HU224301B1 - Eljárás és berendezés időbeli eltolás meghatározására - Google Patents
Eljárás és berendezés időbeli eltolás meghatározására Download PDFInfo
- Publication number
- HU224301B1 HU224301B1 HU0200122A HUP0200122A HU224301B1 HU 224301 B1 HU224301 B1 HU 224301B1 HU 0200122 A HU0200122 A HU 0200122A HU P0200122 A HUP0200122 A HU P0200122A HU 224301 B1 HU224301 B1 HU 224301B1
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- sample
- energy
- estimate
- signal
- value
- Prior art date
Links
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims description 47
- 108010076504 Protein Sorting Signals Proteins 0.000 claims 1
- 230000000875 corresponding effect Effects 0.000 description 39
- 230000008569 process Effects 0.000 description 32
- 238000004891 communication Methods 0.000 description 19
- 238000010586 diagram Methods 0.000 description 9
- 230000002596 correlated effect Effects 0.000 description 6
- 230000003111 delayed effect Effects 0.000 description 6
- 230000002123 temporal effect Effects 0.000 description 5
- 238000005516 engineering process Methods 0.000 description 4
- 230000008901 benefit Effects 0.000 description 3
- 230000008859 change Effects 0.000 description 3
- 230000006870 function Effects 0.000 description 3
- 230000007480 spreading Effects 0.000 description 3
- 238000010276 construction Methods 0.000 description 2
- 230000001934 delay Effects 0.000 description 2
- 230000007246 mechanism Effects 0.000 description 2
- 230000009466 transformation Effects 0.000 description 2
- 230000005540 biological transmission Effects 0.000 description 1
- 230000001413 cellular effect Effects 0.000 description 1
- 230000007423 decrease Effects 0.000 description 1
- 230000003247 decreasing effect Effects 0.000 description 1
- 230000009977 dual effect Effects 0.000 description 1
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 1
- 230000007613 environmental effect Effects 0.000 description 1
- 230000001771 impaired effect Effects 0.000 description 1
- 230000004048 modification Effects 0.000 description 1
- 238000012986 modification Methods 0.000 description 1
- 238000001208 nuclear magnetic resonance pulse sequence Methods 0.000 description 1
- 230000009467 reduction Effects 0.000 description 1
- 238000001228 spectrum Methods 0.000 description 1
- 230000001360 synchronised effect Effects 0.000 description 1
Classifications
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04B—TRANSMISSION
- H04B1/00—Details of transmission systems, not covered by a single one of groups H04B3/00 - H04B13/00; Details of transmission systems not characterised by the medium used for transmission
- H04B1/06—Receivers
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04B—TRANSMISSION
- H04B1/00—Details of transmission systems, not covered by a single one of groups H04B3/00 - H04B13/00; Details of transmission systems not characterised by the medium used for transmission
- H04B1/69—Spread spectrum techniques
- H04B1/707—Spread spectrum techniques using direct sequence modulation
- H04B1/7073—Synchronisation aspects
- H04B1/7085—Synchronisation aspects using a code tracking loop, e.g. a delay-locked loop
Landscapes
- Computer Networks & Wireless Communication (AREA)
- Signal Processing (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Mobile Radio Communication Systems (AREA)
- Radio Relay Systems (AREA)
- Manufacture, Treatment Of Glass Fibers (AREA)
- Radio Transmission System (AREA)
- Absorbent Articles And Supports Therefor (AREA)
- Burglar Alarm Systems (AREA)
- Circuits Of Receivers In General (AREA)
- Processing Of Meat And Fish (AREA)
- Treatments Of Macromolecular Shaped Articles (AREA)
- Synchronisation In Digital Transmission Systems (AREA)
- Radar Systems Or Details Thereof (AREA)
- Crystals, And After-Treatments Of Crystals (AREA)
Abstract
Bejövőjel időbeli eltolásának meghatározása céljából egy jel egy elsőmintáját vevő segítségével demodulálva a jel lehetséges adatértékeiegy készletének megfelelő első energiaérték-készletet állítanak elő(200, 270). A jel egy második mintáját ugyanezen vevő segítségéveldemodulálva a jel lehetséges adatértékkészletének megfelelő másodikenergiaérték-készletet állítanak elő (208, 272). Az első és másodikenergiaérték-készletet a vevő segítségével kombinálva kombináltenergiaérték-készletet határoznak meg (210, 276). A kombináltenergiaérték- készlet alapján a vevő segítségével meghatározzák azátvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy első becslését(202, 278). A vevő az első jelminta szórásmentesített mintáinak egykorábbi készletét az első becslésnek megfelelő jelkép felhasználásávalfelfedve első korábbi energiaértéket állít elő. A vevő az elsőjelminta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét az elsőbecslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedve első későbbienergiaértéket állít elő (214, 284). Végül a vevő az első korábbienergiaérték és az első későbbi energiaérték alapján meghatározza azelső jelminta időbeli eltolását.
Description
A találmány kommunikációs rendszerekkel kapcsolatos. Közelebbről meghatározva, a találmány tárgya eljárás és berendezés időbeli eltolás meghatározására vezeték nélküli kommunikációs rendszerben.
Az 1. ábra földi telepítésű vezeték nélküli 10 kommunikációs rendszer egy példaként! megvalósítási módját mutatja. Az 1. ábrán három 12A, 12B és 12C távoli egység, valamint két 14 bázisállomás látható. A valóságban a tipikus vezeték nélküli kommunikációs rendszerek nagyszámú távoli egységet és bázisállomást tartalmaznak. Az 1. ábrán a 12A távoli egységet gépjárműbe szerelt mobiltelefon képezi, a 12B távoli egységet hordozható számítógép alkotja, míg a 12C távoli egység helyhez kötött vezeték nélküli helyi hálózat vagy mérőleolvasó lehet. A legáltalánosabb esetben a távoli egységek bármilyen típusú kommunikációs egységek lehetnek. Lehetnek például személyi használatú kommunikációs rendszeri kézi egységek, hordozható adatkezelő egységek (személyi adatkezelők) vagy helyhez kötött adatkezelő egységek (mérőleolvasó berendezések). Mint az 1. ábrán látható, a 14 bázisállomások kimenő-összeköttetési 18 jeleket küldenek a 12 távoli egységeknek, a 12 távoli egységek pedig visszatérő összeköttetési 20 jeleket küldenek a 14 bázisállomásoknak.
Az 1. ábrán bemutatotthoz hasonló tipikus vezeték nélküli kommunikációs rendszereknél egyes bázisállomásokhoz több szektor tartozik. Ezek az úgynevezett többszektoros bázisállomások több, egymástól független adó- és vevőantennával, valamint egymástól független jelfeldolgozó áramkörökkel rendelkeznek. A jelen leírásban tárgyalt általános alapelvek egyformán érvényesek mind a többszektoros bázisállomások egyes szektoraira, mind az egyszektoros független bázisállomásokra. A leírás további részében ezért a „bázisállomás” kifejezés egyaránt vonatkozhat egy többszektoros bázisállomás egy szektorára, illetve egy egyszektoros bázisállomásra vagy egy többszektoros bázisállomásra is.
A kódosztásos többszörös hozzáférésű (CDMA) rendszereknél a távoli egységek egy közös frekvenciasáv felhasználásával kommunikálnak a rendszer valamennyi bázisállomásával. Közös frekvenciasáv felhasználása nagyobb rugalmasságot biztosít a rendszernek, és sok előnnyel jár. Közös frekvenciasáv felhasználása esetén egy távoli egység például egyidejűleg több bázisállomástól tud jeleket venni, és több bázisállomás számára tud jeleket továbbítani. A távoli egység a szórt spektrumú CDMA hullámalak jellegzetességeinek kihasználása útján meg tudja egymástól különböztetni, illetve külön-külön tudja venni a különféle bázisállomásoktól egyidejűleg kapott jeleket. Hasonlóképpen, a bázisállomás meg tudja egymástól különböztetni, illetve külön-külön tudja venni a különféle távoli egységek által kisugárzott jeleket. A CDMA-technika többszörös hozzáférésű kommunikációs rendszerben való alkalmazását például az US 4,901,307 és US 5,103,459 számú iratok ismertetik.
A CDMA kommunikációs technikának számos előnye van a keskeny sávú modulációs technikákhoz képest. A földi csatornák különösen jelentős problémákat okoznak azáltal, hogy többszörös jelutak alakulhatnak ki. Ezek a problémák a CDMA-technika alkalmazásával kiküszöbölhetők. Például a bázisállomás vevőberendezése a CDMA-technika alkalmazásával ugyanúgy meg tudja különböztetni egymástól a valamely távoli egység által kisugárzott jelnek az egyes jelutakhoz tartozó összetevőit, ahogy megkülönbözteti egymástól az egyes távoli egységekből származó jeleket.
A földi csatornák esetében a többszörös jelutak azáltal jönnek létre, hogy a jelek visszaverődnek a környezetben előforduló akadályokról, például fákról, épületekről, gépjárművekről és személyekről. A földi csatornák esetében a többszörös jelút időben változó jellegű, mivel a többszörös jelút jelenségét okozó szerkezetek egymáshoz képest változtatják a helyzetüket. Ha például egy úgynevezett ideális impulzust továbbítunk egy többszörös jelúttal jellemzett csatorna útján, a kapottjel impulzusok sorozatából fog állni. Időben változó többszörös jelutas csatorna esetében a vett impulzussorozat időbeli helyzete, amplitúdója és fázisa az ideális impulzus továbbítási időpontjától mért idő függvényében változni fog.
A 2. ábra egy távoli egységtől a bázisállomáshoz érkező példaképpen! jelmintakészletet mutat. A függőleges tengelyen a vételi jelerősség van feltüntetve dB mértékegységben. A vízszintes tengelyre annak a késleltetésnek az értéke van felvive, amellyel az egyes jelek a jelúti késleltetés következtében eljutnak a bázisállomáshoz. A harmadik (nem ábrázolt tengely), amely a papír síkjától befelé megy, az idő egy szegmensét képezi le. A papír közös síkjában ábrázolt valamennyi jel ugyanabban az időpontban érkezik, de a távoli egységből más-más időpontban került kisugárzásra. Az egy közös síkon belül jobbra levő jelcsúcsok olyan jeleket képeznek le, amelyeket a távoli egység a tőlük balra levő jelcsúcsoknál korábban sugárzott ki. Például a bal szélen levő 20 jelcsúcs a legújabban átvitelre került jelnek felel meg. Az egyes 20...30 jelcsúcsok eltérő jelutak közvetítésével érkező és ezért eltérő késleltetésű, illetve eltérő fázisú és amplitúdójú jeleknek felelnek meg.
A 20...30 jelcsúcsok által leképezett hat különböző jel nagymértékben többszörös jelutas jellegű környezetet reprezentál. Az átlagos városi környezet ennél kevesebb használható jelet produkál. A rendszer zajszintjét a jelcsúcsok és a kisebb energiaszintekkel jellemzett hullámvölgyek határozzák meg.
Meg kell jegyezni, hogy a többszörös jelúthoz tartozó egyes jelcsúcsok amplitúdója az időben változik, amint azt az egyes 20...30 jelcsúcsok egyenetlen gerincei mutatják. Az ábrázolt viszonylag rövid idő alatt a 20...30 jelcsúcsok amplitúdója nem változik jelentős mértékben, hosszabb időszakot tekintve azonban a többszörös jelútból származó jelcsúcsok amplitúdója csökken, és az idő előrehaladtával új jelutak jönnek létre. A jelcsúcsok ugyanakkor elcsúszhatnak a korábbi vagy későbbi időpontoknak megfelelő időeltolások irányában, annak megfelelően, hogy a bázisállomás fedé2
HU 224 301 Β1 si körzetén belül levő objektumok helyváltoztatása következtében megváltoznak a jelúttávolságok.
A földi környezeten kívül a műholdas rendszerek alkalmazása is eredményezhet jeltöbbszöröződést. A GlobalStar rendszer esetében például a távoli egységek nem földi telepítésű bázisállomások útján, hanem több műhold közvetítésével kommunikálnak. A műholdak körülbelül két óra alatt kerülik meg a Földet. A műholdnak a pályája mentén történő mozgása során a távoli egység és a műhold közötti jelút hossza az időben változik. Ezen túlmenően, amikor egy műhold kikerül egy távoli egység hatósugarából, úgynevezett sima átadás-átvételre kerül sor két műhold között. A sima átadás-átvétel időtartama alatt a távoli egység egynél több műhold jeleit demodulálja. Ezek a többszörös jelek ugyanúgy kombinálhatok, mint a földi rendszer esetében. Eltérést jelent azonban az, hogy míg a földi környezetben az egyes jelek közötti időbeli eltolás értéke általában 0 és 500 ps között van, addig a két műhold útján vett jelek közötti időbeli eltolás nagyságrendileg 0 és 20 ms közé esik.
Hasznos jelek mind a földi, mind a műholdas rendszerek esetében származhatnak más forrásokból is. Például a jelgyengülés hatásainak kiküszöbölése érdekében gyakran két vagy több, úgynevezett diversityvevőt alkalmaznak. Ezen túlmenően például az egy közös bázisállomás egyes szektorai közötti sima átadás-átvétel alkalmával is többszörös jeleket állítanak elő.
A 3. ábra egy, a technika állásának megfelelő keresővevő tömbvázlatát mutatja. A 3. ábra szerinti keresővevőnek N számú 100A...100N demodulálóeleme van. A 3. ábrán csak a 100A demodulálóelemet részleteztük, és úgy vesszük, hogy a 100B...100N demodulálóelemek a 100A demodulálóelemhez hasonló felépítésűek. A bejövőjelminták valamennyi 100A...100N demodulálóelem bemenetére eljutnak. A 100A demodulálóelemen belül a bejövőjelmintákat 102 szórásmentesítő a megfelelő távoli egységnél a jel szórásához alkalmazott szórási kóddal korrelálja. A 102 szórásmentesítő kimenőjele gyors Hadamard-transzformációt (FHT) végrehajtó 104 FHT-egységbe jut. A 104 FHT-egység úgy van kialakítva, hogy a szórásmentesített mintákat egy lehetséges jelképértékkészlet minden egyes értékével korrelálja. Egy lehetséges megvalósítási mód esetében például a TIA/EIA (Telephoné Industry Association, Electronic Industry Association) IS-95 néven közismert ideiglenes szabványa („Mobilállomás és bázisállomás közötti kompatibilitási szabvány kettős üzemmódú széles sávú szórt spektrumú cellás rendszerekhez”) szerint működik a rendszer. Ennél a rendszernél egy hat adatbitből álló csoportot hatvannégy ortogonális Walsh-jelkép egyikévé képeznek le. A 104 FHT-egység a szórásmentesített mintákat a hatvannégy ortogonális Walsh-jelképpel korrelálja. A 104 FHT-egység egy készlet különféle feszültségszintet állít elő, amelyek közül mindegyik egy-egy lehetséges jelképértéknek felel meg.
A 104 FHT-egység kimenőjele 106 energiameghatározóba kerül, amely minden egyes lehetséges jelképértékhez meghatároz egy megfelelő energiaértéket. A 106 energiameghatározó kimenőjele többszörös jelúti 110 kombinálóegységbe jut. Ezenkívül a 100B...100N demodulálóelemek energia-kimenőjelei is a 110 kombinálóegység bemenetére kerülnek. A 110 kombinálóegység az egyes 100A...100N demodulálóelemek energia-kimenőjeleit jelképenként kombinálva kombinált energiaérték-készletet hoz létre. Minden egyes energiaérték egy lehetséges jelképértéknek felel meg.
A 110 kombinálóegység kimenőjele 112 maximumdetektorba kerül. A 112 maximumdetektor a kombinált energiaérték-készlet alapján meghatározza az átvitt adat legvalószínűbb értékét. Egy lehetséges megvalósítási mód esetében a 112 maximumdetektor például az US 5,442,627 számú iratban ismertetett módon működik. A 112 maximumdetektor kimenőjele további digitális jelfeldolgozást végrehajtó digitális jelfeldolgozó áramkörbe kerül.
Mint már említettük, a 100A...100N demodulálóelemek mindegyike azt a jelet követi, amelyhez hozzá van rendelve. Ennek érdekében a 100A demodulálóelem a névleges, késleltetés nélküli időbeli eltoláshoz képest egy korábbi és egy későbbi időbeli eltolásnál demodulálja a bejövőjelmintákat. A korábbi és későbbi demodulálásnál kapott energiaértékek összehasonlításával a kommunikációtechnika jól ismert elvei alapján meghatározható a késleltetés nélküli esetre vonatkozó becsült érték pontossága. Mint a 3. ábrán látható, a korábbi demoduláláshoz tartozó 110A szórásmentesítő a 102 szórásmentesítő által alkalmazott időbeli eltoláshoz viszonyítva körülbelül egy fél csípnek megfelelő értékkel előretolt időbeli eltolással szórásmentesíti a bejövőjelmintákat. Hasonlóképpen, a későbbi demoduláláshoz tartozó 110B szórásmentesítő a 102 szórásmentesítő által alkalmazott időbeli eltoláshoz viszonyítva körülbelül egy fél csípnek megfelelő értékkel késleltetett időbeli eltolással szórásmentesíti a bejövőjelmintákat. A korábbi 110A szórásmentesítő és a későbbi 110B szórásmentesítő kimenő-feszültségszintjeit ideiglenesen 112A, illetve 112B puffertároló tárolja.
Mint a 3. ábrán látható, a 106 energiameghatározó kimenőjelét 108 maximumdetektor is megkapja. Ez utóbbi a 106 energiameghatározó kimenőjele alapján meghatározza az átvitelre került adat legvalószínűbb értékét. A 112A puffertárolóban tárolt szórásmentesített mintákat 114A jelképfelfedő az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének megfelelő jelképpel korrelálja. Egy lehetséges megvalósítási mód esetében például az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének megfelelő Walsh-jelkép kerül korrelálásra a tárolt mintákkal, éspedig hasonló módon, mint ahogy a korábbi 110A szórásmentesítő korrelálja a szórási kóddal a bejövőjelmintákat. Hasonlóképpen, a 112B puffertárolóban tárolt szórásmentesített mintákat 114B jelképfelfedő az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének megfelelő jelképpel korrelálja. A 114A, 114B jelképfelfedők egy korábbi energiaértéket és egy későbbi energiaértéket állítanak elő.
HU 224 301 Β1
A korábbi és későbbi energiaértéket 116 kapuzó-komparáló egységben tárolják. Ha az átvitt adatnak a 112 maximumdetektor által kiválasztott legvalószínűbb értéke megegyezik a 108 maximumdetektor által előállított adatértékkel, a 116 kapuzó-komparáló egység összehasonlítja a korábbi és későbbi energiaértéket. A kommunikációtechnikában jól ismert elveknek megfelelően, ha a két érték egyenlő, megállapítható, hogy a 102 szórásmentesítő az ideálisnak megfelelő időbeli eltolást alkalmazza. Ha viszont az egyik érték nagyobb a másiknál, akkor a 102 szórásmentesítö által alkalmazott időbeli eltolás értéke eltér az ideálistól. A 116 kapuzó-komparáló egység által kiadott energiaértékeket 118 időkövető akkumulálja abból a célból, hogy a 102 szórásmentesítő által való felhasználás céljából frissített időeltolási értéket határozzon meg. Ezen túlmenően a 118 időkövető időbeli eltolást reprezentáló kimenőjele általában demodulálóelem-kijelölési algoritmust végrehajtó 120 rendszervezérlőbe is eljut.
Ha a 112 maximumdetektor által előállított adatérték eltér a 108 maximumdetektor által előállított értéktől, azt feltételezik, hogy a 108 maximumdetektorban hiba lépett fel. Ez a feltételezés a kommunikációtechnika azon jól ismert elvén alapszik, hogy a különféle demodulálóelemek által előállított energiaszintek kombinálásával pontosabban határozható meg az átvitt adatérték legvalószínűbb értéke. Ezért a 112 maximumdetektor általában pontosabb becsült értéket ad az átvitt adatra vonatkozóan, mint a 108 maximumdetektor. Következésképpen, ha a 108 maximumdetektor által előállított adatérték nem egyezik meg a 112 maximumdetektor által előállított értékkel, a megfelelő korábbi és későbbi energiaértékek valószínűleg hibás adatérték felhasználásával kerültek meghatározásra, tehát nem fogadhatók el valóságos értékekként. Ezért a 116 kapuzó-komparáló egység „eldobja” ezeket az értékeket, és nem továbbítja a 118 időkövetőbe.
A keresővevőkre, illetve demodulátorokra és az időkövetőkre vonatkozóan az US 5,654,979; US 5,644,591; US 5,561,618; US 5,490,165 és US 5,805,648 számú iratok szolgáltatnak további információkat.
Hiányosságot jelent ennél a működési módnál, hogy jelentős mennyiségű érvénytelen időkövetési adat kerül előállításra, majd - a kapuzás során - eldobásra. Ha például a demodulálóelemek hibaaránya a rendkívül magasnak számító nyolcvan százalék körüli értéknél van, a kombinált jel hibaaránya még tíz százalék körüli, viszonylag alacsony értéken maradhat, és a kommunikációs csatorna még elfogadható minőségű lehet. Ha tehát egy demodulálóelem hibaaránya nyolcvan százalék körül van, a 114A, 114B jelképfelfedők által kiszámított minden öt energiaérték közül nagyjából négy elfogadhatatlan, és a kapuzás során eldobásra kerül, illetve nem kerül felhasználásra a 118 időkövetőben. Ily módon az időkövető a rendelkezésre álló energiának csak mintegy húsz százalékát hasznosítja. Ez szükségtelen mértékben késlelteti az időkövetési folyamatot, és csökkenti annak pontosságát.
Ha a 102 szórásmentesítő által felhasznált időbeli eltolás nem egyezik meg az ideálissal, a 106 energiameghatározó energiakimenete lecsökken. A 4A. ábra a jel demodulálásához felhasznált időbeli eltolás értékének függvényében ábrázolja a kapott energiaértékét. A 4A. ábrán a függőleges tengelyre a keresővevő által detektált energia, a vízszintes tengelyre pedig a keresővevő által a jel demodulálásához felhasznált időbeli eltolás értéke van felvive. Ha a keresővevő ideális szinkronizáció mellett (ideális időbeli t0 helyzetben) demodulálja a jelet, a keresővevő a jelből rendelkezésre álló maximális energiaértéket detektálja (lásd a 4A. ábrán jelölt 122 adatpontot). Ha a keresővevő, az ideális időbeli t0 helyzethez képest ST időbeli eltolásnak megfelelően késleltetett tq időzítés alkalmazásával demodulálja a távoli egység jelét, a keresővevő kisebb energiát detektál (lásd a 4A. ábrán jelölt 124 adatpontot). Hasonlóképpen, ha a keresővevő az ideális időbeli to helyzethez képest ST időbeli eltolásnak megfelelően előbbre állított te időzítés alkalmazásával demodulálja a távoli egység jelét, a keresővevő kisebb energiát detektál (lásd a 4A. ábrán jelölt 123 adatpontot). Ha a késleltetett, illetve időben előbbre állított időzítés azonos értékkel van eltolva az ideális időbeli helyzethez képest, akkor a korábbi és későbbi időbeli helyzetben detektált energia értéke azonos.
A 4B. ábra a 4A. ábra szerintihez hasonló diagramot mutat, azzal az eltéréssel, hogy itt az ideális időzítéstől kissé eltérő szinkronizált to’ helyzet van feltüntetve. Megjegyezzük, hogy az eltolás következtében a 126 adatpontnál detektált energiaérték kisebb, mint az ideális esetnek megfelelő 122 adatpontnál detektált energiaérték. Ha a keresővevő az ideálistól kissé eltérő időbeli ν helyzethez képest ST időbeli eltolásnak megfelelően előrehozott te’ időzítés alkalmazásával demodulálja a jelet (4B. ábra), a keresővevő nagyobb energiát detektál, mint a 4A. ábrán jelölt 62, 64 adatpontokban (lásd a 4B. ábrán jelölt 127 pontot). Hasonlóképpen, ha a keresővevő az ideálistól kissé eltérő időbeli t0’ helyzethez képest ST időbeli eltolásnak megfelelően késleltetett t/ időzítés alkalmazásával demodulálja a távoli egység jelét, a keresővevő kisebb energiát detektál, mint a 4A. ábrán jelölt 62, 64 adatpontokban és a 4B. ábrán jelölt 127 adatpontban (lásd a 4B. ábrán jelölt 128 pontot). A keresővevő által egy korábbi helyzetnek megfelelő időpontban és egy későbbi helyzetnek megfelelő időpontban detektált energiaértékek összehasonlítása útján meghatározhatjuk, hogy a szinkronizálásnak megfelelő helyzet megegyezik-e az ideálissal. Ha a korábbi és későbbi helyzeteknek megfelelő energiaértékek azonosak, a keresővevő valószínűleg pontos szinkronizáció mellett detektálja a jelet. Ha a korábbi helyzetben detektált energiaszint lényegesen magasabb, mint a későbbi helyzetben detektált energiaszint, a keresővevő valószínűleg egy, az ideálishoz képest késleltetett helyzetben detektálja a jelet. Ha a későbbi helyzetben detektált energiaszint lényegesen magasabb, mint a korábbi helyzetben detektált energiaszint, a keresővevő valószínűleg egy, az ideálishoz képest előrehozott helyzetben detektálja a jelet.
HU 224 301 Β1
Az energiacsökkenés következtében a 110 kombinálóegység által előállított teljes energia is lecsökken. Ennek megfelelően csökken a 112 maximumdetektor által végrehajtott adatérték-meghatározási folyamat pontossága, és így romlik az egész vevő teljesítőképessége is. Ezen túlmenően az energia csökkenése gyenge jelek esetében kevésbé pontos időkövetést eredményez, mint erős jelek esetében, ami tovább csökkenti a gyenge jelek esetében nyerhető hasznos energia értékét.
Szükség volna tehát az eddiginél pontosabb időkövetést biztosító rendszerre és eljárásra. A találmány feladata ilyen rendszer és eljárás létrehozása.
A találmány szerinti megoldásnál a bejövőjel időbeli eltolásának meghatározása céljából a bejövőjel egy első mintáját vevő segítségével demodulálva a jel lehetséges adatértékei egy készletének megfelelő első energiaérték-készletet állítunk elő. A jel egy második mintáját a vevő segítségével demodulálva a jel lehetséges adatértékei egy készletének megfelelő második energiaérték-készletet állítunk elő. Az első és második energiaérték-készletet a vevő segítségével kombinálva kombinált energiaérték-készletet állítunk elő. A kombinált energiaérték-készlet alapján a vevő segítségével meghatározunk egy, az átvitt adatok egy legvalószínűbb értékére vonatkozó első becsült értéket. Az első becsült értéknek megfelelő jelkép alkalmazása mellett az első minta szórásmentesített mintáinak egy korábbi készletét a vevő segítségével felfedve első korábbi energiaértéket állítunk elő. Az első becsült értéknek megfelelő jelkép alkalmazása mellett az első minta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét a vevő segítségével felfedve első későbbi energiaértéket állítunk elő. Végül az első korábbi energiaérték és az első későbbi energiaérték alapján a vevő segítségével meghatározzuk az első minta időbeli eltolásának értékét.
A találmány szerinti megoldás segítségével lehetővé válik az időkövetési folyamat bemeneti energiaértékének megnövelése. A növelt energiaérték következtében megnő az időkövetési folyamat pontossága és sebessége. Azáltal, hogy javul az időkövetési folyamat minősége, lehetővé válik olyan minták időbeli eltolásának pontos meghatározása is, amelyek korábban túl gyengéknek bizonyultak ehhez. Ily módon a rendszer több energiát tud hasznosítani, mivel olyan minták is elfogadhatókká válnak, amelyek korábban nem voltak demodulálhatók. A hasznosuló energia értékének növekedésével javul az egész vevő teljesítőképessége is.
A találmány egyes ismérveit, célkitűzéseit és előnyeit az alábbi részletes leírás és a hozzá tartozó rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A rajzokon az
1. ábra földi telepítésű vezeték nélküli kommunikációs rendszer példakénti tömbvázlata; a
2. ábra egy távoli egységből egy bázisállomáshoz érkező példakénti jelkészletet szemléltető diagram; a
3. ábra egy, a technika állásának megfelelő keresővevő tömbvázlata; a
4A. ábra a vett energia értékét a jel demodulálásánál alkalmazott időbeli eltolás függvényében szemléltető diagram; a
4B. ábra a vett energia értékét a jel demodulálásánál alkalmazott időbeli eltolás függvényében szemléltető diagram, arra az esetre vonatkozóan, amikor a szinkronizációnak megfelelő időbeli helyzet az ideális időzítéshez képest el van tolva; az
5. ábra a jelen találmány szerinti berendezés egy olyan kiviteli alakjának tömbvázlata, amely olyan rendszerben való alkalmazásnak megfelelően van kialakítva, ahol a jelminták az időben egymáshoz képest lényegesen eltolva kerülnek vételre; a
6. ábra olyan esetre vonatkozó működési folyamatábra, amikor a jelminták az időben egymáshoz képest lényegesen eltolva kerülnek vételre; a
7. ábra olyan vevő tömbvázlata, amely olyan rendszerben való alkalmazásnak megfelelően van kialakítva, ahol egy közös jel különféle mintái időben egymáshoz viszonylag szoros közelségben kerülnek vételre; és a
8. ábra olyan rendszer működési folyamatábrája, amelynél egy közös jel különféle mintái időben egymáshoz viszonylag szoros közelségben kerülnek vételre.
A jelen találmány abban a tekintetben tökéletesíti a vevőt, hogy az pontosabban tudja megbecsülni a vett jelminta időbeli eltolásának értékét. A jelen találmány értelmében egynél több demodulálási folyamatból származó energiaértékeket kombinálva becsüljük meg az átvitelre került adat legvalószínűbb értékét. Ezután az átvitelre került adat becsléssel meghatározott legvalószínűbb értékének megfelelő jelképérték felhasználásával meghatározunk egy korábbi és egy későbbi jelenergiaszintet, és ezeket használjuk fel minden egyes demodulálási folyamat időkövetési (az időbeli eltolás meghatározására irányuló) folyamata során, függetlenül attól, hogy az adatérték kizárólag az adott demodulálási folyamatnak megfelelő energiaértékek alapján került-e kiválasztásra vagy sem. Ily módon az egyes vett jelképeknek megfelelő korábbi és későbbi energiaszintek kerülnek felhasználásra az idökövetési folyamat során, és nincs szükség kapuzási mechanizmusra. Az egyes jelképeknek megfelelő korábbi és későbbi energiaértékek felhasználása esetén megnő az időkövetési folyamat teljes bemeneti energiája. Következésképpen megnő az időkövetési folyamat pontossága és sebessége is. A pontosabb időkövetés eredményeképpen minden egyes demodulálási folyamat során nő a kapott energiaszint, miáltal az egész vevő teljesítőképessége is javul.
Az 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy olyan megvalósítási módját mutatja, amely elsősorban egy jelnek több, időben egymástól jelentős mértékben eltolt mintáját vevőrendszerekben való alkalmazásnak megfelelően van kialakítva, de más rendszereknél is alkalmazható. Az 5. ábrán bemutatott vevő alkalmaz5
HU 224 301 Β1 ható például olyan műholdas kommunikációs rendszerekben, amelyeknél a távoli egység egyidejűleg két vagy több műholdtól tud jeleket venni. Az 5. ábra szerinti vevőnek legalább négy 130A...130N demodulálóeleme van. Az 5. ábrán bemutatott általános elvek azonban minden olyan vevőnél alkalmazhatók, amelyek egy jel két vagy több mintáját képesek demodulálni.
Az 5. ábrán csak a 130B demodulálóelem van részletezve, és a 130A, 130C és 130N demodulálóelemeket hasonló felépítésűeknek tekintjük. A 130A...130N demodulálóelemek mindegyike egy közös távoli egység egy jelének egy-egy mintáját demodulálja. Az egyszerűség kedvéért feltételezhetjük, hogy a 130A...130N demodulálóelemek időrendi sorrendben vannak hozzárendelve a bejövőjel egyes mintáihoz, vagyis a 130A demodulálóelem a jel elsőként beérkező mintáját, a 130N demodulálóelem pedig a jel utolsóként beérkező mintáját demodulálja.
A 130A...130N demodulálóelemek a bejövőjelminták egy készletének vételére alkalmas módon vannak kialakítva. Egy lehetséges megvalósítási mód esetében a 130A demodulálóelem a 3. ábrán bemutatott 100A demodulálóelemhez hasonlóan működik annyiban, hogy egy energiameghatározó egység kimenőjele alapján az átvitelre került adatérték legvalószínűbb értékének egy első becsült értékét hozza létre. Viszont ahelyett, hogy a jel egymást követő mintáinak beérkezését megváró és ezáltal az időkövetési folyamatot késleltető kapuzómechanizmust tartalmazna, a korábbi és későbbi energiaértékek felhasználásával hajtja végre az időkövetési folyamatot. A 130A demodulálóelem működése a 130B demodulálóelem működésének itt következő részletes ismertetése alapján lesz érthető.
A beérkező mintákat a 130B demodulálóelemben 132 szórásmentesítő korrelálja a megfelelő távoli egységben a jel szórásához felhasznált szórási kód alkalmazásával. A 132 szórásmentesítő a jelminták szórásmentesítésénél a kijelölt jelminta beérkezési időpontjának megfelelő időbeli eltolást alkalmazza. Jelen esetben a jel másodikként beérkező mintája a kijelölt jelminta.
A 132 szórásmentesítő kimenőjele gyors Hadamard-transzformációt végrehajtó első 134 FHT-egységbe kerül, amely a szórásmentesített mintákat a lehetséges jelképek egy készletének minden egyes tagjával korrelálja. Egy lehetséges megvalósítási mód esetében a 134 FHT-egység hatvannégy ortogonális Walsh-jelképpel korrelálja a szórásmentesített mintákat. A 134 FHT-egység minden egyes lehetséges jelképértékhez egy-egy megfelelő feszültségszintet állít elő.
A 134 FHT-egység kimenőjele 136 energiameghatározóba jut, amely minden egyes lehetséges jelképértékhez meghatároz egy megfelelő energiaértéket. A 136 energiameghatározó kimenőjele 138 kombinálóegységbe kerül. A 138 kombinálóegység ezenkívül megkapja a 130A demodulálóelem által előállított energiaértékeket is. A 138 kombinálóelem a 130A és 130B demodulálóelemek által előállított energiaértékeket jelképről jelképre kombinálva az energiaértékek egy első kombinált készletét hozza létre, amelyben minden egyes energiaérték egy-egy lehetséges jelképértéknek felel meg. A 138 kombinálóegység időben egy vonalba hozza a 130A demodulálóegység által előállított energiaértékeket és a 130B demodulálóegység által előállított energiaértékeket, és ebből a célból olyan memóriával lehet ellátva, amely a 130A demodulálóegység által előállított energiaértékeket mindaddig tárolja, amíg a 130B demodulálóegység elő nem állítja a megfelelő energiaértékeket. Miután végbemegy a tárolt adatoknak a 130B demodulálóelem által előállított energiaértékekkel való kombinálása, a 130A demodulálóelemből vett tárolt adatok törölhetők, felülírhatok vagy más módon megsemmisíthetek.
A 138 kombinálóegység kimenőjele 140 maximumdetektorra kerül. A 140 maximumdetektor oly módon van kialakítva, hogy az energiaértékek első kombinált készlete alapján meghatározza az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy második becsült értékét. Egy lehetséges megvalósítási mód esetében a 140 maximumdetektor például a már hivatkozott US 5,442,627 számú iratban ismertetett módon működik. Mivel a második becsült érték meghatározása a kombinált energiaértékek alapján történik, az átvitelre került adat legvalószínűbb értékére vonatkozó második becslés pontosabb, mint a 130A demodulálóelem által végrehajtott első becslés, illetve a kizárólag a 136 energiameghatározó kimenőjele alapján végrehajtott becslés. Valójában a második becslés a vevőnél rendelkezésre álló legpontosabb becslés egészen addig, amíg a 130C demodulálóelem elő nem állítja a jel következő beérkező mintájához tartozó energiaértékeket.
A 130A...130N demodulálóelemek mindegyike annak a jelmintának az időbeli követését végzi, amelyhez hozzá van rendelve. Ennek érdekében a 130B demodulálóelem a bejövőjelmintákat egy, a névleges szinkronizálási eltoláshoz képest korábbi és egy, a névleges szinkronizálási eltoláshoz képest későbbi időeltolás mellett demodulálja, és az eredmények összehasonlításával - a kommunikációtechnika jól ismert elveinek megfelelően - új, szinkronizációhoz tartozó becsült értéket határoz meg. Mint az 5. ábrán látható, egy korábbi 152A szórásmentesítő a 132 szórásmentesítő által alkalmazott időbeli eltoláshoz képest körülbelül egy fél csípnek megfelelő mértékben előre állított időbeli eltolással szórásmentesíti a jelmintákat. Hasonlóképpen, egy későbbi 152B szórásmentesítő a 132 szórásmentesítő által alkalmazott időbeli eltoláshoz képest körülbelül egy fél csípnek megfelelő mértékben visszaállított időbeli eltolással szórásmentesíti a jelmintákat. A korábbi 152A szórásmentesítő, illetve a későbbi 152B szórásmentesítő kimenetén megjelenő szórásmentesített jelminták 154A puffertárolóban, illetve 154B puffertárolóban kerülnek ideiglenes tárolásra.
A 140 maximumdetektor kimenőjele 156A jelképfelfedőbe jut. A 156A jelképfelfedő a 154A puffertárolóban tárolt szórásmentesített mintákat az átvitelre került adat legvalószínűbb értéke második becsült értékének megfelelő jelképpel korrelálja. Egy lehetséges megva6
HU 224 301 Β1 lósítási mód esetében például a tárolt mintákat egy, az átvitelre került adat legvalószínűbb értéke második becsült értékének megfelelő Walsh-jelképpel korreláljuk, hasonlóan ahhoz, ahogy a korábbi 152A szórásmentesítő a bejövőjelmintákat a szórási kóddal korrelálja. Hasonlóképpen, egy 156B jelképfelfedő a 154B puffertárolóban tárolt szórásmentesített mintákat az átvitelre került adat legvalószínűbb értéke második becsült értékének megfelelő jelképpel korrelálja. A 156A, 156B jelképfelfedők egy korábbi energiaértéket, illetve egy későbbi energiaértéket állítanak elő. A felfedést követően a tárolt adat törölhető, felülírható vagy más módon megsemmisíthető.
A korábbi és későbbi energiaértékek 158 időkövetőbe kerülnek. A 158 időkövető a korábbi és későbbi energiaértékek összehasonlítása alapján megbecsüli a jelminta beérkezési időpontját. A becsült beérkezési idő felhasználásával - a kommunikációs elmélet jól ismert elvei alapján - meghatározható egy, a 132 szórásmentesítő által alkalmazandó frissített időeltolási érték. Ezúttal sem kerül sor kapuzási folyamat alkalmazására, és az összes előállított adat bekerül az időkövetési folyamatba. Mivel a második becsült érték pontosabban közelíti meg az átvitelre került adat legvalószínűbb értékét, a korábbi és későbbi energiaértékek pontosabban jelzik a tényleges energiaértékeket, és nincs szükség kapuzási folyamat alkalmazására. Mivel kapuzást nem alkalmazunk, a 158 időkövető több adatot kap, és ily módon pontosabb időkövetést tud megvalósítani. Ezen túlmenően a 158 időkövető kevesebb késleltetést visz be, és gyorsabban tud reagálni a jelminta időbeli változásaira, miáltal tovább javul az időkövetési folyamat pontossága.
Egy lehetséges megvalósítási mód esetében a 158 időkövető kimenőjele 160 rendszervezérlőbe kerül, amely egy demodulálóelem-kijelölési algoritmust hajt végre. Egy lehetséges megvalósítási mód esetében a 160 rendszervezérlő egy általános célú mikroprocesszor. Az ábra egyszerűsítése érdekében a 130A... 130N demodulálóelemek és a 160 rendszervezérlő közötti összeköttetések közül néhányat nem tüntettünk fel.
A 138 kombinálóegység kimenőjele egy következő, láncba kapcsolt 130C demodulálóelembe is eljut. Hasonló módon további demodulálóelemek is láncba kapcsolhatók. Minden soron következő demodulálóelemben kombinálóegység van láncba kapcsolva abból a célból, hogy a rendelkezésre álló valamennyi jelenergiaértéket oly módon vegye, hogy ha a rendelkezésre álló valamennyi demodulálóelem hozzá van rendelve egy-egy jelmintához, a 126 N maximumdetektor bemenetét a végső kombinált energiaértékek képezi, és a 126 N maximumdetektor ennek alapján állítja elő a további jelfeldolgozásnál felhasznált becsült értéket. Ily módon az egymást követő demodulálóelemek számára megnő az időkövetési folyamat pontossága, mivel az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének a kombinált energiaszintek által történő meghatározása pontosabb becslést tesz lehetővé. Egy ilyen rendszerben egy-egy alkalommal nem minden demodulálóelemet rendelünk hozzá valamely jelmintához. Például ha pillanatnyilag csak két jelminta áll rendelkezésre, az energiaértékeknek csak két készlete kerül kombinálásra. Az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének legpontosabb becslését az utolsóként beérkező jelmintához rendelt demodulálóelemnek megfelelő maximumdetektor kimenete állítja elő. Ezt az értéket használjuk fel a vevőben a további jelfeldolgozás során.
Az 5. ábrán bemutatott megvalósítási mód esetében a 130A demodulálóelem kizárólag az első jelmintában rendelkezésre álló jelenergiák alapján határozza meg az átvitelre került adat legvalószínűbb becsült értékét. Ezért egy lehetséges kiviteli alak esetében olyan 130A demodulálóelem alkalmazható, amely nem tartalmaz kombinálóegységet, de egyébként igen hasonló a 130B demodulálóelemhez. A gyakorlatban alkalmazott megvalósítási módok esetében azonban az egyes demodulálóelemek egyszerűen olyan erőforrások egy készletéből állnak, amelyeket attól függetlenül rendelünk hozzá az egyes jelmintákhoz, hogy az adott jelminta elsőként érkezik-e be vagy sem. Ezért a gyakorlatban célszerűbb lehet az összes demodulálóelemet kombinálóegységgel ellátni.
Az 5. ábra szerinti berendezésben megvalósuló folyamatot a 6. ábra szerinti folyamatábra kapcsán ismertetjük általános értelemben. 200 jelű lépésben egy első jelminta demodulálása útján energiaértékek egy első készletét hozzuk létre. Ezen energiaértékek felhasználásával 202 jelű lépésben meghatározzuk az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy első becslését. Ezután 204 jelű lépésben az első becsült érték felhasználásával végrehajtjuk az első jelmintának megfelelő előbbi, illetve későbbi időponthoz tartozó (korábbi és későbbi) minta felfedését, majd a kapott eredmények alapján 206 jelű lépésben végrehajtjuk az első jelminta időbeli eltolásának meghatározását.
208 jelű lépésben ugyanazon jel egy második mintájának demodulálása útján energiaértékek egy második készletét hozzuk létre. Az energiaértékek ezen második készletét 210 jelű lépésben kombináljuk az energiaértékek fenti első készletével. A kombinált energiaértékek felhasználásával 212 jelű lépésben meghatározzuk az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy második becslését. A második becsült érték alkalmazásával 214 jelű lépésben elvégezzük a második jelmintának megfelelő korábbi és későbbi minta felfedését, majd a kapott eredmények alapján 216 jelű lépésben elvégezzük a második jelminta időbeli eltolásának meghatározását.
Amint azt már említettük, és amint a 6. ábrán látható, ez a folyamat a jel további mintái vonatkozásában ugyanúgy folytatható. így 218 jelű lépésben ugyanazon jel harmadik mintájának demodulálása útján energiaértékek egy harmadik készletét állítjuk elő. Az energiaértékek ezen harmadik készletét 220 jelű lépésben kombináljuk az energiaértékek első és második készletével. A kombinált energiaértékek felhasználásával 222 jelű lépésben meghatározzuk az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy harmadik becslését. A harmadik becsült érték felhasználásával 224 jelű
HU 224 301 Β1 lépésben elvégezzük a harmadik jelmintának megfelelő korábbi és későbbi minta felfedését, majd a kapott eredmények alapján 226 jelű lépésben végrehajtjuk a harmadik jelminta időbeli eltolásának meghatározását.
A 7. ábra elsősorban olyan rendszerben való működésnek megfelelően kialakított vevő tömbvázlata, amely rendszernél egy jel több mintája kerül vételre, egymástól viszonylag kis időbeli távolságban. A bemutatott vevő természetesen másféle rendszerekben is alkalmazható. A 7. ábrán bemutatott úgynevezett keresővevőnek N számú 230A...230N demodulálóeleme van. A 7. ábrán csak a 230A demodulálóelemet részleteztük, és úgy tekintjük, hogy a 230B...230N demodulálóelemek is ahhoz hasonló felépítésűek. A 230A...230N demodulálóelemek mindegyike egy közös távoli egység egy jelének egy-egy mintáját demodulálja.
A 230A-230N demodulálóelemek bejövőjelminták egy készletét veszik. A 230A demodulálóelemen belül 232 szórásmentesítő a megfelelő távoli egységben a jel szórásához felhasznált szórási kód alkalmazása mellett korrelálja a beérkező mintákat. A 232 szórásmentesítő a kijelölt jelminta beérkezési idejének megfelelő időbeli eltolásérték felhasználásával szórásmentesíti a jelmintákat.
A 232 szórásmentesítő kimenőjele 234 FHT-egységbe jut. A 234 FHT-egység a szórásmentesített mintákat a lehetséges jelképek egy készletének minden egyes tagjával korrelálja. Egy lehetséges megvalósítási mód esetében a 234 FHT-egység hatvannégy ortogonális Walsh-jelképpel korrelálja a szórásmentesített mintákat. A 234 FHT-egység a lehetséges jelképértékek mindegyikéhez egy-egy megfelelő feszültségszintet állít elő.
A 234 FHT-egység kimenőjele 236 energiameghatározóba jut, amely minden egyes lehetséges jelképértékhez meghatároz egy megfelelő energiaértéket. A 236 energiameghatározó kimenőjele 238 kombinálóegységbe kerül. Ezen túlmenően a 230B...230N demodulálóelemek által előállított energiaértékek is eljutnak a 238 kombinálóegységbe. A 238 kombinálóegység a 230A...230N demodulálóelemek által előállított energiaértékeket jelképről jelképre kombinálva az energiaértékek egy kombinált készletét hozza létre, amelyben a lehetséges jelképértékek mindegyikéhez egy-egy energiaérték tartozik. A 238 kombinálóegység időben egy vonalba hozza a 230A...230N demodulálóelemek által előállított energiaértékeket. Ebből a célból az energiaértékeket az összes megfelelő energiaérték előállításáig tároló memóriával rendelkezhet. A tárolt adatok kombinálásának végrehajtása után a tárolt adatok törölhetők, felülírhatok vagy más módon megsemmisíthetők.
A 238 kombinálóegység kimenőjele 240 maximumdetektorba jut. A 240 maximumdetektor az energiaértékek kombinált készlete alapján meghatározza az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy becslését. Minthogy ez a becsült érték az energiaértékek kombinált készletén alapul, ez az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének a vevőnél rendelkezésre álló legpontosabb becslését adja, és pontosabb, mint az az érték, amelyet akkor kapnánk, ha a 230A...230N demodulálóelemek bármelyikének kimenőjelét önmagában használnánk fel.
A 230A...230N demodulálóelemek mindegyike annak a jelmintának az időbeli helyzetét határozza meg, amelyhez hozzá van rendelve. Ebből a célból a 230A demodulálóelem a névleges szinkronizálási időeltolásnak megfelelő időpillanathoz viszonyítva egy korábbi és egy későbbi időpontban demodulálja a bejövőjelmintákat, és a kapott eredmények összehasonlításával
- a kommunikációelmélet ismert elveinek megfelelően
- új, szinkronizációhoz tartozó becsült értéket határoz meg. Mint a 7. ábrán látható, 242A korábbi szórásmentesítő a 232 szórásmentesítő által alkalmazott időeltoláshoz képest körülbelül egy fél csip értékkel „siettetett” időbeli eltolással szórásmentesíti a mintákat. Hasonlóképpen, a 242B későbbi szórásmentesítő a 232 szórásmentesítő által alkalmazott időeltoláshoz képest körülbelül egy fél csip értékkel „késleltetett” időbeli eltolással szórásmentesíti a bejövőmintákat. A 242A korábbi szórásmentesítő és a 242B későbbi szórásmentesítő kimenetén megjelenő szórásmentesített mintákat 244A, 244B puffertárolók tárolják időlegesen.
A 240 maximumdetektor kimenőjele 246A jelképfelfedőbe jut. A 246A jelképfelfedő a 244A puffertárolóban tárolt szórásmentesített mintákat az átvitelre került adat legvalószínűbb értékére vonatkozó becslésnek megfelelő jelképpel korrelálja. Például egy lehetséges megvalósítási mód esetében az átvitelre került adat legvalószínűbb értékére vonatkozó becslésnek megfelelő Walsh-jelképet korreláljuk a tárolt mintákkal, hasonlóan ahhoz, ahogy a bejövőjelmintákat a korábbi 242A szórásmentesítőben korreláljuk a szórási kóddal. Hasonlóképpen, egy 246B jelképfelfedő a 244B puffertárolóban tárolt szórásmentesített mintákat az átvitelre került adat legvalószínűbb értékére vonatkozó becslésnek megfelelő jelképpel korrelálja. A 246A, 246B jelképfelfedők egy korábbi, illetve egy későbbi energiaértéket állítanak elő.
A korábbi és későbbi energiaértékek 248 időkövetőbe kerülnek. A 248 időkövető a korábbi és későbbi energiaérték összehasonlításával becslést hajt végre az adott jelminta beérkezési időpontjára vonatkozóan. A beérkezési időpontra vonatkozó becslés felhasználásával - a kommunikációelmélet ismert elvei alapján frissített időeltolás-értéket tudunk meghatározni a 232 szórásmentesítő által való felhasználás céljából. Itt sem kerül sor kapuzási folyamat alkalmazására, és az összes előállított adat bekerül az időeltolás meghatározására irányuló folyamatba. Mivel az átvitelre került adat legvalószínűbb értékére vonatkozóan pontosabb becsült értéket kapunk, a korábbi és későbbi energiaértékek pontosabban jelzik a tényleges energiaértékeket, és nincs szükség kapuzási folyamat alkalmazására. Minthogy kapuzást nem alkalmazunk, a 248 időkövető több adatot kap, tehát pontosabban tudja meghatározni az időbeli eltolás értékét.
Egy lehetséges megvalósítási mód esetében a 248 időkövető kimenőjele demodulálóelem-kijelölési
HU 224 301 Β1 algoritmust végrehajtó 260 rendszervezérlőre van csatolva. Egy lehetséges megvalósítási mód esetében a 260 rendszervezérlő egy általános rendeltetésű mikroprocesszor. Az ábra egyszerűsítése érdekében a 230A...230N demodulálóelemek és a 260 rendszervezérlő közötti összeköttetések közül néhányat nem tüntettünk fel.
Egy ilyen rendszerben nem minden esetben van minden demodulálóelem hozzárendelve egy-egy jelmintához. Ha például egy adott időpontban csak két jelminta áll rendelkezésre, csak két energiaérték-készlet kerül kombinálásra. A 240 maximumdetektor kimenőjelét a vevőben további jelfeldolgozásnak vetjük alá.
A 6. ábra szerinti berendezésben megvalósuló folyamatot általános értelemben a 8. ábrán bemutatott folyamatábra alapján ismertetjük. 270 jelű lépésben egy jel egy első mintájának demodulálása útján első energiaérték-készletet; 272 jelű lépésben a jel egy második mintájának demodulálása útján második energiaérték-készletet; 274 jelű lépésben pedig a jel egy harmadik mintájának demodulálása útján harmadik energiaérték-készletet állítunk elő. Ezeket az energiaértékeket 276 jelű lépésben kombináljuk, majd a kombinált értékek felhasználásával 278 jelű lépésben meghatározzuk az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy becslését.
A becsült érték alkalmazásával 280 jelű lépésben felfedjük az első mintának megfelelő korábbi és későbbi mintákat. A kapott eredmények alapján 282 jelű lépésben végrehajtjuk az első minta időbeli eltolásának meghatározását. Ugyancsak a fenti becsült érték alkalmazásával 284 jelű lépésben felfedjük a második mintának megfelelő korábbi és későbbi mintákat. A kapott eredmények alapján 286 jelű lépésben végrehajtjuk a második minta időbeli eltolásának meghatározását. Ugyancsak a fenti becsült érték alkalmazásával 288 jelű lépésben felfedjük a harmadik mintának megfelelő korábbi és későbbi mintákat. A kapott eredmények alapján 290 jelű lépésben végrehajtjuk a harmadik minta időbeli eltolásának meghatározását. Bár a 7. és 8. ábra egy jel három vagy több mintájának demodulálását mutatja, egyes megvalósítási módok esetében csupán a jel két mintájának demodulálására kerül sor.
A 7-8. ábrák kapcsán bemutatott megvalósítási mód a működését tekintve előnyösebb az 5-6. ábrák szerintinél, mivel a 240 maximumdetektor kimenőjele az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének a vevőnél rendelkezésre álló legjobb becslését adja, míg az
5. ábrán vázolt 140 maximumdetektor kimenőjele egyes esetekben nem a legjobb becslést szolgáltatja (például ha további jelminták állnak rendelkezésre). Az 5. ábra esetében a maximumdetektornak csak az a kimenőjele használja fel a vevőnél rendelkezésre álló valamennyi energiainformációt, amely az utolsóként beérkező jelmintához hozzárendelt demodulálóelemnek felel meg.
Az 5-6. ábrák szerinti megvalósítási mód azonban előnyösebben alkalmazható abban az esetben, ha az egyes jelminták beérkezési ideje közötti eltérés viszonylag nagy. Ahogy nő az egymást követő jelminták közötti időeltolás, egyre több adatot kell tárolni addig, amíg az átvitelre került adat legvalószínűbb értékét meg tudjuk határozni. Egy ponton a tárolandó adatok mennyisége ésszerűtlenül naggyá válik. Ezen túlmenően ez a működésmód késleltetést visz be az időkövetési folyamatba, aminek következtében a jelminta változásaira lassabban tud reagálni a rendszer. Az 5-6. ábrák szerinti megoldás segítségével gyorsabban határozható meg az elsőként beérkező jel időbeli eltolásának értéke, mint a 7-8. ábrák szerinti megoldás alkalmazásával. Ezen túlmenően az 5-6. ábrák szerinti konfiguráció csökkenti az egy adott időeltolásérték-készlet esetében a rendszer által tárolandó adatok átlagos mennyiségét.
A találmány szerinti megoldással nagyobb lesz az időkövetési folyamatba bevitt energia mennyisége. Ezáltal pontosabbá és gyorsabbá válik az időkövetési folyamat. Azáltal, hogy megnöveljük az időkövetési folyamat teljesítőképességét, olyan jelminták időbeli eltolását is pontosan meg tudjuk határozni, amelyek az eddigi megoldások esetében túl gyengék voltak ahhoz, hogy kellő pontossággal meg lehessen határozni időbeli eltolásukat. Ily módon a rendszer számára kiegészítőleges energia válik elérhetővé, amennyiben olyan jelminták is elfogadhatókká válnak, amelyeket korábban nem lehetett pontosan demodulálni. A többletenergia viszont megnöveli az egész erősítőnek a teljesítőképességét.
A fenti információk alapján az adott terület szakembere a találmány körén belül számtalan alternatív megvalósítási módot hozhat létre, például az ábrákon bemutatott blokkok egyszerű átrendezésével. Bár az 5. és 7. ábrán bemutatott demodulálóelemek diszkrét elemekként vannak feltüntetve, egyes megvalósítási módok esetében ezek az elemek olyan időmultiplex-elrendezés részét képezhetik, amelyben áramköri elemek egy közös készlete egymás után dolgozza fel egy adott jel különféle mintáit. Ilyen elrendezést ismertet például a már említett US 5,456,979 számú irat. Az ilyen kiviteli alakokat általában úgynevezett alkalmazásspecifikus integrált áramkörökkel (ASIC) valósítják meg, de természetesen diszkrét elemek vagy a célnak megfelelő szoftverek alkalmazása is lehetséges. Az 5. és 7. ábra elemei egy eljárás lépéseit is reprezentálhatják.
A fentiekben ismertetett megvalósítási módokat Walsh-jelképeket alkalmazó rendszerekkel kapcsolatban írtuk le, a bemutatott technikák azonban az adatok kódolását és dekódolását más eszközök és módszerek segítségével végrehajtó rendszereknél is alkalmazhatók.
A jelen találmány lényegétől és főbb ismérveitől való eltérés nélkül más megvalósítási módok is létrehozhatók. A bemutatott kiviteli alakok minden vonatkozásban csupán példáknak tekintendők, és a találmány nem korlátozódik ezekre. A találmány oltalmi körét a csatolt igénypontokban határozzuk meg. Az igénypontok által meghatározott körben megvalósított változtatások és egyenértékű módosítások nem jelentenek a találmány lényegétől való eltérést.
Claims (15)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Eljárás időbeli eltolás meghatározására vezeték nélküli vevőben, azzal jellemezve, hogy egy jel egy első mintájának demodulálása útján a jel lehetséges adatértékei egy készletének megfelelő első energiaérték-készletet állítunk elő; a jel egy második mintájának demodulálása útján a lehetséges adatértékek fenti készletének megfelelő második energiaérték-készletet állítunk elő; az első és második energiaérték-készletet kombinálva kombinált energiaérték-készletet határozunk meg; a kombinált energiaérték-készlet alapján meghatározzuk az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy becslését; az első minta szórásmentesített mintáinak egy korábbi készletét egy, az első becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedve első korábbi energiaértéket határozunk meg; az első minta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét az első becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedve első későbbi energiaértéket határozunk meg; és az első jelminta időbeli eltolását az első korábbi energiaérték, valamint az első későbbi energiaérték alapján határozzuk meg.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második jelminta szórásmentesített mintáinak egy korábbi készletét az első becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedve második korábbi energiaértéket határozunk meg; a második jelminta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét az első becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedve második későbbi energiaértéket határozunk meg; és a második jelminta időbeli eltolását a második korábbi energiaérték, valamint a második későbbi energiaérték alapján határozzuk meg.
- 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vevőhöz az első jelmintát megelőzően beérkező második jelmintát alkalmazunk; és az eljárás során a második energiaérték-készlet alapján meghatározzuk az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy második becslését; a második jelminta szórásmentesített mintáinak egy korábbi készletét a második becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedve második korábbi energiaértéket határozunk meg; a második jelminta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét a második becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedve második későbbi energiaértéket határozunk meg; és a második jelminta időbeli eltolását a második korábbi energiaérték, valamint a második későbbi energiaérték alapján határozzuk meg.
- 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a jel egy harmadik mintáját demodulálva egy, a lehetséges adatértékeknek megfelelő harmadik energiaérték-készletet állítunk elő; a harmadik energiaérték-készletet az energiaértékek kombinált készletével kombinálva második kombinált energiaérték-készletet határozunk meg; a második kombinált energiaérték-készlet alapján meghatározzuk az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy második becslését; a harmadik minta szórásmentesített mintáinak egy korábbi készletét a második becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedve harmadik korábbi energiaértéket állítunk elő; a harmadik minta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét a második becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedve harmadik későbbi energiaértéket állítunk elő; és a harmadik jelminta időbeli eltolását a harmadik korábbi energiaérték, valamint a harmadik későbbi energiaérték alapján határozzuk meg.
- 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a jel egy harmadik mintáját demodulálva egy, a lehetséges adatértékeknek megfelelő harmadik energiaérték-készletet állítunk elő; a kombinálási lépés során a harmadik energiaérték-készletet az első és második energiaérték-készlettel kombinálva állítjuk elő a kombinált energiaérték-készletet; a harmadik jelminta szórásmentesített mintáinak egy korábbi készletét az első becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedve harmadik korábbi energiaértéket állítunk elő; a harmadik jelminta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét az első becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedve harmadik későbbi energiaértéket állítunk elő; és a harmadik jelminta időbeli eltolását a harmadik korábbi energiaérték, valamint a harmadik későbbi energiaérték alapján határozzuk meg.
- 6. Berendezés időbeli eltolás meghatározására vezeték nélküli vevőben, azzal jellemezve, hogy egy jel egy első mintáját demodulálva a jel lehetséges adatértékei egy készletének megfelelő első energiaérték-készletet előállító eszköze; a jel egy második mintáját demodulálva a lehetséges adatértékek készletének megfelelő második energiaérték-készletet meghatározó eszköze; az első és második energiaérték-készlet kombinálásával kombinált energiaérték-készletet meghatározó eszköze; a kombinált energiaérték-készlet alapján az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy első becslését meghatározó eszköze; az első minta szórásmentesített mintáinak egy korábbi készletét egy, az első becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedő és egy első korábbi energiaértéket előállító eszköze; az első minta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét az első becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedő és egy első későbbi energiaértéket előállító eszköze; valamint az első minta időbeli eltolását az első korábbi energiaérték és az első későbbi energiaérték felhasználásával meghatározó eszköze van.
- 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második minta szórásmentesített mintáinak egy korábbi készletét az első becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedő és második korábbi energiaértéket előállító eszköze; a második minta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét az első becslésnek megfelelő jelkép alkalmazásával felfedő és második későbbi energiaértéket előállító eszköze; valamint a második minta időbeli eltolását a második korábbi energiaérték és a második későbbi energiaérték felhasználásával meghatározó eszköze van.
- 8. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a második minta az első minta előtt érkezik be, és a berendezésnek az átvitelre került adat leg10HU 224 301 Β1 valószínűbb értékének egy második becslését a második energiaérték-készlet alapján meghatározó eszköze; a második minta szórásmentesített mintáinak egy korábbi készletét egy, a második becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedő és második korábbi energiaértéket előállító eszköze; a második minta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét egy, a második becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedő és második későbbi energiaértéket előállító eszköze; valamint a második minta időbeli eltolását a második korábbi energiaérték és a második későbbi energiaérték felhasználásával meghatározó eszköze van.
- 9. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy jel egy harmadik mintáját demodulálva a lehetséges adatértékek készletének megfelelő harmadik energiaérték-készletet előállító eszköze; a harmadik energiaérték-készletet és a kombinált energiaérték-készletet kombinálva második kombinált energiaérték-készletet meghatározó eszköze; a második kombinált energiaérték-készlet alapján az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy második becslését meghatározó eszköze; a harmadik minta szórásmentesített mintáinak egy korábbi készletét egy, a második becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedő és harmadik korábbi energiaértéket előállító eszköze; a harmadik minta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét egy, a második becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedő és harmadik későbbi energiaértéket előállító eszköze; valamint a harmadik minta időbeli eltolását a harmadik korábbi energiaérték és a harmadik későbbi energiaérték felhasználásával meghatározó eszköze van.
- 10. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy jel egy harmadik mintáját demodulálva a lehetséges adatértékek készletének megfelelő harmadik energiaérték-készletet előállító eszköze van; a kombinálóeszköz a kombinált energiaérték-készletet a harmadik energiaérték-készlet, valamint az első és második energiaérték-készlet kombinálásával létrehozó eszközzel rendelkezik; továbbá a berendezésnek a harmadik minta szórásmentesített mintáinak egy korábbi készletét az első becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedő és harmadik korábbi energiaértéket előállító eszköze; a harmadik minta szórásmentesített mintáinak egy későbbi készletét az első becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedő és harmadik későbbi energiaértéket előállító eszköze; valamint a harmadik minta időbeli eltolását a harmadik korábbi energiaérték és a harmadik későbbi energiaérték felhasználásával meghatározó eszköze van.
- 11. Keresővevő, azzal jellemezve, hogy jelminták egy sorozatát vevő és egy jel egy első mintájához hozzárendelve a jel lehetséges adatértékei egy készletének megfelelő első energiaérték-készletet előállító első demodulálóeleme; az említett jelmintasorozatot vevő és az említett jel egy második mintájához hozzárendelt, az említettjei lehetséges adatértékeinek megfelelő második energiaérték-készletet előállító második demodulálóeleme; az első és második energiaérték-készlet kombinálásával kombinált energiaérték-készletet előállító kombinálóegysége; a kombinált energiaérték-készlet alapján az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy első becslését meghatározó maximumdetektora; az első minta szórásmentesített mintáinak egy első korábbi készletét vevő, és ezt az első becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedve egy első korábbi energiaértéket előállító első korai jelképfelfedő egysége; az első minta szórásmentesített mintáinak egy első későbbi készletét vevő, és ezt az első becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedve egy első későbbi energiaértéket előállító első későbbi jelképfelfedő egysége; valamint az első korábbi energiaértékeket és az első későbbi energiaértékeket vevő és ezek alapján az első jelminta vételi időpontja időbeli eltolásának egy frissített becslését előállító első időkövető egysége van.
- 12. A 11. igénypont szerinti keresővevő, azzal jellemezve, hogy a második minta szórásmentesített mintáinak egy második korábbi készletét vevő, és ezt az első becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedve egy második korábbi energiaértéket előállító második korai jelképfelfedő egysége; a második minta szórásmentesített mintáinak egy második későbbi készletét vevő, és ezt az első becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedve egy második későbbi energiaértéket előállító második későbbi jelképfelfedő egysége; valamint a második korábbi energiaértékeket és a második későbbi energiaértékeket vevő és ezek alapján a második jelminta vételi időpontja időbeli eltolásának egy frissített becslését előállító második időkövető egysége van.
- 13. A 11. igénypont szerinti keresővevő, amelynél a második minta az első mintánál korábban érkezik be, azzal jellemezve, hogy a második energiaérték-készlet alapján az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy második becslését meghatározó maximumdetektora; a második minta szórásmentesített mintáinak egy második korábbi készletét vevő, és ezt a második becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedve egy második korábbi energiaértéket előállító második korai jelképfelfedő egysége; a második minta szórásmentesített mintáinak egy második későbbi készletét vevő, és ezt a második becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedve egy második későbbi energiaértéket előállító második későbbi jelképfelfedő egysége; valamint a második korábbi energiaértékeket és a második későbbi energiaértékeket vevő és ezek alapján a második jelminta vételi időpontja időbeli eltolásának egy frissített becslését előállító második időkövető egysége van.
- 14. A 11. igénypont szerinti keresővevő, azzal jellemezve, hogy a jelmintasorozatot vevő és a jel egy harmadik mintájához rendelve a jel lehetséges adatai említett készletének megfelelő harmadik energiaérték-készletet előállító harmadik demodulálóeleme; a harmadik energiaérték-készletet az első és második energiaérték-készlettel kombinálva kombinált energiaérték-készletet előállító kombinálóegysége; a harmadik minta szórásmentesített mintáinak egy harmadikHU 224 301 Β1 korábbi készletét vevő, és ezt az első becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedve egy harmadik korábbi energiaértéket előállító harmadik korai jelképfelfedő egysége; a harmadik minta szórásmentesített mintáinak egy harmadik későbbi készletét vevő, és 5 ezt az első becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedve egy harmadik későbbi energiaértéket előállító harmadik későbbi jelképfelfedő egysége; valamint a harmadik korábbi energiaértékeket és a harmadik későbbi energiaértékeket vevő és ezek alapján 10 a harmadik jelminta vételi időpontja időbeli eltolásának egy frissített becslését előállító harmadik időkövető egysége van.
- 15. A 11. igénypont szerinti keresővevő, azzal jellemezve, hogy a jelmintasorozatot vevő és a jel egy har- 15 madik mintájához hozzárendelve a jel lehetséges adatértékei egy készletének megfelelő harmadik energiaérték-készletet előállító harmadik demodulálóeleme; a harmadik energiaérték-készletet a kombinált energiaérték-készlettel kombinálva második kombinált energiaérték-készletet előállító második kombinálóegysége; a második kombinált energiaérték-készlet alapján az átvitelre került adat legvalószínűbb értékének egy második becslését meghatározó második maximumdetektora; a harmadik minta szórásmentesített mintáinak egy harmadik korábbi készletét vevő, és ezt a második becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedve egy harmadik korábbi energiaértéket előállító harmadik korai jelképfelfedő egysége; a harmadik minta szórásmentesített mintáinak egy harmadik későbbi készletét vevő, és ezt a második becslésnek megfelelő jelkép felhasználásával felfedve egy harmadik későbbi energiaértéket előállító harmadik későbbi jelképfelfedő egysége; valamint a harmadik korábbi energiaértékeket és harmadik későbbi energiaértékeket vevő és ezek alapján a harmadik jelminta vételi időpontja időbeli eltolásának egy frissített becslését előállító harmadik időkövető egysége van.
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| US09/246,446 US6229839B1 (en) | 1999-02-08 | 1999-02-08 | Method and apparatus for time tracking |
| PCT/US2000/003259 WO2000046935A1 (en) | 1999-02-08 | 2000-02-08 | Method and apparatus for time tracking |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUP0200122A2 HUP0200122A2 (en) | 2002-04-29 |
| HU224301B1 true HU224301B1 (hu) | 2005-07-28 |
Family
ID=22930727
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU0200122A HU224301B1 (hu) | 1999-02-08 | 2000-02-08 | Eljárás és berendezés időbeli eltolás meghatározására |
Country Status (19)
| Country | Link |
|---|---|
| US (2) | US6229839B1 (hu) |
| EP (1) | EP1151547B1 (hu) |
| JP (1) | JP4307740B2 (hu) |
| KR (1) | KR100731943B1 (hu) |
| CN (1) | CN1148890C (hu) |
| AT (1) | ATE323342T1 (hu) |
| AU (1) | AU761489B2 (hu) |
| BR (1) | BR0008077A (hu) |
| CA (1) | CA2362057A1 (hu) |
| DE (1) | DE60027270T2 (hu) |
| ES (1) | ES2260000T3 (hu) |
| HK (1) | HK1041988B (hu) |
| HU (1) | HU224301B1 (hu) |
| ID (1) | ID30486A (hu) |
| IL (2) | IL144602A0 (hu) |
| MX (1) | MXPA01008012A (hu) |
| NO (1) | NO323718B1 (hu) |
| PL (1) | PL197736B1 (hu) |
| WO (1) | WO2000046935A1 (hu) |
Families Citing this family (20)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US6229839B1 (en) * | 1999-02-08 | 2001-05-08 | Qualcomm Incorporated | Method and apparatus for time tracking |
| US6628702B1 (en) * | 2000-06-14 | 2003-09-30 | Qualcomm, Incorporated | Method and apparatus for demodulating signals processed in a transmit diversity mode |
| WO2002011309A1 (en) * | 2000-07-31 | 2002-02-07 | Morphics Technology, Inc. | Generic finger architecture for spread spectrum applications |
| FI113921B (fi) * | 2000-10-30 | 2004-06-30 | Nokia Corp | Vastaanotin, vastaanottomenetelmä, tietokoneohjelma ja tietokoneen muistiväline |
| US7133435B2 (en) * | 2001-06-20 | 2006-11-07 | Texas Instruments Incorporated | Interference cancellation system and method |
| US7231000B2 (en) | 2001-10-22 | 2007-06-12 | Broadcom Corporation | System and method for DC offset compensation and bit synchronization |
| FI20012475A0 (fi) * | 2001-12-14 | 2001-12-14 | Nokia Corp | Tiedonsiirtomenetelmä ja vastaanotin |
| US7106784B2 (en) * | 2002-01-25 | 2006-09-12 | Sasken Communication Technologies Limited | Universal rake receiver |
| US7272167B2 (en) * | 2002-02-06 | 2007-09-18 | Neoreach, Inc. | PN code chip time tracking with smart antenna |
| US7483474B2 (en) * | 2003-12-04 | 2009-01-27 | Nxp B.V. | Station comprising a rake receiver |
| US20100157833A1 (en) * | 2005-03-10 | 2010-06-24 | Qualcomm Incorporated | Methods and systems for improved timing acquisition for varying channel conditions |
| US20060221810A1 (en) * | 2005-03-10 | 2006-10-05 | Bojan Vrcelj | Fine timing acquisition |
| US8175123B2 (en) * | 2005-03-10 | 2012-05-08 | Qualcomm Incorporated | Collection window positioning using time tracking information |
| US8675631B2 (en) * | 2005-03-10 | 2014-03-18 | Qualcomm Incorporated | Method and system for achieving faster device operation by logical separation of control information |
| US7623607B2 (en) * | 2005-10-31 | 2009-11-24 | Qualcomm Incorporated | Methods and apparatus for determining timing in a wireless communication system |
| US8144818B2 (en) * | 2005-12-15 | 2012-03-27 | Qualcomm Incorporated | Apparatus and methods for determining timing in a communication system |
| US8948329B2 (en) * | 2005-12-15 | 2015-02-03 | Qualcomm Incorporated | Apparatus and methods for timing recovery in a wireless transceiver |
| US8126031B2 (en) | 2007-08-07 | 2012-02-28 | Qualcomm Incorporated | Time-tracking management of demodulation elements in a receive diversity enabled rake receiver |
| US8711470B2 (en) | 2010-11-14 | 2014-04-29 | Kla-Tencor Corporation | High damage threshold frequency conversion system |
| US9264180B2 (en) * | 2011-12-21 | 2016-02-16 | Telefonaktiebolaget L M Ericsson (Publ) | Method, network node, computer program and computer program product for decoding a signal |
Family Cites Families (11)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US4189733A (en) * | 1978-12-08 | 1980-02-19 | Northrop Corporation | Adaptive electronically steerable phased array |
| GB2281482B (en) * | 1993-08-26 | 1997-10-22 | Roke Manor Research | Apparatus for use in equipment providing a digital radio link between a fixed and a mobile radio unit |
| JPH0955715A (ja) * | 1995-08-11 | 1997-02-25 | Toshiba Corp | スペクトル拡散無線通信装置 |
| JP2924730B2 (ja) * | 1995-09-13 | 1999-07-26 | 日本電気株式会社 | 信号受信方法 |
| SE504622C2 (sv) * | 1996-02-02 | 1997-03-17 | Ericsson Telefon Ab L M | Metod och anordning för spårning av signaler samt en RAKE- mottagare som utnyttjar sagda anordning |
| JP2820918B2 (ja) * | 1996-03-08 | 1998-11-05 | 株式会社ワイ・アール・ピー移動通信基盤技術研究所 | スペクトル拡散通信装置 |
| JP3575649B2 (ja) * | 1996-04-02 | 2004-10-13 | ソニー株式会社 | パイロツト信号検出方法、パイロツト信号検出装置及び受信装置 |
| US6026115A (en) * | 1996-08-23 | 2000-02-15 | Ntt Mobile Communications Network, Inc. | Rake receiver |
| JP3702562B2 (ja) * | 1997-01-14 | 2005-10-05 | ソニー株式会社 | 無線システムの端子装置 |
| US6112311A (en) * | 1998-02-20 | 2000-08-29 | International Business Machines Corporation | Bridge failover system |
| US6229839B1 (en) * | 1999-02-08 | 2001-05-08 | Qualcomm Incorporated | Method and apparatus for time tracking |
-
1999
- 1999-02-08 US US09/246,446 patent/US6229839B1/en not_active Expired - Lifetime
-
2000
- 2000-02-08 AU AU28751/00A patent/AU761489B2/en not_active Ceased
- 2000-02-08 MX MXPA01008012A patent/MXPA01008012A/es not_active IP Right Cessation
- 2000-02-08 ID IDW00200101952A patent/ID30486A/id unknown
- 2000-02-08 EP EP00907220A patent/EP1151547B1/en not_active Expired - Lifetime
- 2000-02-08 CA CA002362057A patent/CA2362057A1/en not_active Abandoned
- 2000-02-08 IL IL14460200A patent/IL144602A0/xx active IP Right Grant
- 2000-02-08 AT AT00907220T patent/ATE323342T1/de not_active IP Right Cessation
- 2000-02-08 BR BR0008077-2A patent/BR0008077A/pt not_active IP Right Cessation
- 2000-02-08 DE DE60027270T patent/DE60027270T2/de not_active Expired - Lifetime
- 2000-02-08 JP JP2000597906A patent/JP4307740B2/ja not_active Expired - Lifetime
- 2000-02-08 KR KR1020017009910A patent/KR100731943B1/ko active IP Right Grant
- 2000-02-08 HU HU0200122A patent/HU224301B1/hu not_active IP Right Cessation
- 2000-02-08 WO PCT/US2000/003259 patent/WO2000046935A1/en active IP Right Grant
- 2000-02-08 PL PL349809A patent/PL197736B1/pl not_active IP Right Cessation
- 2000-02-08 CN CNB008035873A patent/CN1148890C/zh not_active Expired - Lifetime
- 2000-02-08 ES ES00907220T patent/ES2260000T3/es not_active Expired - Lifetime
-
2001
- 2001-03-19 US US09/812,188 patent/US20020024991A1/en not_active Abandoned
- 2001-07-26 IL IL144602A patent/IL144602A/en not_active IP Right Cessation
- 2001-08-07 NO NO20013839A patent/NO323718B1/no not_active IP Right Cessation
-
2002
- 2002-05-08 HK HK02103500.5A patent/HK1041988B/zh not_active IP Right Cessation
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| DE60027270T2 (de) | 2007-04-12 |
| DE60027270D1 (de) | 2006-05-24 |
| US6229839B1 (en) | 2001-05-08 |
| AU761489B2 (en) | 2003-06-05 |
| JP4307740B2 (ja) | 2009-08-05 |
| ID30486A (id) | 2001-12-13 |
| HK1041988B (zh) | 2005-03-04 |
| JP2002536907A (ja) | 2002-10-29 |
| MXPA01008012A (es) | 2002-04-10 |
| HUP0200122A2 (en) | 2002-04-29 |
| KR100731943B1 (ko) | 2007-06-25 |
| NO20013839D0 (no) | 2001-08-07 |
| HK1041988A1 (en) | 2002-07-26 |
| CN1340248A (zh) | 2002-03-13 |
| NO20013839L (no) | 2001-10-05 |
| IL144602A (en) | 2007-02-11 |
| AU2875100A (en) | 2000-08-25 |
| BR0008077A (pt) | 2002-04-23 |
| PL349809A1 (en) | 2002-09-09 |
| US20020024991A1 (en) | 2002-02-28 |
| IL144602A0 (en) | 2002-05-23 |
| PL197736B1 (pl) | 2008-04-30 |
| NO323718B1 (no) | 2007-06-25 |
| WO2000046935A1 (en) | 2000-08-10 |
| ES2260000T3 (es) | 2006-11-01 |
| CN1148890C (zh) | 2004-05-05 |
| CA2362057A1 (en) | 2000-08-10 |
| ATE323342T1 (de) | 2006-04-15 |
| EP1151547A1 (en) | 2001-11-07 |
| KR20010101786A (ko) | 2001-11-14 |
| EP1151547B1 (en) | 2006-04-12 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU224301B1 (hu) | Eljárás és berendezés időbeli eltolás meghatározására | |
| EP1084538B1 (en) | Pilot strength measurement and multipath delay searcher for cdma receiver | |
| US6269075B1 (en) | Finger assignment in a CDMA rake receiver | |
| US5987016A (en) | Method and apparatus for tracking a communication signal in a wireless communication system | |
| US5978413A (en) | Method and system for processing a plurality of multiple access transmissions | |
| EP1303058B1 (en) | Searching and tracking unit for determining the location and/or moving direction of a CDMA mobile station | |
| JP3676352B2 (ja) | 通信信号の受信方法 | |
| EP1048116B1 (en) | PN sequence identifying device in CDMA communication system | |
| JP4504567B2 (ja) | コヒーレント・ワイヤレス通信システムにおいて信号サーチを実施するための装置および方法 | |
| US20040132443A1 (en) | Search window delay tracking in code division multiple access communication systems | |
| EP1134908A2 (en) | Spread spectrum path estimation | |
| JP2005510123A (ja) | 非同期ワイアレスネットワークにおける通信 | |
| JP2003037580A (ja) | スペクトラム拡散通信システムにおける移動局の同期 | |
| KR20050049501A (ko) | 스프레드 스펙트럼 시스템들에서 간섭 소거를 선택적으로적용하기 위한 방법 및 장치 | |
| US20020094017A1 (en) | Method for improving multipath searcher speed | |
| JP2000516419A (ja) | 通信システム用装置および方法 | |
| KR100837132B1 (ko) | 공통 신호의 다수 인스턴스들을 수신할 수 있는 무선수신기에서의 에너지 추정 방법 및 장치 | |
| JP2003347968A (ja) | パス位置検出方法およびｃｄｍａ受信装置 | |
| JP3631378B2 (ja) | レーク受信器 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HFG4 | Patent granted, date of granting |
Effective date: 20050606 |
|
| MM4A | Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees |