HU223243B1 - Eljárás a hőfogyasztás regisztrálására fűtőtesteknél és hőfogyasztásmérő készülék fűtőtesthez - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás a hőfogyasztás regisztrálásárafűtőtesteknél, és hőfogyasztásmérő készülék fűtőtestekhez, aholmegmérik vagy kiszámítják a fűtőtest-hőmérséklet (THB) és aszobahőmérséklet (TRB) összetartozó értékeit, és ezen mért vagyszámított értékeket használják fel a fűtőtestből a helyiségbekibocsátott hőmennyiség kiszámításához, aminek során a számítást előremeghatározott számítási módok („mode 0", „mode 1", „mode 2" vagy „mode3") valamelyike alapján végzik el. A kibocsátott hőmennyiségrevonatkozó számított értékeket folyamatosan egy regisztrált értékkéösszegzik, végül az így nyert összeget mint új regisztrált értékethasználják fel. A találmány sze- rinti eljárás értelmében adottelőfeltételek mellett olyan számítási módot („mode 3") alkalmaznak,ahol a fűtőtest-- hőmérsékletet (THB) meghaladó előre meghatározottszobahőmérséklet-tartományok (TRB) esetében a fűtőtest által ahelyiségbe kibocsátott hőmennyiség negatív értékeit számítják ki, míga fűtőtest-hőmérsékletnél (THB) alacsonyabb előre meghatározottszobahőmérséklet-tartományok (TRB) esetében a fűtőtest által ahelyiségbe kibocsátott hőmennyiség pozitív értékeit számítják ki, és anegatív hőkibocsátásra, valamint a pozitív hőkibocsátásra vonatkozóanígy kiszámított értékeket legalább egy, előnyösen 24 órás időszakalatt regisztrálják, ezeknek az értékeknek az alapján egy, a számítottértékeknek megfelelő teljes hőkibocsátásra vonatkozó értéket nyernekés regisztrálnak, és ezt az értéket hozzáadják a regisztrált értékhez.A találmány szerinti hőfogyasztásmérő készülékre ugyanakkor azjellemző, hogy a számítóegység (8) a számított fűtőtest-hőmérsékletet(THB) meghaladó számított szobahőmérséklet (TRB) esetén bármilyenpozitív összegzett regisztrált érték regisztrálását megelőzően anegatív hőmennyiség-kibocsátásnak kiszámítását végrehajtó és ezt egyvagy több időszakon keresztül bármilyen pozitív hőmennyiség-kibocsátással összegző számítási módbeli („mode 3") működésre alkalmasmódon van kialakítva. ŕ

Description

(„mode 3”) alkalmaznak, ahol a fűtőtest-hőmérsékletet (THB) meghaladó előre meghatározott szobahőmérséklet-tartományok (TRB) esetében a fűtőtest által a helyiségbe kibocsátott hőmennyiség negatív értékeit számítják ki, míg a fűtőtest-hőmérsékletnél (THB) alacsonyabb előre meghatározott szobahőmérséklet-tartományok (TRB) esetében a fűtőtest által a helyiségbe kibocsátott hőmennyiség pozitív értékeit számítják ki, és a negatív hőkibocsátásra, valamint a pozitív hőkibocsátásra vonatkozóan így kiszámított értékeket legalább egy, előnyösen 24 órás időszak alatt regisztrálják, ezeknek az értékeknek az alapján egy, a számított értékeknek megfelelő teljes hőkibocsátásra vonatkozó értéket nyernek és regisztrálnak, és ezt az értéket hozzáadják a regisztrált értékhez. A találmány szerinti hőfogyasztásmérő készülékre ugyanakkor az jellemző, hogy a számítóegység (8) a számított fűtőtest-hőmérsékletet (THB) meghaladó számított szobahőmérséklet (TRB) esetén bármilyen pozitív összegzett regisztrált érték regisztrálását megelőzően a negatív hőmennyiség-kibocsátásnak kiszámítását végrehajtó és ezt egy vagy több időszakon keresztül bármilyen pozitív hőmennyiség-kibocsátással összegző számítási módbeli („mode 3”) működésre alkalmas módon van kialakítva.

A találmány tárgya eljárás a hőfogyasztás regisztrálására fűtőtesteknél, és hófogyasztásmerő készülék fűtőtestekhez, ahol a mérőkészülék egy házat tartalmaz egy számítóegységgel és ezzel összekötött hőmérséklet- 20 érzékelő elemekkel a fűtőtest-hőmérséklet és a szobahőmérséklet mérésére, ahol a számítóegység feladata a fűtőtest által kibocsátott hőmennyiség kiszámítása a mért hőmérsékletek alapján.

A fűtőtestekhez való hőfogyasztásmérő készüléke- 25 két főként központi és távfűtő rendszerekhez alkalmazzák a teljes fűtési költségnek a hőfogyasztással arányos elosztásához. A fűtőtest hőkibocsátása a tényleges futófelület és egy, a fűtőtest és a környező levegő hőmérséklete közötti különbség függvényének a szorzaté- 30 val arányos, így a valóságban a mérőkészülék ennek a függvénynek egy adott időszakra vonatkozó összesítésére szolgál. A hőfogyasztásmérő készülékek számos különböző típusa ismeretes. Ezek közül néhány nem veszi figyelembe a környező levegő hőmérséketét, hanem 35 a mérés teljes egészében a fűtőtest hőmérsékletén alapul, hasonlóan, mint a párolgásmérő készülékeknél.

Más ismert típusok ugyanakkor hőelemek segítségével mérik mindkét említett hőmérsékletet, míg az előállított hőelektromos áramot egy Ah-mérő készülék (am- 40 peróra) segítségével mérik meg, vagy például egy irreverzíbilis elektrolitikus fogyasztásmérő készülékből állhat, amely higanyt bocsát ki olyan mennyiségben, amely megfelel a fűtőtest hőkibocsátásának.

Bár a fűtőtest-hőmérséklet és a szobahőmérséklet 45 egyidejű mérésére szolgáló kettős érzékelőelemes mérőkészülékkel ellátott fűtőtestek aránylag pontos hőfogyasztásmérést biztosítanak, ezeknek a mérőkészülékeknek az ismert kialakításai mindazonáltal számos hátránnyal párosulnak, amilyenek például a hőfogyasztás- 50 mérő készülékek megtévesztésének különböző lehetőségei, például a hőérzékelő elemek letakarásával, melegítésével vagy hűtésével, és a korlátok a szélsőértékek pontosságát illetően, vagy atipikus működési feltételeknél. így azért, hogy elkerüljék a „meddő” fogyasztás re- 55 gisztrálását, amikor a fűtőtest nem bocsát ki hőt, a mérőkészülék ellátható olyan működési korlátozásokkal, hogy semmilyen fogyasztást nem regisztrál addig, amíg a fűtőtest egy bizonyos minimális hőmérsékletet el nem ér. Ha azonban ez túl magasra van beállítva, ez 60 azt jelentheti, hogy a fűtőtest hőkibocsátása, amelyet meg kellett volna mérni, nincs megmérve. Az is előfordulhat, hogy a mérőkészülék fűtőtestből származó olyan hőkibocsátást mér, amely ugyan ténylegesen végbemegy, de nem szabad mérni, mivel a kibocsátott hő ára nem része a felosztandó fűtési költségeknek, mert a fűtőtest számos egyéb módon lett melegítve, mintsem a tápcsöveken keresztül, különösen nagyon meleg nyarakon és/vagy közvetlenül a fűtőtestre eső napsugárzás által vagy egyéb hőforrás egyidejű alkalmazásakor.

A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás hőfogyasztásmérő készülék létrehozása a fűtőtestekből fogyasztott hőmennyiség regisztrálására, amely a meglévő mérőkészülékekkel összehasonlítva a tényleges hőfogyasztás pontosabb mérésének a lehetőségét biztosítja.

A kitűzött feladatot olyan eljárással oldjuk meg, amelynek során a hőfogyasztás regisztrálására egy helyiségben elhelyezett fűtőtestnél megmérjük vagy kiszámítjuk a fűtőtest-hőmérséklet és a szobahőmérséklet összetartozó értékeit, és a szobahőmérséklet és a fűtőtest-hőmérséklet mért vagy számított értékeit a fűtőtestből a helyiségbe kibocsátott hőmennyiség kiszámításához használjuk fel, aminek során a számítást egy előre meghatározott számítási mód („mode 0”, „mode 1”, „mode 2”, „mode 3”) alapján végezzük el, és a kibocsátott hőmennyiségre vonatkozó számított értékeket folyamatosan egy regisztrált értékké összegezzük, végül az így nyert összeget egy új regisztrált értékként használjuk fel, és ezen eljárásnál a találmány értelmében adott előfeltételek mellett olyan számítási módot („mode 3”) alkalmazunk, ahol a fűtőtest-hőmérsékletet meghaladó előre meghatározott szobahőmérséklet-tartományok esetében a fűtőtest által a helyiségbe kibocsátott hőmennyiség negatív értékeit számítjuk ki, míg a fűtőtesthőmérsékletnél alacsonyabb előre meghatározott szobahőmérséklet-tartományok esetében a fűtőtest által a helyiségbe kibocsátott hőmennyiség pozitív értékeit számítjuk ki, és a negatív hőkibocsátásra, valamint a pozitív hőkibocsátásra vonatkozóan így kiszámított értékeket legalább egy időszak alatt regisztráljuk, ezeknek az értékeknek az alapján egy, a számított értékeknek megfelelő teljes hőkibocsátásra vonatkozó értéket nyerünk és regisztrálunk, és ezt az értéket hozzáadjuk a regiszt2

HU 223 243 Bl rált értékhez. A kitűzött feladat megoldását egy fűtőtestekhez hozzárendelhető olyan elektromos hőfogyasztásmérő készülék biztosítja, amely mérőkészüléknek egy háza van egy számítóegységgel, valamint egymáshoz hozzárendelt fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elemmel és szobahőmérséklet-érzékelő elemmel, ahol a számítóegység egy, a hőfogyasztás teljes mennyiségére vonatkozó regisztrált érték tárolására szolgáló, a fűtőtestből kibocsátott hőmennyiség előre meghatározott értékek alapján történő kiszámítására, a regisztrált értékhez történő hozzáadására, és ennek az összegzett regisztrált értéknek mint új regisztrált értéknek a tárolására alkalmas módon kialakított adatrögzítő egységet tartalmaz, és amely mérőkészülékre a találmány értelmében jellemző, hogy a számítóegység a számított fűtőtest-hőmérsékletet meghaladó számított szobahőmérséklet esetén bármilyen pozitív összegzett regisztrált érték regisztrálását megelőzően a negatív hőmennyiség-kibocsátásnak kiszámítását végrehajtó, és ezt egy vagy több időszakon keresztül bármilyen pozitív hőmennyiségkibocsátással összegző számítási módbeli („mode 3”) működésre alkalmas módon van kialakítva.

A fentiekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a hőmennyiség számítása során figyelembe veendő hőmérsékleti értékek nem a fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elem, illetve a szobahőmérséklet-érzékelő elem által mért értékek, hanem klímateremben, egyedi fűtőtest és illesztőszerelvény-típusokhoz előzetesen meghatározott konstansok alapján a mért értékekből a számítóegységgel vannak kiszámítva.

Ezen találmány szerinti megoldásokkal elérhető, hogy az a hőmennyiség, amelyet a fűtőtest olyankor bocsát ki a helyiségbe, amikor ki van kapcsolva, ne legyen hőfogyasztásként regisztrálva, ha például egy 24 órás cikluson belül magas szobahőmérséklet fordul elő, különösen a nap vagy egyéb hőforrás által okozott melegedés következtében, mégpedig a 24 órás ciklus legmelegebb része alatti számított negatív hőfogyasztással végrehajtott kompenzálással. Ezáltal megakadályozható, hogy a hőfogyasztásmérő készülék nem valós hőfogyasztást mérjen a nyár folyamán, amikor a fűtésrendszer egyébként el van zárva.

A találmány előnyös kiviteli alakjai ezt a „mode 3” számítási módot csak akkor alkalmazzák, amikor a számított szobahőmérséklet és a számított fűtőtest-hőmérséklet közötti számszerű különbség egy előre meghatározott határérték alatt van. Ez azt biztosítja, hogy a mérőkészüléket ne lehessen úgy manipulálni, hogy nagyon nagy negatív hőfogyasztást számoljon.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakjánál a mérőkészüléknek olyan alternatív hőfogyasztás-regisztráló számítási módja („mode 1”, „mode 2”) van, amelyben a negatív hőfogyasztást nem regisztráljuk, ha az említett hőmérséklet-különbség egy előre meghatározott határérték felett van, és ahol a hőfogyasztás regisztrálását a számított szobahőmérséklet helyett az előre meghatározott helyettesítő szobahőmérséklet figyelembevételével hajtjuk végre.

A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti hőfogyasztásmérő készülék egy kiviteli alakját mutatja elölnézetben, a 2. ábra ugyanezt a hőfogyasztásmérő készüléket tünteti fel az 1. ábra II—II vonala mentén készített függőleges metszetben, a 3. ábra az 1. és 2. ábrán látható mérőkészülék nyomtatott áramköri lapját mutatja távlati nézetben, a 4. ábra a hőfogyasztásmérő készülékhez használatos illesztőszerelvény első kiviteli alakját szemlélteti elölnézetben, az 5. ábra a 4. ábrán látható kiviteli alakot szemlélteti a vége felőli nézetben, a 6. ábra az illesztőszerelvény egy kiviteli változatát tünteti fel elölnézetben, a 7. ábra a 6. ábrán látható kiviteli alakot mutatja a vége felőli nézetben, a 8. ábra a különböző hőmérsékleti feltételek melletti hőfogyasztás számítását szemléltető diagramot tünteti fel, míg a 9. ábra a mérőkészülék hőfogyasztás-számításának folyamatábráját mutatja be.

Az 1. és 2. ábrán látható elektromos hőfogyasztásmérő készüléknek egy hőszigetelő és elektromosan szigetelő anyagból, előnyösen műanyagból készült 1 háza van, amely egy 2 fenékrészből és egy 3 felső fedélből, illetve egy 4 alsó fedélből áll. Egy, a 3 felső fedélben lévő ablakon keresztül egy folyadékkristályos 5 kijelzőegység látható, ahogy ezt az 1. ábra mutatja. A 3 felső fedél a mérőkészülékhez egy 6 ólomzár segítségével van hozzárögzítve, amelynek megsértése nélkül nem lehet hozzáférni az 1 ház belsejéhez. A 3 felső fedél részletesen nem ábrázolt módon rögzíti a 4 alsó fedelet, ami azt jelenti, hogy ez sem távolítható el a 6 ólomzár feltörése nélkül.

Az említett 5 kijelzőegység egy kétoldalas 7 áramköri lapon van az 1 házban rögzítve. Az 5 kijelzőegységgel ellentétes oldalon egy 8 számítóegység van rögzítve, amely egy mikroprocesszor és a 7 áramköri lapnak ugyanez az oldala egy 9 fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elemet és három 17 illesztőszerelvény-jelző kapcsolót is hordoz, amelyek közül csak egy látható a 2. ábrán. A 7 áramköri lap mellső oldala ugyanakkor el van látva egy 10 szobahőmérséklet-érzékelő elemmel, valamint egy többérintkezős 11 csatlakozódugasszal, amely lehetővé teszi az energiaellátást egy külső energiaforrásból, valamint a programozó- és adatbemenet- és adatkimenet-olvasókkal létesítendő rádiófrekvenciás kapcsolatot vezetékes kapcsolaton keresztül. Az adatbemenet- és adatkimenet-olvasás egyébként végrehajtható egy 15A diódákkal rendelkező 15 optikai infravörös adatátviteli illesztőegység segítségével a 3 felső fedélben lévő 16 ablakokon keresztül. Egy harmadik, nem ismertetett lehetőségként az adatbemenet- és adatkimenet-olvasás megvalósítható egy rádió adó-vevő egység útján, amely ebben az esetben az 1 házban van elhelyezve, és a többérintkezős 11 csatlakozódugaszon keresztül van összekötve az elektromos áramkörrel.

HU 223 243 Bl

A 2. ábrán alul, a 4 alsó fedél alatt, egy 12 elemcsomag látható a mérőkészüléknek 13 elemcsatlakozókon keresztül történő energiaellátásához.

Az előbbiekben ismertetett hőfogyasztásmérő készülék úgy van tervezve, hogy a fűtőtestre egy, a 2. ábrán látható 14 illesztőszerelvény segítségével van felszerelve, amely előnyösen egy nem ábrázolt rögzítőcsapon van rögzítve, amely a fűtőtesthez van erősítve és átnyúlik egy, a 14 illesztőszerelvényben kiképzett 18 rögzítőnyíláson és egy, a mérőkészülék 2 fenékrészében lévő 19 nyíláson is. A 2. ábrán az is látható, hogy a 14 illesztőszerelvénynek van egy 20 fészke, amelyben a 9 fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elem van elrendezve, amikor a mérőkészülék a 14 illesztőszerelvényre van rögzítve. A 9 fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elem, csakúgy, mint a 10 szobahőmérséklet-érzékelő elem, egy előnyösen negatív hőmérsékleti együtthatójú (NTC) ellenállás, amelynél az ellenállásértékek arányosak annak a hőmérsékletnek a mértékével, amelyet le kell olvasni, vagyis a 14 illesztőszerelvény hőmérsékletével, illetve a szobahőmérsékletével. Amint azt korábban már említettük, a hőmennyiség számítása során figyelembe veendő hőmérsékleti értékek nem a 9 fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elem, illetve a 10 szobahőmérséklet-érzékelő elem által mért értékek, hanem azok klímateremben, egyedi fűtőtest- és illesztőszerelvény-típusokhoz előzetesen meghatározott konstansok alapján a mért értékekből a 8 számítóegységgel vannak kiszámítva.

Mivel a kereskedelemben nagyon sok, különböző konstrukciójú fűtőtest szerezhető be, sok különböző típusú illesztőszerelvény alkalmazására van szükség ahhoz, hogy a fűtőtest és a mérőkészülék között jó és határozott hőátvitelt lehessen elérni, amely illesztőszerelvény-típusok hozzá vannak igazítva az adott fűtőtestkonstrukciókhoz. Két különböző lehetséges illesztőszerelvény-kialakítást mutatnak be a 4-7. ábrák. A 4. és

5. ábrán látható 21 illesztőszerelvény arra van szánva, hogy a sík oldalával egy sík fűtőtestfelületen rögzítsék, miközben a szemközti oldala alakosra van készítve, több 22 horonnyal és 23 vezetékkel. Amikor a mérőkészülék a 21 illesztőszerelvényre van rögzítve, a 22 hornyok elhelyezkedésétől függően a 23 vezetékek működésbe hozzák a 17 illesztőszerelvény-jelző kapcsolót. Ha három, különböző szélességű 17 illesztőszerelvény-jelző kapcsolót alkalmazunk, a 22 hornyok az elhelyezkedésüktől függően a 17 illesztőszerelvényjelző kapcsolók közül egyet, kettőt vagy hármat működtethetnek, ami azt jelenti, hogy a működtetésnek mind a hét kombinációjára lehetőség van, valamint egy nyolcadik kombinációra, amelyben egyik kapcsoló sincs működtetve, jelezve, hogy a mérőkészülék nincs a 21 illesztőszerelvényre rögzítve. A különböző kombinációtípusok például A, B, C.. .-vei vannak jelölve, és a működtetett 17 illesztőszerelvény-jelző kapcsolók kombinációja a 21 illesztőszerelvény mindenkori típusát fogja jelezni, amely az elektromos áramkör segítségével megjeleníthető az 5 kijelzőegységen. így lehetővé válik az illesztőszerelvény típusának egyértelmű leolvasása és kijelzése, miáltal azonnal igazolható, hogy az adott fűtőtest vonatkozásában a megfelelő

A, B, C... kombinációjú illesztőszerelvény került-e alkalmazásra.

A 6. és 7. ábra egy második 24 illesztőszerelvényt mutat be egy másik fűtőtesttípushoz való rögzítéshez, ahol a 25 hornyoknak és a 26 vezetékeknek más a szélességük és más az elhelyezkedésük, mint a 4-5. ábrákon látható 21 illesztőszerelvénynél. A 24 illesztőszerelvényben a 18 rögzítőnyíláson kívül jól láthatók a 9 fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elem befogadására szolgáló 20 fészkek is. A 14, 21, valamint 24 illesztőszerelvény jó hővezető anyagból, előnyösen alumíniumból van készítve, és aránylag rövid a hossza, amely előnyösen a ház hosszának egyharmadát teszi ki abból a célból, hogy el lehessen kerülni, hogy túl sok hő jusson át a rögzített mérőkészülékre, ami azt biztosítja, hogy az utóbbi, és így a 10 szobahőmérséklet-érzékelő elem se melegedjen fel túlzott mértékben. Az illesztőszerelvények előnyösen szimmetrikusak a középtengelyre, ezáltal nem fordulhatnak el a rögzítésük alatt.

Ha a kapcsolóműködtetési kombinációk száma nem elegendő, a 14,21,24 illesztőszerelvény több horonnyal és vezetékkel, a mérőkészülék pedig tetszőleges számú további 17 illesztőszerelvény-jelző kapcsolóval látható el, vagy olyan 17 illesztőszerelvény-jelző kapcsoló alkalmazható, amelynek a különböző mélységű vagy magasságú hornyokkal, illetve vezetékekkel összefüggően különböző kapcsolási helyzetei vannak.

Ha most a 8. ábrát tekintjük, ezen diagramszerűen vannak ábrázolva azok a különböző hőmérsékleti feltételek, amelyek meghatározzák azt a számítási módot, amellyel a hőfogyasztást kiszámítani és regisztrálni kell. A diagramban a vízszintes tengelyen van feltüntetve a THB fűtőtest-hőmérséklet, amelyet a 9 fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elem által mért érték alapján az elektromos áramkör számít ki. Hasonló módon a függőleges tengelyen a TRB szobahőmérséklet van felvéve, amelyet a 10 szobahőmérséklet-érzékelő elem által mért érték alapján az elektromos áramkör számít ki. A diagramban a különböző hőfogyasztás-számítási módok „mode 0”, „mode 1”, „mode 2” és „mode 3” számítási módként vannak jelölve. A „mode 0” számítási módban, amely azt a hőmérséklet-tartományt fedi, amelyben a számított THB fűtőtest-hőmérséklet egy THBG határérték alatt van, nincs hőfogyasztás regisztrálva, mivel itt az a feltételezés, hogy a fűtőtest nem bocsát ki hőmennyiséget. A fütőtestfelületnek ezt a THBG fűtőtesthőmérsékleti határértékét például 15 °C-ra lehet beállítani. Ebben a számítási módban csak csekély lehetőség van a mérési eredmény meghamisítására, például a fűtőtestnek a 14 illesztőszerelvény körüli hűtésével, vagy a mérőkészüléknek a mellső oldala felőli intenzív melegítésével, miáltal a 10 szobahőmérséklet-érzékelő elem túlságosan megemelt hőmérsékletet mér.

Ha ez a fűtési idényben egy hosszabb időszakon keresztül fordul elő, a mérőkészülék 8 számítóegysége fel van készítve arra, hogy a számított TRB szobahőmérséklet helyett egy beállított szobahőmérsékletet, az úgynevezett TRBE helyettesítő szobahőmérsékletet alkalmazza, amelyet például 20 °C-ra lehet beállítani. Mindazonáltal a mérőkészüléknek az ilyen, bizonyos időn ke4

HU 223 243 Bl resztül folytatott intenzív melegítése a 9 fütőtesthőmérséklet-érzékeló elem felmelegedését is elő fogja idézni, aminek következtében a 8 számítóegység át fog váltani a „mode 0” számítási módról a többi, vagyis a „mode 1”, „mode 2” vagy „mode 3” számítási módok egyikére az említett THBG fűtőtest-hőmérsékleti határérték túllépésével.

A normál működési módban a fűtési idény alatt a számított THB fűtőtest-hőmérséklet- és TRB szobahőmérséklet-értékek egy olyan tartományon belül vannak, amely a diagramban „mode 1” számítási módként van meghatározva, és a hőfogyasztás számítása az E=K(THB-TRB)¹>³³ képlet szerint történik, ahol a K egy, az adott fűtőtesttípustól és -mérettől függő, előre beállított karakterisztikus érték, és ahol az 1,33-os kitevő egy általánosan ismert normálérték, amelynek speciális esetekben némileg eltérő értéke is lehet. A „mode 1” számításimód-tartománynak van egy felső határértéke, ami a számított TRBG szoba-hőmérsékleti határértéknek tekintendő, amely felett nem a számított TRB szobahőmérséklet van a hőfogyasztás számításában felhasználva, hanem a fent meghatározott TRBE helyettesítő szobahőmérséklet. Ahogy a „mode 0” számítási mód, úgy a „mode 1” számítási mód is csak egy csekély lehetőséget biztosít a mérési eredmények meghamisítására. így, bár a 10 szobahőmérséklet-érzékelő elem felmelegíthető néhány fokkal, miáltal a számított TRB szobahőmérséklet túl magas lesz, az eredmény nagyon könnyen olyan lehet, hogy a hőmérsékleti feltételek elhagyják a „mode 1” számítási módot, túllépik az említett TRBG szoba-hőmérsékleti határértéket és átlépnek a „mode 2” számítási módba. A csalás másik, de nagyon valószínűtlen kockázata lenne a 9 fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elem lehűtése.

A „mode 2” számítási módú tartományban, amely a diagramban a „mode 1” számítási mód felett helyezkedik el, a hőfogyasztás számítása az E=K (THB-TRBE)‘·³³ képlet szerint történik, amely megfelel a fent meghatározott kifejezésnek, a különbség csak az, hogy a számított TRB szobahőmérséklet helyett az említett TRBE helyettesítő szobahőmérsékletet kell alkalmazni. A „mode 2” számítási állapotot az jellemzi, hogy a fűtőtest be van kapcsolva, miközben nagyon magas számított TRB szobahőmérsékletet regisztrálunk. Ez például annak lehet a következménye, hogy a fűtőtest le van takarva, vagy napsugár esik rá, vagy egyéb speciális oka lehet a magas szobahőmérsékletnek. A fűtőtest letakarása vagy a ráeső napsugár azt okozza, hogy a mért szobahőmérséklet is és a mért fűtőtest-hőmérséklet is túl magas lesz. A számított hőfogyasztás így túl alacsony lesz, ha a „mode 1” számítási módhoz tartozó képletet használjuk fel a számításhoz. A fűtőtest letakarása és a ráeső napsugár között nem lehet különbséget tenni, mivel a két szituációhoz tartozó hőmérsékleti görbék nagyon hasonlóak, de a ráeső napsugár hatása kisebb intervallumokban fordul elő, és csak azon mérőkészülékek esetében, amelyek ablakkal szemben vannak felszerelve. A ráeső napsugár hatása azt is jelentheti, hogy a fűtőtest termosztátszelepe kikapcsolja a víz áramlását. Ha a TRBE helyettesítő szobahőmérsékletet alkalmazzuk a hőfogyasztás kiszámításához, ezzel elkerüljük a nemkívánatos manipulációkból származó lehetséges kellemetlen mellékhatásokat.

A 8. ábrán látható diagramban levő „mode 3” számítási módként jelölt ferde tartományban a pontozott középvonaljelöli azt az esetet, amelyben a számított TRB szobahőmérséklet azonos a számított THB fűtőtesthőmérséklettel. A „mode 3” számítási mód tartományát olyan vonalak határolják, amelyek párhuzamosak az említett középvonallal, és ettől egy TBG hőmérsékleti határértéknek megfelelő távolságra húzódnak, ahol a TBG hőmérsékleti határérték például 5 °C-kal az említett középvonal felett vagy alatt lehet, azaz a számított TRB szobahőmérséklet a THB fűtőtest-hőmérséklethez viszonyítva mindkét oldalon 5 °C-ot változhat.

A „mode 3” számítási mód alkalmazásának egyik előfeltétele az, hogy a fűtőtest ki legyen kapcsolva, vagy legalábbis ne legyen a fűtőtestbe hő betáplálva vagy abból hő elvéve a hozzávezető tápvezetékeken keresztül. Ebben az összefüggésben a 8 számítóegység „mode 3” számítási módba történő belépésének az az előfeltétele, hogy a számított TRB szobahőmérséklet a számított THB fűtőtest-hőmérséklet fölé emelkedjen. A hőfogyasztás kiszámítása a „mode 3” számítási módban is a „mode 1” számítási módhoz megadott képlet szerint történik, de itt a hőfogyasztás előjelekkel van kiszámítva, és egy külön „mode 3” számítási módú adatrögzítő készülékkel van összegezve. így ha a szobahőmérséklet nagyobb, mint a fűtőtest-hőmérséklet, a fűtőtest által a környezetből felvett hőt negatív hőfogyasztásként számítjuk ki.

Amikor a szobahőmérséklet ezt követően a fűtőtesthőmérséklet alá esik, előidézve ezáltal, hogy a fűtőtest hőt bocsásson ki a környezetbe, ezt pozitív hőfogyasztásként számítjuk ki. Amikor a mérőkészülék elhagyja a „mode 3” számítási módot, akkor az önálló „mode 3” számítási módú adatrögzítő készülék tartalmát hozzáadjuk a teljes hőfogyasztáshoz, és az adatrögzítő készülék tartalmát visszaállítjuk nullára. A „mode 3” számítási módú állapot például az év egy meleg időszakában fordulhat elő, amikor a szobahőmérséklet nappal meghaladja a fűtőtest-hőmérsékletet, de éjszaka ez alá csökkenhet. így a „mode 3” számításimód-állapot megakadályozza, hogy az éjszakai pozitív „hőfogyasztást” tényleges hőfogyasztásként regisztráljuk, hanem ilyen esetben ennek a kompenzációjára kerül sor a nap folyamán fellépő negatív hőfogyasztással. A „mode 3” számítási módú adatrögzítő készülékben tárolt hőfogyasztást, amely nagyon gyakran nulla, egy 24 órás időszak alatt, amelyet tetszőlegesen követ több 24 órás időszak, egyszer adjuk hozzá a teljes hőfogyasztáshoz, abból a célból, hogy elkerüljük a hirtelen nagy ugrást a számlálásban. Meg kell jegyezni, fontos, hogy egy 24 órás időszakot vagy a 24 órás időszak többszörösét alkalmazzuk, minél fogva periodikusan megbecsülhető, vajon van-e állandóan negatív számlálás, amely egy csalásra utalhat. Ezt a mérőkészülék nagyon jó hőszigetelésével lehetne elérni, de a gyakorlatban ez valószínűleg sok nehézséggel járna együtt. A „mode 3” számítási mód tartománya felett levő hőmérsékleti állapot „mode 2” számítási módként van jelölve a diagramon, csakúgy, mint

HU 223 243 ΒΙ a „mode 3” számítási mód alatt lévő tartományban. A hőfogyasztás kiszámítása ugyanazon képlet szerint történik, amely már előbb a másik „mode 2” számítási móddal összefüggésben meg lett említve, és ennek a felső „mode 2” számítási módú tartománynak az a jellemzője, hogy a számított szobahőmérséklet TRB a számított THB fűtőtest-hőmérséklet felett van.

A gyakorlatban ez az állapot aligha fordul elő, hacsak nem egy akaratlan manipuláció következményeként, amilyen a mérőkészülék intenzív melegítése lehet a mellső oldala felől. Ebben az esetben a hőfogyasztás számításában az említett TRBE helyettesítő szobahőmérsékletet alkalmazzuk, megakadályozva így a negatív hőfogyasztás indokolatlan regisztrálását. Ha a „mode 3” számítási módban folyamatosan negatív hőfogyasztást mérünk, akkor sor kerül a „mode 2” számítási módba történő átkapcsolásra.

A 9. ábrán látható folyamatábra a hőfogyasztásmérő készülék aktuális hőfogyasztás-számítási módjának a meghatározását mutatja a 8. ábrával összefüggésben leírt eljárásnak megfelelően. A 8. ábrán látható 30 nyíl jelöli ki a döntések sorrendjét a folyamatábrában, és rövid félkövér 31,32 és 33 vonalak jelölik azokat a tartományhatárokat, amelyeknél a 9. ábrán látható folyamatábrában szereplő kérdések fel vannak téve. A mérőkészülék csak akkor léphet be a „mode 3” számítási módba, ha a TRB szobahőmérséklet meghaladja a THB fűtőtesthőmérsékletet (TRB>THB). Ebből a célból a „Flag 3” jelzőt alkalmazzuk, amelyet akkor használunk, amikor ez a feltétel teljesült. Ha a mérőkészülék más számítási módba lép át, a „Flag 3” jelző visszaáll.

A 8. ábrával összefüggésben fentebb adott magyarázatból könnyen be lehet látni, hogy a természetesen előforduló hőmérséklet-ingadozások esetében, különösen amikor az időjárás meleg, biztosítható a hőfogyasztás hozzávetőleg helyes regisztrálása, mivel a mérőkészülékkel kompenzálni lehet a pozitív, nem tényleges hőfogyasztást egy megfelelő negatív hőfogyasztással. Abnormális működési feltételek között, amelyek rendszerint a mérőkészülék becsapása céljából végzett manipuláció következtében fordulnak elő, a hamisított regisztrációk ellen méréseket végzünk el, miáltal minden tekintetben olyan mérőkészüléket biztosítunk, amely minden működési feltétel között a hőfogyasztás kielégítő, hozzávetőleg helyes regisztrálását nyújtja.

A mérőkészülékben az 5 kijelzőegységen előnyösen meg lehet jeleníteni a regisztrált hőfogyasztási egységeket és az előző évi hőfogyasztásokat egy információs ciklusban, valamint egy beépítési azonosító számot és egy skálatényezőt, amely megadja a hőfogyasztási egységek kiszámításánál az adott fűtőtesthez alkalmazott súlyozási tényezőt.

A szobahőmérséklet és a fűtőtest-hőmérséklet mért és számított értékei, valamint az illesztőszerelvény A, B, C elnevezései rendszerint nincsenek kijelezve az említett információs ciklusban, de ezeket a kezelőszemély az 5 kijelzőegységre viheti, amikor a mérőkészüléket az elemek cseréje vagy hasonló művelet közben kiolvassa.

így a találmány ezen előnyös kiviteli alakja egy olyan elektromos hőfogyasztásmérő eszközt biztosít fűtőtestekhez a fűtőtestből fogyasztott hőmennyiség regisztrálására, amelynek egy 1 háza van egy 2 fenékrésszel, egy 3 felső fedéllel és egy 4 alsó fedéllel, valamint egy 8 számítóegységgel és egy-egy ezzel összekötött 9 fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elemmel, illetve 10 szobahőmérséklet-érzékelő elemmel, és van egy tápegysége is, és ahol a 8 számítóegység a fűtőtestből kibocsátott hőmennyiség kiszámítására alkalmas módon van kialakítva az előre beállított hőmérsékleteknek, egy általános súlyozási tényezőnek és a skálatényezőnek az alapján, és ahol a 10 szobahőmérséklet-érzékelő elem a 3 felső fedél alatt van elrendezve.

Ennél az előnyös kiviteli alaknál a fűtőtestekhez alkalmazható elektromos hőfogyasztásmérő készülék 1 házának 2 fenékrésze, valamint 3 felső fedele és 4 alsó fedele rossz hővezető anyagból van készítve, és a 9 fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elem az 1 ház 2 fenékrészén kívül van elrendezve, és jó hővezetéssel egy jó hővezető 14,21 vagy 24 illesztőszerelvényen van rögzítve, amely hozzá van illesztve a fűtőtesthez, és rá van rögzítve, és amelynek a mérőkészülék felőli rögzítőfelületén több kiemelkedése és/vagy bemélyedése van, amelyeknek a kialakítása és elhelyezése jellemző az adott 14, 21, illetve 24 illesztőszerelvényre, és ahol a mérőkészüléknek több 17 illesztőszerelvény-jelző kapcsolója van, amelyek a 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvény irányába néznek, és amelyek a 14,21 vagy 24 illesztőszerelvény kiemelkedéseivel és/vagy bemélyedéseivel összekapcsolódva működtethetők a mindenkori illesztőszerelvény típusának a beazonosítása céljából.

így az, hogy az 1 ház 3 felső fedele, 4 alsó fedele, valamint a 2 fenékrésze rossz hővezető anyagból van készítve, a szobahőmérséklet jó árnyékolását biztosítja, ami azt jelenti, hogy azt a fűtőtest nem befolyásolja túlzott mértékben, és a szobahőmérséklet-érzékelő elem önmagában véve ismert elrendezése a mérőkészülék házában egyúttal lényegében megakadályozza, hogy a mérőkészülék olyan manipulálása, mint amilyen a 10 szobahőmérséklet-érzékelő elem letakarása, melegítése vagy a 9 fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elem hűtése, megváltoztassa a THB fűtőtest-hőmérséklet és a TRB szobahőmérséklet közötti különbséget, és így a hőfogyasztás regisztrálását. Meg kell jegyezni, hogy a 9 fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elem és különösen a 10 szobahőmérséklet-érzékelő elem normálfeltételek között nem a tényleges fűtőtest-hőmérsékletet és szobahőmérsékletet adja meg, amelyeket a 8 számítóegység az előre meghatározott jellemző értékek alapján mindazonáltal kiszámít a fűtőtesthez és a mérőkészülékhez. A kialakításuknak köszönhetően a jó hővezető 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvény és a fűtőtest között így egy határozott és jó érintkezés áll fenn, miáltal a számított THB fűtőtest-hőmérséklet mindig helyes lesz. A 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvényen biztosított kiemelkedések és/vagy bemélyedések, amelyek szelektíven működtetik a mérőkészülék hátán levő, 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvénnyel összekapcsolódó érintkezőszerveket, biztosítékul arra, hogy az adott fűtőtesttel összefüggésben ehhez a helyes 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvény legyen használva, amely az említett 17 illesztőszerel6

HU 223 243 Bl vény-jelző kapcsolók útján felhasználható az 5 kijelzőegységen történő megjelenítéshez. így nagymértékben biztosítva van, hogy a hőmérsékletmérés és így a hőfogyasztás-regisztrálás pontos legyen.

A jelen találmány szerinti, fűtőtestekhez alkalmazható mérőkészülék egyik lehetséges kiviteli alakjánál, a jó hővezető 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvény egy különálló elemet képez, amely független az 1 háztól, és amelynek a hossza az 1 háznak maximum egyharmadát teszi ki. Ez a 10 szobahőmérséklet-érzékelő elem árnyékolását tovább fokozza, miáltal ezt a mérést csak nagyon kis mértékben befolyásolja a fűtőtesttől érkező közvetlen melegítés.

Az említett kiemelkedések és/vagy bemélyedések a sokféle alak közül bármilyenek lehetnek, például dudorok vagy furatok, vagy végigmenő hornyok beléjük illeszkedő profilos vezetékekkel a 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvénynek a mérőkészüléket rögzítő felületében. Mivel sok különböző típusú és kialakítású fűtőtest szerelhető be, számos különböző 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvényre van szükség abból a célból, hogy azon keresztül jó, határozott hőátvitelt lehessen elérni. A 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvény adott típusának az érzékeléséhez az egyik előnyös találmány szerinti kiviteli alaknak megfelelően a 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvény kiemelkedéseit és/vagy bemélyedéseit legalább két horony képezi mindegyik oldalon, amelyek szimmetrikusan vannak elrendezve, és a mérőkészüléknek legalább három 17 illesztőszerelvény-jelző kapcsolója van, és mindegyiknek legalább két kapcsolási állása van. Ezeknek a 17 illesztőszerelvény-jelző kapcsolóknak a segítségével a működési állástól függően több kombináció érhető el a 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvény jelzéséhez, és abban az esetben, ha további kombinációk szükségesek, mindegyik 17 illesztőszerelvény-jelző kapcsolónak egy további kapcsolási állása is lehet. A 14, 21 vagy 24 illesztőszerelvénynél a bemélyedések szimmetrikus elrendezése magától értetődően azt akadályozza meg, hogy el lehessen fordítani. A profilos vezetékként kialakított kiemelkedések, amelyek a horonyként kialakított bemélyedések között vannak elrendezve, és amelyekkel a mérőkészülék háta van érintkezésben, a fűtőtest hőjét közvetlenül a mérőkészülék 1 házára viszik át, és ezeknek az anyagszéleknek az alkalmas méretezésével a mérőkészülékre átadott hőt ellensúlyozni lehet, megakadályozva ezzel, hogy előfordulhasson túlzott mértékű hő átvitele, különösen a 10 szobahőmérséklet-érzékelő elemre.

Ahogy fentebb már szó volt róla, a 8 számítóegység egy mikroprocesszort tartalmaz, amely a számított THB fűtőtest-hőmérséklethez és a számított TRB szobahőmérséklethez tartozó pillanatnyi értékeket számítja ki a fűtőtest-hőmérséklethez és a szobahőmérséklethez szolgáltatott mérési értékek alapján az adott fűtőtest egy előre meghatározott karakterisztikagörbéjének a segítségével, a találmánynak megfelelően. Ez igen előnyös, mivel ezáltal egy univerzálisabb hőfogyasztásmérő készülék nyerhető fűtőtestekhez, amelyet alkalmazni lehet más mérőkészülék-típusokkal kombinációban kialakított beépítéseknél is.

A találmány szerinti hőfogyasztásmérő készülék mikroprocesszorát előnyösen hozzá lehet kapcsolni egy optikai csatolóhoz és egy többérintkezős csatlakozódugaszhoz adatok bevitele és kibocsátása, programozás stb. céljából. Egy optikai programozón, valamint bemeneti és kimeneti egységgel vagy egy, a többérintkezős csatlakozódugaszhoz vezető huzalon keresztül a mikroprocesszorban tárolt információt ezáltal könnyen lehet módosítani vagy kiolvasni. Ezenkívül előnyös, ha a mérőkészüléknek van egy, a mikroprocesszorral összekötött folyadékkristályos 5 kijelzőegysége is, amely lehetővé teszi, hogy információkat mindig ki lehessen olvasni, még alacsony áramfogyasztás esetében is.

Egy további választási lehetőség az, hogy az adatok bevitelét és kibocsátását egy, a mikroprocesszorral összekötött rádió adó-vevő egység útján bármikor meg lehet valósítani. Amikor a mérőkészülék ilyen rádió adó-vevő egységgel van ellátva, az „ellenőrzésére” csak ritka, például 8-10 éves intervallumokban kerül sor, és ennek megfelelően a 17 illesztőszerelvény-jelző kapcsolóknak egy további lényeges funkciójuk, hogy a rádió adó-vevő készülékkel azonnal továbbíttatnak üzenetet abban az esetben, ha a mérőkészüléket leszerelik a fűtőtestről, vagy abban az esetben, ha bármilyen egyéb módon hajtják végre a manipulálását.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás a hőfogyasztás regisztrálására egy helyiségben elhelyezett fűtőtestnél, ahol megmérjük vagy kiszámítjuk a fűtőtest-hőmérséklet (THB) és a szobahőmérséklet (TRB) összetartozó értékeit, és a szobahőmérséklet (TRB) és a fűtőtest-hőmérséklet (THB) mért vagy számított értékeit a fűtőtestből a helyiségbe kibocsátott hőmennyiség kiszámításához használjuk fel, aminek során a számítást egy előre meghatározott számítási mód („mode 0”, „mode 1, „mode 2” vagy „mode 3”) alapján végezzük el, és a kibocsátott hőmennyiségre vonatkozó számított értékeket folyamatosan egy regisztrált értékké összegezzük, végül az így nyert összeget egy új regisztrált értékként használjuk fel, azzal jellemezve, hogy adott előfeltételek mellett olyan számítási módot („mode 3”) alkalmazunk, ahol a fűtőtest-hőmérsékletet (THB) meghaladó előre meghatározott szobahőmérséklet-tartományok (TRB) esetében a fűtőtest által a helyiségbe kibocsátott hőmennyiség negatív értékeit számítjuk ki, míg a fűtőtest-hőmérsékletnél (THB) alacsonyabb előre meghatározott szobahőmérséklet-tartományok (TRB) esetében a fűtőtest által a helyiségbe kibocsátott hőmennyiség pozitív értékeit számítjuk ki, és a negatív hőkibocsátásra, valamint a pozitív hőkibocsátásra vonatkozóan így kiszámított értékeket legalább egy időszak alatt regisztráljuk, ezeknek az értékeknek az alapján egy, a számított értékeknek megfelelő teljes hőkibocsátásra vonatkozó értéket nyerünk és regisztrálunk, és ezt az értéket hozzáadjuk a regisztrált értékhez.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kiszámított értékeket 24 órás időszak alatt regisztráljuk.

   HU 223 243 Bl
3. 3. A 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy csak a teljes hőkibocsátás pozitív értékeit adjuk hozzá a regisztrált értékhez.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első számítási módot („mode 3”) mindaddig fenntartjuk, ameddig a szobahőmérsékletre (TRB) és a fűtőtest-hőmérsékletre (THB) vonatkozó értékek közötti szám szerinti különbség egy előre meghatározott határértéknél (TBG) kisebb.
5. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy azokban a hőmérséklet-tartományokban, ahol a szobahőmérsékletre (TRB) és a fűtőtest-hőmérsékletre (THB) vonatkozó értékek közötti szám szerinti különbség meghalad egy előre meghatározott hőmérsékleti határértéket (TBG), egy olyan számítási módot („mode 1”) választunk ki, amelyben a hőkibocsátás kiszámítását egymás után végrehajtjuk a szobahőmérséklet (TRB) és a fűtőtest-hőmérséklet (THB) összetartozó értékeinek minden egyes mérésénél vagy számításánál, és ezt követően csak a kibocsátott hőmennyiségre vonatkozó pozitív értékeket adjuk hozzá folyamatosan a regisztrált értékhez.
6. 6. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy amikor a szobahőmérséklet (TRB) meghalad egy előre meghatározott szoba-hőmérsékleti határértéket (TRBG), egy másik számítási módot („mode 2”) választunk ki, amelyben a mért vagy számított szobahőmérséklet (TRB) helyett egy előre meghatározott helyettesítő szobahőmérsékletet (TRBE) alkalmazunk.
7. 7. Az 1 -6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy amikor a fűtőtest-hőmérséklet (THB) alacsonyabb, mint egy előre meghatározott fűtőtest-hőmérsékleti határérték (THBG), egy újabb számítási módot („mode 0”) választunk ki, amelyben mellőzzük a kibocsátott hőmennyiség kiszámítását.
8. 8. Elektromos hőfogyasztásmérő készülék fűtőtestekhez az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás végrehajtásához, amely mérőkészüléknek egy háza (1) van egy számítóegységgel (8), valamint egymáshoz hozzárendelt fűtőtesthőmérséklet-érzékelő elemmel (9) és szobahőmérséklet-érzékelő elemmel (10), ahol a számítóegység (8) egy, a hőfogyasztás teljes mennyiségére vonatkozó regisztrált érték tárolására szolgáló, a fűtőtestből kibocsátott hőmennyiség előre meghatározott számítási módja alapján történő kiszámítására, a regisztrált értékhez történő hozzáadására, és ennek az összegzett regisztrált értéknek mint új regisztrált értéknek a tárolására alkalmas módon kialakított adatrögzítő egységet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a számítóegység (8) a számított fűtőtest-hőmérsékletet (THB) meghaladó számított szobahőmérséklet (TRB) esetén bármilyen pozitív összegzett regisztrált érték regisztrálását megelőzően a negatív hőmennyiség-kibocsátásnak kiszámítását végrehajtó és ezt egy vagy több időszakon keresztül bármilyen pozitív hőmennyiség-kibocsátással összegző számítási módbeli („mode 3”) működésre alkalmas módon van kialakítva.
9. 9. A 8. igénypont szerinti elektromos hőfogyasztásmérő készülék fűtőtestekhez, azzal jellemezve, hogy a számítóegység (8) a számításnak legalább egy 24 órának megfelelő időszakon keresztül történő végrehajtására alkalmas módon van kialakítva.
10. 10. A 9. vagy 10. igénypont szerinti elektromos hőfogyasztásmérő készülék fűtőtestekhez, azzal jellemezve, hogy a számítóegység (8) a szobahőmérsékletre (TRB) és a fűtőtest-hőmérsékletre (THB) vonatkozó értékek közötti, egy előre meghatározott hőmérsékleti határértéknél (TBG) nagyobb szám szerinti különbség esetén a regisztrált értékkel csak a hőmennyiség-kibocsátásra vonatkozó pozitív számított értékeket folyamatosan összegző alternatív számítási módbeli („mode 1”, „mode 2”) működésre történő átkapcsolásra alkalmas módon van kialakítva.