HU227137B1 - Process for producing conjugated linoleic acid - Google Patents

Process for producing conjugated linoleic acid Download PDF

Info

Publication number
HU227137B1
HU227137B1 HU0304112A HUP0304112A HU227137B1 HU 227137 B1 HU227137 B1 HU 227137B1 HU 0304112 A HU0304112 A HU 0304112A HU P0304112 A HUP0304112 A HU P0304112A HU 227137 B1 HU227137 B1 HU 227137B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
linoleic acid
process according
oil
solvent
isomerization
Prior art date
Application number
HU0304112A
Other languages
English (en)
Inventor
Csilla Dianoczki
Jozsefne Dr Koevari
Lajos Dr Novak
Laszlo Dr Poppe
Katalin Dr Recseg
Original Assignee
Bunge Noevenyolajipari Zartkoe
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Bunge Noevenyolajipari Zartkoe filed Critical Bunge Noevenyolajipari Zartkoe
Priority to HU0304112A priority Critical patent/HU227137B1/hu
Publication of HU0304112D0 publication Critical patent/HU0304112D0/hu
Priority to AT04806281T priority patent/ATE488564T1/de
Priority to EP04806281A priority patent/EP1709144B1/en
Priority to US10/584,894 priority patent/US20070078274A1/en
Priority to DE602004030158T priority patent/DE602004030158D1/de
Priority to PL04806281T priority patent/PL1709144T3/pl
Priority to PCT/HU2004/000124 priority patent/WO2005063956A1/en
Publication of HUP0304112A2 publication Critical patent/HUP0304112A2/hu
Publication of HU227137B1 publication Critical patent/HU227137B1/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C11—ANIMAL OR VEGETABLE OILS, FATS, FATTY SUBSTANCES OR WAXES; FATTY ACIDS THEREFROM; DETERGENTS; CANDLES
    • C11C—FATTY ACIDS FROM FATS, OILS OR WAXES; CANDLES; FATS, OILS OR FATTY ACIDS BY CHEMICAL MODIFICATION OF FATS, OILS, OR FATTY ACIDS OBTAINED THEREFROM
    • C11C3/00—Fats, oils, or fatty acids by chemical modification of fats, oils, or fatty acids obtained therefrom
    • C11C3/14—Fats, oils, or fatty acids by chemical modification of fats, oils, or fatty acids obtained therefrom by isomerisation
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C51/00—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides
    • C07C51/347—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides by reactions not involving formation of carboxyl groups
    • C07C51/353—Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides by reactions not involving formation of carboxyl groups by isomerisation; by change of size of the carbon skeleton
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C09—DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09F—NATURAL RESINS; FRENCH POLISH; DRYING-OILS; OIL DRYING AGENTS, i.e. SICCATIVES; TURPENTINE
    • C09F7/00—Chemical modification of drying oils
    • C09F7/08—Chemical modification of drying oils by isomerisation

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Fats And Perfumes (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás konjugált linolsav előállítására linolsavtartalmú anyagokból.
Az elmúlt években jelentősen megnőtt az érdeklődés a többszörösen telítetlen, konjugált zsírsavak, ezeken belül is elsősorban a konjugált linolsav (CLA) iránt. A többszörösen telítetlen zsírsavak 18 vagy több szénatomos láncot tartalmaznak. Idetartozik a linolsav (c9,c12-oktadekadiénsav), a linolénsav és az arachidonsav mint esszenciális zsírsav. Ezekben a zsírsavakban izolált (nem konjugált) c/'sz-konfigurációjú kettős kötések fordulnak elő. Bár a konjugált kettős kötések ritkák a zsírsavak körében, a konjugált linolsav mégis megtalálható a természetben.
A konjugált linolsavat az 1930-as évek elején fedezték fel és 1979-ben került az érdeklődés középpontjába. A konjugált linolsav a linolsav helyzeti és geometriai izomerjeinek összefoglaló neve, amelyekben a kettős kötés konjugált helyzetben található, szemben a természetes többszörösen telítetlen zsírsavakkal, amelyekben a kettős kötések izoláltan helyezkednek el. A kettős kötés-pár helyzetét tekintve lehet 7,9-, 8,10-, ... 12,14-pozíciókban, geometriáját tekintve lehet cisz-cisz (c,c), cisz-transz (c,t), transz-cisz (t,c) és végül transz-transz (t,t). Ebből következik, hogy az elméleti lehetőségek alapján rengeteg CLA-izomer létezhet.
A CLA természetes előfordulási helye kérődzők húsa, tej és tejtermékek (sajt, vaj stb.), sőt megtalálható az anyatejben is. A legjelentősebb biológiai aktivitással rendelkező izomerek a c9,f11- és a f10,c12-oktadekadiénsav [Pariza M. W.; in Yurawecz Μ. P.; Mossoba; Μ. M.; Kramer, J. K.; Pariza, M. W.; Nelson, G. J. (Editors) Advances in Conjugated Linoleic Acid Research, Volume 1, AOCS Press Champaign, IL, 1999, pp. 12-20],
A c9,f11-CLA-izomer természetes képződési helye a kérődzők emésztőrendszere, ahol a linolsav biohidrogénezése során mint intermedier képződik.
A konjugált linolsav biológiai aktivitása összetett és változatos. Számos klinikai és állatkísérlet (in vivő és in vitro egyaránt) eredményei támasztják alá a CLA kedvező hatását.
A CLA antikarcinogén hatását különféle rákos sejteken vizsgálva azt tapasztalták, hogy a CLA csökkenti különböző rákos megbetegedések kialakulásának valószínűségét.
A rákos megbetegedésekre gyakorolt hatása mellett a CLA csökkenti a vér LDL-koleszterin-szintjét és a szívkoszorúér-megbetegedések kialakulásának valószínűségét, valamint hatással van az immunrendszerre is.
Ezen hatások mellett a konjugált linolsav befolyásolja még a lipid/fehérje metabolizmust is. A CLA javítja a táplálék hasznosulását, állati takarmányhoz keverve elősegíti az izomtömeg gyarapodását, ezáltal jelentős szerepet játszhat az állati takarmányozásban. Tejelő tehenekkel végzett kísérletek szerint jelentősen lecsökkent a tej zsírtartalma, ugyanakkor megnövekedett a tejzsír CLA-tartalma, miközben nem változott a tejtermelés, a táplálékfelvétel és a tej fehérjetartalma.
Ezen hatásokat akkor tapasztalták, amikor a két biológiailag aktív (c9,f11- és f10,c12-) CLA-izomer keverékét vagy tiszta f10,c12-CLA-izomer(eke)t adtak a táplálékhoz. A c9,/11-CLA-izomert alkalmazva nem tapasztaltak számottevő pozitív változást.
A CLA előállítására ismert korábbi eljárások többségében a linolsav fő forrása napraforgó-, sáfrányos szeklice- vagy szőlőmagolaj.
Egyes eljárásokban a konjugált linolsavat a ricinusolaj dehidratálásával állítják elő. Bár az alkalmazott alapanyag olcsó, a felhasznált reagensek rendkívül megdrágítják az eljárást. A dehidratációs eljárást nehéz kontrollálni, ezért az így előállított termék árát és izomer-összetételét tekintve sem versenyképes.
Az ismert eljárások konjugált linolsav előállítására általában linolsavtartalmú anyagok alkalikus izomerizációját alkalmazzák különböző oldószerekben, különböző reakciókörülmények mellett.
Az alkalikus izomerizáció során linolsavtartalmú anyag oldószeres oldatát bázissal kezelik, kívánt hőmérsékleten. A keletkező só savas elbontásával és a reakcióelegy feldolgozásával kapják a konjugált linolsavat, amely különböző izomerek keveréke.
A legkedvezőbb oldószer a víz lenne, de az izomerizációhoz használt bázisok báziserőssége vizes közegben a legkisebb, ami drasztikus reakciókörülményeket igényel (magas nyomás, nagyon magas hőmérséklet). Az US 6,015,833 számú szabadalmi leírásban található ilyen példa. Ebben az esetben az izomerizáció magas nyomáson és magas hőmérsékleten (180-210 °C) hosszú reakcióidő (6-22,5 óra) mellett játszódik le, ami rontja a gazdaságosságot. A termékben a két legfontosabb izomer mellett sok egyéb konjugált linolsavizomer is megtalálható, és különösen magas a f,f-izomerek aránya.
Az US 4,164,505 számú szabadalmi leírásban folytonos reaktort alkalmaznak az izomerizáció elvégzésére. A szabad zsírsav keveréket és a vizes NaOH-oldatot 80 °C-on összekeverik, majd a keletkezett zsírsavszappant 250-300 °C-os reaktortérbe vezetik, ahol magas nyomáson rövid tartózkodási időt (25 perc) alkalmazva játszódik le az izomerizáció. A viszonylag rövid reakcióidő ellenére (30 perc) is sokféle izomer képződik, sőt a termékben igen magas a f,f-konjugált linolsav mennyisége.
Két korai szabadalmi leírás többféle lehetőséget tárgyal kettős kötéseket tartalmazó zsírsavak izomerizációjára. Az US 2,343,644 számú szabadalmi leírás szerint fém-hidroxid-bázisokkal különböző glikolokban 200 °C körüli hőmérsékleten valósítják meg az izomerizációt. Az US 2,242,230 számú szabadalmi leírásban többféle bázis és oldószer kombinációt (NaOEt/EtOH, NaOBu/BuOH, Na/BuOH, NaOiPr/iPrOH, NaOtBu/tBuOH, KOH/MeOH, KOH/EtOH, KOH/BuOH, KOH/glikol, KOH/izoamil-alkohol, Et3N/EtOH) vizsgáltak tág hőmérséklet-tartományban (az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelően 100-195 °C). A reakcióidő is széles határok között mozgott (5-109 óra), de általában 24 óra körül volt. A viszonylag alacsony hőmérsékleten lejátszódó reakciók eseté2
HU 227 137 Β1 ben a reakcióidő meglehetősen hosszú volt (legalább 24 óra), míg a magasabb hőmérsékleten megvalósított reakciók esetében a reakcióidő ugyan rövidebb (5-10 óra) volt, de az alkalmazott reakciókörülmények a termékminőség jelentős romlásához vezettek. Ezeken felül az alkalmazott bázis erőssége és mennyisége is befolyásolta a termék összetételét, továbbá a szükséges reakcióidőt. Rövid szénláncú alkoholok alkalmazása nem teszi lehetővé elegendően magas hőmérséklet alkalmazását légköri nyomáson, továbbá ezen alkoholokban a báziserősség is kicsi. Emiatt rendkívül hosszú reakcióidőt kell alkalmazni.
A WO 01/18161 számú közzétételi irat szerinti eljárás növényolajok alkalikus izomerizációját valósítja meg fölös mennyiségű szabad glicerin jelenlétében alkálifém-hidroxidokkal, magas hőmérsékleten (200-250 °C). Kiindulási anyagként nagy linolsavtartalmú olajokat, illetve 90%-os linolsav-metil-észtert használ, a bázist
1- 50% feleslegben alkalmazza, a képződött szappanhoz 100 °C-on adja hozzá a glicerint, majd a reakcióelegyet 4 órán át reagáltatja 230 °C-on. Hűtést követően a reakcióelegyet ásványi savval bontja meg, majd terméket vízzel mossa és szárítja. A termék az alkalmazott körülmények következtében számos izomert tartalmaz. A glicerin ugyan biokompatibilis oldószer, de a benne elérhető alacsony báziserősség következtében csak magas hőmérsékleten kivitelezhető a reakció, ami kedvez a nemkívánatos izomerek (elsősorban f,f-izomerek) képződésének.
A WO 97/46230 számú közzétételi irat szerint 1,2propilénglikol (propán-1,2-diol) oldószert és KOH-ot használnak 180 °C-on az izomerizáció megvalósítására. A magas hőmérséklet következtében a termék nagy mennyiségben tartalmaz a két biológiailag aktív izomeren kívül egyéb CLA-izomereket is.
Az US 6,160,140 számú szabadalmi leírás szerint szintén 1,2-propilénglikolban, de kevesebb bázis (KOH vagy NaOH) jelenlétében végzik az izomerizációt. Az alkalmazott alacsonyabb hőmérséklet (135 °C) miatt ugyan döntően a két legfontosabb konjugált linolsavizomer képződik, de a konverzió a rendkívül hosszú reakcióidő (47 óra) ellenére is viszonylag alacsony (60-90%), ami az ipari alkalmazhatóság szempontjából egyáltalán nem kedvező.
Az US 6,015,833 számú szabadalmi leírásban ismertetett, olajból kiinduló eljárás során 1,2-propilénglikol-oldószerben alkálifém-hidroxid-bázist használnak 130-170 °C hőmérsékleten, praktikusan 150 °C-on,
2- 6,5 órás reakcióidő mellett (150 °C-on 3,5 óra). Az izomerizáció legalább 90%-os, de elérheti akár a 99,5%-ot is. A reakcióelegyhez 50 °C-on vizet, majd sósavat adnak. A propilénglikol a vizes fázisba kerül, míg az oldószernyomokat vákuumban távolítják el, majd a végterméket további desztillációval tisztítják. A szabadalmi leírás adatai alapján elsősorban a két, biológiai szempontból legfontosabb izomer fc9,í11-18:2 és /10,c12—18:2) képződik, mindössze néhány százaléknyi egyéb izomer mellett. Magasabb hőmérsékleten (210 °C) rövidebb reakcióidő (1 óra) is elegendő a konjugáció lejátszódásához, bár ebben az esetben sok izomert tartalmazó keverék képződik, továbbá jelentősen megnő a f,f-CLA mennyisége. A módszer hátránya, hogy a nem teljesen biokompatibilis szerves oldószer eltávolításához nagyon sok víz szükséges, így sok szennyvíz is keletkezik, amely környezetvédelmi szempontból is kedvezőtlen, továbbá az oldószer regenerálása is igen költséges. További hátránya, hogy a glikolok (1,2-propilénglikol, 1,2-etilénglikol) nem teljesen elfogadottak az élelmiszeriparban.
A WO 00/18944 számú közzétételi iratban tárgyalt izomerizációs eljárás gyakorlatilag azonos az előzővel (US 6 015 833), de a képződött szabad savból glicerinnel enzimkatalizált reakcióban glicerideket képeznek. Az izomerizáció során legnagyobb mennyiségben a két biológiailag legaktívabb izomer (c9,/11-18:2 és /10,c12-18:2) képződik közel azonos arányban.
A találmány célja olyan új eljárás kidolgozása konjugált linolsav előállítására alkalikus izomerizációval, amely nem rendelkezik az ismert eljárások hátrányaival. Ennek megfelelően célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, amely lényegében csak a kívánt izomereket eredményezi és az izomerizáció magas hatásfokkal megy végbe, ugyanakkor környezetvédelmi szempontokból kedvező, továbbá, ahol olyan nyersanyagok, például oldószer, kerülnek felhasználásra, amelyek az élelmiszeriparban teljes mértékben elfogadottak.
A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a fenti célok elérhetők, ha az alkalikus izomerizációs eljárást apoláros oldószerben hajtjuk végre. Apoláros oldószerben a báziserősség megnő, amely enyhébb reakciókörülmények alkalmazását teszi lehetővé.
Ennek alapján a találmány két eljárásváltozatot nyújt konjugált zsírsavak előállítására linolsavtartalmú anyagokból, alkalikus izomerizációval, ahol oldószerként apoláros oldószert alkalmazunk.
Az I. eljárásváltozat szerint az alkalikus izomerizációt aprotikus, apoláros oldószerben végezzük, alacsony hőmérsékleten (20-140 °C), bázisként alkálifémalkoholátot alkalmazunk. A II. eljárásváltozatban oldószerként hosszú szénláncú (6-20 szénatomszámú) zsíralkoholt, bázisként alkáli- vagy alkáliföldfém-hidroxidot vagy alkálifém-alkoholátot alkalmazunk, az alkalmazott hőmérséklet mérsékelt (100-170 °C).
A találmány szerinti eljárásokban linolsavtartalmú kiindulási anyagként előnyösen magas linolsavtartalmú anyagot (ahol a linolsavtartalom általában 50%-nál magasabb), például olajat (napraforgó-, sáfrányos szeklice-, szója-, kukoricaolaj), ezek keverékét, ezen olajokból előállítható szabad zsírsav-keveréket, illetve a növényolajok finomítása során keletkező mellékterméket, például viszonylag magas szabad zsírsav-tartalmú dezodorálási párlatot alkalmazunk.
A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint az I. eljárásváltozat szerinti reakciót fázistranszfer katalizátor jelenlétében hajtjuk végre.
Az I. eljárásváltozat szerint apoláros, aprotikus oldószerként előnyösen nyílt láncú vagy gyűrűs alkánt, például n-hexánt, n-heptánt, i-oktánt stb. alkalmazunk, amelynek mennyisége előnyösen az olaj térfogatának 2-100-szorosa. Bázisként a másod- és harmadrendű
HU 227 137 Β1 alkoholok alkálifém-alkoholátjai a legkedvezőbbek nagy báziserősségük miatt. Az alkálifém-alkoholátot előnyösen nagy feleslegben alkalmazzuk (1-10 ekvivalens, előnyösen 5 ekvivalens). Fázistranszfer katalizátorként például kvaterner ammóniumsókat [például tetrabutil-ammónium-kloridot (TBACI), tetrabutil-ammónium-hidrogén-szulfátot (TBAHSO4) stb.], vagy zsírsav-alkálifém-sókat (például K-oleátot, K-linoleátot stb.), vagy más hidrofób anionos vagy kationos vegyületeket célszerű alkalmazni. A fázistranszfer katalizátor mennyisége előnyösen 0,1-10%.
A reakcióidő célszerűen 1-5 óra, előnyösen 2-3 óra.
Fázistranszfer katalizátorként kvaterner ammóniumsót használva érjük el a legrövidebb reakcióidőt (2 óra). Zsírsav-alkálifém-só alkalmazása szintén növeli a reakciósebességet, de jóval kisebb mértékben. A reakció fázistranszfer katalizátor nélkül lassabb (3 óra).
A reakció során keletkező szappant erős ásványi savval megbontva a terméket szabad zsírsav formában kapjuk meg, amelyet tovább alakíthatunk észterré, fémsóvá vagy gliceridekké. Ezeket a lépéseket ismert módokon végezhetjük.
Például a reakciót követően a hexán térfogatára nézve 10-20-szoros mennyiségű vízzel hígított ásványisav-oldattal (sósav, foszforsav, kénsav) semlegesítjük a bázist, illetve bontjuk meg a szappant. A vizes fázist néhányszor mossuk szerves oldószerrel a zsírsavmaradékok kinyerése érdekében, majd az egyesített szerves fázist többször mossuk vízzel, végül telített sóoldattal a szerves oldószert vízmentes szárítószeren való szárítást követően csökkentett nyomáson távolítjuk el. A végterméket inért gázzal telítjük (például nitrogén vagy argon) a káros oxidációs folyamatok elkerülése érdekében.
A találmány szerinti II. izomerizációs eljárásváltozatban a hosszú szénláncú zsíralkohol (R-OH, ahol R jelentése 6-20 szénatomszámú szénhidrogénlánc) lehet telített vagy egyszeresen telítetlen, tiszta vagy ezek keveréke. Oldószerként alkalmazható például n-oktanol, n-dekanol, n-dodekanol stb. Az izomerizációs reakció során a zsíralkohol térfogata az olaj térfogatának előnyösen 1-4-szerese és előnyösen 1-5-szörös, még előnyösebben kétszeres ekvivalens alkálifémvagy alkáliföldfém-hidroxidot alkalmazunk, 100-170 °C hőmérséklet-tartományban, 0,5-10 órán, előnyösen 2-5 órán át (előnyösen 2 óra).
A termék feldolgozása többféleképpen, ismert módokon történhet. A zsíralkohol-oldószer eltávolítható desztillációval más szerves oldószer és víz használata nélkül, vagy pedig oldószeres, például hexános extrakcióval vagy kromatográfiával, ez utóbbi eljárások azonban sok vizet és szerves oldószert igényelnek. A zsíralkohol-oldószer igény szerint regenerálható.
A feldolgozási eljárás során például a reakcióelegyhez hűtést követően hexánt adunk és a zsíralkohol térfogatának 2-5-szörös mennyiségű, vízzel hígított tömény ásványi savval (sósav, kénsav, foszforsav) semlegesítjük a bázist, és bontjuk meg a zsírsavszappant.
Intenzív keverést követően a vizes és szerves fázist elválasztjuk. A vizes fázist hexánnal még egyszer extraháljuk, majd az egyesített hexános fázist vízzel kétszer majd egyszer telített sóoldattal mossuk. A hexános fázist vízmentes Na2SO4-on szárítjuk, majd a hexánt csökkentett nyomáson, ezután a zsíralkoholt rövidutas desztillációval távolítjuk el. A terméket N2-nel telítjük a káros oxidáció elkerülése érdekében.
Amennyiben nem végzünk szerves oldószeres extrakciót, a feldolgozást például a következő módon végezzük. A 80-90 °C hőmérsékletre lehűtött reakcióelegyhez részletekben tömény ásványisav-oldatot (sósav, foszforsav) adunk állandó intenzív keverés mellett. A kivált sókat centrifugálással vagy szűréssel, a zsíralkoholt rövidutas desztillációval távolítjuk el, hogy elkerüljük a termék oxidációját és a nemkívánatos melléktermékek képződését.
A találmány szerinti eljárásokban az izomerizált linolsav mennyisége: 50-80%, ebből a két fő izomer (c9,f11 és f10,c12) mennyisége: 48-78% kiindulási anyag zsírsavösszetételének (linolsavtartalmának) függvényében.
A találmány szerinti eljárások előnyösen alkalmazhatóak magas konjugált linolsavtartalmú zsírsavak, illetve zsírsavkeverékek előállítására, amelyekben a két biológiailag aktív izomer (c9,f11 és f10,c12) aránya megközelítőleg 1:1, és a teljes CLA-tartalom 50 és 100% közötti (a kiindulási nyersanyag linolsavtartalmától függően), a linolsav izomerizációja 95-99%-os. Az alkalmazott módszernek és az enyhe reakciókörülményeknek (alacsony hőmérséklet, rövid reakcióidő) köszönhetően a termék, a kiindulási anyagtól függetlenül, csak elhanyagolható mennyiségben (1-3%) tartalmaz más izomereket (például f,f-CLA, egyéb c/t- és í/c-CLA, illetve c,c-CLA-izomereket). Az eljárások további előnye, hogy a reakcióhoz a növényolajiparban elfogadott és jól regenerálható oldószereket használunk.
A találmány szerinti I. eljárásváltozat különleges előnye, hogy a növényolajiparban elfogadott apoláros oldószerben alkalmazott alacsonyabb hőmérséklet ellenére az izomerizáció rövid reakcióidő alatt lejátszódik. A konverzió legalább 95%-os, a képződött termékben döntően a két biológiailag aktív izomer található meg, csak igen kis mértékű a nem kívánt izomerek képződése. A felhasznált oldószer regenerálása és recirkuláltatása könnyen megvalósítható. A módszer kiválóan alkalmas szabad linolsav izomerizációjára, a végtermék szintén szabad zsírsav. Olajból történő izomerizáció esetén a szabad sav termék mellett képződik a zsírsav terc-butil-észtere is, mivel lúgos közegben könnyen lejátszódik a triglicerid átészterezése terc-butil-észterré, amely lúgos közegben stabil. A képződött terc-butil-észter savas hidrolízissel elbontható, vagy elválasztható a szabad zsírsavtól és tovább hasznosítható.
A találmány szerinti II. eljárásváltozat további előnye, hogy az oldószerként alkalmazott vízzel nem elegyedő zsíralkoholban mind a kiindulási anyag (növényolaj, szabad zsírsav, dezodorálási párlat), mind a termék, mind az alkalmazott bázis jól oldódik, így a gyen4
HU 227 137 Β1 gébb báziserősségű és olcsóbban beszerezhető KOH is elegendő az izomerizációhoz. A reakció körülményei között csak kismértékben (legfeljebb 3%) képződik egyéb termék (például észter). Az oldószer magas forráspontja következtében az eljárás akkor sem igényel robbanásbiztos készüléket, ha viszonylag magasabb hőmérsékletet alkalmazunk. További előnye, hogy kevesebb oldószer elegendő a reakció megvalósításához, valamint a felhasznált oldószer nagy része tisztán visszanyerhető a feldolgozás során.
A találmány részleteit az alábbi, nem korlátozó jellegű példákkal szemléltetjük. A közölt példák csak egyes előnyös kiviteli alakok részletesebb leírását tartalmazzák. A szakember számára magától értetődik, hogy különböző módosítások végezhetők a találmány szellemének és körének túllépése nélkül.
1. példa
Magas linolsavtartalmú zsírsav izomerizációja kálium-terc-butiláttal kvaterner ammóniumsó típusú fázistranszfer katalizátor jelenlétében n-hexánban Intenzív keveredést biztosító keverővei és visszafolyató hűtővel ellátott reaktorba bemérünk t-BuOK-ot (28 g, 250 mmol), a linolsav mennyiségére nézve 1%-nyi fázistranszfer katalizátort (TBACI) (0,14 g) és n-hexánt (500 ml). Az elegyet keverés közben körülbelül 50 °C-ig melegítjük, majd hozzáadunk 75% linolsavtartalmú zsírsavkeveréket (19 g; ebből 14 g, 50 mmol a linolsav). A reakcióidő 68-70 °C-on 2 óra.
A reakcióelegyhez hűtést követően vízzel (2500 ml) hígított tömény ásványi savat [konc. sósav (45 ml)] adagolunk, így semlegesítjük a bázist, és megbontjuk a zsírsavszappant. Intenzív keverést követően a vizes és szerves fázist elválasztjuk. A vizes fázist még egyszer extraháljuk hexánnal (250 ml), majd az egyesített hexános fázist 2x500 ml vízzel, majd egyszer 500 ml telített sóoldattal mossuk. A hexános fázist vízmentes Na2SO4-on szárítjuk, majd a hexánt csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A terméket N2-nel telítjük a káros oxidáció elkerülése érdekében.
A keletkezett termék zsírsavösszetételét gázkromatográfiás eljárással határozzuk meg.
Az analitikai körülmények a következők:
Készülék: Hewlett Packard 6890 GC.
Injektor: lefúvatás. 100:1,250 °C.
Detektor: FID detektor, 250 °C.
Vivőgáz: H2.
Kolonna: SGE BPX 70, 60 mx0,22 mm, 0,25 pm. Hőmérsékletprogram: 150 °C-tól 210 °C-ig 1,3 °C/perc felfűtési sebességgel.
A termék zsírsavösszetételét az 1. táblázatban adjuk meg.
1. táblázat
Zsírsav Tömeg%
C16:0 7,01
C16:1 0,08
C18:0 2,85
Zsírsav Tömeg%
C18:1 14,72
C18:2 transz 0,28
c9,c12-C18:2 2,44
c9,f11-C18:2 31,03
f10,c12-C18:2 36,14
c,c-C18:2 1,21
f,f-C18:2 3,41
C22:0 0,31
C24:0 0,14
C24:1 0,12
Nem azonosított 0,26
Összes CLA 71,79
Fő CLA-izomerek 67,17
Konverzió 96%
2. példa
Magas linolsavtartalmú zsírsav izomerizációja kálium-terc-butiláttal alkálifémszappan típusú fázistranszfer katalizátor jelenlétében n-hexánban Az eljárás azonos a 1. példában leírtakkal, de kvaterner ammóniumsó helyett linolsavra vonatkoztatva 0,1% K-linoleát fázistranszfer katalizátort használunk. A reakcióidő 69-70 °C-on 2,5 óra.
A keletkezett termék zsírsavösszetételét gázkromatográfiás eljárással határozzuk meg. Az analitikai körülmények azonosak az 1. példában megadottakkal.
A termék zsírsavösszetételét a 2. táblázatban adjuk meg.
2. táblázat
Zsírsav Tömeg%
C16:0 7,28
C16:1 -
C18:0 2,79
C18:1 14,96
C18:2 transz -
c9,c12-C18:2 1,53
c9,f11-C18:2 33,58
f10,c12-C18:2 39,00
c,c-C18:2 -
f,f-C18:2 0,86
C22:0 -
C24:0 -
C24:1 -
Nem azonosított -
Összes CLA 73,44
Fő CLA-izomerek 72,58
Konverzió 98%
HU 227 137 Β1
3. példa
Magas linolsavtartalmú zsírsav izomerizációja kálium-terc-butiláttal fázistranszfer katalizátor nélkül n-hexánban
Az eljárás azonos az 1. példában leírtakkal, de fázistranszfer katalizátor nélkül. A reakcióidő 69-70 °C-on 3 óra.
A keletkezett termék zsírsav összetételét gázkromatográfiás eljárással határozzuk meg. Az analitikai körülmények azonosak az 1. példában megadottakkal.
A termék zsírsav összetételét a 3. táblázatban adjuk meg.
3. táblázat
Zsírsav Tömeg%
C16:0 6,95
C16:1 -
C18:0 2,47
C18:1 14,46
C18:2 transz -
c9,c12-C18:2 1,48
c9,f11-C18:2 34,29
f10,c12-C18:2 38,35
c,c-C18:2 0,97
f,f-C18:2 1,03
C22:0 -
C24:0 -
C24:1 -
Nem azonosított -
Összes CLA 74,64
Fő CLA-izomerek 72,64
Konverzió 98%
4. példa
Magas linolsavtartalmú zsírsav izomerizációja kálium-terc-butiláttal fázistranszfer katalizátor nélkül n-heptánban
Az eljárás azonos az 1. példában leírtakkal, de fázistranszfer katalizátor nélkül. A reakcióidő 95-98 °C-on 2 óra.
A keletkezett termék zsírsavösszetételét gázkromatográfiás eljárással határozzuk meg. Az analitikai körülmények azonosak az 1. példában megadottakkal.
A termék zsírsavösszetételét a 4. táblázatban adjuk meg.
4. táblázat
Zsírsav Tömeg%
C16:0 6,92
C16:1 -
C18:0 2,48
Zsírsav Tömeg%
C18:1 14,51
C18:2 transz -
c9,c12-C18:2 0,77
c9,f11-018:2 34,49
f10,c12-C18:2 38,86
c,c-C18:2 0,97
f,f-C18:2 1,00
C22:0 -
C24:0 -
C24:1 -
Nem azonosított -
Összes CLA 75,32
Fő CLA-izomerek 73,35
Konverzió 99%
5. példa
Magas linolsavtartalmú növényi olaj izomerizációja alkálifém-alkoholáttal kvaterner ammóniumsó típusú fázistranszfer katalizátor jelenlétében alacsony hőmérsékleten
Intenzív keveredést biztosító keverövel és visszafolyató hűtővel ellátott reaktorba bemérünk t-BuOK-ot (28 g, 250 mmol), a linolsav mennyiségére nézve 1%-nyi fázistranszfer katalizátort (TBACI) (0,14 g) és a n-hexánt (600 ml). Az elegyet keverés közben körülbelül 50 °C-ig melegítjük, majd hozzáadunk 75% linolsavtartalmú sáfrányos szeklice-olajat (21 g; ebből 14 g, 50 mmol a linolsav). A reakcióidő 68-70 °C-on 2 óra.
A reakcióelegy feldolgozását ugyanúgy végezzük, mint az 1. példa esetében. Két termék keletkezik: szabad zsírsav és zsírsav-terc-butil-észter. A két frakciót preparatív oszlopkromatográfiával választjuk el hexánaceton (10:0,05) eluenst használva. A szabad zsírsav/t-Bu-észter arány 3:1.
A keletkezett termék zsírsavösszetételét gázkromatográfiás eljárással határozzuk meg. Az analitikai körülmények azonosak az 1. példában megadottakkal.
A termék zsírsavösszetételét az 5. táblázatban adjuk meg.
5. táblázat
Zsírsav Tömeg%
szabad zsírsavfrakció t-Bu-észter- frakció
C16:0 7,56 7,57
C16:1 0,09 -
C18:0 2,45 2,40
C18:1 14,22 14,31
C18:2 transz 0,17 -
HU 227 137 Β1
5. táblázat (folytatás)
Zsírsav Tömeg%
szabad zsírsavfrakció t-Bu-észter- frakció
c9,c12-C18:2 0,27 -
c9,M 1-C18:2 33,39 35,62
f10,c12-C18:2 37,98 38,01
c,c-C18:2 1,10 0,39
f,f-C18:2 1,73 1,28
C22:0 0,27 -
C24:0 0,13 -
C24:1 - -
Nem azonosított 0,65 -
Összes CLA 74,19 75,30
Fő CLA-izomerek 71,37 73,63
Konverzió 99%
6. példa
Magas linolsavtartalmú zsírsav izomerizációja kálium-hidroxiddal
Intenzív keveredést biztosító, hőmérővel ellátott reaktorban 150 °C-on keverés közben oktanolban (50 ml) feloldunk KOH-ot (14 g, 250 mmol), majd hozzáadunk 75% linolsavtartalmú zsírsavkeveréket (19 g, ebből a linolsav 14 g, 50 mmol). A reakcióidő 150 °C-on 2 óra.
Az elegyhez hűtést követően hexánt (150 ml) és vízzel (250 ml) hígított tömény sósavat (45 ml) adunk. A fázisokat elválasztjuk, a vizes fázist egyszer mossuk hexánnal (200 ml), majd az egyesített hexános fázisokat 3*250 ml vízzel, majd egyszer 250 ml telített sóoldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes Na2SO4-on szárítjuk, majd a hexánt csökkentett nyomáson, az oktanolt rövidutas desztillációval (160 °C, 5 mbar) eltávolítjuk.
A keletkezett termék zsírsavösszetételét gázkromatográfiás eljárással határozzuk meg. Az analitikai körülmények azonosak az 1. példában megadottakkal.
A termék zsírsavösszetételét a 6. táblázatban foglaljuk össze.
6. táblázat
Zsírsav Tömeg%
C16:0 8,11
C16:1 -
C18:0 2,82
C18:1 14,26
C18:2 transz -
c9,c12-C18:2 1,52
c9,f11-C18:2 35,54
Zsírsav Tömeg%
f10,c12-C18:2 35,60
c,c-C18:2 1,63
f,f-C18:2 0,52
C22:0 -
C24:0 -
C24:1 -
Nem azonosított -
Összes CLA 73,29
Fő CLA-izomerek 71,14
Konverzió 98%
7. példa
Sáfrányos szeklice-olaj izomerizációja oktanolban kálium-hidroxiddal
Intenzív keveredést biztosító, hőmérővel ellátott reaktorban 150 °C-on keverés közben 10 I oktanolban feloldunk 2 kg KOH-ot (36 mól), majd keverés közben hozzáadunk 75% linolsavtartalmú sáfrányos szekliceolajat (5 I, ebből a linolsav 4 kg, 16 mól). A reakcióidő 160 °C-on 3 óra.
A 90 °C-ra lehűtött reakcióelegyhez intenzív keverés közben 2,4 I, 75%-os foszforsavoldatot adunk. A bázisból keletkező sókat (kálium-foszfátok) centrifugálással (25 perc, 5000 rpm) választjuk el. A felső fázist intenzív keverés közben 1 *2 I vízzel mossuk, majd ismét centrifugáljuk (25 perc, 5000 rpm).
Az oktanolos oldatból az oldószert rövidutas desztillációval, két lépésben távolítjuk el. Először alacsonyabb hőmérsékleten 130 °C-on, kis vákuumban (8-10 mbar) eltávolítjuk az oktanol körülbelül 95%-át, majd magasabb hőmérsékleten (180-190 °C) nagyobb vákuumban (1-3 mbar) a maradékot.
A keletkezett termék zsírsavösszetételét gázkromatográfiás eljárással határozzuk meg. Az analitikai körülmények azonosak az 1. példában megadottakkal.
A termék zsírsavösszetételét a 7. táblázatban foglaljuk össze.
7. táblázat
Zsírsav Tömeg%
C16:0 7,77
C16:1 -
C18:0 2,45
C18:1 14,41
C18:2 transz 0,55
c9,c12-C18:2 0,27
c9,f11-C18:2 35,92
f10,c12-C18:2 33,31
c,c-C18:2 1,88
f,f-C18:2 1,72
HU 227 137 Β1
7. táblázat (folytatás)
Zsírsav Tömeg%
C22:0 -
C24:0 -
C24:1 -
Nem azonosított 1,72
Összes CLA 72,83
Fő CLA-izomerek 69,23
Konverzió 97%
8. példa
Dezodorálási párlat izomerizációja oktanolban kálium-hidroxiddal
Intenzív keveredést biztosító, hőmérővel ellátott reaktorban 150 °C-on keverés közben 500 ml oktanolban feloldunk 120 g KOH-ot (2,1 mól), majd keverés közben hozzáadunk 41% linolsavtartalmú dezodorálási párlatot (500 ml, ebből a linolsav 170 g, 0,6 mól). A reakcióidő 160 °C-on 3 óra.
A 90 °C-ra lehűtött reakcióelegyhez intenzív keverés közben 100 ml, 75%-os foszforsavoldatot adunk. A bázisból keletkező sókat (kálium-foszfátok) centrifugálással (25 perc, 5000 rpm) választjuk el. A felső fázist intenzív keverés közben 1*1 I vízzel mossuk, majd ismét centrifugáljuk (25 perc, 5000 rpm).
Az oktanolos oldatból az oldószert rövidutas desztillációval, két lépésben távolítjuk el. Először alacsonyabb hőmérsékleten 130 °C-on, kis vákuumban (8-10 mbar) eltávolítjuk az oktanol körülbelül 95%-át, majd magasabb hőmérsékleten (180-190 °C) nagyobb vákuumban (1-3 mbar) a maradékot.
A keletkezett termék zsírsavösszetételét gázkromatográfiás eljárással határozzuk meg. Az analitikai körülmények azonosak az 1. példában megadottakkal.
A termék zsírsavösszetételét a 8. táblázatban foglaljuk össze.
8. táblázat
Zsírsav Tömeg%
C16:0 9,38
C16:1 -
C18:0 4,88
C18:1 24,37
C18:2 transz -
c9,c12-C18:2 0,86
c9,f11-C18:2 28,35
f10,c12-C18:2 28,48
c,c-C18:2 1,51
f,f-C18:2 0,95
C22:0 -
C24:0 -
Zsírsav Tömeg%
C24:1 -
Nem azonosított 1,22
Összes CLA 59,29
Fő CLA-izomerek 56,83
Konverzió 99%
9. példa
Magas linolsavtartalmú zsírsav izomerizációja kálium-terc-butiláttal
Intenzív keveredést biztosító, hőmérővel ellátott reaktorban 150 °C-on keverés közben oktanolban (50 ml) feloldunk tBuOK-t (11,22 g, 100 mmol), majd hozzáadunk 75% linolsavtartalmú zsírsavkeveréket (7,5 g, ebből a linolsav 5,6 g, 20 mmol). A reakcióidő 150 °C-on 2 óra.
Az elegyhez hűtést követően hexánt (150 ml) és vízzel (250 ml) hígított tömény sósavat (45 ml) adunk. A fázisokat elválasztjuk, a vizes fázist egyszer mossuk hexánnal (200 ml), majd az egyesített hexános fázisokat 3*250 ml vízzel, majd egyszer 250 ml telített sóoldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes Na2SO4-on szárítjuk, majd a hexánt csökkentett nyomáson, az oktanolt rövidutas desztillációval (160 °C, 5 mbar) eltávolítjuk.
A keletkezett termék zsírsavösszetételét gázkromatográfiás eljárással határozzuk meg. Az analitikai körülmények azonosak az 1. példában megadottakkal.
A termék zsírsavösszetételét az 9. táblázatban foglaljuk össze.
9. táblázat
Zsírsav Tömeg%
C16:0 7,40
C16:1 -
C18:0 2,47
C18:1 14,10
C18:2 transz 0,51
c9,c12-C18:2 0,23
c9,í11-C18:2 34,55
f10,c12-C18:2 33,22
c,c-C18:2 1,94
f,f-C18:2 4,43
C22:0 0,25
C24:0 -
C24:1 -
Nem azonosított 0,90
Összes CLA 74,14
Fő CLA-izomerek 67,77
Konverzió 99%
HU 227 137 Β1

Claims (21)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás konjugált linolsav előállítására linolsavtartalmú kiindulási anyag(ok)ból, alkalikus izomerizációval, azzal jellemezve, hogy oldószerként apoláros, aprotikus oldószert alkalmazunk, bázisként alkoholok alkálifém-alkoholátját alkalmazzuk, és a reakció hőmérséklete 20-140 °C.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a linolsavtartalmú anyag magas linolsavtartalmú anyag.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a magas linolsavtartalmú anyagot az alábbi csoportból választjuk:
    a) olajok, előnyösen napraforgóolaj, sáfrányos szeklice-olaj, szójaolaj, kukoricacsíra-olaj, és olajkeverékek;
    b) olajokból, előnyösen napraforgóolajból, sáfrányos szeklice-olajból, szójaolajból, kukoricacsíra-olajból előállítható szabad zsírsav keverékek;
    c) tiszta linolsav;
    d) a növényolajok finomítása során keletkező melléktermékek, előnyösen a dezodorálási párlat;
    és az a), b), c) és d) pontban felsoroltak bármely összetételű és arányú keveréke.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakcióidő 2-3 óra.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott bázis mennyisége a linolsav mennyiségére vonatkoztatva 1-10 mólekvivalens, előnyösen 5 mólekvivalens.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkoholét alkoholkomponense harmadrendű alkohol, előnyösen ferc-butil-alkohol.
  7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkoholét alkálifém-komponense kálium.
  8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkoholét kálium-ferc-butilát.
  9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót fázistranszfer katalizátor jelenlétében hajtjuk végre.
  10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fázistranszfer katalizátorként kvatemer ammóniumsó típusú vegyületet, előnyösen tetrabutil-ammónium-hidrogén-szulfátot (TBAHSO4) vagy tetrabutilammónium-kloridot (TBACI) alkalmazunk.
  11. 11. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fázistranszfer katalizátorként alkálifémszappan típusú vegyületet, előnyösen kálium-linoleátot alkalmazunk.
  12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az aprotikus apoláros oldószer nyílt láncú vagy gyűrűs alkán, előnyösen n-hexán.
  13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciót 55-70 °C-on végezzük.
  14. 14. Eljárás konjugált linolsav előállítására linolsavtartalmú kiindulási anyag(ok)ból, alkalikus izomerizációval, azzal jellemezve, hogy oldószerként 6-20 szénatomszámú zsíralkoholt, bázisként alkálifém- vagy alkáliföldfém-hidroxidot vagy alkálifém-alkoholátot alkalmazunk és a reakció hőmérséklete 100-170 °C.
  15. 15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a linolsavtartalmú anyag magas linolsavtartalmú anyag.
  16. 16. A 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a magas linolsavtartalmú anyagot az alábbi csoportból választjuk:
    a) olajok, előnyösen napraforgóolaj, sáfrányos szeklice-olaj, szójaolaj, kukoricacsíra-olaj, és olajkeverékek;
    b) olajokból, előnyösen napraforgóolajból, sáfrányos szeklice-olajból, szójaolajból, kukoricacsíra-olajból előállítható szabad zsírsav keverékek;
    c) tiszta linolsav;
    d) a növényolajok finomítása során keletkező melléktermékek, előnyösen a dezodorálási párlat;
    és az a), b), c) és d) pontokban felsoroltak bármely összetételű és arányú keveréke.
  17. 17. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakcióidő 2-3 óra.
  18. 18. A 14-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy bázisként kálium-hidroxidot alkalmazunk.
  19. 19. A 14-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oldószerként n-oktanolt alkalmazunk.
  20. 20. A 14-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az izomerizációt 140-160 °C-on végezzük.
  21. 21. A 14-20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkalmazott bázis mennyisége a linolsav mennyiségére vonatkoztatva 1-5 mólekvivalens, előnyösen 2,5 mólekvivalens.
HU0304112A 2003-12-30 2003-12-30 Process for producing conjugated linoleic acid HU227137B1 (en)

Priority Applications (7)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU0304112A HU227137B1 (en) 2003-12-30 2003-12-30 Process for producing conjugated linoleic acid
AT04806281T ATE488564T1 (de) 2003-12-30 2004-12-29 Verfahren zur herstellung von konjugierter linolensäure
EP04806281A EP1709144B1 (en) 2003-12-30 2004-12-29 Method for the preparation of conjugated linoleic acid
US10/584,894 US20070078274A1 (en) 2003-12-30 2004-12-29 Method for the preparation of conjugated linoleic acid
DE602004030158T DE602004030158D1 (de) 2003-12-30 2004-12-29 Verfahren zur herstellung von konjugierter linolensäure
PL04806281T PL1709144T3 (pl) 2003-12-30 2004-12-29 Sposób wytwarzania sprzężonego kwasu linolowego
PCT/HU2004/000124 WO2005063956A1 (en) 2003-12-30 2004-12-29 Method for the preparation of conjugated linoleic acid

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU0304112A HU227137B1 (en) 2003-12-30 2003-12-30 Process for producing conjugated linoleic acid

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU0304112D0 HU0304112D0 (en) 2004-03-29
HUP0304112A2 HUP0304112A2 (hu) 2005-12-28
HU227137B1 true HU227137B1 (en) 2010-08-30

Family

ID=89981878

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0304112A HU227137B1 (en) 2003-12-30 2003-12-30 Process for producing conjugated linoleic acid

Country Status (7)

Country Link
US (1) US20070078274A1 (hu)
EP (1) EP1709144B1 (hu)
AT (1) ATE488564T1 (hu)
DE (1) DE602004030158D1 (hu)
HU (1) HU227137B1 (hu)
PL (1) PL1709144T3 (hu)
WO (1) WO2005063956A1 (hu)

Families Citing this family (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CN102229527B (zh) * 2009-12-14 2016-05-04 脂质营养品有限公司 工艺方法

Family Cites Families (5)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE1156788C2 (de) * 1959-12-02 1973-11-22 Brinckmann Harburger Fett Verfahren zur Umwandlung von Fettsaeureestern einwertiger Alkohole mit isolierten Doppelbindungen (íÀIsolenfettsaeureesterníÂ) in Fettsaeureester mit konjugierten Doppelbindungen (íÀKonjuenfettsaeureesteríÂ)
CA2246085C (en) * 1997-09-12 2004-04-27 Krish Bhaggan Production of materials rich in conjugated isomers of long chain polyunsaturated fatty acid residues
US6015833A (en) * 1998-03-17 2000-01-18 Conlinco., Inc. Conjugated linoleic acid compositions
CA2393391C (en) * 2000-01-12 2009-10-27 Martin J. T. Reaney Method for commercial preparation of preferred isomeric forms of ester free conjugated fatty acids with solvent systems containing polyether alcohol solvents
US6897327B2 (en) * 2003-05-08 2005-05-24 Stepan Company Manufacture of conjugated linoleic salts and acids

Also Published As

Publication number Publication date
EP1709144B1 (en) 2010-11-17
US20070078274A1 (en) 2007-04-05
EP1709144A1 (en) 2006-10-11
PL1709144T3 (pl) 2011-04-29
DE602004030158D1 (de) 2010-12-30
HU0304112D0 (en) 2004-03-29
ATE488564T1 (de) 2010-12-15
WO2005063956A1 (en) 2005-07-14
HUP0304112A2 (hu) 2005-12-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
EP1717318B1 (en) Process for producing fat or oil
CN100338010C (zh) 脂酶－催化的海产品油的酯化
US6479683B1 (en) Process for conjugating fatty acid esters
US10385369B2 (en) Production method for oil and fat
IL46106A (en) Production of liquid edible oil from palm oil or similar oils
CN105779140A (zh) 一种高含量epa乙酯型鱼油的制备方法
US8802876B2 (en) Process for producing fatty acids
JP2004516232A (ja) Ｃｌａ異性体の調製方法
CN103849659B (zh) 一种利用固定化脂肪酶制备共轭亚油酸甘油酯的方法
CA2422804C (en) Method for producing starting materials for obtaining conjugated linoleic acid
AU628644B2 (en) Enzymatic transesterification of tryglycerides
Villeneuve et al. Production of conjugated linoleic acid isomers by dehydration and isomerization of castor bean oil
US8642795B2 (en) Process for producing a conjugated unsaturated fatty acid
EP1696873B1 (en) Production and purification of esters of conjugated linoleic acids
US7067684B2 (en) Processes for the production of triglycerides of conjugated linoleic acid
HU227137B1 (en) Process for producing conjugated linoleic acid
CN111334369B (zh) 一种酶法制备卵磷脂型pufa的方法
KR100384368B1 (ko) 공역화 리놀레인산 조성물의 제조방법
JP5550282B2 (ja) ジアシルグリセロール高含有油脂の製造方法
CA2807128C (en) Process for producing esterified propoxylated glycerin
CN116113684A (zh) 制造具有增加量的sn2位的棕榈酸的植物脂肪组合物的方法

Legal Events

Date Code Title Description
HC9A Change of name, address

Owner name: BUNGE NOEVENYOLAJIPARI ZARTKOERUEEN MUEKOEDOE , HU

Free format text: FORMER OWNER(S): BUNGE NOEVENYOLAJIPARI RESZVENYTARSASAG, HU; BUNGE NOEVENYOLAJIPARI ZARTKOERUEEN MUEKOEDOE RESZVENYTARSASAG, HU

FH91 Appointment of a representative

Free format text: FORMER REPRESENTATIVE(S): FRANKNE DR. MACHYTKA DAISY, GOEDOELLE, KEKES, MESZAROS & SZABO SZABADALMI ES VEDJEGY IRODA, HU

Representative=s name: IFJ. SZENTPETERI ADAM, S.B.G. & K. SZABADALMI , HU

FH92 Termination of representative

Representative=s name: FRANKNE DR. MACHYTKA DAISY, GOEDOELLE, KEKES, , HU

MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees