HU224978B1

HU224978B1 - Device for storing and transporting individual loads

Info

Publication number: HU224978B1
Application number: HU0102673A
Authority: HU
Inventors: Roland Patrick Henr Hugenholtz; Werner Philomena Theophi Camps
Original assignee: Conteyor Multibag Systems Nv
Priority date: 1998-07-16
Filing date: 1999-07-07
Publication date: 2006-04-28
Also published as: HUP0102673A3; EP1097088A1; PL197062B1; ES2247818T3; CZ2001128A3; US6648142B1; EP1097088B1; ATE307062T1; DE29917496U1; DE19903297A1; HUP0102673A2; CZ292853B6; CA2336984A1; PL345536A1

Description

A találmány tárgya szerkezet darabáru tárolására és szállítására, amely szerkezet magában foglal legalább egy fenékrészt, a fenékrészen elfordíthatóan vagy oldhatóan elhelyezett oldalrészeket vagy keretrészeket, és több, a fenékrészen és/vagy a keretrészek között elhelyezett flexibilis zsebet.

Ilyen szerkezet ismert például a P 41 38 507 számú és 195 49 166 számú német szabadalmi bejelentésből. Ezeknél az ismert szerkezeteknél flexibilis anyagpályából kialakított zsebek egy keretben rudakra vannak felfüggesztve, amely rudak a zsebek felső végén kialakított hurkokon át vannak vezetve, és a maguk részéről a keret felső hossztartóin vannak megvezetve.

A P 41 38 507 számú bejelentésből ismert berendezésnél a be- és kirakodás végrehajtására a zsebeket egymás után egyenként kiemelik a felső hossztartók vezetékéből, és kiürítik. Miután a keret felső hossztartóinak vezetékeiből a zsebeket hordozó valamennyi keresztrudat kihúzták, az egyes keretrészek közötti merev összekapcsolásokat oldani lehet, majd utána a keretrészeket a fenékrésszel együtt kompakt egységgé össze lehet hajtani. A zsebeket viszont az egységtől külön kell szállítani.

A DE 195 49 166 számú dokumentumból ismert szerkezetnél olyan kirakodószerkezetet alkalmaznak, amelyből a felső keretrészből kivezetett és kiürített zsebeket tovább lehet szállítani egy, a felső keretrészek alatt elhelyezett gyűjtőtérbe, ami a keretnek egy kihúzható kocsiján is ki lehet alakítva.

Az ilyen szerkezetek fő alkalmazási területe jelenleg az autóipar, ahol ezeket a szerkezeteket arra alkalmazzák, hogy a gépjárművek legkülönbözőbb alkatrészeit - főleg karosszériaelemeket, például ajtókat, ajtóborításokat és hasonlókat - úgy szállítsanak, hogy egyfelől az alkatrészeket gyorsan és egyszerűen be lehessen csomagolni, és a szerkezetből ki lehessen venni, másfelől pedig az alkatrészek esetleges sérülésektől vagy normálszállítási körülményektől jól védve legyenek, miközben előnyös módon eldobandó vagy ártalmatlanítandó csomagolóanyag nem keletkezik. A szállítási költségekkel takarékoskodás szempontjából mindenesetre ésszerű lenne, ha a megfelelő szerkezeteket a teljes kiürítés megtörténte után minél helytakarékosabban össze lehetne hajtani, mégpedig úgy, hogy a szerkezetek összerakása és szétszedése ne vegyen igénybe túl sok időt.

Az említett P 41 38 507 számú dokumentum esetében a keret újrafelállítása és mindenekelőtt az egyes rudak újbóli behelyezése a felső keretvezetékekbe viszonylag időigényes művelet, és az a tény, hogy a keret és a zsebek adott esetben egymástól külön vannak összehajtva, és így feltehetőleg különböző tárolóalkalmatosságokban vagy teherautókban vannak szállítva, további bonyodalmakat okozhat, főleg akkor, ha a különböző szerkezetek alkatrészei különböző méretűek, és így csak meghatározott zsebek és keretek illenek össze.

A technika állásával szemben a találmányunk feladata egy, a bevezetőben felsorolt jellemzőkkel rendelkező olyan szerkezet megalkotása, amelynél a rekeszek vagy zsebek, illetve a szerkezet a maga összességében viszonylag egyszerűen, azaz csekély műszaki ráfordítással és kevés időráfordítással összehajtható, illetve variálható, és a zsebekkel újra készen felállítható.

A kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy az összességükben vagy legalább csoportonként szorosan összefektethető vagy összehajtható, és ebben az állapotban a fenékrész és az oldalrészek vagy keretrészek által képezett házba behelyezhető vagy más zsebekre cserélhető zsebek az említett összefektetett vagy összehajtott állapotban, valamint a keretrészek a fenékrészen vagy a fenékrészben, a fenékrész alapterületén belül helyezkednek el.

A találmányunk értelmezésében a „ház fogalma nagyon széles értelemben van használva, és ennélfogva magában foglal mindent, ami arra alkalmas, hogy az összefektethető vagy összehajtható zsebeket befogadja és tartsa. Tehát egy ház esetében éppúgy szó lehet falakkal körbezárt szekrényről, mint minden oldal felé (a fenék felé is) nyitott keretről, adott esetben a szükséges merevítésekkel ellátva, továbbá szó lehet a nyitott és zárt „házak” minden elképzelhető keverékéről. Ilyen értelemben a „keretrészek” és „oldalrészek” fogalmai felcserélhetőek.

A találmány szerinti szerkezet előnyös változatai azzal tűnnek ki, hogy több zseb egybefüggő anyagpályákból van kialakítva, és a zsebek széthajtott állapotban a fenékrészből és oldalrészekből képezett ház rekeszbeosztását definiálják; egy házban választhatóan több különböző zseb vagy rekeszbeosztás is alkalmazható.

A találmány szerinti szerkezet előnyösen úgy van kialakítva, hogy a fenékrész az összes alkatrészt, amelyből a teljes szállítószerkezet áll, be tudja fogadni, azaz a fenékrész egy üreges szekrényként vagy keretként van kialakítva, amibe valamennyi alkatrész belefektethető, vagy legalábbis ráfektethető. Amennyiben az alkatrészek csak rá vannak fektetve a tetejére, természetesen célszerű, ha az alkatrészek a fenékrészre ráfektetett állapotukban rögzíthetőek, illetve rögzítve vannak. Konkrétan tehát mind az összehajtott zsebek, mind az adott esetben levehető vagy behajtható oldalrészek rá- vagy belehelyezhetők a fenékrészbe. Evégett csupán megfelelően kell a szerkezet méreteit megválasztani, vagyis az oldalrészek és a zsebek például ne legyenek magasabbak, vagy behajtott vagy levett, illetve összefektetett állapotban ne legyenek szélesebbek és hosszabbak sem, mint amilyen széles, illetve hosszú a fenékrész.

Tehát ilyenkor semmilyen keretrész ne nyúljon túl a fenékrész alapterületén, mivel a kiálló részek szállításkor zavaróak lehetnek, megsérthetnek más tárgyakat, vagy személyi sérüléseket okozhatnak.

Különösen célszerű, ha az összefektetés végrehajtása céljából a zsebeket nem kell leválasztani azokról a keretrészekről, amelyekre fel vannak függesztve, hanem azokkal a keretrészekkel együtt be lehet fektetni őket például egy szekrény alakú fenékrészbe. Ennek során a szóban forgó keretrészeket, vagyis elsősorban a hossztartókat, amelyekre a zsebeken lévő hurkokon

HU 224 978 Β1 átmenő kereszttartók fel vannak függesztve, a többi keretrésztől oldani kell, és a tartóknak természetesen szintén be kell férniük a fenékrészbe.

A zsebek felül és a homlokoldalon nyitottak lehetnek, és képezhetnek egy darabból álló összefüggő hurkokat, de képezhetnek külön-külön U alakú hurkokat is, és akkor közéjük rendre csillapítóanyagot lehet behelyezni habosított lemezek vagy hasonlók formájában.

A találmány egy különleges kiviteli alakja esetében a zsebek legalább részben kellőképpen merev anyagból vannak, miáltal egyfelől hajtogathatóak ugyan, ugyanakkor viszont legalábbis széthajtott, nyitott állapotban szabadon állóan - öntartóan - feláll íthatóak. Például az egyes zsebek, amelyek lényegében véve U alakban haladó anyagpályából vannak kialakítva, a homlokoldalaikon kellőképpen merev, hajtogatható anyagcsíkokkal rendelkeznek, illetve ezek a homlokoldali anyagpályák kellőképpen merev, de mégis hajtogatható, illetve egy vagy több hajtásvonallal ellátott oldalrészekkel lehetnek előállítva. Különösen előnyös, ha egymás után több zseb van helyzetbe állítva, és egymással összefüggően kialakítva, és a homlokoldalaik rendre közösen egy összefüggő harmonikahajtást képeznek.

Ekkor a zsebeket harmonikaszerűen össze lehet hajtani és ki lehet húzni, és ilyenkor célszerű módon a fenékrészen és/vagy a kereten alátámasztásokat, akasztókat vagy hasonlókat kell elhelyezni, amelyek segítségével a zsebeket teljesen kibontott állapotban lehet tartani a szerkezeten.

Az összefüggő zsebek sorában lévő első és/vagy utolsó zseb a végfalánál célszerű módon még el lehet látva egy anyagpályával, amit takarószerűen rá lehet fektetni a zsebek felül nyitott oldalára, és így a zsebeket felülről le lehet zárni.

Ezenkívül a találmánynak van egy olyan előnyös kiviteli alakja, amelynél egy heveder egy megfelelő szerkezet zsebeinek egy csoportját vagy valamennyi zsebét legalább három oldalról körülfogja, és ezen heveder előnyösen a zsebek mindkét homlokoldali felülete mentén hurkokon át van vezetve. A középső hevederdarab, amely az első, illetve utolsó zseb elülső vagy hátsó felületével érintkezik, meg lehet erősítve egy többé-kevésbé merev betét vagy rátét formájában, vagy ezen középső hevederszakasz helyettesítve lehet egy rúddal, léccel vagy hasonlóval, miáltal ezen rúd végeinél fennmaradó két hevedervégét, amely keresztirányban túlnyúlik egy zseben, meg lehet fogni, és az egyes zsebeket kompakt egységgé össze lehet húzni. Magától értetődik, hogy a heveder alkalmas feszítő- vagy összkapcsoló elemekkel lehet ellátva, hogy a zsebeket összehúzott állapotban lehessen tartani.

A harmonikaszerűen összefüggő és lényegében véve szabadon állóan - öntartóan - felállítható zsebeket nem muszáj egyenként felfüggeszteni, hanem szabadon állhatnak a fenékrészen, vagy csak néhány ponton - például az első és az utolsó zsebnél - kell a fenékrészhez vagy a keretrészekhez rögzíteni. Ezek az összekapcsolások könnyen és gyorsan oldhatóak, és hasonlóan könnyen és gyorsan újra helyreállíthatóak, így a zsebeket nagyon könnyen össze lehet hajtani, és a fenékrészbe be, illetve a fenékrészre rá lehet fektetni, amit követően a keretrészeket, amelyek nem okvetlenül léteznek, ugyancsak össze lehet hajtani, ami után a szerkezet nagyon kompakt, lényegében véve téglalap alakú egységet képez.

A találmány további előnyeit, jellemző tulajdonságait és alkalmazási lehetőségeit egy előnyös kiviteli alak alábbi leírásával és a leíráshoz tartozó ábrákkal világítjuk meg jobban. A mellékelt ábrák közül az

1. ábrán egy fenékrész látható az azon felállított kerettel és az arra felfüggesztett zsebekkel együtt; a

2. ábrán az 1. ábra szerinti fenékrész és keret látható, de itt a zsebek és a hozzájuk tartozó keretrészek ki vannak akasztva, és kissé fel vannak emelve; a

3. ábra a zsebeket hordozó keretrészek felfüggesztésének részletrajza; a

4. ábra a szerkezetet olyan állapotban mutatja, amelyben a zsebek be vannak fektetve a fenékrészbe; az

5. ábra a 4. ábrán szemléltetett állapotban lévő szerkezet hosszmetszete; a

6. ábra kívülről nézve mutatja a találmánynak egy további kiviteli alakját, mégpedig felállított, széthúzott állapotban; a

7. ábra kinyitott állapotban mutatja a 6. ábra szerinti szerkezetet; a

8. ábra a 6. és 7. ábra szerinti kiviteli alakot részben összehajtott állapotban mutatja; a

9. ábrán a 6-8. ábra szerinti kiviteli alaknak egy alternatívája látható, amelynél az összehúzásra egy heveder van alkalmazva; a

10. ábra a 6-9. ábrán szemléltetett kiviteli alakok vázlatos oldalnézete, amelyen a szerkezet részben összehajtott állapotban van; a

11. ábra az egyes zsebek alsó oldal-, illetve sarokrészeinek részletrajza; a

12. ábrán valamennyi zseb összehajtott állapotban látható; és végül a

13. ábra a szerkezetnek a fenékrészbe behajtott, illetve arra ráhajtott zsebeit és a behajtható keretrészeit mutatja.

Az 1. ábrán szemléltetett szerkezet magában foglal egy téglatest alakú, felül nyitott szekrényt, amely a szerkezet 1 fenékrészét képezi, valamint magában foglal az 1 fenékrészre felállított 2 keretrészeket, amelyek a 2., valamint a 4. és 5. ábrán jobban megfigyelhetőek; a 3 keretrészek, amelyek lényegében véve hosszirányban elhelyezkedő rudakból állnak, az 1 fenékrész két homlokoldalához csuklósán hozzáerősített 2 keretrészeket felül egymással összekapcsolják.

A felső rudakra, illetve 3 keretrészekre az 1. ábrán szemléltetett példa esetén két különböző csoport 4, 5 zseb van felfüggesztve. A 4 zsebek csoportja három darab lényegében véve U alakú zsebből áll, amelyek többé-kevésbé lazán lelógó anyagpályából vannak. Bár a szóban forgó példában a három zseb egymástól teljesen külön van választva, két-két zseb közötti átmenet3

HU 224 978 Β1 nél a zsebek felül egymással össze is lehetnek kapcsolva, főleg pedig a három zseb ki lehet alakítva egy folytonos, egy darabból álló anyagpályából is. Mindenesetre mód van arra, hogy a szomszédos zsebek falai közé még egy-egy 23 habszivacs lemez be legyen tolva. Ezzel szemben az 5 zsebek az alsó részüknél is egy darabban lógnak le, azaz az 5 zsebek közül csak az első zseb áll U alakú anyagpályából, a további zsebek oldalnézetben rendre „J” alakú anyagpályából állnak, amely az alsó részénél rendre a közvetlenül szomszédos anyagpályával az illető oldalon össze van kapcsolva. Az egyes 5 zsebeket egymástól tehát csak egyszeres anyagpályafal választja el, így itt nem lehet közéjük habszivacs lemezeket betolni. Magától értetődik azonban, hogy valamilyen csillapítólemezt vagy hasonló csillapítóanyagot a szállítandó tárggyal együtt mindig be lehet helyezni az egyes 4 vagy 5 zsebekbe.

Az 1. és 2. ábrán szemléltetett zsebek a felső oldaluk felől és a homlokoldalaik felől is nyitottak, vagyis a szállítandó tárgyaknak az egyes zsebekbe berakása vagy berakodása történhet akár az A nyílnak megfelelően felülről, akár a B nyílnak megfelelően oldalról.

A 2. ábrán ugyanez a szerkezet látható, de itt a zsebek kissé fel vannak emelve. A zsebek a felső részükön egy körbefutó kerettel lehetnek ellátva, amelynél fogva fel vannak függesztve a zsebek, de olyan megoldás is lehetséges, amelynél csak a keret hossztartó-funkciójú 3 keretrészei vannak a zsebekkel együtt a 2 keretrészekről befüggesztve anélkül, hogy a zsebek felfüggesztésére még további keretelemek be lennének tervezve. Maguk a zsebek egyébként a maguk részéről mozgatható keresztrudakra lehetnek felfüggesztve, amelyek a két egymással átellenes helyzetű rúd, illetve hossztartó funkciójú 3 keretrész közé vannak behelyezve. A 2. ábrán mindkét változat szemléltetve van, nevezetesen szemléltetve vannak olyan tartófunkciójú 3’ keretrészek, amelyek a 2 keretrészek között továbbra is összekapcsolást képeznek, amikor a zsebek meg vannak emelve, és szemléltetve vannak a zsebekkel együtt megemelt tartófunkciójú 3 keretrészek is. A két kialakítási változat közül egy és ugyanazon szerkezetnél alkalmazni lehet csak az egyiket, de alkalmazni lehet a kettőt egymással kombinálva is.

A 3. ábra részletesen szemlélteti, hogy a tartófunkciójú 3 keretrészek hogyan vannak a 2 keretrészekre felfüggesztve. Evégett a keretrészekre U alakú 8 tartókapcsok vannak erősítve, mégpedig a 2 keretrészekre rendre az U alakok egyik 9 szára van erősítve, míg az U alakok másik 10 szára a 9 száraktól távközre, attól párhuzamoson helyezkedik el. Ezenkívül az U alak 10 szárában egy U alakú 11 kivágás van kialakítva, amelynek szélessége körülbelül megegyezik a rúd alakú 3 keretrész vastagságával. A rúd alakú 3 keretrész végén egy 12 homloklemez található, amely az U alak két 9,10 szára közé van befüggesztve; maga a rúd alakú 3 keretrész a belső 10 szár U alakú 11 kivágásába fekszik bele. Azokat a biztosítóelemeket, amelyekkel szükség esetén meg lehet akadályozni, hogy a rúd alakú 3 keretelem az U alakú 11 kivágásból kicsússzon, nem ábrázoltuk.

Miután a zsebeket a hozzájuk tartozó 3 keretelemekkel megemeljük, a zsebeket nagyon egyszerűen le lehet engedni, és a szekrény alakú 1 fenékrészbe be lehet fektetni. Utána a még fennmaradó 2 keretrészeket, amelyek az 1 fenékrész homlokoldalaihoz csuklósán hozzá vannak erősítve, behajtjuk. Ezt a műveletsort a 4. és 5. ábrán szemléltettük. A műveletsor végén nagyon kompakt, lapos szekrényt kapunk, amelynek külső méretei és főleg magassága úgy van illesztve a szerkezethez, hogy az összefektetett 4, illetve 5 zsebek a még rajtuk lévő 3 keretrészekkel a szekrénybe laposan beférnek, a két 2 keretrész pedig fedélszerűen behajtható.

A 6-13. ábrán egy alternatív kiviteli alak látható, amelynek 14 zsebei szabadon állóan - öntartóan - felállíthatóak. A 6. ábrán a szerkezet minden oldalról zárt, téglatest alakú szekrényként van ábrázolva. A felső borítás két 13 anyagpályából van kialakítva, amelyek a zsebek csoportjából az első és az utolsó zseb felső külső végére vannak erősítve. A 6. ábra szerinti szerkezet a 7. ábrán olyan állapotban van ábrázolva, amelyben a két 13 anyagpálya vissza van hajtva. Ezáltal láthatóvá vált itt is a zsebek képzése közben létrejövő rekeszekre felosztás; itt azonban a zsebek homlokoldalai le vannak zárva 15 falelemekkel, amelyek többé-kevésbé merev, de még hajtogatható anyagból vannak. A 15 falelemek együttesen harmonikaszerűen hajtogathatók, mégpedig befelé megtörő 16 hajtásvonalak és kifelé megtörő 17 hajtásvonalak mentén; utóbbiak az egyes zsebek keresztirányban elhelyezkedő közfalaival egy vonalba esnek. Az oldalsó 15 falelemek hajtogathatóságát például azáltal lehet létrehozni, hogy a falelemek összességükben kettős falúan vannak kialakítva valamilyen anyagból, vagy hasonló anyagpályából, mint amelyből a zsebek ki vannak alakítva; ezen anyagpálya a szóban forgó oldalfal teljes magasságára kiterjed, és a szélessége megegyezik a hajtási szélességgel. Utána ezekbe a zsebekbe be lehet tolni például műanyag csíkokat, faléceket vagy hasonló elemeket, amelyek a falelemeknek kellő merevséget kölcsönöznek, ugyanakkor biztosítják a harmonikaszerű hajtogathatóságukat.

Ezen zsebek hajtogathatósága és öntartása különösen jól látható a 8-10. ábrán. A 8. ábrán a nyitott zsebek messzemenőn összetolt állapotban vannak szemléltetve, de még ebben az állapotban is szabadon - öntartóan - felállíthatóak az 1 fenékrészen. A 9. ábrán ennek a kiviteli alaknak egy olyan változata látható, amelynél egyfelől magukon a zsebeken felül még egy külső keret is ki van alakítva, amihez a zsebeket teljesen széthúzott állapotban hozzá lehet erősíteni. Evégett horgok, kapcsok, kereszttámok vagy hasonló elemek lehetnek elhelyezve a zsebeken, előnyösen a mindenkori első és utolsó zseben, valamint a keretrészeken, miáltal a zsebeket a kívánt pozícióban rögzíteni lehet. A 9. ábrán látható még egy további lehetőség a nyitott (és üres) 14 zsebek összehúzására, nevezetesen egy 21 heveder segítségével, amiből két csík van végigvezetve a 15 falelemekkel párhuzamosan, és előnyösen a rajtuk elhelyezett hurkokon keresztül, míg az

HU 224 978 Β1 említett két hosszanti 21 hevedert összekötő 22 hevederszakasz keresztirányban fut az első, illetve utolsó zseben. A 22 hevederszakasz szintén lehet kissé merevebb anyagból, illetve el lehet látva egy merev anyagú betéttel vagy hasonlóval. A hevederek E, F nyilakkal jelzett irányban meghúzásával a 14 zsebeket is nagyon szilárdan és kompakt módon össze lehet szorítani kisméretű egységgé.

A 10. ábra oldalnézetben mutatja azt az állapotot, amikor a zsebek meglehetősen össze vannak nyomva, míg a 12. és 13. ábra azt mutatja, hogy ezen zsebek adott esetben önálló egységként hordozhatóak, és mint ilyen a fenékrészre ráhelyezhetőek, illetve a fenékrészbe behelyezhetőek. Ezután - amint azt már korábban említettük - a 2 és 3’ keretrészeket be lehet hajtani; egyébként ebben az esetben ténylegesen négy darab 2 és 3’ keretrész van betervezve, amelyek egymástól függetlenül vannak az 1 fenékrészhez csuklósán elfordíthatóan hozzáerősítve.

A 11. ábra egy részletrajz, amelyen láthatóak az egyes 14 zsebek alsó sarokrészei, továbbá az egyes zsebek közötti 18, 19 válaszfalak, valamint az oldalsó 15 falelem a 16 hajtásvonallal. A két 18, 19 válaszfalat még egy 20 fenékcsík is összekapcsolja egymással, amelynek szélessége úgy van méretezve, hogy az valamivel nagyobb, mint a 18, 19 válaszfalakat egymással összekapcsoló két oldalsó 15 falelem szélessége. Ez az alsó 20 fenékcsík szándékosan nincs összekapcsolva az oldalsó 15 falelemekkel, mert egyfelől ezt eleve nem lehet jól és egyszerűen megoldani, másfelől pedig ezzel lehetővé tesszük, hogy piszkot, port és egyéb szennyező anyagokat a fenékelem fölötti nyíláson keresztül el lehessen távolítani.

Magától értetődik, hogy az ábrákon szemléltetett keret oldalsó részeinek nem kell okvetlenül behajthatónak vagy levehetőnek lenniük, ugyanis a belső zsebeket, illetve a belső rekeszbeosztást egy merev, nem összehajtható keret vagy ház esetén is össze lehet fektetni, vagy választhatóan ki lehet cserélni (például másik összefektethető zsebekre), vagy összefektetett állapotban a házba be lehet fektetni.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Szerkezet darabáru tárolására és szállítására, amely szerkezet magában foglal legalább egy fenékrészt (1), a fenékrészen (1) elfordíthatóan vagy oldhatóan elhelyezett oldalrészeket vagy keretrészeket (2, 3, 3’), és több, a fenékrészen (1) és/vagy a keretrészek (2, 3, 3’) között elhelyezett flexibilis zsebet (4, 5, 14), azzal jellemezve, hogy az összességükben vagy legalább csoportonként szorosan összefektethető vagy összehajtható, és ebben az állapotban a fenékrész (1) és az oldalrészek vagy keretrészek (2, 3, 3’) által képezett házba behelyezhető vagy más zsebekre (4, 5, 14) cserélhető zsebek (4, 5, 14) az említett összefektetett vagy összehajtott állapotban, valamint a keretrészek (2, 3, 3’) a fenékrészen (1) vagy a fenékrészben (1), a fenékrész (1) alapterületén belül helyezkednek el.
2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy több zseb (4, 5,14) egybefüggő anyagpályákból van kialakítva, és a zsebek (4, 5, 14) széthajtott állapotban a fenékrész (1) és az oldalrészek vagy keretrészek (2, 3, 3’) által képezett ház rekeszbeosztását definiálják.
3. A 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy egy házban több különböző zseb (4, 5, 14) vagy rekeszbeosztás alkalmazható.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a keretrészek (2, 3, 3’) egymással merev keretté vannak összekapcsolva, vagy egymástól oldott állapotban a fenékrészre (1) vagy a fenékrészbe (1) vannak behajtva vagy befektetve.
5. A 4. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a fenékrész (1) két átellenes homlokoldalára két elfordítható keretrész (2) van csuklósán rögzítve, amelyek függőlegesen felhajtott pozíciójukban hossztartó funkciójú keretrészek (3, 3’) vagy kereszttartó funkciójú keretrészek útján egymással mereven összekapcsolva rögzítve vannak.
6. Az 5. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a zsebek (4, 5) a kereszttartó vagy hossztartó funkciójú keretrészekre (3) vagy az elfordítható keretrészekre (2) fel vannak függesztve.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a zsebek (4, 5) a felső oldalukon és/vagy oldalt nyitottak.
8. Az 1-5. és 7. igénypont bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy legalább részben merev, hajtogatható oldalrészekkel rendelkező, szabadon állóan felállítható zsebeket (14) tartalmaz.
9. A 8. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a zsebek (14) az egyik zsebtől (14) a következőig folytonosan kialakított, a zsebeket (14) egymással összekapcsoló oldalsó harmonikahajtással vannak ellátva.
10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a fenékrészen (1) és/vagy a keretrészeken (2, 3, 3') a csoporttá összekapcsolt zsebeket (14) széthajtott vagy széthúzott állapotban tartó támaszok vagy akasztók vannak.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a fenékrész (1) felül nyitott szekrényként van kialakítva, amelynek belső szélességi és hosszúsági méretei megfelelnek a széthúzott zsebek (4, 5,13) hosszanti és szélességi irányban mért külső méreteinek.
12. A 11. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a szekrény hosszanti oldalain elhelyezett keretrészek (3, 3’) magassága kisebb, mint a szekrény belső szélességi mérete; és/vagy a homlokoldali keretrészek (2) magassága kisebb, mint a szekrényként kialakított fenékrész (1) belső hosszanti mérete.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy része egy heveder (21), amely a zsebek (4, 5, 14) összességét kívülről legalább három oldalról körbefogja, és amely előnyösen a zsebek (4, 5, 14) homlokoldalán lévő oldalsó hurkokon át van vezetve.

HU 224 978 Β1 zseb (4, 5, 14) felső pereméhez a zsebek (4, 5, 14) széthúzott állapotában valamennyi zseb (4, 5, 14) nyitott felső oldalának lefedésére alkalmas hosszúságú, illetve összhosszúságú flexibilis anyagpálya (13) van

5 erősítve.

16. A 15. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az anyagpálya (13) tépőzárral van ellátva.
14. A 13. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az első vagy az utolsó zseben (4, 5, 14) keresztirányban futó hevederszakasz (22) betéttel vagy rátéttel meg van erősítve, vagy egy merev rúd vagy léc alakú elemmel helyettesítve van.
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy az első és/vagy utolsó