HU224775B1

HU224775B1 - Microprocessor controlled single phase motor with external rotor having integral fan

Info

Publication number: HU224775B1
Application number: HU0101835A
Authority: HU
Inventors: Robert Keith Hollenbeck
Original assignee: Gen Electric
Priority date: 1999-03-25
Filing date: 2000-03-27
Publication date: 2006-02-28
Also published as: HUP0101835A3; PL344154A1; EP1082807A1; TWI234920B; CA2329420A1; HUP0101835A2; WO2000057544A1; US6147465A; CN1297606A

Description

A találmány tárgya villamos motor, előnyösen ventilátormotor, fázistekerccsel ellátott állórésszel, az állórésszel mágneses kapcsolatban lévő, állandó mágneses forgórésszel, továbbá az állórészen elrendezett, a forgórész helyzetét érzékelő helyzetérzékelővel, és egyenfeszültségű tápforrás áramát a fázistekercsre a helyzetérzékelő jelét feldolgozó mikroprocesszorral rendelkező vezérlőegységgel vezérelten kapcsoló teljesítménykapcsolókkal.

Külső forgórészes villamos motorok forgórészén állandó mágneses elemek képeznek pólusokat, a forgórész vasmagja kommutált árammal gerjesztve van. A forgórész mágneses elemei lehetnek elektromágneses pólusok is. A forgórész pólusai között elrendezett állórészben, a forgórész tengelye számára csapágyazás van kialakítva. A forgórészt az állórész körül a pólusok közötti, gerjesztett mágneses kölcsönhatás forgatja.

A külső forgórészes motor állórészén egy vagy több tekercs van egy tekercstesten elrendezve. A vasmag pólusai a tekercsen kívüli kerületen, légrésnyire a forgórész pólusaitól helyezkednek el. A lemezeit vasmag tekercstestbe benyúló ágai két oldalról vannak betűzve a tekercstestbe, az ágak egymástól eltolt szöghelyzetben vannak betűzve a tekercstest nyílásába, így külön pólusokat alkotnak.

Az ilyen motorok árama elektronikusan kommutálható, így a motorok két vagy több sebességfokozatban, vagy folyamatosan változtatható sebességgel működtethetők. A motorokhoz olyan vezérlőegységre van igény, amely egyszerű felépítésű, megbízható működésű, és teljesíti a megkívánt vezérlési követelményeket, és amely, az általánosan alkalmazott, programozható, egyfázisú motorokhoz képest egyszerű, kevés alkatelemből álló motorok vezérlésére alkalmas.

Célunk a találmánnyal a felmerült igények kielégítése, olyan egyfázisú, külső forgórészes motor kialakításával, amely motor egyszerű felépítésű, kis költséggel előállítható vezérlőegységgel rendelkezik. További célunk az egyszerű felépítésű motor rezonanciájából eredő hatások csökkentése, különösen ventilátormotoroknál, továbbá ventilátor légszállítás vagy hőmérséklet függvényében történő fordulatszám-szabályozása, és túlpörgés esetén riasztás megvalósítása megfelelő vezérléssel, indítószakaszban az áram limitálása, akadály esetén leállítása és újraindítása. További célunk veszteségmenetes áramkorlátozó áramkör kialakítása és alkalmazása a motor tápáramkörében. Egy további célunk a motor automatikus hűtőközegkondenzálás-vezérlésének részeként történő működtetésének lehetővé tétele.

A feladat találmány szerinti megoldása villamos motor, fázistekerccsel ellátott állórésszel, az állórésszel mágneses kapcsolatban lévő, állandó mágneses forgórésszel, továbbá az állórészen elrendezett, a forgórész helyzetét érzékelő helyzetérzékelővel, és egyenfeszültségű tápforrás áramát a fázistekercsre a helyzetérzékelő jelét feldolgozó mikroprocesszorral vezérelten kapcsoló teljesítménykapcsolókkal, amely mikroprocesszoros vezérlőegység a forgórész motorvibrációt keltő rezonanciájának fordulatszám-tartományát kizáróan van programozva.

Előnyösen a forgórész egy ventilátor forgórésze, és az állandó sebesség fenntartására programozott, nyomatéknek megfelelő szünetidő/bekapcsolt állapot arányokkal vezérlő mikroprocesszornak az állandó sebességnél nagyobb sebességet kijelző vészjelzője van.

Célszerűen az állórész fázistekercsének két kivezetése H-híd két közbenső pontjára van csatlakoztatva, amely H-hídban tápfeszültség és földsínek között, felső és alsó hídágakat alkotó, a mikroprocesszor által vezérelt kapcsolók vannak elrendezve, amely egyik oldali felső és alsó kapcsolók közé a tekercs egyik kivezetése, másik oldali felső és alsó kapcsolók közé a tekercs másik kivezetése van csatlakoztatva, amely H-híd egyik kapcsolási állapotában az első, felső kapcsoló és második, alsó kapcsoló, másik kapcsolási állapotában a második felső kapcsoló és első alsó kapcsoló van vezetőállapotban.

Előnyösen a mikroprocesszor vezérlőkimenetei az alsó kapcsolók vezérlőbemenetére vannak csatlakoztatva, és a felső kapcsolók az alsó kapcsolókkal ellenütemben vannak vezérelve, amely H-híd egyik kapcsolási állapotában az első, alsó kapcsoló zárt állapotban, az első, felső kapcsoló vezetőállapotban, másik kapcsolási állapotában a második alsó kapcsoló zárt állapotban, a második felső kapcsoló vezetőállapotban van.

Célszerűen a mikroprocesszoros vezérlőegység többféle fordulatszámhoz tartozó szünetidő/bekapcsolt állapot arány szerinti vezérlésre van programozva.

Előnyösen a forgórész egy ventilátor forgórésze, és az állandó légszállítás fenntartására programozott, nyomatéknak megfelelő, változó szünetidő/bekapcsolt állapot arányokkal vezérlő mikroprocesszora van.

Célszerűen az Smin. és Smax. közötti sebességtartományú vezérlésre programozott mikroprocesszorba tartománykizáró algoritmus van programozva, amely algoritmus által a sebességtartományból ki van zárva egy S1+S2 sebességtartomány, az (S1-S2) és S1 közötti sebességtartományban (S1-S2) sebesség, az S1 és (S1+S2) közötti sebességtartományban (S1+S2) sebesség a programozott sebességérték.

Előnyösen a forgórész egy ventilátor forgórésze, és az állandó légszállítás fenntartására programozott mikroprocesszor által használt, a ventilátor rezonanciáját nem okozó fordulatszámokhoz tartozó szünetidő/bekapcsolt állapot arányok táblázatba vannak foglalva.

Célszerűen a táblázatban a sebességek és hozzájuk tartozó minimum- és maximumnyomaték-értékek vannak rögzítve, és a mikroprocesszor a teljesítménykapcsolóknak a minimum- és maximumnyomatékok közötti tartománynak megfelelő szünetidő/bekapcsolt állapot arányokkal történő vezérlésére van programozva.

Előnyösen az állandó sebességnek megfelelő változónyomaték keltésére programozott, a nyomatéknak megfelelő szünetidő/bekapcsolt állapot arányokkal vezérlő mikroprocesszornak az állandó sebesség fenntartásához szükségesnél nagyobb nyomatékot kijelző vészjelzője van.

HU 224 775 Β1

Célszerűen a szükséges nyomaték kezdeti statikus motorterheléssel és a statikus motorterhelés időbeli változása függvényében, a mikroprocesszorban van meghatározva.

Előnyösen a forgórész egy ventilátor forgórésze, és az állandó légszállítás fenntartására programozott mikroprocesszornak az állandó légszállítás fenntartásához szükségesnél nagyobb nyomatékot kijelző vészjelzője van, ahol a szükséges sebesség kezdeti statikus motorterheléssel, és a statikus motorterhelés időbeli változása függvényében a mikroprocesszorban van meghatározva.

Célszerűen a mikroprocesszor programja motort állandó teljesítményfelvétellel gyorsító indítóüzemmód-vezérlést foglal magában, amely indító üzemmódban az alsó kapcsolók egyike állandó gyorsítóteljesítmény eléréséhez szükséges ideig, szelektíven zárva van.

Előnyösen a mikroprocesszor programja magában foglal egy, az indító üzemmódban, meghatározott számú forgórészfordulat után, egy, a helyzetérzékelő jeléből képzett előírt legkisebb sebességnél kisebb sebességérték esetén beiktatható, motorleállító rutint.

Célszerűen a villamos motornak a kapcsolókat áramkört megszakító állapotba vivő, meghatározott idő után önmagát kikapcsoló motorleállító rutinja van.

Előnyösen a mikroprocesszornak indító üzemmód meghatározott számú kommutálását követően futásüzemmódba átváltó programja van.

Célszerűen a mikroprocesszor programjában indító üzemmódban N számú kommutálást tartalmazó, állandó kommutálásperiódusok vannak, és processzornak a kommutálásperiódusokat M kommutálásonként sebesség, nyomaték vagy konstans légszállítás függvényében korrigáló eszköze van.

Előnyösen a mikroprocesszor programja futásüzemmódjában a kapcsolók minden kommutálásperiódusban, árammérés nélkül hővédelmet biztosító, meghatározott ideig vannak szelektíven nyitva.

Célszerűen a mikroprocesszor programja futásüzemmódjában a kapcsolók minden kommutálásperiódusban, árammérés nélkül hővédelmet biztosító, a motor sebességétől függő, meghatározott minimumideig vannak szelektíven nyitva.

Előnyösen a villamos motornak a mikroprocesszorral összekapcsolt, üzemállapotot egy feszültség-küszöbérték alulról fölfelé történő átlépése hatására visszaállító egysége van.

Célszerűen a villamos motornak az állórész áramát kommutáló vezérlőegység elé beiktatott, AC-áramforrásra csatlakoztatható DC-tápegysége van.

A találmány szerinti megoldás másrészt villamos motor, fázistekerccsel ellátott állórésszel, az állórésszel mágneses kapcsolatban lévő, ventilátorlapátot forgató, állandó mágneses forgórésszel, továbbá az állórészen elrendezett, a forgórész helyzetét érzékelő helyzetérzékelővel, és egyenfeszültségű tápforrás áramát az fázistekercsre a helyzetérzékelő jelét feldolgozó mikroprocesszorral rendelkező vezérlőegységgel vezérelten kapcsoló teljesítménykapcsolókkal, amely motor előírt sebessége egy mikroprocesszor által alkalmazott algoritmussal vagy táblázatban, egy minimumsebességnél nagyobb sebességként van meghatározva, a mikroprocesszor a minimumsebességnél kisebb sebesség esetén a teljesítménykapcsolók kommutációja meghatározott időtartamban történő szüneteltetésére, a szünetelés után csak hőmérséklet függvényében történő kommutációvezérlésre van programozva.

A találmány szerinti megoldást az alábbiakban, kiviteli példákra vonatkozó rajz alapján, részletesen ismertetjük. A rajzon az

1. ábra ventilátoros motor robbantott rajza, oldalnézet, a

2. ábra állórész perspektivikus, robbantott rajza, a

3. ábra az 1. ábra szerinti motor metszete, a

4. ábra állórész és áramköri lap perspektivikus rajza, az

5. ábra az 1. ábra szerinti motor házának állórészt befogadó része, elölnézet, a

6. ábra állórész helyezőeleme oldalnézetben, a

7. ábra a 6. ábra szerinti helyezőelem elölnézete, a

8. ábra a 6. ábra szerinti helyezőelem és tengelycsapágy hosszmetszete, a

9. ábra állórész vasmagjának és tekercsének elrendezése elölnézetben, a

10. ábra a 9. ábra szerinti tekercstest hátulnézetben, a

11. ábra a 10. ábra szerinti 11-11 metszet, a

12. ábra állórész és forgórész közötti rész kinagyított részlete, a

13. ábra az 5. ábra szerinti 13-13 metszet, a nyomtatott áramkör tápcsatlakoztatására alkalmas házrész metszetével, a

14. ábra az 5. ábra szerinti 14-14 metszet, a nyomtatottáramkör-programozó csatlakoztatására szolgáló kialakítással, a

15. ábra állórészt és forgórészt összerögzítő hely metszete, a

16. ábra mikroprocesszorvezérelt egyfázisú motor tömbvázlata, a

17. ábra DC-tápegység kapcsolási vázlata, a

18. ábra visszaállító áramkör kapcsolási vázlata, a

19. ábra mintavevő-kapcsoló kapcsolási vázlata, a

20. ábra mikroprocesszor kapcsolási vázlata, a

21. ábra a 16. ábra szerinti motor helyzetérzékelőjének Hali-generátora, a

22. ábra H-híd kapcsolási vázlata, a

23. ábra folyamatábra, állandó légszállításra táblázattal programozott motor sebesség- és nyomatékszabályozásának főbb lépései, a

24. ábra folyamatábra, a szabályozás állandósult futás idején szükséges lépései, a motor sebességétől függő szünetidő-szabályozással, a

25. ábra idődiagram, motorindító időtartományban, a

26. ábra folyamatábra, a 25. ábra szerinti idődiagram szerinti vezérlés egy lehetséges megvalósítására, a

27. ábra idődiagram, sebességvezérlés motorindító időtartományban, a

HU 224 775 Β1

28. ábra folyamatábra, N számú kommutációt követő, állandó futás idején, M számú kommutációnkénti szabályozóbeavatkozással a sebesség, nyomaték vagy légszállítás függvényében.

Az 1-15. ábrákon egy belső 22 állórésszel és ventilátor- 30 lapátokkal ellátott, külső 24 forgórésszel kialakított villamos 10 motor van szemléltetve. A 10 motornak a 30 lapátokat keretező 26 háza van (1. ábra). A 30 lapátok 24 forgórész 28 agyának külső felületén vannak elrendezve, a csészeszerű 28 agy belső, hengeres felületében 35 mágnesek vannak beágyazva, a 28 agy végfelületében 34 betét van fröccsöntéssel beágyazva, 32 tengely számára (3. ábra). A 28 agy és 30 lapátok egy darabként, fröccsöntéssel vannak kialakítva. A 24 forgórész- 35 mágneseknek a pólussarut tartó, mágneses anyagú alaplemeze (nincs külön ábrázolva) van fröccsöntéssel beágyazva a 28 agy hengeres falába.

A 22 állórész hőre lágyuló műanyag tokba van befoglalva. A műanyag toknak a 26 ház megfelelő felületébe bepattintható végű, azonos irányban (tengelyirányban) kinyúló, három 36 lába van, a 36 lábak végén kialakított, rögzítő- 38 orrokkal (1. ábra). A 36 lábak közé 42 áramköri elemekkel (amely elemek közül legalább egy programozható) szerelt 40 áramköri lap helyezhető be a 10 motor összeszerelése során. A 40 áramköri lapból egy 44 tartóujj áll ki, amely 44 tartóujj végén 46 Hali-generátor van elrendezve. A 10 motor összeszerelt állapotában ez a 46 Hali-generátor a 22 állórész pólusai magasságában, a 24 forgórész 35 mágnesei pályája mentén helyezkedik el egy tokban, és a 35 mágnespólusok áthaladását érzékeli. A 24 forgórész 34 betétben rögzített 32 tengelye egy 50 hüvelyben van csapágyazva, amely 50 hüvelyre a 22 állórész 48 helyezőeleme rá van fröccsöntve. A 24 forgórészt tehát a 22 állórész tartja, a 24 forgórész 32 tengelye az 50 hüvelyben, tengelyirányban az 50 hüvelyen átnyúló tengelyvégre helyezett 52 E-rugó által van megfogva.

A 26 házat egy, a 22 állórészt befogadó 54 csésze, az 54 csésze külső felületéből sugárirányban kinyúló 56 karok, és ezek szabad végeit összekötő, gyűrű alakú 58 perem alkotják, amely 58 perem egyrészt a 10 motor felerősítésére, másrészt a ventilátor- 30 lapátok pályájának keretezésére szolgál. A példa szerinti kialakításban a 26 ház egy darabként, polimer anyagból, fröccsöntéssel készült. Az 54 csésze az 1., 3. ábra szerinti bal oldalon, lényegében zárt fenekű, a jobb oldalon a 22 állórész szerelvényének befogadására alkalmasan nyitott. Az 58 peremen felerősítő- 60 nyílások vannak kialakítva. A 60 nyílásokon átvezetett csavarokkal a ventilátoros 10 motor például egy fagyasztótér belső falához rögzíthető (jellemző alkalmazás). Az 54 csésze hengeres, belső falfelületében vezető 62 csatornák (5. ábra) vannak kialakítva a 22 állórész tokja 36 lábainak összeszereléskor és elfordulás ellen szükséges meg vezetésére. A 62 csatornák belső vége egy-egy mélyedés 64 válla (15. ábra), amely mögé összeszerelt helyzetben a 36 lábak 38 orra beugrik, kihúzás ellen rögzítve a 22 állórészt. Az 54 csésze átmérője a zárt fenékfelület felé csökkenő, emiatt a 22 állórész betolásakor a 36 lábak rugalmasan a tengelyvonal felé vannak nyomva, és a 38 orrok bepattintott helyzetében is előfeszítve vannak. Az 54 csésze fenékfalában 66 szerszámnyílások vannak kialakítva a 38 orrt befogadó mélyedések folytatásában, amely 66 szerszám nyílásokon át bedugott csavarhúzóval oldható a 64 vállak és 38 orrok kapcsolata. Ily módon a 10 motor 22 állórésze külön rögzítőelemek alkalmazása nélkül van rögzítve a 26 házban, roncsolás nélkül kiszedhető a 26 házból, és szerszám alkalmazása nélkül visszahelyezhető bele.

A ventilátoros 10 motor jellemző alkalmazása egy fagyasztó vagy hűtő tárolótérben történő alkalmazás, ahol a ventilátor a hűtőközeg párologtatásában vesz részt. Ilyen környezetben a 10 motor víz behatolásának van kitéve. A 26 ház tisztításához például vízsugarat alkalmaznak. Eközben a vízsugár felülről és elölről (az 1., 3. ábra szerinti jobb oldalról) éri a 10 motort, és annak nyílásain behatolhat. A 22 állórész tokozva van, ennek ellenére korlátozni szükséges a vízbehatolást. A víz behatolása főként a 22 állórész és a 24 forgórész 28 agyának találkozása mentén történhet. Ennek a helynek egy kinagyított részlete a 12. ábrán van feltüntetve. A 22 állórész fokozata és a 24 forgórész 28 agya úgy van kialakítva, hogy a 22 állórész és 24 forgórész között alakos 68 rés keletkezzék, amelybe a vízsugár közvetlenül nem hatol be. A 22 állórész tokozásának a 28 agy külső átmérőjénél nagyobb átmérőjű 70 szegélyén 72 letörés van kialakítva, amely 72 letörés a jobb oldal felől ráfröccsent vizet kifelé tereli.

A 66 szerszámnyílások is potenciális vízbevezető nyílások, ezért ezek alakja úgy van kialakítva, hogy rajtuk keresztül minél kevesebb víz hatoljon be az 54 csészébe. Az 54 csészében helyet foglaló, 42 áramköri elemekkel szerelt 40 áramköri lap nedvesség hozzáférése ellen védőréteggel van bevonva. Ennek ellenére, további védelemként a 66 szerszámnyílások is speciális kialakításúak (15. ábra): a sugárirányban belső 66b élük fedi a sugárirányban külső 66a élüket a vízsugár irányából. A 66a, 66b élek által meghatározott P1 sík legalább 45°-os szöget zár be a motor tengelyével párhuzamos P2 síkkal. Feltételezhető, hogy a beépítés helyén a mosóvízsugár beesési szöge kisebb, mint 45°. Ilyen körülmények között a vízsugár nem tud közvetlenül behatolni a 66 szerszámnyílásba, hanem csak az 54 csésze külső falának ütközhet.

A 26 ház 54 csészéje másrészt úgy van kialakítva, hogy a benne, hűtőtérben keletkező jegesedés ne okozhasson működészavart, ami különösen fontos hűtőberendezésben alkalmazott 10 motor esetében. E célból a 40 áramköri lap tápáramköri 74 érintkezőcsapjai kiállnak a 40 áramköri lap síkjából (4. ábra), és a 74 érintkezőcsapokra rácsatlakozó tápkábel 78 dugasza nem hatolhat a 74 érintkezőcsapok tövéig. A 74 érintkezőcsapok egy, az 54 csésze fenekéből nyíló, hüvelyszerű 76 csatlakozófészekbe nyúlnak bele, amely 76 csatlakozófészekbe a 78 dugasz egyféle módon és csak meghatározott mélységig dugaszolható

HU 224 775 Β1 bele (14. ábra). A 78 dugaszban a tápkábelén túlmenően, külső vezérlőérintkezők is be vannak építve. A 76 csatlakozófészek és a 78 dugó szögletes keresztmetszetű, a 78 dugasz bedugaszolva lezárja a 76 csatlakozófészek nyílását. A teljesen bedugaszolt 78 dugasz nem ér le teljesen a 40 áramköri lapig, ebben megakadályozzák a 76 csatlakozófészek belső végében kialakított 80 ütközők. A 74 érintkezőcsapok 78 dugasz által nem fedett szakaszának hossza előnyösen 5 mm, de 1,3 mm fedetlen szakasz is elegendő lehet a jegesedés elleni védelemre. A 74 érintkezőcsapok 78 dugaszba benyúló szakasza a motor meghajtásához szükséges, megfelelő villamos kapcsolatot biztosít. A 74 érintkezőcsapok fedetlen szakaszán keletkezhet ugyan jég, de ennek csapirányú nyomása nem képes károsítani az érintkezők bekötését, vagy lerontani a villamos csatlakozás minőségét.

A 13. ábrán a 40 áramköri lap egy másik csatlakozójának kialakítása van szemléltetve, amely csatlakozót a 40 áramköri lap vezérlőprogrammal való feltöltésére alkalmazunk, tehát a 10 motor üzemi viszonyai között nem használjuk. A programozó csatlakozó 82 érintkezőcsapjai ugyanúgy merőlegesek a 40 áramköri lapra, mint a táplálás 74 érintkezöcsapjai. A 82 érintkezőcsapok egy, az 54 csésze fenekéből nyíló, hüvelyszerű 84 csatlakozófészekbe nyúlnak bele, amely 84 csatlakozófészek általában le van zárva egy 86 dugóval. A 86 dugó eltávolítása után szabaddá váló 84 csatlakozófészekbe egy programozó 88 csatlakozófej dugaszolható be a programozás vagy átprogramozás idejére. A 82 érintkezőcsapokra kapcsolt programozó 88 csatlakozófej útján a 10 motor teljes összeszerelése után, sőt beszerelt állapotában is feltölthető programmal a mikroprocesszor. Programozással megváltoztatható például a 10 motor fordulatszáma, vagy indítási késleltetése, megváltoztatható az, hogy milyen paraméterek hatására történjék a motor futásának vezérlése, továbbá beiktatható a leolvasztás idejére alkalmas vezérlésmód. A programozó 88 csatlakozófejen át történő programozás lehetővé teszi egy korábban gyártott motor más feladatra történő átprogramozását is.

A 84 csatlakozófészek és 88 csatlakozófej egymásba illő helyezőelemei megakadályozzák, hogy a 88 csatlakozófejet többféle állásban be lehessen dugaszolni a 84 csatlakozófészekbe.

A 2. ábrán a 10 motor 22 állórészének elemei vannak szemléltetve. A 22 állórész gerjesztő- 94 tekercsének 92 tekercsteste van, a 94 tekercs végei 96 csatlakozóhüvelyekre vannak kivezetve. A 96 csatlakozóhüvelyekbe a 40 áramköri lapból kiálló 98 érintkezőcsapok vannak csatlakoztatva a 10 motor összeszerelt állapotában. Megjegyezzük, hogy ez csak egy előnyös példa szerinti megoldás a 94 tekercs csatlakoztatására, a csatlakoztatás másképp is megoldható. A lágyforrasztásokat célszerű kerülni a csatlakozások kialakításában.

A 22 állórész ferromágneses vasmagja nyolc darabból van összetéve, amelyek nyolc 100 pólust alkotnak. Mindegyik darabnak U alakja van, amely U alak egy sugárirányban belső 100a oszlopra, egy sugárirányban külső 100b oszlopra és egy 100c összekötő oszlopra tagolódik. Mindegyik 100 pólus előnyösen acélszövetből készült, vékony lemezekből lemezeit vasmagként van kialakítva. A 100 pólus lemezei lágyforrasztással, mechanikus szorítóelemekkel vagy más alkalmas módon vannak összerögzítve. A 100 pólus alakja összetett. A többi oszlophoz képest hosszú, középső oszloprészt két oldalsó oszloprész fogja közre mindhárom szakaszán (belső, külső, összekötő oszlop), az egyik 100’ pólusról azonban hiányzik az egyik oldalsó oszloprész, ennek helyét foglalja el ugyanis a 40 áramköri lap 44 tartóujja, és az ennek végén elrendezett, mozgásérzékelő 46 Hali-generátor (4. ábra). A 100 pólusok középső oszloprésze vastagabb, mint a két oldalsó oszloprész sugárirányú vastagsága. Mindegyik 100 pólus belső 100a oszlopa a 92 tekercstest 102 nyílásába van betűzve, a 100 pólusok sugárirányban külső 100b oszlopa a 92 tekercstest peremén kívül helyezkedik el. A külső 100a oszlopok külső, a 24 forgórész 35 mágneseihez közeli felületében, a 100a oszlop tövének környezetében egy-egy 100d horony van kialakítva, amely 100d hornyok szerepe az, hogy a motor megállításakor a 24 forgórész 35 mágneseit a 22 állórész pólusaihoz képest meghatározott helyzetbe állítsa. A 100 pólusok mágneses anyag formába öntésével is kialakíthatók. Meghatározott, kis teljesítményigényű alkalmazásoknál a többpólusú vasmag egy darabként, formába préseléssel is előállítható.

A 100 pólusok elemeinek (darabok) belső 100a oszlopait egy 104 helyezőelem rögzíti megfelelő helyzetben, a 92 tekercstest középponti 102 nyílásában. A 92 tekercstest 102 nyílásának falán a 100a oszlopok helyét és állását meghatározó helyező- 106 bordák vannak kialakítva.

A 104 helyezőelem 104a fészkei a 100 pólusok belső 100b oszlopának középső oszloprészének megfelelő szélességűek, és a 100b oszlopot a 92 tekercstest tengelyvonala felől támasztják meg, a 100b oszlopot a 104a fészekben és a 92 tekercstest 106 bordái között befogva. A 104a fészkek a 104 helyezőnyúlványon, a kerület mentén szimmetrikusan elosztottan, de a tengelyvonalban fekvő, a 104a fészek síkjára merőleges síkhoz képest aszimmetrikusan vannak kialakítva, így a 100 pólusok külső 100b oszlopának külső felülete és a 24 forgórész 35 mágnesei között a légrés kerületirányban aszimmetrikus, ami a motor indítását segíti. A belső 100a oszlop sugárirányban külső felülete a 102 nyílás falából kiálló 106 bordákon támaszkodik fel. A 106 bordák elrendezését a 9-11. ábrák mutatják. Egy-egy pár 106 borda (106a, 106b,...106n) támasztja meg egy-egy 100 pólus első 100a oszlopát.

A 22 állórész nyolc 100 pólusa közül négy a 92 tekercstest egyik oldaláról, további négy a 92 tekercstest másik oldaláról, közbenső szöghelyzetben van betűzve. A 9. ábrán alulról betűzött 100 pólusok, kettőspontvonallal vannak ábrázolva. Minthogy a 100 pólusok egyike aszimmetrikus (100’ pólus), az ennek megfelelő 106d, 106d’ borda más, mint a többi, mert a belső 100a’ oszlop hiányzó oldalsó oszloprésze helyett a középső

HU 224 775 Β1 oszloprész oldalán ütköznek fel. így a 106d borda alacsonyabb (mert a középső oszloprész vastagabb, mint a szélső), a 106d’ borda magasabb (a hiányzó szélső bordarész miatt), mint a többi 106 borda.

A 104 helyezőelem a 92 tekercstest tengelyvonalában helyezkedik el. A 100a oszlopok és helyük közötti, esetleges méretkülönbségek a 106 bordák legyalulásával tüntethetők el, amely legyalulást elvégzi a helyére bepréselt 100a oszlop. A külső 100b oszlop sugárirányban belső része a 92 tekercstest peremének 108 kivágásában helyezkedik el.

A 104 helyezőelem a 6-8. ábrákon van részletesen ábrázolva. A 104 helyezőelemnek két egyforma, de egymáshoz képest a tengelyvonal körül 45°-kal elfordított szögállású fele van (7. ábra). Ily módon egymástól 45°-kal különböző szögállású nyolc 100 pólust kapunk (8*45°=360°) a 22 állórészen, anélkül, hogy szemben fekvő pólusok zavarnák egymás mágneses terét. Más pólusszám esetén más szögelfordulást szükséges alkalmazni a 45° helyett, és más alakú 104 helyezőelem alkalmazása szükséges. A felek négyoldalú, kocka alakú testében kialakított négy-négy 104a fészek az oldallapokban aszimmetrikusan, a 7. ábrán láthatóan, egyik él felé eltoltan van kialakítva. Az eltolás ugyanolyan irányú és mértékű mindegyik lapban. A 8. ábrán a 104 helyezőelem hosszmetszetben van ábrázolva. A 104 helyezőelem műanyag teste csőszerű 110 tengelycsapágyon, fröccsöntéssel van kialakítva. A 110 tengelycsapágy önkenő kialakítású, nem igényel kenést a 10 motor teljes élettartamában.

A 22 állórész 92 tekercsteste, 94 tekercse, 100 pólusai és a 110 tengelycsapágy együttese termoplaszt műanyag burkolattal van lezárva, csak a 110 tengelycsapágy végei vannak nyitva hagyva a 32 tengely befogadására alkalmasan.

Az alábbiakban a fent szerkezetileg ismertetett 10 motor összeszerelésének egy előnyös módját ismertetjük. Előkészítő fázisban legyártjuk a 10 motor alkatelemeit. A legyártás sorrendje nem kritikus, és egyes alkatelemek gyártása az összeszerelés helyétől távoli üzemben is történhet. A 24 forgórész készítése során a fröccsszerszámba behelyezzük a 35 mágneseket, a 24 forgórész 34 betéttel ellátott 32 tengelyét, és rájuk fröccsöntjük a 24 forgórész 28 agyát és a ventilátor30 lapátjait. A 26 házat egy fröccsöntő szerszámban, egy lépésben alakítjuk ki, egy darabként előállítva a 26 ház 54 csészéje, 56 karjai és 58 pereme együttesét. Az 54 csésze belső, hengeres felületén egyúttal 112 bordákat (5. ábra) alakítunk ki, amely 112 bordák a 40 áramköri lap rögzítésére szolgálnak az alább ismertetendő módon. A 40 nyomtatott áramkört ismert módon, külön állítjuk elő a 42 áramköri elemek beültetésével és ellenőrzésével. A 40 áramköri lapban a programozó 82 érintkezőcsapokat és a táplálás 74 érintkezőcsapjait előnyösen belövéssel rögzítjük, a forrasztással történő rögzítés kevésbé ajánlott (4. ábra). A 46 Hali-generátort a 40 áramköri lapból kiálló 44 tartóujjra szereljük, és kivezetéseit bekötjük a 40 áramköri lapon.

A 22 állórész számos előre gyártott alkatelem összeállításával és az összeállított együttes burkolásával készül. A 104 helyezőelembe foglalt 110 tengelycsapágy egy porózus bronzhüvely, amelyet a 104 helyezőelemnek fröccsöntő formaszerszámba helyezett 110 tengelycsapágy köré fröccsöntéssel történő előállítása után kenőanyaggal itatunk át, amely kenőanyag pótlására a 10 motor élettartama során nincs szükség. A 22 állórész 92 tekercstestét fröccsöntéssel állítjuk elő, és rátekercseljük a gerjesztő- 94 tekercset. A 100 pólusokhoz ferromágneses szövetből, préseléssel, a 100 pólusok középső és oldalsó pólusrészének megfelelő U alakú, vékony lapos elemeket, lemezeket állítunk elő, és ezekből, a lemezek összeállításával a 100 pólusok alakját rakjuk össze, majd a már említett rögzítésmódok valamelyikét alkalmazva, például forrasztással összerögzítjük a lemezeket. Az egyik 100 pólust az egyik oldalán hiányzó oldalsó pólusrész nélkül állítjuk össze (helyet hagyunk a 46 Hali-generátor számára).

A 22 állórész 92 tekercstestét és 100 pólusait sajtolószerszámban illesztjük össze. Ehhez a 94 tekercs 92 tekercstestébe egyik oldalról behelyezendő 100 pólusok testét megfelelő elrendezésben (egymástól 90°-kal elfordított helyzetekben, felfelé mutató pólusvégekkel) behelyezzük a sajtolószerszámba. A 100 pólusok által közbezárt térbe behelyezzük a 104 helyezőelemet, olyan szöghelyzetben, hogy a 100 pólusok belső 100a oszlopának középső oszloprésze a 104 helyezőelem 104a fészkébe kerüljön, miközben a 104 helyezőelem felső fele fölfelé kiáll a 92 tekercstest 102 nyílásában. Erre az együttesre ráhelyezzük a 92 tekercstestet. Ezután helyezzük be a sajtolószerszámba a felső négy 100 pólust, abban a szöghelyzetben, amelyben be fogjuk préselni ezeket a 92 tekercstest 102 nyílásába. Ez a helyzet az alsó 100 pólusokhoz képest 45°-kal eltérő pozíció. A sajtolószerszám zárásával az alsó és felső 100 pólusokat belesajtoljuk a 102 nyílásba, és a 104 helyezőelem 104a fészkeibe. A 100 pólusok sugárirányú és erre merőleges, érintőirányú helyzetét a 104a fészkek határozzák meg. A sajtolás során a 106 bordákról a 100a oszlopok élei lemarják azt a fölösleget, amely a behatolásukat akadályozza, így játék nélküli, szoros illesztés jön létre a 104 helyezőelem, a 100a oszlopok és a 92 tekercstest 106 bordái között. Az összeszerelésnél nagyon lényeges a 100 pólusok sugárirányú helyzete, mert ez határozza meg a 22 állórész és 24 forgórész 35 mágnesei közötti légrést.

A 22 állórész 92 tekercsteste, 100 pólusai és 104 helyezőeleme együttesét egy kiöntőformába helyezzük, és alkalmas, előnyösen tűzálló, hőre lágyuló műanyaggal kiöntjük, ily módon rajta vízálló burkolatot hozunk létre. A tűzállóság nem minden alkalmazásnál követelmény. A kiöntés idejére a 110 tengelycsapágy két végét ledugózzuk, hogy a nyílásba ne jusson kiöntőanyag. A 94 tekercs 96 csatlakozóhüvelyeinek nyílását is fedetlenül hagyjuk. A kialakított burkolat a 4. ábrán van feltüntetve. A burkolatnak 70 szegélye és a 22 állórész 26 házban történő rögzítésére alkalmas három 36 lába van. A 36 lábak előnyösen közelítőleg olyan hosszúak, mint a 22 állórész hosszának egyharmada. A viszonylag hosszú 36 lábak kellően erősre és

HU 224 775 Β1 rugalmasra készíthetők. A 70 szegély a 100 pólusokon kívüli (100c összekötő oszlopokkal szomszédos) síkban van kialakítva, és belőle tengelyirányban nyúlik ki a három 36 láb és két 114 helyezőnyúlvány, valamint a 40 áramköri lap helyezésére szolgáló két 116 tömb és két 118 csap (a 4. ábrán az egyik nem látható).

Az így elkészített 22 állórészt beszereljük a 26 ház 54 csészéjébe. Ez előtt a 24 forgórész 32 tengelyére felhelyezünk egy támasztó 120 alátétet, amelynek egyik oldala vibrációelnyelő gumiszerű felület, másik oldala kis súrlódási tényezőjű, sima csúszófelület, amely felhelyezés után a 32 tengely szabad vége felé van fordítva. A 22 állórészt 110 tengelycsapágyával rátoljuk a 32 tengelyre, és a 32 tengely szabad végére másik 122 alátétet helyezünk, amit egy 52 E-rugóval rögzítünk tengelyirányú lehúzás ellen (3. ábra). Ebben az összeszerelt állapotban a 24 forgórész szabadon elforogni képes a 22 állórészhez képest.

A 40 áramköri lapot (4. ábra) ezután rögzítjük a 22 állórész 118 csapjain úgy, hogy a 40 áramköri lap feltámaszkodjon a 116 tömbökön. A 4. ábrán a 24 forgórész nincs feltüntetve, de ez csak az áttekinthetőség érdekében van így.

A 40 áramköri lapot a 36 lábak között helyezzük be, miközben a 44 tartóujjat a 46 Hali-generátorral együtt betoljuk a hiányos 100’ pólus mellett, a 22 állórész burkolatában kialakított 124 nyíláson, és a 98 érintkezőcsapokat betoljuk a 96 csatlakozóhüvelyekbe.

A 116 tömbökön felfekvő 40 áramköri lap a 100 pólusokhoz képest meghatározott távolságban van a burkolattól. A 98 érintkezőcsapok átvezetésére a 40 áramköri lapban kialakított két 126 nyílás szolgál. A 98 érintkezőcsapok a 40 áramköri lap 42 áramköri elemeivel, például forrasztott kapcsolattal vannak összekötve. Ez az egyetlen villamos kapcsolat a 40 áramköri lap és a 22 állórész elektromágneses része között.

A 22 állórész a 40 áramköri lappal felszerelten lesz beszerelve a 26 házba. A 4. ábra szerinti 36 lábakat illesztjük az 54 csésze 5. ábra szerinti vezető 62 csatornáinak elejéhez, és betoljuk, miközben a 114 helyezőnyúlványok az 54 csésze 128 hornyaiba csúsznak be. A 114 helyezőnyúlványok biztosítják, hogy a 22 állórész csak egyféle módon legyen behelyezhető az 54 csészébe. A 36 lábakon lévő 38 orrok ferde felületűek a 62 csatornába történő könnyebb beillesztés érdekében. A 62 csatornák csúszófelületének síkja a tengelyiránnyal szöget zár be, így előretolás közben a 36 lábak fokozatosan összehajlanak a tengelyvonal felé. A 38 orrok a 62 csatorna végén bepattannak a 64 váll mögé, így a 22 állórész kihúzás ellen rögzül az 54 csészében (15. ábra). A rögzítést biztonságossá teszi, hogy az 56 kar előfeszített állapotban van a 64 váll mögé fogó 38 orrok mellett is. A 10 motor tehát össze van állítva anélkül, hogy kötőelemeket kellett volna az összeszerelés során alkalmazni.

A 40 áramköri lap rögzítésére az 54 csésze belsejébe benyúló 112 bordák szolgálnak, amelyek az 54 csészébe betolt 22 állórész 40 áramköri lapját a pereme mentén támasztják meg, és a 40 áramköri lapot a 116 tömbökre fektetve tartják. A 40 áramköri lap rögzítése sem igényel önálló kötőelem-alkatrészt. A 40 áramköri lap szögállását meghatározza a 98 érintkezőcsapok csatlakoztatási helye. Ebben a helyzetben a programozó 82 érintkezőcsapok a 26 ház 76 csatlakozóhüvelyével egy vonalba kerülnek. Megjegyezzük, hogy egy lehetséges kialakításban a 40 áramköri lap az 54 csésze 112 bordái nélkül is minden irányban rögzítve van a 22 állórész burkolatához, például a 40 áramköri lap egy megfelelő furatán átbújtatott, a burkolatból kiálló horgonnyal, amely rápattintható a 40 áramköri lap külső felületére.

Előnyösen a 10 motort csak teljes összeszerelése után programozzuk. A programozást a tápáramkor 76 csatlakozóhüvelyébe csatlakozó 78 dugaszt és a 84 csatlakozónyílásban lévő programozó 82 érintkezőcsapokra programozó 88 csatlakozófejet dugaszolva végezzük. A programozással beállítjuk a 10 motor forgássebességét, indítási késleltetését (indítási periódushosszát) stb., majd leteszteljük a programozott 10 motor működését. Ha a 40 áramköri lap hibás működését észleljük, lehetőség van a 10 motor sérülésmentes megbontására a 40 áramköri lap kicserélése céljából. A megbontást szerszámmal végezhetjük, amely szerszám hegyét bedugjuk a 66 szerszámnyílásba, és a szerszámmal kiemeljük a 36 lábak 38 orrát a 64 állak mögül, ami után a 22 állórész az 54 csészéből kihúzható. Ha a 10 motor tesztelése sikeres, a 86 dugóval lezárjuk a 84 csatlakozónyílást. A 10 motor ezzel beépítésre kész állapotba van hozva.

A találmány szerinti 10 motor nemcsak egyszer programozható, hanem beépítés után is átprogramozható, vagy a programja frissíthető (a program továbbfejlesztése vagy az elektronikus áramkör javítása után). A 10 motor végfelhasználója (például hűtőberendezések gyártója) saját igénye szerint átprogramozhatja a 10 motort egy 88 csatlakozófejjel ellátott, számítógépes programozóeszközzel.

A 10 motor általában hűtőtérben kerül felszerelésre, a hűtőtérben a 26 ház 58 peremének 60 nyílásain átvezetett csavarokkal. A 26 ház stabilan megtartja a 10 motort és ventilátor- 30 lapátjait a felerősítés helyén. A 10 motor táplálása a 76 csatlakozóhüvelybe dugaszolt csatlakozó- 78 dugaszon át történhet (14. ábra).

A 78 dugasz oldalán 130 rögzítőcsapok vannak, amelyek egy, az 54 csésze falából kialakított 132 rögzítőnyelvvel együttműködve rögzítik a 78 dugaszt a 76 csatlakozóhüvelyben. A 78 dugasz 76 csatlakozóhüvelybe történő bevezetése során a 78 dugasz egy 80 ütközővel találkozik, amely 80 üköző nem engedi meg a 78 dugasz teljes, a 74 érintkezőcsapok tövéig történő betolását. így bár megfelelő villamos érintkezés jön létre a csatlakoztatással, a 74 érintkezőcsapok tőközeli szakasza fedetlen marad. Ezen a fedetlen szakaszon lerakodhat jégréteg egy fagyasztótérben, de ez nem képes akkora erőt kifejteni a tágulása során, amely lerontaná a csatlakozás minőségét, vagy mechanikusan károsíthatná a 40 áramköri lap bármely áramkörét.

A16. ábrán egy mikroprocesszorral vezérelt, egyfázisú 500 motor vezérlő áramköreinek tömbvázlata van

HU 224 775 Β1 feltüntetve. A váltakozó áramot egyenfeszültséggé átalakító 503 DC-tápegységgel és kommutáló kapcsolórendszerrel ellátott 500 motor táplálása 501 AC-áramforrásról történhet. Az 500 motor 502 állórészének fázistekercse van. Az 501 áramforrásra kapcsolóüzemű 503 DC-tápegység van csatlakoztatva, amely egy kommutáló, teljesítménykapcsoló 504 H-hídon át szolgáltatja az 502 állórész gerjesztőáramát. Az 500 motor állandó mágneses 506 forgórésze mágneses csatolásban van az 502 állórésszel, és a gerjesztés ütemében forog. Előnyösen az 500 motor egy külső forgórészes motor, de a megoldás érvényes belső forgórészes motorra is.

Egy, előnyösen Hall-generátoros 508 helyzetérzékelő van az 502 állórészen elrendezve, amely érzékeli az 506 forgórész állandó mágneses pólusainak áthaladását és az 502 állórész pólusaihoz képest pillanatnyilag elfoglalt helyzetét. Az 508 helyzetérzékelő 510 jelvezetéken át a relatív helyzetre jellemző helyzetjelet szolgáltat a kommutálást vezérlő 514 mikroprocesszor számára. Az 514 mikroprocesszor a helyzetjeltől függően vezérli az 504 H-híd teljesítménykapcsolóinak kommutálását.

Az 503 DC-tápegység VDD-tápfeszültséget ad 516 vonalon át az 514 mikroprocesszorra és egy 518 visszaállító egységre mérőjelként is. Az 518 visszaállító egység az 514 mikroprocesszor üzemállapotának tápfeszültség túlzott (egy küszöbérték alá történő) lecsökkenése utáni visszaállásakor szükséges visszaállítására szolgál. Teljesítményfogyasztás csökkentése érdekében a Hall-generátoros 508 helyzetérzékelő táplálása lehet mintavevő jellegű, nem folyamatos. E célból a Hali-generátor egy, az 514 mikroprocesszor által vezérelt 520 mintavevő-kapcsolón át kap táplálást. A mintavevő jel pulzusmodulált.

Az 514 mikroprocesszor további 522 vezérlőbemenetére a motort program szerint vezérlő paramétert érzékelő eszköz, például 524 hőérzékelő van kapcsolva. Az 522 vezérlőbemenetre más vezérlőeszköz, például sebességfokozat-választó eszköz is kapcsolható, amellyel a megfelelően programozott 500 motor két vagy három névleges sebessége között lehet választani. Az 500 motor programozható állandó forgatónyomaték vagy az 524 hőérzékelő alkalmazásával megvalósított, hőmérsékletfüggő fordulatszám tartására is. Ez utóbbi (hőmérsékletfüggő fordulatszámú) üzemmód alkalmazása különösen előnyös fagyasztótérben, ventilátor meghajtására alkalmazott 500 motor esetében, ahol az 500 motor az előírt és tényleges hőmérséklet különbségének megfelelő sebességgel forgatja a levegőt. Ilyen az 1-15. ábrák szerinti 10 motor is.

Egy alkalmas vezérlési módban az 514 mikroprocesszor (PDOFFTIM) szüneteket iktat be az 500 motor tápellátásába, így vezérli az átlagos nyomatékának, sebességének értékét. A fenti, hőmérsékletfüggő fordulatszámú alkalmazásban a szünetek hossza az 524 hőérzékelő által indikált hőmérséklettől függ. Kondenzátoralkalmazásoknál, ahol a ventilátor a levegőt a kondenzátorra fújja, az érzékelt hőmérséklet a térben uralkodó hőmérséklet, és a vezérlés olyan sebesség fenntartására irányul, amely sebesség minimálisan szükséges a hőmérséklet optimalizálásához elegendő hőcserét megvalósító légáram előállításához. Ha a ventilátor a kondenzátoron át szívja a levegőt, a kondenzátoron átszívott levegő hőmérséklete a környezeti hőmérséklettől a kondenzátoron előálló hőfokkülönbséggel eltérő, nagyobb lesz. Az érzékelt magasabb hőmérséklet magasabb motorfordulatszámot (periódusonként kisebb PDOFFTIM szünetidőt, nagyobb nyomatékot) eredményez (lásd 26. ábra). Ezen túlmenően, az 500 motor sebessége hőmérsékletet különböző, kijelölt hőmérséklet-sávokban tartó, állandó légáram előállítására alkalmas sebességfokozatokban is vezérelhető. Kondenzátor légáramát fenntartó ventilátor motorjának megkívánt sebességhez tartozó nyomatéka az 500 motor statikus terhelésének felel meg. Nagyobb statikus terheléseket eredményezhet szűk térbe történő telepítés, például egy hűtőszekrény hűtőterébe telepítés, mert itt a légáram akadályozva van, többek között lecsapódások, elszennyeződések által is. Ezek miatt az igényelt légáram fenntartásához a ventilátor nagyobb sebessége, nagyobb nyomatéka szükséges. Párologtatóalkalmazásoknál a megnövekedett statikus nyomás jegesedést vagy a hűtendő csomagok burkolatának megvastagodását okozhatja.

A kereskedelmi hűtőalkalmazások egyikében a párologtatóventilátor az árut fagyasztó térből kilépő levegőt szívja egy levegőfüggönyön át, és a ventilátorból kilépő levegő halad át a párologtatón. A ventilátorba belépő levegő hőmérsékletét a levegőfüggöny és vele keveredő, a fagyasztótérböl kilépő levegő hőmérséklete határozza meg, az 500 motor sebességét úgy szükséges vezérelni, hogy a kívánt hőmérséklet a fagyasztótérben fennálljon.

A 16. ábra szerinti 514 mikroprocesszor állandó légáram fenntartásához a kommutálást változók szerint vezérli, és vészjelzést ad egy 528 vészjelző aktiválásával, ha az 500 motor fordulatszáma túl nagyra nő, azaz, ha nagyobb, mint a konstans légáram fenntartásához szükséges fordulatszám. Az 500 motor üzeme vezérlés tekintetében egy kezdeti szakaszra és egy statikus terhelésű szakaszra bomlik, ahol adott a kezdeti szakaszra érvényes forgatónyomaték, sebesség és időtartam. A kezdeti szakaszban az 500 motor sebessége a kezdeti statikus terhelés függvényében fokozatosan nő.

A 23. ábrán egy ventilátor 514 mikroprocesszoros motorvezérlésének folyamatábrája van feltüntetve. A vezérlés célja állandó légáram fenntartása, az 500 motor forgatónyomatékának és sebességének ennek megfelelő vezérlése, ahol a beavatkozás az 500 motor 502 állórésze gerjesztőáramának kommutálására hat. A forgatónyomaték és fordulatszám vezérlése táblázat értékeiből történő választással történik, amely táblázatban ki vannak zárva a rezonanciát okozó értékek. Ha például a ventilátor egy kondenzátoron hajt át levegőt, az 500 motor meghatározott fordulatszámánál rezonancia keletkezik, amely vibrációt és hanghatást okoz. Ezek a rezonanciapontok egyféle berendezésre, amely berendezésből egy sorozatot adott

HU 224 775 Β1 tűréshatáron belül egyforma elemekből állítanak elő, előre meghatározhatók, és elkerülhetők. Az 500 motor 514 mikroprocesszorának megfelelő programozásával tehát jelentősen csökkenthető a berendezés vibrációja és zaja. Egy ilyen jellegű 514 mikroprocesszorvezérlés idődiagramja van feltüntetve a 23. ábrán.

Az 500 motor indítása után, egy 550 lépésben, az 514 mikroprocesszor kezdeti I célváltozót választ, amely I célváltozó egy konstans légáramot előállító kezdősebességnek felel meg. I célváltozó választott értéke például 0 lehet. Ezután az 514 mikroprocesszor a következő, 552 lépésben a táblázatból sebességértéket (SSP) választ, amely sebességérték az I célváltozó 0-n tartománya valamelyik szintjének felel meg, és amely sebességértékhez meghatározott periodikus szünetidő (PDOFFTIM) van rendelve. Az 500 motor minimális teljesítményű táplálásához PDOFFTIM=Pmin., az 500 motor maximális teljesítményű táplálásához PDOFFTIM=Pmax. érték tartozik.

A PDOFFTIM értéke fordítottan arányos a teljesítménnyel: ha nő, az 500 motor teljesítménye csökken, az 504 H-híd teljesítménykapcsolói hosszabb ideig vannak zárva a periódusidőhöz képest, illetve a kommunikációs időtartamon belül. A 23. ábra szerinti vezérlésnek ez az alapja, de a szakterületen jártas szakember a teljesítményvezérlés más módját is ki tudja alakítani.

A következő 554 lépésben késleltetés van, azaz a további vezérlőlépések késleltetése, aminek célja az üzemállapot stabilizálódásának kivárása. A késleltető554 lépést követő 556 lépésben az 514 mikroprocesszor a választott I célváltozó értékének megfelelő minimális teljesítményhez tartozó PDOFFTIM (Pmin.) értéket választ a táblázatból, a következő, 558 lépésben az 514 mikroprocesszor a választott I célváltozó értékének megfelelő maximális teljesítményhez tartozó PDOFFTIM (Pmax.) értéket választ a táblázatból.

Egy következő, 560 lépésben az 514 mikroprocesszor összehasonlítja a tényleges PDOFFTIM szünetidőt a választott PDOFFTIM (Pmin.) értékkel. Ha a tényleges nagyobb, mint PDOFFTIM (Pmin.), az 514 mikroprocesszor a szabályozási folyamatot az 562 lépéssel folytatja, amelyben I célváltozó értékét hasonlítja össze I célváltozó n-edik fokozatával. Ha I fokozata nagyobb vagy egyenlő n-nel, az 514 mikroprocesszor I értékét visszaállítja az n-edikre egy 564 lépésben. Ha az l>ln feltétel nem teljesül, az azt jelenti, hogy I kisebb, mint a lehetséges maximum, tehát az 514 mikroprocesszor I értékét eggyel feljebb lépteti egy 566 lépésben.

Ha az 560 lépésben az 514 mikroprocesszor azt állapítja meg, hogy a tényleges PDOFFTIM szünetidő kisebb, mint a PDOFFTIM (Pmin.) szünetidőérték, a folyamat az 568 lépéssel folytatódik, amelyben az 514 mikroprocesszor a pillanatnyi teljesítményszintnek megfelelő, tényleges PDOFFTIM szünetidőértéket a táblázatban a beállított I célváltozó-fokozathoz tartozó maximális PDOFFTIM (Pmax.) szünetidővel hasonlítja össze. Ha a tényleges PDOFFTIM szünetidő kisebb, mint a PDOFFTIM (Pmax.), az 514 mikroprocesszor a következő

570 lépésben I célváltozó értékét hasonlítja a 0-dik fokozat I értékéhez. Ha I célváltozó értéke kisebb vagy egyenlő nullával, az 514 mikroprocesszor 572 lépésben I értékét 0-ra állítja. Ellenkező esetben, amikor I célváltozó értéke nagyobb 0-nál, az 514 mikroprocesszor a beállított I célváltozó értékét eggyel csökkenti.

Ha a tényleges PDOFFTIM szünetidőérték kisebb vagy egyenlő a minimummal és nagyobb vagy egyenlő a maximummal, amikor tehát az 560 és 568 lépések is 'nem' eredményt adnak, az 500 motor a célul kitűzött légáram fenntartására alkalmas sebességtartományban van, az 514 mikroprocesszor visszatér az 522 lépéshez, és nem változtat a szabályozás állapotán.

Egy alternatív megoldásban az 514 mikroprocesszorba olyan algoritmust programozunk, amely a kommutálókapcsolók szünetidő/bekapcsolt állapot változóarányát határozza meg. Ez a változóarány folyamatosan változhat egy előre meghatározott Smin. és egy Smax. közötti sebességtartományban, amely sebességtartományból ki van zárva egy (vagy több) S1+S2 sebességtartomány. Ennek az az eredménye, hogy az S1-S2 és S1 közötti sebességtartományban az 514 mikroprocesszor az S1-S2 sebességnek megfelelő változóaránnyal vezérel, az S1 és S1+S2 sebességtartományban az 514 mikroprocesszor az S1+S2 sebességnek megfelelő arányt alkalmazza.

A 22. ábrán a kommutáló teljesítménykapcsolókat tartalmazó, példaként! 504 H-híd kapcsolási vázlata van feltüntetve. Megjegyezzük, hogy a teljesítménykapcsolók áramköre másként is kialakítható, például két, egyik oldalon földelt kivezetésű tekerccsel, vagy az US 5,859,519 szabadalmi leírás szerinti H-hídként. Az 504 H-híd DC-tápfeszültsége 600 DC-sín és földelő602 sín közé van kapcsolva. A két 600, 602 sín között hídelrendezésben vezérelt Q1, Q2, Q3, Q4 kapcsolók vannak elrendezve, ahol a híd átlóját az 502 állórész tekercse képezi. Az 504 H-híd üzemi állapotában az 502 állórész egyik kivezetését a Q1 kapcsoló DC-tápfeszültségre vagy a Q3 kapcsoló földpotenciálra kapcsolja, ugyanakkor az 502 állórész másik kivezetését a Q4 kapcsoló földpotenciálra vagy a Q2 kapcsoló DC-tápfeszültségre kapcsolja. Az 502 állórész áramköre váltakozva a Q1 és Q4 vagy a Q2 és Q3 kapcsolón át záródik, szünetidőben nem záródik, nem folyhat az 502 állórészt gerjesztő áram. A Q3 kapcsolót BQ5 bemenetről vezérelt Q3 kapcsoló vezérli, a Q4 kapcsolót BQ8 bemenetről vezérelt Q8 kapcsoló vezérli. A Q1 és Q2 kapcsolók bemenőáramkörében DC-tápfeszültségre kapcsolt VB2 bemenet közvetve, R9, R11 ellenálláson át, a híd átlópontja közvetlenül, 604, 606 vonallal van a vezérlő bemenőpontra csatlakoztatva. Amikor tehát a Q3 kapcsoló nyitva van (vezet), a 604 vonalon át lehúzza a Q1 kapcsoló bemeneti potenciálját, és a Q1 kapcsoló zárt (nem vezető) állapotban van, ha a Q3 kapcsoló zárva van (nem vezet), a Q1 kapcsoló van nyitva (vezet). Ugyanígy a másik oldalon, ha a Q4 kapcsoló nyitva van (vezet), a 606 vonalon át lehúzza a Q2 kapcsoló bemeneti potenciálját, és a Q2 kapcsoló zárt (nem vezető) állapotban van, ha a Q4 kapcsoló zárva van (nem vezet), a Q2 kapcsoló van nyitva (vezet).

HU 224 775 Β1

A 94 tekercs áramiránya szempontjából a Q1, Q2 kapcsolók első és második bemeneti, a Q3, Q4 kapcsoló első és második kimeneti kapcsolók. Az 514 mikroprocesszor a BQ5 és BQ8 bemeneteken az 514 mikroprocesszor BQ5, BQ8 kimenetein át, közvetve a Q1 és Q2 kapcsolókat is vezérli. A 27. ábrán ennek a vezérlésnek az idődiagramja, annak N-edik és Ν+1-edik kommutációperiódusa van feltüntetve, villamos 90°-os tartományokra bontva. Eszerint az N-ik kommutációperiódus első 90° tartományában egyik irányban folyik áram, miközben a Q4 kapcsoló folyamatosan szakadást mutat (OFF), a Q2 folyamatosan vezetőállapotban van (ON), a Q1 és Q3 pedig periodikusan váltakozva kapcsolgat vezetőállapot és szakadás között, egymással ellentétes fázisban, de amikor a Q1 kapcsoló van vezetőállapotban (ON) és a Q3 szakadást mutat, nem vezet (OFF), akkor nem folyhat áram, mert csak a Q2 kapcsolón át folyhatna. Ez eredményezi a periodikus PDOFFTIM szünetidőt az 502 állórész gerjesztőáramában. Az Ν+1-edik kommutációperiódusban a két oldal kapcsolóinak szerepe (állapota) felcserélődik, a kivezetések között másik irányban folyik áram a periodikusan ismétlődő PDOFFTIM szünetidőkön kívül. Ha mindkét kimeneti Q3, Q4 szakadást mutat (OFF), egyik irányban sem folyik áram, a bemeneti Q1, Q2 kapcsolók vezetőállapotában (ON) sem.

A 26. ábrán az 500 motor időzítésének folyamatábrája van feltüntetve, az 500 motort indító üzemmódban, ahol az áram maximumának értéke az 500 motor sebességének függvényében, a PDOFFTIM szünetidők megadásával adott. A motort indító üzemmódban a kapcsolóelemek pulzusszélesség-modulált vezérlést kapnak. Az algoritmus szerint az indító üzemmódból nyolc kommutálás után megy át a vezérlés futásüzemmódba. Egy ehhez hasonló algoritmus alakítható ki az indító üzemmódban állandó értékű gyorsítás megvalósítására, a PDOFFTIM szünetidők megfelelő megadásával. A 26. ábra szerinti 650 lépésben a Hali-generátor tényleges HALLOLD jelét helyettesítő HALLIN indulóállandót táplálunk be. Ezt a HALLIN indulóállandó az 500 motor indulása után, a 654 lépésben a Hali-generátor tényleges HALLOLD jele váltja fel, miután a 652 lépésben összehasonlította a két értéket, és megállapította, hogy a tényleges HALLOLD jel eltér a HALLIN indulóállandótól. A következő 656 lépésben RPM fordulatszám függvényében változik a PDOFFTIM szünetidő.

A 25. ábrán az 514 mikroprocesszor 504 H-hidat vezérlő BQ5, BQ8 kimenetein kiadott kapcsolójelek időbeli alakulása van szemléltetve a 46 Hali-generátor szünetidős vezérlés eredményeként kapott, a mikroprocesszort vezérlő HS3 pozíciójeléhez képest. A HS3 pozíciójel értéke idején a BQ5 kimeneten jelenik meg pulzusmodulált jel, amikor a HS3 jel 1-re vált, és ezt az 514 mikroprocesszor egy LATENS késleltetési idő után észleli, a BQ8 kimeneten jelenik meg szélességmoduiált pulzusjel, amelyet PDOFFTIM szünetidő követ, ahol a pulzusok változó szélessége és a PDOFFTIM szünetidő összege PWMTIM periódusidő.

A 24. ábrán áramérzékelés nélküli, biztonságos futásüzemmód (SOA) vezérlésének folyamatábrája van feltüntetve. Az 514 mikroprocesszor a Q1-Q4 kapcsolókat úgy vezérli, hogy mindegyik bemeneti kapcsoló szakadást mutat (OFF) egy minimum PDOFFTIM szünetideig, mindegyik szélességmodulációs periódusban, és működik egy hővédelem, amely nem árammérésen alapul, de az áram hosszú idejű, átlagos értékét korlátozza. A szélességmodulációs periódusidő célszerűen arányos a motor sebességével. Ha a sebesség nagyobb, mint egy S_M|_N minimális sebesség (azaz, ha A változó kisebb, mint 165), akkor A változó értékét 165-re emeli a szabályozás, és nincs szükség határolásra a biztonságos futásüzemmódban (SOA) maradáshoz. Ha a sebesség kisebb, mint az S^in minimális sebesség (azaz, ha A változó nagyobb, mint 165), akkor a szabályozás kikapcsolja egy minimum szünetidő időtartamra a Q1, Q4 kapcsolókat az átlagáram korlátozása érdekében. A változó értéke egy egyenletből adódik, amely egyenlet a motorforgórész TINPS fordulatidejéből, adott (állandó) sebességértékhez (1/TINPS) tartozó minimális PDOFFTIM szünetidöértéket fejez ki [A=(TINPS-682)*5/32]. Ha PDOFFTIM < A, PDOFFTIM szünetidőértéket A-ra változtatja a vezérlés, így az 500 motor áramát egy adott sebességéhez tartozó maximális értékhez közelíti.

A 18. ábrán az 500 motor 512 visszaállító áramkörének áramköri vázlata van feltüntetve. Az 512 visszaállító áramkör feladata az 514 mikroprocesszor normális üzemállapotának visszaállítása áramkimaradás esetén, tehát azután, ha a VDD-tápfeszültség egy adott minimális küszöbérték alá esett, majd újra a küszöbérték fölé emelkedett. A Q6 kapcsoló kikapcsolja az 514 mikroprocesszort annak MCLR/VPP bemenetére adott jelszinttel, ha R16, R17 ellenállásokból álló feszültségosztóján a feszültség egy küszöbérték alá csökken. Ha ez a feszültség ismét a küszöbérték fölé kerül, a Q6 kapcsoló vezetőállapotba kerül, és visszaállítja az 514 mikroprocesszor üzemállapotát.

A 19. ábrán az 508 helyzetérzékelő Hali-generátor 520 mintavevő-kapcsolójának áramköri vázlata van feltüntetve. Az 520 mintavevő-kapcsolót az 514 mikroprocesszor Q7 kapcsoló GP5 bemenetére adott, szélességmodulált pulzusokkal vezérli, a pulzusok idején a VB2 feszültség jut a Q7 kapcsolón át az 508 helyzetérzékelő Hali-generátorának (21. ábra) HS1 pontjára.

A 17. ábrán az 503 DC-tápegység áramköri vázlata van feltüntetve. Az 503 DC-tápegység V|_N tápfeszültséget szolgáltat az egyfázisú 502 állórész számára, az 504 H-hídon át, és további VB2, VDD-tápfeszültségeket szolgáltat más vezérlő áramkörök számára. A VB2 vezérlőfeszültség az 504 H-híd bemenő- Q1, Q2 kapcsolóinak vezérlőbemenetét felfelé húzó feszültség, a HS2 feszültség az 508 helyzetérzékelő 46 Hali-generátort tápláló feszültség, VSS referencia-földpont a vezérlő áramkörök földpontja, amely független lehet az 501 AC-áramforrás bemenetének földpotenciáljától. A V|_N tápfeszültségnél kisebb feszültségű VB2, VDD- és HS2 feszültségek a V_]N tápfeszültségből vannak származtatva.

A 20. ábrán az 514 mikroprocesszor bemeneti és kimeneti áramkörei vannak szemléltetve, összhangban

HU 224 775 Β1 más ábrákkal. Az 514 mikroprocesszor GP4 bemenetére a 46 Hali-generátor HS3 jel van csatlakoztatva, amely HS3 jel egy a VDD-tápfeszültségre kapcsolt R8 munkaellenálláson keletkezik a 46 Hali-generátor ellenállás-változásának hatására (25. ábra). Ez a HS3 jel időzíti az 504 H-híd BQ5, BQ8 kimeneteken át történő vezérlését. A GP2 bemenet igény szerint felhasználható, például motorsebesség megválasztására, vagy hőmérséklet-érzékelésre, termisztoros 524 hőérzékelő rácsatlakoztatásával.

A 28. ábrán áramszabályozó vezérlési mód folyamatábrája van feltüntetve. Ebben a vezérlési módban az alábbi paraméterek érvényesülnek a tápáram szabályozásában:

- minden kommutálás végén kikapcsoljuk az áramot a következő kommutációperiódus adatainak kiszámítása idejére: OFFTIM=TIN/2 (a kommunikációperiódus fele 90° forgórész elfordulásnak felel meg, amit a számításkor bekalkulálunk;

- minden nyolc kommutáció után (a forgórész egy fordulata) az indítórutin végén számítjuk a PWMTIM pulzusidő értékét:

PWMTIM=OFFTIM/4,

- mindegyik kommutációperiódus elején egy 8 állapotú számlálót (COUNT8) 5-re állítunk, hogy további négyet tudjon számlálni, és ezzel a tápáram négy bekapcsolását számláltatjuk meg az alábbi kapcsolatban:

PWMSUM=PWMTIM PDOFFSUM=PWMTIM - PDOFFTIM TIMER=0

A PDOFFTIM periódusidőt használjuk az áram szabályozására. Ezzel beállítható az 500 motor sebessége, nyomatéka, CFM-jellemzője stb.

- a kommutálási időt minden 46 Hall-generátor-jelismétlődésnél 0-ra állítjuk, a 46 Hali-generátor HALLOLD jelének értéke.

Az 500 motor futása során mindegyik kommutációperiódusban egyszer lefut a 28. ábra szerinti vezérlőfolyamat. Egy 702 lépésben megvizsgáljuk, hogy a kommutáció időtartama hosszabb-e 32 ms-nél, amely érték a kommutáció időtartamának megengedett legnagyobb értéke, ennél nagyobb érték túlságosan hosszú. Ha igen, akkor a 704 lépésben motorleállító rutin indul be. Ha nem, egy következő 706 lépésben azt vizsgáljuk meg, hogy a kommutáció időtartama nagyobb-e egy OFFTIM szünetidőnél, amely villamos 90° elfordulásnak felel meg. Ha a kommutáció időtartama nagyobb, mint 90°, akkor a 708 lépésben a gerjesztőáramot a kisebb tápfeszültségek kikapcsolásával kikapcsoljuk, és a 710 lépésben kilépünk a programból. Ha az eddigi elemzések megfelelő eredményt adtak, egy 712 lépésben a kommutáció időtartamát a PWMSUM pulzusszélesség átlagos értékével hasonlítjuk össze, megvizsgálva, hogy nagyobb-e annál. Ha a kommutálási időtartam kisebb, mint a PWMSUM, megvizsgáljuk, hogy a kommutáció időtartama nagyobb-e az átlagos szünetidő PDOFFSUM értékénél. Ha igen, a folyamat visszatér a 708 lépéshez, ha nem, a folyamat sikeresen lefutott.

Ha a 712 lépésben a kommutáció időtartama egyenlőnek vagy nagyobbnak bizonyult, mint a PWMSUM pulzusszélesség átlagos értéke, egy 718 lépésben PWMSUM és PDOFFSUM értékét megnöveljük PWMTIM periódusidő értékével és a következő pulzusmodulációs periódus idejére, és A változót COUNT-1-re állítjuk.

A következő 720 lépésben megvizsgáljuk, hogy A értéke nem A=0-e (4. kommutáció). Ha igen, a folyamat 708 lépéssel folytatódik, és a kisebb tápfeszültségek kikapcsolása után befejeződik. Ha nem, akkor egy 722 lépésben COUNT8 (ami a szélességmodulált pulzusok PVM-ek száma kommutációnként) értékét A-ra állítjuk. Kommutációnként négy PWM pulzus alkalmazása előnyös lassú mikroprocesszorok esetén, gyors mikroprocesszor alkalmazása esetén nyolc PWM pulzus alkalmazása előnyös.

A 27. ábra szerinti idődiagram erre az esetre is érvényes. A 704 lépésben történt leállítás után 1,8 mp szünet következik, majd újraindul a folyamat (kísérlet).

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Villamos motor, fázistekerccsel ellátott állórésszel, az állórésszel mágneses kapcsolatban lévő, állandó mágneses forgórésszel, továbbá az állórészen elrendezett, a forgórész helyzetét érzékelő helyzetérzékelővel, és egyenfeszültségű tápforrás áramát a fázistekercsre a helyzetérzékelő jelét feldolgozó mikroprocesszorral vezérelten kapcsoló teljesítménykapcsolókkal, azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszoros (514) vezérlőegység a forgórész (24, 506) motorvibrációt keltő rezonanciájának fordulatszám-tartományát kizáróan van programozva.
2. Az 1. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a forgórész (24, 506) egy ventilátor forgórésze, és az állandó sebesség fenntartására programozott, nyomatéknak megfelelő szünetidő/bekapcsolt állapot arányokkal vezérlő mikroprocesszornak (514) az állandó sebességnél nagyobb sebességet kijelző vészjelzője (528) van.
3. Az 1. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy az állórész (22, 502) tekercsének (94) két kivezetése H-híd (504) két közbenső pontjára van csatlakoztatva, amely H-hídban (504) tápfeszültség és földsínek (600, 602) között, felső és alsó hídágakat alkotó, a mikroprocesszor (514) által vezérelt kapcsolók (Q1-Q4) vannak elrendezve, amely egyik oldali felső és alsó kapcsolók (Q1, Q3) közé a tekercs (94) egyik kivezetése, másik oldali felső és alsó kapcsolók (Q2, Q4) közé a tekercs (94) másik kivezetése van csatlakoztatva, amely H-híd (504) egyik kapcsolási állapotában az első, felső kapcsoló (Q1) és második, alsó kapcsoló (Q4), másik kapcsolási állapotában a második felső kapcsoló (Q2) és első alsó kapcsoló (Q3) van vezetőállapotban.
4. A 3. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszor (514) vezérlőkimenetei az alsó kapcsolók (Q3, Q4) vezérlőbemenetére van11

HU 224 775 Β1 nak csatlakoztatva, és a felső kapcsolók (Q1, Q2) az alsó kapcsolókkal (Q3, Q4) ellenütemben vannak vezérelve, amely H-híd (504) egyik kapcsolási állapotában az első, alsó kapcsoló (Q3) zárt állapotban, az első, felső kapcsoló (Q1) vezetőállapotban, másik kapcsolási állapotában a második alsó kapcsoló (Q4) zárt állapotban, a második felső kapcsoló (Q2) vezetőállapotban van.
5. Az 1. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszoros (514) vezérlőegység többféle fordulatszámhoz tartozó szünetidő/bekapcsolt állapot arány szerinti vezérlésre van programozva.
6. Az 5. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a forgórész (24, 506) egy ventilátor forgórésze, és az állandó légszállítás fenntartására programozott, nyomatéknak megfelelő, változó szünetidő/bekapcsolt állapot arányokkal vezérlő mikroprocesszora (514) van.
7. A 6. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy az Smin. és Smax. közötti sebességtartományú vezérlésre programozott mikroprocesszorba (514) tartománykizáró algoritmus van programozva, amely algoritmus által a sebességtartományból ki van zárva egy S1+S2 sebességtartomány, az S1-S2 és S1 közötti sebességtartományban S1-S2 sebesség, az S1 és S1+S2 közötti sebességtartományban S1+S2 sebesség a programozott sebességérték.
8. Az 5. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a forgórész (24, 506) egy ventilátor forgórésze, és az állandó légszállítás fenntartására programozott mikroprocesszor (514) által használt, a ventilátor rezonanciáját nem okozó fordulatszámokhoz tartozó szünetidő/bekapcsolt állapot arányok táblázatba vannak foglalva.
9. A 8. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a táblázatban a sebességek és hozzájuk tartozó minimum- és maximumnyomaték-értékek vannak rögzítve, és a mikroprocesszor (514) a teljesítménykapcsolóknak a minimum- és maximumnyomatékok közötti tartománynak megfelelő szünetidő/bekapcsolt állapot arányokkal történő vezérlésére van programozva.
10. Az 1. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy az állandó sebességnek megfelelő változónyomaték keltésére programozott, a nyomatéknak megfelelő szünetidő/bekapcsolt állapot arányokkal vezérlő mikroprocesszornak (514) az állandó sebesség fenntartásához szükségesnél nagyobb nyomatékot kijelző vészjelzője (528) van.
11. A 10. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a szükséges nyomaték kezdeti statikus motorterheléssel és a statikus motorterhelés időbeli változása függvényében, a mikroprocesszorban (514) van meghatározva.
12. Az 1. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a forgórész (24, 506) egy ventilátor forgórésze, és az állandó légszállítás fenntartására programozott mikroprocesszornak (514) az állandó légszállítás fenntartásához szükségesnél nagyobb nyomatékot kijelző vészjelzője (528) van, ahol a szükséges sebesség kezdeti statikus motorterheléssel és a statikus motorterhelés időbeli változása függvényében, a mikroprocesszorban (514) van meghatározva.
13. Az 1. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszor (514) programja motort (500) állandó teljesítményfelvétellel gyorsító, indítóüzemmód-vezérlést foglal magában, amely indító üzemmódban az alsó kapcsolók (Q3, Q4) egyike állandó gyorsítóteljesítmény eléréséhez szükséges ideig, szelektíven zárva van.
14. A 13. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszor (514) programja magában foglal egy, az indító üzemmódban, meghatározott számú forgórészfordulat után egy, a helyzetérzékelő (508) jeléből képzett előírt legkisebb sebességnél kisebb sebességérték esetén beiktatható, motorleállító rutint (704).
15. A 14. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a kapcsolókat (Q3, Q4) áramkört megszakító állapotba vivő, meghatározott idő után önmagát kikapcsoló motorleállító rutinja (704) van.
16. A 13. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszornak (514) indító üzemmód meghatározott számú kommutálását követően futásüzemmódba átváltó programja van.
17. A 16. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszor (514) programjában indító üzemmódban N kommutálást tartalmazó, állandó kommutálásperiódusok vannak, és processzornak (514) a kommutálásperiódusokat M kommutálásonként sebesség, nyomaték vagy konstans légszállítás függvényében korrigáló eszköze van.
18. A 17. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszor (514) programja futásüzemmódjában a kapcsolók (Q1, Q2) minden kommutálásperiódusban, árammérés nélkül hővédelmet biztosító, meghatározott ideig vannak szelektíven nyitva.
19. Az 1. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszor (514) programja futásüzemmódjában a kapcsolók (Q1, Q2) minden kommutálásperiódusban, árammérés nélkül hővédelmet biztosító, a motor (500) sebességétől függő, meghatározott minimumideig vannak szelektíven nyitva.
20. Az 1. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy a mikroprocesszorral (514) összekapcsolt, üzemállapotot egy feszültség-küszöbérték alulról fölfelé történő átlépése hatására visszaállító egysége (518) van.
21. Az 1. igénypont szerinti villamos motor, azzal jellemezve, hogy az állórész (502) áramát kommutáló vezérlőegység elé beiktatott, AC-áramforrásra csatlakoztatható DC-tápegysége (503) van.
22. Villamos motor, fázistekerccsel ellátott állórésszel, az állórésszel mágneses kapcsolatban lévő, ventilátorlapátot forgató, állandó mágneses forgórésszel, továbbá az állórészen elrendezett, a forgórész helyzetét érzékelő helyzetérzékelővel, és egyenfeszültségű tápforrás áramát a fázistekercsre a helyzetérzékelő jelét feldolgozó mikroprocesszorral rendelkező ve12

HU 224 775 Β1 zérlőegységgel vezérelten kapcsoló teljesítménykapcsolókkal, azzal jellemezve, hogy a motor (500) előírt sebessége egy mikroprocesszor (514) által alkalmazott algoritmussal vagy táblázatban, egy minimumsebességnél nagyobb sebességként van meghatározva, a 5 mikroprocesszor (514) a minimumsebességnél kisebb sebesség esetén a teljesítménykapcsolók kommutációja meghatározott időtartamban történő szüneteltetésére, a szünetelés után csak hőmérséklet függvényében történő kommutációvezérlésre van programozva.