HU226363B1

HU226363B1 - Above-ground water column

Info

Publication number: HU226363B1
Application number: HU0301418A
Authority: HU
Inventors: Karl Gruber; Rupert Schlagnitweit
Original assignee: E Hawle Armaturenwerke Gmbh
Priority date: 2000-07-12
Filing date: 2001-07-09
Publication date: 2008-09-29
Also published as: DK1305479T3; CZ2003107A3; AU2002218778A1; PL199329B1; DE50114913D1; ES2324857T3; EP1305479B1; PL359160A1; WO2002004752A1; WO2002004752A8; ATA12172000A; EP1305479A1; CZ305242B6; HUP0301418A2; AT409644B; ATE432391T1

Description

A találmány tárgya föld feletti tűzcsap egy tápvezeték térszínfeletti csatlakozási helyétől függőlegesen kinyúló nyomócsővel és a nyomócső csatlakozási helytől távolabbi másik végére a csatlakozási helytől térközzel felszerelt szelepegységgel, valamint egy köpenyfedélből és egy ejtőköpenyből álló házzal. A köpenyfedél egy vele mozgáskapcsolatban lévő, a nyomócsőben központosán elhelyezett vezérorsó segítségével működtetőelemet alkot egy a tápvezetékben elhelyezett, a nyomócső és a tápvezeték közötti áramlási kapcsolatot nyitó és záró lábszelep szeleporsója számára. A tűzcsapnak van egy, a szelepegység hozzáférhetővé tételéhez az ejtőköpenyt kioldó szerkezete is.

A DE 9314994 U1 használati mintaoltalmi leírásból ismeretes egy ilyen jellegű tűzcsap, amelynek szelepháza egy úgynevezett ejtőköpennyel van körülvéve, és a köpenyfedél egyúttal egy a lábszelep állítóorsójával az elforgathatóság szempontjából kényszerkapcsolatban lévő működtetőelemet alkot. Ha leengedik a működtetőelemmel oldható kapcsolatban lévő ejtőköpenyt, hogy hozzáférjenek a szelepegységhez, akkor szabaddá válik a kézikerékszerű köpenyfedél és megszűnik az elfordítás elleni reteszelő biztosítás.

A találmány célja egy olyan föld feletti tűzcsap létrehozása, amely megfelelő védelmet biztosít az illetéktelen üzembe helyezés ellen, és amely szükség esetén rendkívül gyorsan üzembe helyezhető.

A kitűzött célt a bevezető bekezdésben felsorolt ismert jegyekkel rendelkező olyan föld feletti tűzcsap kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelyben az ejtőköpeny a találmány új és meghatározó jellemzői szerint egy kapcsolószerkezet közvetítésével van a köpenyfedélhez csatlakoztatva és egy a működtetőelem és/vagy a vezérorsó állítását kizáró reteszelőegységgel van a szelepegységet körülvevő üzemi helyzetében megtartva. A kapcsolószerkezetet egy vezetékegységgel a tűzcsap hosszanti tengelyvonalára sugárirányban a köpenyfedélben elmozgathatóan megvezetett, az ejtőköpeny egy karimájába vagy peremébe vagy az ejtőköpeny fészkeibe előfeszítés alatt önműködően bekapcsolódó és egy mozgatóegységgel oldható kapcsolóelemek alkotják. A mozgatóegységnek egy csapágyegységgel egy, a tűzcsap hosszanti tengelyvonalára merőleges tengelyvonal körül elforgathatóan a köpenyfedélben megcsapágyazott, vezérlőbütykökkel ellátott vezértengelye van.

A találmány szerinti megoldás előnye, hogy egy egyszerű kioldó művelettel szabaddá tehető a szelepegység és ugyanakkor bekövetkezik az üzembe helyezéshez szükséges kireteszelés, ami egyszerű kezelhetőséget és gyors alkalmazhatóságot biztosít. További jelentős előny, hogy a kapcsolószerkezet az üzemi állapotban „bereteszelve” marad, és így az ejtőköpeny járulékos kézi működtetés nélkül újra zárható.

Előnyösnek bizonyultak a találmány szerinti tűzcsap olyan kiviteli alakjai, amelyeknél a hosszanti tengelyvonalhoz képest átmérősen egymással szemben elhelyezkedő legalább két kapcsolóelem van a köpenyfedélben elmozdulhatóan megvezetve. Ez az intézkedés kiküszöböli az excentrikus tartóerőt és megbízható megtámasztást biztosit. A kapcsolóelemek célszerűen egy közöttük elhelyezkedő rugóegységgel előfeszítve vannak a hosszanti tengelyvonalra merőleges irányban elmozdulhatóan megvezetve, és a kapcsolóelemet egy üreges hengerként kialakított vezérlőelem és egy vele mozgáskapcsolatban lévő kilincs alakú kapcsolónyúlvány alkotja. Ezzel egyszerűsítettük a kioldásra szolgáló mozgatóegységet, hogy ne legyen szükség állítóelemekre az ellenirányú mozgatáshoz, másrészt egyszerűen tervezhetők és gyárthatók a kombinált alkalmazáshoz alkalmas szerkezeti elemek.

A találmány szerinti tűzcsap célszerű kiviteli alakjai esetében a vezérlőelemen lévő vezérlőfelületet egy a projekciós felületből kiinduló V alakú nyílás egymás felé néző szárfelületei alkotják. Előnyös, ha az átmérősen egymással szemben lévő kapcsolóelemek kapcsolónyúlványai a hosszanti tengelyvonaltól elfelé mutató irányban túlnyúlnak a vezérlőelemek projekciós felületein, és a kapcsolónyúlványok egymással ellentétes irányba néző végei egy szög alatt kialakított bevezető felülettel vannak ellátva. Ezzel a kapcsolóelemek mozgatására olyan vezérlőfelületek vannak kialakítva a mozgatóegységben, amelyek kényszerűen előre meghatározott véghelyzetet hoznak létre. Azzal, hogy a vezértengely egy furaton keresztül átmegy a kapcsolóelem vezérlőelemén, a találmány szerinti kialakítás lehetővé teszi a mozgatóegység elrendezését a köpenyfedélen belül anélkül, hogy zavaró hajtóelemek túlnyúlnának a köpeny külső kerületén. Előnyösnek bizonyult, ha a vezértengely hosszanti irányban több részből áll. A vezértengelynek elforgatásakor a vezérlőelemek vezérlőfelületére a vezérlőelemeket egy rugóegység eltárolt rugóereje ellenében a hosszanti tengelyvonal irányába elmozgató vezérlőbütykei vannak, és a vezérlőbütyköket célszerűen a vezértengelyen a tengelyvonalra merőlegesen átmenő csapok alkotják. Ezen intézkedéseknek köszönhetően az ejtőköpeny felső végállásba felemelésekor magától rögzül a szelepegységet körülvevő reteszelt helyzetben. Az intézkedések továbbá csökkentik a vezértengely költségét és fokozzák az üzembiztonságot. A rugóegységet előnyösen a vezértengelyt körülvevő és végeivel a vezérlőelemek egymás felé néző gyűrű alakú homlokfelületeire feltámaszkodó spirálrugóként kialakított legalább egy nyomórugó alkotja, a köpenyfedélben a vezértengelyhez hozzáférést megengedő legalább egy nyílás van kiképezve, és a vezértengely vége egy ismert módon háromlapként kialakított hajtótoldattal van ellátva. Ezen előnyös kialakítás központos erőt fejt ki a kapcsolóelemekre, és egyszerű kulcsszerszámmal történhet a tűzcsap üzembe helyezése.

Előnyösnek bizonyult, ha a találmány szerinti tűzcsap reteszelőegységének a hosszanti tengelyvonallal párhuzamosan elmozgatható, az ejtőköpeny szelepházat körülvevő reteszelt üzemi helyzetében a működtetőelem elforgatását kizáró legalább egy reteszelőeleme van, amely az ejtőköpeny szelepházat körülvevő reteszelt üzemi helyzetében egy a nyomócsőhöz vagy a szelepegységhez képest elforgathatatlanul ágyazott, a reteszelőelem számára legalább egy reteszelőfészek2

HU 226 363 Β1 kel ellátott kulisszaelemmel kapcsolódik. A reteszelőelemek a működtetőelem elforgatását kizáró reteszelést adó helyzetükben a kulisszaelem egy adott külső kerületen túlnyúló, egymással átmérősen átellenes tartóorrai közvetítésével az ejtőköpeny révén a reteszelőfészkekbe benyúló, reteszelést adó helyzetükben vannak megtartva.

Az ilyen előnyös kialakításoknak köszönhetően az ejtőköpeny zárási helyzetében reteszelődnek a működtetőelemek a lábszelep véletlen nyitása ellen, ami a kulisszaelem elfordulás elleni biztosításával van megoldva. A funkciók kombinálása, azaz hogy az ejtőköpeny kioldásakor és a szeleptest szabaddá tételekor egyidejűleg kireteszelődik a működtetőelem is, egyszerűsíti a kezelést és fokozza a helytelen kezeléssel szembeni megbízhatóságot.

További előnyös kialakítások szerint az ejtőköpeny a nyomócső és/vagy a szelepház mentén a hosszanti tengelyvonallal párhuzamos vezetékekben, különösen függőleges irányú vezetékprofilokban van elfordulás ellen biztosított módon elmozdulhatóan megvezetve, és az ejtőköpenyhez egy annak gravitációs erő hatására létrejövő elmozdulási úthosszát behatároló megfogószerkezet is társítva van. A megfogószerkezetet előnyösen egy az ejtőköpenyhez és a szelepházhoz vagy a vezetékprofilhoz erősített tartókötél alkotja, amely célszerűen egy csillapítószerkezettel is el van látva. Ezen további célszerűségi intézkedések biztosítják a tűzcsap sérülések elleni védelmét és lehetőséget kínálnak az ejtőköpenyhez különböző szerkezeti anyagok alkalmazására és annak könnyűszerkezetű kialakítására. A csillapító rugóegység közbeiktatásával rögzített tartókötél speciális alkalmazásának köszönhetően biztosítható, hogy az ejtőköpeny a kapcsolószerkezet kioldását követően ne vágódjon neki keményen az alsó karimának. E megoldásnál előnyös két ilyen jellegű megfogószerkezet alkalmazása, amelyekkel elkerülhető az ejtőköpenynek a véghelyzetben való megszorzása és ezáltal a vezetőprofilok túlterhelése.

Célszerűnek találtuk, ha a tápvezeték és a nyomócső közötti csatlakozási hely karimás csatlakozásként van kialakítva, és a kötőelemek kényszertörési hellyel vannak ellátva. Ezáltal korlátozhatók a külső erőhatásra keletkező károk és egyszerűsíthető az egy ilyen káresetet követő helyreállítás.

Végezetül előnyösnek bizonyultak az olyan találmány szerinti tűzcsapok, amelyeknél a nyomócső vagy a szelepház egy önmagában Ismert, nyomóterhelés alatt a hosszanti tengelyvonalra merőlegesen, a nyomócsőben fellépő túlnyomásra célszerűen rugó ellenében elmozduló dugattyús nyomásbiztosítékkal is el van látva, amely a nyomócső túlnyomásmentes állapotában a nyomócső belső tere és külső környezete között nyomáskiegyenlítő szabad áramlási keresztmetszetet nyitására is alkalmas. Ezzel például a fagykárok megelőzése érdekében elérhető, hogy a tűzcsap nyomásmentes, azaz leürített állapotba kerüljön, mielőtt használat után az ejtőköpenyt ismételten a szelepház körüli teret záróhelyzetébe visszük, és nincs szükség járulékos lelevegőző szelepre sem a nyomócsőnek a tűzcsap üzemen kívül helyezését követő leürítéséhez.

A találmány lényegét az alábbiakban a csatolt rajz ábráin feltüntetett előnyös példaképpen! kiviteli alak bemutatásával ismertetjük részletesebben. A rajzon az

1. ábra egy első példaképpen! találmány szerinti tűzcsap részlegesen metszett oldalnézeti vázlata,

2. ábra a találmány szerinti tűzcsap kapcsolószerkezetét kiemelt részletként metszetben bemutató vázlat, a

3. ábrán a találmány szerinti tűzcsap reteszelőszerkezetének metszete látható, a

4. ábra a 3. ábrán látható IV—IV sík mentén vett metszet, míg az

5. ábra a példaképpen! találmány szerinti tűzcsap ejtőköpenyének vezeték- és csillapftószerkezetét feltüntető vázlat.

A csatolt rajz egyes ábráin a tűzcsap azonos vagy egymásnak funkcionálisan megfelelő szerkezeti elemeit és egységeit rendre azonos hivatkozási számokkal jelöltük. A részletes példaismertetés során az egyes ábrákhoz fűzött magyarázatok és megállapítások így értelemszerűen érvényesek az ugyanazon hivatkozási számú szerkezeti részekre. Ugyanígy az ismertetésben használt helyzetmeghatározások, mint például a fent, lent, oldalt, vízszintesen, függőlegesen stb. hely- és helyzethatározók kizárólag az éppen ismertetett ábrára vonatkoznak, helyzetváltoztatás esetén értelemszerűen alkalmazandók a megváltozott új helyzetekre. Az ábrázolt és ismertetett különböző kiviteli példák egyedi jellemzői vagy jellemzőkombináclói önmagukban is önálló találmány szerinti megoldásokat képviselhetnek.

Az 1. ábrán egy példaképpen! találmány szerinti föld feletti 1 tűzcsap látható, amely egy 2, 3 karimák által alkotott 4 csatlakozási helyen van felszerelve egy a talajszint alatt elhelyezett 5 tápvezetékre. A 4 csatlakozási hely valamivel a 6 talajszint felett egy a földbe függőlegesen benyúló 7 cső által alkotott 8 nyomóvezetéken van kialakítva, amely 8 nyomóvezeték 9 lábszelepen keresztül elzárhatóan csatlakozik egy a talajban vízszintesen lefektetett 10 nyomócsőhöz. A 8 nyomóvezetéken lévő 4 csatlakozási helyre a föld feletti 1 tűzcsap egy függőlegesen álló 11 nyomócsöve van a 2, 3 karimákon átmenő 12 kötőelemekkel, például kényszertörési hellyel ellátott 13 csavarokkal felerősítve. A kényszertörési hellyel ellátott 13 csavarok nagyfokú védelmet biztosítanak az 1 tűzcsap számára külső erőhatás, például közlekedési részt vevők és gépjárművek erőhatása által okozott sérülések ellen, mivel ilyen jellegű erőhatás fellépése esetén a 13 csavarok elszakadnak és maga az 1 tűzcsap nem károsodik.

A 8 nyomócső 4 csatlakozási hellyel átellenes 14 végéhez egy további 15 karimás csatlakozással egy 16 szelepegység van csatlakoztatva, amely a konkrét kiviteli példa esetében két 17,18 szelepcsonkkal és például tömlők csatlakoztatására alkalmas kialakítású 19 csatlakozószerelvényekkel rendelkezik.

HU 226 363 Β1

A 16 szelepegységnek a 17 és 18 szelepcsonkokat tartalmazó 20 szelepháza van, amelyben a 17, 18 szelepcsonkok a föld feletti 1 tűzcsap 24 hosszanti tengelyvonalához képest sugárirányban és egymáshoz képest kissé eltolva helyezkednek el. A 20 szelepház, a 10 nyomócső, valamint a 8 nyomóvezeték közös 24 hosszanti tengelyvonalához képest egytengelyűén helyezkedik el egy az 5 tápvezeték 9 lábszelepének működtetésére szolgáló 25 vezérorsó. A 25 vezérorsón a 20 szelepház 26 felső végénél egy kupak alakú, a 24 hosszanti tengelyvonalra merőleges síkban forgatható kézikerékként szolgáló 27 működtetőelem van elrendezve.

A 16 szelepegységet egy például fémlemezből vagy műanyagból lévő, csonka kúp alakú 28 ház veszi körül, amely 29 ejtőköpenyként van kialakítva, és amely a 16 szelepegységet körülvevő helyzetében egy oldható 30 kapcsolószerkezet közvetítésével csatlakozik az 1 tűzcsap 31 köpenyfedélként kialakított 27 működtetőeleméhez. A 29 ejtőköpeny a 30 kapcsolószerkezet oldásakor a tömege hatására a 32 nyíllal érzékeltetett értelemben elmozdul a 11 nyomócső hosszirányában a 6 talajszint felé, miáltal a 16 szelepegység szabadon hozzáférhetővé válik.

A 2. ábrán kiemelt részletként a 29 ejtőköpenyt csatlakoztató 30 kapcsolószerkezettel ellátott, 31 köpenyfedélként kiképzett 27 működtetőelemet, valamint a 30 kapcsolószerkezet működtetésére szolgáló 33 mozgatóegységet ábrázoltuk. A 31 köpenyfedélben egy elforgatás ellen biztosító 36 vezetékegység révén a 24 hosszanti tengelyvonalhoz képest egymáshoz képest átmérősen szemben elhelyezkedő 34, 35 kapcsolóelemek vannak egy a 24 hosszanti tengelyvonalra merőleges 37 tengelyvonal mentén állíthatóan elrendezve. A 34, 35 kapcsolóelemeket egy hengeres 39 fészekben megvezetett üreges 38 vezérlőelem és egy vele kényszerkapcsolatban lévő kilincs alakú 40 kapcsolónyúlvány alkotja. A 34, 35 kapcsolóelemek csekély távolságban helyezkednek el a 31 köpenyfedél 41 külső kerületétől, és a kilincs alakú 40 kapcsolónyúlványok a 29 ejtőköpenyt a 20 szelepházat körülvevő helyzetében reteszelő üzemi helyzetükben a 41 külső kerület felé túlnyúlnak a 38 vezérlőelemen és kapcsolódnak egy a 24 hosszanti tengelyvonal irányába kiálló perem alakú 42 tagba, amely egyúttal 43 felfekvő felületként is szolgál a 31 köpenyfedéllel ellátott 29 ejtőköpeny számára. Ezen reteszelő helyzetben a 34, 35 kapcsolóelemeket egy például egy 45 nyomórugóból álló 44 rugóegység pozícionálja, amely a 34, 35 kapcsolóelemek 38 vezérlőelemének egymás felé néző, gyűrű alakú 46, 47 homlokfelületeire van feltámasztva. A reteszelést az adja, hogy reteszelő helyzetben a 29 ejtőköpeny tartására szolgáló 34, 35 kapcsolóelemek 40 kapcsolónyúlványainak a 24 hosszanti tengelyvonalán átmenő átló mentén mért maximális 48 távolsága nagyobb a 29 ejtőköpeny 43 felfekvő felületének belső 49 átmérőjénél.

A 30 kapcsolószerkezet kioldására a 33 mozgatóegység szolgál, amelynek egy a 31 köpenyfedélben elforgathatóan csapágyazott, a 34, 35 kapcsolóelemeken átmenő 50 vezértengelye van. Az 50 vezértengely hossza megfelel a 31 köpenyfedél külső 51 átmérőjének, és az 50 vezértengely mindkét végén egy például háromlap, négylap vagy más hasonló alakú 52 hajtótoldattal van ellátva, amelynek segítségével az 50 vezértengely egy szerszámmal, például a tűzoltóság, a polgármesteri hivatal, vagy más szerv által kezelt főkulccsal elforgatható. A 40 kapcsolónyúlványoknak a 29 ejtőköpenyt szabaddá tevő helyzetbe állításához a 34, 35 kapcsolóelemeket a 44 rugóegység ellenében el kell mozdítani a 24 hosszanti tengelyvonal irányában. Ehhez az 50 vezértengelyen 53 vezérlőbütykök vannak elhelyezve, amelyek együttműködnek egy a 40 kapcsolónyúlványok 38 vezérlőelemében található 54 vezérlőfelülettel. Az 54 vezérlőfelületet a 38 vezérlőelemben egy a 38 vezérlőelem, illetve az 54 vezérlőfelület tetőpontjának 55 projekciós felületéből kiinduló V alakú 57 nyílás 37 tengelyvonal irányába kúposán összefutó 56 szárfelületei alkotják.

A 30 kapcsolószerkezet kireteszeléséhez és ezzel a 29 ejtőköpeny szabaddá tételéhez a már említett szerszámmal kb. 90°-nyit el kell forgatni az 50 vezértengelyt, miközben az 53 vezérlőbütykök elmozdulnak az 56 szárfelületek mentén, és a 40 kapcsolónyúlványok között egy minimális 58 távolság jön létre, amely valamivel kisebb a 29 ejtőköpeny 42 peremszerű tagjának belső 49 átmérőjénél. A 40 kapcsolónyúlványok e helyzetében szabaddá válik a 29 ejtőköpeny, saját tömege hatására elmozdul a 32 nyíl irányába és hozzáférhetővé teszi a 20 szelepegységet. A szerszámot eltávolítva az 50 vezértengely ezen állító mozgása után a 45 nyomórugó rugóerejének és a 34, 35 kapcsolóelem 38 vezérlőelemében lévő 57 nyílás kulisszaszerű kialakításának hatására a szerkezet a 34, 35 kapcsolóelemei maguktól visszatérnek kiindulási, tehát a 29 ejtőköpenyt reteszelő helyzetükbe. A 40 kapcsolónyúlványon lévő 59 bevezető felület így lehetővé teszi a 29 ejtőköpeny ismételt és reteszelt rögzítését, amikor ez utóbbit a 31 köpenyfedél irányába felemelve újra a 20 szelepházat körülvevő helyzetébe visszük.

A 3. és 4. ábrán egy olyan 60 reteszelőegység látható, amelynek segítségével a 29 ejtőköpeny zárt helyzetében a 27 müködtetőelem elfordítás ellen biztosítva van, és ezzel hatékonyan meg van akadályozva a 11 nyomócső illetéktelen nyomás alá helyezése. A 20 szelepházra egy a 24 hosszanti tengelyvonal hosszirányában elhelyezkedő és a vezérorsót koncentrikusan körülölelő 61 köpenycső van felerősítve. A 61 köpenycsőben egy a 25 vezérorsóhoz csatlakozó, a 27 működtetőelemhez, különösen a 31 köpenyfedélhez csatlakoztatott 64 menesztet elforgathatóan megcsapágyazó, előnyösen például műanyagból, sárgarézből vagy más alkalmas csapágyanyagból álló hüvely alakú 63 siklócsapágyként kialakított 62 csapágyegység van elrendezve. A 61 köpenycsövet egy tárcsa alakú 65 kulisszaelem veszi körül, amely a 61 köpenycsőhöz képest nem tud elfordulni, de a 24 hosszanti szimmetriatengellyel párhuzamosan állítható. Ezt például azáltal érjük el, hogy a 61 köpenycső egy 66 külső kerületét 67 bordástengelyként képezzük ki, és a

HU 226 363 Β1 kulisszaelem 68 fészekfuratának keresztmetszeti szelvényét a 67 bordástengely 66 külső kerületének szelvényalakjához illeszkedő formájúra alakítjuk ki. A 61 köpenycső 66 külső kerülete és a 68 fészekfurat között olyan laza illesztés van, hogy az elfordulás ellen biztosított 65 kulisszaelem függőleges irányban elmozdulhat a 61 köpenycsőhöz képest.

A 65 kulisszaelem 69 külső kerületén 70 tartóorrok is vannak, amelyeket a 27 működtetőelemmel ellentétes 71 alsó oldalon átlapol a 29 ejtőköpeny karima-, illetve peremszerű 42 tagja. Ezáltal a 65 kulisszaelemet a 29 ejtőköpeny, amíg az összeköttetésben van a 31 köpenyfedéllel, felső véghelyzetében tartja. E felső véghelyzetben a 27 működtetőelem egy a 24 hosszanti szimmetriatengellyel párhuzamos irányban elmozdulható 73 reteszelőeleme a 72 vezetőfészekben helyezkedik el és egy 74 reteszelőnyúlvány segítségével kapcsolódik egy kerületi irányban a 65 kulisszaelemen kialakított 75 reteszelőfészekhez. A 61 köpenycső és a 65 kulisszaelem közötti elfordulásmentes kapcsolódásnak köszönhetően így a 74 reteszelőnyúlványnak a 73 reteszelőelem fölötti 75 reteszelőfészkekbe való kapcsolódása folytán a 29 ejtőköpeny reteszelt állapotában a 27 működtetőelem biztosítva van illetéktelen működtetés ellen. A 72 vezetőfészekben a 73 reteszelőelem egy 76 rugóegységgel, például egy 77 nyomórugóval elő van feszítve a 65 kulisszaelem irányában annak érdekében, hogy amikor a 27 működtetőelem elforgatásakor a 74 reteszelőnyúlvány eléri a 65 kulisszaelemben kialakított 75 reteszelőfészket, abba a 73 reteszelőelem magától beugorva kapcsolódjon.

A 29 ejtőköpenynek a 16 szelepegység szabaddá tétele érdekében történt kioldása után a 65 kulisszaelem lesüllyed a 61 köpenycső alsó véghelyzetébe, amely véghelyzetet egy ütközőegység, például egy a

2. ábrán látható rugós sasszegként kialakított 78 ütköztető határolja. Ebben az alsó véghelyzetben a 74 reteszelőnyúlvány nem kapcsolódik a 75 reteszelőfészekhez, miáltal megszűnik a 27 működtetőelem elfordulás elleni biztosítása, és így egy kézikerékként kialakított 27 működtetőelem segítségével elforgatható a 25 vezérorsó ahhoz, hogy a 9 lábszelep kinyitása által nyomás alá kerüljön a 11 nyomócső.

Az 1 tűzcsap üzemen kívül helyezéséhez a 9 lábszelep elzárása és az esetlegesen csatlakoztatott tömlővezetékek leszerelése után a 29 ejtőköpenyt kézzel felemeljük, miközben e felfelé mozgatással egyidejűleg a 65 kulisszaelem a felső végállásba kerül. Ha eközben olyan helyzetet foglalna el, amelyben a 74 reteszelőnyúlvány felfekszik a 65 kulisszaelem 79 felső oldalán, tehát nem akaszkodik be azonnal egy 75 reteszelőfészekbe, akkor a 72 vezetőfészekben lévő 73 reteszelőelem a 77 nyomórugót összenyomva benyomódik a fészekbe. A 27 működtetőelem további elforgatásakor azután a 74 reteszelőnyúlvány magától beugrik a forgásirányban legközelebbi 75 reteszelőfészekbe, miáltal újra létrejön az elfordulás ellen biztosító kapcsolódás. Ehhez a 65 kulisszaelemben célszerű a kerület mentén elosztott több 75 reteszelőfészket kialakítani annak érdekében, hogy kétkét reteszelési helyzet között kellően kicsi legyen az elfordítási szög.

Az 5. ábrán látható szerkezeti részleten az 1 tűzcsap 20 szelepházát az alsó véghelyzetben lévő, tehát a 20 szelepház szabaddá tételéhez elmozdított 29 ejtőköpennyel ábrázoltuk. Amint az az ábrán jól látható, a 20 szelepházra a 24 hosszanti szimmetriatengellyel párhuzamosan elhelyezkedő és a 29 ejtőköpeny számára 80 vezetékpályákat alkotó 81 vezetékprofilok vannak felfogva, például rácsavarozva. A 81 vezetékprofilok célszerűen fröccsöntéssel készíthetők egy kis súrlódási tényezőjű műanyagból olyan U profillal, amelynek 82 oldalfelületei a 29 ejtőköpenyben lévő gerincek által alkotott csúszópályákhoz vannak hozzárendelve. Függőleges mozgása során így a 29 ejtőköpeny beékelődésmentesen és pontosan van megvezetve, és egyben biztosított a 29 ejtőköpenynek a 20 szelepházhoz viszonyított elfordulásmentessége is. A 29 ejtőköpenyt az 5. ábrán látható alsó véghelyzetben egy 84 megfogószerkezet tartja meg, amely például egy 85 tartókötél lehet. Kiegészítésképpen a megfogószerkezet egy 86 csillapítószerkezettel is el lehet látva, amely csökkenti a 29 ejtőköpeny szabadesésszerű lesüllyesztése végén létrejövő lökésszerű terhelést. A 85 tartókötél evégett a 29 ejtőköpeny alsó peremszerű végéhez van erősítve és egy a 81 vezetékprofilban kialakított 87 rugókamrába van bevezetve, amelyben egy 88 rugóelem, például egy 89 nyomórugó található. A 88 rugóelem a 29 ejtőköpeny peremszerű vége felé a 81 vezetékprofilban támaszkodik meg és a tartókötél bele van fűzve. A 85 tartókötél másik végén egy a 88 rugóelem másik végét megtámasztó tányérszerű 90 támasztóelemmel van ellátva.

A felső véghelyzetben a 85 tartókötél lazán helyezkedik el a 29 ejtőköpenyben. A 29 ejtőköpeny leesése során az alsó véghelyzet elérését megelőzően a 85 tartókötél megfeszül, eközben a 88 rugóelem fékezi az esést és ezáltal hatásosan megelőzhető a 29 ejtőköpeny megsérülése.

Az 5. ábrán vázlatosan érzékeltetve van egy a 11 nyomócsövön elrendezett, föld feletti 1 tűzcsapokhoz a DIN 3321 szabvány szerint kialakított önmagában ismert 91 nyomásbiztosíték is. Ennek beavatkozó eleme egy 92 dugattyú, amelyet egy oldalról terhel a nyomás alatti álló közeg. A 91 nyomásbiztosíték 92 dugattyúja mindaddig megakadályozza a 29 ejtőköpeny zárását, amíg a 11 nyomócső belső tere közegnyomás alatt van. A 92 dugattyú a 9 lábszelep lezárása és a 11 nyomócső leürítése után visszahúzódik terheletlen alaphelyzetébe és ezzel lehetővé teszi a 29 ejtőköpeny visszaállítását a 20 szelepházat körülvevő felső reteszelt helyzetébe. A 11 nyomócsőből a közeg távozását is elősegíti, hogy a 92 dugattyús 91 nyomásbiztosíték a terhelő közeg nyomásmentes állapotában, amelyben a 92 dugattyút egy rugóerő visszaállítja a 11 nyomócső irányába, például egy áramlási csatorna, beömlőfurat stb. szabaddá tételével nyomáskiegyenlítő közegáramlási kereszmetszetet nyit a leürítendő 11 nyomócső belső tere és környezet, tehát a környezeti levegő között.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Föld feletti tűzcsap, egy tápvezeték térszínfeletti csatlakozási helyétől függőlegesen kinyúló nyomócsővel és a nyomócső csatlakozási helytől távolabbi másik végére a csatlakozási helytől térközzel felszerelt szelepegységgel, valamint egy köpenyfedélből és egy ejtőköpenyből álló házzal, ahol a köpenyfedél egy vele mozgáskapcsolatban lévő, a nyomócsőben központosán elhelyezett vezérorsó segítségével működtetőelemet alkot egy a tápvezetékben elhelyezett, a nyomócső és a tápvezeték közötti áramlási kapcsolatot nyitó és záró lábszelep szeleporsója számára, és a tűzcsapnak van egy a szelepegység hozzáférhetővé tételéhez az ejtőköpenyt kioldó szerkezete is, azzal jellemezve, hogy az ejtőköpeny (29) egy kapcsolószerkezet (30) közvetítésével van a köpenyfedélhez (31) csatlakoztatva és egy, a működtetőelem (27) és/vagy a vezérorsó (25) állítását kizáró reteszelőegységgel van a szelepegységet (16) körülvevő üzemi helyzetében megtartva, a kapcsolószerkezetet (30) egy vezetékegységgel (36) a tűzcsap (1) hosszanti tengelyvonalára (24) sugárirányban a köpenyfedélben (31) elmozgathatóan megvezetett, az ejtőköpeny (29) egy befelé néző karimájába vagy peremszerű tagjába (42), vagy az ejtőköpeny (29) fészkeibe (39) előfeszítés alatt önműködően bekapcsolódó és egy mozgatóegységgel (33) oldható kapcsolóelemek (34, 35) alkotják, és a mozgatóegységnek (33) egy csapágyegységgel egy a tűzcsap (1) hosszanti tengelyvonalára (24) merőleges tengelyvonal (37) körül elforgathatóan a köpenyfedélben (31) megcsapágyazott, vezérlőbütykökkel (53) ellátott vezértengelye (50) van.
2. Az 1. igénypont szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a hosszanti tengelyvonalhoz (24) képest átmérősen egymással szemben elhelyezkedő legalább két kapcsolóelem (34, 35) van a köpenyfedélben (31) elmozdulhatóan megvezetve.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóelemek (34, 35) egy közöttük elhelyezkedő rugóegységgel (44) előfeszítve vannak a hosszanti tengelyvonalra (24) merőleges irányban elmozdulhatóan megvezetve.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a kapcsolóelemet (34, 35) egy üreges hengerként kialakított vezérlőelem (38) és egy vele mozgáskapcsolatban lévő kilincs alakú kapcsolónyúlvány (40) alkotja.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a vezérlőelemnek (38) egy a hosszanti tengelyvonaltól (24) elfelé néző projekciós felületén (55) egy kulisszaszerű vezérlőfelület (54) van kiképezve.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a vezérlőelemen (38) lévő vezérlőfelületet (54) egy a projekciós felületből (55) kiindulóan egy tengelyvonal (37) irányába menő V alakú nyílás (57) egymás felé néző szárfelületei (56) alkotják.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy az átmérősen egymással szemben lévő kapcsolóelemek (34, 35) kapcsolónyúlványai (40) a hosszanti tengelyvonaltól (24) elfelé mutató irányban túlnyúlnak a vezérlőelemek (38) projekciós felületein (55).
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a kapcsolónyúlványok (40) egymással ellentétes irányba néző végei egy szög alatt kialakított bevezető felülettel (59) vannak ellátva.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a vezértengely (50) egy furaton keresztül átmegy a kapcsolóelem (34, 35) vezérlőelemén (38).
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a vezértengely (50) hosszanti irányban több részből áll.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy vezértengely (50) elforgatásakor a vezérlőelemek (38) vezérlőfelületére (54) a vezérlőelemeket (38) egy rugóegység (44) eltárolt rugóereje ellenében a hosszanti tengelyvonal (24) irányába elmozgató vezériőbütykei (53) vannak.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a vezériőbütyköket (53) a vezértengelyen (50) a tengelyvonalra (37) merőlegesen átmenő csapok alkotják.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a rugóegységet (44) a vezértengelyt (50) körülvevő és végeivel a vezérlőelemek (38) egymás felé néző gyűrű alakú homlokfelületeire (46, 47) feltámaszkodó spirálrugóként kialakított legalább egy nyomórugó (45) alkotja.
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a köpenyfedélben (31) a vezértengelyhez (50) hozzáférést megengedő legalább egy nyílás van kiképezve, és a vezértengely (50) vége egy ismert módon háromlapként kialakított hajtótoldattal (52) van ellátva.
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a kapcsolónyúlványok (40) az ejtököpeny (29) szelepházat (20) körülvevő reteszelt üzemi helyzetében az ejtőköpeny (29) egy a hosszanti tengelyvonal (24) irányába befelé néző peremének vagy karimájának belső átmérőjén a működtetőelem (27) külső kerülete (41) felé túlnyúló kialakításúak.
16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy az ejtőköpeny (29) szelepházat (20) körülvevő reteszelt üzemi helyzetében a kapcsolónyúlványok (40) végperemeinek a hosszanti tengelyvonalon (24) átmenő átmérő mentén egymástól mért legnagyobb távolsága (48) nagyobb az ejtőköpeny (29) belső peremének vagy karimájának belső átmérőjénél (49).
17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy az ejtőköpeny (29) szabad leesését megengedő kioldási üzemi helyzetben a kapcsolónyúlványok (40) végperemeinek a hosszanti tengelyvonalon (24) átmenő átmérő mentén egymástól mért legkisebb távolsága (58) kisebb az ej6

HU 226 363 Β1 tőköpeny (29) belső peremének vagy karimájának belső átmérőjénél (49).
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a reteszelőegységnek (60) a hosszanti tengelyvonallal (24) párhuzamosan elmozgatható, az ejtőköpeny (29) szelepházat (20) körülvevő reteszelt üzemi helyzetében a működtetőelem (27) elforgatását kizáró legalább egy reteszelőeleme (73) van.
19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy az ejtőköpeny (29) szelepházat (20) körülvevő reteszelt üzemi helyzetében egy a nyomócsőhöz (11) vagy a szelepegységhez (16) képest elforgathatatlanul ágyazott, a reteszelőelem (73) számára legalább egy reteszelőfészekkel (75) ellátott kulisszaelemmel (65) kapcsolódó reteszelőeleme (73) van.
20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a reteszelőelemek (73) a működtetőelem (27) elforgatását kizáró reteszelést adó helyzetükben a kulisszaelem (65) egy adott külső kerületen (69) túlnyúló, egymással átmérősen átellenes tartóorrai (70) közvetítésével az ejtőköpeny (29) révén a reteszelőfészkekbe (75) benyúló, reteszelést adó helyzetükben vannak megtartva.
21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a reteszelőelem(ek) (73) a köpenyfedélen (31) átmenő, vezetőfészkekben (72) egy rugóegység (76) eltárolt rugóereje ellenében a hosszanti tengelyvonallal (24) párhuzamos irányban elmozgathatóan megvezetett csap(ok)ként van(nak) kialakítva.
22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a működtetőelem (27) a hosszanti tengelyvonalon (24) átmenő átló nyomvonalában elrendezett célszerűen két reteszelőelemet (73) tartalmaz.
23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy az elfordulás ellen biztosított kulisszaelem (65) a működtetőelemhez (27) képest a hosszanti tengelyvonallal (24) párhuzamos irányban állítható kialakítású.
24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy tárcsaszerű kialakítású kulisszaeleme (65) van, amely a kerület mentén elosztva elhelyezett több reteszelőfészekkel (75) van ellátva.
25. Az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a kulisszaelem (65) egy fészekfuratban (68) koncentrikusan elrendezett, a szelepegység (16) szelepházával (20) kényszercsatlakozásban lévő és a vezérorsó (25) számára egy csapágyegységet (62), különösen siklócsapágyat (63) képező köpenycsövet (61) körülvevő szerkezeti elemként van kialakítva.
26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a köpenycső (61) külső palástja bordástengelyként (67) van kialakítva, és a fészekfurat (68) keresztmetszeti szelvénye a köpenycső (61) külső kerületi szelvényalakjának megfelelő alakú.
27. Az 1-26. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy egy a kulisszaelem (65) köpenycső (61) menti alsó véghelyzetét meghatározó, célszerűen rugós sasszegként kialakított ütköztetője (78) van.
28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy az ejtőköpeny (29) a nyomócső (11) és/vagy a szelepház (20) mentén a hosszanti tengelyvonallal (24) párhuzamos vezetékekben, különösen függőleges irányú vezetékprofilokban (81) van elfordulás ellen biztosított módon elmozdulhatóan megvezetve.
29. Az 1-28. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy egy az ejtőköpeny (29) gravitációs erő hatására létrejövő elmozdulási úthosszát behatároló megfogószerkezete (84) van.
30. Az 1-29. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a megfogószerkezetet (84) egy az ejtőköpenyhez (29) és a szelepházhoz (20) vagy a vezetékprofilhoz (81) erősített tartókötél (85) alkotja.
31. Az 1-30. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a megfogószerkezet (84) egy csillapítószerkezettel (86) is el van látva.
32. Az 1-31. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a tartókötél (85) a vezetékprofilban (81) egy csillapítószerkezetet (86) alkotó rugóelem (88), például egy előnyösen spirálrugóként kialakított nyomórugó (89) közvetítésével van rugalmasan rögzítve.
33. Az 1-32. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy az ejtőköpeny (29) vezetékének a hosszanti tengelyvonalon (24) átmenő (20) átló mentén egymással szemben elhelyezkedő, megfogószerkezettel (84) ellátott legalább két vezetékprofilja (81) van.
34. Az 1-33. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a tápvezeték (5) és a nyomócső (11) közötti csatlakozási hely (4) karimás csatlakozásként van kialakítva, és a kötőelemek (12) kényszertörési hellyel vannak ellátva.
35. Az 1-34. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a nyomócső (11) vagy a szelepház (20) egy önmagában ismert, nyomóterhelés alatt a hosszanti tengelyvonalra (24) merőlegesen elmozduló dugattyús (92) nyomásbiztosítékkal (91) el van látva.
36. Az 1-35. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a nyomócsőben (11) fellépő túlnyomásra rugó ellenében elmozduló dugattyús (92) nyomásbiztosítéka van.
37. Az 1-36. igénypontok bármelyike szerinti föld feletti tűzcsap, azzal jellemezve, hogy a nyomócső (11) túlnyomásmentes állapotában a nyomócső (11) belső tere és külső környezete között nyomáskiegyenlítő szabad áramlási keresztmetszetet nyitó nyomásbiztosítéka (91) van.