSA fájlok helyeire hivatkozunk. A 6. ábrán a CAT.MSÁ fájl helyének végét az “6” címhez osztjuk kl. A DOG.MSA fájl helyének végét a 10 címhez osztjuk ki. A MÁN,MSA fájl helyének végét a “1 lö címhez osztjuk ki. Amikor egy belépő címet keressük a FAT-ben az “5” címmel, akkor a '8” klaszfer címhez jutunk hozzá. Amikor egy belépő címet keressük a FAT-ben a “6“ címmel, akkor a ‘7” kiaszter címhez jutunk hozzá. Amikor egy belépő címet keressük a FAT-ben a “8” címmel, akkor a végződést képviselő “FFF kódhoz jutunk hozzá, Ezért a CAT.MSA fájl az 5, 6, 7 és 8 kiasztereket használja. Tekintettel az 5, 6, 7 és 8 kiaszterekre az adat területen, az ATRAC3 adat egy területe a CAT.MSA fájlnévvel érhető el.

egy el.

mutatunk be, amely az elszórtan rő<

helyének vége a “10 címre

DOG.MSA fájl megkeresésére szolgái. A DÖG, MS A van kiosztva. Amikor egy belépő elmet keressük a FAT-ben a 10 címmel, akkor a “11” kiaszter címhez jutunk hozzá. Amikor egy belépő címet keressük a FAT-ben, amely a “11 címre hivatkozik, akkor a 12 kiaszter címhez jutunk hozzá. Amikor egy belépő címet keressük a FAT-ben, amely a “12 címre hivatkozik, akkor a 101 kiaszter címhez jutunk hozzá. Amikor a 101” címre hivatkozunk, akkor a végződést képviselő “FFF” kódhoz jutunk hozzá. Ezért a DOG.MSA fájl a 10,11,12,190 és 101 kiasztereket használja. Amikor a 10,11,12 kiaszterekre hivatkozunk, akkor a DOG.MSA fájl ATRAC3 adatának első része érhető el, Amikor a 1ÖÖ és 101 kiaszterekre hivatkozunk, akkor a DOG.MSA fájl ATRAC3 adatának második része érhető el. Továbbá, amikor egy belépő címet keressük a FAT-ben, amely a “110 címre hivatkozik, akkor a T 01” kiaszter címhez jutunk hozzá. Amikor a “111” belépő címet keressük a FAT-ben a “101 * címmel, akkor a végződést képviselő “FFF” kódhoz jutunk hozzá. Ebből következik, hogy a MÁN,MSA fájl a TIO és 111 kiasztereket haszná Ha, Amint a fentiekben bemutattuk a flash memóriában szétszórt adat fájlokat ősz20 szekapcsölhatjuk és egymást követően lejátszhatjuk,

A találmány kivitek alakjának megfelelően, a 40 memória kártya formátumában meghatározott fájlkezelő rendszeren kívül a kezelő fájlt a zenei fájl részelnek és sávjainak kezelésére használjuk. A kezelőfájlt a 40 memória kártya 42 flash máménójának felhasználói blokkjában rögzítjük. Ezért, ahogy a későbbiekben bemutatjuk, még ha a 40 memória kártya FAT-je tönkre is megy, a fájl helyreállítható,

A kezelő fájlt a 30 DSP hozza létre. Amikor a feívevö/lejátszó berendezést bekapcsoljuk a 30 DSP meghatározza, hogy kapcsolódik-e a felvevö/íejáfszó berendezéshez 40 memória kártya. Ha van memória kártya csatlakoztatva, akkor a 30 DSP azonosítja a 40 memória kártyát. Miután a 30 DSP sikeresen azonosította a 40 memória kártyát, a 30 DSP elolvassa a 42 flash memória boot blokkját. Ekkor a 30 DSP elolvassa a logikai-fizikai cím átalakító táblázatot és a kiolvasott adatot az SRAM-ban eltárolja, A FAT-et és az útvonal könyvtárat a 40 memória kártya flash memóriájában rögzítjük a 40 memória kártya kiszállítása előtt. Amikor adatot rögzítünk a 40 memória kártyára, akkor egy kezelő fájlt hozunk létre.

Vagyis, a felhasználó távszabályzója által kibocsátott felvétel utasítást vagy hasonlót a 30 DSP rendelkezésére bocsátjuk a külső vezérlőből a buszon és a 32 busz iilesztőegységen keresztül. A10 kódoló/dekódoló IC ősszetömöriti a fogadott audio adatot és az eredményül kapott ATRAC3 adatot a 20 biztonsági IC rendelkezésére bocsátja. A 20 biztonsági IC titkosítja az ATRAC3 adatot, A titkosított ATRAC3 adatot a 40 memória kártya 42 flash memóriájában rögzítjük, Ezek után a FAT-et és a kezeiőfájlt frissítjük. Amikor a fájlt frissítettük (a valóságban, amikor az audio adat rögzítő eljárása befejeződött) a 31 és 36 SRÁM-okban tárolt FAT-et és kezeiőfájlt újraírjuk. Amikor a 40 memória kártyát eltávolítjuk, vagy a felvevő/lejátszó berendezést kikapcsoljuk, akkora 31 és 36 SRÁM-okbőí utoljára kibocsátott FAT-et és kezeiőfájlt a 42 flash memóriában rögzítjük. Választhatóan, amikor az audio adat rögzítő eljárása befejeződött, a 42 flash memóriába rögzített FAT és kezelőfájl újraírható. Amikor az audio adatot szerkesztjük, a kéz

A kiviteli alaknak megfelelő adatszerkezetben a kezeíöfáji járulékos információt tartalmaz. A járulékos információt frissítjük és a 42 flash memóriában rögzítjük. A kezeíöfáji eltérő adatszerkezeteiben egy járulékos információ kezelő fájlt hozunk létre a sáv kezelő fájl mellett. A járulékos információt a külső vezérlő bocsátja a 30 DSP rendelkezésére a buszon és a 32 busz iilesztőegységen keresztül. A járulékos információt a 40 memória kártya 42 flash memóriájában rögzítjük. Mivel a járulékos ín21 formációt nem bocsátjuk a 20 biztonsági IC rendelkezésére, azt nem titkosítják, Amikor a 40 memória kártyát eltávolítjuk a felvevó/lejátszó berendezésből, vagy azt kikapcsoljuk, akkor a járulékos információt a 3ö DSP SRÁM-jából a 42 flash memóriába írjuk,

A 7. ábra a 40 memória kártya fájtszerkezetét bemutató vázlatos rajz. A fájlszerkezetben van állókép könyvtár, mozgókép könyvtár, hang könyvtár, vezérlő könyvtár és zene (HIFI) könyvtár, A zenei programokat a kiviteli alaknak megfelelően könyvtár kétféle fájlt tartalmaz. Az első típusú a lejátszás kezelő fájl PBLIST.MSF (a továbbiakban PSLIST-nek nevezzük). A másik típusú az ATRA.C3 adat fájl AODnnnn.MSA, amely a titkosított zenei adatot tárolja. A zene könyvtár maximálisan 400 ATRAC3 adat fájl (azaz 400 zenei program) tárolására képes. Az ATRAC3 adatfájlokat a felvevö/'lejátszö készülék hozza létre, és azok a lejátszás kezelő fájlba

A 8.. ábra a lejátszás kezelő fájl szerkezetét bemutató vázlatos rajz, A 9, ábra egy ATRAC3 adat fájl fájlszerkezetét bemutató vázlatos rajz. A lejátszás kezelő fájl meghatározott hosszúságú fájl, amely 16 KB nagyságú. Az ATRAC3 adat fájl egy attribútum fejlécből egy titkosított zenei adat területből áll össze minden zenei programnál. Az attribútum adat meghatározott hosszúságú, jelen esetben 16 KB nagyságú, Az attribútum fejléc szerkezete hasonló a lejátszás kezelő fájl szerkezetéhez.

A 8. ábrán bemutatott lejátszás kezelő fájl egy fejlécből, az NM-1S memória kártya névből (egy bájtos kódhoz), az HM-2S memória kártya névből (két bájtos kódhoz): egy TRKTBL program lejátszási sorrend táblázatból, és egy INF-S memória kártya járulékos információból áll A járulékos fejléc (amelyet a 9. ábra mutat) az adat fájl kezdeténél egy fejlécből, egy NM1 program névből (egy bájtos kódhoz), egy NM2 program névből (két bájtos kódhoz), egy TRKIRF sáv információból (olyan, mint a sáv kulcs információ), egy PRTINF rész információból és egy INF sáv járulékos információból ált, A fejléc az összes rész számának információját, a név attribútum, a járulékos információ méretét, és így tovább tartalmazza.

A járulékos adatot az ATRAC3 zenei adat követi A zenei adatot 16 KB-onként blokkokra osztjuk. Mindegyik blokk egy fejléccel kezdődik. A fejléc egy kezdeti értéket tartalmaz, a titkosított adat megfejtéséhez. Az ATRAC3 adat fájlnak csak a zenei adat részét titkosítják. Ezért, más olyan adatok, mint a lejátszás kezelő fájt, a fejléc, stb., nincsenek titkosítva.

A következöekben a 1 ÜA-tól a 1öC~ig az ábrák alapján a zenei programok ás az ATRAC3 adat fájlok közti kapcsolatot mutatjuk be. Egy sáv megfelel egy zenei programnak. Továbbá egy zenei programot egy ATRAC3 adat alkot (lásd 9. ábra). Az ATRAC3 adat fájl olyan audio adat, amelyet az ATRAC3 formátumnak megfelelően tömöritettünk. Az ATRAC3 adat fájlt klaszterenként egyszerre rögzítjük a 40 memória kártyán. Egy kiaszter 16 KB kapacitással rendelkezik. Számos fájl nem fér el egy klaszterben. A 42 fiash memória minimális adat törlési egysége egy blokk. A 40 memória kártya esetében zenei adatnál a blokk a kiaszter szinonimája. Továbbá, egy kiaszter megegyezik egy szektorral.

Egy zenei programot alapvetően egy rész alkotja. Azonban amikor a zenei programot szerkesztjük, egy zenei program számos részből is összeállítható, A rész az adatnak azon egysége., amelyet sikeresen rögzítünk. Egy sávot rendszerint egy rész síkot. A zenei program részeinek kapcsolódását a minden zenei program attribútum fejlécében levő PRTINF rész információval kezeljük. Vagyis a rész méretét a PRTINF rész Információ PRTSIZE rész méretével (4 bájt) fejezzük ki, A PRTSIZE rész méret első két bájtja az aktuális rész összes klaszterének a számát fejezi ki. A kővetkező két bájt a kezdő hang egység (SU soubd unit) és megfelelően a kezdő és az utolsó kiaszter végső hang egység (SU) helyét mutatja meg. A továbbiakban a hang egységet SÜ-ként rövidítjük. Az ilyen rész jelölési rendszerrel a zenei adat szerkesztésekor a zenei adat áthelyezése eltitkolható. Amikor a zenei adatot szerkesztjük minden blokknál, habár azok mozgása eltitkolható, a blokk szerkesztő egysége jóval nagyobb, mint az SU szerkesztő egysége.

Az SU egy rész legkisebb egysége. Továbbá az SU a legkisebb adat egység, abban az esetben, ha az audio adatot az ATRAC3 formátumnak megfelelően tőmöritjük. 1 SU olyan audio adat, amely 44.1 kHz-en mintavételezett 1024 minta adata (1024 x 16 bit x 2 csatorna), amelyet olyan adattá tömörítőnk, amely körülbelül tízszer kisebb, mint az eredeti adat mérete. 1 SU időtartama körülbelül 23 mseo. Rendszerint egy részt sok ezer SU alkot. Amikor egy kiaszter 42 SU-bói áll, akkor egy kiaszter egy másodpercnyi hang létrehozását teszi tehetővé. Az egy sávot alkotó részek száma a járulékos Információ méretétől függ. Mivel a részek számát megkaptuk, akkor ogy blokkból a fejléc, a program neve, a járulékos adat és igy tovább kiolvasásával, ha nincs járulékos Információ, a részek maximális száma használható (845 rész),

A 1 ÖA ábra a fájl szerkezetet bemutató vázlatos ábra, amely azt az esetet mu tatja, amikor a CD vagy hasonló adathordozó két zenei programját sikeresen rögzítjük. Az első programot (1-es fájl) például Őt klaszter alkotja, Mivel egy klaszter nem tartalmazhatja az alsó és a második program két fájlját, a 2-es fájl a következő kiasz.tér elejéről Indul. Ezért az 1-es fájlnak megfelelő 1-es rész vége egy klaszter közepén van és a klaszter fennmaradó területe nem tartalmaz adatot. Hasonlóan a második zenei program (2-es fájl) is egy részből áll. Az 1-es fájl esetében a rész mérete S, Az első klaszter a 0. SU-nál kezdődik. Az utolsó klaszter a negyedik SU-nál végNégy típusú szerkesztő eljárás létezik, amelyek a szétválasztó eljárás, azöszszekapcsoíő eljárás, az törlő eljárás és egy áthelyező eljárás. A szétválasztó eljárás egy sáv két részre osztását hajtja végre. Amikor a szétválasztó eljárást végrehajtottuk a sávok teljes száma eggyel megnő. A szétválasztó eljárásban egy fajit két fájllá bontunk széf a fájlrendszerben, Ezért ebben az esetben a lejátszás kezelő fájlt és a

FAT-et frissítjük. Az összekapcsoló eljárás két sáv egy résszé való összekapcsolása’ hajtja végre. Amikor az Összekapcsoló eljárást végrehajtottuk a sávok teljes száma eggyel csökken. Az összekapcsoló eljárásban két fájlt egy fájllá kapcsolunk össze a fájlrendszerben. Ezért ebben az esetben a lejátszás kezelő fájlt és a FAT-et frissítjük. A törlő el lését I íz adott sávot töröltük, a sávok száma egyesével csökken. Az áthelyező eljárást a sávok sorrendjének megváltoztatását hajtja végre. Ezért amikor az áthelyező eljárást vagy a törlő eljárást végreA 108 ábra a 10A ábrán bemutatott két program (1-es fájl és 2-es fájl) összekapcsolt eredményét bemutató- vázlatos ábra, Az összekapcsoló eljárás eredményeként az összekapcsolt fájlt két rész alkotja, A 10C ábra vázlatos ábra, amely a szétválasztott eredményt mutatja, amikor egy programot (1-es fájl) kettébontunk a 2-es klaszter közepén. A szétválasztó eljárás eredményeként az 1-es fájl a 0,1 klaszterekböl és a 2-es klaszter kezdő részéből áll, A 2-es fájl a 3, 4 klaszterekböl és a 2-es klaszter hátulsó részéből áll.

A találmány kiviteli alakjának megfelelően, ahogy az előzőekben bemutattuk, mivel a rész jelölési rendszert úgy határoztuk meg, mint az összekapcsolt végeredményt (lásd 108 ábra), az 1-es rész kezdő helye, az 1-es rész befejező helye és a 2es rész befejező része az Sü-vaí határozható meg, így az összekapcsolt eredmény következtében szünet beillesztéséhez nem szükséges a 2-es rész zenei adatát áthelyezni, Továbbá a elválasztás eredményeként (lásd 1ÖC ábra) nem szükséges az adatokat áthelyezni és szünetet beilleszteni a 2~es fájl kezdetekor.

A 11. ábra a PBLiST lejátszás kezelő fájl részletes adatszerkezetét bemutató vázlatos ábra. A 12A és 12B ábra a PBLiST lejátszás kezelő fájl fejléc részét és megmaradó részét mutatja. A lejátszás kezelő fájl mérete egy klaszter (egy blokk ~ 16 KB). A 12A ábrán látható fejléc mérete 32 bájt. A PBLIST lejátszás kezelő fájl 12B ábrán bemutatott maradéka tartalmaz egy NM1-S név területet (256 bájt) (a memória kártyához), egy NM2-S név területet (512 bájt), egy tartalom kulcs területet, egy MAC területet, egy S-YMDbms területet, egy TRKTBt lejátszási sorrend kezelő táblázat területet (800 bájt), egy INF-S memória kártya járulékos információ területet (14720 bájt), és egy fejléc járulékos információ területet. Ezeknek a területeknek a kezdő helyei a lejátszás kezelő fájlban vannak rögzítve,

A 12A ábrán bemutatott (öxööOÖ)-fől (0x0010) első 32 bájtját a fejléchez használjuk, A fájlban a 16 bájtos területeket nevezzük helyeknek (siót). Amint az a 12A ábrán látható, a fejlécet az első és második helyen helyeztük el. A fejléc a következő területeket tartalmazza;

A Toglalf-nak nevezett terület, amely egy meghatározatlan terület. Rendszerint a foglalt területre nullát írunk (0x00). Azonban, ha bármennyi adatot Írunk a foglalt területre, akkor a foglalt területre Irt adatokat figyelmen kívül hagyjuk, A jövőbeli verzióban néhány foglalt területet majd fel lehet használni. Továbbá megakadályozzuk az adatok foglalt területre írását. Amikor egy opció területet nem használunk, akkor azt, mint foglalt területet kezeljük. A fejléc továbbá a következő területeket tartalmazza:

= 8LK1D-TLG (4 bájt)

Jelentés; Blokkazonositő fájl azonosító

Funkció: Azonosítja a lejátszás kezelő fájl legfelső részét.

érték - “Tt ~ ö” (például, 0x544C2D30)

Jelentés: Gyártó kód

Funkció; Azonosítja a felvevő/lejátszó berendezés modelljét és annak

Érték; Magas rendű 10 bites (a gyártó kódja), alacsony rendű 6 bites (a modell kódja) ~ VÁLTOZAT (REVISION) (4 bájt)

Jelentés: A PBLIST újraírásainak száma

Funkció; A lejátszás kezelő fájl minden újraírásékor növekszik.

Érték; Nullával indul és egyesével növekszik.

- S~YMDhms (4 bájt) (opció)

Jelentés; Megbízható órával a felvevő/lejátszó berendezés által rögzített év, hónap, nap, óra, perc és másodperc.

Funkció: Azonosítja a legutóbb rögzített dátumot és időpontot,

Érték: 25-31 bit; évö-tól 99-ig (1980-től 2079-ig)

21-24 bit: hónap O-től 12-ig 16-20 bit: nap O-tól 31-ig 11-15 bit: óra O-tól 23-ig 05-10 bit: perc O-től 59-ig

00-04 bit másodperc O-tól 29~ig (két másodperces intervallumonként rt rehemzo tűi ~ SY1 OL (2 s-jejju Jelentés: A memória ká;

í nevének(egy

-S területre

Funkció: A nyelv kódot és a betű kódot fejezi ki, mint egy bájtos kőd. Érték: Betű köd (C): Magas rendű egy bájtos

ÖÖ; Nem betű kód, bináris azám

01: ASCII (American Standard Cöde fór Information nterchange)

02: ASCIHKANA

03: Módosított 8359-1

31: MS-JIS

90

KS G 5601-1989 GB (Great Britéin) 2312-80

S-JIS (Japanese Industlal Standard) (Hangokhoz)

Nyelv kód (L): Alacsony rendű egy bájfos. az EBU Tech 3258 standardon alapuló nyelvet

GG:	Nincs o<
08:	Német
09:	Angol
GA:	Spanyo
0F;	Francia

DA ro

15: Olasz

1D: Hohand 65: Keresi

69: Japán

75: Kínai

Ha nincs adat rögzítve, akkor ez a terület teljesen nullákból áll.

= SY2OL (2 bájt)

Jelentés: A memória kártya nevének (egy bájfos köd) NM2-S területre írt jellemző tulajdonságai.

Funkció: A nyelv kódot és a betű kódot fejezi ki, mint egy béjtos kód. Érték: Ugyanaz mint az SN1OL - SINFSI2E (2 béjtos)

Jelentés: A memória kártya INF-S területre Irt járulékos Információjának teljes mérete.

Funkció· Az adat méretét fejezi ki 16 bájtos léptékben. Ha nincs adat rögzítve, akkor ez a terület teljesen nullákból áll.

Érték: Méret: 0x0001-től Öx39o~ig (924) = T-TRK (2 bájtos)

Jelentés: Teljes sáv szám.

Funkció; A sávok teljes számát fejezi ki.

Érték: 1-től 0x0196-ig (Maximum 400 sáv)

Ha nincs adat rögzítve, akkor ez a terület teljesen nullákból áll,

- VerNo (2 bájtos)

Jelentés: A formátum verziójának száma.

Funkció; A fő verzió számot (magas rendű egy bájtos) és a mellék verzió számot (alacsony rendű egy bájtos) fejezi ki.

Érték: 0x0100 (Verzió 1.0)

0x0203 (Verzió 2,3)

A következőekben a fejléc által megelőzött területeket mutatjuk be (lásd 13.

ábra), = NM1-S

Jelentés: A memória kártya neve (egy bájtos kód)

Funkció: A memória kártya nevét fejezi ki egy bájtos kóddal (msx. 256),

Ennek a területnek a végére egy befejező kódot (0x00) írunk, A méretet a befejező szám a kezdetétől (G>

nincs adat rögzítve, nullát <€b ) legalább egy bájton át. Sokféle befő kód ss NM2-S rögzítünk < a terület

Jelentés' A memória kártya neve (két bájtos kód)

Funkció; A memória kártya nevét fejezi ki két bájtos kóddal (max 512).

Ennek a területnek a végére egy befejező kódot (ÜxOÖ) írunk. A méretet a befejező kódból számoljuk. Ha nincs adat rögzítve, akkor ennek a területnek a kezdetétől (0x0120) legalább két bájton át nullát (0x00) rögzítünk.

Érték; Sokféle betű kőd = TARTALOM KULCS

Jelentés: Érték zenei programhoz, MG(M)~el védett és tárolt. Ugyanaz mint a tartalom kulcs

Funkció; Az S-YMDhms MAC-jának kiszámításához szükséges kulcsként használatos, rték: O-tól öxFFPFFFFFFFPFFFPFno

Jelentés: Hamis szerzői jog információ ellenőrző érték.

Funkció: Az S-YMDhms és a TARTALOM KULCS által létrehozott érté két képviseli.

Érték; O-tói OxFFFFFFFFFFFFFFFF-ig

Jelentés: A helyreállított ATRAG3 adat fájl SQN (sorozat) száma.

Funkció: A TRKINF Fns-ját képviseli.

Érték: 1-től 4ÖÖ~ig (0x190)

Ha nincsenek sávok, akkor ez a terület teljesen nullákból áll.

= INF-S

Jelentés: A memória kártya járulékos Információja (például információ tekintettel a dalokra, a képekre, útmutatókra, stb.).

Funkció; A fejléccel változtatható hosszúságú járulékos információt képvisel. Sokféle típusú járulékos információ alkalmazható. Minden típusú járulékos információ rendelkezik egy ID-vei és egy adat mérettel. Minden járulékos információ terület magába foglal egy fejlécet, amely legalább 18 bájtból és 4 bájt többszöröséből áll. A részleteket a következő szakasz tartalmazza.

Érték: Lásd a “Járulékos információ Adat Szerkezete szakaszt ~ 8-YMDhms (4 bájt) (opció)

Jelentés: Megbízható órával a felvevö/lejátszó berendezés által rögzített év, hónap, nap, óra, perc és másodperc.

Funkció: Azonosítja a legutóbb rögzített dátumot és időpontot.

Érték: 25-31 bit: év 0-tól 99-rtg (1980-tól 2079-ig)

21-24 bit: hónap Ö-fól 12-íg

18-20 bit: nap O-tól 31 ~íg

11-15 bit: óra Őrtől 23-ig

05-10 bit: perc ö~tői 59-ig

00-04 bit: másodoero O-tól 29-ig (két másodperces íntervallumonként)

A lejátszás kezelő fájl utolsó helyeként ugyanazt a BLKID-TLOrt, Mcode-t, és REVISIONrt rögzítjük, mint amelyeket a fejlécben.

Mialatt adatokat rögzítünk a memória kártyába, azt véletlenszerűen vagy tévedésből törölhetjük a felvevő/lejáfszé berendezésből, Illetve annak áramellátása megszakadhat. Amikor egy ilyen nemkívánatos folyamat megy végbe, a megszakadás helyét meg kell találni Amint fentebb részleteztük, a REVISION terület minden blokk elején és végén elhelyezkedik. Amikor az adatokat újraírjuk, a REVISION terület értéke megnő. He a megszakadt végződés egy blokk közepén helyezkedik el, akkor a REVISION terület értéke a blokk elején nem egyezik meg a REVISION terület értékével a biokk végén, Ezért az ilyen megszakadt végződés megtalálható. Mivel két REVISION terület van, Így a nem szokványos végződés nagy valószínűséggel megtalálható. Amikor nem szokványos végződést érzékelünk, akkor egy vészjelzést, mint például hiba üzenetet hozunk létre.

Továbbá, mivel a BLKID-TLO rögzített értékét egy blokk (18 KB) kezdeténél írjuk a tárolóba, amikor a FAT megsérül a rögzített értéket, mint referenciát használjuk az adatok helyreállítására. Vagyis, tekintettel a rögzített értékre a fájl típusa meghatározható, Mivel a BLKID-TLO rögzített értékét redundánsért írjuk minden blokk fejlécébe és befejező részébe, a megbízhatóság biztosítható. Választhatóan ugyanazt a lejátszás kezelő fájlt rögzíthetjük redundánsat

Az ATRAC3 adat fájl adat mennyisége sokkal nagyobb, mint a sáv információ kezelő fájl adat mennyisége. Továbbá, amint majd a későbbiekben részletezzük, egy

BLOCK SERIAL blokk számot csatolunk az ATRAO3 adat fájlhoz. Azonban,, mível számos ATRAC3 adat fájlt rögzítünk a memória kártyán, ahhoz, hogy megóvjuk őket a redundánssá válástól, a BLOCK SERIAL-t és a CÖNHUMCM használjuk. Ellenkező esetben, amikor a FAT megsérül bonyolult lesz a fájl helyreállítása. Vagyis, egy ATRAC3 adat fájl számos olyan blokkból állhat össze, amelyek szét vannak szórva. Ugyanahhoz a fájlhoz tartozó blokkok azonosítására a COMNUMQ-í használjuk. Továbbá az ATRAC3 adat fájl más blokkjainak az azonosítására a BLOCK SERIAL-t használjuk.

Hasonlóan a gyártó kódját (htodé) redundánson rögzítjük minden blokk kezdetén és végén a gyártó és a modell azonosítására, olyan esetekben, amikor a fájl helytelenül került rögzítésre abban az állapotban, ahol a FAT nem sérült meg,

A 12C ábra a járulékos információs adatok szerkezetét bemutató vázlatos ábra, A járulékos Információ a következő fejlécből és változtatható hosszúságú adatból áll. A fejléc a következő területekkel rendelkezik;

-IMF

Jelentés: Mezó azonosító

Funkció: A járulékos Információ (rögzített érték) kezdetét képviseli. Érték: 0x69

Jelentés: Járulékos információ kulcs kód.

Funkció: A járulékos információ kategóriáját képviseli.

Érték: O-től OxFF-ig — WÍivU

Jelentés: Az egyedi járulékos információ mérete.

Funkció: A járulékos információ minden típusának a méretét képviseli.

Habár az adat méret nincs korlátozva, ennek legalább 18 bájtnak és 4 bájt többszörösének kell lennie, Az adat maradékát nullákkal (0x00)· kell feltölteni.

Érték: 16-tól 14784-ig (0x3903) ~ MCode

Jelentés: Gyártó kód

Funkció: Azonosítja a felvevö/iejétszó berendezés modelljét és annak

Érték: Magas rendű 10 bites (a gyártó kódja), alacsony bites (a = C+L

Jelentés: A 12-ik bájttól induló adat terület betűinek jellemző tulajdonFunkció: A betű kódot és a nyelv kódot képviseli, mint egy bájtos kód. Érték: Ugyanaz, mint az SNC+L ~ DATA

Jelentés: Egyedi járulékos információ.

Funkció: A járulékos információk mindegyik típusét képviseli változtatható hosszúságú adattal, A valós adat mindig a 12-ik bájttól kezdődik, A valós adat k (méretének) legaiat maradék adat területet nullákkal m járó

k és 4 bájt többszörösének kell lennie, A ) kell feltölteni, >s Információ típusának a tartalma szerint egyedileg megbatározott,

A 13. ábra egy táblázat, amely a járulékos információ típusai és kulcs kód értékel (ö-tól 83~íg) között teremt összefüggést. Ö-tól 31-ig a kulcs kód értékek zenei jelleg Információt jelölnek. 32-töi S3~ig a kulcs kód értékek UKl-ket (Uniform Rescurce locator, egységes forrás helymeghatározó) jelölnek (web információ). A zenei jelleg Információ és az URL információ az album címének, az előadó nevének, a CM~nek, és így tovább a betű információját tartalmazza, mint járulékos információt.

A 14. ábra egy táblázat, amely a járulékos Információ típusai és kulcs kőd értékei (84-fől 127~ig) között teremt összefüggést. 64-től 95-íg a kulcs kód értékek útvonalakatfogyebeket jelölnek. 964él 127~íg a kulcs kód értékek vezérlö/numeríkus adatokat jelölnek. Például ID ~ 98 a TOC-ID-t képviseli, mint járulékos információt, A

TOC-ID a CD (Compacf Disk) TOC információjával ekvivalens és az első zenei program számot, az utolsó zenei program számot, a pillanatnyi program számot, a teljes működési időtartamot illetve a pillanatnyi zenei program időtartamot képviseli.

A 15, ábra egy táblázat, amely a járulékos információ típusai és kulcs kód értékei (128-től 159-íg) között teremt összefüggést. 128-tól 1 S9-ig a kulcs kód: értékek szinkron lejátszási információkat jelölnek. A 15. ábrán az EMD az elektronikus zenei

A következőkben a 18A - 18E ábrák alapján a járulékos információ konkrét példáit mutatjuk be, Amint a 12C ábra a 16A ábra is a járulékos Információ adatszerkezetét mutatja. A 168 ábrán a kulcs kod lö - 3 (az előadó neve, mint járulékos információ). Mérete ~ 0x1 C (28 bájt), amely a járulékos információ adat hosszát képviseli, amely beleértve a fejlécet 28 bájtos. A OL a C ~ 0x01 (ASCII) betű kódot, és az L ~ 0x09 nyelv kődet (angol) képviseli. A 12. bájtot követő változtatható hosszúságú adat a “Simon & Gráfunkét* egy bájtos adatot, mint előadó nevet képviseli. Mivel a járulékos információ adat hosszának négy bájt többszörösének kell lennie, a maradékot nullákkal kell kitölteni (0x00).

A 16C ábrán a kulcs kód ID ~ 97 a járulékos információt, mint ISRC képviseli (International Standard Recording: Code: Copyright Code). Mérete - 0x14 (20 bájt), amely a járulékos információ adat hosszát képviseli, amely 20 bájtos. A C - öxöö, és az L - ÖxÖÖ, amely azt képviseli, hogy a betű és a nyelv nincsenek beállítva. Ezért az adat bináris kód. A változtatható hosszúságú adat nyolc bájtos ISRC kód, amely a szerzői jog Információt képviseli (nemzetiség, szerzői jog birtokos, rögzítés éve, és sorozatszám),

A 18D ábrán a kulcs kód 10 - 97 a rögzítés dátumát és időpontját, mint járulékos információt képviseli. Mérete - 0x10 (16 bájt), amely azt képviseli, hogy a járulékos információ adat hossza 16 bájt, A C « 0x00 és az L ~ 0x00 azt képviseli, hogy a betű és a nyelv nincs beállítva. A változtatható hosszúságú adat négy bájtos kód (32 bit), amely a rögzítés dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc)

A 16E ábrán a kulcs kód lö - 107 a lejátszási napiét, mint járulékos információt képviseli. Mérete - 0x10 (16 bájt), amely azt képviseli, hogy a járulékos információ adat hossza 18 bájt, A C ~ 0x00 és az L - öxöö azt képviseli, hogy a betű és a nyelv nincs beállítva, A változtatható hosszúságú adat négy bájtos kőd, amely a lejátszási naplót (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc) képviseli. Ha a felvevö/iejátszó rendelkezik lejátszási napló funkcióval, akkor az 16 bájtos adatot rögzít, amikor lejátssza a zenei adatot.

A 17. ábra az ÁSÖnnnn ATRAC3 adat fájl adat elrendezését abban az esetben bemutató vázlatos ábra, amikor az 1 SU N bájt (például N - 384 bájt). A 17. ábra az adat fájl ATTRIBÚTUM fejlécét (1 blokk) és a zenei adat fájlt (1 blokk) mutatja, A 17, ábra mindkét blokk (16 x 2 - 32 kilobájt) összes helyének (siót) az első bájtját (ÖxÖÖÖÖ-től Öx7FF0~ig) mutatja. Amint a 18, ábrán látható, az attribútum fejléc első 32 bájtját, mint fejlécet használjuk, 256 bájtot, mint NM1 (256 bájt) zenei program területet használunk, 512 bájtot, mint NM2 (512 bájt) zenei program cím területet használunk. Az attribútum fejléc fejléce a következő területeket tartalmazza;

- BLKID-HDO (4 bájt)

Jelentés; Biokkazonosito fájl azonosító

Funkció: Azonosítja az ATRAC3 adat fájl felső részét.

Érték: Rögzített érték ~ ΉΟ ~ 0 (például, 0x48442030)

- MCode (2 bájt)

Jelentés: Gyártó kód

Funkció: Azonosítja a felvevö/íejátszó berendezés modelljét és annak gyártóját.

Érték; Magas rendű 10 bites (a gyártó kódja), alacsony rendű 6 bites (a modell kódja) = BLOCK SERIÁL (4 bájt) Jelentés: sáv sorozat szám

Funkció: Nullával indul és egyesével növekszik. Ha a zenei programot szerkesztjük ez az értek nem változik.

Érték: ö-töi ÖxFFFFFFFF-ig.

- N1C-HL (2 bájt)

Jelentés; Egy sáv (zenei program cím) adatának jellemző tulajdonságait képviseli.

Funkció: Az NM1 nyelv kódját és a betű kódját fejezi ki, mint egy bájtos

Érték: Ugyanaz, mint az SN1 Ot ~ N2C*L (2 bájt)

Jelentés: Egy sáv (zenei program cím) adatának (NM2) jellemző tulajdonságait képviseli.

Funkció: Áz NM2 nyelv kódját és a betű kódját fejezi ki, mint egy bájtos kód.

Érték: Ugyanaz, mint az SN1OI ~ 1IMFS1ZE (2 bájtos)

Jelentés; A pillanatnyi sáv járulékos információjának teljes mérete. Funkció: Az adat méretéi: fejezi ki 16 bájtes léptékben. Ha nincs adat rögzítve, akkor ez a terület teljesen nullákból áll.

Érték: Méret: 0x0001-től 0x3C6-ig (966) = T-PRT (2 bájtos)

Jelentés: Teljes bált szám.

Funkció: Azoknak a részeknek a számát fejezi ki, amelyek a pillanatnyi sávot alkotják. Rendszerint a T-PRT értéke 1,

Érték: 1-től 285-ig (645 dec)

Ha nincs adat rögzítve, akkor ez a terület teljesen nullákból áll.

~ T-SU (4 bájtos)

Jelentés: Teljes SU szám.

Funkció: Áz egy sávban levő Sü-k teljes számát fejezi ki, amely megegyezik a program teljesítmény időtartamával.

Érték: 0x01-tői 0x001 FFFFF-ig,

- INX (4 bájtos) (opció)

Jelentés: Áz INDEX relatív helyzete.

Funkció: Ügy használjuk, mint egy mutatót, amely egy zenei program reprezentációs részének felső részét képviseli Az INX értékének, mint a program pillanatnyi pozíciójának, az Sü számának néggyel osztott értéket jelöljük ki, Az INX ezen értéke az SU számának négyszeresével egyezik meg (körülbelül 93 mseo),

Érték: O-tól OxFFFF~ig (maximum: körülbelül 6084 sec), ~ XT (2 bájtos) (opció)

Jelentés; Az INDEX lejátszási Időtartama,

Funkció: Azt a lejátszás időtartamot választja ki, amelyet INX-non-el jeleltünk ki azzal az értékkel, amely néggyel osztva az SU száma. Az INDEX ezen értékének négyszerese megegyezik az S Ü szokásos számával (körülbelül 93 msec).

Érték: OxOÖÖÖ (nincs beállítva), 0x01-tói 0x001 FFFFF-ig (6084 sec-íg), OxFFFF (a zenei program végéig).

A következőkben az NM1 és NM2 zenei program cím területeket mutatjuk be, ~NM1

Jelentés; A zenei program elmének karakterlánca.

Funkció: A zenei program címét fejezi ki, mint egy bájtos kódot (258 ka rakterig) (változtatható hosszúságú). Ennek a cím területnek a végére egy befejezd kódot (öxöö) írunk, A méretet a befejező kódból számoljuk. Ha nincs adat rögzítve, nul lább egy bájton

Me NM2

Jelentés: A zenei program címének karakterlánea

Funkció; A zenei program címét fejezi ki, mint két bájtos kódot (256 karakterig) (változtatható hosszúságú). Ennek a cím területnek a végére egy befejező kódot (OxÖO) írunk. A méretet a befejező kódból számoljuk. Ha nincs adat rögzítve, nullát (OxÖÖ) rögzítünk ennek a területnek a kezdetétől (ÖXÖ02Q) legalább egy bájton át.

Érték: Sokféle betű kőd

Az attribútum: fejléc rögzített pontjától (0x320) Induló 80 bájtnyi adatot TRKINF sáv információs területnek nevezzük. Ez a területet főként a biztonsági információ és a másolás ellenőrző információ teljes kezelésére használjuk. A19.. ábra a TRKINF egy részét mutatja. A TRKINF terület a következő területeket tartalmazza:

= TARTALOM KULCS (8 bájtos)

Jelentés: Érték minden zenei programhoz, A TARTALOM KULCS értékét a memória kártya biztonsági blokkja védi és később tároljuk

Funkció: A zenei program lejátszásához szükséges kulcsként használatos. A MAC értékének kiszámításához használjuk.

Érték: O-tól OxFFFFFFFFFFFFFFFF-íg = MAC (8 byte)

Jelentés:' Hamis szerzői jog információ ellenőrző érték.

Funkció: A titkos sorozat számot és a tartalom összesítő számokat tartalmazó TRKINF értékeinek sokasága által létrehozott értéket képviseli,

A titkos sorozat szám, a memória kártya titkos területén rögzített sorozatszám, A szerzői jogvédelmet nem biztosító felvevő típus nem képes adatot olvasni a memória kártya titkos területéről. Másfelől, a szerzői jogvédelmet biztosító felvevő típus és egy számítógép, amely egy olyan programmal működik, amely adatot képes olvasni a memória kártyáról, az képes hozzáférni a titkos területhez.

Jelentés: A rész jellemző tulajdonsága.

Funkció; Olyan információt képvisel, mint a rész tömörítési módja, Érték: A részieteket a következőkben mutatjuk be (lásd 19. és 20. ábÁ következőkben az A terület értékét ismertetjük. A * hangcsatomás módot (N ~ 0 vagy 1) úgy határozzuk meg, leírásban az p mint egy különleges egyesített módot, amely a bit 7 ~ 1, alsó jel ~ 0, fő jel ~ (L t R) jelekből áll. A szerzői jogvédelmet nem biztosító felvevő típus az 1 és 2 bitek Információját figyelmen kívül

Az A terület ö bitje a kiemelő be/ki állapotának Információját képviselheti, Az A terület 1 bitje a lejátszás átugrás, vagy normái terület 2 bitje az olyan adat típus információt képviseli, mint az audio adat, fax adat, vagy hasonló. Az A terület 3 bitje nincs meghatározva. A 4, 5 és 6 bitek kombinálásával az ATRAC3 mód információját rögzítjük, amint a 20. ábra mutatja. Vagyis, N 3 bit mód értéke. Őt mód típusnál, amelyek az egy hangcsatornás (N ~ 0 vagy 1), IP (N - 2), SP (N ss 4), EX (N ~ 8), és HO (N ™ 7), a rögzítési időtartamot (csak 64 MB memória kártyánál), az adat átviteli sebességet, és a blokkonként! SU-k számát soroljuk fel Egy SU bájtjainak a száma a különféle módoktól függ. Egy Síi bájtjainak a száma az egy hangcsatornás módban 138 bájt. Egy SU bájtjainak a száma az LP módban 192 bájt. Egy SU bájtjainak a száma az SP módban 304 bájt. Egy SU bájtjainak a száma az EX módban 384 bájt. Egy SU bájtjainak a száma a HQ módban 512 bájt. Az A terület 7-es bitje az ÁTRAC3 módokat képviseli (0: duáí, 1: egyesített).

Például egy SP módban használt 64 MB memória kártya egy példáját mutatjuk be. A 84 MB memória kártya 3988 biokkal rendelkezik. Az SP módban, mivel 1 SU 304 bájt, egy blokk 53 SU-val rendelkezik, 1 SU (1024/44100) másodperccel egyezik meg. Ezért egy blokk (1024/44100) x. 53 x (3988 - 10) = 4363 másodperc 81 perc. Az átviteli sebesség (1024/44100) x 304 x 8.« 104737 bps.

Jelentés; Lejátszás korlátozás jelző (8 és 7 bitek) és biztonsági partíció (bitek 5-től (Mg),

Funkció: A pillanatnyi sáv korlátozását jelenti.

Érték: 7-as bit: ö = nincs korlátozás, 1 ~ van korlátozás

6-os bit: 0 ~ nem járt le, 1 - lejárt bitek 5-től Ö-íg: biztonsági partíció (lejátszás megtagadva ha más mint 0)

Jelentés: Fájl szám.

Funkció: Azt a kezdetben rögzített sáv számot képviseli, amely a memória kártya titkos területén rögzített MAC számítási értékének s helyét jelöli ki,

Érték: 1-től 0x1S0-lg (400)

- MG(D) SERlAL-nnn (16 bájfos)

Jet >: A fel sági ÍC) sorozatszáma.

Funkció: Egyedi érték minden feivevő/lejátsző készülékhez,

Érték: Ö-től OxFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFFF-íg = CONNUM (4 bájtos)

Jelentés: Tartalom összegzési szám.

Funkció: Minden zenei programnál összegzett egyedi értéket képvisel.. Az értéket a felvevő/lejátsző készülék biztonsági blokkja kezeli. Az érték felső határa 2³\ amely 42ÖÖÖÖÖÖÖ0, A rögzített program azonosítására használjuk.

Érték: O-tól OxFFFFFFFF-ig ~ YMDhms-S (4 bájt) (opció)

Jelentés: Ά korlátozásokkal lejátszott sáv lejátszásának kezdő dátuma és időpontja.

Funkció; Azt a dátumot és időpontot jelenti, amelynél az adat lejátszást az EMD-vel engedélyeztük.

Érték: Ugyanaz, mint a többi terület dátumánál és Időpontjánál.

Jelentés: A korlátozásokkal lejátszott sáv lejátszásának befejező dátuma és időpontja.

Funkció: Azt a dátumot és időpontot jelenti, amelynél az adat lejátszása az EMÖ-vei lejárt.

Érték: Ugyanaz, mint a többi terület dátumánál és Időpontjánál.

= MT <1 bájt) (opció)

Jelentés; Az engedélyezett lejátszási alkalmak számának legnagyobb értéke.

Funkció: A lejátszási alkalmak EMD-vel kijelölt legnagyobb számát jelenti.

Érték: 1-től OxFF-lo, Ha nem használjuk, akkor az MT terület értéke ÜÖ.

Jelentés: Az lejátszási alkalmak száma.

Funkció: A lejátszási alkalmak számát képviselt az engedélyezett lejátszási alkalmak számában.

Érték; OxOO-től OxFF-lg. Ha nem használjuk, akkor az MT terület értéke

ÖÖ. Amikor az LT terület 7-es bitje 1 és a CT terület értéke ÖÖ, akkor az adat lejátszása korlátozott.

= CG (1 bájt)

Jelentés: Másolás vezérlés.

3?

Funkció: A másolás műveletet vezérli

Érték: Á 6 és 7 bitek a másolás vezérlő információt képviselik. A 4 és 5 bitek a nagy sebességű digitális másolás művelet másolás vezérlő információját képviselik, A 2 és 3 bitek a biztonsági blokk azonosító szintet képviselik, A 0 és 1 bitek határozatlanok.

Példák a CC-re:

(8 és 7 bitek)

11: korlátlan másolási művelet engedélyezve 01: másolás megtagadva ÖÖ: egyszeri másolási művelet engedélyezve (2 és 3 bitek)

ÖÖ: Analőg/dlgitálls bemenet rögzítés az MG hitelesítési szint 0.

Amikor CD-rol származó adatot felhasználó digitális rögzítési műveletet hajtunk végre, akkor a 6 és 7 bitek: ÖÖ-ák és a 2 és 3 bitek; ÖÖ-ák,

Jelentés: Nagy sebességű soros másolás kezelő rendszerben az engedélyezett másolási alkalmak száma.

Funkció: Kiterjeszti a másolási engedélyt a másolási alkalmak számával, nem korlátozódik az egyszeri másolási engedélyre és a szabad másolás engedélyre. Csak az első másolat nemzedéknél érvényes. A CN terület értéke eggyel csökken, amikor a másolási műveletet végrehajtottuk.

00: Másolás megtagadva 01-től GxFE~lg; Alkalmak száma OxFF: Korlátlan másolási alkalom

A TRKINF sáv információs területet egy 24 bájtos rész kezelő információs terület (PRTINF) követi, amely ÖxO37Ö-től indul, Amikor egy sáv több részből áll,, akkor az egyes részek PRTINF területeinek értékeit megfelelően elrendezzük az időtengelyen. A 22. ábra a PRTINF terület egy részét mutatja. A következőkben a PRTINF terület területeit mutatjuk be az elrendezésnek megfelelően.

~ PRTSIZE (4 bájt)

Jelentés: A részek mérete.

Funkció: Egy rész méretéi képviseli. Klaszter: 2 bájt (legmagasabb hely), kezdő SU; 1 bájt (felső), befejező SU; 1 bájt (legalacsonyabb helyzet).

Érték; Kiaszter: 1-től Gx1F4Ö-ig (800) kezdő SU; Őrtől OxAO-ig (180) befejező SU: O-tól OxAO-ig (18) (megjegyzendő, hogy az

SU Őrtől indul) ss PRTKEY (8 bájt)

Jelentés; Rész titkosító érték.

Funkció: Egy részt tltkosít. Kezdő érték ~ 0, Megjegyzendő, hogy a szerkesztési szabályokat alkalmazni keli.

Érték: Őrtől OxFFFFFFFFFFFFFFFFrtg = GONMUMO (4 bájt)

Jelentés: Kezdetben létrehozott tartalom összegző szám kulcs.

Funkció: Egyedileg kijelöli a tartalom ID-jét.

Érték: Ugyanaz az érték, mint a tartalom összegző szám kezdeti érték kulcs értéke.

Amint a 17. ábra mutatja, az ATRAC3 adat fájl attribútum fejléce INF járulékos információt tartalmaz. A járulékos információ megegyezik a lejátszás kezelő fájl INFS járulékos információjával (lásd 11. és 12B ábrák) kivéve azt, hogy a kezdő hely nincs rögzítve. Az utolsó bájt helyét (négy bájt többszöröse) egy vagy főbb rész többszörösének a végén az INF járulékos információ adata követi,

INF

Jelentés: Járulékos információ tekintettel a sávra.

Funkció; A fejléccel változtatható hosszúságú járulékos információt képvisel. Sokféle különböző típusú járulékos információ elrendezhető. Minden járulékos információ terület rendelkezik egy ID-vel és egy adat mérettel. Minden járulékos információ terület magába foglal egy fejlécet, amely legalább 16 bájtból és 4 bájt többszöröséből áll.

Érték; Ugyanaz, mint a lejátszás kezelő fájl INF-S járulékos Információjánál,

A fent bemutatott attribútum fejlécet az ATRAC3 adat fájl minden blokkjának adatai követik. Amint a 23. ábra mutatja, minden blokkhoz egy fejléc társul. A kővetkezőkben ez összes blokk adatát mutatjuk be.

BLKID-A3D (4 bájt)

Jelentés: Blokkazonosító fájl azonosító

Funkció: Azonosítja az ATRAC3 adat faji felső részét,

Érték: Rögzített érték ~ “A3D” (például, 0x41334420) ~ MCode (2 bájt)

Jelentés: Gyártó kőd

Funkció: Azonosítja a felvevő/lejáfszó berendezés modelljét és annak gyártóját.

Érték: Magas rendű íö bites (a gyártó kódja), alacsony rendű 8 bites (a modell kódja)

Jelentés: A kezdetben létrehozott tartalom összegzett száma.

Funkció; Egyedi ID-jét jelöl ki a tartalomhoz. Még: ha a tartalmat szerkesztjük is. a CGNNUMÖ terület értéke nem: változik.

Érték; Ugyanaz az érték, mint a tartalom összegző szám kezdeti érték kulcs értéke.

= BLOCK SERIAL (4 bájt)

Jelentés: Minden sávhoz társított sorozat szám.

Funkció: Nullával indul és egyesével növekszik. Még ha a tartalmat szerkesztjük is, a BLÖCK SERIAL terület értéke nem változik.

Érték: O-tól OxFFFFFFFFdg.

= BLOCK SEED (8 bojtos)

Jelentés: Kulcs egy blokk titkosításához.

Funkció: A blokk kezdete egy véletlenszerű szám, amelyet a telvevő/lejátszó készülék biztonsági blokkja hoz létre. A véletlenszerű számot egy egyesével növekvő érték követi. Ha a BLOCK SEED terület értéke elveszik, mivel nem jön létre hang a hozzávetőlegesen egy blokknak megfelelő egy másodpercig, akkor ugyanazt az adatot írjuk a fejlécbe és a blokk végére. Még ha a tartalmat szerkesztjük is, a BLOCK SEED terület értéke nem változik.

Érték; Kezdetben 8 bites véletlenszerű szám.

= IN1TIALIZÁTIÖN VECTOR (8 bájt)

Jelentés; Az ATRAC3 adat titkosításához/megfejféséhez szükséges ér •ék.

Funkció: Az ATRAC3 adat titkosításához és megfejtéséhez szükséges kezdeti érték minden blokkhoz. Egy blokk 8-tóí Indul. A következő blokk az utolsó

SU-nál utoljára titkosított 8 bites értéktől indul, Ha a blokkot szétválasztjuk, akkor ép40 pen a kezdő SU előtti utolsó nyolc bájtot használjuk. Még ha a tartalmat szerkesztjük is, a INITIALIZATfON VECTOR terület értéke nem változik.

Érték: O-tői OxFFFFFFFFFF FFFFFF-lg.

- SU-nnrs

Jelentés: A hang egység adata.

Funkció: Az 1024 mintából tömörített adatot képviseli, A kimenő adatok bájtjainak a száma a tömörítés módjától függ. Még ha a tartalmat szerkesztjük is, az SU-nnn terület értéke nem változik. Például az SP módban N ~ 384 bájt,

Érték: Az ATRAC3 adat értéke,

A 17. ábra szerint, mivel N ~ 384, 42 SU-t rögzítettünk egy blokkban. Egy blokk első két helyét (4 bájt) fejlécként használjuk. Az utolsó két helyre (két bájt) a SLK1D-A3D, MCode, CöNNUMO, és BLOCK SERIAL területeket redundánsan rögzítjük. Ezért egy blokk fennmaradó területének M bájtja (16384 - 384 x 42 ~ 18 x 3 ~ 208) bájt. Amint fentebb kifejtettük a nyolc bájtos BLOCK SEED területet redundánsan rögzítjük.

Ha a FAT terület megsérül, akkor a flash memória minden blokkját felkeressük. Minden blokk kezdeténél meghatározzuk, hogy az ID BLKID terület értéke TLO, HÖÖ, vagy A3D. Amint a 24Á - 24C ábrák mutatják, az SP1 lépésnél meghatározzuk, hogy az lö BLKID terület értéke a legfelső blokk kezdeténél BLKiö-TLO vagy sem. Ha az SP1 lépés eredménye Nem, akkor a folyamat az SP2 lépésnél folytatódik. Az SP2 lépésnél a blokkszámot eggyel növeljük. Azután az SP3 lépésnél meghatározzuk, hogy az utolsó blokkot kerestük fel vagy sem.

Ha az SP3 lépés eredménye Nem, akkor a folyamat visszatér az SP1 lépésKa az SP1 lépésnél meghatározott érték Igen, akkor a épésnél folytatódik. Az SP4 lépésnél meghatározzuk, hogy a felkeresett blokk a PBLIST lejátszás kezelő fájl. Ezután a folyamat továbblép az SP5 lépéshez. Az SPS lépésnél a PBLIST lejátszás kezelő fájlban az összes T-TRK sáv R számát a regiszterben tároljuk. Például, ha a memória 10 ATRAC3 adat fájlt tárolt (10 zenei program), akkor a T-TRK-ban tárolt szám 10.

A következőkben az összes T-TRK sáv számának értékére utalva a blokkokra a TRKÖÖ 1-fői a TRK-400-ig egymást követően hivatkozunk. Mivel ebben a példában zenei program van rögzítve, a blokkokra a TRKÖüí-től a TRK-ölO-íg hivatkozunk.

Mivel az FNO fájl számot rögzítettük a TRK-XXX-ben az SP7 lépésnél, egy olyan táblázatot rögzítőnk a memóriában, amely összefüggést teremt az FNO táji szám és a TRK-XXX sáv szám között. Aztán az SR8 lépésnél a regiszterben tárolt N-t eggyel csökkentjük. Az SP8, SP7, és SP8 lépések által alkotott hurkot addig: ismételjük, amíg N az SP9 lépésnél nullává nem válik.

Amikor az SP9 lépés eredménye igen, akkor a folyamat az SP10 lépésnél folytatódik. Az SP10 lépésnél a mutató visszaáll a legfelső blokkhoz, A kereső eljárást megismételjük a legfelső blokktól. Ezután a folyamat az SP11 lépésnél folytatódik. Az SP11 lépésnél meghatározzuk, hogy a legfelső blokk ID BLKID területének értéke BLKID-RDÖ vagy sem. Ha ez SP11 lépés eredménye Nem, akkor a folyamat az SP12 lépésnél folytatódik. Az SP12 lépésnél a blokkszám: eggyel növekszik. Az SP12 lépésnél meghatározzuk, hogy az utolsó blokkot kerestük fel, vagy sem,

Ha az SP13 lépés eredménye Nem, akkor a folyamat visszatér az SP11 lépéshez. A kereső eljárást addig Ismételjük, amíg az SP11 lépésnél megbatározott érték igenné válik.

Ha az SP11 lépés eredménye igen, akkor a folyamat az SRI4 lépésnél folytatódik, Az SP14 lépésnél meghatározzuk, hogy a blokk az ATRAC3 adat fájl kezdeténél levő attribútum fejléc (lásd 8, ábra) (a 18. ábra mutatja öxOOÖO-tól öxö3FFF-ig).

Ezt követően az SP15 lépésnél, hivatkozva az FNO faji számra, ugyanannak az ATRAC3 adat fájlnak a BLOCK SERIAL sorozat számát, és az attribútum fejlécben elhelyezkedő CONNUMO tartalom összegző szám kulcsát a memóriában tároljuk. Amikor a 10 ATRAC3 adat fájl rögzítettük, mivel 10 blokk van, amelyek közül a legfelső blokk ID BLKID területének értéke BLKID-TLO, a kereső eljárást addig folytatjuk, amíg a TÖ blokkot felkerestük.

Ha az SP13 lépés eredménye igen, akkor a folyamat az SR16 lépésnél folytatódik. Az SP18 lépésnél a mutató visszaáll a legfelső blokkhoz A kereső eljárást megismételjük a legfelső blokktól.

Ezt követően a folyamat az SP17 lépésnél folytatódik. Az SP 17 lépésnél meghatározzuk, hogy a legfelső blokk ID BLKID területének értéke BLKID-A3D vagy sem.

Ha az SP17 lépés eredménye Nem, akkor a folyamat az SP18 lépésnél folytatódik. Az SP18 lépésnél a blokk számot eggyel megnöveljük. Ezt követően az SP18^: lépésnél meghatározzuk, hogy az utolsó blokkot kerestük fai vagy sem, Ha az SP18’ lépés eredménye Nem, akkor a folyamat visszatér az SP17 lépéshez.

Ha az SPÍ7 lépés eredménye Igen, akkor a folyamat az SP19 lépésnél folyta42 todik, Az SP19 lépésnél a meghatározzuk, hogy a blokk tartalmaz-e ATRAC3 adatot. Ezt követően a folyamat az SP20 lépésnél folytatódik. Az SP2Ö lépésnél, hivatkozva ATRAC3 adat blokkjában rögzített BLOCK SERIAL sorozat számra, és a CON-NUMO tartalom összegző szám kulcsra, azokat a memóriában tároljuk.

Ugyanabban az ATRAC3 adat fájlhoz közös számot rendelünk hozzá, mint a CONNUMO tartalom összegző szám kulcsot. Azaz, ha az ATRAC3 adat fájl 10 blokkból áll, akkor egy közös számot rendelünk hozzá a CONNUMO terület minden értékéhez,

Á CONNUMO és a BLOCK SERIAL területek értékeinek megfelelően meghatározzuk, hogy vajon a pillanatnyi blokkot ugyanaz a tartalom és a pillanatnyi blokk lejátszási rendje alkotja^e ugyanabban a tartalomban (nevezetesen a csatlakozó sorozat).

Amikor 1Ö ATRÁC3 adat fájl ven rögzítve (azaz 10 zenei program) és mindegyiket az ATRAC3 adat fájlok közül 10 blokk alkotja, akkor 100 adat blokk van.

A CONNUMQ és a BLOCK SERIAL területek értékeire hivatkozva, a 100 adat blokk zenei programjának lejátszási sorrendje és azok kapcsolódási sorrendje meghatározható.

Amikor az SP19 lépés eredménye Igen, akkor az összes blokkban kerestük a lejátszás kezelő fájlt, az ATRAC3 adat fájlt, és az attribútum fájlt. Ezért az SP21 lépésnél a CÖNNUMO, a BLOCK SERIÁL, az FNÖ és a TRK-X területek értékei alapján a blokkokat a blokk számuk szerinti sorrendben tároljuk a memóriában, illetve a fájl csatoló állapotokat megszerezzük,

Miután a fájl csatoló állapotokat megszereztük, a FAT létrehozható a memória szabad területén.

A következőkben a találmány második kiviteli alakjának megfelelő kezelő fájlt tárgyaljuk. A 25. ábra a találmány második kiviteli alakjának megfelelő fájl szerkezetet mutatja A 25. ábra szerint a zene könyvtár tartalmaz egy TRKLIST. MSF sáv információ kezelő fájlt (a továbbiakban TRKLIST), egy TRKtlSTB.MSF tartalék sáv információ kezelő fájlt (a továbbiakban TRKLISTB), egy INFLIST.MSF járulékos információ fájlt (amely az előadó nevét, egy ISRC kódot, egy időbélyegef, állókép adatot, és így tovább tartalmaz (ezt a fájlt a továbbiakban IlMFLIST-nek nevezzük)), és egy ASOnnnn.MSF ATRÁC3 adat fájlt (a továbbiakban A3Dnnnn). A TRKLIST fájl két területet tartalmaz, amelyek a ΝΛΜΕ1 és NAME2. A IMAME1 terület, egy olyan terület, amely a memória kártya nevét és a program nevét tartalmazza, amely az

ASCIIZ8359-1 betű kódnak megfelelő egy béjtos kód, A ΝΑΜΈ2 terület, egy olyan terűiét. amely a memória kártya nevét és a program nevét tartalmazza, amely az MSJIS/Hankuí/Kinai kódnak megfelelő két bájtos kód.

A 28. ábra a TRKUST sáv Információ kezelő fájl, a NAME1 és NAME2 területek, és az ASDnnnn ATRAC3 adat fájt közötti összefüggést mutatja. A TRKUST fájl egy 64 klíőbájtos rögzített hosszúságú fájl 16 k x 4), A fájl egy 32: kílőbájtos területét a kezelő savókhoz használjuk. A fennmaradó 32 kílóbájíos terület a NAM.E1 és NA-ME2 területeket szokta tartalmazni. Habár a NAME1 és NAME2 területek a program nevekhez biztosíthatóak, mint egy különálló fájl a sáv Információ kezelő fájlban, egy rendszerben, amelynek kicsi a tároló kapacitása, kényelmes a sáv információ kezelő fájl és a program név fájlok teljes kezelése.

A TRKLíST sáv Információ kezelő fájl TRKINF-nnnn sáv információs területét és a PRTiNF-nnnn rész Információs területét az A3Dnnnn adat fájl és az INFLIIST járulékos információ kezelésére használjuk. Csak az ASDnnnn ATRAC3- adat fájlt tlfkosltjuk. A 26. ábrán ez adat bosszúság a vízszintes irányban 16 bájt (O-től F4g). A függőleges irányban egy hexadecimális szám jelzi az aktuális sor kezdeti értékét.

A második kiviteli alaknak megfelelően hárem fájlt használunk, amelyek a TRKUST sáv Információ kezelő fájl (beleértve a program cím fájlt), az 11MFUST járulékos Információ, és az A3önnnn adat fájl. Az első kiviteli alaknak megfelelően (lásd

7. 3. és 9. ábrák) két fájlt használunk, amelyek a PSLIST lejátszás kezelő fájl a memória kártya teljes kezelésére, illetve az ATRAÜ3 adat fájl a programok tárolására.

Az alábbiakban a második kiviteli alaknak megfelelő adat szerkezetet tárgyaljuk. Az egyszerűség kedvéért a második kiviteli alaknak megfelelő adat szerkezetben az első kiviteli alak leírásához hasonló részeket kihagyjuk.

A 27. ábra a TRKUST' sáv Információ kezelő fájl részletes szerkezetét mutatja be. A TRKUST sáv információ kezelő fájlban egy klaszter (blokk) 16 bájtból áll. A TRKLISTS fájl adatai és mérete megegyezik a TRKLíSTB másolat fájl adataival és méretével. A sáv információ kezelő fájl első 32 bájtját fejlécként használjuk. Amint a PBLIST lejátszás kezelő fájl fejlécénél is, a TRKUST fejléce BLKÍÖ-TLO/TL1 (másolat fájl azonosító) területet (4 bájt), T-TRK területet (2 bájt) a teljes sávok számához, Mcode gyártó kőd területet (2 bájt), REV1SION területet (2 bájt) a TRKUST újraírásainak számához, és S-YMDhms területet (4 bájt) (opciója dátum és időpont adat frissítéséhez tartalmaz. Ezeknek az adat területeknek a jelentése és funkciója ugyanaz, mint az első kiviteli alaknál tárgyaltaké. Továbbá a TRKUST fájl a következő terüie44 leket tartalmazza:

- YMDhms (4 bájt)

A TRKLIST fájl utoljára frissített dátuma (év, hónap, nap).

~ N1 (1 bájt) (opció)

A memória kártya sorozat száma (számláló oldal). Amikor egy memória kártyát használunk, akkor az NI terület értéke 0x01.

- N2 (1 bájt) (opció)

A memória kártya sorozat száma (nevező oldal). Amikor egy memória kártyát használunk, akkor az N2 terület értéke 0x01.

- MSID (2 bájt) (opció)

A memória kártya azonosítója. Amikor számos memória kártyát használunk, ekkor az MSID terület értéke minden memória kártyánál ugyanaz (7.8.D.}. (T.B.D, (to be defined) azt jelenti, hogy ezt az értéket a későbbiekben határozhatjuk meg).

= S-TRK (2 bájt)

Egy különleges sávot képvisel (T.B.D.), Rendszerint az S-TRK terület értéke 0x0000.

- PASS (2 bájt) (opció)

A jelszót képviseli, ~ APP (2 bájt) (opció)

A lejátszás alkalmazás meghatározását képviseli (T.B.D.) (rendszerint az APP terület értéke 0x0000).

~ INF-S (2 bájt) (opció)

Az egész memória kártya járulékos információ mutatóját képviseli. Amikor nincs járulékos információ, akkor az INF~S terület értéke 0x00,

Á TRKLIST fájl utolsó 18 bájtját a BLKID-TLO területhez, az Mcode területhez, és a REVISION területhez használjuk, amelyek ugyanazok, mint amelyek a fejlécben vannak, A TRKLISTB másolat fájl a fent tárgyait fejlécet tartalmazza. Ebben az esetben a fejléc tartalmaz egy BLKID-TLi területet, egy Mcode területet, és egy REVISION területet

A fejlécet egy TRK1NF sáv információs terület követi, amely minden sávra tekintettel levő információval rendelkezik, valamint egy PRTINF rész információs terűiét követi, amely a sávok (zenei program) minden részére tekintettel levő információval rendelkezik. A 27. ábra a TRKLIST területet kővető területeket mutatja. A

TRKLISTB terület alsó része ezeknek a területeknek a részletes szerkezetét mutatja.. A 27. ábrán a szürke terület nem hasznait területet jelöl,

A TRKlNF-nnn sáv információs terület és a PRTINF-nnn rész információs terület tartalmazza ez ATRAC3 adat fájl területeit. Azaz, a TRKiNF-nnn sáv információs terület és a PRTINF-nnn rész információs terület mindegyike tartalmaz LT lejátszás korlátozó jelző területet (1 bájt), CONTENTS KEY tartalom kulcs területet (8 bájt), MG(D) SERIAL felvevő/lejátszé készülék biztonsági blokk sorozat szám terülebájt), egy XT területet a zenei program jellegzetesség részének képviselésére ló), egy YMDhms-S területet (4 (2 bájt) (opció), egy INX terül (opció), egy YMDhms~E területet (4 bájt) (opció), egy MT területet (1 bájt) (opció), egy CT területet (1 bájt) (opció), egy CC területet (1 bájt) (opció), egy CN területet (1 bájt) (opció)- (ezeket az YMDhms-S, YMÖbrns-E, MT, CT, CC, és CN területeket a lejátszás korlátozás Információhoz és a másolás Irányító Információhoz használjuk), egy A területet, a sáv jellemző fulajdonsághoz(1 bájt), egy FRTSIZE rész méret területet (4 bájt), egy PRTKEY rés2 kulcs területet (8 bájt), és egy CONNUM tartalom összegző szám területet (4 bájt). Ezeknek a területeknek a jelentése, funkciója és értéke ugyanaz, mint az első kiviteli alaknál tárgyaltaké. Továbbá a TRKiNF-nnn sáv információs terület és a FRTINF-nnn rész Információs terület mindegyike tartalmazza a következő területeket:

= ΤΟ (1 bájt) ™ INF-nnn (2 bájt) (opció)

Minden sáv járulékos Információ mutatóját (ö-tól 409-ig) képviseli, 00: zenei program járulékos Információ nélkül.

~ FNM-nnn (4 bájt)

Az ATR.AC3 adat fájl fájlszámát képviseli {ÖxGOŐÖ-tói OxFFFF-íg).

Az ATRAC3 adat fájl név (ASDnnnn) nnn számát (ASCII-ban) öxnnnnn

-é alakítjuk.

APPjnt (4 bájt) (opció)

Egy alkalmazás paramétert képvisel (T.B.D.) (rendszerint az APPjCTL terület értéke ÖxGOöO).

~ P-nnn (2 bájt)

A zenei programot alkotó részek számát képviseli (1 -fői 2039-ig). Ez a terület megfelel a fentebb tárgyalt T-PART területnek.

PR (1 bájt)

Rögzített érték: (PR = 0x SQ).

Az alábbiakban a neveket kezelő NAME1 területeket (egy bájfos kódhoz) és a NAME2 területeket (két bájtos kódhoz) tárgyaljuk, A 28, ebre a NAME1 terület (egy bájtos kód területhez) részletes szerkezetét mutatja be. Mind a NAME1 és NAME2 (amelyet később részletezünk) területeket nyolc bájttal osztjuk fel. Ezért egy cellájukat nyolc bájt alkotja, A Ox8OÖO-nái, ahol mindegyik említett terület elkezdődik, egy fejlécet helyeztünk el A fejlécet egy mutató és egy név követi. A NAME1 terület utolsó cellája ugyanazokat a területeket tartalmazza minta fejléc.

BLKID-NM1 (4 bájt)

Egy blokk tartalmát képviseli (rögzített érték) (NM1 ~ 0x4E4D2D31).

~ FRM1-onn (4 bájt) (opció)

Az RM1 területhez a mutatót képviseli (egy bájtos kódhoz).

A memória kártyát képviselő névhez a mutatót képviseli, nnn (- 1-től 408-ig) a zenei! program címéhez a mutatót képviseli.

A mutató a blokk kezdő helyzetét (2 bájt), a betű kőd típusát (2 bit), és az adat méretét (14 bit) képviseli.

~ NM1~nnn (opció)

A memória kártya nevét és a zenei program címét képviseli egy bájtos kódhoz (változó hosszúságú). Egy befejező kódot (OxOÖ) írunk a terület végére.

A 29, ábra a NAME2 terület (két bájtos kőd területhez) részletes szerkezetét mutatja be, A 0x3000-nál, ahol a terület elkezdődik, egy fejlécet helyeztünk el A fejlécet egy mutató és egy név követi, A NÁME2 terület utolsó nyílása ugyanazokat a területeket tartalmazza minta fejléc = BLKID-NM2 (4 bájt)

Egy blokk tartalmát képviseli (rögzített érték) (NIM2 ~ 0x4E4D2ö32),

- PNM2-nnn (4 bájt) (opció)

Az NM2 területhez a mutatót képviseli (két bájtos ködhöz).

A PNM2-S a meméría kártyát képviselő névhez a mutatót képviseli, nnn (= 1-től 408-íg) a zenei program címéhez a mutatót képviseli,

A mutató a blokk kezdő helyét (2 bájt), a betű kőd típusát (2 bit), és az adat méretét (14 bit) képviseli,

- NM2-nnn (opció)

A memória kártya nevét és a zenei program címét képviseli két bájtos kódhoz (változó hosszúságú), Egy befejező kódot (0x00) írunk a terület végére.

A 30. ábra az ASDnnnn ATRAC3 adat fájl adat elrendezéséi mutatja (egy blokkra) ebben az esetben, amikor 1 SU-t N bájt alkotja. Ebben a fájlban egy cella nyolc bájtból áll, A 30, ábra az összes cella felső részeinek értékeit (OxOOÖQ-tŐi 0x3FF3-ig) mutatja. A fájl első négy celláját a fejléchez használjuk. Amint az első példa adat fájljának (lásd 17. ábra) az attribútum fejléce megelőzi az adat blokkot, úgy helyezünk el egy fejlécet, A fejléc tartalmaz egy BLKID-A3D területet (4 bájt), egy Mcode gyártó kód területet (2 bájt), egy a titkosító eljáráshoz szükséges BLOCK SEED területet (8 bájt), egy CÖNNUMO területet a kezdeti tartalom összegző számhoz (4 bájt), egy BLOCK SER1AL sorozat szám területet minden sávhoz (4 bájt.) és egy a titkosltö/megfejfö eljáráshoz szükséges INÍTIAUZATIÖN VECTOR területet (8 bájt). A blokk utolsó előtti nyílása redundánsan tartalmaz egy BLOCK SEED területet Az utolsó nyílás BLKID-A3Ö és MCode területeket tartalmaz. Amint az első teli alaknál is, a fejlécet az SU-nnnn hang egység adat követi,

A 31. ábra az 1NFLIST járulékos információ kezelő fájl, amely járulékos információt tartalmaz, részletes adat szerkezetét mutatja. A második kiviteli alakban az

NFLIST fájl kezdeténél (0x0000) a következő fejlécet helyeztük el. A fejlécet a következő mutató és területek követik, = BLKID4NF (4 bájt)

A blokk tartalmát képviseli (rögzített érték) (INF - öx494E464F), = T-DAT (2 blc

A teljes adat területek számát képviseli (O-tói 409-ig).

- MCode (2 bájt)

A felvevő/lejátszó készülék gyártó kódját képviseli.

- YMDhms (4 bajt)

A felvétel frissített dátuma és időpontja képviseli.

= INF-nnnn (4 bájt)

A járulékos Információ adat területéhez a mutatót képviseli (változtatha ú, egyidejűleg mint két bájt (nyílás)),

- DataSloi-0000 (0x0800)

Az ofszet értéket képviseli a kezdettől (egyidejűleg mint egy nyílás).

Az adat méretet alacsony rendű 16 bittel jelöljük (0001401 7FFF~ig), Egy letiltó jelzőt állítunk be a legnagyobb heiyíértékű bitnél. MSB ~ 0 (szabad), MSB ™ 1 (letilt48 va).

Az adat méret a zenei program teljes adat mennyiségét fejezi ki.

(Az adat minden cella kezdetétől indul, (A cella nem adat területét 00-val töltjük ki.) Az első INF a teljes album járulékos információjához a mutatót képviseli (rendszerint INF-409).)

A 32, ábra a járulékos információ szerkezetét mutatja be. Egy 8 bájtos fejléc helyezkedik el egy járulékos információ adat terület kezdeténél A járulékos információ szerkezete ugyanaz, mint az első kiviteli alaké (lásd 12C ábra). Azaz, a járulékos információ tartalmaz egy IN területet (2 bájt), mint egy azonosítót, egy ID kulcs kód: területet (1 bájt), egy SIZE területet (2 bájt), amely minden járulékos információ terület méretét képviseli, és egy Mcode gyártó kód területet (2 bájt). Továbbá a járulékos információ egy SÍD területet (1 bájt), mint helyettes azonosítót tartalmaz,

A találmány második kiviteli alakjának megfelelően, a fájlrendszeren, mint a memória kártyához meghatározott formátumon felül a zenei adathoz a TRKLIST sáv információ kezelő fájlt használjuk. Ezért, még ha a FAT meg is sérül a fájl visszaállítható, A 33. ábra a fájl helyreállító eljárás folyamatábráját mutatja. A fájl helyreállításához egy számítógépet, amely olyan fájl helyreállító programot működtet, amely hozzá képes férni a memória kártyához, és egy a számítógéphez csatlakozó tároló eszközt használunk (merevlemezes meghajtó, RAM, vagy hasonló). A számítógép a 30 DSP-vel megegyező funkcióval rendelkezik,. Az. alábbiakban a TRKLIST sáv kezelő fájlt alkalmazó fájl helyreállító eljárást Ismertetjük.

A fiash memória minden blokkjában, amelynek a FAT-je megsérült, megkeressük a TL-G értéket (BLKID) a blokk legfelső helyénél. Továbbá minden blokkban megkeresünk az NM1 értéket a blokk legfelső helyén (BLKID). Ezek után minden blokkban megkeresők az NM2~t. mint a blokk legfelső helyének az értékét (BLKID). A négy blokk (sáv információ kezelő fájl) minden tartalmát eltárolja a helyreáll hő számítógép, például a merevlemezes meghajtón,

A teljes sávok számához a sáv információ kezelő fájl negyedik bájtját követő adatból jutunk hozzá A TRKINF~ö01 sáv információs terület huszadik bájtját, az első zenei program CONNUM-OO-1 területének értékét, és a következő P-Ö01 terület értékét megszerezzük, A részek számához a P-GÖ1 terület értékével jutunk hozzá. A PRTINF terület első sávjának minden részének PRTSIZE területeinek értékeit megszerezzük, A teljes blokkok n számát kiszámoljuk és megszerezzük.

a sáv információ kezelő fájlt megszereztük a folyamat a 102 lépésnél folytatódik. A 102' lépésnél a hang adat fájlt (ATRAC3 adat fájl) keressük meg. Minden blokkot, amely eltér a kezelő fájltól megkeresőnk a flash memóriában. Azokat a blokkokat, amelyeknek a legfelső értéke A3D (BLK1D) összegyűjtjük.

Azt a blokkot keressük, amelynél a CONNUMO terület értéke az A3önnnn tizenhatodik bájtjánál ugyanaz, mint a sáv információ kezelő fájl első zenei programjának CÖNNUM-ŐÖ1 terület értéke, és amelynél a BLÖCK S E RÍ AL terület huszadik bájttól induló értéke 0, Miután az első blokkot megszereztük, egy olyan blokkot (kiasztert) keresünk, amelynek értéke megegyezik az első blokk CONNUM területének értékével, és amelynél a BLÖCK SERIÁL értéke eggyel megnövelt (1 ™ 0 * í). Miután a második blokkot megszereztük, egy olyan blokkot keresünk, amelynek értéke megegyezik a második blokk CONNUMO területének értékével, és amelynél a BLÖCK SERIAL értéke eggyel megnövelt (2 ™ 1 * 1),

Az eljárást Ismételve az ATRAC3 adat fájlben addig keresünk, amig az első sáv n blokkját (kiaszter) megszerezzük. Amikor minden blokkot (kiaszter) megszereztünk, akkor azokat egymást követően eltároljuk a merevlemezes meghajtón ,

Ugyanazt az eljárást hajtjuk végre a második sávnál, mint az első sávnál. Azaz azt a blokkot keressük meg, amelynél a CONNUMO terület értéke ugyanaz, mint a sáv információ kezelő fájl első zenei programjának CONNUM-OÖ2 terület értéke, illetve, mint a BLÖCK SERIAL terület huszadik bájttól induló értéke. Ezután ugyanazon a módon, ahogyan az első sávnál, az ATRAC3 adat fájlban keresünk, amíg az utolsó blokk (kiaszter) értékének n’-t nem érzékelünk. Miután minden: blokkot (kiaszter) megszereztünk, akkor azokat egymást követően eltároljuk a merevlemezes meghajtón,

A fent tárgyalt eljárást ismételve minden sávra (a sávok száma; m), a helyreállító számítógép irányításával a teljes ATRAC3 adatot eltároljuk a merevlemezes

A 103 lépésnél a memória kártyát, amelynek FAT-je megsérült, újra inicializáljuk, majd helyreállítjuk a FAT-et Egy előre meghatározott könyvtárat alakítunk ki a memória kártyán. Ezt követően a sáv információ kezelő fájlt és az m sávos ATRAC3 adat fájlt a merevlemezes meghajtóról a memória kártyára másoljuk. Ekkor a helyreállító eljárást befejeztük.

A kezelő fájlban és az adat fájlban a fontos paramétereket (különösen a kódokat a fejlécben) rögzíthetjük inkább háromszorosan, mint kétszeresen. Amikor az adatokat redandánsan rögzítjük, akkor ugyanazt az adatot bármilyen helyen rögzít50 hatjuk mindaddig, amíg azokat agy lap vagy több választja el egymástól.

Az alábbiakban: a találmány első kiviteli alakjának megfelelő (lásd a 4. - 24. ábrákat) fájl kezelő eljárást alkalmazó fájl (zenei program) összekapcsoló eljárást és elválasztó eljárást mutatjuk be.

A FAT összekapcsoló eljárása

A következőkben a FÁT összekapcsoló eljárását tárgyaljuk. Ebben az esetben, a CAT.MSA, DQG.MSA, és MAN.MSA hamm fájl (zenei programok) közül a CAT.MSA, és MAN.MSA fájlt kapcsoljuk össze.

Amint a 34. ábrán látható, amikor a felhasználó összekapcsolta a két fájlt egy fájllá, akkor a CAT.MSA fájlnak megfelelő belépési cim “FFF’-rői a klaszler kezelő adat végénél a FAT-en a MAT.MSA fájlnak megfelelő M10 kezdő címre változik a FAT-en (lásd a 34. ábra árnyékolt részét).

így az összekapcsolt CAT.MSA fájl az. 5, 6·, 7, 8, 11Ö esi 11 klasztereket használja. Továbbá a MAN.MSA fájlnevet kitöröljük az alkönyvtár területről. Emellett a 202 kiaszterrel kezeit MAN.MSA fájl nevet kitöröljük (lásd a 34. ábra árnyékolt részét).

léc szerkesztése

A CAT.MSA és MAN.MSA két fájlt összekapcsoló szerkesztő eljárást a FATen a megelőző szakaszban tárgyaltuk. Az alábbiakban a 35A és 35B ábra alapján a

11. ábrán bemutatott PBLIST.MSF lejátszás kezelő fájl és a 17. ábrán bemutatott ATRAC3 adat fájl attribútum fejlécének szerkesztő eljárását ismertetjük,

A 35A ábra a CAT.MSA és a MAN.MSA két, még nem szerkesztett fájl memória térképét bemutató vázlatos ábra,

A 3SÁ ábrán bemutatott memória térkép azt az állapotot mutatja, amelynél a logikai elmeket fizikai elmekké alakítottuk át. Továbbá, habár a részeket szétszórjuk a memóriában, az egyszerűség kedvéért egymást követően rendeztük el őket. Amint a 35A ábra mutatja, a CAT.MSA fájl attribútum fájlja tartalmazza a T-SLL100 teljes hang egységek számát, a T~PRT:3 teljes részek számát, a tartalom kulcsot, a MAC-t és egy rész méretet és rész kulcsot minden részhez.

Másfelől, a MAN.MSA fájl attribútum fájlja tartalmazza a T~SU:70 teljes hang egységek számát, a T~RRT;2 teljes részek számát, a tartalom kulcsot, az MAC-t, egy rész méretet és rész kulcsot minden részhez, és a GGNNUMÖ tartalom összegző számot.

A CAT.MSA fájl attribútum fájljának adat frissítése a következőképpen történik,

A valóságban, amikor zenei programokat kapcsolunk össze, mint frissítendő adat az egyszerű fájl részeinek száma megnő. Ezért az attribútum fájlban tartalma* zottT-PRT-t szerkesztjük. Továbbá, mivel a fájlokat összekapcsoltuk, a teljes hang egységek száma megnő. Ezért a T-Sü-t is szerkesztjük.

Vagyis, amint a 358 ábra mutatja T-SU értékét újjá írjuk 17ö~re, amelyben a MAN.MSA fájl T-SU.'70 teljes hang egységeinek számát és a CAT.MSA fájl TSU:1ÖÖ teljes hang egységeinek számát összegeztük. Továbbá a T-PRT értékét újra írjuk 5-re, amelyben a MAN.MSA fájl T~PRT:2 teljes részelnek számát és a CAT.MSA fájl T-PRT:3 teljes részeinek számát összegeztük.

Ezen felül, amikor az ATRAC3 adat fájlokat (zenei programokat) összekapcsoljuk, akkor az attribútum kulcsok által tartalmazott tartalom kulcsot újonnan létrehozzuk. Továbbá a MAC, amely a hamis szerzői jog információ ellenőrző érték , megváltozik,

Ráadásul az összekapcsolt MAN.MSA fájl attribútum fájl blokkjában elhelyezkedő rész információt (lásd 22. ábra) kicseréljük (átmásoljuk rá) a CAT.MSA fájl attribútum fájl blokkjára. Továbbá az attribútum fájl blokkjában elhelyezkedő minden rész PRTKÉY rész kulcsát, amelyhez a rész információt hozzákapcsoltuk, újra fitkosítjuk az új tartalom kulccsal.

Amint a 9. ábra mutatja, mivel az attribútum fájlt az ATRAC3 adat fájl fejléc részéhez kapcsoltuk, ba két ATRAC3 adat fájlt egyszerűen összekapcsolunk, akkor a CAT.MSA fájl attribútum fájl blokkját, a CAT.MSA fájl számos ATRAC3 adat blokkját, a MAN.MSA fájl attribútum fájl blokkját, és a MAN.MSA táji számos ÁTRAC3 adat blokkját egymást kővetően összekapcsoljuk. Ezért egy fájlnak két attribútum fájllal rendelkezik.

Az ilyen probléma megoldásához a találmánynak megfelelően, amikor az öszszekapcsoló eljárást végrehajtjuk, amint a 358 ábra mutatja, akkor a hátulsó oldali adat fájl (ebben a kiviteli alakban a MAN.MSA fájl) attribútum fájlját frissítjük.

Ezért a CAT.MSA fájl attribútum fájl blokkját, a CAT.MSA fájl számos

ATRAC3 adat blokkját és a MAN.MSA fájl számos ÁTRAC3 adat blokkját egymást kővetően rendezzük el.

A lejátszás kezelő fájl szerkesztése

Továbbá tekintettel a 11. ábrán bemutatott P8L1ST lejátszás kezelő fájlra, mi52 vei az adat fájlokat összekapcsoltuk, a teljes sáv számok száma eggyel csökken. Ezért a T~TRK~kst úgy szerkesztjük, hogy azokat a TRK-Qöi felé áthelyezzük az üres helyeket kizárva.

Az összekapcsoló eljárás lépései

A 36, ábra a fájl összekapcsoló eljárást bemutató folyamatábra. Az SP2Ö1 lépésnél a felhasználó kiválasztja a két előre meghatározott módon való összekapcsolásra szándékozott fájlt. Ebben a kiviteli alakban a felhasználó a CAT'.MSA és a MÁN. MSA fájlokat választja ki. Az SP2Ö2 lépésnél a kapcsolat állapotot szerkesztjük a FAT-ben. Áz SP203 lépésnél a fájl nevet, amelyet a hátulsó Irányból kapcsolunk, töröljük az alkönyvtárból. Az SP204 lépésnél annak az adat fájlnak a fájl nevét, amelyet a hátulsó Irányból kapcsolunk össze, töröljük az adat területről Az SP205 lépésnél az elülső oldali ATRAC3 adat fájlt fs a hátulsó oldali ATRAC3 rlbúfum fájljának megfelelően. Amint fentebb tárgyaitok, a teljes sávok számát szerkesztjük, Továbbá a T-SU teljes hang egységek számát is szerkesztjük, .Az SP2G6 lépésnél a hátulsó oldali ATRAG3 adat fájl attribútum fájlját tőre Az SP207 lépésnél a lejátszás kezelő fájl T-TR'K -ját és a TRK-XXX -ét szerkeszt igy az összekapcsoló eljárást az (1) a FAT szerkesztése, (2) az attribútum fájl szerkesztése, és (3) a lejátszás kezelő fájl szerkesztése sorrendben hajtottuk végre. Azonban a sorrend felcserélhető.

Szétválasztó eljárás

A kiviteli alakban két fájl összekapcsolására szolgáló összekapcsoló eljárást mutattunk be. Az alábbiakban egy fájl egy bizonyos helyzetben való szétválasztását szolgáló szétválasztó eljárását mutatjuk be.

A FAT szétválasztó eljárása

A 37, ábra a 6, ábrán bemutatott fájlok közül a GAT. MSA fájl szétválasztó eljárását magyarázó memória térképet bemutató vázlatos ábra.

Feltételezzük, hogy a felhasználó a GAT. MSA fájl 6 és 7 klasztereinek határán hajtja végre a szétválasztó eljárást, amely eljárás a -CAT1JMSA és a CAT2.MSA fájlokat hozza létre.

Mindenekelőtt a 201 és a 202 klaszferekben rögzített DÖG.MSA és

MÁN.MSA fájlokat megfelelően a 202 és a 203 kíaszferekhe helyezzük át. Továbbá a GAT 1 .MSA fájlt, amelynél az MSA kiterjesztését ahhoz a GÁTI fájl névhez csatol53 , amelyet a felhasználó adott meg, a 200 klaszterben rögzítjük. Továbbá a CAT2.MSA fajit, amelynél az MSA kiterjesztését ahhoz a CAT2 táji névhez csatoljuk, amelyet a felhasználó adott meg, a 201 klaszterben rögzítjük.

Ezt követően az. alkönyvtárban rögzített CAT.MSA fájl nevet újjá írjuk a CAT1.MSA fájl névre·. Továbbá a CAT2.MSA nevet egy nem használt cellához csatoljuk.

A CAT2.MSÁ fájl cellájának a végénél az elválasztott CAT2.MSA ‘7” klaszfer számát rögzítjük,

A belépő címet átírjuk TFF-é, így az alkönyvtár CAT1.MSA fájl név cellájának a végpontja a. EAT-en a 8-os klaszterré válik, A szétválasztó eljárást a FAT-en a tárgyalt módon hajtjuk végre.

Amikor az adat fájlt elválasztottuk, egy attribútum fájlt kell létrehozni, hogy azt az elválasztott fájl hátulsó feléhez csatoljuk.

Az alábbiakban ezt az eljárást részletezzük, a 38A és 38B ábrákra hivatkozva.

Amint a 35A és 35B ábrákon is, a 38A és 388 ábrák memória térképeket ábrázolnak, amelyeknél a logikai címet fizikai címekké alakítottuk át. A.38A és 38B ábrákon az egyszerűség kedvéért az egyedi részek egymást követően vannak elrendezve a memóriában, nem pedig szétszórtan. Amint a 38A ábra mutatja a CAT.MSA fájl attribútum tájija tartalmazza a T-SU: 170 teljes hang egységek számát, a T-PRT:5 teljes részek számát, a tartalom kulcsot, a MAC -t, egy rész méretet és rész kulcsot minden részhez, és egy CONNUMö tartalom összegző számot.

Most feltételezzük, hogy a felhasználó a szétválasztó eljárást a CAT.MSA fájl egy bizonyos pontjánál alkalmazza. Például feltételezzük, hogy a felhasználó az elválasztó eljárást a 38A ábrán bemutatott 3 és 4 részek közötti határon hajtja végre. Az attribútum fájl adatát a következő módon frissítjük.

Mint valós frissítési adat, amikor a zenei programot elválasztjuk, az egyszerű fájlt alkotó részek szama csökken, ezért az attribútum fájl által tartalmazott T-PRT ™t szerkesztjük. Továbbá, amikor a fájlt szétválasztjuk, mivel a teljes hang egységek száma csökken, a T-SU -t is szerkesztjük. Azaz, amint a 388 ábra· mutatja, a CAT1 .MSA fájl, amely az elválasztás elülső oldalán van, teljes hang egységeinek számát újraírjuk T~SU::1ÖQ~ra< Továbbá a CAT1 ,MSA fájl teljes részeinek a számát újraírjuk T-PRT:3-ra.

Ezen felül, mivel a fájlt szétválasztottuk, a tartalom kulcsot, a MAC hamis szerzői jog információ ellenőrző értéket, és a rész kulcsot minden részhez újrairjuk.

Továbbá a szétválasztás bátulsó oldalán levő CAT2.MSA fájl attribútum fájlját újonnan hozzuk létre.

Tekintve az attribútum fájlt, amelyet újonnan hoztunk létre, megfelelően a teljes hang egységek számát újjá inuk T-SU;70-re, illetve a teljes részek a számát újjá írjuk T-PRT:2~re.

Továbbá, mivel a fájlt szétválasztottuk, a tartalom kulcsot, a MAC hamis szerzői jog információ ellenőrző értéket, és a rész kulcsot minden részhez újraírjuk,

Á lejátszás kezelő fáiI szerkesztése

Az alábbiakban a PBLIST lejátszás kezelő fájl szerkesztő eljárását mutatjuk be a szétválasztó eljárás esetén. Amikor egy fájlt két fájllá választunk széf, a fájlok száma eggyel nő. Ezért a T-TRK teljes sávok száma eggyel nő. Továbbá a TRK-X táblázatot (ahol X egész szám az 1 - 400 tartományban) úgy szerkesztjük, hogy az eredményezett zenei program számokat eltoljuk.

A szétválasztó eljárás lépései

A 39. ábra a fájl szétválasztó eljárás folyamatábrája. Az SP301 lépésnél, amikor felhasználó kiválasztja a szétválasztani kívánt fajit, mialatt a fájl zenéjét hallgatja, ő kiválasztja a szétválasztási pontot egy előre meghatározott módon.. Az SF302 lépésnél a FAT kapcsolat állapotát szerkesztjük a fent tárgyalt módon. Az SP303 lépésnél annak az adat fájlnak a fájl nevét, amelyet a bátulsó oldalra választottunk el, csatoljuk az alkönyvtárhoz, Az SP3Ö4 lépésnél annak az adat fájlnak a fájl nevét, amelyet az elülső oldatra választottunk el, csatoljuk az adat területről. Az SF305 lépésnél az elválasztási pont elülső oldali adat fájljának attribútum fájlját szerkesztjük. Továbbá az SP306 lépésnél a bátulsó oldali adat fájlhoz kapcsolódó attribútum fájlt hozzunk létre. Áz attribútum fájlt újonnan hozzuk létre és az attribútum fájlt a szétválasztott fájl szétválasztási pontjának megfelelően szerkesztjük. Az SP307 lépésnél a PBLIST lejátszás kezelő fájlt szerkesztjük. A fent tárgyalt szétválasztó eljárást az (1) a FAT szerkesztése, (2) az attribútum fájl szerkesztése, és (3) a lejátszás kezelő fájl szerkesztése sorrendben hajtottuk végre. Azonban a sorrend felcserélhető.

A találmány jellegzetessége abban áll, hogy a felhasználó a memória kártyában rögzített adat fájlt (ATRAC3 fájlt) szerkeszthet. A következőkben a 25. 32. ábrákkal kapcsolatosan bemutatott TRKLIST sáv kezelő fájlnak megfelelő szerkesztő eljárást (összekapcsoló és szétválasztó eljárás) mutatjuk be részletesen, Azonban a kővetkező leírás alkalmazható az ATRAC3 adat fájl TRKINF sáv információs terüle55 téré és a PRTINF rész információs területére.

Ebben a szakaszban, tekintettel a 40. ábrára, az A és B két egy részből átló sáv összekapcsolására való összekapcsoló eljárást (lásd 108 ábra) tárgyaljuk, A 40.. ábra az összekapcsoló eljárást ábrázoló folyamatábra. A 401 lépésnél a hátulsó oldali B sáv PRTINF rész Információs területét az A sáv PRTINF rész Információs területe alá hozzuk. Ezért a TRKLIST sáv Információ kezelő fájlban az A sáv TRKINF sáv Információs területét, az A sáv PRTINF rész Információs területét, a 8 sáv TRKINF sáv Információs területét és a 8 sáv PRTINF rész Információs területét egymást kővetően rendezzük el

A 402 lépesnél a B sáv ATRAC3 adat fájljának FAT láncát az A sáv ATRAC3 adat fájljának FAT láncához kapcsoljuk a hátulsó oldaliéi. A 403 lépésnél a B sáv TRKINF sáv információs területét töröljük a TRKLIST sáv információ kezelő fájtból. Ebből kifolyólag a TRKLIST sáv információ kezelő fájlban az A sáv TRKINF sáv Információs területét, az A sáv PRTINF rész információs területét és a 8 sáv PRTINF rész információs területét egymást kővetően rendezzük et A 404 lépésnél a B sáv ATR.AC3 adat fájlját töröljük a könyvtárból. A 405 tépésnél a P-nnn, amely az A sáv TRKINF sáv információs területén a zenei programot alkotó részek számát képviseli, megváltozik 1 ~ro! 1 + 1 ~ 2-re,

Ezért a kulcsok értékét is megváltoztatjuk, Ebben a példában az eredeti A sáv tartalom kulcsát KC_A -val jelöljük és az eredeti B sáv tartalom kulcsát pedig KCJ3 vei jelöljük. Hasonlóan az eredeti A sáv rész kulcsát KP„A -val jelöljük és az. eredeti 8 sáv rész kulcsát pedig KP__B -vei jelöljük.

A 408 lépésnél, miután az A és B sávokat összekapcsoltuk, az új N sáv tartalom kulcsát mint KCjN hozzuk létre. A CÖNNUM ~t szintén újonnan hozzuk létre. A

407 lépésnél kialakítjuk az új rész kulcsot. Az új rész kulcsot a KG_A tartalom kulcs, a KP__A rész kulcs és a KCJN tartalom kulcs kizáró vagy műveletével hozzuk létre. A

408 lépésnél a hátulsó oldali rész kulcsot (nevezetesen az eredeti B sáv PRTINF rész információs területéhez tartozó rész kulcsot) állítjuk elő. Amint az új rész kulcsot Is, a hátulsó rész kulcsot a hátulsó oldalon a KC_B tartalom kulcs, a KP_B rész kulcs és a KC_N tartalom kulcs kizáró vagy műveletével hozzuk létre.

A 409 lépésnél az N új sáv KCJN tartalom kulcsát a memória kártya tároló kulcsával titkosítják és a TRKINF sáv információs terület CONTENTS KEY-nnn jében tároljuk, A CGNNUM ~t a TRKINF sáv információs terület CONNUM -nnn — jében tároljuk. Továbbá minden rész kulcsot a PRTINF rész információs terület

PRTKEY--nnn-jében tarolunk.

Az. alábbiakban tekintettel a 41. ábrára, az A egy részből álló sáv két A és B sávvá történő szétválasztására valé szétválasztó eljárást tárgyaljuk. A 41. ábra a szétválasztó eljárást ábrázoló folyamatábra. Az 501 lépésnél eldöntjük a szétválasztási pontot az SU szerint. Az 502 lépésnél az új A sáv PRTINF rész információs területének PRTSIZE rész méretét megváltoztatjuk. A valóságban a klaszterek számát a kezdőponttól (kezdő SU) az elválasztási pontig (befejező SU) leszámoljuk. A klaszter méretet, a kezdő SU -t és a befejező SU -t a klaszter szétválasztási pontjának SU helye szerint megváltoztatjuk és az új A sáv rész információs területének PRTSIZE bán tároljuk,

Az 503 lépésnél egy olyan klasztert másolunk teljesen át, amely az új A sáv utolsó klasztere, amely az elválasztási pontot tartalmazza, A másolt klasztert ügy kezeljük, mint az új B sáv legfelső részét. Az 504 lépésnél az újonnan létrehozott 8 sav teljes részeinek a számát a zenei programot alkotó részek számát képviselő P-nnn ben tároljuk a 8 sáv TRKINF sáv információs területén. Ebben a példában az elválasztási pontot kővető klaszterek a második résszé válnak, amely az újonnan létrehozott 8 sáv. Az újonnan létrehozott 8 sáv teljes részeinek a számát megszámoljuk. Az 505 lépésnél az új ÁTRAC3 adat fájl FNW-nnn fájl számát hozzuk létre és a TRKINF sáv információs terület FNW-nnn fájl számában tároljuk.

Az 506 lépésnél az új 8 sáv TRKINF sáv információs területét és PRTINF rész információs területét a TRKLIST sáv információ kezelő fájl új A sávjának PRTINF rész információs területének hátulsó oldalához kapcsoljuk. Az eredeti A sáv hátulsó oldali sávjának TRKINF sáv információs területét és PRTINF rész információs területét eltoljuk hátrafelé az új 8 sáv TRKINF sáv információs területével és PRTINF rész információs területével.

Az 507 lépésnél az új A sáv ATRAC3 adat fájljának FAT láncát megváltoztatjuk a szétválasztási pontig. Az 508 lépésnél, mivel a B sávot újonnan hoztuk létre, az ATRAC3 adat fájl 8 fájlfát csatoljuk a könyvtárhoz. Az 509 lépésnél az újonnan létrehozott B sáv ATRAC3 adat fájljának FAT láncához kapcsoljuk az eredeti A sáv fennmaradó részét, (nevezetesen a szétválasztási pontot tartalmazó klaszterek lánca),

Mivel az új 8 sávot csatoltuk a kulcs értékeket ís csatoljuk, Azonban az új A sáv kulcs értékei nem változnak.

Az 510 lépésnél miután a sávot szétválasztottuk, az új 8 sav KC_8 tartalom kulcsát alakítjuk ki. Továbbá a CONNUM -t is újonnan létrehozzuk. Az 511 lépésnél az új B sáv KPJB rész kulcsát alakújuk ki. Az új B sáv KPJB· rész kulcsát az eredeti KP„A, KC_A és KCJ& kizáró vagy műveletével hozzuk létre.

Az. 512 lépésnél az új 8 sáv KCJ3- tartalom kulcsát a memória kártya tároló kulcsával titkosltjuk és a TRKINF sáv információs területének CQNTENTS KEY-nnn -ben tároljuk. Továbbá a CONNUM ~t a TRKINF sáv információs terület CQNMUM nnn -jében tároljuk. Továbbá minden rész kulcsot egyenesen a PRTINF rész információs terület PRTKEY-nnn -jében tárolunk.

Azaz, még ha az olyan szerkesztő eljárásokat is hatjuk végre, mint az összekapcsoló vagy szétválasztó eljárás, a TRKINF sáv Információs területeket és PRTINF rész információs területeket az ATRAC3 adat fájlok ugyanazon rendjében rendezzük el. Azaz a Link~P rendszerrel ellentétben egy szerkesztett fájl TRKINF sáv információs területét és a PRTINF rész információs terület kapcsolat rendeltetési helyét egymást követően rendezzük el, nem pedig véletlenszerűen.

Továbbá, amikor egy olyan másik szerkesztő eljárást hajtunk végre, mint az eltávolító vagy az áthelyező eljárás, akkor a TRKINF sáv információs területet és a PRTINF rész információs területet az ATRAC3 adat fájlok ugyanazon rendjében rendezzük újra el.

A találmánynak megfelelően, még ha a flash memória PAT-je sérült is, egy attribútum fájlt csatolunk minden fájl elejéhez, a memóriában szétszórt részek kezelésére az attribútum fájl alkalmazásával. Ezért a szerkesztő eljárás helyesen hajtható végre. Továbbá a szerkesztő eljárás helyesen végrehajtható olyan tároló közeg, pl. flash memória esetén is, amelynél gyakori a blokk hiba.

A találmány kiviteli alakjait a kapcsolódó rajzokra való hivatkozással mutattuk be, de belátható, hogy a találmány nem korlátozódik ezekre a kiviteli alakokra, és amint az a szakember számára nyilvánvaló, sokféle módosítás és változtatás lehetséges anélkül, hogy eltérnénk a találmány lényegétől vagy oltalmi kórétól, amelyeket a kapcsolódó szabadalmi igénypontok határoznak meg.

Claims (22)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Szerkesztő készülék nem felejtő memóriában (40,42) rögzített adatfájlok szerkesztésére, ahol a nem felejtő memória (40, 42) tartalmaz egy adat területet az adatfájlok és egy attribútum fájl rögzítésére, ahol az adatfájlok meghatározott hoszszúságú blokkokban vannak rögzítve és az attribútum fájl is meghatározott hosszúságú; és egy kezelő területet az adatterűleten rögzített adatfájlt kezelő kezelési adatok rögzítésére, azzal jellemezve, hogy tartalmaz még kiválasztó eszközt az adat területen rögzített két összekapcsolandó adatfájl kiválasztására, szétválasztó eszközt a két kiválasztott adatfájl hátsó oldali adatfájljáról a hátsó oldali a attribútum fájl leválasztására, szerkesztő eszközt a kezelési területen rögzített kezelési adatok szerkesztésére, a két kiválasztott adatfájl logikai összekapcsolása érdekében, és a két kiválasztott adatfájl elülső oldali adatfájljához kapcsolódó attribútum fájl szerkesztésére, és rögzítő eszközt a szerkesztő eszköz által szerkesztett kezelési adatok rögzítésére a kezelési területen és az. elülső oldali attribútum fájl rögzítésére az adat területen.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy a kezelési területen rögzítve van egy fájl allokációs táblázat.
3. 3. Az 1. igénypont szennti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzítve vannak a teljes adat fájlok legalább egy részére vonatkozó lejátszás kezelő adatok.
4. 4. Az 1. Igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzített attribútum fájlok tartalmazzák az adat fájlok titkosításához szükséges kulcsokat, és a szerkesztő készülék tartalmaz újraíró eszközt egy attribútum fájl kulcs adatainak újraírásához, amikor a kulcs adatokhoz tartozó adat fájl szerkesztésre kerül.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzített attribútum fájlok tartalmazzák az adat fájl teljes adat mennyiségét kifejező méret adatot: és a szerkesztő eszköz összegzi az elülső attribútum fájl méret adatát, és a hátulsó attribútum fájl méret adatát.

   8. Az 1. igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy a leválasztott hátulsó attribútum fájlt felírható fájlként megjelölő eszköze is van.
6. 7, Az 1. igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy a szerkesztő eszköz az elülső attribútum fájlt a hátulsó attribútum fájlnak megfelelően szerkeszti.
7. 8, Az 1. igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzített adat fájlok legalább egy részt tartalmaznak; és az adat területen rögzített attribútum fájlok tartalmaznak az adat fájl részeinek számára vonatkozó rész adatot.
8. 9. Az 8. igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy a szerkesztő eszköz az elülső attribútum fájlt az elülső attribútum fájl rész adatának és a hátulsó attribútum fájl rész adatának összege alapján szerkeszti.
9. 10. Az 8. igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzített attribútum fájlok tartalmazzák az adat fájlok egy részének titkosításához szükséges rész kulcs adatokat,
10. 11, A 1 ö igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hegy tartalmaz újraíró eszközt egy attribútum fájl rész kulcs adatainak újraírásához, amikor a rész
11. 12. Az 10. igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzített attribútum fájlok tartalmazzák az adat fájlok titkosításához szükséges titkosító kulcs adatokat, és az attribútum fájlok rész kulcs adatai az attribútum fájl titkosító kulcs adatainak megfelelően kerülnek titkosításra.
12. 13, Szerkesztő eljárás nem felejtő memóriában rögzített adatfájlok szerkesztésére. ahol a nem felejtő memória tartalmaz egy adat területet az adatfájlok és egy attribútum fájl rögzítésére, ahol az adatfájlok meghatározott hosszúságú blokkokban vannak rögzítve és az attribútum fájl is meghatározott hosszúságú; és egy kezelő területet az adatterületen rögzített adatfájlt kezelő kezelési adatok rögzítésére, azzal jellemezve, hogy az eljárás során kiválasztunk két összekapcsolandó adatfájlt;

    leválasztjuk a két kiválasztott adatfájl hátsó oldali adatfájljáról a hátsó oldali a attribútum fájlt;

    szerkesztjük a kezelési területen rögzített kezelési adatokat a kiválasztott két adat fájl logikai összekapcsolásához;

    a két kiválasztott adatfájl hátsó oldali adat fájljának megfelelően szerkesztjük az elülső attribútum fájlt;

    a szerkesztett kezelési adatokat rögzítjük a kezelési területen; és a szerkesztett elülső attribútum fájlt rögzítjük az adat területen,
13. 14. Szerkesztő készülék nem felejtő memóriában (40) rögzített adatfájlok szerkesztésére, ahol a nem felejtő memória (40) tartalmaz egy adat területet az adatfájlok és egy attribútum fájl rögzítésére, ahol az adatfájlok meghatározott hosszúságú blokkokban vannak rögzítve és az attribútum fájl is megbatározott hosszúságú; és egy kezelő területet az adatterületen rögzített adatfájlt kezelő kezelési adatok rögzítésére, azzal jellemezve, hogy tartalmaz még kiválasztó eszközt az adat területen rögzített adatfájl szétválasztási pontjának beállítására, szerkesztő eszközt a kezelési adatok és a szétválasztási pontot tartalmazó adatfájlhoz tartozó eredeti attribútum fájl szerkesztésre a szétválasztási pontnak megfelelően;

    létrehozó eszközt egy új attribútum fájl létrehozásához és egy különálló adatfájl megjelöléséhez a szétválasztási pont hátuisó oldalán; és rögzítő eszközt a szerkesztett kezelési adatok rögzítésére a kezelési területen és a szerkesztett eredeti attribútum fájl rögzítésére az adat területen.
14. 15, A 14, igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy a kezelési területen rögzítve van egy fájl allokációs táblázat.

    fő. A 14. igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzítve vannak a teljes adat fájlok legalább egy részére vonatkozó lejátszás kezelő adatok.
15. 17. Az 14, Igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzített attribútum fájlok tartalmazzák az adat fájlok titkosításához szükséges kulcs adatokat, és a szerkesztő készülék tartalmaz újraíró eszközt egy attribútum fájl kulcs adatainak újraírásához, amikor a kulcs adatokhoz tartozó adat fájl szerkesztésre kerül.
16. 18. A 14. Igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzített attribútum fájlok tartalmazzák az adat fájl teljes adat mennyiségét kifejező méret adatot: és a szerkesztő eszköz szerkeszti az eredeti attribútum fájl méretadatát az új attribútum fájl méret adata alapján.
17. 19. A 14. igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzített adat fájlok legalább egy részt tartalmaznak; és az adat területen rögzített attribútum fájlok tartalmaznak az adat fájl részeinek számára vonatkozó rész adatot.
18. 20. A 19. igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy a szerkesztő eszköz az eredeti attribútum fájl rész adatát az új attribútum fájl rész adata alapján szerkeszti,
19. 21. A 19, igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzített attribútum fájlok tartalmazzák egy adat fájl egy részének titkosításához szükséges rész kulcs adatokat.
20. 22. A 211génypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy tartalmaz újraíró eszközt egy attribútum fájl rész kulcs adatainak újraírásához, amikor a rész kulcs adatokhoz tartozó rész szerkesztésre kerül.
21. 23, A 21igénypont szerinti szerkesztő készülék, azzal jellemezve, hogy az adat területen rögzített attribútum fájtok tartalmazzák az adat fájlok titkosításához. szükséges titkosító kulcs adatokat, és az attribútum fájlok rész kulcs adatai az attribútum fa riíö kulcs adatainak megfelelően kerülnek titkosításra.
22. 24. Szerkesztő eljárás nem felejtő memóriában rögzített re, ahol a nem felejtő memória tartalmaz egy adat területet az adatfájlok és egy attrr bőtum fájl rögzítésére, ahol az adatfájlok meghatározott hosszúságú blokkokban vannak rögzítve és az attribútum fájl is megbatározott hosszúságú; és egy kezelő te rületet az adatterületen rögzített adatfájlt kezelő kezelési adatok rögzítésére, azzal jellemezve, hogy az eljárás során beállítjuk az adat területen rögzített adatfájl szétválasztási pontját;

    szerkesztjük kezelési adatokat és a szétválasztási pontot tartalmazó adatfájl hoz tartozó eredeti attribútum fájlt a szétválasztási pontnak megfelelően;

    létrehozunk egy új attribútum fájlt egy különálló adatfájl megjelöléséhez a szétválasztási pont hátulső oldalán; és rögzítjük a szerkesztett kezelési adatokat a kezelési területen; és rögzítjük a szerkesztett eredeti attribútum fájlt az adat területen.