HU226715B1 - Napfénykollektor-panel, ventiláló levegõ melegítésére - Google Patents

Description

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 5 lap ábra)

HU 226 715 Β1

A jelen találmány tárgya hőenergia gyűjtésére szolgáló napfénykollektor-panel, amelynél a hátsó lap napnak háttal forduló szokásos szigetelőanyagát egy, a levegőt áteresztő hátsó lapon keresztüláramló, a hőmérsékleti gradienssel szemben a napfénykollektor-panel belsejébe irányuló, hökonvekciós légáramlat helyettesíti.

Abban az esetben továbbá, amikor leáll a levegő áramlása a napfénykollektor-panelen keresztül, a konvekciószigetelés nem lesz többé hatásos, és a napfénykollektor-panel belsejében elhelyezett fényelektromos cellalap, amely elektromosságot gerjeszt a nap sugárzásának hatására, nincs kitéve a tradicionálisan szigetelt napfénykollektor-panelek magas stagnálási hőmérséklete káros hatásának.

A napfénykollektor-panelek alkalmazása víznek háztartási felhasználásra való melegítésére vagy terek fűtésére jól ismert eljárás, de ugyancsak jól ismert a napfénykollektor-panelek használata levegő melegítésére is, akár közvetlenül szellőztetésre vagy terek fűtésére, akár hőkicserélőkhöz, hőt szállító közeg szolgáltatására.

Az FR 2,500,036 lajstromszámú francia szabadalmi leírás tipikus egyszerű napfénykollektor-panelt ismertet, amely el van látva átlátszó előlappal, hőszigetelt hátsó falú hőelnyelő hátlappal, átvezetéssel az előlap és a hátlap között, ami a fenékrészen bemenőnyílással van ellátva, hogy a hideg levegő a vágatba beáramolhasson, valamint kivezetőnyílással fölül, a hátlap mellett elhaladó, felmelegített levegő kilépésére. A hátlap előlapnak hátat fordító hátsó fala hőszigetelt, hogy megakadályozza a hő áramlását a hőelnyelő hátlap felől és kiáramlását a napfénykollektor-panelből.

Az US 4,054,124 lajstromszámú amerikai szabadalmi leírás bonyolultabb napfénykollektor-panelt mutat be, amiben az átlátszó előlap és a höszigetelt hátlap között perforált hőelnyelő lap van elhelyezve. A bejövő levegő a napfénykollektor-panel oldaláról a perforációkon keresztül beáramlik az előlap és a hőelnyelő lap közötti térbe, ahol a levegő felmelegedik, majd kiáramlik a hőkollektorlap és a höszigetelt hátlap között. Ezáltal a levegő és a hőelnyelő között sokkal nagyobb a hőátadási együttható, összehasonlítva az FR 2,500,036 lajstromszámú szabadalmi leírással.

Az US 4,054,124 lajstromszámú szabadalmi leírás több napfénykollektorpanel-változatot ismertet, légáteresztő hőelnyelő panelt alkalmazva, amin a felmelegítendő levegő átáramlik. A változatok közös tulajdonsága, hogy a napfénykollektor-panelek hátsó fala hőszigetelt, növelve ezáltal a napfénykollektor-panel termikus hatásfokát.

A levegőt melegítő napfénykollektor-panel, valamint az átlátszó előlap mögött és a hőkollektorlap előtt elhelyezkedő fényelektromos cella kombinációját ismerteti a GB 2,214,710 lajstromszámú szabadalmi leírás. A hőszigetelő lap hőszigetelt kifelé és a fényelektromos lap, valamint a hőkollektorlap közötti átlátszó lap szétválasztja a légáramlást a lapokkal párhuzamosan, hogy hűtse a fényelektromos lapot és hőt vezessen el a hőkollektorlapból.

A jelen találmány tárgya olyan szerkezetű napfénykollektor-panel létrehozása, amely leegyszerűsíti a napfénykollektor-panel előállítását, másodsorban megbízhatóbbá teszi a napfénykollektor-panelben elhelyezett fényelektromos cella hűtését.

A jelen találmány szerinti napfénykollektor-panel el van látva olyan hátlappal, ami légáteresztő és az előlap által lefedett terület nagyobb részén a környezet felé nyitott, valamint az előlap és a hátlap között elhelyezkedő, de az előlappal és a hátlappal nem érintkező légáteresztő hőelnyelő elemmel, a hőelnyelő elem előtt elhelyezkedő napelemmel, és az előlap, illetve a hőelnyelő elem közötti résztől a napfénykollektor-panel levegőkivezető nyílásáig nyúló csatornával. Ezáltal a levegő beáramlik a hátlapon keresztül, a hőmérsékleti gradienssel szemben, a napfénykollektor-panelba, és pótolja a hőszigetelő anyagot, amíg a légáramlás tart. A levegő ezután a hőelnyelő elemen áramlik keresztül és távozik a kimenőnyíláson, és felhasználható például hétvégi házak, jachtok, kabinok, tárolókonténerek, pincék, istállók és lakókocsik ventilációjára vagy fűtésére. A jelen találmány és annak különösen előnyös kiviteli formája további előnyeit az alábbi leírás mutatja be.

A légáteresztő hátlap és a légáteresztő hőelnyelő elem közötti tér hőszigetelőként szolgál, mialatt a napfénykollektor-panel működik, helyettesítve így a szakterületen használatos hőszigetelő anyagokat, mint például ásványgyapot lapokat. A hidegebb hátlaptól a melegebb hőelnyelő elem felé lényegében egyenletes eloszlásban áramló levegő a hőmérsékleti gradienssel ellentétes irányban halad és megakadályozza a hőelnyelő elem konvekciós hőveszteségét. A hőelnyelő elem infravörösspektrumú sugárzása miatti hőveszteséget lényegesen csökkenti a hátlap, ami visszaveri a sugárzást a hőelnyelő elemre és a maradékot elnyeli. Ez a hőenergia azonban visszakerül a napfénykollektor-panelbe, a légáteresztő hátlapon keresztül a környezetből beáramló hideg levegő révén.

A légáramlás nyomásának csökkenése a hátlapon elősegíti a levegőáram homogenitását a napfénykollektor-panel által elfoglalt területen. Ennek az az előnye, hogy a legtöbb napfénykollektor-panelben általában kicsi a légáramlás sebessége, kivéve a szorosan a kivezetőnyílás közelében lévő területet, még a nagy területet elfoglaló napfénykollektor-panelek, illetve több, egymáshoz kapcsolódó napfénykollektor-panel esetében is, ellentétben a hagyományos napfénykollektor-panelekkel, amelyeknek egy közös levegőbeeresztő nyílásuk van és általában gyors bennük a levegő áramlása. A kis sebesség kis nyomásveszteséget és kis zajkeltést jelent és további hatása, hogy a levegőnek a napfénykollektor-panelba való bemeneténél - azaz a hátlap hátsó oldalánál - a légáramlat csak a kis porszemeket viszi be a napfénykollektor-panelbe, miután a nagyobb és nehezebb részecskék kevésbé tudnak felgyorsulni a levegőáram sebességének hatására. így a napfénykollektor-panelből kiáramló ventiláló levegő viszonylag tiszta lesz, ezért a ventiláló levegő szűrése csökkenthető vagy szükségtelen. A napfénykollektorpanel és különösen annak levegőáteresztő részei ki2

HU 226 715 Β1 sebb mértékben porozódnak be és így a napfénykollektor-panel kevesebb karbantartást és tisztítást igényel.

A jelen találmány szerinti napfénykollektorpanelkonstrukció további előnye, hogy különösen alkalmas fényelektromos cella befogadására, mivel ez a megoldás csökkenti a fényelektromos cella túlmelegedésének kockázatát abban az esetben, ha a napfénykollektor-panelben leáll a levegő áramlása. Amikor leáll a levegő áramlása a hátlaptól a hőelnyelő elem felé, a légáramlat hőszigetelő hatása is ugyanúgy megszűnik és a hő ettől kezdve a hőelnyelő elem felől a hátlapon keresztül természetes konvekcióval, illetve hősugárzással el tud távozni és ezáltal a hagyományos hőszigetelő anyagú napfénykollektor-paneleknél tapasztalható, 120 °C-nál magasabb stagnálási hőmérsékletű túlmelegedés elkerülhető.

A hőelnyelő elem és a hátlap légáteresztő képessége, valamint az előlapra eső napsugárzás következtében a napfénykollektor-panelen keresztüli konvekciós levegőáram előnyös módon lényegében homogén. A lényegében homogén levegőáteresztő képesség biztosítható például homogén eloszlású perforációval ellátott lemezzel, illetve szőtt vagy nemszövött kelmével.

Egyik előnyös kiviteli formánál a hőelnyelő elem előlapja és a hátlap lényegében párhuzamos elrendezésű. Az előlap és hőelnyelő elem közötti távolság előnyösen 2-15 cm (a legnagyobb, amikor a köztes térben fényelektromos cella van elhelyezve), még előnyösebben 3-10 cm és legelőnyösebben 4-7 cm. A hőelnyelő elem és a hátlap közötti távolság előnyösen a 0,5-5 cm, még előnyösebben az 1-3 cm tartományba esik.

Előnyös a hőelnyelő elem az előlapon keresztüli sugárzás általi hőveszteség-csökkentése. Az előlapnak a hőelnyelő elemmel szembeni belső oldala bevonatréteggel látható el, ami megnövelheti az infravörös tartományba, különösen az 5-25 pm közötti hullámhossztartományba (ahol a hőelnyelő elem a legtöbb energiát sugározza le) eső sugárzás reflexióját, mivel a napsugárzás energiájának legnagyobb része az alacsonyabb hullámhossztartományban található.

Más megoldás az előlapnak olyan műanyagból való előállítása, amely kevésbé áteresztő a hőelnyelő elem hosszú hullámú sugárzásával, mint a rövidebb hullámhosszú napsugárzással szemben.

További megoldásként vagy emellett, alkalmazható hősugárzáscsapda a hőelnyelő elemnek az előlapon keresztüli infravörös sugárzása okozta hőveszteségcsökkentésére. Ilyen hőcsapdát, illetve egyéb, a hőnek az előlapon keresztül történő visszasugárzás által okozott hőveszteség-csökkentésére szolgáló eszközt ismertet például az US 4,262,657 lajstromszámú szabadalmi leírás.

A hőelnyelő elem lehet porózus, sötét vagy fekete szálasanyag, mint például nemez, szőtt vagy préselt lap, illetve perforált lemez. A hőelnyelő elem készülhet lemezanyagból, amelyet a rajta átmenő légáram számára kialakított 0,7-3 milliméteres, egymástól 8-20 milliméter távolságban elhelyezett általános vagy hidraulikus átmérőjű nyílások jellemeznek. A hőelnyelő elem anyaga előnyösen perforált fémlemez lehet, készülhet előnyösen alumíniumból, de például acéllemez is használható, amelynek vastagsága a 0,4-4 milliméteres, előnyösen a 0,7-3 milliméteres tartományba esik. A hőelnyelő elem előlappal szembeni oldala előnyösen sötét vagy fekete és fénytelen, hogy a napsugárzás spektrumának a abszorpciós koefficiense, azaz az a_s abszorptivitás a magas, előnyösen a 0,65-1, legelőnyösebben 0,8-1 tartományba essék. Ugyancsak előnyös, hogy a hőelnyelő elem hátlappal szembeni oldala hasonló tulajdonságú legyen, és a hátlapról érkező hősugárzás-emissziót, főként reflexiót, amennyire lehetséges, elnyelje.

Hasonlóképpen a hátlap is készülhet lemezanyagból, amelyet a rajta kialakított 0,7-3 milliméteres, egymástól 8-20 milliméter távolságban elhelyezett általános vagy hidraulikus átmérőjű nyílások jellemeznek. A hátlap légáteresztő képessége lényegében homogén kell hogy legyen, teljes kiterjedésében, hogy elősegítse a légáram homogén eloszlását. A hőelnyelő elem anyaga előnyösen perforált fémlemez lehet, készülhet előnyösen alumíniumból, például a 0,4—4 milliméteres, előnyösen a 0,7-3 milliméteres vastagságban, de használhatók más anyagok is, mint acél, különböző műanyagok és furnérlemez. A hátlap hőelnyelő elem felé néző oldala előnyösen fehér vagy világos színű és fényvisszaverő felületű, hogy a p infravörös reflexiós koefficiense a 0,65-1, előnyösen 0,8-1 tartományba essék. A hőelnyelő elem infravörös sugárzása különösen az 5-25 pm hullámhossztartományban van, ahol a hőelnyelő elem a legtöbb hőenergiát sugározza és a fenti reflexiós koefficienst is főleg ebben a tartományban adják meg.

A jelen találmány szerinti napfénykollektor-panel egyszerűsíthető, ha hasonló lemezt használunk a hőelnyelő elemhez és a hátlaphoz, például a fent leírttal azonos perforációjú perforált alumíniumlemezt. Előnyös azonban, hogy a két lap felületi tulajdonságai különbözzenek az előbbiekben leírt részletekben.

Fémlemez használata helyett a hőelnyelő elemhez előnyös szálasanyag, előnyösen lap vagy nemez, ami sötét színű vagy fekete, hogy amennyire lehet, elnyelje a napsugárzást. Más típusú szálasanyagok is alkalmazhatók, mint szőtt vagy nemszőtt posztó vagy préselt posztó. Más anyagokhoz képest kisebb tömegű hőelnyelő elem állítható elő szálasanyag felhasználásával és a szigetelőhatás is előnyös a hőnek a hőelnyelő elem és az előlap közötti térből a hátlapon keresztül távozásának megakadályozására.

A napfénykollektor-panelban egy vagy több fényelektromos cellalap van elhelyezve az előlap és a hőelnyelő elem között. Az egy vagy több fényelektromos cellalap a jelen találmány egyik további előnyös kialakítási formájában ventilátort működtethet, ami a levegőt kihajthatja a levegőkieresztő nyíláson.

A jelen találmány tárgya továbbá az alábbi leírás szerinti több napfénykollektorral megvalósított ventilációs eljárás, amelynél a napfénykollektor-panelek kivezetőnyílásai kölcsönösen közös ventilációs vezeték se3

HU 226 715 Β1 gítségével vannak a ventilátorral összekapcsolva a levegőáramnak a napfénykollektor-panelekből a közös vezetéken át való kihajtása céljából.

A jelen találmány kialakítási formáit a mellékelt ábrák mutatják be, annak megvilágítására, hogy a találmány miként valósítható meg.

Az 1. ábra a találmány első megvalósítása szerinti napfénykollektor-panel hosszirányú metszetét mutatja a fényelektromos cellalap nélkül.

A 2. ábra a találmány második megvalósítása szerinti napfénykollektor-panel hosszirányú metszetét mutatja, ahol a napfénykollektor-panelba fényelektromos cellalap és ventilátor van beépítve.

A 3. ábrán az első megvalósítási mód szerinti, több napfénykollektor-panelt magában foglaló panel-összeállítás látható, amelyek össze vannak kapcsolva és közös kivezetőnyílással rendelkeznek.

A 4. ábra a 3. ábrán bemutatott, több panelösszeállítást magában foglaló, ventilációs rendszert mutat be, ahol a kivezetőnyílásokat közös ventilációs vezeték kapcsolja benne lévő ventilátorhoz.

Az 5. ábra részletesen ábrázol két, 3. ábra szerinti, napfénykollektor-panelt.

Az 1. ábra mutatja a találmány első kiviteli formája szerinti 1 napfénykollektor-panel hosszirányú metszetét, a fényelektromos cellalapot nem ábrázolva, amelyen látható a 10 mm-es polikarbonátlemezből készült, súlyának csökkentése és a hőszigetelés javítása céljából megnyújtott üregekkel ellátott, átlátszó 3 előlap, amit a 2 alumíniumkeret tart, a fekete nemezből készült 4 hőelnyelő elem és a hasonlóan perforált alumíniumlemezből készült, bevonat nélküli felével a 4 hőelnyelő elem felé néző, 5 hátlap. Másik kiviteli módnál a 4 hőelnyelő elem 0,7 mm vastagságú perforált alumíniumlemezből készült, ami feketére van festve vagy mind a két oldalán eloxált (anódosan oxidált). Az 1 napfénykollektor-panel előnyösen vertikális elrendezésű és a napsugárzás irányát az A nyíl jelzi. A 6 kivezetővezeték az 1 napfénykollektor-panel felső részénél van, hogy az 1 napfénykollektor-panelból kiáramló meleg levegő részére kivezető utat képezzen és oda vezesse, ahol azt felhasználják, például szobák ventilálására és fűtésére.

Az A nyíl irányú napsugárzás áthatol a 3 előlapon és eléri a 4 hőelnyelő elemet, amelynél a napsugárzás energiájának több mint 80%-a elnyelődik és a maradék rész visszaverődik a 3 előlapon keresztül. Az elnyelt energia a 4 hőelnyelő elem hőmérsékletének emelkedését okozza, például 40-90 °C-ra. Ez a 4 hőelnyelő elem infravörös - főleg 5-25 pm tartományba eső - sugárzását idézi elő. Az 5 fekete panel bevonat nélküli felülete visszaveri a 4 hőelnyelő elem visszasugárzásának mintegy 70—75%-át, míg a maradék részt az 5 hátlap nyeli el. A hőnek a 3 előlapon keresztüli visszasugárzása csak minimális hőveszteséget okoz, amennyiben a nagy felületen felhasznált műanyag átlátszatlan a hosszúhullámú sugárzás számára.

A környezet felől az 5 perforált hátlapon keresztül beáramlik a B nyíllal jelölt levegő, ami le van hűtve úgy, hogy a 4 hőelnyelő elem által elnyelt hősugárzás vissza lesz vezetve az 1 napfénykollektor-panelba. A légáram keresztülhalad a hátlap és a 4 hőkollektor közötti mintegy 2 cm-es téren, szemben a hőmérsékleti gradienssel és ezáltal hatásosan akadályozza a hátlapon keresztül kimenő hőkonvekciót. A légáramlat ezután elhagyja - mint azt a C nyíl jelzi - a 4 hőelnyelő elemet, ahol a levegő felmelegedett és főleg felfelé halad - mint a D nyíl jelzi - a 4 hőelnyelő elem és a 3 előlap közötti, mintegy 5 cm-es, 8 térben a felül - előnyösen az 1 napfénykollektor-panel felső vége közelében - elhelyezkedő 6 kimenővezeték felé és távozik, mint azt az E nyíllal jelöltük. A felmelegedett levegő - felhajtóereje révén - felfelé mozog a 8 térben és a légáramlat az 1. ábrán látható 1 napfénykollektor-panelen keresztül természetes konvekció révén távozik.

A 2. ábra mutatja a találmány második kiviteli formája szerinti 1 napfénykollektor-panel hosszirányú metszetét, amelyben a 3 előlap és a 4 hőelnyelő elem közötti 8 térben 9 fényelektromos cellalap van elhelyezve, az utóbbi mellett 10 teret hagyva a 9 fényelektromos cellalap hátlapja mentén levegőáramlást lehetővé téve. A 9 fényelektromos cellalap teljesítményét a 11 ventilátor motorjára kapcsoljuk, amely a 6 kimenővezetékbe van helyezve, és így a felhajtóerő és a 11 ventilátor kombinációja mozgatja a levegőáramot ennél a kiviteli formánál. A felhajtóerő azonban a 11 ventilátor hatásával összehasonlítva kisebb nagyságrendű és a második kiviteli mód szerinti 1 napfénykollektor-panel működéséhez nem szükséges. A 11 ventilátor elegendő a levegő áramoltatásához és a 6 kimenővezeték az 1 napfénykollektor-panel bármelyik részében elhelyezhető, nemcsak a felső részében, mint az az első kiviteli mód szerinti 1 napfénykollektor-panelnél szükséges volt. A D nyíllal jelzett levegőáram lehűti a 9 fényelektromos cellalapot és megakadályozza annak túlmelegedését, a légáramlás nagysága pedig növekszik, ugyanúgy, mint az 1 napfénykollektor-panel termikus hatásfoka, összehasonlítva az 1. ábra szerinti kivitellel. Abban az esetben, ha a levegőáramlás leáll, például a 11 ventilátor meghibásodása, az 5 hátlap perforációinak elszennyeződése vagy a 6 kimenővezetékkel összekapcsolt ventilációs vezeték (nem látható) eltömődése miatt, a 9 fényelektromos cellalap túlságos és feltehetőleg destruktív, illetve élettartam-csökkentő felmelegedését az akadályozza meg, hogy az 5 hátlap és a 4 hőelnyelő elem közötti tér szigetelőhatása lecsökkent vagy eltűnt, és az 5 hátlapon keresztüli hőveszteség megfelelően nőtt.

Az első kiviteli mód szerinti, valamint a második kiviteli módnak megfelelő 1 napfénykollektor-panelnek egyik - részecskékkel különösen szennyezett körülmények között működő - változatánál az 5 hátlap külső oldala eltávolíthatóan felszerelt szűrővel van ellátva, hogy a B nyíllal jelzett beáramló levegőben levő részecskéknek legalább egy részét felfogja, mielőtt belépnek az 1 napfénykollektor-panel belsejébe.

HU 226 715 Β1

Az eltávolítható szűrőlemez szabályos időközökben cserélhető, illetve leszerelhető tisztítás céljából és visszaszerelhető a napfénykollektor-panelre.

A két kiviteli mód szerinti 1 napfénykollektor-panel nagyobb területre is kiterjedhet, amit a 3. ábra példáz, amely bemutatja az első kiviteli mód szerinti 1, T, 1” napfénykollektor-panelekből álló összekapcsolt, közös 6 kimenővezetékkel ellátott, 12 panelszerelvényt. Az átlagos levegőáramlási sebesség alacsony, összehasonlítva a fenékrészükön elhelyezett bemenőnyílású, ismert levegőmelegítő napkollektorpanel-típusokkal, mivel a légáramlat nagyobb felületen oszlik el és a nagyobb a levegőáramlási sebesség, ami veszteséget és zajt okoz, csak a 6 kimenővezeték közelében lép fel.

A 3. ábrán látható, több 12 panelszerelvényből álló ventilációs rendszert mutat a 4. ábra, ahol a sematikusan ábrázolt 12 panelszerelvények 6 kimenővezetékei rá vannak kapcsolva a 14 ventilátorral felszerelt 13 ventilációs vezetékre, közös ventilációs légáramlatot hozva így létre, amit az F nyíl jelöl. Az egy vagy több 1 napfénykollektor-panelban elhelyezett egy vagy több 9 fényelektromos cellalap hajtja a 15 ventilátort.

A 3. ábra szerinti két napfénykollektor-panel összekapcsolásának részleteit mutatja be az 5. ábra, amelyen a 16 nyitott alumíniumprofil tartja a két 1 napfénykollektor-panel 3, 3’ előlapját, a 4, 4’ hőelnyelő elemét, az 5, 5’ hátlapját, lehetővé téve így a melegített levegőnek áramlását az 1’ paneltől az 1 panelhez, amit a G nyíl jelöl. A 17 távtartó elem biztosítja az 5 hátlap és a 4 hőelnyelő elem közötti 7 tér megfelelő nagyságát.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Napfénykollektor-panel (1) terek fűtésére és szellőztetésére, amelyhez legalább egy átlátszó vagy áttetsző előlap (3), hátlap (5), amely a levegőbeeresztő nyílás szerepét is betölti és ami levegőáteresztő és nyitott a környezet felé az előlap (3) által lefedett terület nagyobb részén, az előlap (3) és a hátlap (5) között elhelyezkedő és azokkal nem érintkező hőelnyelő elem (4), amely hőelnyelő elem (4) is levegőáteresztő, és a napfénykollektor-panel (1) külső részére kinyúló levegőkieresztő nyílás (6) tartozik, azzal jellemezve, hogy az előlap (3) és a hőelnyelő elem (4) között egy vagy több fényelektromos cellalap (9) van elhelyezve, és a levegőkieresztő nyílás (6) kinyúlik az előlap (3) és a hőelnyelő elem (4) által bezárt térből (8) vezet kifelé.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti napfénykollektor-panel (1), azzal jellemezve, hogy ventilátor (11) van benne elhelyezve, amely a levegőt keresztülfújja a levegőkieresztő nyíláson (6) és a ventilátort (11) az egy vagy több fényelektromos cellalap (9) által leadott teljesítménnyel működtetett meghajtóelem hajtja meg.
3. 3. Az 1-2. igénypontok bármelyike szerinti napfénykollektor-panel (1), azzal jellemezve, hogy a hátlap (5) lemezanyagból készült, amelyben 0,7-3 milliméter átmérőjű, egymástól 8-20 milliméter távolságban elhelyezett nyílások vannak.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti napfénykollektor-panel (1), azzal jellemezve, hogy a hátlap (5) 0,4-4 mm vastagságú, előnyösen alumíniumból készült, perforált fémlap.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti napfénykollektor-panel (1), azzal jellemezve, hogy a hátlap (5) hőelnyelő elemmel (4) szembeni oldalának p infravörös reflexiós koefficiense a 0,65-1, előnyösen 0,8-1 tartományba esik.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti napfénykollektor-panel (1), azzal jellemezve, hogy a hőelnyelő elem (4) lemezanyagból készül, amelyben 0,7-3 milliméter átmérőjű, egymástól 8-20 milliméter távolságban elhelyezett nyílások vannak.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti napfénykollektor-panel (1), azzal jellemezve, hogy a hőelnyelő elem (4) 0,4-4 mm vastagságú, előnyösen alumíniumból készült, perforált fémlap.
8. 8. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti napfénykollektor-panel (1), azzal jellemezve, hogy a hőelnyelő elem (4) szálasanyag, például nemezlap.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti napfénykollektor-panel (1), azzal jellemezve, hogy a hőelnyelő elem (4) előlappal (3) szembeni oldalának szoláris sugárzási spektrumra vonatkozó a abszorpciós koefficiense a 0,65-1, előnyösen 0,8-1 tartományba esik.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti, több napfénykollektor-panellel (1) rendelkező ventilációs rendszer, azzal jellemezve, hogy a napfénykollektorpanelek (1) levegőkieresztő nyílásai (6) kölcsönösen össze vannak kapcsolva a napfénykollektor-panelből (1) érkező levegőáramnak a közös ventilációs vezetéken (13) keresztüli kiáramoltatása céljából ventilátorral (14) felszerelt közös ventilációs vezetékkel (13).
11. 11. Eljárás levegőáram előállítására és melegítésére, terek ventilációja és fűtése céljára, az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti napfénykollektor-panelek (1) felhasználásával, azzal jellemezve, hogy levegőt a környezetből a hátlapon (5) keresztül beáramoltatunk a napfénykollektor-panelbe (1), ott engedjük felmelegedni, majd kivezetjük a levegőkieresztő nyíláson (6) a szellőztetni és fűteni kívánt térbe.