HU223550B1 - Zárószerkezet, különösen zár ablakszárnyba vagy hasonlóba való beépítésre - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya zárószerkezet, különösen zár ablakszárnyba vagyhasonlóba való beépítésre, amelynek beépítendő sík tokja és a tokbancsúszóan szerelt egyzárlatú kilincsnyelve, továbbá szára van, amely akilincsnyelv csúcsát képezi, és egy toldata, amely a kilincsnyelvvezérlődarabjával kapcsolódik, és ez a vezérlődarab biztosítja,nyugalmi helyzetben, a kitolt kilincsnyelv megtartását, és biztosítja,amikor egy kilinccsel van működtetve, a kilincsnyelv eltűnésétrugalmas visszatérítő elemek ellenében. A zárószerkezet lényege, hogya nyugalmi helyzetben lévő vezérlődarab (13) számára egy ütközője (R)van, amely a tokon (2) kívülről eltüntethető úgy, hogy amikor ez azütköző (R) eltűnik, a kilincsnyelv prizma alakú feje (7) teljesenkilép a tokból (2), továbbá hogy a vezérlődarab (13) és a toldat (10)közötti kapcsolat lehetővé teszi a kilincsnyelvnek a szár (9) tengelyekörüli forgásának következményeképpen a toldatnak (10) avezérlődarabhoz (13) képesti felszabadulását, majd amikor a szár (9)tengelye körül a kilincsnyelv (6) visszafordul vagy a kilincsnyelvet(6) kicserélik, a toldat (10) és a vezérlődarab (13) közötti kapcsolatvisszaállítható a kilincsnyelvnek (6) a szár (9) tengelye körülifélfordulatával. ŕ

Description

A találmány tárgya zárószerkezet, különösen zár, amelyet ajtószámyba, ablakszámyba vagy ablakba lehet beépíteni, és amelynek beépítendő sík tokja és a tokban csúszóan szerelt egyzárlatú kilincsnyelve, továbbá szára van, amely a kilincsnyelv csúcsát képezi, és egy toldata, amely a kilincsnyelv vezérlődarabjával kapcsolódik, és ez a vezérlődarab biztosítja, nyugalmi helyzetben, a kitolt kilincsnyelv megtartását, és biztosítja, amikor egy kilinccsel van működtetve, a kilincsnyelv eltűnését rugalmas visszatérítő elemek ellenében.

A találmány első kivitelénél egy zárószerkezetet hoztunk létre, amely egy zárból áll, és ennek egyzárlatú kilincsnyelvének ferde felülete van. Ilyen zár esetében a találmány meg kívánja oldani egyszerű és gyors módon a zár alkalmazását és felszerelését egy jobb oldalra vagy bal oldalra nyíló ajtónál.

Jól ismert, hogy egy egyzárlatú kilincsnyelvvel bíró zár esetében, amely kilincsnyelvnek prizma alakú feje van egyetlen ferde felülettel, a kilincsnyelv beszerelését úgy kell végezni, hogy ez a ferde felület mindig az legyen, amely az ajtó rögzített ajtószámyával érintkezik a zárás pillanatában. Aszerint, hogy az ajtó jobbra vagy balra nyílik, a zárat ennek megfelelően kell kialakítani, és következésképpen a ferde felületű, egyzárlatú kilincsnyelvet 180°-kal meg kell fordítani.

Ezért a találmány feladata egy olyan zár létrehozása, amelynek jellemzői lehetővé teszik az egyzárlatú kilincsnyelv 180°-ban való megfordítását az ajtó keskeny oldalára merőleges geometriai tengely körül, annak érdekében, hogy egy jobboldalas zárat gyorsan baloldalas zárrá lehessen átalakítani vagy fordítva.

Ezeket a szempontokat figyelembe véve az ajtószámyba vagy ablakszámyba beépíthető zár tartalmaz - egy sík tokot - a tokban csúszóan szerelt egyzárlatú kilincsnyelvet, továbbá szárat, amely a kilincsnyelv csúcsát képezi, és egy toldatot, amely a kilincsnyelv vezérlődarabjával kapcsolódik, és ez a vezérlődarab biztosítja, nyugalmi helyzetben, a kitolt kilincsnyelv megtartását, és biztosítja, amikor egy kilinccsel van működtetve, a kilincsnyelv eltűnését rugalmas visszatérítő elemek ellenében. A zárószerkezet lényege, hogy a nyugalmi helyzetben lévő vezérlődarab számára egy ütközője van, amely a tokon kívülről elmozdítható úgy, hogy amikor ez az ütköző elmozdul, a kilincsnyelv prizma alakú feje teljesen kiléphet a tokból, továbbá hogy a vezérlődarab és a toldat közötti kapcsolat lehetővé teszi a kilincsnyelvnek a szár tengelye körüli forgásának következményeképpen a toldatnak a vezérlődarabhoz képesti felszabadulását, majd amikor a szár tengelye körül a kilincsnyelv visszafordul, vagy a kilincsnyelvet kicseréljük, a toldat és a vezérlődarab közötti kapcsolat visszaállítható a kilincsnyelvnek a szár tengelye körüli félfordulatával.

Előnyösen a kilincsnyelv egyzárlatú kilincsnyelv, amelynek prizma alakú fején egy ferde felület van.

Előnyösen az ütköző egy talpból áll, amely a tokhoz van kapcsolva, és amelyre egy szerszámmal lehet hatni a tokon kívülről legalább egy nyíláson keresztül, amely a zár tokjának falában van kialakítva. A talp a tok borításával egy darabból áll.

Előnyösen a tok borítása műanyagból van formázva, és a talp a borítással együtt való formázásból származik.

A talp rugalmas deformáció révén a borítás nagy felületére merőleges tengely körül tud forogni.

Egy más változatban a talp rugalmas hajlítási deformációval eltüntethető, a borítás nagy felületével párhuzamos tengely körüli forgatással.

Előnyösen a talp nyugalmi helyzetben lényegében párhuzamos a szárral.

Előnyösen a kilincsnyelv vezérlődarabját egy kar képezi, amely egyik végével a tokra van csuklósán csatlakoztatva, és a karban egy nyílás van, amelybe a toldat kapcsolódik és a nyílás szélei együtt tudnak működni a toldattal, amikor ez utóbbi a szár geometriai tengelye körül forog, mivel a szélek ferdén le vannak vágva, hogy megkönnyítsék a forgatással való szétkapcsolódást és újra-összekapcsolódást.

Célszerűen a talpban egy kiemelkedés van, amely a talp nyugalmi helyzetében a borítás nyílásába kapcsolódik, és a vezérlődarab szélének ütközik. A vezérlődarab széle a talp kiemelkedésének ütközve egy horonnyal van ellátva, amelybe a kiemelkedés kapcsolódni tud a talp elmozdításával, ami lehetővé teszi a kilincsnyelv kilépését.

Előnyösen a kilincsnyelv toldatát egy lap képezi, amelynek középső síkja a szár geometriai tengelyére merőleges, és ennek a lapnak két egyenes vonalú párhuzamos széle van, amelyek a kilincsnyelv visszatérítő nyomórugójának ülésében vannak forgásukban vezetve és megtartva, és az ülésnek a végén egy elegendő nagy átmérőjű mélyedés van kialakítva, amely lehetővé teszi, amikor a kilincsnyelv feje kilépett a tokból, hogy a toldat ebben a mélyedésben forogni tudjon.

A zárószerkezet, nevezetesen zár általában egy olyan zárnyelvet tartalmaz, amelynek az elmozdulásait például egy biztonsági henger nyelve vezérli, amelyet egy meghatározott kulcs működtet.

A találmány egy másik kivitele olyan zárószerkezetre vonatkozik, amelyet az előbb említett jellemzőktől függetlenül vagy azokkal kombinálva legalább egy rúddal lehet működtetni, amely az ajtószámy keskeny oldalába van csúszóan beszerelve, és a rúd reteszelőeszközöket hordoz, amelyek tartalmaznak - egy beépítendő sík tokot - egy perselyt, amely a tokba van a tok síkjára merőleges geometriai tengely körül forgathatóan - szerelve, a perselyt egy forgatókarral, különösen kilinccsel lehet forgásba hozni, és a persely egy kilincsművel van ellátva, amely a rudat csúszásában vezérli.

Egy ilyen zárószerkezetnél, különösen zárnál, amelyet ily módon lehet beépíteni, a persely tengelye és egy darab vagy fej, amely az ajtószámy keskeny oldalába beépített tokba van rögzítve, közötti távolság rendkívül jelentős szerepet játszik. Ez a távolság, amelyet „a zár belépésének” is neveznek, megfelel annak a távolságnak, amely az ajtószámyban a kilincs által vezérelt szár áthaladása számára kialakított lyuk és az ajtó keskeny oldala között van. A cél ennek a távolságnak a csökkentése. Ebből következik, hogy csökkenteni kell

HU 223 550 Β1 annak a „zárnak a belépését”, amelyet például egy ajtóba szándékoznak beépíteni.

Ez azt a problémát veti fel, hogy biztosítani kell a rúd kielégítő elmozdulását ahhoz, hogy az ajtószámy zárását biztosítsa. Valójában a rúd elmozdulása függ egyrészt az őt mozgató kilincsmű tényleges hosszától, amely ily módon a forgómozgást haladó mozgássá alakítja át, másrészt a kilincsmű forgásszögétől. A kilincs forgásszögét általában a szabvány határozza meg, és 45°-kal szomszédos értékű.

Egy egyszerű mozgatórendszeméi, amelynél a persely a kilincsműnek adja át a kilincs szögbeni elmozdulását, nyilvánvaló, hogy a kilincsmű hatékony sugarának a csökkentése, ugyanazon forgásszög esetében, a kilincsmű végének kisebb kerületi pályáját, következésképpen a rúd kisebb elmozdulását vonja maga után.

Annak érdekében, hogy a kilincsmű forgómozgásának amplitúdóját növeljük, ugyanakkor megőrizzük a kilincs szögelmozdulását, amelyet a terhelések határolnak, a forgást növelő mechanizmusok fogaskerekeket alkalmaztak. Az ilyen mechanizmusok költségesek és helyigényesek.

A találmány feladata a fent említett típusú olyan zárószerkezet, különösen zár létrehozása, amely lehetővé teszi „kis zárbelépés” esetén a kilincsmű végénél egy olyan kielégítő elmozdulás létrehozását, amely a rúd megfelelő csúszását biztosítja, ugyanakkor a rendszer egyszerű és gazdaságosan előállítható legyen.

Ezt a feladatot a találmány értelmében egy olyan szerkezettel valósítjuk meg, amelynek lényege, hogy a kilincsmű a perselyhez képest decentralizálva van oly módon, hogy egy pont körül, amely távolabb van a szártól, mint a persely forgási középpontja, egy eszközt forgasson, amely arra való, hogy a kilincsművet a persellyel közvetlenül forgásba hozza, közbenső darab nélkül.

A kilincsmű aktív hossza ily módon megnő, ami annak ellenére, hogy a zárbelépés kicsi, lehetővé teszi egy kielégítő elmozdulás létrehozását a kilincsmű végénél, minimális szerkezeti elem segítségével.

Előnyösen az eszköz, amely a kilincsművet magával viszi, egy ujjat tartalmaz, amely a perselyhez vagy a kilincsműhöz van kapcsolva, az ujj a kilincsmű vagy a persely agyának külső körvonalához képest sugárirányban van elhelyezve, és ennek az agynak egy mélyedésében van elhelyezve úgy, hogy a kilincsművet a kilincs megfelelő forgásirányában magával vigye, a mélyedés egy ütközőjével együttműködve, és hogy szabadon elmozduljon ebben a mélyedésben anélkül, hogy a kilincsművet magával vigye, a kilincsnyelvet vezérlő kilincs ellentétes értelmű elmozdulása során. Meg kell jegyezni, hogy minél közelebb van az ujj a persely tengelyéhez, annál jelentősebb a rúd mozgásának pályája, annak következtében, hogy a persely tengelye az ujj és a rúd között helyezkedik el.

Előnyösen a zár tokjának a nagy felülete egy hüvelyt tartalmaz, amelynek tengelye a felület síkjára merőleges, és amely legalább két, decentralizált felfekvési felületet képez, amelyek egyrészt a persely forgásának vezetését, másrészt a kilincsmű agyának vezetését biztosítják, eltérő forgási középpontjaik körül.

A hüvelynek egy kör alakú nyílása van, amely a persely vezetése számára felfekvési felületet képez, a nyílás tengelye a persely forgási középpontján megy át, és egy külső felülete van, amelyet lényegében két, különböző átmérőjű, közös geometriai tengelyű félhenger alkot, amely geometriai tengely a kilincsmű eltolt forgási középpontján megy át, és a két félhenger két, sugárirányban elhelyezkedő váll útján kapcsolódik egymással össze.

A kilincsműnek, az agya szintjén, egy nyílása van, amely lényegében félkör alakú, és ugyanolyan sugarú, mint a hüvely nagyobb sugarú hengeres felületének a sugara, és a nyílás végei egy ívelt kereszttartóval vannak egymással összekötve, amely egy belső, kisebb sugarú homorú ívet képez, és ez a hüvely kisebb sugarú hengeres felületének alakját veszi fel. Az ívelt kereszttartó mindegyik végénél egy váll van kialakítva, amely a hüvely összekapcsoló vállára ütközik fel.

A perselynek kör alakú hengeres körvonala van, amely a hüvely nyílásában helyezkedik el, és egy sugárirányú szára, amely a persely agyának kereszttartóját fogja át, hogy az ujj be tudjon hatolni a mélyedésbe.

Előnyösen a borítás különösen műanyagból készül, és a hüvely, amely két, különböző átmérőjű, hengeres felületű részből áll, a borítással együtt van formázva.

Célszerűen a persely forgási középpontja és a kilincsmű forgási középpontja egy egyenesen vannak elhelyezve, amely a rúdra merőleges.

Előnyösen a zárószerkezet vagy zár egy jelzőeszközzel van ellátva, amely a tokra van erősítve, és a zárnyelven lévő eszközzel tud együttműködni. Ez lehetővé teszi, hogy megakadályozzuk, hogy a zárnyelv a kulcstoll által meghatározott pályán túl elmozduljon. A jelzőeszközt egy pecek képezheti, amely a tokra van rögzítve, és a zárnyelvben kialakított ablakkal kapcsolódik. Az ablakban egy középső kiemelkedés van, és ez két ülést képez a pecek számára, amely két jelzett helyzetnek felel meg.

A zárószerkezet vagy zár tartalmazhat azonkívül egy féket is, amely a rúd egy kiemelkedésének támaszkodik neki. A féket egy rugalmas elem képezheti, különösen egy nyelv, amely a tokhoz van rögzítve és a tokkal együtt van formázva, ha ez utóbbi műanyagból készül. Ez a fék a rúd számára antivibrációs szerepet tölt be, és lehetővé teszi a rúd helyzetének a jelölését.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti zárószerkezet példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábrán a találmány szerinti zár egy része látható vázlatosan, amely különösen a perselyt, a kilincsművet és a rudat mutatja.

A 2. ábra az 1. ábrához hasonló vázlat, amelyen az előbbi szerkezeti elemek más helyzetben láthatók.

A 3. ábra a beépítendő zárat mutatja elölnézetben, nyugalmi helyzetben, amikor a tok borítását lezáró lemez el van távolítva.

A 4. ábra a 3. ábra IV-IV vonala mentén vett metszet.

Az 5. ábra a 3. ábrához hasonló nézet, amely ütközőt képező tok eltüntetését mutatja.

HU 223 550 Β1

A 6. ábra az 5. ábrához hasonlóan a zárat mutatja, amikor az egyzárlatú kilincsnyelv a tokból kilépett.

A 7. ábrán nézetben, nagyobb léptékben egy zárnyelv és a jelzőpecek látható.

A 8. ábra az egyzárlatú kilincsnyelvet, a szárat és a vezérlődarab egy részét mutatja perspektivikusan, szétszedett állapotban, a 3., 5. és 6. ábrához képest 90°-ban elfordított helyzetben.

A 9. ábra a 8. ábra IX-IX vonala mentén vett vázlatos metszet, nagyobb léptékben.

A 10. ábrán a beépítendő zár egy változatának részleges metszete látható, nyugalmi helyzetben.

All. ábra a 10. ábra XI-XI vonala mentén vett metszet.

A 12. ábra a 10. ábrához hasonlóan a zárat mutatja az egyzárlatú kilincsnyelv kitolt helyzetében.

A 13. ábra a 12. ábra ΧΙΙΙ-ΧΙΙ1 vonala mentén vett metszet, amelyen az a művelet látható, amely az egyzárlatú kilincsnyelvet kitolja.

Az ezt követő leírás egy zárra vonatkozik, azonban minden olyan zárószerkezetre is vonatkozik, amelynek hasonló szerkezete van, különösen pedig ablakkilincsekre.

A rajzokra, különösen a 3. ábrára hivatkozva, azokon egy 1 zár látható, amelyet egy ajtószámyba vagy ablakszámyba lehet beépíteni.

Az 1 zárnak sík 2 tokja van, amely 3 borításból áll és ez, egy nagy felületen, 4 lemezzel van lezárva (4. ábra).

Az 1 zár egy 5 rúd működtetésére van szánva, amely a rajzon nem ábrázolt ajtószámy keskeny oldalára csúszóan van felszerelve, amely keskeny oldal a 3. ábra síkjára merőleges, függőleges síkban helyezkedik el.

Az 5 rúdnak egy 5a alsó része van, amely a reteszelés céljából le van süllyesztve, és egy 5b felső része van, amely a reteszelés céljából fel van emelve. Reteszelőeszközök, mint például a rajzon nem ábrázolt görgők, vannak elhelyezve az 5 rúdon.

Egy 6 egyzárlatú kilincsnyelv van a 2 tokba szerelve az 5 rúd irányára merőlegesen, azaz vízszintesen ide-oda csúszóan. A 6 egyzárlatú kilincsnyelvnek prizma alakú 7 feje van és ennek ferde 7a felülete és a 3 borítással párhuzamos 7b felülete van, amint a 3. ábrán látható. A 7 fej vízszintes felső és alsó felületeiben lényegében félkör alakú 7c vezetőhomyok vannak kialakítva, amelyek a 3 borítás nagy felületével párhuzamosak. A 6 egyzárlatú kilincsnyelv egy 8 lapban vagy fejrészben kialakított nyíláson megy át, amely 8 lap az ajtó keskeny oldalával szemben van rögzítve és az 1 tokra van erősítve. A 8 fejrészben lévő nyílásnak 8a irányfelülete van, amely a 7c vezetőhomyokba kapcsolódik. Az 5 rúd a 8 fejrész belső felülete félé csúszik.

A 6 egyzárlatú kilincsnyelv 7 feje a 6 egyzárlatú kilincsnyelv 9 szárához van rögzítve, amely az 1 tokban vízszintes irányban helyezkedik el és belső végénél 10 toldattal van ellátva, amely a 3. ábra síkjára merőleges. A 10 toldatot egy lap képezi, amely egy kör alakú tárcsából van kivágva a közepéhez képest két szimmetrikus, párhuzamos féllap mentén, és amelynek végeit körívek kötik össze. A 10 toldatot haladó mozgásában egy 11 ülés belső fala vezeti (lásd 8. ábra), amelybe egy 12 nyomórugó van elhelyezve és ez a 6 egyzárlatú kilincsnyelvet kifelé tolja. A 11 ülésnek a 7 fej oldalán elhelyezkedő végében egy 11a mélyedés van, amelynek átmérője elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a 10 toldat forgását a 9 szár geometriai tengelye körül.

A 10 toldat a 6 egyzárlatú kilincsnyelv 13 vezérlődarabjával kapcsolódik, amelyről később lesz szó.

A 2 tokban egy 14 persely van - a 2 tok középső síkjára merőleges geometriai tengely körül forgóan, azaz az 1., 2. és 3. ábra síkjára merőleges síkban forgathatóan - elhelyezve. A 14 perselyben egy négyzet alakú 15 lyuk van, amelyen egy ebbe illeszkedő keresztmetszetű hajtórúd tud áthaladni, amelyet egy 16 kilincs vezérel. A 14 perselyre egy 14r torziós rugó fejt ki rugalmas visszatérítő erőt.

A 16 kilincs, nyugalmi helyzetéből kiindulva, mozgást tud végezni egy első irányba, különösen egy lesüllyesztő mozgást, hogy a 6 egyzárlatú kilincsnyelv visszahúzódását az 1 tokba létrehozza egy klasszikus visszahúzó mechanizmus segítségével, amelyet itt nem fogunk részleteiben ismertetni. A 16 kilincs mozgást tud végezni az ellentétes irányban is, azaz egy felemelő mozgást, amint az a 2. ábrán látható, hogy a 14 perselyt forgásba hozza és az 5 rúd elmozdulását a 17 kilincsmű segítségével létrehozza.

Amint az 1. és 2. ábrán látható, a 17 kilincsműnek 18 agya van, amely körülveszi a 14 perselyt, és a forgástengelytől távol eső végénél 19 fogai vannak, amelyek az 5 rúd 5a alsó részében kialakított megfelelő 20 nyílásokba tudnak kapcsolódni. A 19 fogak lehetővé teszik, hogy az 5a alsó részt közvetlenül függőleges ide-oda csúszómozgásba hozzák, ha a 17 kilincsmű forgómozgást végez.

További 19b fogak is ki vannak alakítva a 18 agyon, hogy egy 19c fogazott szakasszal kapcsolódjanak, amely a 3 borításra rögzített tengelyre van csuklósán csatlakoztatva. A 19c szakasz vezérli az 5 rúd 5b felső részének az elmozdulását az 5a alsó résszel ellentétes értelemben.

Az 5 rúd 5a alsó részének, a 17 kilincsmű előre meghatározott szögamplitúdójú forgómozgásának eredményeképpen létrejövő, függőleges elmozdulásának amplitúdója a 17 kilincsmű hatékony sugarától, azaz a kilincsmű forgásközéppontjának és a 19 fogaknak egymástól való távolságától függ.

A 14 persely egy olyan geometriai tengely körül forog, amely az 1. ábra síkját az A pontban metszi. Az A pont és a 8 lap külső felülete közötti E távolság adja a „zárbelépést”, és ez felel meg az ajtóban a 14 persely négyszögletes szárának áthaladása céljából képezett lyuk és az ajtó keskeny oldala közötti távolságnak. Kívánatos, hogy ez az E távolság kicsi legyen. Annak elkerülésére, hogy ez a kis E távolság a 17 kilincsmű hatékony sugarának hosszát csak kismértékben csökkentse, ami az 5a alsó rész nem kielégítő függőleges elmozdulását vonná maga után, a találmány a következő intézkedéseket teszi.

HU 223 550 Bl

Amint az 1. és 2. ábrán látható, a 17 kilincsmű a 14 perselyhez képest decentralizálva van oly módon, hogy egy B pont körül forogjon, amely távolabb van az 5 rúdtól, mint a 14 persely A forgáspontja, és egy 21 eszköze van, hogy a 17 kilincsművet közvetlenül forgásba hozza, közbenső darab, mint például egy vagy több fogaskerék nélkül. A távolság a B ponttól az 5 rúdig E+Y-nal egyenlő.

A 21 eszközt egy 22 ujj képezi, amely egy sugárirányú 23 szárra van rögzítve és ez utóbbi a 14 perselyre van erősítve. A 22 ujj a 17 kilincsmű 18 agya kontúrjának külsejére van sugárirányban rögzítve, és a 18 agy egy 24 mélyedésében van elhelyezve. A 22 ujj a 17 kilincsművet aló kilincs megfelelő forgásirányában tudja magával vinni, azaz az 1. és 2. ábrán az óramutató járásával ellentétes irányban úgy, hogy a 24 mélyedés egy végütközőjével működik együtt.

Ahhoz, hogy a 16 kilincs az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetből az óramutató járásával egyező irányban elmozduljon, a 21 ujj szabadon mozdul el a 24 mélyedésben anélkül, hogy a 17 kilincsművet magával vinné.

A 17 kilincsmű 18 agyának szintjén egy lényegében félkör alakú 25 nyílással van ellátva, amely a B pontra van központosítva. A 25 nyílás végeit egy ívelt 26 kereszttartó köti össze, amely egy belső homorú 27 ívet képez és ez is a B pontra van központosítva, de kisebb sugarú, mint a 25 nyílás legnagyobb része. A 14 persely sugárirányú 23 szára el van tolva, hogy a 26 kereszttartót átívelje, hogy a 22 ujj belépjen a 24 mélyedésbe.

A 2 tok nagy felülete, amelyet a 3 borítás feneke képez, amely szemben fekszik a 4 lemezzel, a felület síkjára, azaz az 1. és 2. ábra síkjára merőleges tengelyű 28 hüvellyel van ellátva. Ennek a 28 hüvelynek a külső felülete két 29, 30 felfekvési felületet képez, amelyeket különböző sugarú körívek képeznek, amelyek a B pontba vannak központosítva. A 29 felfekvési felületnek a sugara egyenlő a 25 nyíláséval és ennek a nyílásnak a belső kör alakú felületét veszi fel, míg a 28 felfekvési felület sugara kisebb és a 27 homorú ívével egyenlő. A 30 felfekvési felület két vége a 29 felfekvési felület végeihez sugárirányú 31 vállakkal csatlakozik, amelyek a löket végének ütközőit képezik és a 26 kereszttartó megfelelő végeivel tudnak együttműködni. A 29 felfekvési felület szögbeni kiterjedése kisebb, mint a 25 nyílásé, úgyhogy a 16 kilincs nyugalmi helyzetében, amely az 1. ábrán látható, a felső 31 váll és a 26 kereszttartó felső vége között egy szabad I tér létezik. Ez a szabad I tér megfelel a 16 kilincs felfelé megengedett mozgásának, ami kb. 45°, amint az a 2. ábrán látható.

Mivel a 3 borítás műanyagból készül, a 28 hüvely előnyösen a 3 borítással egy darabként van kialakítva és azzal együtt van formázva.

A 28 hüvelynek egy központi hengeres 32 nyílása van, amelynek középpontja az A pontnak felel meg. A 14 persely külső kontúrja ugyancsak hengeres és ugyanolyan sugarú, mint a 32 nyílásé, amelyben elhelyezkedik és amelyben az A pont körüli forgásában vezetve van.

Előnyösen a 14 persely A forgáspontja és 17 kilincsmű B forgáspontja egy egyenesen fekszik, amely az 5 rúdra merőleges.

Amennyiben ez így van, akkor a zár működése, ami az 5 rúdnak a 16 kilinccsel és a 17 kilincsművel történő vezérlését illeti, a következő:

A 16 kilincs nyugalmi helyzetében, amely az 1. ábrán látható, a 21 ujj a 24 mélyedés felső végének szomszédságában található, és a szabad I tér a sugárirányú felső 31 váll és a 26 kereszttartó felső vége között helyezkedik el. A 26 kereszttartó alsó vége a sugárirányú alsó 31 vállnak ütközik.

Ha a 16 kilincset lesüllyesztjük, a 21 ujj szabadon elmozdul a 24 mélyedésben anélkül, hogy magával vinné a 17 kilincsművet, amely az 1. ábrán látható helyzetben marad. A 16 kilincsnek ezt a lesüllyedő mozgását klasszikus módon a 6 egyzárlatú kilincsnyelv visszahúzásának vezérlésére használjuk.

Amikor a 16 kilincset felemeljük, amint az a 2. ábrán látható, a 14 persely és a 21 ujj az óramutató járásával ellentétes irányban elfordul, és a 21 ujj a 24 mélyedés felső szélének ütközve forgatni kezdi a 17 kilincsművet.

A 14 persely forgása az A pont körül megy végbe, amely az ajtó keskeny oldalától csak E távolságban van, a 17 kilincsmű forgása viszont a B pont körül megy végbe, amely az ajtó keskeny oldalától E+Y távolságban van.

A 17 kilincsmű hatékony sugara, amely a 19 fogak kerületi elmozdulásának amplitúdóját határozza meg egy adott szög esetében, ekkor tehát nagyobb, mint E. Ebből az következik, hogy az 5 rúd 5a alsó részének lineáris elmozdulása jelentős. Az elmozdulás végén, amint a 2. ábrán látható, a 17 kilincsmű 19 foga, amely az 5 rúd 20 nyílásával működik együtt, nem ugyanolyan, mint amilyen az indulási helyzetben volt.

A 16 kilincs maximális felemelt helyzetében, amely a 2. ábrán látható, a szabad I tér a sugárirányban alsó 31 váll és a 26 kereszttartó alsó vége közé helyeződik át. A 26 kereszttartó felső vége a sugárirányú felső 31 vállnak ütközik.

Amikor a 16 kilincset lesüllyesztjük a 2. ábrán látható helyzetéből kiindulva, a 21 ujj szabadon elmozdul a 24 mélyedésben anélkül, hogy a 17 kilincsművet vagy az 5 rudat magával vinné.

Amikor a 16 kilincs visszanyeri a nyugalmi helyzetét, amely az 1. ábrán látható, a 21 ujj a 24 mélyedés alsó szélének ütközik.

Ha ebből, a rajzokon nem ábrázolt, helyzetből a 16 kilincset lesüllyesztjük, akkor az 5 rúd elmozdulását hozzuk létre, hogy azt visszavigyük az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetbe, a 6 egyzárlatú kilincsnyelv visszahúzásával egyidejűleg.

A találmány szerinti megoldás lehetővé teszi, hogy a zár nyitásánál vagy zárásánál a mozgások többszörözését elkerüljük egy kompakt és kevés darabból álló mechanizmussal, azáltal, hogy a 17 kilincsművet a 14 persellyel közvetlenül mozgatjuk közbenső elemek, mint például fogaskerekek nélkül.

Ezt a kompakt mechanizmust különféle típusú zárszerkezetekbe lehet beépíteni, amelyek csak „belépé5

HU 223 550 Bl síiknél” változnak. A 28 hüvely egy tartódarabot képezhet, amely a 14 persely és a 17 kilincsmű pontos vezetését biztosítja forgáskor. Ez a mechanizmus minimális helyigényen alapul, és előnyösen beépíthető minden nagyobb méretű tokba.

A következőkben a ferde 7a felületű 6 egyzárlatú kilincsnyelv beszerelésénél jelentkező problémákat vitatjuk meg, amelynek mindig ilyennek kell lennie, ha a zár rögzített részével érintkezik, amely az ajtó tokjára van helyezve a bezárás pillanatában. Mivel léteznek jobbra és balra nyíló ajtók, amelyek húzással vagy nyomással nyithatók, a záraknak minden szükséglethez alkalmazkodniuk kell.

Ebből a célból a találmány olyan zárat kívánt létrehozni, amely lehetővé teszi egyszerű és gyors módon a kilincsnyelvnek 180°-kal való elfordítását.

Amint a 3. ábrán látható, a zárnyelv 13 vezérlődarabját egy lényegében függőleges kar képezi, amely felső végénél egy 33 tengelyre van csuklósán csatlakoztatva. A 33 tengely előnyösen műanyagból készül és a 3 borítással egyszerre van formázva. A 13 vezérlődarab lefelé nyúlik a 9 szár végén túl, és 34 nyílás van benne, amelybe a 10 toldat vége kapcsolódik. A 34 nyílás vízszintes felső és alsó széle ferdén le van vágva, amint ez a c lesarkítás a 9. ábrán látható, hogy megkönnyítse a 10 toldat összekapcsolását és szétkapcsolását a 9 szár geometriai tengelye körüli forgatással, amely 10 toldatnak a rövid oldalai le vannak kerekítve. A 34 nyílás szélei, amelyek a 9 szár geometriai tengelyére merőlegesek, nincsenek ferdén levágva, hogy a 10 toldat szétkapcsolódását kiküszöböljük akkor, amikor a kilincsnyelv a 9 szár geometriai tengelyével párhuzamosan haladó mozgást végez.

Az 1 zár a 13 vezérlődarab számára, annak nyugalmi helyzetében egy R ütközőt is tartalmaz, amely a 2 tokon kívülről eltüntethető. Az R ütközőt egy 35 talp képezi, amely a 2 tokhoz van kapcsolva, és amelyre kívülről egy T szerszámmal lehet hatni, legalább egy 36 nyíláson keresztül, amely a 2 tok falában, különösen a 4 lemezben van kialakítva.

Pontosabban, egy műanyagból készült 3 borítás esetében a 35 talp is műanyagból készül és a 3 borítással együtt van formázva. A 35 talp könyökben meg van hajlítva, és a 3 borításhoz van rögzítve. Szabad végénél egy 35a kiemelkedés van, amely a 4 lemezben kialakított 36 nyíláson keresztül megközelíthető.

A 3. és 4. ábrán látható kivitel szerint a 35 talp lényegében párhuzamos a 9 szárral, és derékszögben visszahajlitott 37 része van, amely a 3 borítás fenekéhez van rögzítve.

A 35 talp, rugalmas deformáció révén, el tud fordulni a 3 borítás nagy felületére, azaz a 3. ábra síkjára merőleges tengely körül.

A 35 talp 35a kiemelkedése egy ütközőt képez a 13 vezérlődarab széle számára, amint az a 3. ábrán látható és ezt a 13 vezérlődarabot nyugalmi helyzetben tartja. Ekkor a 6 egyzárlatú kilincsnyelv normál kitolt állapotban van.

A 35 talpnak a széle, azon szakasz fölött, amely normálállapotban a 35a kiemelkedésnek ütközik, egy horonnyal van ellátva, amelybe a 35a kiemelkedés tud kapcsolódni, amikor a 35 talpat a T szerszám segítségével elmozdítjuk (lásd 5. ábra), ami lehetővé teszi a egyzárlatú kilincsnyelv teljes kitolását, amint az a

6. ábrán látható. A 35 talpat a 35a kiemelkedés tartja a 38 horony fenekének támaszkodva.

A 9 szár ilyen kinyúló helyzetében a 10 toldat kilép a 12 nyomórugó 11 üléséből és a nagyobb átmérőjű 1 la mélyedés szintjén található, lehetővé téve, hogy a 10 toldat a 9 szár geometriai tengelye körül forogjon.

Ekkor mód van arra, hogy a 6 egyzárlatú kilincsnyelvet a 9 szár tengelye körül 180°-ban elfordítsuk a fejre kifejtett forgatónyomatékkai. A 10 toldat vége, amely a 34 nyílásban helyezkedik el, elválik ettől a nyílástól az egyik ferde c lesarkítással együttműködve, és a 10 toldat szemben fekvő vége a 34 nyílásban helyezkedik el, miután a 7 fej egy teljes félfordulatot tett.

A visszafordítás művelete alatt a 10 toldat elválik a 34 nyílástól, és a 13 vezérlődarabra többé nem hat a 12 nyomórugó nyomóereje. A 13 vezérlődarab saját súlya hatására vissza akarna térni a 3. ábrán látható helyzetébe, amely esetben a 10 toldat nem lenne többé szemben a 34 nyílással a félfordulat után. Ezt megakadályozzuk, mivel a 13 vezérlődarab szöghelyzetében van tartva azáltal, hogy a 35 talpnak torziós feszültsége van, amely nyomóerőt fejt ki a 35a kiemelkedés felső felületére és azt a 38 horony felső szélére nyomja. Az így képződött súrlódás biztosítja a 13 vezérlődarab visszatartását.

A 7 fej visszafordítása után az egész egység a helyére visszatér, azáltal, hogy a 6 egyzárlatú kilincsnyelvet visszatoljuk a 2 tok belsejében. A 13 vezérlődarab, amelyet a 10 toldat magával visz, az óramutató járásával ellentétes irányban forog a 33 tengely körül, és a 38 horony elválik a 35a kiemelkedéstől. A 35 talp rugalmasságánál fogva visszatér a 3. ábrán ábrázolt normálhelyzetébe.

A 7 fej újrabevezetése úgy történik, hogy a 7c vezetőhomyokat a 8 fejrész irányfelületeibe vezetjük be.

Az előző magyarázatok nyilvánvalóvá teszik a zár működését, amely lehetővé teszi az egyzárlatú kilincsnyelv visszatérését.

A 10-13. ábrák egy olyan változatot ismertetnek, ahol az azonos elemek azonos szerepet játszanak, és ezért azokat ugyanazon számmal, csak százzal megnövelve jelöljük.

Az R ütközőt egy 135 talp képezi, amely műanyagból készül és a 3 borítással együtt van formázva. Megtalálható a 135a kiemelkedés is, amely a 113 vezérlődarab egy szélével működik együtt, hogy azt nyugalmi helyzetében megtartsa. Ennek a 113 vezérlődarabnak a szélében azonban nincsen horony. A 135 talp eltüntetését a függőleges tengely körüli forgatással valósítjuk meg, amely tengely a 3 borítás nagy felületével párhuzamos úgy, hogy a 135a kiemelkedés a 113 vezérlődarab háta mögé megy, amint a rajzokon látható, ha a 135a kiemelkedésre a T szerszám segítségével nyomást fejtünk ki (13. ábra).

Amikor a 113 vezérlődarabot ily módon megszabadítottuk a 135a kiemelkedés által létesített ütközőtől,

HU 223 550 Β1 akkor az kiegészítő forgást végez az óramutató járásával egyező irányban, biztosítva ezáltal a 6 egyzárlatú kilincsnyelv 7 fejének teljes kitolódását, amint az a

13. ábrán látható.

így tehát létre lehet hozni a 7 fej visszafordítását 180°-kal a 9 szár geometriai tengelye körül.

Amikor a 10 toldat kilép a 34 nyílásból, a visszafordítás alatt, a 113 vezérlődarabot szöghelyzetében az a nyomás tartja meg, amelyet a 135a kiemelkedés fejt ki a 113 vezérlődarab hátsó felületére (12. ábra).

Mint az előzőekben, a 6 egyzárlatú kilincsnyelv visszafordítása után elegendő ha a 7 fej profilját bevezetjük a 8 fejrész 8a irányfelületébe, és a 6 egyzárlatú kilincsnyelvet visszatoljuk, hogy az 1 zárat nyugalmi helyzetébe vigyük vissza.

A találmány értelmében semmilyen speciális darabra sincsen szükség az egyzárlatú kilincsnyelv visszafordítására. Nincsen semmilyen speciális rugó, semmilyen speciális csavar, amit le kell szerelni vagy más darab, amit vissza kell húzni.

Ez érezhető előny a gyártó számára az egyes darabok gyártásánál és az összeszerelési idő tekintetében. Azonkívül a visszafordítás művelete rendkívül egyszerű, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy a darabok elvesznek. Az alkalmazandó T szerszám szabványos és általános, például egy csavarhúzó, pontozó, kés vagy olló.

A 3 borításnak és a 35, 135 talpaknak és más elemeknek a kialakítása, amelyek közvetlenül formázásból származnak, műanyagból, például acetalból, poliacetalból rendkívül előnyös.

A zárnak van egy alsó része, az ábrázolt kivitelnél, egy 39 zárnyelve az 5 rúd távoltartására. A 39 zárnyelv kör alakú mozgásban elmozdítható egy kulccsal vezérelt 39b biztonsági henger 39a kulcstolla segítségével.

A 39 zárnyelvnek 40 ablaka van (7. ábra), amelyben egy középső 41 kiemelkedés van, és ennek két oldalán egy-egy jelzőeszköz számára ülés van. A 3 borítás nagy felületéhez rögzített 42 pecek szolgál arra, hogy ebbe a ablakba behatoljon. Ez a 42 pecek bizonyos rugalmassággal rendelkezik. Előnyösen, ha a 3 borítás műanyagból készül, a 42 pecek ugyancsak műanyagból készül és együtt van formázva a 3 borítással.

A 42 pecek a 41 kiemelkedés egyik vagy másik oldalán lévő ülésben helyezkedik el, és áthatol ezen a 41 kiemelkedésen, rugalmas deformáció révén, a 39 zárnyelv mozgása során.

A 42 pecek lehetővé teszi a 39 zárnyelv helyzetének jelzését azáltal, hogy enyhe rugalmas nyomást fejt ki a 40 ablak szélére, és megakadályozza, hogy a 39 zárnyelv a 39b biztonsági henger 39a kulcstolla által meghatározott pályán túl mozduljon el.

Egy 43 fék van kialakítva a 3 borításhoz rögzített rugalmas 44 nyelv alakjában. Mivel a 3 borítás műanyagból van, a 44 nyelv ugyancsak műanyagból készül és azzal együtt van formázva. A 44 nyelvnek L alakja van és van egy, az 5 rúddal párhuzamos szára, amely felső végén 44a dudorral van ellátva, amely az rúd 45 kiemelkedésére tud támaszkodni és azon súrlódik.

A 43 féknek antivibrációs szerepe van az 5 rúd számára. Többek között lehetővé teszi a 5 rúd helyzetének jelzését oly módon, hogy a 44a dudor a 45 kiemelkedésben lévő enyhe kiemelkedéssel dolgozik együtt.

Claims (24)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Zárószerkezet, különösen zár ablakszárnyba vagy hasonlóba való beépítésre, amelynek beépítendő sík tokja és a tokban csúszóan szerelt egyzárlatú kilincsnyelve, továbbá a kilincsnyelv csúcsát képező szára van, és egy toldata, amely a kilincsnyelv - a kitolt kilincsnyelv megtartását és kilinccsel való működtetés során rugalmas visszatérítő elemek ellenében a kilincsnyelv visszahúzását biztosító - vezérlődarabjával kapcsolódik, azzal jellemezve, hogy a nyugalmi helyzetben lévő vezérlődarab (13) számára egy, a tokon (2) kívülről - a kilincsnyelv (6) prizma alakú fejének (7) a tokból (2) való teljes kilépését megengedően - elmozdítható ütközője (R) van, továbbá hogy a vezérlődarab (13) és a toldat (10) között - a kilincsnyelv (6) szár (9) tengelye körüli forgásának következményeképpen a toldatnak (10) a vezérlődarabhoz (13) képesti felszabadulását lehetővé tévő, a kilincsnyelvnek (6) a szár (9) körüli visszafordulását vagy a kilincsnyelv (6) kicserélését követően visszaállítható - kapcsolat van, amely a kilincsnyelvnek (6) a szár (9) tengelye körüli félfordulatával visszaállítható kapcsolat.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a kilincsnyelv (6) egyzárlatú kilincsnyelv, amelynek prizma alakú fején (7) egy ferde felület (7a) van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy az ütköző (R) egy talpból (35, 135) áll, amely a tokhoz (2) van kapcsolva, és amelyre egy szerszámmal (T) lehet hatni a tokon kívülről, legalább egy nyíláson (36) keresztül, amely a zár (1) tokjának (2) falában van kialakítva.
4. 4. A 3. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a talp (35, 135) a tok (2) borításához (3) van rögzítve.
5. 5. A 4. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a tok (2) borítása (3) műanyagból van formázva, és hogy a talp (35, 135) a borítással (3) együtt való formázásból származik.
6. 6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a talp (35, 135) nyugalmi helyzetben lényegében párhuzamos a szárral (9).
7. 7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a talp (35, 135) rugalmas deformáció révén megvalósuló forgásának tengelye a borítás (3) nagy felületére merőleges.
8. 8. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a talp (35, 135) rugalmas hajlítási deformáció révén a borítás (3) nagy felületével párhuzamos tengely körül forgatható.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a kilincsnyelv vezérlő7

   HU 223 550 Β1 darabja (13) egy kar, amely egyik végével a tokra (2) van csuklósán csatlakoztatva, és a karban egy, a toldat (10) kapcsolódását megengedő nyílás (34) van, és a nyílásnak (34) a toldattal (10) - a toldatnak (10) a szár (9) geometriai tengelye körüli forgása során a forgatással való szétkapcsolódást és újra-összekapcsolódást megkönnyítőén - együttműködő ferdén levágott szélei [lesarkításai (c)] vannak.
10. 10. A 3-9. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a talpban (35, 135) egy kiemelkedés (35a, 135a) van, amely a talp nyugalmi helyzetében a borítás (3) nyílásába (36) kapcsolódik, és a vezérlődarab (13) szélének ütközik.
11. 11. A 10. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a vezérlődarab (13) széle a talp (35) kiemelkedésének (35a) ütközve egy horonnyal (38) van ellátva, amelybe a kiemelkedés (35a) - a talp (35) elmozdításával a kilincsnyelv (6) kilépését megengedően - bekapcsolódó módon van kialakítva.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a kilincsnyelv (6) toldatát (10) egy lap képezi, amelynek középső síkja a szár (9) geometriai tengelyére merőleges, és ennek a lapnak két egyenes vonalú párhuzamos széle van, amelyek a kilincsnyelv (6) visszatérítő nyomórugójának (12) ülésében (11) vannak forgásukban vezetve és megtartva, és az ülésnek (11) a végén egy, a toldat (10) forgását a kilincsnyelv (6) fejének (7) a tokból (2) való kilépése után megengedő átmérőjű mélyedés (11a) van kialakítva.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy az ablakszámy keskeny oldalára csúszóan szerelt rudat (5) működtető zárszerkezet, amelynél egy persely (14) van a tok (2) középső síkjára merőleges geometriai tengely körül egy kézi kar, különösen egy kilincs (16) által forgathatóan elhelyezve, a persely (14) egy, a rúd (5) csúszó mozgását vezérlő kilincsművel (17) van ellátva, a kilincsmű (17) a perselyhez (14) képest decentralizálva van: a kilincsmű (17) forgásközéppontja (B) távolabb van a szártól (5), mint a persely (14) forgási középpontja (A), és a kilincsművet (17) a persely (14) által közbenső darab nélkül forgásba hozó eszközt (21) tartalmaz.
14. 14. A 13. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a kilincsművet (17) magával vivő eszköz (21) egy ujjat (22) tartalmaz, amely a perselyhez (14) vagy a kilincsműhöz (17) van kapcsolva, az ujj (22) a kilincsmű (17) vagy a persely (14) agyának (18) külső körvonalához képest sugárirányban és ennek az agynak (18) egy mélyedésében (24) van - a mélyedés (24) egy ütközőjével együttműködve a kilincsművet (17) a kilincs (16) megfelelő forgásirányában magával vivő, és a kilincsnyelvet (6) vezérlő kilincs (16) ellentétes értelmű elmozdulása során a mélyedésben (24) szabadon elmozduló, a kilincsművet (17) helyben hagyó módon - elhelyezve.
15. 15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a zár (1) tokjának (2) a nagy felülete egy hüvelyt (28) tartalmaz, amelynek tengelye a felület síkjára merőleges, és amely legalább két, decentralizált, egyrészt a persely (14) forgásának vezetését, másrészt a kilincsmű (17) agyának (18) eltérő forgási középpontjaik (A, B) körüli vezetését biztosító felfekvési felületet (29, 30) képez.
16. 16. A 15. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a hüvelynek (28) egy kör alakú nyílása (32) van, amely a persely (14) vezetése számára felfekvési felületet képez, a nyílás (32) tengelye a persely (14) forgási középpontján (A) megy át, és egy külső felülete van, amelyet lényegében két, különböző átmérőjű, közös geometriai tengelyű félhenger (29, 30) alkot, amely geometriai tengely a kilincsmű (17) eltolt forgási középpontján (B) megy át, és a két félhenger két sugárirányú váll (31) útján kapcsolódik egymással össze.
17. 17. A 15. vagy 16. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a kilincsműnek (17) az agya (18) szintjén egy nyílása (25) van, amely lényegében félkör alakú és ugyanolyan sugarú, mint a hüvely (28) nagyobb sugarú hengeres felületének (29) a sugara, és a nyílás (25) végei egy ívelt kereszttartóval (26) vannak egymással összekötve, amely egy belső, kisebb sugarú homorú ívet képez, és ez a hüvely (28) kisebb sugarú hengeres felületének (30) alakját veszi fel.
18. 18. A 17. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy az ívelt kereszttartó (26) mindegyik végénél egy váll van kialakítva, amely a hüvely (28) összekapcsoló vállára (31) ütközik fel.
19. 19. A 16-18. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a perselynek (14) kör alakú hengeres körvonala van, amely a hüvely (28) nyílásában (32) helyezkedik el, és egy sugárirányú szára (23), amely a persely (14) agyának (18) kereszttartóját (26) az ujj (22) behatolását a mélyedésbe (24) lehetővé tévőén fogja át.
20. 20. A 16-19. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a borítás (3) műanyagból készül, és a hüvely (28), amely két, különböző átmérőjű, hengeres felületű részből áll, a borítással (3) együtt van formázva.
21. 21. A 13-20. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a persely (14) forgási középpontja (A) és a kilincsmű (17) forgási középpontja (B) egy egyenesen vannak elhelyezve, amely a rúdra (5) merőleges.
22. 22. A 13-21. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a rudat (5) távol tartó zárnyelve (39) van, továbbá egy, a tokra (2) rögzített és a zárnyelven (39) elhelyezett eszközzel (40, 41) együttműködő jelzőeszköze (42) van.
23. 23. A 22. igénypont szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a jelzőeszköz egy pecek (42), amely a tokra (2) van rögzítve, különösen amely a műanyagból lévő borítással (3) együtt van formázva, és hogy a zárnyelvben (39) egy ablak (40) van, amely egy középső kiemelkedéssel (41) van ellátva, amelybe a pecek (42) kapcsolódik.
24. 24. A 13-23. igénypontok bármelyike szerinti zárószerkezet, azzal jellemezve, hogy a rúdnak (5) féke (43) van, amelyet egy nyelv (44) képez, amely a műanyagból lévő borítással (3) együtt van formázva, és amely nyelv (44) a rúd (5) egy kiemelkedésének (45) támaszkodik neki.