HU223445B1 - Eljárás reakcióknak fluidizált részecskerétegben történő lefuttatására - Google Patents

Eljárás reakcióknak fluidizált részecskerétegben történő lefuttatására Download PDF

Info

Publication number
HU223445B1
HU223445B1 HU0002934A HUP0002934A HU223445B1 HU 223445 B1 HU223445 B1 HU 223445B1 HU 0002934 A HU0002934 A HU 0002934A HU P0002934 A HUP0002934 A HU P0002934A HU 223445 B1 HU223445 B1 HU 223445B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
reactants
oxygen
reactor
nozzles
fluidized
Prior art date
Application number
HU0002934A
Other languages
English (en)
Inventor
Gerhard Gross
Günter Lailach
Dieter Wülbeck
Original Assignee
Messer Griesheim Gmbh.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from DE19722382A external-priority patent/DE19722382A1/de
Priority claimed from DE1997122570 external-priority patent/DE19722570A1/de
Application filed by Messer Griesheim Gmbh. filed Critical Messer Griesheim Gmbh.
Publication of HUP0002934A2 publication Critical patent/HUP0002934A2/hu
Publication of HUP0002934A3 publication Critical patent/HUP0002934A3/hu
Publication of HU223445B1 publication Critical patent/HU223445B1/hu

Links

Classifications

    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01JCHEMICAL OR PHYSICAL PROCESSES, e.g. CATALYSIS OR COLLOID CHEMISTRY; THEIR RELEVANT APPARATUS
    • B01J8/00Chemical or physical processes in general, conducted in the presence of fluids and solid particles; Apparatus for such processes
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01JCHEMICAL OR PHYSICAL PROCESSES, e.g. CATALYSIS OR COLLOID CHEMISTRY; THEIR RELEVANT APPARATUS
    • B01J8/00Chemical or physical processes in general, conducted in the presence of fluids and solid particles; Apparatus for such processes
    • B01J8/18Chemical or physical processes in general, conducted in the presence of fluids and solid particles; Apparatus for such processes with fluidised particles
    • B01J8/1872Details of the fluidised bed reactor
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01JCHEMICAL OR PHYSICAL PROCESSES, e.g. CATALYSIS OR COLLOID CHEMISTRY; THEIR RELEVANT APPARATUS
    • B01J8/00Chemical or physical processes in general, conducted in the presence of fluids and solid particles; Apparatus for such processes
    • B01J8/18Chemical or physical processes in general, conducted in the presence of fluids and solid particles; Apparatus for such processes with fluidised particles
    • B01J8/1818Feeding of the fluidising gas
    • B01J8/1827Feeding of the fluidising gas the fluidising gas being a reactant
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02EREDUCTION OF GREENHOUSE GAS [GHG] EMISSIONS, RELATED TO ENERGY GENERATION, TRANSMISSION OR DISTRIBUTION
    • Y02E20/00Combustion technologies with mitigation potential
    • Y02E20/34Indirect CO2mitigation, i.e. by acting on non CO2directly related matters of the process, e.g. pre-heating or heat recovery
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y10TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
    • Y10TTECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
    • Y10T137/00Fluid handling
    • Y10T137/0318Processes

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Combustion & Propulsion (AREA)
  • Devices And Processes Conducted In The Presence Of Fluids And Solid Particles (AREA)
  • Manufacturing Of Micro-Capsules (AREA)
  • Physical Or Chemical Processes And Apparatus (AREA)

Abstract

A találmány tárgya eljárás reakcióknak fluidizált szemcserétegbentörténő lefuttatására egy vagy több reaktánsnak a fluidizáltszemcserétegbe történő transzverzális bevezetése mellett. A találmánylényege, hogy a reaktánsok bevezetését szuperszonikus sebességgelhangsebesség feletti fúvókákkal végzik, amelyeket a reaktorfalban abeömlőfenék felett rendeznek el, egyik reaktánsként tiszta oxigént,oxigénnel dúsított levegőt vezetnek be. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás reakcióknak fluidizált részecskerétegben történő lefuttatására, ahol a reaktánsokat a fluidizált részecskerétegbe befújjuk.
Ismeretesek reakciók fluidizált részecskerétegekben, ahol ezek a reakciók, úgynevezett örvényrétegreaktorokban játszódnak le, vagy gázáramban szuszpendált részecskékben, reaktorokban cirkuláltatott örvényrétegekben, és itt a reaktorból kihordott részecskeáramot teljesen, vagy részben a gázáramból leválasztják, és a reaktor alsó részébe visszavezetik. A fluidizált részecskék lehetnek mind a reaktensek, mint például pörkölést folyamatoknál vagy szénelégetésnél, vagy klórozási eljárásoknál stb., mind pedig katalizátorok, mint krakkolási eljárásoknál vagy hidratáiási eljárásoknál stb., vagy pedig inért anyagok. Számos reakciónál a fluidizált részecskerészekben, amit sok esetben FPSnek neveznek, a fluidizáló közeg gázáramú. Ezeknél a kiömlőfenekek, amelyeken keresztül a reaktorba a fluidizáló gázokat bevezetik, gyakran problémát okoznak, mert ezek mind a kémiai, mind pedig a mechanikai behatásoknak ki vannak téve. További probléma nagy reaktoroknál abban van, hogy az egyenletes gázelosztás a nagy beömlési keresztmetszetben nehézkes, és a beömlőfenék mechanikus hordozóképessége üzemszünetben igen nagy igénybevételnek van kitéve. Végül az oldalsó részecskebevezetés esetén nem elégséges részecskekeveredés jön létre, és különböző zónákban, különböző reakciófeltételek keletkeznek.
Különösen fluidizált rétegben történő reakciók lejátszatásánál merülnek fel még problémák, amikor kettő vagy több, gáz alakú és folyékony reaktenst kell elválasztottan a fluidizált rétegbe bevezetni, mivel például a fluidizált rétegen kívüli keveredéskor robbanó keveréket képezhetnek. Amennyiben egy vagy több ilyen reaktenst a reaktorfal nyílásain keresztül vezetnek be, akkor egyenlőtlen a különböző reaktensek eloszlása a fluidizált rétegben. Ennek elkerülésére viszont igen bonyolult berendezéseket kell alkalmazni, ahol a különböző reaktenseket külön-külön, vezetékeken keresztül kell a beömlési fenéken át bejuttatni.
Ismert oxigén alkalmazása stacioner vagy cirkuláló örvényrétegekben, ahol oxidáló reakciókat kell lefuttatni, mint például szulfidércek pörkölése agyagoknak kalcinálása, vagy derítőiszap elégetése. Levegőnek mint fluidizáló gáznak az alkalmazása révén történhet a szilárdanyag-részecskék fluidizálása, azaz a lebegésben tartása, és egyidejűleg oxigénnel történő táplálása az oxidáló reakció lejátszatására. Fluidizált részecskék lehetnek az oxidálható reaktensek, inért anyagok vagy katalizátorok.
Ismeretes továbbá berendezések kapacitásának azáltal történő növelése exoterm reakciók esetén, valamint a tüzelőanyag-igény csökkentése oly módon, hogy égési levegő helyett oxigént, vagy oxigénnel dúsított levegőt alkalmaznak. A tüzelőanyagok elégetése a DE 2 506 438 számú leírás szerinti égővel történik. Ez az eljárás problémamentes. Előnyt jelent az oxigéntartalmú levegő alkalmazása, még olyan reakcióknál is, amelyek ömlesztett ágyas reaktorokban játszódnak le (DE-PS 3 328 708). Hátrány azonban, hogy itt az oxigéntartalom szempontjából a szerkezeti anyagok ellenálló képessége miatt a vezetékrendszer tartományában és a beömlőfenék közelében a hőmérséklet-növelés következtében az oxigéndúsítás igen szűk határok között játszódhat csak le. Eltérés esetén ez problémákat okozhat a mechanikus szilárdság és a fenék tönkremenetele szempontjából.
A találmány feladata tehát egy olyan eljárás létesítése reakcióknak fluidizált részecskerétegben történő lejátszatására, amely segítségével az említett problémák, mint az egyenlőtlen anyagelosztás, és a beáramlást fenék vegyi és mechanikus ellenálló képessége és mechanikus szilárdsága, valamint az egyenlőtlen gázelosztás és a nem kielégítő részecskekeveredés megoldható, és egy egyenletes reakció feltételei biztosíthatók a teljes fluidizált rétegben, aminek következtében hatásosabb és olcsóbb eljárás biztosítható.
A feladatot az alkalmazott reaktorral sikerült megoldani, ahol a reaktorfalba a beömlőfenék felett hangsebesség feletti füvókák vannak beépítve.
Meglepő eredményt jelent a fenti probléma megoldására, ha a reaktenseket transzverzális injektálással, hangsebesség feletti sebességgel juttatjuk a fluidizált részecskerétegbe.
A találmány értelmében tehát egy fluidizáló gázt a beömlőfenéken fekvő részecskerétegbe fluidizált részecskeréteg előállítása céljából bevezetjük, majd a reaktánsok bevezetését egy vagy több hangsebesség feletti fúvókén keresztül végezzük.
Itt olyan reaktorokról van szó, ahol a fluidizáló gáz betáplálását a beömlőfenéken keresztül juttatjuk be, és ezen fenék fölött egy fluidizált részecskeréteget alakítunk ki, amelybe azután transzverzálisán hangsebesség feletti fúvókákon keresztül sugárirányban, vagy attól kis szögben eltérően reaktenseket vezetünk be hangsebesség feletti sebességgel, azaz a reaktenseket a fluidizált részecskerétegbe injektáljuk.
A hangsebesség feletti füvókákként, az önmagában ismert Laval-fűvókákat alkalmazzuk, amelyek igény esetén hűtött köpennyel vannak ellátva.
A hangsebesség feletti füvókák (Laval-fúvókák) a műszaki életben, széles területen nyernek alkalmazást, és arra használják őket, hogy gázáramokat, amelyek sebessége a hangsebesség feletti sebességnél kisebb, a hangsebesség feletti sebességre felgyorsítsák.
A találmány szerinti eljárás esetén a reaktornál egy vagy több hangsebesség feletti füvókát lehet a reaktor kerületén elrendezni. A füvókák egy vagy több síkban lehetnek elrendezve.
A füvókák és a beömlőfenék közötti távolság, előnyösen legalább 100 mm, de előnyösen legalább 250-600 mm.
A Laval-fúvókák beépítése előnyösen úgy történik, hogy azok a reaktor belső falában vannak, vagy ahhoz képest vissza vannak húzva.
A füvókák dőlése a vízszinteshez képest előnyösen kevesebb, mint 20°, de különösen kedvező, ha teljesen vízszintes elhelyezkedésűek.
Az ultrahangfúvókák előnyösen sugárirányúak, vagy sugártól kis szögben térnek el.
HU 223 445 Bl
A Laval-íüvókák legkisebb keresztmetszetének és kilépő keresztmetszetének méretei az injektálandó anyag mennyiségétől, hőmérsékletétől és a fúvókéból kilépő reaktensek Mach-számától függ, valamint az egyes komponensek rendelkezésére álló nyomásától.
A fűvókák kialakítása a szakember számára ismert Laval-füvóka formulából végezhető.
A találmány tárgya tehát eljárás reakcióknak fluidizált részecskerétegben történő lefuttatására egy vagy több reaktánsnak a fluidizált szemcserétegbe történő transzverzális bevezetése mellett. A találmány lényege, hogy a reaktánsok bevezetését szuperszonikus sebességgel hangsebesség feletti fiivókákkal végezzük, amelyet a reaktorfalban a beömlőfenék felett rendezünk el. Egyik reaktánsként tiszta oxigént, oxigénnel dúsított levegőt vagy tüzelőanyagot vezetünk be.
Előnyösen a szuperszonikus sebességgel bevezetett reaktánst gáz formájában vezetjük be. Célszerű eljárási lépés, ha az oxigén mellett járulékos, hangsebesség feletti fiivókákkal tüzelőanyagot szuperszonikus sebességgel vezetünk be a fluidizált szemcserétegbe.
Célszerű, ha a reaktánsok kilépési sebességét a hangsebesség feletti fúvókéból legalább 1,5 Mach-ra választjuk meg.
A találmány szerinti eljárásnál előnyösen a szemcseréteg fluidizálását a beömlőfenéken át bevezetett levegővel vagy oxigénnel végezzük.
Előnyös megoldás esetén egy vagy több hangsebesség feletti fiivókát helyezünk el a reaktor kerületén, vagy a hangsebesség feletti fúvókát egy vagy több síkban helyezzük el.
A gyakorlati megvalósítás céljából még kiegészítésként megjegyezzük, hogy az injektált reaktánsok gáz alakúak lehetnek. Amennyiben a reaktánsok folyékonyak vagy szilárd anyagúak, azokat hordozógáz segítségével injektáljuk a fluidizált részecskerétegbe. Különböző reaktánsokat külön fúvókákon injektálunk.
Reaktánsokként, amelyeket transzverzális hangsebesség feletti fúvókákon keresztül juttatunk a fluidizált részecskerétegbe, előnyösen gázok, például O2, H2, Cl2, szénhidrogének, vízgőz, vagy egyebek lehetnek. Azonban lehetséges egy gázáramban, azaz hordozógáz-áramban porlasztóit folyadékot, mint fűtőolajat, szuszpendált szilárd anyagokat, mint porszenet transzverzális hangsebesség feletti fúvókákon injektálni.
Reaktánsként előnyösen oxigént, vagy oxigénnel dúsított levegőt lehet legalább 30 térfogat% O2-dal injektálni.
A találmány szerint oxigén mellett járulékos éghető anyagok is kerülhetnek külön fúvókákon injektálásra szuperszonikus sebességgel az örvényrétegbe.
Az oxigén transzverzális befúvásával és adott esetben éghető reaktánsok hangsebesség fölötti injektálásával a fluidizált részecskerétegben a keverési energia megnő, és így javul a radiális hő- és anyagátadás. Ebből egy egyenletes szekrény alakú hőmérsékletprofil adódik és homogén anyageloszlás, ami egyenletes termékminőséget eredményez. Az oxigén járulékos bejuttatása jelentősen növeli a teljesítményt adott áramlási felület mellett, illetve csökkenti az áramlási felületet egy új, örvényréteges reaktor létesítésénél.
A találmány szerinti eljárás transzverzális hangsebesség feletti injektoroknál oxigén és adott esetben éghető reaktánsok bevitelénél és mindenekelőtt mindenféle oxidációs folyamatnál előnyösen alkalmazható, mint például szulfidércek oxidációs pörkölésénél, vagy szén elgázosításánál, továbbá anyagok termikus elválasztásánál, például sók, cserzőszerek elválasztásánál, bizonyos anyagok kalcinálásánál, derítőiszapok elégetésénél vagy szemétégetésnél, katalizátorok regenerálásánál és sósavak szétválasztásánál. A találmány szerinti eljárás azonban nincs az előbb felsorolt példákra és az említett eljárásokra korlátozva.
A találmány szerinti eljárás különösen akkor előnyös, ha a fluidizáló gáz és a reaktánsok először a fluidizált részecskerétegben kell hogy érintkezésbe kerüljenek, mint például a kalcinálási eljárások esetében. Itt levegővel fluidizálnak, és a fluidizált részecskerétegben tüzelőanyaggal elégetnek. Eddig ez az eljárás igen bonyolult beömlési feneket igényelt, hogy a levegőt és a tüzelőanyagot elválasztva lehessen több nyíláson, fúvókén keresztül a beömlési fenekeken átáramoltatni, illetve bevezetni. A találmány szerinti eljárásnál a tüzelőanyag-betáplálást viszonylag kevés transzverzális hangsebesség feletti fúvókén keresztül lehet végezni, és a fluidizáló levegőt egy egyszerű beömlőfenéken keresztül viszonylag kis keresztmetszet mellett bevezetni, és a beömlőfenék üzemi hőmérsékletét a technika szintjénél eddig megkövetelt hőmérséklet alatt tartani. A tüzelőanyagnak a fluidizált részecskerétegbe történő hangsebességnél nagyobb sebességű betáplálásával egy kiváló sugárirányú keveredés jön létre a tüzelőanyag és a fluidizáló levegő, valamint a fluidizált részecskék között. Oxigénnek járulékos hangsebesség fölötti injektálásával még további jelentős kapacitásnövekedés érhető el előre megadott reaktor esetén.
A találmány esetén előnyöket jelentő, például transzverzális, hangsebességnél nagyobb üzemanyagbetáplálás és oxigénbetáplálás esetén különleges előnyök érhetők el a kalcinálási eljárásokon kívül, például fémek oxidáló hőkezelése esetén, olajtalanításnál, vagy szemét vagy derítőiszap elégetésénél, ércek teljes redukciójánál, fémkloridok, vagy fémszulfátok hőkezelésénél stb.
A találmány szerinti eljárás és reaktor titán-kloridok, szilícium, cirkon és más fémek előállításánál előnyös, ahol a beömlőfenék különlegesen nagy kémiai igénybevételnek van kitéve. A beömlőfeneket viszonylag kis méreten lehet tartani,
A találmány alkalmazható örvényrétegű hőkezelő kemencékben, ahol a Laval-fúvókán keresztül N2-ot, vagy földgázt, metanolt, vagy CO-ot lehet injektálni.
További eljárások, ahol a találmány előnyösen alkalmazható, a katalizátorok regenerálása, szénlerakódások leégetése, Crack-folyamatok, hidratálási reakciók stb. Azok az eljárások, amelyeknél a találmány szerinti reaktort és eljárást előnyösen lehet alkalmazni, természetesen nem kerülhetnek mind felsorolásra, és a talál3
HU 223 445 Bl mány nincs is a megemlített eljárásokra és reaktorokra korlátozva.
A találmányt részletesebben példák alapján ismertetjük.
1. összehasonlító példa
Egy 4 m-es átmérőjű reaktor esetén a beömlőfenék tartományában, például egy hasítékos rostély esetén, fémszulfátok hőelválasztásánál szűrőlepény 68%-os kén-hidrogén-tartalommal kerül feldolgozásra. Az elválasztás 1000 °C-on történik, miközben redukciós anyagként és égési anyagként piritet és kokszot alkalmazunk.
A reaktorban 12,5 t/h fent nevezett szűrőlepényhez 1 t/h pirít és 2,45 t/h koksz kerül beadagolásra. A rostélyon, a beömlési fenéken keresztül 20 000 m3/h levegőt vezetünk be. A rostély fölött 100 mm-re a hőmérséklet 980 °C. 1100 mm-re a rostély fölött 1060 °C-ot mérünk, míg a gáz kilépőcsatomájában 1070 °C-ot. A SO2-tartalom a reaktorból kilépő gáznál 11,2 térfogat%, a száraz gázra számítva.
2. összehasonlító példa
Egy 4 m átmérőjű reaktorban a beömlőfenék tartományában fémszulfátok termikus szétválasztására, amely szűrőlepényként 68%-os kén-hidrogén-tartalommal kerül feldolgozásra. A szétválasztás 1000 °C-on történik, amikor is redukciós közegként és tüzelőanyagként piritet és kokszot alkalmazunk.
A reaktorba 20 t/h mennyiségben juttatunk be a fent említett szűrőlepényből, 3,3 t/h piritet és 3 t/h kokszot. A beömlőfenéken keresztül 18 000 m3/h levegőt vezetünk be és 1900 m3/h O2-ot. Ez mintegy 28,1 térfogat% O2-nak felel meg a fhiidizáló gázban. A fúvókaventilátor szükséges motorteljesítményét, amellyel a levegő/O2 keverék szállításra kerül, mintegy 140 kW. A beömlőfenék rostélya előtt a nyomás 170 mbar. A rostély fölött 100 mm magasságban 995 °C hőmérsékletet lehet mérni, míg 1100 mm magasságban a hőmérséklet 1060 °C, és a gázkilépési csatornában a reaktornál a hőmérséklet 1065 °C.
A szilárd reakciótermékekből (fém-oxid keverék -ι-hamu) mintegy 85% por kerül a reakciógázokkal kihordásra, és 15% mint durva homokszerű ágyanyag kerül alul a reaktorból eltávolításra. A reaktorból kilépő reakciógáz 18,3 térfogat% SO2-ot tartalmaz a száraz gázra vonatkoztatva.
3. összehasonlító példa
Az 1. és 2. összehasonlító példa szerinti reaktornál a kerületen elosztva hat gázbelépőcsonk van elrendezve, amelyeken keresztül az oxigén mintegy 350 mm magasságban a rostély felett kerül bevezetésre. Az oxigénvezeték hőálló acélcsövekből áll 24 mm-es belső átmérővel, amelyek úgy vannak szerelve, hogy a reaktorfal belső felületén végződnek.
A szilárd anyagú szűrőlepény, pirít és koksz betáplálása ugyanúgy történik, mint az 1. és 2. összehasonlító példáknál. A rostélyon keresztül csak 18 100 m3/h levegő kerül bevezetésre. Az 1900 m3/h O2 bevezetése egyenletesen hat bevezetőcsövön keresztül történik.
A füvókaventilátor motorjának a teljesítményfelvétele 155 mbar nyomásnál 124 kW. 100 mm magasságban a rostély fölött a hőmérséklet 920 °C. Az 1100 mm magasságú mérési helyen a hőmérséklet 940 °C. Gázkilépési csatornában a hőmérséklet 1070 °C.
Két óra kísérleti idő után az ágy anyagában durva, szinterezett darabok voltak megfigyelhetők, majdnem ökölnagyságig terjedő nagyságban. Mivel ezek a kísérlet folyamán tovább nőttek mennyiségileg, a kísérletet 6 óra után megszakítottuk. A kiépített gázvezetékcsövek belül erős revéredést mutattak.
1. példa
A 6 csonkon a reaktorköpenyen egyszerű gázbevezető csövek helyett (hasonlítsd össze a 3. összehasonlító példával) a találmány szerint Laval-fúvókákat építettünk be, amelyeket hűtőköpeny vesz körül, és hűtővíz áramlik a hűtőköpenyekben. A fúvókavégek a reaktor falához képest 20 mm-rel vissza vannak ugratva.
A Laval-fúvókákon keresztül, amelyeknek legkisebb átmérője 10,2 mm, egy mintegy 4,9 bar-os abszolút nyomásnál és 1 bar reaktomyomásnál összesen 1900 m3/h O2-t vezetünk be. A számított kilépési sebesség az oxigén esetén 1,7 Mach. A légmennyiség és a légfúvókák üzemi adatai megfelelnek a 2. összehasonlító példáéval a betáplált szilárd anyag mennyisége az 1. és 2. összehasonlító példákéval azonos. 100 mm magasságban a rostély fölött a hőmérséklet 920 °C. Mindegyik mérési helyen a rostély fölött 1100 mm-nél a hőmérséklet 1060-1065 °C, míg a gázkilépő csatornában 1065 °C.
Az elvezetett ágyanyag egyenletes homok alakú, szinterezett darabok nélkül. A rostélyfenék ellenőrzésénél 8 hónap üzemidő után lényegesen kevesebb reveképződés volt található azonos üzemidő után az 1. összehasonlító példa esetén. Ezáltal különösen egyenletes fluidizálólevegő-elosztás érhető el a teljes üzemidőben. Ez az eljárás szempontjából nagyon fontos, mert a rossz anyagelosztás esetén fémszulfátok kerülhetnek fém-oxid-porokkal együtt kihordásra.
2. példa
A találmány szerinti Laval-fúvókákkal ellátott reaktorban (1. példa szerinti) csupán 16 000 m3/h fluidizáló levegő kerül bevezetésre. Az O2 nyomása a Laval-fúvókák előtt, amelyeknek legkisebb átmérője 13,2 mm, 7,8 bar abszolút nyomásra kerül növelésre úgy, hogy összességében 4000 m3/h O2-t vezetünk be. A számított kilépési sebesség a fúvókákból kb. 2 Mach. A fúvókaventilátorok motorjainak a teljesítményigénye 112 kW, 135 mbar előnyomásnál. A reaktorban most 28 t/h szűrőlepényt, 4,5 t/h piritet és 4 t/h kokszot lehetett betáplálni. A hőmérséklet 100 mm magasságban a rostély fölött 940 °C, míg a további hőmérsékletek azonosak az 1. példánál tapasztalt hőmérsékletekkel.
Az ágyban szinterképződés nem volt megfigyelhető. A porként kihordott fém-oxid-keverék homogén volt. Az SO2-tartalom a reakciógázban mintegy 25 térfogat% (a száraz gázra számítva), ami 6,7 térfogat%kal magasabb, mint az 1. példánál, aminek következté4
HU 223 445 Β1 ben a kén-dioxid további feldolgozása jelentősen könnyebbé válik. Az 1. példával szemben a teljesítmény 40%-kal, azaz 20 t/h-ról 28 t/h-ra volt növelhető. Három hónap üzemidő után a Laval-fúvókák semmiféle kopást nem szenvedtek.
3. példa
Ugyanúgy, mint az 1. példánál 18 100 m3/h fluidizáló levegőt vezetünk a reaktorba. A 2. példával analóg módon 4000 m3/h O2-ot juttatunk a Lavalfúvókákon keresztül 2 Mach kilépési sebességgel a reaktorba. A szűrőlepény-beadagolás 28,8 t/h-ra volt növelhető. Azonkívül 6,2 t/h piritet és 4,1 t/h kokszot lehetett beadagolni. Az SO2-tartalom a reak5 ciógázokban mintegy 23,6 térfogat%-nál volt, szintén szárított gázra vonatkozóan.
A találmány szerinti O2-beadagolás révén a Lavalfúvókákon keresztül az 1. összehasonlító példával szemben a teljesítmény a szűrőlepény-elválasztás vonat· kozásában mintegy 144% növekedést mutatott.

Claims (6)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás reakcióknak fluidizált szemcserétegben történő lefuttatására egy vagy több reaktánsnak a fluidizált szemcserétegbe történő transzverzális bevezetése mellett, azzal jellemezve, hogy a reaktánsok bevezetését szuperszonikus sebességgel hangsebesség feletti fiivókákkal végezzük, amelyeket a reaktorfalban a beömlőfenék felett rendezünk el, egyik reaktánsként tiszta oxigént, oxigénnel dúsított levegőt vezetünk be.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szuperszonikus sebességgel bevezetett reaktánst gáz formájában vezetjük be.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oxigén mellett járulékos, hangsebesség feletti fúvókákkal tüzelőanyagot szuperszonikus sebességgel vezetünk be a fluidizált szemcserétegbe.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reaktánsok kilépési sebességét a hangsebesség feletti fúvókából legalább 1,5 Machra választjuk meg.
  5. 5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szemcseréteg fluidizálását a beömlőfenéken át bevezetett levegővel vagy oxigénnel végezzük.
  6. 6. Az 1 -5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárás során egy vagy több hangsebesség feletti fúvókát helyezünk el a reaktor kerületén, vagy a hangsebesség feletti fúvókát egy vagy több síkban helyezzük el.
HU0002934A 1997-05-28 1998-05-27 Eljárás reakcióknak fluidizált részecskerétegben történő lefuttatására HU223445B1 (hu)

Applications Claiming Priority (3)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19722382A DE19722382A1 (de) 1997-05-28 1997-05-28 Vorrichtung und Verfahren zur Durchführung von oxidierenden Reaktionen in fluidisierten Partikelschichten
DE1997122570 DE19722570A1 (de) 1997-05-30 1997-05-30 Apparat und Verfahren zur Durchführung von Reaktionen in fluidisierten Partikelschichten
PCT/EP1998/003114 WO1998053908A2 (de) 1997-05-28 1998-05-27 Apparat und verfahren zur durchführung von reaktionen in fluidisierten partikelschichten

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0002934A2 HUP0002934A2 (hu) 2001-01-29
HUP0002934A3 HUP0002934A3 (en) 2001-05-28
HU223445B1 true HU223445B1 (hu) 2004-07-28

Family

ID=26036940

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0002934A HU223445B1 (hu) 1997-05-28 1998-05-27 Eljárás reakcióknak fluidizált részecskerétegben történő lefuttatására

Country Status (18)

Country Link
US (1) US6682705B1 (hu)
EP (1) EP0920352B1 (hu)
KR (1) KR20000030020A (hu)
CN (1) CN1112960C (hu)
AT (1) ATE298622T1 (hu)
AU (1) AU735307B2 (hu)
CZ (1) CZ298588B6 (hu)
DE (1) DE59812894D1 (hu)
DK (1) DK0920352T3 (hu)
ES (1) ES2246071T3 (hu)
HR (1) HRP980257B1 (hu)
HU (1) HU223445B1 (hu)
ID (1) ID21228A (hu)
NO (1) NO319701B1 (hu)
PT (1) PT920352E (hu)
RS (1) RS49546B (hu)
TR (1) TR199900187T1 (hu)
WO (1) WO1998053908A2 (hu)

Families Citing this family (10)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
WO2001081480A2 (en) 2000-04-27 2001-11-01 E.I. Dupont De Nemours And Company Process for making durable titanium dioxide pigment by vapor phase deposition
DE10155811C1 (de) * 2001-11-13 2002-11-21 Messer Griesheim Gmbh Verfahren zur Leistungssteigerung bei der exothermen Verbrennung von Abfallstoff
DE10237124A1 (de) * 2002-08-13 2004-02-26 Linde Ag Treibdüsen-Injektions-Verfahren in Wirbelschichtreaktoren
DE102004051477B4 (de) * 2004-10-22 2008-10-02 Alstom Technology Ltd. Verfahren zur Regulierung der Feststoffumlaufmenge eines zirkulierenden Wirbelschichtreaktorsystems
DE102008020600B4 (de) * 2008-04-24 2010-11-18 Outotec Oyj Verfahren und Anlage zur Wärmebehandlung feinkörniger mineralischer Feststoffe
US8940955B2 (en) * 2008-12-19 2015-01-27 Uop Llc Fluid catalytic cracking system and process
WO2014070419A2 (en) * 2012-10-31 2014-05-08 Physical Shockwave Industrial Applications, Llc Process and apparatus for supersonic collision shockwave reaction mechanism making chemical compounds
US9421510B2 (en) * 2013-03-19 2016-08-23 Synthesis Energy Systems, Inc. Gasifier grid cooling safety system and methods
DE102013208274A1 (de) * 2013-05-06 2014-11-20 Wacker Chemie Ag Wirbelschichtreaktor und Verfahren zur Herstellung von granularem Polysilicium
US9925511B2 (en) * 2014-06-23 2018-03-27 Basf Se Apparatus for introduction of droplets of a monomer solution into a reactor

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US337350A (en) * 1886-03-02 Half to enoch h
GB1051923A (hu) * 1964-08-19 1900-01-01
FI63869C (fi) * 1981-11-27 1983-09-12 Jouko Niemi Tryckkammarkvarn
US5061457A (en) * 1988-02-03 1991-10-29 Chevron Research & Technology Company Apparatus for liquid feed dispersion in fluid catalytic cracking systems
FR2644795B1 (fr) * 1989-03-24 1993-12-17 Institut Francais Petrole Procede et dispositif d'injection de la charge d'hydrocarbures dans un procede de craquage catalytique a l'etat fluide
US5223550A (en) * 1991-12-19 1993-06-29 Hoechst Celanese Corp. Fine polybenzimidazole-containing particles
DE69317107T2 (de) * 1993-01-13 1998-07-23 Wurth Paul Sa Verfahren zum Evakuieren von festen Abfällen aus einer Gasreinigungsvorrichtung
US5341753A (en) * 1993-02-12 1994-08-30 Pyropower Corporation Circulating fluidized bed power plant with improved mixing of sorbents with combustion gases
DE19513034A1 (de) * 1995-04-06 1996-10-10 Nied Roland Vorrichtung für die Fließbett-Strahlmahlung

Also Published As

Publication number Publication date
EP0920352A2 (de) 1999-06-09
ES2246071T3 (es) 2006-02-01
US6682705B1 (en) 2004-01-27
HUP0002934A2 (hu) 2001-01-29
PT920352E (pt) 2005-10-31
CZ64299A3 (cs) 1999-11-17
ATE298622T1 (de) 2005-07-15
WO1998053908A2 (de) 1998-12-03
NO319701B1 (no) 2005-09-05
NO990299L (no) 1999-03-15
CN1112960C (zh) 2003-07-02
DK0920352T3 (da) 2005-09-12
ID21228A (id) 1999-05-06
KR20000030020A (ko) 2000-05-25
EP0920352A3 (de) 1999-06-16
EP0920352B1 (de) 2005-06-29
RS49546B (sr) 2007-02-05
HRP980257A2 (en) 1999-06-30
DE59812894D1 (de) 2005-08-04
HRP980257B1 (en) 2002-08-31
YU22898A (sh) 2000-03-21
AU735307B2 (en) 2001-07-05
AU8210698A (en) 1998-12-30
WO1998053908A3 (de) 1999-03-04
NO990299D0 (no) 1999-01-22
TR199900187T1 (xx) 1999-10-21
CN1234750A (zh) 1999-11-10
HUP0002934A3 (en) 2001-05-28
CZ298588B6 (cs) 2007-11-14

Similar Documents

Publication Publication Date Title
EP3008153B1 (en) Apparatus for endothermic reactions
JPS63500735A (ja) 粒状固形燃料の高圧バーナー
US6350427B1 (en) Processes for reacting gaseous reactants containing solid particles
EA013278B1 (ru) Установка для термической обработки твердых материалов, содержащих оксид железа, с использованием реактора с псевдоожиженным слоем
HU223445B1 (hu) Eljárás reakcióknak fluidizált részecskerétegben történő lefuttatására
KR950704515A (ko) 철광석으로 부터 선철을 생산하는 방법과 쉽게 부서지는 재료의 열적 및/또는 화학적 처리 또는 이 방법을 통한 선철의 생산을 위한 장치(process and device for producing pig iron from iron ore or for thermally and/or chemically treating an easily decomposable material)
US20050062205A1 (en) Method and apparatus for heat treatment of particulates in an electrothermal fluidized bed furnace and resultant products
JPH0120206B2 (hu)
JP5450800B2 (ja) 石炭の熱分解ガス化方法および石炭の熱分解ガス化装置
JPS5864252A (ja) 特にセメント製造において粉末鉱質材料を「ひ」
EP3483119B1 (en) Production of activated carbon
US10723627B2 (en) Production of activated carbon
EP0308024A2 (en) Compartmented gas injection device
UA46849C2 (uk) Плавильно-газифікаційний апарат для отримання розплаву металу і установка для отримання розплавів металу
RU2294894C2 (ru) Способ и установка для получения терморасширенного графита
JP2012515697A5 (hu)
KR101867720B1 (ko) 배소로
JP2005060196A (ja) フラーレンの製造設備及び方法
JPS62197135A (ja) ガス状物質を高温で生成するための方法及びその方法を実施するための装置
CN110182771B (zh) 回转窑法合成硅氮化物的方法
CN109563422B (zh) 平衡接近反应器
SU1655931A1 (ru) Способ получени извести
EP0783456B1 (en) Process for the realization of endothermic decomposition of pyrites, producing gases and solid residues
RU2118942C1 (ru) Способ получения терморасщепленного графита
JP2736538B2 (ja) 多孔質不融化ピッチ粒体または炭素粒体を焼成・賦活する方法および装置

Legal Events

Date Code Title Description
HFG4 Patent granted, date of granting

Effective date: 20040524