HU226452B1 - Fémanyagú építõelemekbõl összeállított gépesített raktárépület - Google Patents

Description

A találmány tárgya fémanyagú építőelemekből összeállított gépesített raktárépület egységrakományok, különösen járművek tárolására, amely több egymás fölött elhelyezkedő raktározószinttel, és az egyes raktározószintenként több, egymáshoz viszonyítva sugarasan elrendezett tárolóhellyel rendelkező alaptestet, az alaptest középső részén húzódó, a tárolóhelyek által legalább részben közrefogott központi aknát, továbbá a központi aknában föl-le mozgatható emelőberendezést és ahhoz hozzárendelt mozgatóegységet tartalmaz, ahol az emelőberendezés az egységrakomány megtartására alkalmas támasztótesttel, annak a központi aknában történő megvezetésére szolgáló csúsztatószerkezettel, valamint a csúsztatószerkezet és a támasztótest közé beillesztett forgatómechanizmussal van ellátva, a központi aknához pedig az egységrakománynak az alaptestbe juttatására és abból történő eltávolítására szolgáló legalább egy darab átvezetőjárat van csatlakoztatva.

A gépjárművek számának növekedésével és a városok közterületein föllelhető térszíni parkolóterületek méretének csökkenésével a járművek elhelyezése egyre súlyosabb problémává vált napjainkra. A nagyszámú gépjárműnek kis alapterületen történő elhelyezésére számos eltérő megoldást fejlesztettek már ki. Ismeretesek olyan többszintes parkolólétesítmények, amelyeknél viszonylag kis alapterületen, egymás fölötti parkolószinteken igyekeznek több járművet elhelyezni.

Ezek egyik csoportjába sorolhatók a mélygarázsok, amelyek lényege, hogy a járművek elhelyezését a térszín alatt oldják meg. A többszintes mélygarázsok jelentős hátránya azonban, hogy nagy mennyiségű földmunkát és bonyolult mélyépítési kivitelezési tevékenységet igényelnek. Sőt, a környező műtárgyak stabilitását is meg kell őrizni, ami tovább növeli a beruházási költségeket. Ugyancsak az ilyen föld alatti garázsok hátránya, hogy a járműveknek a parkolószintekre jutásához szükséges közlekedőutakat is ki kell építeni, ami a parkolásra igénybe vehető hasznos alapterület jelentős csökkenésével jár. Ha pedig a parkolóterület növelése érdekében a járműveket gépészeti megoldások segítségével juttatják az adott parkolóhelyre, majd onnan vissza az átadás helyszínére, akkor ezen bonyolult berendezések és a szokásos változatok meghibásodásából adódó hatékonyságcsökkenés növeli a beruházási, üzemeltetési és karbantartási költségeket.

Léteznek többszintes parkolótornyok is, amelyeknél az egyes parkolószintek a talajszint fölött helyezkednek el. Ezek építési költségei kedvezőbbek lehetnek, de további hátrányai lényegében megegyeznek a mélygarázsoknál ismertetettekkel, hiszen a szintek közötti közlekedőutak itt is jelentős területet vesznek el a parkolóhelyektől.

A hasznos alapterület növelése érdekében a járművek parkolóhelyre juttatását itt is gépészeti berendezésekkel oldják meg. Az US 2006/018738 számú közrebocsátási irat például olyan parkolótornyot ismertet, amelyben az egyes járműveket tálcákra helyezik, és a tálcát emelik föl az adott szintre, majd görgősorokon csúsztatják el a kijelölt tárolóhelyre. Ezen megoldás alapvető hátránya, hogy a járművek elhelyezése és „kiszabadítása nehézkes, így a kiszolgálási idő hosszú.

A GB 1.185.456 lajstromszámú szabadalomban szereplő konstrukciónál a parkolótornyot egymás mellé egy vonalban és egymás fölé rendezett sorokban elhelyezett tárolóhelyek alkotják, amelyek egyik oldala nyitott. A parkolni szándékozó járművet pedig egy liftszerkezet szállítja föl az adott szintre, és ugyanezen lift mozgatja el azután vízszintesen az adott szint meghatározott tárolóhely-pozíciójához. Ennél a változatnál a tárolás és a kiadás művelete egyszerű és jól követhető, azonban a parkolótorony - a tárolóhelyek elrendezése miatt - csekély kapacitású, a be- és kitárolás folyamata pedig energiaigényes.

Az US 5.314.284 lajstromszámú szabadalmi leírásban bemutatott parkolótorony esetében a tárolóhelyek egy téglalap alapú hasáb formájú alaptestben vannak elrendezve, a tárolóhelyek pedig egy ugyancsak egyenes téglalap alapú hasáb formájú központi aknát fognak közre. A központi aknában pedig egy olyan emelőszerkezet végzi a járművek szállítását, amely az emelés és a süllyesztés mellett vízszintesen, két egymásra merőleges irányban is tud mozogni, sőt az emelési irány mint tengely körül el is tud fordulni. Ezen változat kétségtelen előnye, hogy jobb térkihasználást tesz lehetővé, viszont a pozicionálás során szükséges sokirányú mozgatás miatt energia- és időigényes a folyamat.

Ennek, valamint a többi ismert parkolótorony-konstrukciónak jelentős hátránya még, hogy az aknában működő egyetlen emelőberendezés meghibásodása esetében a rendszer megbénul, és a hiba kijavításáig sem járművek fogadása, sem pedig azok kiadása nem oldható meg.

További hátrány, hogy az egyetlen kiszolgáló emelőberendezés miatt a jármű elhelyezése, majd az átadási pontra történő visszaszállítása nehézkes, hosszú időt vesz igénybe, ami a szolgáltatás hatékonyságát rontja.

A találmány szerinti raktárépülettel célunk az ismert parkolótornyok hiányosságainak kiküszöbölése, és olyan változat megalkotása volt, amelynél kis alapterületen úgy lehet a legnagyobb mennyiségű egységrakományt elhelyezni, hogy a raktározás és a visszajuttatás a tárolóhely fizikai helyétől függetlenül, még a legnagyobb távolság esetében is elfogadhatóan rövid idő alatt megvalósítható, a raktárépület pedig minden körülmények között, leállástól mentesen, folyamatosan üzemeltethető.

A találmányi gondolat alapját az a felismerés képezte, hogy ha a parkolásra szánt raktárépület parkolóhelyeit sugarasan alakítjuk ki, és ezzel henger alakú központi aknát hozunk létre, amelyben egymástól teljességgel függetlenül, úgy üzemeltetünk két emelőberendezést, hogy az emelőberendezések működését egy mozgásirányító központ segítségével minden pillanatban összehangoljuk, továbbá a központi aknát a szokásostól eltérő szervizaknákkal és átvezetőjáratokkal látjuk el, akkor a mozgásirányító központ segítségével a beparkolásra és a kiparkolásra szánt idő jelentősen lerövidíthető, továbbá valamelyik emelőberende2

HU 226 452 Β1 zés meghibásodása vagy karbantartása esetében sem kell a raktárépület szolgáltatását felfüggeszteni, és így a feladat megoldhatóvá válik.

A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti fémanyagú építőelemekből összeállított, gépesített raktárépület egységrakományok, különösen járművek tárolására - amely több, egymás fölött elhelyezkedő raktározószinttel, és az egyes raktározószintenként több, egymáshoz viszonyítva sugarasan elrendezett tárolóhellyel rendelkező alaptestet, az alaptest középső részén húzódó, a tárolóhelyek által legalább részben közrefogott központi aknát, továbbá a központi aknában föl-le mozgatható emelőberendezést és ahhoz hozzárendelt mozgatóegységet tartalmaz, ahol az emelőberendezés az egységrakomány megtartására alkalmas támasztótesttel, annak a központi aknában történő megvezetésére szolgáló csúsztatószerkezettel, valamint a csúsztatószerkezet és a támasztótest közé beillesztett forgatómechanizmussal van ellátva, a központi aknához pedig az egységrakománynak az alaptestbe juttatására és abból történő eltávolítására szolgáló legalább egy darab átvezetőjárat van csatlakoztatva - oly módon van kialakítva, hogy a központi aknában az egyik emelőberendezéstől függetlenül elmozgatható másik emelőberendezés van elhelyezve, továbbá a mozgatóegység az egyik emelőberendezéshez kapcsolódó egyik mozgató részegységgel és a másik emelőberendezéshez kapcsolódó másik mozgató részegységgel rendelkezik, ahol az egyik mozgató részegység és a másik mozgató részegység mozgásirányító központ útján van egymással összeköttetésben, a központi akna pedig az egyik emelőberendezés és a másik emelőberendezés legalább egyikének befogadására szolgáló, a központi aknának a raktározószintek alatt és/vagy fölött elhelyezkedő szakaszán szervizaknanyúlvánnyal van kiegészítve.

A találmány szerinti raktárépület további ismérve lehet, hogy az alaptest legalább két darab átvezetőjárattal rendelkezik, az egyik átvezetőjárat és a másik átvezetőjárat pedig egymástól eltérő raktározószinten van az alaptestben elhelyezve.

A raktárépület egy másik változatánál az egyik emelőberendezés a támasztótesttel összeköttetésben álló vízszintes irányú toló-húzó szerkezettel van fölszerelve, a toló-húzó szerkezetnek pedig az egységrakomány megfogására és időleges megtartására szolgáló csatlakozóidomai vannak, továbbá a másik emelőberendezés a támasztótesttel összeköttetésben álló vízszintes irányú toló-húzó szerkezettel van fölszerelve, a toló-húzó szerkezetnek pedig az egységrakomány megfogására és időleges megtartására szolgáló csatlakozóidomai vannak.

A találmány ismét eltérő kiviteli alakjánál a raktározószinten elhelyezkedő tárolóhelyek tartólapjai a központi akna irányából kifelé lejtősen vannak az alaptestben rögzítve. A tartólapnak a központi aknával átellenes külső szélének a környezetében a tartólapból kiálló egy vagy több ütközőnyúlvány van elhelyezve, valamint a tartólapon egy vagy több kerékvezető szerv és/vagy egy vagy több kerékfogadó fészek van elhelyezve.

A raktárépület megint más megvalósításánál a mozgásirányító központnak programozható vezérlőegysége van, a vezérlőegység pedig az egyik hordozótaggal összeköttetésben álló egyik érzékelőbemenettel és egyik utasítókimenettel, valamint a másik hordozótaggal összekapcsolt másik érzékelőbemenettel és másik utasítókimenettel rendelkezik. A vezérlőegység pedig számítógép.

A találmány szerinti raktárépület számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Legfontosabb ezek közül, hogy az alaptest kialakítása és a központi akna elhelyezése, valamint annak a szokásostól eltérő kiegészítése, továbbá a központi aknában mozgó emelőberendezések sajátos elrendezése és működtetése miatt mód nyílik arra, hogy kis alapterületen úgy lehessen a legtöbb egységrakományt elrendezni, hogy azok mozgatása hatékonyan, gyorsan, folyamatosan és a szokásosnál kisebb energiaráfordítással legyen megvalósítható.

Lényeges előny, hogy az egységrakományok mozgatásához szükséges gépészeti egységek mind az emelőberendezésen foglalnak helyet, így az újszerű szervizaknarészekkel kiegészített központi akna használata miatt bármely emelőberendezés a másik - és ezáltal a raktárépület funkcionális működésének - zavarása nélkül az egységrakományok tényleges mozgatására szolgáló központi akna munkaterületén kívül javítható, ami az ismert megoldások esetében nem volt lehetséges.

Ugyancsak ezen szerkezeti kialakításnak köszönhető előny, hogy az egységrakomány emelése közben a támasztótest függőleges tengely körüli elfordítása is megtörténik, és így az egységrakománynak az emelőberendezésre helyezése és az emelőberendezésnek a meghatározott raktározószintre történő megérkezése között eltelt időben az egységrakomány tárolóhelyre való pozicionálása is megtörténik, ami a ciklusidőt csökkenti.

Fontos kiemelni a szervizaknák alkalmazásából származó azon kedvező hatást, hogy akár az egyik, akár a másik emelőberendezés önmaga is képes kiszolgálni a teljes raktárépület összes tárolóhelyét, hiszen ha a hibás vagy éppen átvizsgálás alatt lévő egyik emelőberendezés valamely szervizaknában van, akkor nem gátolja a másik mozgását.

Ugyancsak az előnyök közé sorolható, hogy az egységrakománynak a tárolóhelyre juttatása során maga az egységrakomány minimális utat tesz meg, így a mozgatás közben történő sérülés veszélye lényegében elhanyagolható, ami különösen gépjárművek esetében fontos követelmény.

Az előnyök közé sorolható, hogy az előre gyártott fémelemekből összeállítható alaptestnek köszönhetően a raktárépület magassága széles határok között tetszés szerint változtatható, sőt az elemek csavarokkal történő összeerősítése esetén a raktárépület szükség esetén elbontható és más helyen ismét fölállítható. Ez pedig a különböző nagy kapacitásigényű, ideiglenes raktározási helyek, például élelmiszer- és gyógyszersegély-központok gyors kiépítése szempontjából lehet fontos követelmény.

HU 226 452 Β1

Ugyancsak az előre gyártott elemeknek köszönhetően az alaptest alkatrészei egyszerűen szállíthatók, maga az alaptest rövid idő alatt, viszonylag kis élőmunkaigénnyel elkészíthető, ami a beruházási költségek nagyságát kedvezően befolyásolhatja.

Az egyszerű kialakítás és a gépészeti berendezések koncentrált elhelyezése a karbantartási költségek alakulására van jótékony hatással. A folyamatos üzemeltethetőség pedig a fajlagos költségeket csökkenti. Ebből adódóan maga a raktárépület kisebb beruházási költséggel hozható létre, mint az azonos befogadóképességű szokásos parkolótornyok, üzemeltetési költségei kedvezőbbek, a folyamatos üzemből adódóan jövedelemtermelő képessége pedig minden esetben meghaladja a hagyományos változatoknál elérhető értékeket.

A találmány szerinti raktárépületet a továbbiakban kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti raktárépület egy lehetséges változatának hosszmetszete, a

2. ábra az 1. ábra szerinti raktárépület ll-ll sík mentén vett metszete, a

3. ábra az egyik emelőberendezés vázlatos képe perspektivikus ábrázolásban.

Az 1. ábrán és a 2. ábrán a találmány szerinti raktárépület egy olyan változata látható, amelyben a alaptest egy parkolótornyot képez. A 10 alaptest célszerűen előre gyártott fémelemekből épül föl úgy, hogy a fém építőelemeket csavarozással, szegecseléssel, hegesztéssel vagy éppen ezek kombinációjával erősítik össze teherviselő szerkezetté. A szerkezeti elemek kötési módját minden esetben a 10 alaptest mérete, terhelése és a tervezett felhasználási időtartam határozza meg. Mindenképpen érdemes azonban a 10 alaptest fémből készült szerkezeti elemeit még a helyszíni szerelés megkezdése előtt tartós korrózióvédelmet biztosító felületvédelemmel ellátni, ami lehet valamilyen galvánbevonat vagy tűzihorganyozás, de éppen alkalmas festési eljárás is.

A 10 alaptest az adott követelményeket kielégítő mennyiségű 16 raktározószintet tartalmaz, amelyek egymás fölött helyezkednek el, míg az egyes 16 raktározószinteken - amint azt a 2. ábra szemlélteti - sugaras kiosztásban találhatók az egyes 1 egységrakományok befogadására szolgáló 17 tárolóhelyek. Az így elrendezett 17 tárolóhelyek 17b belső szélei egy kör keresztmetszetű 11 központi aknát fognak közre, amely végső soron a 17 tárolóhelyekre szánt 1 egységrakományok mozgatására szolgál.

Itt kell megjegyezni, hogy ennél a kialakításnál a 17 tárolóhelyek 17a tartólapjai is felületkezelt fémanyagból vannak elkészítve, és alkalmasak arra, hogy esetünkben az 1 egységrakományként kezelt járművek biztonságos tárolását megvalósítsák. Ennek érdekében a 17a tartólapok tartalmazzák a 17a tartólapnak a központi aknával határos 17b belső szélével átellenes 17c külső széléhez közelebb elhelyezkedő 17d ütközőnyúlványt, továbbá a 17e kerékvezető szervet, valamint a 17e kerékvezető szervhez kapcsolódó 17f kerékfogadó fészket. A 17e kerékvezető szerv feladata, hogy az 1 egységrakományként kezelt jármű mozgatása közben megvezesse annak kerekeit, míg a 17f kerékfogadó fészek célja, hogy az 1 egységrakományként kezelt jármű 17 tárolóhelyen történő raktározásának időtartama alatt a járművet alkalmas helyzetben pozícionálja azáltal, hogy a kerekek a 17f kerékfogadó fészkekben nyugszanak, és abból külső erőhatás nélkül nem mozdulnak ki. Ebből következően a 17f kerékfogadó fészek elegendően mély ahhoz, hogy a 17 tárolóhely 17a tartólapjára rátolt jármű első kereke időlegesen „csapdába essen” amikor a 17f kerékfogadó fészekbe begördül. Ez úgy történik meg, hogy a járművek minden esetben orrukkal a 11 központi akna felé helyezkednek el a 17 tárolóhelyen. A 17a tartólapon lévő 17d ütközőnyúlvány biztonsági célt szolgál, és feladata, hogy a 17a tartólapnak a 17c külső széle felé meginduló 1 egységrakományt, azaz a jármű hátsó kerekét mindenképpen megállítsa abban az esetben, ha az a 17f kerékfogadó fészken már túljutna. Ezen óvintézkedés azért is indokolt, mert a 17a tartólap a 11 központi aknát határoló 17b belső szélétől a 17a tartólap 17c külső széle felé lejtős annak érdekében, hogy az 1 egységrakományról a 17a tartólapra esetlegesen lecsöpögő folyadék, eső, hóié el tudjon távozni a 17a tartólapról. A 17c külső széleknél összegyűlő folyadékot természetesen az előírásoknak megfelelő épületgépészeti egységek juttatják a megfelelő kezelési helyekre.

A 10 alaptest részét képezi még a 14 átvezetőjárat és a 15 átvezetőjárat is, amelyek alkalmas helyen csatlakoznak a 10 alaptest 11 központi aknájához. A 14 átvezetőjárat és a 15 átvezetőjárat feladata, hogy lehetővé tegyék a raktárépületbe szánt 1 egységrakományoknak a 11 központi aknához történő eljuttatását, valamint az onnan történő elszállítását. Itt kell megjegyezni, hogy a 14 átvezetőjárat és a 15 átvezetőjárat mellett további ilyen feladatú nyílások is elhelyezkedhetnek a 10 alaptestben, megkönnyítve ezzel az 1 egységrakomány ki- és beléptetését a 10 alaptest területére, de a kettőnél több 14 átvezetőjárat és 15 átvezetőjárat megléte nem követelmény. A 14 átvezetőjáratnak és a 15 átvezetőjáratnak a 11 központi aknába történő bekötését minden esetben a 10 alaptestet hordozó terület terepadottságai határozzák meg, így elképzelhető az a megoldás is, hogy a 14 átvezetőjárat és a 15 átvezetőjárat 11 központi aknába történő bekötése között akár két vagy éppen három 16 raktározószint-különbség is lehet. Sőt az is előfordulhat, hogy a 14 átvezetőjárat a talajszinten vagy a fölött, a 15 átvezetőjárat pedig a talajszint alatt kapcsolódik a 11 központi aknához. Az építészeti munkák egyszerűsítése érdekében azonban mindenképpen előnyös, ha a 14 átvezetőjárat és a 15 átvezetőjárat legalább egyike a talajszinten kap helyet.

Az 1. ábra azt is jól mutatja, hogy a 10 alaptestben a 11 központi akna vonalában, a 11 központi akna fölött a 12 szervizakna, míg a 11 központi akna alatt a 13 szervizakna foglal helyet. A 12 szervizakna és a 13 szervizakna lényegében a 11 központi akna folytatását képezi, és azzal egyetlen egységet képez, de fel4

HU 226 452 Β1 adata eltér a 11 központi aknáétól. A 12 szervizakna és a 13 szervizakna ugyanis a 11 központi aknában mozgó 20 egyik emelőberendezés és 30 másik emelőberendezés karbantartás közbeni befogadására szolgál. Természetesen elképzelhető az is, hogy a 12 szervizakna a legalsó 16 raktározószint, míg a 13 szervizakna a legfelső 16 raktározószint részét képezi. Ezen kialakítás azonban a raktárépület kapacitásában jelenthet korlátozást a 20 egyik emelőberendezés és a 30 másik emelőberendezés javításának időtartamára, hiszen a 12 szervizaknát elfoglaló 20 egyik emelőberendezés vagy a 13 szervizaknában beálló 30 másik emelőberendezés elzárja az adott 16 raktározószinten elrendezett 17 tárolóhelyeket a felhasználástól.

Az 1. ábrán az is jól látható, hogy a 10 alaptest 11 központi aknájában két darab, egymástól függetlenül működtethető 20 egyik emelőberendezés és 30 másik emelőberendezés helyezkedik el. A 20 egyik emelőberendezést a 40 mozgatóegység 41 egyik mozgató részegysége, míg a 30 másik emelőberendezést a mozgatóegység 42 másik mozgató részegysége emeli vagy éppen süllyeszti a 11 központi akna kívánt raktározószintjére. A 41 egyik mozgató részegység és a 42 másik mozgató részegység egymáshoz viszonyított mozgatásának szabályozását és optimalizálását a 40 mozgatóegység 43 mozgásirányító központja végzi, amely a 43a vezérlőegységgel rendelkezik. A 43a vezérlőegység egy nagy sebességű olyan számítógép, amely folyamatosan figyeli a 41 egyik mozgató részegység és a 42 másik mozgató részegység működését. Annak érdekében, hogy a 20 egyik emelőberendezés és a 30 másik emelőberendezés megfelelő pontossággal végezze el az 1 egységrakományoknak az adott tárolóhelyre történő behelyezését vagy a 17 tárolóhelyről történő kiemelését, a 43 mozgásirányító központ 43a vezérlőegysége nemcsak a 41 egyik mozgató részegységgel és a 42 másik mozgató részegységgel áll kapcsolatban. A 43a vezérlőegység a 43b egyik érzékelőbemenetével és 43c egyik utasítókimenetével a egyik mozgató részegység mellett a 20 egyik emelőberendezéshez is csatlakozik, míg a 43d másik érzékelőbemenetével és 43e másik utasítókimenetével a másik mozgató részegységen kívül a 30 másik emelőberendezéssel is összeköttetésben van.

Áttérve most a 3. ábrára, azon a 20 egyik emelőberendezés részletesebb kialakítása figyelhető meg. Látható, hogy a 20 egyik emelőberendezés a 21 támasztótesttel, a 22 csúsztatószerkezettel, a 23 forgatómechanizmussal és a 24 toló-húzó szerkezettel rendelkezik. A 22 csúsztatószerkezet a 22a sínelemekből és a 22b vályúkból áll. A 22 csúsztatószerkezet 22a síneleme a 10 alaptest rácsszerkezetén függőleges irányban helyezkedik el. Ehhez a 22a sínelemhez csatlakozik az - ennél a változatnál - U alakú 22b vályú, amelyik viszont a 23 forgatómechanizmus 23b állótagjához van hozzáerősítve. A 22b vályú képes elcsúszni a 22a sínelemen függőleges irányban, de meggátolja, hogy a 20 egyik emelőberendezés 23 forgatómechanizmusának 23b állótagja elfordulhasson a 10 alaptesthez képest. Ezzel szemben a 23 forgatómechanizmus 23a forgótagja a 23c forgató részegység segítségével elfordulhat a 23b állótaghoz viszonyítva, és így a 23 a forgótaghoz erősített 21 támasztótest - amely egyébként az 1 egységrakománynak a 11 központi aknában történő fölemeléséért és leeresztéséért felelős - elfordulhat a 10 alaptesthez képest egy függőleges tengely körül, így tehát a 20 egyik emelőberendezés 22 csúsztatószerkezete és 23 forgatómechanizmusa lehetővé teszi az 1 egységrakományt hordozó 21 támasztótestnek a 10 alaptest 11 központi aknájában történő föl-le mozgatását, valamint az 1 egységrakománynak a 11 központi aknában történő forgatását is.

A 20 egyik emelőberendezés 24 toló-húzó szerkezete pedig azért felelős, hogy a 20 egyik emelőberendezés 21 támasztótestén elhelyezett 1 egységrakomány valamelyik 16 raktározószinten kikerüljön a 21 támasztótestről az adott 16 raktározószint valamelyik 17 tárolóhelyének 17a tartólapjára. A feladat teljesítése érdekében a 24 toló-húzó szerkezet rendelkezik a 24a csatlakozóidommal, amely jelen kialakításnál az 1 egységrakományként kezelt jármű kerekeihez érinthető olyan nyúlvány, amelynek segítségével az 1 egységrakomány kitolható a 21 támasztótestről a 17a tartólapra, illetőleg visszahúzható a 17a tartólapról a 21 támasztótestre. Meg kell jegyezni, hogy ezen feladat számos - egymástól eltérő - mechanikai szerkezettel megvalósítható. Lényeges azonban az a körülmény, hogy a 24 toló-húzó szerkezetnek a 21 támasztótesttől egészen a 17a tartólapig szabad mozgáspályával kell rendelkeznie, így előnyös, ha a 24 toló-húzó szerkezet a 20 egyik emelőberendezés 21 támasztótestéről induló kitolható egység, például teleszkópos munkahenger, amelynek szabad végén helyezkedik el a 24a csatlakozóidom. A 24a csatlakozóidomot kell azután minden esetben az 1 egységrakomány megfelelő részéhez irányítani, és ahhoz időlegesen hozzákapcsolni.

Arra is itt kell fölhívni a figyelmet, hogy a 24 toló-húzó szerkezet végzi el az 1 egységrakománynak a 14 átvezetőjáratból a 20 egyik emelőberendezés 21 támasztótestére történő ráhúzását. Ebben az esetben amint azt a 3. ábra is mutatja - a 21 támasztótest kialakítása is hasonló lehet a 17a támasztólapon lévő 17e kerékvezető szervhez és a 17f kerékfogadó fészekhez. A 24 toló-húzó, szerkezet 24a csatlakozóidoma szolgál az 1 egységrakománynak a 21 támasztótesten történő fixálására is.

Visszatérve most az 1. ábrára, azon szemlélhető, hogy végső soron a 30 másik emelőberendezés is rendelkezik a 31 támasztótesttel, a 32 csúsztatószerkezettel és a 33 forgatómechanizmussal is csakúgy, mint a 34 toló-húzó szerkezettel és a 34a csatlakozóidommal. Felépítését és működését tekintve a 30 másik emelőberendezés megegyezik a 20 egyik emelőberendezéssel, így annak részletesebb ismertetésétől itt eltekintünk.

Az 1 egységrakomány biztonságos mozgatásának fokozása érdekében, amint az a 2. és a 3. ábrán is megfigyelhető, a 20 egyik emelőberendezés 21 támasztótestének kerülete és természetesen a 30 másik

HU 226 452 Β1 emelőberendezés 31 támasztótestének kerülete kör alakú, és csak csekély mértékben kisebb, mint a 11 központi akna keresztmetszeti mérete. Ilyen geometriai viszonyok esetén ugyanis az 1 egységrakomány 21 támasztótestről a 17a tartólapra történő áttolása semmilyen kockázati tényezővel nem jár.

Fontos kiemelni azonban, hogy az 1 egységrakománynak egy adott 16 raktározószinten történő mozgatásához szükséges valamennyi gépészeti berendezés a 20 egyik emelőberendezésen, illetőleg a 30 másik emelőberendezésen foglal helyet, így végső soron a mozgó alkatrészek ellenőrzése, karbantartása, cseréje a 12 szervizaknában vagy éppen a 13 szervizaknában egyszerűen megoldható.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a 10 alaptest természetesen el lehet látva személyek szállítására szolgáló lifttel és/vagy lépcsőházzal, továbbá szerelőjáratokkal, amelyek az egyes 16 raktározószintek elérését és bejárását, szerkezeti ellenőrzését is biztosítják. Ez azonban nem része a találmány lényegének, így ezt a kiviteli példa bemutatása kapcsán nem ismertetjük részletesebben.

A találmány szerinti raktárépület üzemeltetése a következőképpen történik. Elsőként a telepítés helyének geológiai, földrajzi és városrendezési adottságait figyelembe véve kialakítjuk a 10 alaptestet, valamint elkészítjük a 10 alaptest 11 központi aknájához csatlakozó 14 átvezetőjáratot és 15 átvezetőjáratot, amelyek egyike itt a talajszinten, másika pedig a talajszint alatt van. A 10 alaptest fémszerkezetének összeállítása után a 20 egyik emelőberendezés 22 csúsztatószerkezetének 22a sínelemei fölszerelhetők a 10 alaptest 11 központi aknáját határoló függőleges elemeire. A 22a sínelemek és az azokon elcsúsztatható 22b vályúk segítségével azután a 20 egyik emelőberendezés már beilleszthető a 11 központi aknába. A 20 egyik emelőberendezéshez hozzákapcsolható a 40 mozgatóegység 41 egyik mozgató részegysége, míg a 43 mozgásirányító központ 43a vezérlőegységének 43b egyik érzékelőbemenete és 43c egyik utasítókimenete a 41 egyik mozgató részegységhez és a 20 egyik emelőberendezés 23 forgatómechanizmusához, továbbá 24 toló-húzó szerkezetéhez csatlakoztatható, [gy a 20 egyik emelőberendezés már alkalmas arra, hogy a 17 tárolóhelyek 17a tartólapjait azok beszerelési helyére szállítsa, ahol az egyes 17a tartólapok is rögzíthetők a 10 alaptesthez. Végezetül a 30 másik emelőberendezés is behelyezhető a 10 alaptest 11 központi aknájába, összeköthető a 42 másik mozgató résegységgel, és a 30 másik emelőberendezés 33 forgatómechanizmusa, 34 toló-húzó szerkezete, továbbá a másik mozgató részegység csatlakoztatható a mozgásirányító központ 43a vezérlőegységének 43d másik érzékelőbemenetéhez és 43e másik utasítókimenetéhez.

Itt kell megjegyezni, hogy annak érdekében, hogy a 20 egyik emelőberendezés és a 30 másik emelőberendezés ne zavarja egymást működése közben - jelen változatnál - a 20 egyik emelőberendezés kábelek segítségével a lifteknél megszokott módon van fölfüggesztve, és azok útján összekapcsolva egy villamos motoros 41 egyik mozgató részegységgel, míg a 30 másik emelőberendezés alatt egy hidraulikus munkahengerrel ellátott 42 másik mozgató részegység van telepítve. Természetesen a 41 egyik mozgató részegység és a 42 másik mozgató részegység a tervezési követelmények figyelembevételével szabadon megválasztható.

A raktárépület megépítése után az 1 egységrakományok elhelyezése megkezdhető. Ennek során - a kiviteli példát szem előtt tartva - a parkolni szándékozó járművet tekintve az 1 egységrakománynak, az megáll a 10 alaptestének 14 átvezetőjárata előtt, ahol az esetleges utasok kiszállnak, és csak a vezető marad benn a járműben, majd a jármű behajt a raktárépület 10 alaptestének 14 átvezetőjáratába. Itt a vezető is kiszáll, és egy meghatározott útvonalon elhagyja a 14 átvezetőjáratot. Amikor már csak az üres, kiengedett kézifékű jármű áll a 14 átvezetőjáratban, akkor a 20 egyik emelőberendezés 24 toló-húzó szerkezete bekapcsol, kinyúlik a 14 átvezetőjáratra, ahol a 24 toló-húzó szerkezete 24a csatlakozóidoma kapcsolódik az 1 egységrakomány alkalmas részéhez, például kerekéhez, és a 14 átvezetőjáraton keresztül a 11 központi aknába húzza az 1 egységrakományt, ahol éppen a 20 egyik emelőberendezés található, és rávezeti azt a 20 egyik emelőberendezés 21 támasztótestére. Amikor a 20 egyik emelőberendezés 21 támasztótestét megterhelik, akkor a 40 mozgatóegység 43 mozgásirányító központjának 43a vezérlőegysége a 43b egyik érzékelőbemenetén keresztül megkapja azt a jelzést, hogy a 20 egyik emelőberendezésre az 1 egységrakomány érkezett és raktározható. így a 43a vezérlőegység a 43c egyik utasítókimenetén keresztül a megfelelő vezérlőjeleket küldi ki a 41 egyik mozgató részegységnek, továbbá a 20 egyik emelőberendezés 23 forgatómechanizmusának 23c forgató részegysége felé, hogy melyik 16 raktározószintre kell eljuttatnia a 20 egyik emelőberendezés 21 támasztótestén elhelyezkedő 1 egységrakományt, és az adott 16 raktározószinten belül melyik 17 tárolóhely-pozícióra kell ráforgatnia a 21 támasztótestet.

Miközben a 20 egyik emelőberendezés 21 támasztóteste a 41 egyik mozgató részegység hatására emelkedik, és közben a 23c forgató részegység működése miatt el is fordul, aközben a 10 alaptest 15 átvezetőjáratán keresztül - az előzőekben ismertetettekkel megegyező lépések után - egy másik 1 ’ egységrakomány jut a 11 központi aknába, az ott elhelyezkedő 30 másik emelőberendezés a 31 támasztótestére. A 43a vezérlőegység most - miközben koordinálja a 20 egyik emelőberendezés mozgását - a 43d másik érzékelőbemenetén keresztül veszi a jelet, hogy a 30 másik emelőberendezés 31 támasztóteste is fogadott egy 1' egységrakományt, és ennek megfelelően ezen T egységrakomány tárolására is kiválaszt egy szabad 17 tárolóhelyet a 10 alaptest valamely 16 raktározószintjén. Az újabb 17 tárolóhely meghatározása után pedig a 43e másik utasítókimeneten keresztül vezérlőjeleket küld a 30 másik emelőberendezés 42 másik mozgató részegységé6

HU 226 452 Β1 nek és a 33 forgatómechanizmusnak is, hogy emelje és forgassa a 31 támasztótesten álló 1’ egységrakományt a kívánt 17 tárolóhelynek megfelelő helyzetbe.

Amikor a 20 egyik emelőberendezés és a 30 másik emelőberendezés a kívánt pozícióba kerül, akkor a 24 toló-húzó szerkezet és a 34 toló-húzó szerkezet lép működésbe. Ennek érdekében a 43 mozgásirányító központ 43a vezérlőegysége a 43c egyik utasítókimeneten át most a 24 toló-húzó szerkezetnek és a 24a csatlakozóidomnak küld utasítást, hogy a 24a csatlakozóidom forduljon be az 1 egységrakomány kereke mögé, majd a 24 toló-húzó szerkezet tolja ki az 1 egységrakományt a 21 támasztótestről az adott 17 tárolóhely 17a tartólapjára.

Az 1 egységrakomány elmozdulása során annak kerekei elérik a 17a tartólap 17b belső szélét, és azon átgördülve a 17e kerékvezető szerv által megvezetve gurulnak tovább a 17a tartólap 17c külső széle felé. Amikor az 1 egységrakomány kereke eléri a 17e kerékvezető szerv mentén elhelyezett 17f kerékfogadó fészket, akkor ezt a körülményt a 43a vezérlőegység 43b egyik érzékelőbemenete tudatja a 43a vezérlőegységgel, és az a 43c egyik utasítókimenetén keresztül megállító jelet küld a 20 egyik emelőberendezés 24 toló-húzó szerkezetének, amely befejezi a kitolás műveletét, és egyben kifordítja a 24 toló-húzó szerkezet 24a csatlakozóidomát az 1 egységrakomány kereke mögül. Végezetül a 24 toló-húzó szerkezet visszahúzódik a 20 egyik emelőberendezés 21 támasztóteste által határolt térrészbe, azaz a 11 központi akna űrszelvényébe.

Természetesen ezen műveletsor játszódik le a 30 másik emelőberendezés működése során is, aminek következtében a 30 másik emelőberendezés a 43 mozgásirányító központ 43a vezérlőegysége által megjelölt 17 tárolóhely 17a tartólapjára juttatja az 1' egységrakományt. Ezt követően a 20 egyik emelőberendezés és a 30 másik emelőberendezés visszatérhet alaphelyzetébe, de elindulhat éppen egy másik 17 tárolóhelyre is, ahonnan most, egy korábban már eltárolt 1 egységrakományt kell visszajuttatni a 14 átvezetőjárathoz vagy éppen a 15 átvezetőjárathoz. Azt, hogy az 1 egységrakomány hova kerül, a 43a vezérlőegység határozza meg annak alapján, hogy a kiparkolandó 1” egységrakományhoz a 20 egyik emelőberendezés vagy a 30 másik emelőberendezés van közelebb, és a közelebbit küldi az 1 egységrakományért.

Tételezzük föl, hogy most a 30 másik emelőberendezés kapja meg az utasítást, hogy az 1 egységrakományt elő kell venni a megjelölt 17 tárolóhelyről. Ehhez a 43a vezérlőegység a 43d másik érzékelőbemeneten át megkapja a 30 másik emelőberendezés adott pozícióját, majd azt értékelve a 43e másik utasítókimenetén keresztül utasítja a 42 másik mozgató részegységet és a 33 forgatómechanizmust, hogy hova emelje vagy éppen süllyessze, és egyben forgassa a 31 támasztótestet. Amint a 31 támasztótest a kívánt helyzetbe kerül, a 43d másik érzékelőbemeneten jel érkezik a 43a vezérlőegységhez, hogy az 1” egységrakomány kihúzási művelete megkezdhető. Ekkor a 43a vezérlőegység 43e másik utasítókimenetén most a 34 toló-húzó szerkezetet és annak 34a csatlakozóidomát utasítja, hogy lépjen működésbe. A 34 toló-húzó szerkezet kinyúlik a 30 másik emelőberendezés 31 támasztótestéből, és amikor eléri a kívánt távolságot, akkor a 34a csatlakozóidom befordul az 1 ” egységrakomány kereke mögé, majd lassan húzni kezdi visszafelé a 17 tárolóhely 17a tartólapjának 17c külső széle felől a 17b belső szél irányában. Az 1” egységrakomány kereke megint mozgásba jön, és a 17a tartólapról átgördül a 30 másik emelőberendezés 31 támasztótestére, ahol a 34 toló-húzó szerkezet mozgása befejeződik, és így az 1 ” egységrakomány a másik emelőberendezés segítségével a 42 másik mozgató részegységnek adott jel hatására lejuttatható a 15 átvezetőjáratba. Természetesen a 30 másik emelőberendezés 31 támasztótestének süllyesztése közben a támasztótest a 33 forgatómechanizmusnak köszönhetően el is fordul abba a helyzetbe, hogy a 15 átvezetőjáratba érkező 1 ” egységrakomány - a 34 toló-húzó szerkezet segítségével - egyenes irányban kitolható a 10 alaptestből a 15 átvezetőjáratába. A 15 átvezetőjáratba beérkező járműbe a 34 toló-húzó szerkezet működésének befejeződése után beléphet a vezető, aki most már a járművet beindítva a 15 átvezetőjáraton át elhagyhatja a raktárépületet.

A 20 egyik emelőberendezés, a 30 másik emelőberendezés és a 40 mozgatóegység működésének ismertetéséből kitűnik, hogy a 20 egyik emelőberendezés és a 30 másik emelőberendezés mozgása, sőt bizonyos határok között - mozgásának iránya is teljességgel független egymástól. A 20 egyik emelőberendezés és a 30 másik emelőberendezés optimális mozgatását és működésének a lehetőségekhez képest legkedvezőbb kihasználását a 40 mozgatóegység 43 mozgásirányító központja, azon belül pedig a 43a vezérlőegység koordinálja. Ebből következően a 43a vezérlőegység célszerűen olyan nagy sebességű és nagy megbízhatóságú számítógép, amelyben a raktárépület működtetésére alkalmas egyedi számítógépes program működik.

Abban az esetben, ha a 30 másik emelőberendezés meghibásodik, akár a 42 másik mozgató részegység működtetésével, akár önmagában ismert és szokásos kézi működtetéssel a 10 alaptest 11 központi aknájának 13 szervizaknájába kell azt leereszteni, ahol a szükséges javítások elvégezhetők. A 30 másik emelőberendezés kiesése alatt azonban a raktárépület tovább tud működni azzal, hogy a 30 másik emelőberendezés szerelésének ideje alatt csak a 20 egyik emelőberendezés látja el a beraktározási és a kiraktározási feladatokat a raktárépület teljes területén.

Amikor a 20 egyik emelőberendezés romlik el, akkor a 41 egyik mozgató részegységgel vagy ugyancsak kézi erővel a 20 egyik emelőberendezést kell a 10 alaptest 11 központi aknájának 12 szervizaknájába emelni, ahol a karbantartás zavartalanul elvégezhető. Természetesen ekkor a raktározással összefüggő feladatokat a 30 másik emelőberendezés végzi.

Ugyanez az eljárás valósul meg akkor is, ha vagy a 20 egyik emelőberendezés vagy a 30 másik emelőberendezés tervszerű ellenőrző karbantartására kerül sor.

HU 226 452 Β1

Az ismertetett példában az 1 egységrakomány jármű, de magától értetődően a jármű helyett kerekeken gördülő konténerek is képezhetik az 1 egységrakományt.

A találmány szerinti raktárépület jól alkalmazható minden olyan helyen, ahol kis alapterületen nagy mennyiségű egységrakományt kell elhelyezni, hatékonyan és fennakadásmentesen kezelni.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Fémanyagú építőelemekből összeállított gépesített raktárépület egységrakományok, különösen jármüvek tárolására, amely több, egymás fölött elhelyezkedő raktározószinttel, és az egyes raktározószintenként több, egymáshoz viszonyítva sugarasan elrendezett tárolóhellyel rendelkező alaptestet, az alaptest középső részén húzódó, a tároióhelyek által legalább részben közrefogott központi aknát, továbbá a központi aknában föl-le mozgatható emelőberendezést és ahhoz hozzárendelt mozgatóegységet tartalmaz, ahol az emelőberendezés az egységrakomány megtartására alkalmas támasztótesttel, annak a központi aknában történő megvezetésére szolgáló csúsztatószerkezettel, valamint a csúsztatószerkezet és a támasztótest közé beillesztett forgatómechanizmussal van ellátva, a központi aknához pedig az egységrakománynak az alaptestbe juttatására és abból történő eltávolítására szolgáló, legalább egy darab átvezetőjárat van csatlakoztatva, azzal jellemezve, hogy a központi aknában (11) az egyik emelőberendezéstől (20) függetlenül elmozgatható másik emelőberendezés (30) van elhelyezve, továbbá a mozgatóegység (40) az egyik emelőberendezéshez (20) kapcsolódó egyik mozgató részegységgel (41) és a másik emelőberendezéshez (30) kapcsolódó másik mozgató részegységgel (42) rendelkezik, ahol az egyik mozgató részegység (41) és a másik mozgató részegység (42) mozgásirányító központ (43) útján van egymással összeköttetésben, a központi akna (11) pedig az egyik emelőberendezés (20) és a másik emelőberendezés (30) legalább egyikének befogadására szolgáló, a központi aknának (11) a raktározószintek (16) alatt és/vagy fölött elhelyezkedő szakaszán szervizaknanyúlvánnyal (12, 13) van kiegészítve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti raktárépület, azzal jellemezve, hogy az alaptest (10) legalább két darab átvezetőjárattal (14,15) rendelkezik, az egyik átvezetőjárat (14) és a másik átvezetőjárat (15) pedig egymástól eltérő raktározószinten (16) van az alaptestben (10) elhelyezve.
3. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti raktárépület, azzal jellemezve, hogy az egyik emelőberendezés (20) a támasztótesttel (21) összeköttetésben álló vízszintes irányú toló-húzó szerkezettel (24) van fölszerelve, a toló-húzó szerkezetnek (24) pedig az egységrakomány (I) megfogására és időleges megtartására szolgáló csatlakozóidomai (24a) vannak.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti raktárépület, azzal jellemezve, hogy a másik emelőberendezés (30) a támasztótesttel (31) összeköttetésben álló vízszintes irányú toló-húzó szerkezettel (34) van fölszerelve, a toló-húzó szerkezetnek (34) pedig az egységrakomány (1) megfogására és időleges megtartására szolgáló csatlakozóidomai (34a) vannak.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti raktárépület, azzal jellemezve, hogy a raktározószinten (16) elhelyezkedő tárolóhelyek (17) tartólapjai (17a) a központi akna (11) irányából kifelé lejtősen vannak az alaptestben (10) rögzítve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti raktárépület, azzal jellemezve, hogy a tartólapnak (17a) a központi aknával (II) átellenes külső szélének (17c) a környezetében a tartólapból (17a) kiálló egy vagy több ütközőnyúlvány (17d) van elhelyezve.
7. 7. Az 5. vagy a 6. igénypont szerinti raktárépület, azzal jellemezve, hogy a tartólapon (17a) egy vagy több kerékvezető szerv (17e) van elhelyezve.
8. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti raktárépület, azzal jellemezve, hogy a tartólapon (17a) egy vagy több kerékfogadó fészek (17f) van elhelyezve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti raktárépület, azzal jellemezve, hogy a mozgásirányító központnak (43) programozható vezérlőegysége (43a) van, a vezérlőegység (43a) pedig az egyik emelőberendezéssel (20) összeköttetésben álló egyik érzékelőbemenettel (43b) és egyik utasítókimenettel (43c), valamint a másik emelőberendezéssel (30) összekapcsolt másik érzékelőbemenettel (43d) és másik utasítókimenettel (43e) rendelkezik.
10. 10. A 9. igénypont szerinti raktárépület, azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység (43a) számítógép.