HU223433B1

HU223433B1 - Eljárás és berendezés víztömeg által vitt úszó szennyezők elválasztására

Info

Publication number: HU223433B1
Application number: HU0004171A
Authority: HU
Inventors: Stig Lundbäck
Original assignee: Surfcleaner Ab
Priority date: 1997-10-29
Filing date: 1998-10-28
Publication date: 2004-07-28
Also published as: NO20002251D0; CN1278312A; JP4248141B2; KR20010024569A; PL340079A1; CA2307124C; DE69824878T2; EP1027502B1; HUP0004171A3; PL190177B1; SE9803322D0; HUP0004171A2; EE200000191A; AU9773198A; WO1999022078A1; CA2307124A1; DE69824878D1; SE513652C2; KR100590838B1; JP2001521082A

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés folyadéktömeg felületénektisztítására, különösen úszó szennyezők, így olajkiömlésekvisszanyerésére nyílt vagy zárt vizek felületéről. A találmányszerinti eljárás során – a vízbe egy gyűjtőedényt helyeznek, –a gyűjtőedényben víznyelőt alakítanak ki, – a szennyezőttartalmazó vizet a folyadéktömeg felületi rétegéből egy bukóedényen –túlfolyókoszorú – át a víznyelőbe vezetik, – a víznyelőfenntartására, a bukóedényből vizet távolítanak el, és a bukóedénybebelépő víz- és szennyező áramot a bukóedényben lefelé terelik, és –a lefelé irányuló víz- és szennyező áramot folyamatosan – egyelválasztókamrába terelik, és a szennyezőt az elválasztótérben lévővíz felszínén összegyűjtik, és amely eljárást az jellemzi, hogy a vízés a szennyező lefelé irányuló áramát oldalt, a víznyelő alattiterültről – központi gyűjtőkamrából – egy, a víznyelő alattiterületről vízszintesen eltolt elválasztótérbe – gyűrű alakúelválasztókamrába – vezetik. A találmány szerinti berendezésnek –egy víztömegbe meríthető gyűjtőedénnyel (11) ellátott beszívókamrát(A) határoló, a víz és a víz által magával vitt úszó szennyező áramátbefogadó beszívókészüléke; – egy, a víz ürítésére abeszívókészülékből (11) a vizet kiürítő, abban egy víznyelőtfenntartó, és a beszívókészülékbe belépő víz és víz által magával vittszennyező áramát lefelé, a beszívókamrába (A) irányító szivattyúja(19); – egy, a beszívókamrával (A) összeköttetésben lévőelválasztókamrája; a víz és víz által magával vitt szennyező lefeléirányuló áramát az elválasztókamrába (B) terelő eszközei (18, 19)vannak, és az jellemzi, hogy az elválasztókamra (B) a beszívókamrától(A) vízszintesen eltoltan van kialakítva. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés folyadéktömeg felületének tisztítására, különösen úszó szennyezők, így olajkiömlések visszanyerésére nyílt vagy zárt vizek felületéről.

A találmány szerinti eljárás során

- a vízbe egy gyűjtőedényt helyeznek,

- a gyűjtőedényben víznyelőt alakítanak ki,

- a szennyezőt tartalmazó vizet a folyadéktömeg felületi rétegéből egy bukóedényen - túlfolyókoszorú - át a víznyelőbe vezetik,

- a víznyelő fenntartására, a bukóedényből vizet távolítanak el, és a bukóedénybe belépő víz- és szennyező áramot a bukóedényben lefelé terelik, és

- a lefelé irányuló víz- és szennyező áramot folyamatosan - egy elválasztókamrába terelik, és a szennyezőt az elválasztótérben lévő víz felszínén összegyűjtik, és amely eljárást az jellemzi, hogy a víz és a szennyező lefelé irányuló áramát oldalt, a víznyelő alatti terültről - központi gyűjtőkamrából - egy, a víznyelő alatti területről vízszintesen eltolt elválasztótérbe - gyűrű alakú elválasztókamrába - vezetik.

A találmány szerinti berendezésnek

-egy víztömegbe meríthető gyűjtőedénnyel (11) ellátott beszívókamrát (A) határoló, a víz és a víz

1. ábra

HU 223 433 B1

A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 8 lap ábra)

HU 223 433 Β1 által magával vitt úszó szennyező áramát befogadó beszívókészüléke;

- egy, a víz ürítésére a beszívókészülékből (11) a vizet kiürítő, abban egy víznyelőt fenntartó, és a beszívókészülékbe belépő víz és víz által magával vitt szennyező áramát lefelé, a beszívókamrába (A) irányító szivattyúja (19);

- egy, a beszívókamrával (A) összeköttetésben lévő elválasztókamrája;

a víz és víz által magával vitt szennyező lefelé irányuló áramát az elválasztókamrába (B) terelő eszközei (18, 19) vannak, és az jellemzi, hogy az elválasztókamra (B) a beszívókamrától (A) vízszintesen eltoltan van kialakítva.

A találmány különösen hasznos vízen úszó olaj visszanyerésére, és ezért elsősorban az erre a célra való alkalmazásával kapcsolatban ismertetjük. A találmány azonban nem korlátozódik olaj vagy más folyékony szennyezők visszanyerésére, és a „szennyező” kifejezésen itt nagy vagy kis viszkozitású folyékony anyagokon kívül többé vagy kevésbé szilárd törmelék vagy más kisméretű tárgyak is értendők.

A WO 97/07292 számú szabadalom eljárást és berendezést ismertet a víztömeg felszínének tisztítása végett bemerített gyűjtőedénybe folyó víz felületi részének eltávolítására. A gyűjtőedényt körülvevő vízfelületen úszó szennyezőt, különösen olajat a gyűjtőedényben kialakított víznyelőbe folyatják, hagyják, hogy úszóképessége révén a víztől elváljon, és egy elválasztóövezet vízfelületén réteget képezzen. A víznyelő felületén így képződött réteget szakaszosan vagy folyamatosan eltávolítják az elválasztóövezetből, és bármilyen alkalmas módon elhelyezik.

A szennyezőt hordozó, körülvevő víz felületi részét átfolyatják egy függőlegesen önbeálló bukógát koronáján. Ez előnyös módon gyűrű alakú. Evégett vizet távolítanak el a gyűjtőedény alsó részéből, és ezzel a víznyelőt a gyűjtőedényben úgy tartják, hogy a folyadékszint a gyűjtőedényben a körülvevő vízfelület szintje alatt legyen.

Működés közben a némi úszóképességgel rendelkező bukógát túlfolyás! helyzetet foglal el a körülvevő vízfelülethez képest, és így a beáramlás a gyűjtőedénybe automatikusan szabályozva van, hogy megfeleljen a víz belőle való kiáramlásának.

Az elválasztóövezetet a víznyelőben lévő vízfelület általában kör alakú területe és az ez alatt lévő víz képezi. Ennek felső részén az elválasztóövezet a bukógáttól befelé bizonyos távolságban van, és a bukógáttól gyűrű alakú terelőfal választja el. Ez annak megakadályozására szolgál, hogy a szennyezők előzetes lefelé terelés nélkül jussanak az elválasztóövezetbe.

Ezt az ismert eljárást és berendezést az jellemzi, hogy a víz által a gyűjtőedénybe bevitt szennyezők elválasztása az átbukást követő lépésben megy végbe. Más szavakkal: nem gondoskodnak arról, hogy a gyűjtőedénybe belépő folyadék lényegében csak a szennyezőket tartalmazza. Ehelyett hagyják, hogy nagy mennyiségű víz lépjen be a gyűjtőedénybe, és gondoskodva arról, hogy az ezt követő elválasztólépés hatékonyan elválassza a szennyezőket a víz és a szennyezők keverékétől, koncentrált szennyezőréteget hoznak létre az elválasztóövezetben.

Ha a szennyező sűrűsége csak kissé kisebb a víz sűrűségénél - mint a kőolajtermékekből álló legtöbb szennyező esetében - akkor a szennyezők hatékony elválasztása a víz és a szennyezők keverékétől csak akkor lehetséges, ha a keverék áramlási sebessége nagyon kicsi.

Megállapították, hogy a víznek és a szennyezőknek a bukógáton vízeséshez vagy lépcsős vízeséshez hasonlóan átfolyó keveréke arra törekszik, hogy többé vagy kevésbé függőlegesen, a gyűjtőedényben lévő folyadékban viszonylag zárt áramként folyjon lefelé. Megállapították továbbá, hogy az áram tehetetlenségét csak lassan veszíti el, úgyhogy könnyen elérheti a gyűjtőedény alsó részét, ahol a vizet kiürítik.

Ezért fontos, hogy az áramló keverék sebességét jelentősen csökkentsék, és így az elválasztás az elválasztóövezetben hatékony lehessen. A fentebb leírt ismert berendezésben a sebesség úgy csökkenthető, hogy az elválasztóövezetet kiszélesítik, és hagyják, hogy a lefelé folyó keverék legalább részben az elválasztóövezetbe terelődjön, és ott nagy területen oszoljon el.

Az ismert eljárásnál és berendezésben azonban az elválasztóövezet szélesítése a gyűrű alakú bukógát szélesítését is jelenti. Ez viszont azt jelenti, hogy a beáramlás a bukógáton át nő. Ezért a sebesség csökkentése az elválasztóövezetben korlátozva van.

Jelen találmány célkitűzése ismert eljárás és berendezés korlátainak kiküszöbölése, és egy új, hatékonyabb eljárás és berendezés kialakítása.

A találmány szerinti célkitűzést olyan eljárással valósítjuk meg, amelynek során

- a vízbe egy gyűjtőedényt helyezünk,

- a gyűjtőedényben víznyelőt alakítunk ki,

- a szennyezőt tartalmazó vizet a folyadéktömeg felületi rétegéből egy bukóedényen - túlfolyókoszorú - át a víznyelőbe vezetjük,

- a víznyelő fenntartására, a bukóedényből vizet távolítunk el, és a bukóedénybe belépő víz- és szennyező áramot a bukóedényben lefelé tereljük, és

- a lefelé irányuló víz- és szennyező áramot folyamatosan - egy elválasztókamrába tereljük, és a szennyezőt az elválasztótérben lévő víz felszínén összegyűjtjük, és amelyet az jellemez, hogy a víz

HU 223 433 Β1 és a szennyező lefelé irányuló áramát oldalt, a víznyelő alatti terültről - központi gyűjtőkamrából - egy, a víznyelő alatti területről vízszintesen eltolt elválasztótérbe - gyűrű alakú elválasztókamrába - vezetjük.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósítási módja során a víz és szennyező lefelé irányuló áramát a víznyelő alatti területet körülvevő gyűrű alakú elválasztóövezetbe tereljük, míg egy másik lehetséges megvalósítási mód esetén a víz és szennyező lefelé irányuló áramát a víznyelő alatti területről - központi kamrából - minden irányban az elválasztóövezetbe - gyűrű alakú elválasztókamrába - tereljük.

A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös megvalósítási módja esetén a víz és szennyező lefelé irányuló áramát egy vezeték a gyűjtőedénytől meghatározott távolságban lévő elválasztóedényben lévő elválasztóövezetbe - gyűrű alakú elválasztókamrába - tereli, míg egy másik lehetséges megvalósítási mód esetén a víz és a szennyező eltérített áramát egy függőleges, felfelé nyitott kimenővezetéken át az elválasztóövezetbe - gyűrű alakú elválasztókamrába - vezetjük, és a víznek és a szennyezőnek a kimenővezetékből kilépő áramát lefelé egy, a kimenővezetéket és annak alsó végét az elválasztóövezettel összekötő gyűrű alakú terén át eltérítjük, az elválasztóedényt a víztömegben helyezzük el, és amelyet egy alsó nyíláson át összekötünk azzal, míg egy további megvalósítási mód esetén a vizet a gyűjtőedényből egy mélyszivattyúval távolítjuk el.

A találmány szerinti célkitűzést továbbá olyan berendezéssel valósítjuk meg, amelynek

- egy víztömegbe meríthető gyűjtőedénnyel ellátott beszívókamrát határoló, a víz és a víz által magával vitt úszó szennyező áramát befogadó beszívókészüléke;

- egy, a víz ürítésére a beszívókészülékből a vizet kiürítő, abban egy víznyelőt fenntartó, és a beszívókészülékbe belépő víz és víz által magával vitt szennyező áramát lefelé, a beszívókamrába irányító szivattyúja;

- egy, a beszívókamrával összeköttetésben lévő elválasztókamrája;

- a víz és víz által magával vitt szennyező lefelé irányuló áramát az elválasztókamrába terelő eszközei vannak.

A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjának az elválasztókamrája a gyűjtőkamrát körülvevően van kialakítva.

A találmány szerinti berendezés egy másik előnyös kiviteli alakjának jellemzője, hogy egy felső és alsó falrészből álló, a gyűjtőkamrát határoló gyűrű alakú függőleges belső fala és egy, a gyűrű alakú függőleges belső fallal annak felső és alsó falrészével együtt az elválasztókamrát határoló gyűrű alakú függőleges külső fala, továbbá a gyűrű alakú külső falának egy meghosszabbítása a gyűjtőkamra és az elválasztókamra alatt lévő övezetet határolóan, és ezeket összekötőén van kialakítva, és egy, a gyűrű alakú külső fal meghosszabbítása mellett elhelyezett, és a szivattyúval összekötött gyűrű alakú csatornája van.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakjánál az elválasztókamra a gyűjtőedénytől meghatározott távolságban van elhelyezve, és a gyűjtőkamrával egy, az elválasztókamrával összeköttetésben lévő túlfolyó felső csővéggel ellátott függőleges kiömlővezetékkel van összekötve, és egy függőleges csövet tartalmazó kiömlővezetékből felfelé kilépő túlfolyó vizet és a víz által magával ragadott szennyezőt lefelé, egy gyűrű alakú övezetbe terelő és alsó végével az elválasztókamrába nyíló, a kiömlővezetéket körülvevő áramlásterelő eszköze van, továbbá a kiömlővezeték túlfolyó felső csővége az elválasztókamrában lévő folyadék üzemi szintjénél alacsonyabban van elhelyezve, és ahol a szivattyút egy mélyszivattyú képezi.

A találmány szerinti célkitűzést még egy olyan berendezéssel is megvalósíthatjuk, amelynek

- egy elválasztókamrát határoló elválasztóedénye, és

- a víz és a víz által magával vitt úszó szennyező áramát továbbító eszközei - vezetéke, mélyszivattyúja van, és amelyet az jellemez, hogy a továbbítóeszközként egy túlfolyó felső, az elválasztókamrával összekötött csővéggel ellátott, és az elválasztó karmában lévő folyadék üzemi szintje alatt elhelyezett felfelé irányuló kiömlővezetéke van, továbbá egy függőleges csővel ellátott kiömlővezetékből felfelé kilépő túlfolyó vizet és a víz által magával ragadott szennyezőt lefelé, egy gyűrű alakú övezetbe terelő, a kiömlővezetéket körülvevő, és az alsó végével az elválasztókamrába nyíló áramlásterelő eszköze van.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán, a csatolt ábrák segítségével részletesen ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti berendezés első kiviteli alakjának függőleges metszete, a

2. ábra az 1. ábra szerinti első kiviteli alak felülnézete, a

3. ábra a találmány szerinti berendezés második kiviteli alakjának függőleges metszete, a

4. ábra a 3. ábra szerinti második kiviteli alak felülnézete, az

5. ábra a találmány szerinti berendezés harmadik kiviteli alakjának függőleges metszete, a

6. ábra az 5. ábra szerinti harmadik kiviteli alak felülnézete, a

7. ábra az 5. ábra szerinti berendezés működés közben, a

8. ábra a 7. ábra szerinti berendezés a működés egy másik állapotában, a

9. ábra a találmány szerinti berendezés negyedik, szilárd alapon helyhez kötötten felállított kiviteli alakjának függőleges metszete, a

10. ábra a találmány szerinti berendezés ötödik kiviteli alakjának távlati képe, ahol az elválasz3

HU 223 433 Β1 tóedény a gyűjtőedénytől bizonyos távolságban van elhelyezve, a

11. ábra a 10. ábra szerinti berendezés felülnézete, a

12. ábra a 11. ábra XII-XII metszősíkja szerinti függőleges metszet, a

13-15. ábra a 10-12. ábra szerinti berendezés részleteinek nagyított metszetei.

A találmány szerinti berendezés 1-8. és 10-15. ábrán látható kiviteli alakjai úsznak a víztömegen, amely a visszanyerendő szennyező anyagot hordozza. Ennek az anyagnak a sűrűsége kisebb, mint a vízé. Itt elsősorban olajra gondolunk, de lehet különböző fajta, többé vagy kevésbé szilárd törmelék, vagy tartalmazhat különböző fajta, többé vagy kevésbé szilárd törmeléket. A struktúra és a működés lényegében megegyezik a WO 97/07292 számú közzétételi iratból megismerhető visszanyerő berendezésével, és ezért itt nem taglaljuk részletesen.

A fentebb tárgyalt, ismert berendezéshez hasonlóan az 1. és 2. ábra szerinti visszanyerő berendezésben egy kör keresztmetszetű 11 gyűjtőedény található, amely a víztömegbe meríthető. A 11 gyűjtőedény egy központi A gyűjtőkamrát és gyűrű alakú B elválasztókamrát határol. A gyűrű alakú B elválasztókamra körülveszi a 11 gyűjtőkamra alsó részét. A központi A gyűjtőkamra és a gyűrű alakú B elválasztókamra a 11 gyűjtőedény alsó falának közelében lévő C övezetben nyitott összeköttetésben van egymással.

A központi A gyűjtőkamra kör alakú beömlőnyílását egy henger alakú 12 felső falrészként kialakított bukógát gyűrű alakú K túlfolyókoszorúja határolja. Az A gyűjtőkamrát oldalt részben a 12 felső falrész, részben pedig egy 13 alsó falrész határolja. A 13 alsó falrész ugyancsak henger alakú és koncentrikus a 12 felső falrésszel. A B elválasztókamrát kívülről egy ugyancsak lényegében henger alakú 15 külső fal határolja, amelynek az átmérője a 12 felső és a 13 alsó falrészénél jóval nagyobb, az ábra szerinti kiviteli alak esetén a külső fal átmérője 2-2,5-ször nagyobb.

A 13 alsó falrész és a 15 külső fal között egy gyűrű alakú 16 vízszintes fal található, amely a 13 alsó falrészhez és a 15 külső falhoz mereven van hozzáerősítve, és a B elválasztókamra felső falát képezi. A 13 alsó falrész lefelé túlnyúlik aló vízszintes falon, de jóval a 11 gyűjtőedény 14 alsó fala felett végződik, úgyhogy az A gyűjtőkamra és a B elválasztókamra között nagy nyitott terület van, amely a lényegében korlátozatlan áramlást tesz lehetővé az A gyűjtő- és B elválasztókamrák között.

A 12 felső falrészt a 13 alsó falrész teleszkóposán fogadja be. A 12 felső falrész így egy mozgási tartományban fel és le mozoghat a 13 alsó falrészhez képest, amely mozgást a 13 alsó falrészen és a 16 vízszintes falon lévő, befelé irányuló gyűrű alakú 13A, illetőleg 16A karima határol. A 12 felső falrészen lévő, kifelé irányuló gyűrű alakú 12A karima a 13 alsó falrész belső oldaláig terjed, és a 16A karimával a 12 felső falrész és a 13 alsó falrész között együtt egy hidraulikus E csillapítókamrát határol. A 16A karima és a 12 felső falrész között egy F áramlási csatorna van, amelyen át korlátozott folyadékáram haladhat az E csillapítókamra és a gyűjtőberendezést körülvevő víztömeg között.

A 12 felső falrész vízben némi úszóképességgel bír, vagyis súlyának a térfogatához viszonyított aránya olyan, hogy a vízben úszik. Ha a 12 felső falrész vízbe van merítve, és csak a nehézségi erő és a hidrosztatikus felhajtóerő hat rá, akkor a bukógát K túlfolyókoszorúját határoló felső vége ennek megfelelően valamivel magasabban lesz, mint a víz felszíne.

A 12 felső falrész és a 13 alsó falrész együtt egy belső falat képez, amely változtatható magasságú, úgyhogy a K túlfolyókoszorúnak vagy bukókoszorúnak a 13 alsó falrész és a 16 vízszintes fal feletti magassága változtatható.

Valamivel a gyűjtőedény 14 alsó fala felett egy kör alakú 17 lemez található, amelynek 17A kerületi éle a 15 külső falnál kissé beljebb van, és így ezzel a 15 külső fallal együtt egy 18 gyűrű alakú csatornát képez, amelyen át a víz az A gyűjtőkamrából az alsó fal 14A nyílásába és ezen át a körülvevő víztömegbe, és természetesen ellenkező irányban is folyhat.

Az A gyűjtőkamra és a körülvevő víztömeg között a vizet egy 19E akkumulátorról működő, két forgásirányú 19 szivattyú szállítja, amelynek egy, az alsó fal 14A nyílásában elhelyezett propeller alakjában kiképzett 19A lapátkereke van. A 19 szivattyúnak egy villamos 19C szivattyúmotort, egy 19D elektronikus vezérlőegységet és 19E akkumulátorokat befogadó 19B háza van. A 19 szivattyú a 17 lemezek által hordozott 20 merevítőrudakkal oldhatóan a 14 alsó falon van rögzítve. (Megjegyezzük, hogy a 20 merevítőrudak közül itt csak egyet ábrázoltunk).

A 19 szivattyúhoz egy, 14 alsó fal 14A nyílását körülvevő 21 fuvóka tartozik, amelynek a kiömlőnyílása ferdén lefelé irányul a 13 alsó fal nyílásától. Amikor a 19 szivattyú működik és vizet szivattyúz a 11 gyűjtőedény belső teréből a körülvevő víztömegbe, akkor ez a 21 füvóka a kimenő vízáramot ferdén lefelé irányítja, hogy a 11 gyűjtőedénnyel vízszintes összetevőt tartalmazó hajtóerőt közöljön.

Ha a 21 fuvóka a 19 szivattyú teljesítményéhez alkalmas módon van méretezve és kialakítva, akkor ez a hajtóerő - kombinálva a 19 szivattyú propellerének az egész berendezés forgatására irányuló hatásával - előidézheti azt, hogy a visszanyerő berendezés egy kanyarulat vagy körpálya mentén felfelé mozogjon a víztömegben, a berendezés valamilyen módon nincs határolva vagy korlátozva. Minthogy a vízáram a 21 fúvókéból lefelé irányul, ezért a berendezés körüli vízfelülettel való kölcsönhatása minimalizálva van.

A 13 alsó falrésztől sugárirányban kifelé a 16 vízszintes falban három, a kerületen egyenletesen elhelyezett 16B nyílás van. Közvetlenül ezek felett a 16B nyílások felett három merev, körhenger alakú 22A fallal rendelkező 22 úszóegység van. Ettől a 22A faltól befelé az alsó részben egy 23 elnyelőtest, a felső részben pedig egy 24 úszótest van. A 24 úszótest például sztirol műanyagból készül.

A három 22 úszóegység felett egy háromkarú 25 felső lemez van elhelyezve, amelynek 25A kaijai légzá4

HU 223 433 Β1 róan a 22A falak felső végéhez kapcsolódnak. Mindegyik 22 úszóegységen tengelyirányban központosán egy 26 összekötő rúd megy át, és a 22 úszóegység 22A falát a 16 vízszintes fal és a 25 felső lemez közé befogva tartja. A 26 összekötő rudat egy 27 kereszt alakú tag támasztja alá.

A 25 felső lemezben mindegyik 22 úszóegység felett egy 28 visszacsapó szelep van, amely lehetővé teszi a 22 úszóegységben lévő levegő felfelé történő kihajtását, de megakadályozza, hogy ellenkező irányban levegő jusson a 22 úszóegységbe.

A 25 felső lemez alsó oldalán egy kapilláris30 elnyelőtestet befogadó gyűrű alakú 29 gallér van központosán rögzítve. A gyűrű alakú 29 gallért egy központos 31 összekötő rúd a 25 felső lemez alsó oldalához fogja. Alátámasztásként egy 32 kereszt alakú tag szolgál.

Megjegyzendő, hogy a 22 úszóegységekhez hozzárendelt 28 visszacsapó szelepekre nincs mindig szükség. Ha például kapilláriselnyelők helyett szuperelnyelőanyagot használunk, akkor a 28 visszacsapó szelepek elhagyhatók.

Amikor a gyűjtőberendezést víztömegbe, így nyílt vízbe vagy körülhatárolt területbe, például medencébe vagy úszó terelőtutajokkal határolt területbe helyezzük, akkor a 11 gyűjtőedény gyorsan megtelik vízzel, és az egész berendezés a vízhez képest magasabban lesz, úgyhogy a víz szintje kissé alacsonyabban a 25 felső lemez alatt lesz. A 23 elnyelőtestek többé vagy kevésbé teljesen megtelnek vízzel, amely a bennük lévő levegőt a 28 visszacsapó szelepeken át kiszorítja.

Amikor a 19 szivattyú működik, és a 11 gyűjtőedény belsejéből vizet ürít lefelé, a körülvevő víztömegbe, akkor víznyelő alakul ki és marad fenn az A gyűjtőkamrában. Az A gyűjtőkamrában fennálló vízszint és a 11 gyűjtőedényt körülvevő víz közötti szintkülönbség következtében a 12 felső falrész a K túlfolyókoszorújával vagy bukókoszorújával túlfolyási helyzetet foglal el a víz felületéhez képest. Ennek megfelelően az A gyűjtőkamrában fenntartott víznyelő folyamatosan újra megtelik vízzel és olajjal.

A 12 felső falrész a környező vízfelülethez képest, a befolyó vízmennyiséghez viszonyított kiszivattyúzott vízmennyiség függvényében önbeálló vagy önhelyező. Más szavakkal: a 12 felső falrész felfelé és lefelé mozogva működik, hogy egyensúlyt tartson a kifolyás és a befolyás között.

A víznek és az olajnak a 19 szivattyú hatására bekövetkező befolyása a bukógát K túlfolyókoszorúján át vízesést vagy lépcsős vízesést létesít a K túlfolyókoszorú mentén. A víz és olaj befolyó keveréke lényegében henger alakú, függönyszerű folyadékáramként a 13 alsó falrész vízszintes alsó végénél lefelé áramlik az A gyűjtőkamrába.

Ez az áram a tehetetlenségét csak lassan veszíti el, és ezért meglehetősen könnyen jut be a C övezetbe, és megy át a C övezeten, ahol bizonyos mértékben elterelődik befelé és felfelé, vissza az A gyűjtőkamrában lévő felszínhez, és jóval nagyobb mértékben sugárirányban kifelé, a 15 külső fal felé. Ezt az áramlási képet az

1. ábrán nyilak jelölik (lásd a 7. ábrát is).

A víz-olaj áramnak a sugárirányban kifelé, a 13 alsó falrész alsó éle körül elterelt része a C övezetnek az ez alatt a falrész alatt lévő részén áthaladva nagyon nagy keresztmetszeti áramlási területen oszlik el. Ennek megfelelően az áramlási sebesség jelentősen lecsökken, amikor az áramot oldalirányban eltereljük, hogy átmenjen ezen a részen. A sebesség tovább csökken, amikor az áram kifelé halad. Az áramlási sebesség ezért kellően lecsökken ahhoz, hogy az olajcseppecskék felemelkedhessenek a B elválasztókamrába, és ebben az övezetben a víz felszínén összegyűljenek, míg meglehetősen tiszta víz távozik a 15 külső fallal szomszédos 18 gyűrű alakú csatornán át.

A B elválasztókamrából az olaj átmehet a 16 vízszintes falban lévő 16B nyílásokon is, és elnyelődik a 23 elnyelőtestekben.

Bizonyos, a 19D elektronikus vezérlőegység által meghatározott idő eltelte után a 19 szivattyú forgásiránya megváltoztatható, hogy vizet szivattyúzzon a gyűjtőedénybe. Ekkor a vízszint az A gyűjtőkamrában emelkedik, és ennek következtében a 12 felső falrész tömítően a 25 felső lemezhez kapcsolódik. A víz felszínén a 12 felső falrésztől befelé összegyűlt olajat ekkor behajtjuk a 30 elnyelőtestbe, és ugyanakkor a B elválasztókamrában a víz felszínén lévő olaj behajtható a 23 elnyelőtestekbe.

A fent leírt eljárás többször ismételhető, végül a gyűjtőberendezés regenerálható. Kívánt esetben a 23 és 30 elnyelőtestekből az olaj például mintavétel és/vagy újrafelhasználás vagy lebontás végett kiüríthető.

Mint fentebb említettük, a K túlfolyókoszorúról a felső falrész belső oldala mentén lefelé folyó vízolaj áram egy részét a C övezetnél befelé és felfelé tereljük. Ez az elterelt rész is visz magával némi olajat, ami az A gyűjtőkamrában a felszínen gyűlik össze, és ott vagy réteget képez, vagy többé vagy kevésbé közvetlenül újra a ciklusba kerül, és a K túlfolyókoszorúról lefolyó olaj-víz áram magával ragadja.

A vízfelületeken lévő olajkiömlések időnként rendkívül vékony és könnyű olaj filmek alakjában vannak jelen. Az ilyen olajkiömléseket a technika állása szerinti berendezésekkel rendkívül nehezen lehet visszanyerni, mert a nagyon vékony rétegekben lévő olaj nagyon ellenáll a bukóedénybe történő behúzásnak. Megállapítottuk viszont, hogy a találmány szerinti berendezéssel nagyon hatékonyan lehet ilyen rendkívül vékony és könnyű olajfilmeket visszanyerni.

A vízen lévő rendkívül vékony és könnyű olaj filmek hatékony összegyűjtése szükségessé teszi, hogy a vízesésnek vagy lépcsős vízesésnek a bukóedénybe való belépésnél legyen egy bizonyos minimális - legalább néhány centiméter - magassága. Ellenkező esetben a víz és az olaj közötti súrlódás lényegében teljes hiánya miatt a bukógáton átfolyó víz áramlási sebessége nem elegendő ahhoz, hogy a rendkívül vékony olajfilmet a bukógáton át a gyűjtőedénybe áthúzza.

A gyűjtőedényben lévő víznyelőbe belépő rendkívül vékony és könnyű olajfilm a vékonysága miatt annak is nagyon ellenáll, hogy közvetlenül a vízbe le legyen szívva, hanem inkább a víz felszínén marad.

HU 223 433 Β1

A mindenirányú befolyás a bukógáton belüli víznyelőbe azonban a vékony és könnyű olajfilm összeállását idézi elő, így fokozatosan vastagodó réteg keletkezik, és bizonyos idő elteltével az olaj cseppecskéket képez, amelyeket a bukógát mellett lefelé haladó vízáram magával ragad és lefelé visz.

A 3. és 4. ábrán a találmány szerinti berendezés egy másik kiviteli alakja látható - amelyet csak olyan mélységben ismertetünk, amennyiben különbözik az 1. és

2. ábra szerinti kiviteli alaktól - a 12 felső falrész egy különálló központosán elhelyezett 12C úszótesttel van ellátva. Ezenkívül legalább egy 22 úszóegység van, de előnyös módon azonban három, amelynek mindegyike úgy van elrendezve, hogy az olaj a 22 úszóegységből felfelé, egy cső alakú 22B összekötő darabon át üríthető. A 22B összekötő darab a 25 felső lemezen át van elhelyezve, és tömlő vagy más alkalmas segédtag csatlakoztatására alkalmas módon van kialakítva. Ebben a kiviteli alakban nincs az 1., 2. ábra szerinti kiviteli alakban lévő központi 30 elnyelőtestnek megfelelő elnyelőtest. A 28 visszacsapó szelep alatt egy további golyó alakú szeleptestet tartalmazó 33 visszacsapó szelep van, amely 28 visszacsapó szelepen csak levegőt lehet kihajtani, de olajat vagy vizet nem.

Az 5-8. ábra szerinti kiviteli alak a 12 felső falrész és az A központi gyűjtőkamrában lévő 12C úszóteste tekintetében megegyezik a 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alakkal. Ebben a kiviteli alakban azonban a 22 úszóegységeket nem használjuk olaj összegyűjtésére, hanem csak úszótestekként vagy pontonokként, amelyek ballasztként vizet tartalmazó ballaszttestekkel vannak kombinálva. Az összegyűjtött olajat az alábbi módon helyezzük el.

A 22 úszóegységek ezen kiviteli alak esetében nem tartalmaznak elnyelőtestet, hanem csak 24 úszótestet. A 24 úszótest alatt egy 22C tér van, amely 22C tér egy függőleges 22D csövön át összeköttetésben van a 14 alsó fal és a kör alakú 17 lemez közötti csatornával, úgyhogy a felszálló tiszta víz megtöltheti a 22C teret. A 22D csőtől és a 28 visszacsapó szeleptől eltekintve a 22C tér tömítve van, úgyhogy a víz, ami ebbe a térbe felszállt, könnyen távozhat lefelé, a 22D csövön át.

Ebben az esetben az olajat egy 16 vízszintes falon lévő külön 34 összekötő darabon át távolítjuk el. A 34 összekötő darabhoz egy hajlékony anyagú, tág S tömlő csatlakozik (7., 8. ábra). Ez az S tömlő önmagában zsákot vagy befogadóedényt képez, amely a víztömegen úszik, és egy külön tárolóedényhez van kötve. Opcionálisan egy vízszintes, henger alakú 35 úszótest csatlakoztatható all gyűjtőedényhez annak érdekében, hogy az S tömlő egy szakaszát a víz felszíne és a 34 összekötő darab felső vége fölé emelve tartsa. így ez a tömlőszakasz mindig kissé magasabban lesz, mint az S tömlő többi része.

Ha a B elválasztókamrában elegendő mennyiségű olaj gyűlt össze, akkor a 19 szivattyú forgásirányát megváltoztatjuk, és vizet szivattyúzzunk a 11 gyűjtőedénybe, és ezzel az olajat áthajtsa a 34 összekötő darabon és az S tömlő megemelt szakaszánál. A megemelt tömlőszakasz megakadályozza, hogy olaj visszafolyjon az A gyűjtőkamrába.

A 7. és 8. ábrán vázlatosan ábrázoltuk az összegyűjtési folyamat végrehajtását. Ezen belül a 7. ábrán látható módon megy végbe a víz beszívása az A gyűjtőkamrába, és bizonyos mennyiségű olaj már összegyűlt a B elválasztókamrában. A 8. ábrán látható az a munkaszakasz, amelyben a 19 szivattyú forgásirányát megváltoztattuk, és olajat hajtunk ki a 34 összekötő darabon és az S tömlőn át.

Míg az 1 -8. ábrán látható berendezés abban a víztömegben úszik, amelyben működik, addig a berendezés 9. ábrán látható kiviteli alakja helyhez kötött, és szilárd alapzaton van felállítva. Ez a berendezés elhelyezhető például kikötőmedencében vagy valamely más helyen, ahol állandó igény van egy gyűjtőberendezésre, hogy olajkiömléseket vagy más szennyezőket azonnal össze lehessen gyűjteni.

Jelen kiviteli alak 41 gyűjtőedénye egy beton vagy más alkalmas anyagú elem. Egy 42C úszótesttel ellátott 42 felső falrésze hasonló a 3., 4. ábra szerinti 12 felső falrészhez. A 41 gyűjtőedény B elválasztókamrájában összegyűlt olaj ürítésére egy 43 felszállócső szolgál. Ez alkalmas befogadótartályhoz köthető, amelybe az olajat egy - itt nem ábrázolt - szivattyúval lehet beszállítani.

Ebben az esetben egy 44 szivattyú a 41 gyűjtőedényben van elhelyezve, és nem az alatt, mint az előző kiviteli alakokban. A 44 szivattyú egy 45 kör alakú lemezre van ráhelyezve, de nincs ahhoz erősítve, és egy 46 emelősodronyhoz vagy más hasonló emelőtaghoz van csatlakoztatva, úgyhogy kívánt esetben a 44 szivattyú a 41 gyűjtőedényből felemelhető és ugyanilyen könnyen visszahelyezhető.

A 10-15. ábrán látható kiviteli alak is azon a víztömegben úszik, amelynek a felületét tisztítani kell. Ezen kiviteli alak 61 gyűjtőedénye és a B elválasztókamrát képező 62 elválasztóedény bizonyos távolságban van egymástól, és egy 63 víz alatti vezetékkel vannak összekötve, amely 63 víz alatti vezetéken át a 61 gyűjtőedényben befogadott víz-szennyező keveréket a 62 elválasztóedénybe és az ebben lévő elválasztóövezetbe szállítjuk.

Ugyanúgy, mint az előző kiviteli alakokban, a 61 gyűjtőedénynek egy gyűrű alakú 64 felső falrésze és egy ugyancsak gyűrű alakú 65 alsó falrésze van. A 65 alsó falrész koncentrikus a 64 felső falrésszel. A 64 felső falrészt harang képezi, amelynek az alsó vége a 65 alsó falrész felső végéhez csatlakozik, és a felső vége a harang által képzett bukógát K túlfolyókoszorúját alkotja.

A harang például poliuretánból készül, és a felső vége kis sűrűségű anyagból álló, gyűrű alakú 64A úszótesttel van ellátva. Ennek megfelelően a 64 felső falrész a függőleges hajlékonyságon kívül bizonyos úszóképességgel is rendelkezik, úgyhogy működés közben túlfolyás! helyzetet foglal el a berendezést körülvevő vízfelülethez képest. így a bukó 61 gyűjtőedény beömlésénél kiegyensúlyozza a 61 gyűjtőedény alsó részén és a 63 vezetéken át végbemenő kifolyást. A 63 vezeték lehet merev vagy hajlékony.

HU 223 433 Bl

A 62 elválasztóedény mind a tetején, mind a fenekén nyitott, úgyhogy a 61 gyűjtőedény belseje állandó nyitott összeköttetésben van a víztömeggel, amelyben a berendezés működik. így a 62 elválasztóedényben lévő folyadék felületéhez könnyen hozzá lehet férni a benne összegyűlt szennyezőréteg eltávolítása végett.

A 62 elválasztóedényhez csatlakozik és annak felső vége körül egy 66 úszótest helyezkedik el, úgyhogy a berendezés működése közben a 62 elválasztóedény felső vége jóval a körülvevő víz felszíne felett van. A 66 úszótest felső oldalán két 67 szekrény van, amelyben a vezérlőberendezés és egy nem ábrázolt légfúvó található, amely légfúvó az alábbiakban ismertetett módon levegőt szállít a 62 elválasztóedényben lévő mélyszivattyúba.

A 62 elválasztóedényben középen egy függőleges kiömlővezeték van elhelyezve, amelyet helyhez kötötten tartanak a nem ábrázolt csatlakoztatóelemek. Ennek a 69 kiömlővezetéknek az alsó vége egy 70 T elágazás két ágán át állandó összeköttetésben van a 63 vezetékkel. A 70 T elágazás harmadik ága lefelé irányul, és visszacsapó szeleppel, például 71 csapóajtóval van ellátva, amely 71 csapóajtó alaphelyzetben - például úszás közben a nyomáskülönbség hatására - zárt, de a

T elágazásba a 63 vezetéken át bejutó nehéz tárgy, például kődarab tömege által nyitható.

A 69 kiömlővezeték - amely lényegében egy cső 69A felső csővége a 62 elválasztóedényben olyan szinten van, hogy a berendezés normális működésekor a 62 elválasztóedényben lévő folyadék szintje alatt van.

A 69 kiömlővezetékkel koncentrikusan és azt körülvevően egy külső 72 cső van, amely így 73 gyűrű alakú teret képez a 69 kiömlővezeték körül. A külső 72 cső 72A felső csővége olyan szinten van, amely a berendezés normális működésekor jóval a 62 elválasztóedényben lévő folyadék szintje felett van. A külső 72 cső 72B alsó csővége a 61 gyűjtőedény alsó részében helyezkedik el. Pontos helyzete nem különösen kritikus.

A belső 69 kiömlővezetékben annak felső vége alatt meghatározott távolságban - például 30-40 cm-re egy, a fentebb említett 68 mélyszivattyú részét képező, levegőt bevezető 74 levegőfúvóka-gyűrű van rögzítve. Egy 75 vezeték egy 74 levegőfuvóka-gyűrűt köt össze az egyik 67 dobozban lévő, itt nem ábrázolt légfúvóval, amely 74 levegőfúvóka-gyűrűben lévő nyílások gyűrűjén át levegőt táplál a 69 kiömlővezeték belsejében lévő vízbe. A felszálló levegőbuborékok felfelé irányuló folyadékáramot hoznak létre a 61 gyűjtőedénytől a 69 kiömlővezetékbe és azon át.

A levegő bevezetését a 74 levegőfúvóka-gyűrűbe úgy állítjuk be, hogy a belső 69 kiömlővezetékben felfelé áramló és a 69A felső csővégből kiáramló folyadék ne tudja elérni a külső 72 cső 72A felső csővégét. Ezért a folyadék elterelődik, és lefelé áramlik a belső 69 kiömlővezeték és a külső 72 cső közötti 73 gyűrű alakú térben.

A 73 gyűrű alakú tér keresztmetszeti területe a belső 69 kiömlővezeték keresztmetszeti területéhez képest úgy van megválasztva, hogy az áramlási sebesség a 73 gyűrű alakú térben jóval kisebb, mint a belső kiömlővezetékben lévő áramlási sebesség, de még elég nagy ahhoz, hogy a folyadékot a 73 gyűrű alakú tér alsó végéhez szállítsa.

A 73 gyűrű alakú térből kilépő folyadékot, vagyis a víz és a szennyezők keverékét egy, a belső 69 kiömlővezetékhez erősített 76 terelőlemez lényegében vízszintesen a külső 72 csövet körülvevő B elválasztókamrába tereli. A B elválasztókamra vízszintes keresztmetszeti területe nagyon nagy a 73 gyűrű alakú tér által kialakított átjáróhoz képest, és mivel a 73 gyűrű alakú övezetben áramló folyadék tehetetlensége az ebből a térből való kilépéskor kicsi, ezért a szennyezők gyorsan elválnak a víztől a B elválasztókamrában, és összegyűlnek a felszínen, míg a szennyezőktől mentes víz lefelé távozik.

A fentiekből látható, hogy a 61 gyűjtőedényből a 62 elválasztóedénybe áramló folyadékot felfelé irányuló áramként vezetjük be a 62 elválasztóedénybe, majd eltereljük, hogy lefelé folyjon egy szélesebb 73 gyűrű alakú téren - csatornán - át, majd újból eltereljük - ekkor oldalt és kifelé — és nagyon nagy keresztmetszeten elosztjuk. Ily módon az áramló folyadék sebessége fokozatosan és nagyon jelentősen csökken az áramlási úton, a 62 elválasztóedénybe való belépés pontjától az elválasztóövezetig.

Nyilvánvaló, hogy a találmány 10-15. ábrákon látható kiviteli alakja szerinti 62 elválasztóedény nemcsak a 10. ábra szerinti 61 gyűjtőedényként megvalósított, önszabályozó, bemerített beszívókészülékkel, hanem más beszívókészülékekkel is alkalmazható. Ez a 62 elválasztóedény azonban különösen alkalmas önszabályozó beszívókészülékkel való alkalmazásra, mert a 62 elválasztóedénybe való befolyás hozzáigazítható a szétválasztandó keveréket kezelő elválasztó rendszer teljesítőképességéhez.

Bár az ábrázolt és leírt 68 mélyszivattyút egyszerűsége és gyakorlatilag akadályozatlan áramlási útja miatt előnyben részesítjük, azonban a folyadékot a 61 gyűjtőedénytől a 62 elválasztóedénybe más típusú szivattyúkkal és különböző alkalmas helyeken elhelyezett szivattyúkkal is áramoltathatjuk. Például egy szivattyú elhelyezhető a 61 gyűjtőedény fenekén, ami lényegében az 1-9. ábrákon látható. Egy másik lehetőség a 62 elválasztóedény olyan fenékfallal való ellátása, amelyben egy szivattyú elhelyezésére szolgáló nyílás van. Ez a szivattyú vizet szivattyúz ki a 62 elválasztóedény alsó részéből, és ezzel fenntartja a 61 gyűjtőedényben és a 62 elválasztóedényben lévő folyadék közötti szintkülönbséget. Ezenkívül a szivattyú elhelyezhető a beszívókészüléket és a 62 elválasztóedényt összekötő 63 vezetékben is.

Nyilvánvaló, hogy a 61 gyűjtőedényt vagy más beszívókészüléket és a 62 elválasztóedényt nem kell ugyanabban a víztömegben elhelyezni és működtetni. A 62 elválasztóedény például elhelyezhető egy külön tartályban, amelyet alkalmas vezeték köt össze azzal a víztömeggel, amelyből a 61 beszívókészülék összegyűjti a vizet, ami az elválasztandó szennyezőt hordozza, úgyhogy a folyadékszint a tartályban megegyezik az utóbb említett víztömeg folyadékszintjével.

HU 223 433 Β1

Claims

1. Eljárás víztömeg által vitt úszó szennyező(k) elválasztására, amelynek során

- a vízbe egy gyűjtőedényt helyezünk,

- a gyűjtőedényben víznyelőt alakítunk ki,

- a lefelé irányuló víz- és szennyező áramot folyamatosan - egy elválasztókamrába tereljük, és a szennyezőt az elválasztótérben lévő víz felszínén összegyűjtjük, azzal jellemezve, hogy a víz és a szennyező lefelé irányuló áramát oldalt, a víznyelő alatti terültről - központi gyűjtőkamrából (A) ^{_ e}gy, ^a víznyelő alatti területről vízszintesen eltolt elválasztótérbe - gyűrű alakú elválasztókamrába (B) - vezetjük.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a víz és szennyező lefelé irányuló áramát a víznyelő alatti területet körülvevő gyűrű alakú elválasztóövezetbe (B) tereljük.

3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a víz és szennyező lefelé irányuló áramát a víznyelő alatti területről - központi kamrából (A) - minden irányban az elválasztóövezetbe - gyűrű alakú elválasztókamrába (B) - tereljük.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 8a víz és szennyező lefelé irányuló áramát egy vezetéken (63) a gyűjtőedénytől (61) meghatározott távolságban lévő elválasztóedényben (62) lévő elválasztóövezetbe - gyűrű alakú elválasztókamrába (B) - tereljük.

5. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a víz és a szennyező eltérített áramát egy függőleges, felfelé nyitott kimenővezetéken (69) át az elválasztóövezetbe - gyűrű alakú elválasztókamrába (B) - vezetjük.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a víznek és a szennyezőnek a kimenővezetékből (69) kilépő áramát lefelé egy, a kimenővezetéket (69) és annak alsó végét a elválasztóövezettel (B) összekötő gyűrű alakú terén (73) át eltérítjük.

7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elválasztóedényt (62) a víztömegben helyezzük el, és amelyet egy alsó nyíláson át összekötünk azzal.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a vizet a gyűjtőedényből (61) egy mélyszivattyúval (68) távolítjuk el.

9. Berendezés víznek és a vízzel vitt, úszó szennyeződés elválasztására, amelynek

-egy víztömegbe meríthető gyűjtőedénnyel (11, 41,61) ellátott beszívókamrát (A) határoló, a víz és a víz által magával vitt úszó szennyező áramát befogadó beszívókészüléke;

- egy, a víz ürítésére a beszívókészülékből (11,41) a vizet kiürítő, abban egy víznyelőt fenntartó, és a beszívókészülékbe belépő víz és víz által magával vitt szennyező áramát lefelé, a beszívókamrába (A) irányító szivattyúja (19, 68);

- a víz és víz által magával vitt szennyező lefelé irányuló áramát az elválasztókamrába (B) terelő eszközei (18, 19; 69, 72) vannak, azzal jellemezve, hogy az elválasztókamra (B) a gyűjtőkamrától (A) vízszintesen eltoltan van kialakítva.

10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elválasztókamrája (B) a gyűjtőkamrát (A) körülvevően van kialakítva.

11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy

- egy felső (12) és alsó falrészből (13) álló, a gyűjtőkamrát (A) határoló gyűrű alakú függőleges belső fala és egy, a gyűrű alakú függőleges belső fallal annak felső (12) és alsó falrészével (13) együtt az elválasztókamrát (B) határoló gyűrű alakú függőleges külső fala (15), továbbá a gyűrű alakú külső falának (15) egy meghosszabbítása a gyűjtőkamra (A) és az elválasztókamra (B) alatt lévő övezetet (C) határolóan, és ezeket összekötőén van kialakítva, és

- egy, a gyűrű alakú külső fal (15) meghosszabbítása mellett elhelyezett, és a szivattyúval (19) összekötött gyűrű alakú csatornája (18) van.

12. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elválasztókamra (B) a gyűjtőedénytől (61) meghatározott távolságban van elhelyezve, és a gyűjtőkamrával (A) egy, az elválasztókamrával (B) összeköttetésben lévő túlfolyó felső csővéggel (69A) ellátott függőleges kiömlővezetékkel (69) van összekötve.

13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy függőleges csövet tartalmazó kiömlővezetékből (69) felfelé kilépő túlfolyó vizet és a víz által magával ragadott szennyezőt lefelé, egy gyűrű alakú övezetbe (73) terelő és alsó végével az elválasztókamrába (B) nyíló, a kiömlővezetéket (69) körülvevő áramlásterelő eszköze van.

14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kiömlővezeték (69) túlfolyó felső csővége (69A) az elválasztókamrában (B) lévő folyadék üzemi szintjénél alacsonyabban van elhelyezve.

15. A 9-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szivattyút egy mélyszivattyú (68) képezi.

16. Berendezés víznek és a vízzel vitt, úszó szennyeződés elválasztására, amelynek

- egy víztömegbe meríthető gyűjtőedénnyel (11, 41, 61) ellátott gyűjtőkamrát (A) határoló, a víz és a víz által magával vitt úszó szennyező áramát befogadó beszívókészüléke;

- egy elválasztókamrát (B) határoló elválasztóedénye (62), és

HU 223 433 BI

- a víz és a víz által magával vitt úszó szennyező áramát továbbító eszközei - vezetéke (63), mélyszivattyúja (68) van, azzal jellemezve, hogy a továbbítóeszközként egy túlfolyó felső, az elválasztókamrával (B) összekötött csővéggel (69A) ellátott, és 5 az elválasztó karmában (B) lévő folyadék üzemi szintje alatt elhelyezett; felfelé irányuló kiömlővezetéke (69) van.

17. A 16. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy függőleges csővel (72) ellátott kiömlővezetékből (69) felfelé kilépő túlfolyó vizet és a víz által magával ragadott szennyezőt lefelé, egy gyűrű alakú övezetbe (73) terelő, a kiömlővezetéket (69) körülvevő, és az alsó végével az elválasztókamrába (B) nyíló áramlásterelő eszköze van.

HU 223 433 Β1

Int. Cl.⁷: E 02 Β 15/10

1. ábra

25A 2(

28 25 29 31 30

HU 223 433 Β1

Int. Cl7: E 02 B 15/10

HU 223 433 Β1

Int. Cl.⁷: E 02 B 15/10

3. ábra

HU 223 433 Β1