HU223487B1 - Falba építhető, szorítólábbal ellátott szerelődoboz, különösen elektromos készülékekhez - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya falba építhető olyan szerelődoboz (10), amelynekoldalfala (11), az oldalfalon (11) kifelé álló, a kerülete legalábbegy része mentén körbefutó válla (12), továbbá legalább egyszorítólába (13) van. A szorítóláb (13) az oldalfal (11) alkotójamentén kialakított nyílásnál (14) van elhelyezve, és egy nyelv (15)tartja. A szorítóláb (13) az oldalfal (11) válla (12) irányába egyvezérlőeszközzel elmozdítható úgy, hogy a vállal (12) szorítóan együttműködjön. A találmány különlegessége, hogy a szorítólábat (13) azelmozdítását vezérlő szorítócsavar tartja, továbbá a szorítóláb (13)egy eltéphető szakasszal csatlakozik a szorítólábat (13) tartónyelvhez (15). A nyelv (15) keresztirányú mérete lényegében azoldalfal (11) nyílása (14) keresztirányú méretének felel meg, olymódon, hogy legalább részben eltakarja a nyílást (14). ŕ

Description

A találmány tárgya falba építhető olyan szerelődoboz (10), amelynek oldalfala (11), az oldalfalon (11) kifelé álló, a kerülete legalább egy része mentén körbefutó válla (12), továbbá legalább egy szorítólába (13) van. A szorítóláb (13) az oldalfal (11) alkotója mentén kialakított nyílásnál (14) van elhelyezve, és egy nyelv (15) tartja. A szorítóláb (13) az oldalfal (11) válla (12) irányába egy vezérlőeszközzel elmozdítható úgy, hogy a vállal (12) szorítóan együtt működjön. A találmány különlegessége, hogy a szorítólábat (13) az elmozdítását vezérlő szorítócsavar tartja, továbbá a szorítóláb (13) egy eltéphető szakasszal csatlakozik a szorítólábat (13) tartó nyelvhez (15). A nyelv (15) keresztirányú mérete lényegében az oldalfal (11) nyílása (14) keresztirányú méretének felel meg, oly módon, hogy legalább részben eltakarja a nyílást (14).

HU 223 487 B1

A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 223 487 Β1

A jelen találmány tárgya általánosságban olyan beépíthető szerelődoboz vagy csatlakozódoboz, amelyet valamilyen berendezés, például elektromos berendezés falba építésénél használnak, különösen úgynevezett száraztechnológiával készült válaszfalba.

Amint ismert, szárazfalnak azt nevezzük, amelyet előre gyártott és szárazon összerakott elemekből készítenek. Az ilyen falaknak részét képezi általában egy viszonylag vékony homlokfal, ami lehet egészen vékony, vagy kevésbé vékony is. A beépíthető dobozokat a homlokfalban egy erre a célra kialakított nyílásba helyezik, és ott rögzítik, például valamilyen szorítórögzítéssel.

Ehhez a szorítórögzítéshez a beépíthető doboznak egyrészt van egy kifelé álló, keresztirányú válla, ami az oldalfalon legalább részben körbemegy. Ennek az a szerepe, hogy a szorítandó fal külső homlokfelületén felfekszik. Emellett a doboz el van látva legalább egy szorítókarral, amely valamilyen vezérlőeszköz hatására az oldalfal válla irányába mozdítható el, és úgy van kialakítva, hogy a megszorítandó homlokfal belső felületének ütközik neki, és a vállal együtt működve a falat beszorítja.

Ilyen megoldás található a Sigurd Seyr-Günther Röseh Villanyszerelés... című könyv (MK 1996) 4-17. ábráján.

A találmány különösen arra az esetre vonatkozik, amikor a szorítóláb a doboz magassága mentén, az oldalfallal párhuzamosan mozdul el, és a kezdeti szakaszban visszahúzódik a szerelődoboz belsejébe, és ebből a célból a szerelődoboz oldalfalán van egy hosszúkás, az oldalfal alkotója mentén kialakított nyílás, és a szorítóláb ennél a nyílásnál van kialakítva.

Leggyakrabban két szorítólábat alkalmaznak, egymással átlósan szemben elhelyezve. Általában a vezérlőeszközök fémcsavarok.

Általában a szorítólábak a szerelődoboztól különálló darabként vannak kialakítva.

A gyártás leegyszerűsítése és a költségek csökkentése érdekében azonban az is ismert, hogy ezeket a szerelődobozzal egy darabban készítsék el.

Pontosabban, azt javasolták, hogy a szorítólábat egyegy nyelv tartsa, amely egyben a vezérlőeszközt is képezi, például húzógombként vagy húzószalagként kialakítva, a szokásos csavar helyett. Ez a húzógomb vagy -szalag kezdetben egy darabban van a szerelődobozzal, azonban elválasztható attól.

Ennek az elrendezésnek vannak bizonyos előnyei, azonban hátránya, hogy amilyen mértékben a szorítólábak az oldalfal válla felé mozdulnak el, a nyílás, amelyben a szorítólábak meg vannak vezetve, fokozatosan ugyanolyan mértékben fedetlen vagy takaratlan lesz.

Bizonyos alkalmazásoknál, a szorítólábak által ilyen módon a szerelődoboz oldalfalában szabadon hagyott nyílások problémákat okozhatnak, például lehetővé teszik szennyeződés vagy törmelék behatolását a szerelődobozba. Ezt kívánatos elkerülni.

A DE 93 11 023 számú használati minta, valamint az EP 0 706 250 számú európai szabadalmi bejelentés hasonló jellegű szerelődobozokat ismertet. Ezeknél a szerelődoboz oldalfalán nincs oldalirányú nyílás. Ilyen módon a szerelődoboz zárt marad, de más problémák adódnak. A 93 11 023 számú német használati mintából megismerhető megoldásnál a szorítólábat tartó rugalmas nyelv felgyűrődik, amikor a szorítólábat a doboz válla felé húzzák egy csavarral. Ez a felgyűrődő nyelv, éppen a viszonylagos puhasága miatt, egyes esetekben bizonytalan rögzítést eredményezhet. Az EP 0 706 250 számú európai szabadalmi bejelentés pedig olyan szerelődobozt ismertet, aminél a szorítóláb külön darabot képez, amibe legalább a szorítócsavar végét be kell csavarni ahhoz, hogy a szerelődobozhoz valamilyen módon rögzítve legyen. Ez a pótlólagos szerelési mozzanat drágítja a doboz kereskedelmi forgalmazását. Ha viszont a szorítólábat rögzítetlenül adják a szerelődobozhoz, azt könnyebben elvész, például egy építési területen szokásos körülmények között.

A találmány célja egy olyan elrendezés megadása, ami a fenti a hátrányokat kiküszöböli, vagy legalább csökkenti.

Pontosabban, a találmány tárgya olyan szerelődoboz, amelynek oldalfala, az oldalfalon kifelé álló, a kerülete legalább egy része mentén körbefutó válla, továbbá legalább egy szorítólába van. A szorítóláb az oldalfal alkotója mentén kialakított nyílásnál van elhelyezve. A szorítólábat egy nyelv tartja, és az oldalfal válla irányába egy vezérlőeszközzel elmozdítható úgy, hogy a vállal szorítóan együtt működjön. A találmány értelmében a szorítólábat az elmozdítását vezérlő szorítócsavar tartja. Továbbá a szorítóláb egy eltéphető szakasszal csatlakozik a tartónyelvhez. A nyelv keresztirányú mérete lényegében az oldalfal nyílása keresztirányú méretének felel meg, oly módon, hogy legalább részben eltakarja a nyílást.

Más szavakkal, a találmány szerint a szorítólábat tartó nyelv meghúzása helyett a szorítóláb elmozdítása céljából, magát a szorítólábat húzzuk csak, és ezzel biztosítjuk, hogy a nyelv eltakarja a nyílást, amelyben a szorítóláb meg van vezetve.

Ezzel a megoldással különösen előnyös kompromisszum érhető el az egy darabban kialakított egység és a doboz bizonyos mértékű zártsága között.

A találmányt a továbbiakban a következő részletes leírás és a példaképpeni kiviteli alakokat bemutató ábrák segítségével részletesebben is elmagyarázzuk, ahol az

1. ábra a találmány szerinti szerelődoboz távlati nézete, a

2. ábra az 1. ábra II vonalával kiemelt rész kinagyított ábrája, a

3. ábra a 2. ábra III vonalával kiemelt rész kinagyított ábrája, a

4., 5. és 6. ábrák a 2. ábra IV-IV, V-V és VI-VI vonalai szerint vett metszetek, különböző léptékekben, a

7A. és 7B. ábra az 1. ábra szerinti nézetben szemlélteti az elkészítés utáni állapotban a találmány szerinti szerelődobozt, a használatba vétel során két egymást követő műveleti fázisban, a

8. ábra a 7B. ábra VIII-VIII vonala mentén vett keresztmetszet, nagyobb léptékben, a

HU 223 487 Β1

9. ábra szintén az 1. ábrához hasonló részleges nézetben szemlélteti a találmány szerinti szerelődoboznál a készenléti állapotból a működési állapotba való átmenetet, és végül a

10. ábra a 8. ábrához hasonló léptékben a 9. ábra X-X vonala mentén vett keresztmetszetben ábrázolja a találmány szerinti szerelődoboz részletét.

Amint azt az ábrákon szemléltetjük, a találmány szerinti 10 szerelődoboznak 11 oldalfala van. A 11 oldalfalon kifelé álló, a 10 szerelődoboz kerületének legalább egy része mentén körbefutó 12 válla, továbbá legalább egy 13 szorítólába van. A 13 szorítóláb a 11 oldalfal alkotója mentén hosszában kialakított 14 nyílásnál van elhelyezve. A 13 szorítólábat a 15 nyelv tartja. Emellett, a későbbiekben ismertetett módon a 13 szorítóláb a 11 oldalfal 12 válla irányába egy vezérlőeszközzel elmozdítható. Ilyenkor a 13 szorítóláb a 12 vállal szorítóan együttműködik.

A gyakorlatban, mint a bemutatott kiviteli alaknál is, a 10 szerelődoboznak 16 alja van. A 16 alj lényegében keresztben áll a 11 oldalfalhoz képest, és legalább részben lezárja a 10 szerelődoboz alsó végét.

A bemutatott kiviteli alaknál a 11 oldalfal kontúrja keresztmetszetben lényegében kör alakú, de a gyakorlatban ez a kontúr nem játszik szerepet.

A bemutatott kiviteli alaknál a 12 vállat egy 18 gallér képezi, amely utóbbi teljesen, vagy csaknem teljesen követi a 11 oldalfal külső kerületét, mégpedig annak felső részén, gyakorlatilag a 19 torkolattal egy szintben.

A találmány értelmében a 10 szerelődoboz működési állapotában, a 7B., 8., 9. és 10. ábrákon bemutatott helyzetben, a 13 szorítóláb az elmozdítását vezérlő 20 szorítócsavarral van kapcsolatban. A 20 szorítócsavarnak 21 szára és 22 feje van. Továbbá, amint azt legjobban a

4. ábrán látható, a 13 szorítóláb egy 23 eltéphető szakasszal csatlakozik a 13 szorítólábat tartó 15 nyelvhez. Továbbá a 15 nyelv keresztirányú mérete, amelyet a 10. ábrán a Dl szélesség jelöl, lényegében all oldalfal 14 nyílása keresztirányú méretének (a 10. ábrán D2 szélesség) felel meg, oly módon, hogy a 15 nyelv legalább részben eltakarja a 14 nyílást. A gyakorlatban a Dl szélesség egy kevéssel kisebb a D2 szélességnél.

A gyakorlatban, önmagában ismert módon, két 13 szorítóláb van, a 10 szerelődoboz átmérőjén egymással szemben kialakítva. Mindkét 13 szorítólábnál ki van alakítva egy-egy 14 nyílás a 11 oldalfalban, továbbá egy-egy 15 nyelv, egy-egy 20 szorítócsavar és egyegy 23 eltéphető szakasz.

Általában a két elrendezés a két 13 szorítólábnál azonos, ezért csak az egyiket ismertetjük.

A bemutatott kiviteli alaknál a 13 szorítólábnak van egy 25 hüvelye, amelynek a 26 belső felülete menettel van ellátva. Ez a menetes 25 hüvely a hozzá tartozó 20 szorítócsavar 21 szárával működik együtt. A 25 hüvely felső torkolatánál 27 lap van, amelyik a 25 hüvely külső átmérőjénél sokkal szélesebb, és keresztirányban el van látva legalább egy kiemelkedő 28 foggal.

A 28 fog keresztirányban legalább részben, a gyakorlatban teljes szélességében végigér a 27 lapon.

Például, mint a bemutatott kiviteli alaknál is, három darab, háromszög keresztmetszetű 28 fog van a 27 lapnak a 25 hüvelytől távolabbi szabad végénél, egymással párhuzamosan.

A bemutatott kiviteli alaknál a 27 lapot egyrészt két 29 oldalsó leélezés határolja. Ez alkotja legalább részben a 13 szorítóláb 30 oldalfelületeit. Másrészt a 27 lapot a 31 elülső leélezés határolja, a mely utóbbi a 13 szorítóláb 32 homloklapját alkotja.

A bemutatott kiviteli alaknál a 29 oldalsó leélezéseket a 33 hátsó lap és a 34 első lap alkotja, amelyek egymással szöget zárnak be. A 33 hátsó lapok lényegében a 25 hüvelyt fogják közre, és nézetben lényegében téglalap alakúak. A 34 első lapok lényegében a 28 fogakat határolják, és nézetben lényegében trapéz alakúak.

A két 29 oldalsó leélezés 33 hátsó lapjai egymással párhuzamosak, míg a 34 első lapok kismértékben egymás felé tartanak.

A 29 oldalsó leélezések 34 első lapjainak első szélét a 31 első leélezés köti össze.

A bemutatott kiviteli alaknál a 27 lap a 25 hüvely csak az elülső részéhez csatlakozik, és a 29 oldalsó leélezések 33 hátsó lapjai hátrafelé nyúlnak ki, a 25 hüvelytől bizonyos távolságra úgy, hogy közöttük két 35 bevágást alkotnak. Végül, a bemutatott kiviteli alaknál az egyébként kör alakú 25 hüvely hátul, vagyis a 27 lappal szemközti oldalon, tehát a hozzá tartozó 15 nyelv felé a 36 lemetszés záqa le.

Előnyösen, mint a bemutatott kiviteli alaknál is, a 13 szorítóláb egy darabban van az azt tartó 15 nyelvvel, az alább részletesebben is leírt módon, és egyben a 13 szorítólábat tartó 15 nyelv egy darabban van a 10 szerelődoboz 11 oldalfalával, amint azt alább szintén részleteiben is bemutatjuk. Összességében az egész együttes egyetlen darabot képez, amit egyszerre lehet elkészíteni, például fröccsöntéssel.

Előnyösen a 13 szorítólábat tartó 15 nyelv lényegében merev. A bemutatott kiviteli alaknál a 15 nyelv merevségét legalább részben a profiljának kialakítása biztosítja.

Gyakorlatilag ennél a kiviteli alaknál a 15 nyelvnek lényegében félkör alakú keresztmetszete van.

Egyben a bemutatott kiviteli alaknál a 15 nyelv 38 alja lapos, hasonlóan a hozzá tartozó 25 hüvely 36 lemetszéséhez. Minden esetben, a 15 nyelv konkáv felülete kifelé áll, és a 15 nyelv 39 szárainak D3 távolsága lényegében egyezik a 25 hüvelyt két oldalról közrevevő 35 bevágások távolságával (lásd a 10. ábrát).

A bemutatott kiviteli alaknál a 13 szorítólábat az azt tartó 15 nyelvhez rögzítő 23 eltéphető szakasz egyben egy hajlítási zónát alkot az illető 13 szorítóláb részére.

Például, amint ábrázoltuk, a 23 eltéphető szakaszt egy nyúlvány képezi, ami elég hosszú ahhoz, hogy a 13 szorítólábat 90°-ban meg lehessen hajlítani a 15 nyelvhez képest, az 1-4. és 7A. ábrákon látható gyártási állapot és a 7B. ábrán látható működési állapot között.

HU 223 487 Bl

Ennek megfelelően a nyúlvány viszonylag vékony, és könnyen eltéphető.

A bemutatott kiviteli alaknál a 23 eltéphető szakasz a 13 szorítóláb 25 hüvelye és a 15 nyelv 38 alja között, pontosabban a 25 hüvely 36 lemetszése és a 38 alj között van kialakítva.

Még pontosabban, ennél a kiviteli alaknál a 23 eltéphető szakasz lényegében a 13 szorítóláb 25 hüvelyének fél magasságában van, a 15 nyelv aljának belső felületével egy szintben.

A 23 eltéphető szakaszt alkotó nyúlvány a 15 nyelv 38 alja mentén teljes szélességben vagy csak részben ér végig.

A bemutatott kiviteli alaknál a 15 nyelv másik végénél, vagyis a 13 szorítólábbal ellentétes végénél, tehát a 13 szorítólábtól távolabb, keresztirányú 42 ív van kialakítva.

A gyakorlatban a 42 ív a 15 nyelv egyik 39 szárától a másikig nyúlik, és így tulajdonképpen a két 39 szár között helyezkedik el.

Amint ez könnyen belátható, a 42 ív arra szolgál, hogy keresztirányban merevítse a 15 nyelvet a 13 szorítólábtól távolabbi végénél, egyben lehetővé tegye a 20 szorítócsavar 21 szárának a keresztüldugását.

Ugyanezen a végen, vagyis a 13 szorítólábtól távolabbi végen, a 15 nyelvnek két hosszirányú 43 ujja van, amelyekkel egy-egy, a 15 nyelvvel egy darabban kiképzett 44 csuklós zónával all oldalfalhoz, pontosabban a 11 oldalfal 12 vállát képező 18 gallérhoz csatlakozik, mégpedig a 18 gallér felső oldalán.

Például, mint a bemutatott kiviteli alaknál is, a 43 ujjak a 15 nyelv 39 száraiból indulnak, a 42 ív mellett, lényegében a 39 szárak folytatásaként.

Pontosabban, mint a bemutatott kiviteli alaknál, mindkét 43 ujjnak két szakasza van egymáshoz képest szögben, mégpedig egy 45 keresztirányú szakasza és egy 46 hosszirányú szakasza. A 45 keresztirányú szakasz a 15 nyelv megfelelő 39 szárához csatlakozik, annak külső végéhez. A 46 hosszirányú szakasz lényegében a 39 szár peremének meghosszabbítása, és a 44 csuklós zónán át ez csatlakozik a 10 szerelődoboz 11 oldalfalához.

A gyakorlatban mindkét 43 ujj 44 csuklós zónáját egy elvékonyított zóna képezi.

Hasonlóan, a gyakorlatban a 11 oldalfal 12 vállát képező 18 gallér meg van szakítva a 11 oldalfalban kialakított 14 nyílásoknál, vagyis ott a 14 nyílások két peremét a 47 híd kapcsolja össze. Ez a 47 híd lényegében a 10 szerelődoboz belseje felé álló félkör alakú. A 47 híd aljánál belül egy 48 gyűrű van (lásd a 2. ábrát), amelyen felfekszik a 20 szorítócsavar 22 feje.

A bemutatott kiviteli alaknál mindkét 13 szorítólábnak oldalirányban, legalább az egyik 30 oldalfelületén 50 homyos eszköze van, amelynek segítségével a 13 szorítóláb működési helyzetben a 11 oldalfal 14 nyílását határoló 52 vezetőajakhoz kapcsolódik. Ez legjobban a 8. és 10. ábrán látható.

Például, amint azt ábrázoltuk, a 13 szorítólábnak mindkét 30 oldalfelületén van 50 homyos eszköze, és ennek megfelelően a 11 oldalfal 14 nyílásának mindkét peremét egy-egy 52 vezetőajak határolja.

A 13 szorítóláb mindkét 30 oldalfelületén az 50 hornyos eszközök egy 53 első borda és egy 54 hátsó karom között vannak kialakítva.

Az 53 első borda a megfelelő 29 oldalsó leélezés 33 hátsó lapjából áll ki, és gyakorlatilag a 33 hátsó lapjának hátsó pereme mentén, a 33 hátsó lap teljes magasságában végigér.

Az 54 hátsó karom kifelé áll, az 53 első bordától bizonyos távolságra, egy 55 szárnyon, amely utóbbi a megfelelő 29 oldalsó leélezés 33 hátsó lapjának meghosszabbításaként hátrafelé áll ki.

A gyakorlatban az 54 hátsó karom magassága kisebb, mint az 53 első borda magassága, és csak pontszerű elemet képez a 27 lap szintjén.

Emellett a 10 szerelődoboz belseje felé eső oldalán az 54 hátsó karom le van lapolva, hogy azzal is kevésbé hatoljon be a 10 szerelődoboz belsejébe.

Egyben a 11 oldalfal 14 nyílásainak mindkét pereme mentén az 52 vezetőajak egy 56 szárnyból áll ki, amely utóbbi maga a 10 szerelődoboz belseje felé áll ki sugárirányban, és a 11 oldalfal és a 16 alj között van végződik.

A gyakorlatban, mint a bemutatott kiviteli alaknál is, az 52 vezetőajak a 11 oldalfal 12 vállától távolabbi, lényegében a 16 alj szintjével egy szintben levő és a 11 oldalfaltól befelé eltolt első véghelyzettől a 11 oldalfal közvetlen szomszédságában levő, a 11 oldalfal 12 vállához közelebbi, lényegében a 12 vállat alkotó 18 gallér szintjén elhelyezkedő második véghelyzetig húzódik.

Az egyik véghelyzettől a másikig az 52 vezetőajak az azt tartó 56 szárny peremén van kialakítva. Az 52 vezetőajaknak van egy 58 első szakasza, ami a 16 aljtól indul, és ferdén halad a 11 oldalfal felé, viszonylag kis szögben. Ehhez egy 59 második szakasz csatlakozik, amelyik már fokozottabban, az előzőnél nagyobb szögben tart a 11 oldalfal felé. Végül az 59 második szakaszhoz egy 60 harmadik szakasz csatlakozik, amelyik már lényegében párhuzamos all oldalfallal, vagyis annak az alkotóival.

A bemutatott kiviteli alaknál a 11 oldalfal mindkét 14 nyílását további, a 11 oldalfal alkotójával lényegében párhuzamos 62 ütközőajak határolja, a 14 nyílások mindkét pereme mentén.

A gyakorlatban ez a 62 ütközőajak kissé kifelé el van távolítva a 11 oldalfaltól, és kiáll abból.

A 62 ütközőajak a 11 oldalfal csaknem teljes magasságában húzódik, a 18 gallértól kiindulva, és a 16 aljtól kis távolságban megállva.

A 62 ütközőajak párhuzamos az 52 vezetőajak 60 harmadik szakaszával, és így a 62 ütközőajak a 11 oldalfal magasságának egy részén, a 18 gallértól indulva 63 hornyos eszközt alkot.

A találmány szerinti 10 szerelődoboz gyártási állapotában, amit az 1-4. ábrák szemléltetnek, a 15 nyelvek vízszintesen nyúlnak ki, a 10 szerelődoboz 16 aljával párhuzamosan, és egyben a 13 szorítólábak úgy állnak, hogy a 25 hüvelyek merőlegesek a 16 aljra.

A szerelés során, amint azt a 7A. ábrán az FI nyíl szemlélteti, először is mindkét 13 szorító lábat elfordítják az azokat tartó 15 nyelvhez képest, 90°-ban meg4

HU 223 487 Β1 hajlítva a 23 eltéphető szakaszt, aminél fogva a 13 szorítóláb a 15 nyelvhez van erősítve. Ekkor a 25 hüvelyt közrefogó 35 bevágások a 15 nyelv 39 száraihoz csatlakoznak.

Egy következő lépésben, amit a 7B. ábrán az F2 nyíllal szemléltetünk, mindkét 15 nyelvet magát a szerelődoboz belseje felé hajlítják, a 44 csuklós zónát 270°-ban meghajlítva. A behajtás addig tart, amíg a 15 nyelven rögzített 13 szorítóláb 50 homyos eszköze a oldalfal 14 nyílását határoló 52 vezetőajakhoz kapcsolódik.

Az így előállt működési helyzetben a 13 szorítólábak gyakorlatilag a 10 szerelődoboz 16 aljának szintjén vannak, és a szerkezeti kialakítás miatt az 52 vezetőajkak olyan helyzetben tartják azokat, hogy teljesen, vagy legalábbis csaknem teljesen vissza vannak húzva a 10 szerelődoboz belsejébe, mivel az 52 vezetőajaknak ez a szélső helyzete el van távolítva a 10 szerelődoboz belseje felé.

Egy harmadik lépésben, amit a 7B. ábrán az F3 nyíl szemléltet, a 20 szorítócsavart teszik a helyére, keresztüldugva azt a 11 oldalfal 14 nyílásainak 48 gyűrűjén és a 15 nyelv 42 ívén, amíg a 20 szorítócsavar 21 szára belemegy a 13 szorítóláb 25 hüvelyébe.

A találmány szerinti 10 szerelődoboz ezzel kész a felhasználásra.

Miután a 10 szerelődobozt a helyére tennék, vagyis miután a fal - nem ábrázolt - megfelelő nyílásába helyezték, elég becsavarozni a 13 szorítólábak 20 szorítócsavarját.

Ekkor, mivel a 13 szorítólábak elfordulását a 11 oldalfal 14 nyílásainak pereme megakadályozza, a 13 szorítólábak a 11 oldalfal 12 vállának irányába kényszerülnek elmozdulni, amint azt a 9. ábrán az F4 nyíl szemlélteti.

Az elmozdulás hatására az elmozdulás első fázisában a 13 szorítólábat a 15 nyelvvel összekötő 23 eltéphető szakasz elszakad.

Az elmozdulás második fázisában a 20 szorítócsavar hatására a 13 szorítóláb elmozdul a 11 oldalfal válla felé.

Tekintve a 13 szorítólábakat megvezető 52 vezetőajkak profilját, a 13 szorítólábak fokozatosan kitolódnak a 10 szerelődobozból, egészen addig, amíg a 11 oldalfal 12 vállához közeledve egyenes pályára térnek. Ennek eredményeképpen végül szorító együttműködés jön létre a 12 váll és a 13 szorítóláb között.

Amint azt könnyen beláthatjuk, az 52 vezetőajkak előnyösen biztosítják a 13 szorítólábak megvezetését és irányítását mindkét irányban, a 13 szorítólábak teljes pályája mentén.

Szintén könnyen belátható, hogy a 62 ütközőajkak előnyösen hozzájárulnak a 13 szorítólábak pályájának utolsó szakaszán ahhoz, hogy a 13 szorítólábak ne forduljanak el, különösen akkor, amikor a 10 szerelődoboz a falhoz szorul.

Végül arra is rámutatunk, hogy a 13 szorítólábak pályája egyenes vonalú, mégpedig a pálya utolsó szorítószakaszán, és ekkor a 15 nyelvek a legnagyobb mértékben takarják el a 11 oldalfal 14 nyílásait, és egyben körülveszik a 20 szorítócsavar 21 szárát.

Mivel a 15 nyelv 38 alja lapos, és a hozzá tartozó 25 hüvely 36 lemetszése ehhez illeszkedik, a 15 nyelvek csak minimális mértékben befolyásoljak a 10 szerelődoboz belsejének térfogatát.

Belátható, hogy a találmány szerinti 10 szerelődoboz más esetben olyan eszközökkel is ellátható, amivel azt valamilyen más jellegű szerkezetre szereljék.

Az ilyen eszközök nem tárgyai a jelen találmánynak, és ezért nincs szükség ezek ismertetésére.

A találmány nem korlátozódik a bemutatott és leírt kiviteli alakra, hanem más megvalósítási változatokat is magában foglal.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (14)

1. Beépíthető szerelődoboz, amelynek oldalfala, az oldalfalon kifelé álló, a kerülete legalább egy része mentén körbefútó válla, továbbá legalább egy szorítólába van, amely szorítóláb az oldalfal alkotója mentén kialakított nyílásnál van elhelyezve, és amely szorítólábat nyelv tartja, és az oldalfal válla irányába egy vezérlőeszközzel elmozdítható úgy, hogy a vállal szorítóan együtt működjön, azzal jellemezve, hogy a szorítólábat (13) az elmozdítását vezérlő szorítócsavar (20) tartja, továbbá a szorítóláb (13) eltéphető szakasszal (23) csatlakozik a szorítólábat (13) tartó nyelvhez (15), továbbá a nyelv (15) keresztirányú mérete lényegében az oldalfal (11) nyílása (14) keresztirányú méretének felel meg, oly módon, hogy legalább részben eltakaija a nyílást (14).

2. Az 1. igénypont szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy a szorítólábat (13) az azt tartó nyelvhez (15) rögzítő eltéphető szakasz (23) egyben hajlítási zónát alkot a szorítóláb (13) részére.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy a szorítólábat (13) tartó nyelv (15) lényegében merev.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy a szorítólábat (13) tartó nyelvnek (15) lényegében félkör alakú keresztmetszete van, amelynek a konkáv felülete kifelé áll.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy a szorító lábat (13) tartó nyelvnek (15) a szorítólábtól (13) távolabb kialakított keresztirányú íve (42) van.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy a szorítóláb (13) egy darabban van az azt tartó nyelvvel (15).

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy a szorítólábat (13) tartó nyelv (15) egy darabban van az oldalfallal (11).

8. A 7. igénypont szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy a nyelvnek (15) két ujja (43) van, amelyekkel egy-egy, a nyelvvel (15) egy darabban kiképzett csuklós zónával (44) az oldalfalhoz (11) csatlakozik.

9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy a szorítólábnak (13) oldalirányban, legalább az egyik oldalfelületén (30) hornyos eszköze (50) van, amelynek segítségével az oldal5

HU 223 487 Β1 fal (11) nyílását (14) határoló vezetőajakhoz (52) kapcsolódik.

10. A 9. igénypont szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy a szorítóláb (13) homyos eszköze (50) egy első borda (53) és egy hátsó karom (54) között van ki- 5 alakítva.

11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy a vezetőajak (52) az oldalfal (11) vállától (12) távolabbi, az oldalfaltól (11) befelé eltolt első véghelyzettől az oldalfal (11) közvetlen szom- 10 szédságában levő, az oldalfal (11) vállához (12) közelebbi második véghelyzetig húzódik.

12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy az oldalfal (11) nyílását (14) további, az oldalfal (11) alkotójával lényegében párhuzamos ütközőajak (62) határolja.

13. A 9-12. igénypontok bármelyike szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy a szorítólábnak (13) mindkét oldalfelületén (30) homyos eszköze (50) van.

14. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti szerelődoboz, azzal jellemezve, hogy kettő, a szerelődoboz (10) átmérőjén egymással szemben kialakított szorítólába (13) van.

HU 223 487 Β1 Int. Cl?: H02G 3/12

HU 223 487 Β1 Int.Cl.⁷: H02G 3/12

7A. ábra 7B. ábra 8. ábra

9. ábra