HU225636B1 - Method for detecting analyte(s) in fluid - Google Patents

Method for detecting analyte(s) in fluid Download PDF

Info

Publication number
HU225636B1
HU225636B1 HU0402276A HUP0402276A HU225636B1 HU 225636 B1 HU225636 B1 HU 225636B1 HU 0402276 A HU0402276 A HU 0402276A HU P0402276 A HUP0402276 A HU P0402276A HU 225636 B1 HU225636 B1 HU 225636B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
particles
analyte
magnetic
magnetic field
chains
Prior art date
Application number
HU0402276A
Other languages
English (en)
Inventor
Jerome Bibette
Jean Baudry
Alain Rousseau
Original Assignee
Stago Diagnostica
Jerome Bibette
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Stago Diagnostica, Jerome Bibette filed Critical Stago Diagnostica
Publication of HUP0402276A2 publication Critical patent/HUP0402276A2/hu
Publication of HUP0402276A3 publication Critical patent/HUP0402276A3/hu
Publication of HU225636B1 publication Critical patent/HU225636B1/hu

Links

Classifications

    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • G01N33/53Immunoassay; Biospecific binding assay; Materials therefor
    • G01N33/543Immunoassay; Biospecific binding assay; Materials therefor with an insoluble carrier for immobilising immunochemicals
    • G01N33/54313Immunoassay; Biospecific binding assay; Materials therefor with an insoluble carrier for immobilising immunochemicals the carrier being characterised by its particulate form
    • G01N33/54326Magnetic particles
    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • G01N33/53Immunoassay; Biospecific binding assay; Materials therefor
    • G01N33/543Immunoassay; Biospecific binding assay; Materials therefor with an insoluble carrier for immobilising immunochemicals
    • G01N33/54313Immunoassay; Biospecific binding assay; Materials therefor with an insoluble carrier for immobilising immunochemicals the carrier being characterised by its particulate form
    • G01N33/54326Magnetic particles
    • G01N33/5434Magnetic particles using magnetic particle immunoreagent carriers which constitute new materials per se
    • GPHYSICS
    • G01MEASURING; TESTING
    • G01NINVESTIGATING OR ANALYSING MATERIALS BY DETERMINING THEIR CHEMICAL OR PHYSICAL PROPERTIES
    • G01N33/00Investigating or analysing materials by specific methods not covered by groups G01N1/00 - G01N31/00
    • G01N33/48Biological material, e.g. blood, urine; Haemocytometers
    • G01N33/50Chemical analysis of biological material, e.g. blood, urine; Testing involving biospecific ligand binding methods; Immunological testing
    • G01N33/53Immunoassay; Biospecific binding assay; Materials therefor
    • G01N33/543Immunoassay; Biospecific binding assay; Materials therefor with an insoluble carrier for immobilising immunochemicals
    • G01N33/54313Immunoassay; Biospecific binding assay; Materials therefor with an insoluble carrier for immobilising immunochemicals the carrier being characterised by its particulate form
    • G01N33/54346Nanoparticles

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Hematology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Urology & Nephrology (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Pathology (AREA)
  • Cell Biology (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Food Science & Technology (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Analytical Chemistry (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • General Physics & Mathematics (AREA)
  • Nanotechnology (AREA)
  • Investigating Or Analyzing Materials By The Use Of Magnetic Means (AREA)
  • Investigating Or Analysing Biological Materials (AREA)
  • Measuring Or Testing Involving Enzymes Or Micro-Organisms (AREA)
  • Investigating, Analyzing Materials By Fluorescence Or Luminescence (AREA)
  • Investigating Or Analysing Materials By Optical Means (AREA)
  • Investigating Or Analysing Materials By The Use Of Chemical Reactions (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)

Description

(54) Eljárás és reagenskészlet analit(ok) detektálására folyékony közegben (57) Kivonat
A találmány tárgya eljárás legalább egy analit detektálására és/vagy kvantitatív meghatározására egy folyékony közegben.
A találmány lényege az, hogy olyan mágneses kolloid részecskéket alkalmaznak, amelyeket a felületükön egy detektálandó és/vagy mérendő analit legalább egy specifikus liganduma által reakcióképessé tesznek, és amely eljárás során ezeket a részecskéket érintkezésbe hozzák az analizálandó közeggel, a közeget olyan intenzitású mágneses tér hatásának teszik ki, ami elégséges a mágneses részecskék láncok formájában való szerveződésének kiváltására, ezt a mágneses teret fenntartják olyan időtartamra, ami elégséges az adott analit kapcsolódásának vagy asszociációjának létrejöttéhez legalább két specifikus ligandummal, amelyek egy lánc két egymást követő szomszédos részecskéjén vannak jelen, megszüntetik a mágneses teret, és megállapítják az analit meglétét és/vagy hiányát és adott esetben annak koncentrációját is a mágneses kolloid részecskék folytonos láncának (láncainak) a folyékony közegben való megléte vagy hiánya alapján.
HU 225 636 Β1
A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 3 lap ábra)
HU 225 636 Β1
A találmány tárgya eljárás analit(ok) detektálására kolloid mágneses részecskék segítségével, vagyis olyan eljárás, amely alkalmas legalább egy analizálandó anyagfajta detektálására egy folyékony biológiai vagy szintetikus próbamintán belül, és amely eljárás magában foglalja ezen anyagfajta összekapcsolását egy reagenssel, amelyet össze lehet kötni egy agglutinációs reagenssel. A találmány tárgyát képezi az eljárás megvalósítására alkalmas reagenskészlet is.
Napjainkra már számos úgynevezett agglutinációs eljárás vált ismertté. Ezeket többségükben antigének és/vagy antitestek detektálására használják diagnosztizálás céljából. Ezeket az eljárásokat többek között biológiai méréseknél (terhességi tesztek, alvadási tesztek) alkalmazzák vagy fertőző betegségek diagnosztizálására. Ezek az eljárások azonban általában korlátozott érzékenységűek. Ezeknek a teszteknek az alapelve tulajdonképpen abból áll, hogy kimutatják egy gél képződését kolloid részecskékből, amely gél az analit jelenlétében jön létre. Az analitnak az ilyen típusú tesztnél hozzá kell tudni kapcsolódnia két kolloid részecskéhez, amelyek felületei egy, a mérendő analitot a legszélesebb értelemben felismerő molekula által vannak lefedve.
A jelen találmány részletesebben megvizsgálva a mágneses részecskék kolloid agglutinációs reagensként való alkalmazásán alapszik.
A mágneses részecskéket már alkalmazták biológiai szétválasztási technikáknál vagy diagnosztikai teszteknél (WO 94/09368; EP 180 384; WO 98/51435). A mágneses szétválasztási technikák gyorsnak bizonyultak, könnyen alkalmazhatónak, és egy viszonylag egyszerű felszerelést igényelnek. A mágneses részecskékből kiindulva, amelyek egy, a befogandó analitot felismerő molekulával vannak lefedve, a mágneses erők hatása alatt külön lehet választani a kérdéses analitot egy összetett keverékből. Ezt a folyamatot hasznosítják például az úgynevezett ELISA (Enzyme Linked Immunoassay)-tesztben. A felhasznált mágneses részecskék egy mágneses anyagot foglalnak magukban, például magnezitet, ferritet, króm-oxidot vagy nikkel-oxidot, egy általában szerves jellegű mátrixban. A mágneses részecskék reakcióképessé vannak téve a felületükön antigén, haptén vagy antitest típusú reagenscsoportok által, amelyek arra szolgálnak, hogy reakcióba lépjenek a különválasztandó aktív anyagfajtával.
A mágneses remanenciához kapcsolódó problémák kiküszöbölése érdekében általában előnyben részesítenek egy szuperparamágneses anyagot a hagyományos ferromágneses anyagokkal szemben. A ferrofluidumok, amelyek egy nagyon nagy (100 mT-nél nagyobb) telítési mágnesezettséggel rendelkeznek, és nem mutatnak semmiféle mágneses remanenciát egy külső mágneses tér hiányában, megfelelő alanyok arra, hogy bekerüljenek a szuperparamágneses kolloidok előállítási előírásaiba.
A jelen találmány célja az, hogy hasznosítsa az ilyen mágneses kolloidok képességét egy speciális szerkezeti szerveződés felvételére mágneses tér hatása alatt.
Ebben az esetben a mágneses tér által kiváltott agglutináció, a kolloidok térfogat szerinti frakciójának megfelelően, elszigetelt „láncokhoz” vagy klaszternek nevezett lánchalmazokhoz vezet. A láncokat és a klasztereket a továbbiakban megkülönböztetés nélkül láncokként említjük. Ezekről a szerkezetekről és ezek kialakulásáról számos publikációban található részletes ismertetés.
Másképp kifejezve, mágneses tér hiányában ezek a részecskék diszpergált formában jelennek meg. Mágneses tér jelenlétében viszont úgy szerveződnek, hogy vizes oldatban részecskeláncokat képeznek. Ezek a láncok természetesen reverzibilisek, és gyorsan felbomlanak a mágneses tér megszűnésekor a hőmozgás hatására. Előnyösen, ha ezek a részecskék eléggé kicsik, tehát Brown-féle részecskéknek tekinthetők és polarizálhatok, ezek a láncok gyorsan kialakulnak a rájuk alkalmazott mágneses tér tengelyében és nem érzékenyek a gravitációra.
A feltalálók nem várt módon felismerték, hogy lehetőség volna a mágneses kolloid részecskék ezen képességének kiaknázására, hogy nevezetesen mágneses tér hatására gyorsan részecskeláncokba rendeződnek, mégpedig speciális anyagfajták detektálására és kvantitatív meghatározására folyékony közegben.
Abban az esetben, amikor ezek a mágneses kolloid részecskék a felületükön specifikus ligandumokkal vannak lefedve, és az a folyamatos fázis, amelyben diszpergálva vannak, egy olyan anyagfajtát tartalmaz, amely képes reakcióba lépni legalább két specifikus ligandummal, a mágneses tér katalizálni fogja az adott anyagfajta kapcsolódását két különálló és szomszédos részecskéhez a mágneses tér által létrehozott láncban. A mágneses tér megszüntetése után az anyagfajta által rögzített részecskék folytonos láncba szerveződve maradnak, és ily módon kimutatják a megcélzott anyagfajta jelenlétét az analizált közegben.
Pontosabban szólva, a találmány alapvető tárgya olyan eljárás legalább egy analit detektálására és/vagy kvantitatív meghatározására egy folyékony közegben, amely eljárásra az jellemző, hogy olyan mágneses kolloid részecskéket alkalmazunk, amelyeket a felületükön egy detektálandó és/vagy mérendő analit legalább egy specifikus liganduma által reakcióképessé teszünk, és amely eljárás során:
1) ezeket a részecskéket érintkezésbe hozzuk az analizálandó közeggel,
2) a közeget olyan intenzitású mágneses tér hatásának tesszük ki, ami elégséges a mágneses részecskék láncok formájában való szerveződésének kiváltására,
3) ezt a mágneses teret fenntartjuk olyan időtartamra, ami elégséges az adott analit kapcsolódásának vagy asszociációjának létrejöttéhez legalább két specifikus ligandummal, amelyek egy lánc két szomszédos részecskéjén vannak jelen,
4) megszüntetjük a mágneses teret és
5) megállapítjuk az analit meglétét és/vagy hiányát és adott esetben annak koncentrációját is, a mágneses kolloid részecskék folytonos láncának (láncainak) a folyékony közegben való megléte vagy hiánya alapján.
HU 225 636 Β1
Meg kell jegyeznünk, hogy az a sorrend, amelyben az egyes lépéseket beszámoztuk, a találmány különösen előnyös megvalósítási módjának felel meg, azonban a találmány keretei között ugyanígy lehetséges egy másféle sorrend alkalmazása is, például oly módon, hogy a mágneses teret az analizálandó közeg bevezetése előtt aktiváljuk.
Ugyancsak megvalósítható a találmány keretein belül, hogy összegyűjtjük a detektálandó, mérendő vagy eltávolítandó analit által megkötött mágneses kolloid részecskéket.
Ugyancsak lehetséges a találmány szerinti eljárás olyan változata, amelynél a mágneses tér geometriája és gradiense, valamint az „agglutinációs cellák” geometriája nagyon különböző. Ezek a változatok a mindenkori esettől függően képesek egyidejűleg optimalizálni a ligandum-receptor asszociáció sebességét és a folytonos láncok detektálását, amelyek a mindenkori feltételektől függően igen változatos hosszúságúak és vastagságúak lehetnek. Különösen előnyös a találmány értelmében mikrofluidumos készülékek alkalmazása, hogy a csatornák szélessége vagy magassága kisebb legyen, mint 100 pm. Ezen csatornák tengelyére merőlegesen vagy azokkal párhuzamosan tájolt mágneses tereket lehet alkalmazni.
A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható diagnosztikai eszközökben, mint például analitikai berendezésekben. Különösen előnyösen alkalmazható a megoldás automatizált analitikai berendezésekben.
Ami a folytonos láncok részletesebb jellemzését illeti, ez előnyösen megvalósítható az analizált közeg egyszerű mikroszkópos vizsgálatával. Mindazonáltal, különösen automatizált analitikai berendezésben történő alkalmazásnál, célszerű a láncok meglétét optikai úton detektálni. így például detektálni lehet a láncok meglétét a fényszóródás mérésével, például fotometriás vagy turbidimetriás eljárással. Egy másik lehetséges változatot jelent például egy zárt láncú (CCD) kamera által felvett kép kezelése. Ennek a megvalósítási változatnak az előnye abban van, hogy lehetővé teszi a láncok méretének finomanalízisét. A detektálás ezen változataihoz felhasználható bármely erre alkalmas fényforrás, előnyösen lézer.
Természetesen a hagyományos agglutinátumokhoz asszimilálható láncok kialakulása függ egyrészt az analit koncentrációjától az analizált közegben, másrészt pedig a részecskekoncentrációtól. Lényegében úgy lehet tekinteni, hogy minél több analit van jelen az adott közegben, annál hosszabbak lesznek a láncok, és minél nagyobb a részecskekoncentráció, annál vastagabbak lesznek a láncok és asszimilálhatóbbak a halmazokhoz. A jelen találmány keretei között ily módon lehetségessé válik az analitkoncentráció meghatározása a folytonos lánc(ok)ba szerveződött mágneses részecskék sűrűségének kvantitatív meghatározása alapján. Ez a sűrűségmérés megvalósítható a hagyományos technológiákkal. Egy adott analit számára ily módon előre létrehozható egy referenciakalibrálás.
A találmány szerinti eljárás különösen érdekes az érzékenység vonatkozásában. Az eljárás ennek megfelelően különösen előnyös a folyékony közegekben levő alacsony koncentrációjú analitok detektálására.
Amint azt az alább ismertetésre kerülő példa mutatja, a láncok fennmaradnak egy 10-9 mol/l-10-5 mol/l nagyságrendű analitkoncentráció, adott esetben antigénkoncentráció mellett egy hagyományos agglutinációs teszt esetében, amelyet ugyanazzal a ligandum-receptor párral (biotin-sztreptavidin) végeztünk. Előnyösen ez a koncentrációküszöb alacsonyabb, mint amely koncentrációküszöb szükséges az aggregálódással szembeni ellenálláshoz vagy egy gél képződéséhez, amint az várható egy hagyományos agglutinációs tesztben, amelyet ugyanazzal az antigén-antitest párral hajtanak végre mágneses tér hiányában.
A találmány szerinti eljárással tehát előnyösen helyettesíthető egy hagyományos agglutinációs teszt, és jelentős mértékben növelhető a teszt érzékenysége.
A jelen találmány értelmében a „kolloid kifejezés azt jelenti, hogy a részecskék 5 és 10 000 nm, előnyösen 100 és 500 nm közötti mérettel rendelkeznek. Mindamellett különösen célszerű előnyben részesíteni a lehető legkisebb részecskéket, miközben garantáljuk kellő mágneses szuszceptibilitásukat egy azonnali agglutináció megvalósulásához a mágneses dipoláris erők és a Brown-féle mozgás együttes hatására. Általában ezt a kompromisszumot legfeljebb néhány mikrométer, előnyösen kb. 0,1-0,5 mikrométer nagyságú részecskeátmérőknél érjük el, amikor a mágneses anyag, általában kapszulázott vas-oxid mennyisége maximális.
Az előzőekben hangsúlyozott okokból előnyben részesítjük a szuperparamágneses kolloid részecskék alkalmazását.
Több különféle technológia létezik a szuperparamágneses kolloid részecskék előállítására, amelyek rendelkeznek a találmány vonatkozásában megkövetelt tulajdonságokkal. Ilyenek például egy természetes vagy szintetikus polimer anyag koprecipitációs technológiái egy vizes ferrofluidummal vagy az emulgeálásos technológiák egy szerves fázisban levő ferrofluidummal.
Az ilyen típusú kolloid anyag szabályozott módon való előállításának különösen előnyös technológiája emulgeálásos elven alapszik, amihez polimerizációs és oltási előírások kapcsolódnak. Ezek az emulziók előállíthatók többek között egy szerves ferrofluidumból és egy felületaktív anyagban gazdag vizes fázisból álló keverék nyírásával. A ferrofluidumot úgy választjuk ki, hogy szerves fázisa könnyen oldható legyen a vizes fázisban. Adott esetben minden cseppecske átalakul egy megfelelő mágneses anyag, előnyösen mágneses vas-oxid (maghemit) nanometrikus részecskéinek gömbszerű konglomerátumává, kb. 60 tf% vas-oxiddal az egyes cseppecskéken belül. Az így kapott részecskéket ezt követően polimerizáljuk egy hidrofób monomer, mint például sztirol bevezetésével, hogy a reakció a cseppecskék belsejében játszódjon le. A vízben oldódó, reakcióképes monomereknek a polimerizáció végén történő bevezetése biztosítja a felületek reakcióképessé tételét. Ezen két művelet, tudniillik az emulgeálás és a polimerizáció együttese vas-oxidban nagyon gazdag, gömbszerű részecskéket eredményez, ame3
HU 225 636 Β1 lyek egy polimerizált és reakcióképessé tett réteggel vannak bevonva. Ennek az emulziónak az elkészítéséhez alapul vehetjük többek között a J. Bibette, illetve T. Mason és J. Bibette által publikált eljárást [J. Magn. and Magn. Mát. v. 122, p. 37 (1993); Phys. Rév. Lett. 77, 3481 (1996)], valamint a WO 97/38787 és az FR 2 800 836 számú szabadalmi leírásban ismertetett eljárást.
Előnyösen a beágyazott mágneses anyagot a vas-oxidok, a kobalt-oxidok vagy a különválasztott és stabilizált fémek oxidjai által alkotott csoportból választjuk ki, és különösen előnyösen a maghemitet választjuk. Ez a mágneses anyag 40 tf/%-ban, előnyösen 60%-ban van beágyazva a részecskékbe. A találmány egy előnyös változata értelmében a mágneses alapanyag egy ferrofluidum.
Az így előállított mágneses kolloid részecskék különösen előnyösek abban a mértékben, ahogy képesek felületük szintjén nagyszámú ligandum megkötésére, és mindezt hagyományos ipari eljárások szerint.
Előnyösen a mágneses kolloid részecskék sokféle specifikus ligandumhoz asszociálhatok oly módon, hogy azokat hasznos reagensekké alakítjuk, nevezetesen az immunmérésekhez és az agglutinációs tesztekhez, amint azt a jelen találmány ismerteti.
A ligandumoknak nevezett molekulák adszorpciós, kovalens és/vagy nagy affinitású kölcsönhatások révén köthetők meg a kolloid mágneses részecskék felületén.
A kovalens összekapcsolás megvalósítható például a részecskék felszínén jelen levő, kémiai reakcióba lépni képes csoportok segítségével. Ezen csoportok szemléltető példájaként említhetjük főként a karboxil-, amino-, aldehid- és epoxicsoportokat. Abban az esetben, amikor a jellemezni kívánt analit egy reaktív kémiai anyagfajta, akkor ezek a csoportok maguk is képesek betölteni a specifikus ligandum szerepét a megcélzott analittal szemben.
Ami a nagy affinitás általi kölcsönhatásból adódó megkötést illeti, ezt általában egy nagy affinitású kötéspár két tagja közvetíti, mint például (poli)szénhidrát/elektin; biotin vagy biotinizált vegyület/avidin vagy sztreptavidin; proteinek receptora és annak specifikus liganduma; haptén/antitest stb.
Végül a ligandum megkötését a részecskék felületén megvalósíthatjuk akár közvetlenül, akár távtartó karokat alkalmazva, amelyek másik ismert neve „linker” vagy „spacer”.
Ezek a kovalens vagy nagy affinitású kölcsönhatások lehetővé teszik az olyan természetes vagy szintetikus ligandumok megkötését, mint például a peptidek, a proteinek, ezen belül a glikoproteinek, a lipoproteinek, valamint az egyéb szomszédos struktúrák vagy származékok szabad vagy komplex formában, az immunglobinok, a nukleinsavak, mint a DNS vagy RNS és ezek homológjai, a szacharidok, mint például a monoszacharidok vagy biszacharidok, oligoszacharidok és poliszacharidok, a lipidek, a hormonok, a receptorok, a metabolitok vagy egyéb biológiai anyagok.
A találmány szerinti eljárással detektálható és/vagy mérhető analitok előnyösen olyan anyagok, amelyek specifikusan és megnövelt affinitással képesek kölcsönhatásra a találmány szerint reakcióképessé tett részecskékkel. Ily módon szóba jöhetnek antigének és antitestek, amelyek meghatározhatók egy immunreakcióval, vagy nukleinsavak, amelyek detektálhatok egy hibridációs reakcióval, általánosabban véve pedig mindenféle fajta proteinek.
Előnyösen az analitok az analizálandó közegen belül legalább akkora diffúziós együtthatóval rendelkeznek, mint a részecskék.
A beazonosítandó analit természetes formájában reakcióba léphet két különálló ligandummal, például az antigének és antitestek mintájára, amelyek gyakran több asszociációs hely lehetőségét kínálják.
Ellenkező esetben, a találmány szerinti eljárás alkalmazását megelőzően az analizálandó közeg előkezelését hajtjuk végre, hogy reakcióképessé tegyük a keresett analitot egyik specifikus ligandumjának legalább két molekulájával szemben. Az ilyen típusú előkezelés állhat többek között az analit reakcióképessé tételéből a fentebb ismertetett nagy affinitású kötéspárok egyik tagjának legalább egy molekulája által. Az ilyen típusú előkezelés megvalósítása szakember köteles tudásához tartozik.
A találmány szerinti eljárás egy első megvalósítási módja antitest típusú analitok detektálására és/vagy kvantitatív meghatározására vonatkozik egy folyékony próbamintában, például olyan antitestekére, amelyek patogének, mint például vírusok, baktériumok vagy protozoák, valamint egyéb fertőző szerek ellen vannak irányítva, továbbá tumorok ellen irányított antitestek, allergének ellen irányított antitestek, vagy autoantitestek detektálására és/vagy kvantitatív meghatározására.
A találmány egy második megvalósítási módja antigének detektálására és/vagy kvantitatív meghatározására vonatkozik, amilyenek például a szabad antigének, mint a proteinek és a vérfaktorok, mint a véralvadási faktorok, a metabolitok, a hormonok, a mediátorok stb. vagy a hordozókhoz kötött antigének, mint a mikroorganizmusok felületi antigénjei, a membrános receptorok, a vércsoportok és a hisztokompatibilitás nagy rendszerének az antigénjei stb.
A találmány szerinti eljárás ugyancsak alkalmazható az olyan, nem biológiai molekulák detektálására és/vagy kvantitatív meghatározására, mint például valamennyi természetes vagy szintetikus drog, feltéve, hogy a kérdéses drog képes rendelkezni kettős affinitással egy ligandumhoz. Ha ez nem így van, akkor egy társítás általi előkezelés lesz szükséges, hogy bivalenssé tegyük ezt a típusú analitot a jelzett ligandummal szemben. Ez a találmány szerinti megoldás előnyös lehet többek között az analitikai kémiában és mikroanalitikai kémiában.
A találmány egy különleges változata értelmében többféle típusú mágneses kolloid részecskéket lehet felhasználni ugyanabban a tesztben agglutinációs reagensként. Ez előnyös lehet abban az esetben, ahol az analit könnyen reakcióképes kétféle típusú ligandumon. Egyébként a találmány szerint alkalmazott kolloid részecskék lehetnek adott esetben egy csatolt marker hordozói is.
HU 225 636 Β1
Ez a marker előnyös lehet olyankor, amikor lehetővé tudja tenni egy második detektálási mód kombinálását a mikroszkopikus detektálási móddal, vagy egyszerűen a mikroszkopikus detektálás javítását. Ez a csatolt marker jellemezhető többek között vizuálisan, optikailag, mechanikailag és/vagy elektromosan. A találmány ezen változata szerint a láncok jellemzése történhet közvetlenül, mikroszkóp általi láthatóvá tétellel, és közvetetten, egy optikai, mechanikai és/vagy elektromos módszer által, a megtartott marker természetének megfelelően. A találmány céljainak megfelelő markerek szemléltetéseként utalhatunk többek között a festékpigmentekre, valamint a fluoreszcens vagy foszforeszcens szerekre.
Az analizált folyékony közegek lehetnek szintetikusak vagy természetesek, mint például a biológiai fluidumok. Itt szóba jöhetnek többek között a testfolyadékok, mint például a vér (teljes vagy frakcionált), a szérum, a plazma, a nyál, a vizelet és az agyvíz (liquor), amelyeket hígított vagy hígítatlan formában alkalmazunk.
Ami a mágneses teret illeti, ez létrehozható különféle eszközök segítségével, amelyek jól ismertek az adott területen jártas szakember számára, mint például a Helmholtz-féle tekercsek, az eletromágnesek vagy az állandó mágnesek.
Az alkalmazott állandó mágneses tér értéke általában 1 és 500 mT, előnyösen 1 és 100 mT között van.
Általában előnyös, ha egy lényegében egyforma mágneses teret alkalmazunk. Egy ilyen mágneses tér egyszerű megvalósítása oly módon történik, hogy az úgynevezett agglutinációs zónától kétoldalt helyezzük el egy állandó mágnes vagy egy elektromágnes két pólusát, az Északot és a Délt. Egy másik megoldás abból áll, hogy egy lényegében körkörös és koncentrikus tengelyű csatornát alakítunk ki egy Helmholtz-féle tekercshez, amelyet egy áramgenerátor táplál.
A találmány egy előnyös megvalósítási módja értelmében egy oszcilláló (váltakozó) mágneses teret alkalmazunk.
A mágneses tér oszcillációja lehetővé teszi, hogy növeljük annak valószínűségét, hogy egy mérendő analit két külön részecskén jelen levő két specifikus ligandum közelében helyezkedjen el. A mágneses tér minden egyes ciklusában a részecskék asszociálódhatnak abból a célból, hogy létrehozzák vagy meghosszabbítsák a láncokat, anélkül, hogy kikezdenék a már kialakult láncokat. Ez a megvalósítási mód tehát lehetővé teszi a reakció végbevitelét a reakcióképessé tett mágneses kolloid részecskék ligandumjai és a mérendő analit között.
Ily módon mérni tudjuk az analit kisebb koncentrációit is, és így a teszt nagyobb érzékenységét érhetjük el.
Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a találmány bizonyos alkalmazásai nem egyforma mágneses teret igényelhetnek. Ilyenkor tulajdonképpen meg lehet próbálni egyidejűleg alkalmazni egy olyan mágneses teret, amely képes biztosítani a részecskék agglutinációját, és egy olyan mágnesestér-gradienst, amely képes egy pontosan meghatározott helyen koncentrálni a láncokat. A mágneses teret és annak gradiensét lehetne egyidejűleg befolyásolni, vagy egymástól elkülönítve. Ily módon lehetséges megvizsgálni először az analitok koncentrációját, majd ezek felfedését kellő méretű halmazok kialakításával. A találmány keretei közé tartozó egyéb alkalmazásoknál előnyös lehet az agglutináció megvalósítása egy mikrofluidumos csatornában. Vannak például olyan megállapítások (Ε. M. Lawrence et al., Int. J. of Modern Phys. B, 8, 2765-2777, 1994), hogy a mágneses részecskékben gazdag oszlopok vagy láncok átmérője és térköze a mágneses tértől és a cella vastagságától függ. Ily módon lehetőség van az adott alkalmazáshoz legjobban igazodó agglutinációs feltételek megválasztására. Az analizálandó közeget bevezető eszközök állhatnak:
- egy vagy több horonyból vagy „aknából”, amelyekbe behelyezik a próbamintát, mint a gélelektroforézisnél (Electrophoresis: theory, techniques and biochemical and clinical applications, A. T. Andrews, Oxford University Press, NY, 1986),
- vagy ezenkívül egy túlnyomásos vagy vákuumos egységből, mint a kapilláriselektroforézisnél, (lásd például „Capillary Electrophoresis”, P. D. Grossman, J. C. Colbum eds, Academic Press, San Diego, CA, USA, 1992),
- vagy ezenkívül egy csatornából, amelyen keresztül egy próbaminta-szivárgás van folyamatosan elvezetve, mint a folyadékszivárogtatásos elektroforézisnél,
- vagy ezenkívül a kromatográfiában alkalmazott próbaminta-bevezetési eszközökből („Chomatographia en phase liquíde et supercritique, R. Rosset, M. Claude, A. Jardy, Masson éd., Paris 1991; „Practical High Performance Liquid Chromatography, V. R. Meyer, John Wiley ed., Chichester, NY, USA; „Chromatography of polymers”, T. Prodver ed., ÁCS publ., Washington DC, 1993)
- vagy ezenkívül küvettákból vagy egyéb tárolóedényekből, amelyeket hagyományosan az automatizált analitikai berendezésekben alkalmaznak.
Legegyszerűbb megvalósítási formájában a kísérlet az alábbi előírás szerint megy végbe, és ennek alapján könnyű elképzelni a számos egyéb változatot.
Az előzőekben ismertetett tulajdonságokkal rendelkező kolloid részecskéket beoltjuk egy mérendő antigén specifikus antitestével. Az érthetőség kedvéért ebben a leírásban a ligandum-receptor párnak a sztreptavidin-biotin párt tekintjük. Miután a sztreptavidint ráoltottuk a részecskékre, a detektálandó antigént, például egy kis molekulatömegü polietilénglikolpolimert ráoltunk erre a két végre egy biotinmolekula által. Ha ezen antigén egy kellő mennyiségét összekeverjük a részecskék 1%-os vagy ennél nagyobb térfogat szerinti frakciójával, gél formájában jelentkező agglutináció válik láthatóvá néhány másodpercig, sőt néhány percig, amint az várható a hagyományos agglutinációs tesztnél. A C* antigénkoncentrációt olyannak tekintjük, hogy ezen érték alatt az agglutináció hagyományos értelemben már nem kimutatható.
A találmány szerinti kísérlet abból áll, hogy összekeverjük a 0,1% nagyságrendű térfogat szerinti frakciót
HU 225 636 Β1 kitevő részecskéket egy, a C* koncentrációnál sokkal kisebb C koncentrációjú antigénnel, feljegyezve a C‘/x arányt, beszívjuk a keveréket egy négyszögletes keresztmetszetű kapillárisba (vastagsága 20-50 pm) és mágneses tér hatását fejtjük ki a kapilláris tengelyével párhuzamosan. A mágneses tér kifejthető két mágnesnek köszönhetően, amelyek a kapilláristól kétoldalt vannak elrendezve. A mágneses teret például két percig tartjuk fenn, legalább 500 gauss intenzitással. A kapillárist ezután megfigyeljük egy mikroszkóppal, hogy kimutassuk a láncok vagy halmazok meglétét.
A biotin-sztreptavidin pár példája ily módon lehetővé teszi annak a megvalósítását, hogy az agglutinációs előírások szerinti halmazok mágneses térben való detektálása létrejöhet egészen a C*/1000 nagyságrendű antigénkoncentrációkig.
A találmány szerinti eljárás különösen érdekes legalább egy analit detektálásához és adott esetben kvantitatív meghatározásához egy mikrofluidumos rendszerben. Ennél a speciális kiviteli változatnál elő lehet irányozni többek között a mágneses agglutináció megvalósítását a mikrofluidumos rendszer zónájában, míg a detektálást egy külön zónában. Ez a kiviteli változat előnyösen alkalmazható többek között azon részecskék folytonos láncainak elszigetelésére, amely részecskék már nincsenek kitéve agglutinációnak.
A találmány szerinti eljárás egy különösen érdekes alkalmazási területét képezi a multikritériumos analízis, lehetővé téve több analit egyidejű mérését ugyanabban a tesztben.
Ennél a megvalósítási változatnál a reakcióképessé tett mágneses kolloid részecskék több populációját alkalmazzuk. A részecskék mindegyik populációja a detektálandó analitok egyikének legalább egy specifikus liganduma által van reakcióképessé téve.
Az oszcilláló mágneses tér alkalmazása tehát az ugyanazon populáció részecskéi által képzett láncok fokozott kialakulásához vezet, amely specifikus minden egyes analitra.
Ahhoz, hogy lehetővé váljon a megkülönböztetésük és a mérés leolvasása, a mágneses kolloid részecskék különböző populációi egy specifikus csatolt markert hordoznak mindegyik detektálandó analithoz.
A jelen találmány tárgyát képezi egy reagenskészlet is legalább egy analit detektálására egy folyékony közegben, előnyösen egy biológiai folyadékban, amely reagenskészletre a találmány értelmében az jellemző, hogy legalább a legalább egy analit legalább egy specifikus liganduma által reakcióképessé tett mágneses kolloid részecskékből áll.
A találmányt a csatolt rajzon bemutatott kiviteli példák alapján ismertetjük és szemléltetjük részletesebben.
A rajzon az 1A. ábra a mágneses kolloid részecskék által a mágneses tér hatására képzett láncok kialakulási elvét szemlélteti vázlatosan, az 1B. ábra pedig mikrofelvételen mutatja az ilyen részecskékből a mágneses tér hatására az 1A. ábra szerinti módon képződött láncokat, a 2. ábra egy oltott mágneses kolloid részecskéket és biotinizált BSA-t tartalmazó oldat mikrofelvételét mutatja a mágneses tér megszüntetése után, a 3. ábra a vonalak átlagos hosszúságát az oldatban levő biotinizált BSA koncentrációjának függvényében feltüntető grafikon, a mágneses tér hatása alatt, illetve annak megszüntetése után, a 4A. ábra egy, a 2. példa szerinti oldat mikrofelvételét mutatja 0%-os hígításnál (kontroll), a 4B. ábra egy, a 2. példa szerinti oldat mikrofelvételét mutatja 0,1 %-os hígításnál, a 4C. ábra egy, a 2. példa szerinti oldat mikrofelvételét mutatja 1%-os hígításnál, míg a 4D. ábra egy, a 2. példa szerinti oldat mikrofelvételét mutatja 100%-os hígításnál.
1. példa
Egy analit detektálása kolloid mágneses részecskék segítségével
A példa az erős affinitású biotin/sztreptavidin pár által kibocsátott minta analitdetektálását szemlélteti, és a találmány szerinti eljárás érzékenységi küszöbének jellemzését célozza egy adott analitnál. Az analitot a biotin képezi, míg a sztreptavidin rá van oltva a kolloid részecskékre.
Pontosabban szólva, a biotinizált analit egy 5000 molekulatömegü polietilénglikolpolimerből áll, amely ehhez a két véghez egy biotinmolekula által kapcsolódik. Ezek a termékek a kereskedelmi forgalomból beszerezhetők (Shearwater, USA).
A sztreptavidin által oltott kolloid szuperparamágneses részecskéket már előzőleg előállítottuk. A kolloid részecskéket az alábbi publikációkban ismertetett eljárások útján kaptuk: J. Bibette, J. Magn. and Magn. Mát v. 122, p. 37 (1993); F. Leal Calderon, T. Stora, O. Mondain-Monval, P. Poulin és J. Bibette, Phys. Rév. Lett. 72, 2959 (1994); T. Mason és J. Bibette, Phys. Rév. Lett. 77, 3481 (1996); WO 9738787. Ezen részecskék polimerizációját az FR 2800836 számú szabadalmi leírásban ismertetett előírás szerint valósítottuk meg. A sztreptavidin ráoltása a karboxilcsoportokat tartalmazó helyre szakember számára jól ismert eljárás. Ennek kapcsán utalhatunk az alábbi szakirodalmi forrásokra: Molday RS, Dreyer WJ, Rembaum A, Yen SP, J. Cell. Bioi. (1975 Jan); 64 (1):75-88 és Staros JV, Wright RW, Swingle DM, Anal. Biochem. 1986 Jul; 156(1):220-2.
A mágneses tér hatása alatti agglutinációs teszt abból áll, hogy összekeverjük a sztreptavidinnel oltott mágneses kolloid részecskéket az úgynevezett PEG biotinnak nevezett analitokkal (lásd 1A. ábra). Az adott esetben alkalmazott detektálás itt mikroszkóp általi közvetlen megfigyelés.
Egy adott 10^-10-2 nagyságrendű Φ térfogat szerinti részecsketartalmú frakciónál változtatjuk az analitok C koncentrációját azért, hogy detektáljuk a teszt érzékenységi határát.
HU 225 636 Β1
Mindegyik próbához beszívjuk az adott keveréket egy 50 mikrométer vastagságú lapos kapillárisba, amelyet két lapos mágnes között helyezünk el, úgyhogy a létrehozott B mágneses tér nagyobb legyen, mint kb. 50 mT és párhuzamos legyen a kapilláris tengelyével. Ezt a B mágneses teret kereskedelmi forgalomban kapható lapos mágnesekkel hozzuk létre. Ezt körülbelül 2 percig alkalmazzuk, és a kapillárist megfigyeljük mikroszkópon keresztül a mágneses tér hatása nélkül. A teszt pozitív, ha a mikroszkóp alatt látni lehet a láncok és halmazok meglétét (lásd 1B. és 2. ábra), és negatív, ha a részecskék spontán módon újradiszpergálódnak a hőmozgás hatására.
Kitűnt, hogy ezen megvalósítási mód szerint a teszt pozitív marad egy 10~9 mol/l nagyságrendű analitkoncentrációig. Összehasonlításképpen említjük, hogy 10~5 mol/l koncentráció alatt lehetetlenné válik egy hagyományos agglutinációs teszt elvégzése.
Egy kiegészítő tanulmányban meghatároztuk a láncok átlagos hosszúságát a mérendő analit (biotinilezett BSA, 8-12 biotin/BSA) C koncentrációjának függvényében. A 3. ábra mutatja a lánc átlagos hosszát 30 percig ható, 10 mT nagyságú B mágneses tér esetén (folyamatos vonal), és 24 óra B mágnesestérhiányt követően (szaggatott vonal), a biotinilezett BSA-koncentráció függvényében.
Megállapítható, hogy a mágneses tér alkalmazása lehetővé teszi az analit gyors detektálását akár egészen 10~9 mol/l értékig csökkenő analitkoncentrációk esetén is, ami nagyobb érzékenységet mutat, mint a jelenleg forgalomban levő tesztek.
Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy a létrejövő láncok átlagos hossza nő az analit C koncentrációjának függvényében. Ily módon a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a mérendő analit mennyiségben detektálását is, a láncok átlagos hosszúságától való eltérés meghatározásával.
2. példa
Anti-vWF G immunglobulinokkal (IgG) oltott mágneses kolloid részecskék elkészítése és a von Willebrand-faktor mérése
Előkészítjük részecskék 200 μΙ mennyiségű, 1 tf% mágneses kolloid részecskét (átmérő 206 nm) tartalmazó kolloid oldatát (beszerezhető a francia Ademtech cégnél) egy foszfátpufferban (20 mM, pH 7,2).
A részecskék aktiválásához az oldathoz hozzáadjuk 0,01 g/l koncentrációjú 1-etil-3-(3-dimetil-aminopropil) karbodiimid (EDAC) 200 μΙ vizes oldatát, és azt kevert állapotban tartjuk 20 percen át 44 °C-on. Az EDAC feleslegét ezután eltávolítjuk 0,001 %-os Tween 20 vizes oldatával végzett mosással.
Ezután elvégezzük az IgG ráoltását a kolloid részecskékre, hozzáadva az aktivált részecskék 400 μΙ kolloid oldatát az IgG 400 μΙ oldatához (1,7 μΙ 20 mg/ml töménységű IgG oldat 398 μΙ vízben). Az oldatot 20 percen át keverjük 44 °C-on, majd 10 percen keresztül szobahőmérsékleten.
Az IgG oldat feleslegét ezután egy telítettségi pufferrel (glicinpuffer, BSA, 0,001 %-os Tween 20) öblítés útján eltávolítjuk. Az így kapott oltott részecskéket ezután egy 1,2 pm-es szűrőn keresztüli szűréssel különválasztjuk.
Az így elkészített oltott részecskék egy szabályozott sűrűségű és tájolású antitestoltást jelentenek. Egyébként az oltás stabil, még felületaktív anyagok (detergensek) vagy az oldatban levő egyéb proteinek jelenlétében is. A von Willebrand-faktor méréséhez a Liatest® vVF kalibrálási plazmát használjuk [(STA vWF) Calibrator, beszerezhető: Diagnostica Stago], amely 200% (2 nemzetközi egység) von Willebrandfaktort tartalmaz, és lényegében úgy járunk el, ahogy az meg van adva a teszt használati utasításában, kivéve azt, hogy oltott mágneses részecskék kolloid oldatát használjuk.
Ezután elkészítjük a von Willebrand-faktor 100%-os, 1%-os és 0,1 %-os plazmahígítását Owren-Koller-féle puffer felhasználásával. Kontrollként (0%-os hígítás) az Owren-Koller-féle puffért használjuk.
Ezután ezen hígítások mindegyikének 1 térfogategységéhez hozzáadunk 2 térfogategység glicinpuffert és 3 térfogategységet az oltott mágneses részecskék kolloid oldatából.
A kapott oldatot egy 50 pm keresztmetszetű négyzetes kapillárisba helyezzük. Az együttest egy 70 mT intenzitású B mágneses tér hatása alá helyezzük 5 percre. A B mágneses tér megszüntetése után a próbamintát egy optikai mikroszkóp tárgylemezére helyezzük. A 4A., 4B., 4C. és 4D. ábrák mutatják a próbaminták mikroszkóp alatti megjelenését a vizsgált különböző hígítások esetében. Megállapítható többek között, hogy az ismertetett találmány szerinti eljárás lehetővé teszi egy 0,1 %-os próbaminta vizuális megkülönböztetését a 0%-os kontrollmintától. Ez az eredmény jobb, mint a Liatest® esetében megadott 2%-os detektálási küszöb.

Claims (27)

1) ezeket a részecskéket érintkezésbe hozzuk az analizálandó közeggel,
1. Eljárás legalább egy analit detektálására és/vagy kvantitatív meghatározására folyékony közegben, azzal jellemezve, hogy olyan mágneses kolloid részecskéket alkalmazunk, amelyeket a felületükön egy detektálandó és/vagy mérendő analit legalább egy specifikus liganduma által reakcióképessé teszünk, és amely eljárás során:
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a részecskék szuperparamágneses kolloid részecskék.
2) a közeget olyan intenzitású mágneses tér hatásának tesszük ki, ami elégséges a mágneses részecskék láncok formájában való szerveződésének kiváltására,
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szuperparamágneses kolloid részecskéket egy polimer vizes ferrofluidummal való koprecipitációja vagy egy ferrofluidummal szerves fázisban való emulgeálása révén kapjuk.
3) ezt a mágneses teret fenntartjuk olyan időtartamra, ami elégséges az adott analit kapcsolódásának vagy asszociációjának létrejöttéhez legalább két specifikus ligandummal, amelyek egy lánc két egymást követő szomszédos részecskéjén vannak jelen,
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kolloid mágneses részecskék mérete 5 és 10 000 nm, előnyösebben pedig 100 és 500 nm közé esik.
4) megszüntetjük a mágneses teret és
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a specifikus ligandumokat megkötjük a részecskék felületén, mégpedig abszorpciós, kovalens és/vagy nagy affinitású kölcsönhatások által.
5) megállapítjuk az analit meglétét és/vagy hiányát és adott esetben annak koncentrációját is, a mágneses
HU 225 636 Β1 kolloid részecskék folytonos láncának (láncainak) a folyékony közegben való megléte vagy hiánya alapján.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a megkötött ligandumot egy nagy affinitású kötéspár két tagjának egyike képezi.
7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a ligandumot a (poli)szénhidrát/elektin; biotin vagy biotinizált vegyületek/avidin vagy sztreptavidin; proteinek receptora és annak specifikus liganduma; valamint a haptén/antitest kötéspárok egyik tagja közül választjuk ki.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a megkötött ligandum olyan vegyület, amelyet a peptidek, a proteinek, ezen belül a glikoproteinek, a lipoproteinek, valamint az egyéb szomszédos, szabad vagy komplex formában levő struktúrák vagy származékok, az immunglobinok, a nukleinsavak, mint a DNS vagy RNS és ezek homológjai, a szacharidok, mint például a monoszacharidok vagy biszacharidok, oligoszacharidok és poliszacharidok, a lipidek, a hormonok, a receptorok, a metabolitok vagy egyéb biológiai anyagok közül választunk ki.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a megcélzott analitok antigének, antitestek, nukleinsavak és/vagy proteinek.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az analizálandó közeget előzetesen előkezelésnek vetjük alá, aminek során reakcióképessé tesszük a keresett analitot specifikus ligandumjainak legalább két molekulájával szemben.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy előkezelésként az analitot reakcióképessé tesszük egy nagy affinitású kötéspár egyik tagja által.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy azt olyan patogének elleni antitest típusú analit(ok) detektálására és/vagy kvantitatív meghatározására alkalmazzuk, mint a vírusok, baktériumok vagy protozoák, valamint egyéb fertőző szerek, továbbá tumorok elleni antitestek, allergének elleni antitestek és autoantitestek detektálására és/vagy kvantitatív meghatározására alkalmazzuk.
13. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az olyan antigének detektálására és/vagy kvantitatív meghatározására alkalmazzuk, amilyenek például a szabad antigének, mint a proteinek és a vérfaktorok, mint a véralvadási faktorok, a metabolitok, a hormonok, a mediátorok vagy a hordozókhoz kötött antigének, mint a mikroorganizmusok felületi antigénjei, a membrános receptorok, a vércsoportok és a hisztokompatibilitás nagy rendszerének az antigénjei.
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kolloid mágneses részecskéket csatolt marker hordozóiként alakítjuk ki.
15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a markert vizuálisan, optikailag, mechanikailag és/vagy elektromosan jellemezzük.
16. A 14. vagy 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a markert festékpigmentek, valamint fluoreszcens és foszforeszcens szerek közül választjuk ki.
17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mágneses kolloid részecskék több populációját használjuk fel, amelyeket a különböző detektálandó analitok legalább egy specifikus ligandumának alkalmazásával teszünk reakclóképessé.
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy állandó mágneses teret alkalmazunk.
19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az állandó mágneses tér intenzitása 5 és 500 mT, előnyösebben 10 és 100 mT között van.
20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy váltakozó mágneses teret alkalmazunk.
21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a láncok jellemzését közvetlenül, mikroszkóp általi megjelenítéssel és/vagy adott esetben közvetetten, arra alkalmas optikai, mechanikai vagy elektromos eljárás segítségével végezzük.
22. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a láncok jellemzését fotometriás vagy turbidimetriás eljárással végezzük.
23. A 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a láncok jellemzését képalkotó eljárással végezzük.
24. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy képrögzítőként CCD (zárt láncú) kamerát alkalmazunk.
25. A 21-24. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fényforrásként lézert alkalmazunk.
26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy mikrofluidumos rendszerben valósítjuk meg.
27. Reagenskészlet analit detektálására folyékony közegben, azzal jellemezve, hogy legalább a legalább egy analit legalább egy specifikus liganduma által felületükön reakcióképessé tett mágneses kolloid részecskékből áll.
HU0402276A 2001-11-20 2002-11-20 Method for detecting analyte(s) in fluid HU225636B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FR0115011A FR2832507B1 (fr) 2001-11-20 2001-11-20 Methode de detection d'analyte(s) a l'aide de particules magnetiques colloidales
PCT/FR2002/003974 WO2003044532A1 (fr) 2001-11-20 2002-11-20 Methode de detection d'analyte(s) a l'aide de particules magnetiques colloidales

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0402276A2 HUP0402276A2 (hu) 2005-02-28
HUP0402276A3 HUP0402276A3 (en) 2005-11-28
HU225636B1 true HU225636B1 (en) 2007-05-02

Family

ID=8869592

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0402276A HU225636B1 (en) 2001-11-20 2002-11-20 Method for detecting analyte(s) in fluid

Country Status (19)

Country Link
US (1) US7332353B2 (hu)
EP (1) EP1446666B1 (hu)
JP (1) JP2005517899A (hu)
KR (1) KR20050044559A (hu)
CN (1) CN100501403C (hu)
AT (1) ATE431553T1 (hu)
AU (1) AU2002361324A1 (hu)
BR (1) BR0214233A (hu)
CA (1) CA2467050A1 (hu)
DE (1) DE60232353D1 (hu)
ES (1) ES2325917T3 (hu)
FR (1) FR2832507B1 (hu)
HU (1) HU225636B1 (hu)
MX (1) MXPA04004679A (hu)
NO (1) NO20042579L (hu)
PL (1) PL368690A1 (hu)
RU (1) RU2004118490A (hu)
WO (1) WO2003044532A1 (hu)
ZA (1) ZA200403903B (hu)

Families Citing this family (32)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR2878960A1 (fr) * 2004-12-08 2006-06-09 Centre Nat Rech Scient Procede pour mettre en oeuvre un test d'agglutination dans un microcanal
US9733315B2 (en) * 2005-07-27 2017-08-15 University Of Houston Nanomagnetic detector array for biomolecular recognition
EP1932009B1 (en) * 2005-08-31 2014-02-12 T2 Biosystems, Inc. Nmr device for detection of analytes involving magnetic particles
US8586389B2 (en) * 2005-09-28 2013-11-19 Kent State University Ligand concentrating, liquid crystal biosensor system
US8084270B2 (en) 2006-01-25 2011-12-27 Koninklijke Philips Electronics N.V. Device for analyzing fluids
KR100738496B1 (ko) * 2006-07-27 2007-07-11 한양대학교 산학협력단 자성 미세입자 및 배향성 고정화 리간드를 이용한 항체단백질 분리방법
EP2084550A1 (en) 2006-11-08 2009-08-05 T2 Biosystems, Inc. Nmr systems for in vivo detection of analytes
KR100823684B1 (ko) 2006-12-06 2008-04-21 한국전자통신연구원 바코드 dna를 이용한 생물학적 표적 물질의 검출 방법
FR2919390B1 (fr) * 2007-07-27 2009-10-30 Bertin Technologies Soc Par Ac Procede de dosage d'un analyte dans un milieu liquide
US8519708B2 (en) * 2007-11-06 2013-08-27 T2 Biosystems, Inc. Small magnet and RF coil for magnetic resonance relaxometry
CN101952725B (zh) * 2007-12-03 2014-12-10 多摩川精机株式会社 使用了包覆磁性微粒的生物传感方法以及用于该方法的生物传感装置
FR2928656B1 (fr) * 2008-03-14 2011-08-26 Biomerieux Sa Procede de detection en temps reel de microorganismes dans un milieu de culture liquide par agglutination.
CA2741550C (en) 2008-10-29 2018-12-04 T2 Biosystems, Inc. Nmr detection of coagulation time
WO2011049044A1 (ja) * 2009-10-19 2011-04-28 国立大学法人東京工業大学 磁性微粒子を用いるバイオセンサ
US9023607B2 (en) * 2010-04-26 2015-05-05 Intellectual Discovery Co., Ltd. Method for early diagnosis of alzheimer'S disease using phototransistor
FR2959820B1 (fr) * 2010-05-10 2013-03-15 Bertin Technologies Sa Procede de dosage d'un analyte dans un milieu liquide
US8563298B2 (en) 2010-10-22 2013-10-22 T2 Biosystems, Inc. NMR systems and methods for the rapid detection of analytes
CA2815085C (en) 2010-10-22 2022-06-21 T2 Biosystems, Inc. Nmr systems and methods for the rapid detection of analytes
US8409807B2 (en) 2010-10-22 2013-04-02 T2 Biosystems, Inc. NMR systems and methods for the rapid detection of analytes
EP2541250A1 (en) 2011-06-30 2013-01-02 Koninklijke Philips Electronics N.V. Molecular architecture on magnetic particles for affinity assays with low non-specific binding
JP6122848B2 (ja) 2011-07-13 2017-04-26 ティー2 バイオシステムズ,インコーポレーテッド 血餅形成をモニタリングするためのnmr法
US10620205B2 (en) 2011-09-21 2020-04-14 T2 Biosystems, Inc. NMR methods for endotoxin analysis
DE102011089798B4 (de) 2011-12-23 2021-06-10 Biophysical Tools GmbH Massiv paralleler Test molekularer Wechselwirkungen basierend auf magnetischen Nano- und Mikropartikeln
FR2986617B1 (fr) 2012-02-02 2015-03-27 Horiba Abx Sas Dispositif et procede pour effectuer des mesures hematologiques et biochimiques a partir d'un echantillon biologique
EP2839038B1 (en) 2012-04-20 2019-01-16 T2 Biosystems, Inc. Compositions and methods for detection of candida species
CA2893591A1 (en) 2012-12-07 2014-06-12 T2 Biosystems, Inc. Methods for monitoring tight clot formation
CN108697141A (zh) * 2015-12-29 2018-10-23 N·V·努特里奇亚 含有不可消化寡糖和非复制型产乳酸细菌的营养配方物
WO2017127731A1 (en) 2016-01-21 2017-07-27 T2 Biosystems, Inc. Nmr methods and systems for the rapid detection of bacteria
US11585882B2 (en) * 2018-04-11 2023-02-21 Mars Sciences Limited Superparamagnetic particle imaging and its applications in quantitative multiplex stationary phase diagnostic assays
WO2019229276A1 (es) * 2018-05-30 2019-12-05 Pragmatic Diagnostics, S.L. Método optomagnetoforético para la detección de sustancias biológicas y químicas
BR112021000731A2 (pt) * 2018-07-19 2021-04-13 Beckman Coulter, Inc. Partículas magnéticas
EP4305198A1 (en) 2021-03-09 2024-01-17 Etablissement Français du Sang Detection of infectious agent based on recombinase polymerase amplification combined with a magnetic field-enhanced agglutination

Family Cites Families (15)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DK140815B (da) * 1975-06-10 1979-11-19 Weeke Bengt Fremgangsmåde til påvisning eller bestemmelse af antistoffer i legemsvæsker ved hjælp af kendte antigener eller til bestemmelse af antigener ved hjælp af kendte antistoffer fra legemsvæsker samt et middel til anvendelse ved udøvelse af fremgangsmåden.
US4554088A (en) * 1983-05-12 1985-11-19 Advanced Magnetics Inc. Magnetic particles for use in separations
US4622298A (en) * 1984-08-09 1986-11-11 Becton, Dickinson And Company Detection and quantitation of microorganisms, leukocytes and squamous epithelial cells in urine
US5512332A (en) * 1985-10-04 1996-04-30 Immunivest Corporation Process of making resuspendable coated magnetic particles
US5639620A (en) * 1990-10-31 1997-06-17 Coulter Corporation Polymeric particles having a biodegradable gelatin or aminodextran coating and process for making same
US5637469A (en) * 1992-05-01 1997-06-10 Trustees Of The University Of Pennsylvania Methods and apparatus for the detection of an analyte utilizing mesoscale flow systems
CA2146964C (en) * 1992-10-15 2005-11-29 Olavi Siiman Particles having gelatin-aminodextran coatings of and processes for making same
US5298741A (en) * 1993-01-13 1994-03-29 Trustees Of Tufts College Thin film fiber optic sensor array and apparatus for concurrent viewing and chemical sensing of a sample
GB9524393D0 (en) * 1995-11-29 1996-01-31 Mini Agriculture & Fisheries Extraction and labelling of materials
AP9901515A0 (en) * 1996-10-15 1999-06-30 Bio Tech Imaging Inc Reagent system and kit or detecting HIV infected cells.
US5817458A (en) * 1996-10-15 1998-10-06 The Avriel Group, Amcas Division Inc. Reagent system for detecting HIV-infected peripheral blood lymphocytes in whole blood
AU7685498A (en) * 1997-05-14 1998-12-08 Weixin Tang Fully-coated, uniform-sized metallic particles
DE19822123C2 (de) * 1997-11-21 2003-02-06 Meinhard Knoll Verfahren und Vorrichtung zum Nachweis von Analyten
ATE400358T1 (de) * 1997-12-24 2008-07-15 Cepheid Vorrichtung und verfahren zur lyse
EP1049807B1 (en) * 1998-01-22 2003-05-07 Luminex Corporation Microparticles with multiple fluorescent signals

Also Published As

Publication number Publication date
HUP0402276A3 (en) 2005-11-28
NO20042579L (no) 2004-06-18
ZA200403903B (en) 2005-06-23
CA2467050A1 (fr) 2003-05-30
DE60232353D1 (de) 2009-06-25
AU2002361324A1 (en) 2003-06-10
BR0214233A (pt) 2004-09-21
CN100501403C (zh) 2009-06-17
FR2832507A1 (fr) 2003-05-23
RU2004118490A (ru) 2005-04-20
CN1589405A (zh) 2005-03-02
US7332353B2 (en) 2008-02-19
EP1446666B1 (fr) 2009-05-13
ES2325917T3 (es) 2009-09-24
KR20050044559A (ko) 2005-05-12
FR2832507B1 (fr) 2004-02-20
EP1446666A1 (fr) 2004-08-18
HUP0402276A2 (hu) 2005-02-28
JP2005517899A (ja) 2005-06-16
PL368690A1 (en) 2005-04-04
US20050048673A1 (en) 2005-03-03
MXPA04004679A (es) 2005-05-17
ATE431553T1 (de) 2009-05-15
WO2003044532A1 (fr) 2003-05-30

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU225636B1 (en) Method for detecting analyte(s) in fluid
JP7249281B2 (ja) 磁気式多ビーズアッセイのための方法および装置
JP4271034B2 (ja) 磁場を用いた結合アッセイ方法
US20080206104A1 (en) Accurate Magnetic Biosensor
US20070224604A1 (en) Method of Determining the Presence and/or Concentration of Substances of Interest in Fluids
CA2589071C (en) Particle based binding assay
Moser et al. On-chip immuno-agglutination assay with analyte capture by dynamic manipulation of superparamagnetic beads
US20100279887A1 (en) Nonlinear magnetophoretic separation of biological substances
WO2010086772A1 (en) System and method for assay
US20040067502A1 (en) Multiplex assays using nanoparticles
US20220397572A1 (en) Bead systems, methods, and apparatus for magnetic bead-based analyte detection

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees