HU223050B1 - Készülék és eljárás vasalt betonelemek összekötésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya készülék és eljárás vasalt betonelemekösszekötésére. A készülék betonelemek gyártásához szol- gáló vasaltbetonelemekből és zsaluzásokból áll. A betonelemek összekötéséredrótkötelek szolgálnak, amelyek részben az elsőként készítettbetonelembe vannak bedolgozva, és amelyeknek a be nem dolgozott végeia csatlakozó második betonelem zsaluzásába benyúlnak. A találmányértelmében az első betonelemnek (1) betonvas pálcákból (3) álló olyanvasalása van, amely a második betonelem (2) csatlakozó részénvégződik. A vasalással párhuzamosan és/vagy a vasalásmeghosszabbításában az első betonelemben (1) sodronykötéldarabok (4,16) vannak elhelyezve, amelyek a betonelemek terhelésekor a betonvaspálcák húzóerőit átveszik és továbbvezetik, és amelyeknek a szabadvégei részére az első betonelemben (1) befogadóterek (6–10) vagy azelső betonelem (1) zsaluzásában áttörések vannak. ŕ

Description

(54) Készülék és eljárás vasalt betonelemek összekötésére

KIVONAT

A találmány tárgya készülék és eljárás vasalt betonelemek összekötésére. A készülék betonelemek gyártásához szolgáló vasalt betonelemekből és zsaluzásokból áll. A betonelemek összekötésére drótkötelek szolgálnak, amelyek részben az elsőként készített betonelembe vannak bedolgozva, és amelyeknek a be nem dolgozott végei a csatlakozó második betonelem zsaluzásába benyúlnak. A találmány értelmében az első betonelemnek (1) betonvas pálcákból (3) álló olyan vasalása van, amely a második betonelem (2) csatlakozó részén végződik. A vasalással párhuzamosan és/vagy a vasalás meghosszabbításában az első betonelemben (1) sodronykötéldarabok (4,16) vannak elhelyezve, amelyek a betonelemek terhelésekor a betonvas pálcák húzóerőit átveszik és továbbvezetik, és amelyeknek a szabad végei részére az első betonelemben (1) befogadóterek (6-10) vagy az első betonelem (1) zsaluzásában áttörések vannak.

1. ábra

HU 223 050 B1

A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 7 lap ábra)

HU 223 050 Bl

A találmány tárgya készülék és eljárás vasalt betonelemek összekötésére. A készülék a betonelemek gyártásához szolgáló vasalt betonelemekből és zsaluzásokból áll. A betonelem összekötésére sodronykötelek szolgálnak, amelyek részben az elsőként készített betonelembe vannak bedolgozva, és amelyeknek a be nem dolgozott végei a csatlakozó második betonelem zsaluzásába benyúlnak.

Az FR-A-22 64 938 számú francia szabadalmi irat rugalmas vasalásokat ír le, amelyek egy függőlegesen elhelyezett betonelem fölé kinyúlnak, hogy egy behúzott födém megmunkálásakor a megmunkálószerszámnak kitérjenek. Miután a szerszám túlment a rugalmas vasaláson, a vasalás újból feláll. A vasalás átnyúlik a födémen, és benyúlik a felette elhelyezendő berendezés zsaluzásába, amely ugyancsak falként funkcionál. A betonelemeket a helyszínen öntik, úgyhogy nincs szükség külön manipulációra a vasalás végein.

A CH-A-582 376 számú svájci szabadalmi irat olyan vasalásokat ír le, amelyeknek a szabad vége az előállítás közben szögben lehajlítva a kész betonelem mélyedéseiben fekszik. A más betonelemekkel való összekötés végett végzett kihajlításkor fennáll annak veszélye, hogy a vasalásokon repedések keletkeznek.

Ismert továbbá betonelemek olyan összekötése, hogy a csatlakozási helyen az egyik betonelembe sodronykötélhurkokat vagy hasonlókat dolgoznak be, amelyek azután együttműködnek egy második betonelem sodronykötélhurokjaival.

Ha a második betonelem helyszínen előállított betonból készül, akkor a sodronykötélhurkokat be is lehet betonozni a második betonelembe.

Ismeretes, hogy a sodronykötélhurkokkal végzett munka megkönnyítése végett a betonelem zsaluzásának peremén szekrényszerű betéteket helyeznek el, amelyek a sodronykötélhurkokat befogadják. A zsaluzás leszedése után a szekrényeket nyitni lehet, és az először átrakott sodronykötélhurkok ekkor olyan helyzetbe kerülnek, amelyben a szomszédos második betonelemmel összeköthetők.

A fenti jellegű sodronykötélhurkokat mind helyszínen előállított betonelemnél, mind kész betonelemeknél alkalmazni lehet.

Ismeretes továbbá a betonelemek vasalásainak olyan visszahajlítása a peremrészen, hogy a zsaluzáson belülre kerülnek. Ekkor például szekrényszerű betét alkalmazható, amely a visszahajlított betonvas pálcákat befogadja. A zsaluzás leszedése és adott esetben a szekrények nyitása után a betonvas pálcákat kihajlítják, úgyhogy lehetségessé válik az összekötés a szomszédos betonelemekkel.

Gyakran van szükség olyan betonvas pálcák alkalmazására a betonelemben, amelyeknek nagyobb átmérője van. Ekkor fokozódik annak veszélye, hogy visszahajlításkor a betonvas pálcák feltépődnek. Emellett nehéz, illetőleg lehetetlen a betonvas pálcákat a peremrészen úgy meghajlítani, hogy a végek először a zsaluzáson belül maradjanak, és csak a zsaluzás leszedése után legyenek felhajlítva. Nagyobb átmérőjű vasalásoknál ezért például a zsaluzáson belül nyílások vannak, amelyeken a betonvas pálcák átnyúlnak. Ismeretes továbbá a betonvas pálcák végeinek ellátása rásajtolt hüvelyekkel, amelyek belső menettel vannak ellátva, úgyhogy a szomszédos betonelem megfelelően kialakított betonvas pálcáit ezekbe a hüvelyekbe be lehet csavarni.

Egészében azonban a nagyobb átmérőjű, vissza nem hajlítható vagy nehezen visszahajlítható betonvas pálcák összekötése nagyon munkaigényes. Ez vonatkozik mind a vasalásnak a zsaluzásba való bevitelére, mind a zsaluzás leszedésére és szomszédos betonelemek hozzákötésére.

A találmányunk elé kitűzött feladat olyan készülék és eljárás, amelyek lehetővé teszik betonelemek, elsősorban nagyobb átmérőjű vasalásokat tartalmazó betonelemek összekötését oly módon, hogy a munkaráfordítás a betonelemek összekötésére jóval kisebb, mint az eddig ismert eljárások esetében.

Ezt a feladatot a bevezetésben leírt jellegű készülékből kiindulva a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az első betonelemnek pálcákból álló olyan vasalása van, amely a második betonelem csatlakozó részén végződik; hogy a vasalással párhuzamosan és/vagy a vasalás meghosszabbításában az első betonelemben sodronykötéldarabok vannak elhelyezve, amelyek a betonelemek terhelésekor a betonvas pálcák húzóerőit átveszik és továbbvezetik, és amelyeknek a szabad végei részére az első betonelemben befogadóterek vagy az első betonelem zsaluzásában áttörések vannak.

A feladatot a vasalt betonelemek kötésének létrehozására szolgáló eljárás tekintetében a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a sodronykötéldarabok szabad végeit az először elkészített betonelem befogadőtereiből kihajlítjuk, és a második betonelem zsaluzásába ennek a második betonelemnek a pálcákból álló vasalásával párhuzamosan és/vagy ennek a vasalásnak a meghosszabbításaként behelyezzük, majd a zsaluzást betonnal megtöltjük.

A találmány azon a megfontoláson alapszik, hogy egy sodronykötél jóval erősebben terhelhető húzásra, mint egy szokványos minőségű acélból készült betonvas pálca. A húzóerőket a betonvas pálcától átvevő és értelemszerűen továbbvezető sodronykötéldarab keresztmetszete ezért jóval kisebb a betonvas pálca keresztmetszeténél. Ez viszont azt jelenti, hogy a sodronykötéldarab eléggé hajlítható marad, úgyhogy nem okoz nehézséget a sodronykötéldarab szabad végének elhelyezése például az első betonelem zsaluzásának befogadótereiben.

A találmány szerinti készülék lényeges előnyei azonban akkor is megmaradnak, ha az első betonelem zsaluzásának befogadótereiben nincsenek befogadóterek a sodronykötéldarabok részére, hanem a zsaluzásban áttörések vannak a sodronykötéldarabok szabad végei részére. A sodronykötéldarabok számára szükséges furatok a zsaluzásban jóval kisebbek, mint a betonvas pálcák számára szolgáló megfelelő furatok. Mivel a szabad végek mozgathatóak maradnak, ezért alig akadályozzák a munkát ezeknek a zsaluzásoknak a területén. A könnyű hajlíthatóság kész elemek szállításakor is fontos előny.

HU 223 050 Bl

A sodronykötéldarabok szabad végeinek összekötése a második betonelemben az ott elhelyezendő betonvas pálcákkal ugyanúgy végezhető, mint az első betonelem zsaluzásában. A sodronykötéldarabok ekkor például ugyancsak párhuzamosak az ottani betonvas pálcákkal. Az erőátvitel ekkor a második betonelemben is azáltal jön létre, hogy a betont a sodronykötéldarabok felületi egyenetlenségei szilárdan összekötik a sodronykötéldarabokkal (kötőhatás), és ugyanolyan rögzítés valósul meg, mint a szokványos betonvas pálcák felületén lévő bordastruktúrával. Világos, hogy a sodronykötéldarabok rögzítési hosszát értelemszerűen kell meghatározni, hogy a kiszakadás ki legyen zárva. Lehetséges ugyan járulékos kötések létrehozása a sodronykötéldarabok és a betonvas pálcák végei között, ez azonban nem szükséges.

Általában elegendő, ha betonvas pálcánként egyetlenegy sodronykötéldarabot helyezünk el a betonvas pálcával párhuzamosan. Különleges esetekben, illetőleg elsősorban a betonvas pálcák nagyon nagy átmérője esetén azonban ajánlatos lehet egyetlen betonvas pálcával párhuzamosan több sodronykötéldarabot elhelyezni. Világos, hogy ennek következtében javul az ekkor vékonyabb sodronykötéldarabok deformálhatósága.

A találmány egy további kiviteli alakjában az első betonelemben befogadózsebek vannak a sodronykötéldarabok szabad végei számára. Ezekbe a zsebekbe például be lehet tolni a sodronykötéldarabok szabad végeit. A zsaluzás leszedése után a szabad végeket ki lehet húzni ezekből a zsebekből, hogy kellő helyzetbe kerüljenek a második betonelem betonvas pálcáival való összekötéshez.

A találmány egy további jellemzője értelmében a sodronykötéldarabok szabad végeit fel lehet csévélni, vagy fel lehet csavarni. Ez javítja a sodronykötéldarabok kezelhetőségét.

A befogadótereket például az első betonelem zsaluzásában lévő szekrényszerű betétek képezik. Ezek a szekrényszerű betétek a folyékony beton behatolásának kizárása végett takarva vannak. A zsaluzás leszedésekor a takarásokat levesszük, és ekkor a sodronykötelek szabad végeihez hozzá lehet férni.

A befogadótereket a sodronykötéldarabok szabad végeinek könnyen eltávolítható burkolatai képezik. A szabad végeket például polisztirolburkolat takarhatja, amelyből a beton megkeményedése és a zsaluzás leszedése után könnyen kihúzhatok vagy kihajlíthatók. A megmaradó befogadónyílásokat a második betonelem készítésekor minden további nélkül megtöltjük.

Mint már említettük, a találmánynál általában elegendő, ha a sodronykötéldarabok kellő hosszban a betonvas pálcákkal párhuzamosan le vannak fektetve. Különleges esetekben célszerű lehet az első betonelemben lévő sodronykötéldarabok végein rögzítőelemeket elhelyezni. Ezeket a rögzítőelemeket képezhetik például felsajtolt hüvelyek vagy hurkok. Ezt a megoldást akkor célszerű alkalmazni, ha különleges okok miatt a zsaluzás, illetőleg a betonelem méretei nem teszik lehetővé kellő rögzítési hosszúságok kialakítását.

A találmány egy másik változata szerint az alkalmazott sodronykötéldarabok hullámosak. Ez a hullámosság például úgy hozható létre, hogy a sodronykötél egyik litzéje helyett viszonylag könnyen deformálható acélpálcát használunk. Ekkor a sodronykötéldarab anélkül hullámosítható, hogy a sodronykötélnek a sodronykötélből álló litzéi megengedhetetlen módon deformálódnának.

A találmány értelmében, mint már említettük, a sodronykötéldarab az első betonelemben a betonvas pálcákkal párhuzamosan van elhelyezve. A sodronykötél kellő beépítési hossza esetén, vagy akár járulékos rögzítőeszközöknek a sodronykötélen való alkalmazása esetén a betonvas pálcák által átvitt húzóerő átmegy a sodronykötélre. A találmány egyik változata szerint a sodronykötéldarabok legalább az egyik végen merev betonvas pálcaszakaszokkal szilárdan össze vannak kötve. Ezek a betonvas pálcaszakaszok a betonelemek betonvas pálcáival párhuzamosan helyezkednek el. A szilárd összekötést a betonvas pálcaszakaszok és a sodronykötéldarabok között például szorítóhüvelyek hozhatják létre. A találmánynak ez a kiviteli alakja azzal az előnnyel jár, hogy a betonvas pálca a műhelyben összeköthető a sodronykötéldarabbal, míg az építési munkahelyen a pálcaszakaszokat ugyanúgy kell alkalmazni, mint a hagyományos betonvas pálcákat.

A találmány előnyös kiviteli alakjában a készülék építési célokra betonvas kosárként van kialakítva, amely tartalmaz egy felső övét, egy alsó övét, valamint a felső öv és az alsó öv között egy meghajlított, haránterő-átvivő pálcát, továbbá a hajlítási részen egy szigetelőréteget és legalább egy sodronykötéldarabot, amely a fellépő húzóerőket felveszi.

A betonvas kosarak például arra szolgálnak, hogy egy többnyire vasbeton erkélylapot vagy hasonló építőelemet összekössenek az építménnyel. Ekkor lényeges a hajlításból eredő nyomó- és húzóerők és a haránterők (nyíróerők) felvétele. Egy szigetelőréteg gondoskodik arról, hogy a hőátadás az erkélylapról vagy hasonlóról az építménybe optimálisan legyen csillapítva az egyébként fellépő károk és hőveszteségek elkerülése végett. Az ismert kosarat képező betonvas pálcák rendszerint nem rozsdásodó acélból készülnek, mivel elsősorban a szigetelőrétegnél normál acél esetén rozsdára kell számítani. Emellett az ötvözött acélnak kisebb a hővezető képessége.

A találmány így gondoskodik arról, hogy a kész elemekbe történő beépítéskor ne álljanak ki merev acélrészek. A kötelet a betonelem szállításakor el lehet hajlítani. A sodronykötéldarabok alkalmazásának lényeges előnye azonban az, hogy a sodronykötéldarab keresztmetszeti méretei jóval kisebbek lehetnek a betonvas pálcák megfelelő keresztmetszeti méreteinél. A sodronykötéldarab jóval nagyobb mértékben terhelhető, és ennek megfelelően kisebb keresztmetszetek is elegendőek. A kisebb keresztmetszetek viszont jóval kisebb hővezetést eredményeznek.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában a szigetelés zsaluzásként, elsősorban bennmaradó zsaluzásként szolgál. Az elsősorban a betonvas kosárként kiképzett készülékeken lévő szigetelőréteget, amely például sztiroporból vagy más ismert szigetelőanyagból áll, a csatlakoztatandó lap gyártásakor abba bedolgozzák, és

HU 223 050 ΒΙ bennmaradó zsaluzásként, vagyis a készre betonozott elemen maradó zsaluzásként szolgál.

Egy változat szerint a sodronykötéldarab nem rozsdásodó acélból áll. Ezzel a találmány szerinti kialakítással elérjük, hogy ezeknek az összekötő elemeknek a korrózióállósága jelentősen fokozódik. Ugyanakkor a nem rozsdásodó acél vagy ötvözött acél alkalmazása csökkenti a hővezetést a normális acélhoz képest, és így jobb lesz a hőszigetelés. Az azonos terhelés mellett kedvezően alkalmazható kisebb keresztmetszetek ezt a hatást még fokozzák.

A találmány egyik kiviteli alakjában a felső övét sodronykötéldarab képezi, mivel elsősorban kinyúló erkélylapoknál vagy hasonló építőelemeknél a felső öv viszi át a húzó terheléseket. A találmány más kiviteli alakjaiban viszont a sodronykötéldarab az alsó övét is képezheti. A haránterő-átvivő pálcát is képezheti egy sodronykötéldarab.

A találmány szerinti készülék sodronykötéldarabjának, különösen a betonvas kosárnak az összekötése a csatlakozóvasalások betonvas pálcáival például úgy hozható létre, hogy a sodronykötéldarab párhuzamos a betonvas pálcákkal. A sodronykötéldarab beágyazása a betonba feleslegessé teszi a külön rögzítést és az összekötést a szomszédos betonvas pálcákkal.

Különleges esetekben azonban lehetséges, hogy a sodronykötéldarab egyik vége rögzítőelemet, például rásajtolt hüvelyt hordoz. A sodronykötéldarab végén kiképzett hurok is szolgálhat rögzítésre.

A találmány egyik módosított kiviteli alakjában a sodronykötéldarabot sajtolóhüvelyek kötik össze a csatlakozó betonvas pálcákkal.

A találmány egy másik változata szerint a szigetelőrétegnél egy betonvas pálca van elhelyezve, amelynek legalább az egyik végét egy sajtolóhüvely köti össze egy sodronykötéldarabbal.

A szomszédos építőelem vasalásai részben sodronykötelekből is állhatnak, és a sodronykötéldarabnak a szigetelőrétegnél legalább az egyik vége ezekkel a sodronykötelekkel vagy sodronykötéldarabokkal például sajtolóhüvelyek révén össze van kötve.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük vázlatos ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra két betonelem metszete a találmány szerinti készülékkel, a

2. ábra az első betonelem metszete a második betonelemmel való összekötés előtt a találmány egy módosított kiviteli alakjában, a

3. ábra a találmány egy változata különböző üzemi állapotokban, a

4. ábra a találmány egy további kiviteli alakjának metszete, az

5. ábra nézet a 4. ábrán látható X irányban, a

6. és 7. ábra a találmány két további kiviteli alakjának metszete, a

8-11. ábrák a találmány részletei, a

12. ábra két egymáshoz csatlakozó betonelem függőleges metszete betonvas kosárként kialakított, találmány szerinti készülékkel, a

13. és 14. ábra a találmány módosított kiviteli alakjai.

Az 1. ábrán látható az 1 első betonelemben egy 3 betonvas pálca, amelynek a 13 pálcavége nagyjából az 1 első betonelem 14 pereméig ér.

A 3 betonvas pálcával párhuzamosan egy 4 sodronykötéldarab van lefektetve. Ennek a bebetonozott hosszát úgy választjuk meg, hogy miután a betont a részletesebben nem ábrázolt zsaluzásba bevittük, a 4 sodronykötéldarab biztosan legyen rögzítve, és így a 4 sodronykötéldarabra biztosan át legyenek vezetve a húzóerők, amelyeket a 3 betonvas pálcának fel kell vennie.

A 4 sodronykötéldarab bebetonozott 12 belső vége járulékos rögzítőelemeket hordozhat, amelyeket nem ábrázoltunk.

Az 1. ábra szerinti kiviteli alakban abból indulunk ki, hogy a sodronykötéldarab az 1 első betonelem 14 peremén átnyúlik a zsaluzáson. Ennek a sodronykötéldarabnak az 5 szabad végét ezután értelemszerűen bevezetjük a 2 második betonelem zsaluzásába, és ott párhuzamos a 10 betonvas pálcával, úgyhogy tükörképszerű kialakítás jön létre.

Az 1 első betonelem lehet a helyszínen előállított beton, de az 1 első betonelem kialakítható kész betonelemként is.

A 2. ábra szerinti kiviteli alakban van egy 9 befogadótér, amelyet például műanyagból, fémlemezből vagy hasonlóból készített szekrény képez. Ezt a szekrényt egy 15 fedél zárja. A 15 fedéllel ellátott szekrény befogadja a 4 sodronykötéldarabok 5 szabad végeit. A 15 fedél levétele után az 5 szabad végeket fel lehet hajlítani, illetőleg saját rugalmasságuk következtében lényegében derékszögben elállnak az 1 első betonelem 14 peremétől. Az összekötés a 2 második betonelemmel az

1. ábra kapcsán leírt módon történik.

A 3. ábra szerinti kiviteli alakban a 4 sodronykötéldarabok a 6 befogadótérben vissza vannak hajlítva, és egy 7 zsebbe be vannak tolva. A 6 befogadótereket és a 7 zsebeket például alkalmas idomtestekkel lehet kialakítani.

A 3. ábra alsó részén a 4 sodronykötéldarab által a zsaluzás leszedésekor elfoglalt helyzet látható. A 3. ábra középső részén a sodronykötéldarab részben ki van húzva a 7 zsebből. A 3. ábra felső részén a 4 sodronykötéldarab derékszögben eláll a 14 peremtől.

A 4. és 5. ábra szerinti kiviteli alakban a 4 sodronykötéldarab szabad vége spirál alakban fel van csévélve. A spirál alakot például tartóhuzalok biztosíthatják. Az 1 első betonelemben idomtestekkel, például az 5 szabad vég felcsévélt részét befogadó polisztirolburkolattal 8 befogadóteret lehet kialakítani. Az 1 első betonelem zsaluzásának leszedése után a 4 sodronykötéldarab szabad vége olyan helyzetbe hozható, amely lehetővé teszi az összekötést a 2 második betonelemmel.

A 6. ábra szerinti kiviteli alakban az 1 első betonelem és a 2 második betonelem szöget zár be egymással. A 4 sodronykötéldarab először párhuzamos a 3 betonvas pálcával, és az 1 első betonelem előállításakor a szabad vége a 9 befogadótérben van elhelyezve.

HU 223 050 Bl

A 2 második betonelemben az 5 szabad vég ekkor párhuzamos a 10 betonvas pálcával. A 4 sodronykötéldarab ily módon viszi át a húzóerőt a 3 és 10 betonvas pálca között.

A 7. ábra szerinti kiviteli alakban viszonylag rövid sodronykötéldarabok kerülnek alkalmazásra, amelyeket a 17 és 18 szorítóhüvelyek körnek össze a 19, illetőleg 20 pálcaszakaszokkal. A 20, illetőleg 19 pálcaszakaszok hossza úgy van méretezve, hogy az erők az 1 első betonelem 3 betonvas pálcáiról átmennek a 20 pálcaszakaszokra, majd ezt értelemszerűen követi a húzóerők átvitele az itt nem ábrázolt 2 második betonelem vasalására. Az 1 első betonelem készítésekor a 16 sodronykötéldarabok a 17 szorítóhüvelyekkel és a 19 pálcaszakaszokkal együtt a 2. ábra szerinti kiviteli alakhoz hasonlóan a 9 befogadótérben vannak elhelyezve, és a zsaluzás leszedése után a 15 fedelet eltávolítva problémák nélkül felhajlíthatók, ahogyan ez a 7. ábrán felül látható.

A 8. ábrán látható egy sodronykötéldarab 5 szabad vége, amely egy rásajtolt 21 rögzítőhüvelyt hordoz. Ugyanígy képezhető ki a sodronykötéldarabnak az 1 első betonelembe bebetonozott másik vége is.

A 9. ábrán a 4 sodronykötéldarab egy változata látható minden további alakítás nélkül.

A 10. ábrán látható egy 16 sodronykötéldarab, amelyet a 7. ábra szerinti kiviteli alakhoz hasonlóan egy szorítóhüvely köt össze egy 20 pálcaszakasszal. A 10. ábra szerinti kiviteli alakban az 5 szabad vég például az 1. ábra szerinti kiviteli alakhoz hasonlóan építhető be a 2 második betonelembe.

All. ábrán egy sodronykötéldarab 21 hurok alakjában látható. A hurok alak jobb rögzítést eredményez.

Mint már említettük, a találmány lényeges előnye, hogy az első betonelemből kiálló betonvas részek viszonylag könnyen deformálhatóak maradnak még akkor is, ha a betonelembe beépített vasalások átmérője viszonylag nagy. Ezzel elsősorban azt kerüljük el, hogy helytelen hajlítási sugarak esetén a vasalásban a visszahajlított szerkezeti acélban repedések keletkezzenek. Ezenkívül elkerüljük, hogy a lengő szilárdság a visszahajlítások helyén csökkenjen.

Ezzel elérjük azt is, hogy az előírásoknak megfelelő hajlítási tervek szerint (a megfelelő előírások betartásával) szögben előre meghajlított betonvas pálcákat flexibilis kötélvégekkel lehet helyettesíteni (6. ábra). Ez megkönnyíti szabványos termékek rövid határidőre történő szállítását, valamint a készletezést a rövid határidejű egyedi gyártás helyett.

A találmány egy további kiviteli alakja szerint kedvező, ha a sodronykötéldarab szabad végén vagy attól bizonyos távolságban is tartókészülék van, amely lehetővé teszi a flexibilis sodronykötél összekötését a második betonelem vasalásával. így a kötelet gyorsan be lehet akasztani a vasalásba, és a sodronykötél visszarugózásának hátrányait kiküszöböljük.

A 12. ábra szerinti kiviteli alakban egy horganyzott 103 sodronykötelet egy 112 sajtolóhüvely köt össze a 110 betonvas pálcával. A 110 betonvas pálca nem rozsdásodó acélból áll, és bordázott külső felülete van. A 110 betonvas pálcát egy további, 113 sajtolóhüvely köti össze egy szokványos kivitelű betonacéllal, illetőleg 109 betonvas pálcával.

A 103 sodronykötéldarab a 110 betonvas pálcával és a 109 betonvas pálcával képezi a 101 felső övét, amely rendszerint húzásra van igénybe véve. A 102 alsó övét egy 114 betonvas pálca képezi, amely a végein 115 tárcsákat hordoz, hogy a nyomóerőket all7ésll8 építőelem között átvihesse. A 114 betonvas pálca ugyancsak nem rozsdásodó acélból áll.

A 101 felső öv és a 102 alsó öv között helyezkedik el a lehajlított, 119 haránterő-átvivő pálca, amelyet ugyancsak sodronykötél képezhet. A117ésll8 építőelem között 111 szigetelőréteg van.

A 110 betonvas pálcát, a 119 haránterő-átvivő pálcát és a 102 alsó öv 114 betonvas pálcáját nem ábrázolt elemek köthetik össze, úgyhogy beépítésre kész betonvas kosarat kapunk. Ez a kosár a 111 szigetelőréteget is tartalmazza.

A 13. ábra szerinti kiviteli alakban a 104 sodronykötéldarab úgy van elhelyezve, hogy áthatol a 111 szigetelőrétegen. A 104 sodronykötéldarabot a 108 sajtolóhüvelyek kötik össze a 116 és 117 építőelem 109 betonvas pálcáival.

A 14. ábra szerinti kiviteli alakban a 105 sodronykötéldarab a 106 betonvas pálcákkal párhuzamosan van lefektetve, úgyhogy a 101 felső öv erőátvitele a 106 betonvas pálcákat és a 105 sodronykötéldarabot körülvevő betonon át történik. A rögzítést 107 sajtolóhüvelyek javítják.

A most a bejelentéssel és a később benyújtott igénypontokat megkíséreltük prejudícium nélkül megfogalmazni a messzebbmenő oltalom elérése végett.

Az aligénypontokban szereplő visszautalások a főigénypont tárgyának további kialakítására vonatkoznak az adott aligénypont jellemzői által. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondunk az önálló tárgyi oltalomról a visszautaló aligénypontok jellemzői tekintetében.

Az eddig csak a leírásban nyilvánosságra hozott jellemzőket az eljárás folyamán a találmány szempontjából lényeges jelentőségűként például a technika állásának elhatárolására lehet igényelni.

Claims (21)

1. Készülék, amely betonelemek gyártásához szolgáló vasalt betonelemekből és zsaluzásokból áll; a betonelemek összekötésére drótkötelek szolgálnak, amelyek részben az elsőként készített betonelembe vannak bedolgozva, és amelyeknek a be nem dolgozott végei a csatlakozó második betonelem zsaluzásába benyúlnak, azzal jellemezve, hogy az első betonelemnek (1) betonvas pálcákból (3) álló olyan vasalása van, amely a második betonelem (2) csatlakozó részén végződik; hogy a vasalással párhuzamosan és/vagy a vasalás meghosszabbításában az első betonelemben (1) sodronykötéldarabok (4, 16) vannak elhelyezve a betonvas pálcákkal összekapcsolva, és amelyeknek a szabad végei részére az első betonelemben (1) befogadóterek (6-10) vagy az első betonelem (1) zsaluzásában áttörések vannak.

HU 223 050 Bl

2. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az első betonelem (1) sodronykötéldarabjának (4) szabad végei (5), amelyek a második betonelembe (2) benyúlnak, ugyancsak a második betonelem (2) betonvas pálcáival (10) párhuzamosan és/vagy beton vas pálcáinak (10) meghosszabbításában vannak elhelyezve.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy több sodronykötéldarab (4) párhuzamosan és a betonvas pálcák (3, 10) meghosszabbításában van elhelyezve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az első betonelemben (1) befogadózsebek (7) vannak a sodronykötéldarabok (4) szabad végei (5) számára.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a sodronykötéldarabok (4) szabad végeit (5) fel lehet csévélni, vagy fel lehet csavarni.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a befogadótereket (9) az első betonelem (1) zsaluzásában lévő szekrényszerű betétek képezik.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a befogadótereket (6-8) a sodronykötéldarabok (4) szabad végeinek (5) könnyen eltávolítható burkolatai képezik.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy sodronykötéldarabok (4) hullámosak.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a sodronykötéldarabok szabad végei (5) hurkokká (21) vannak alakítva.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a sodronykötéldarabok (16) legalább az egyik végükön merev betonvas pálcaszakaszokkal (19, 20) vannak szilárdan összekötve, amelyek párhuzamosan helyezkednek el a betonelemek (1,2) betonvas pálcáival (3, 10).

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a sodronykötéldarabok szabad végei (5) tartókészülékeket hordoznak ezeknek a szabad végeknek (5) a második betonelem (2) vasalásával való összekötésére.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a készülék építési célokra betonvas kosárként van kialakítva, amely tartalmaz egy felső övét (101), egy alsó övét (102), a felső öv (101) és az alsó öv (102) között egy meghajlított haránterő-átvivő pálcát (119), továbbá a hajlítási részen egy szigetelőréteget (111) és legalább egy sodronykötéldarabot (103, 104, 105), amely a fellépő húzóerőket felveszi.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a vasalás betonvas pálcaként (3), például egy felső övben (101) vagy alsó övben (102) van kialakítva.

14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a szigetelőréteg (111) zsaluzásként, elsősorban bennmaradó zsaluzásként szolgál.

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a sodronykötéldarab (4, 16,103,104,105) nem rozsdásodó acélból áll.

16. A 12. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a felső övét (101) és/vagy a haránterő-átvivő pálcát (119) és/vagy az alsó övét (102) sodronykötéldarab (103, 104, 105) képezi.

17. Az 1-16, igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a sodronykötéldarabnak (5, 104, 105) legalább az egyik vége (5, 12) rögzítőelemet, például rásajtolt hüvelyt (107) hordoz.

18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a sodronykötéldarabot (104) sajtolóhüvelyek (108) kötik össze a csatlakozó betonvas pálcákkal (109).

19. A 12. vagy 14. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a szigetelőrétegnél (111) egy betonvas pálca (110) van elhelyezve, amelynek legalább az egyik végét egy sajtolóhüvely (112) köti össze a sodronykötéldarabbal (103).

20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a sodronykötéldarabnak (104) legalább az egyik vége egy sodronykötéllel vagy sodronykötéldarabokkal van összekötve, amely a szomszédos vasalást képezi.

21. Eljárás vasalt betonelemek kötésének létrehozására sodronykötelek alkalmazásával, amelyek részben be vannak építve az először gyártott betonelembe, és amelyeknek a be nem épített, szabad végei benyúlnak a csatlakoztatandó második betonelem zsaluzásába, azzal jellemezve, hogy a sodronykötéldarabok szabad végeit az először elkészített betonelem befogadótereiből kihajlítjuk, és a második betonelem zsaluzásába ennek a második betonelemnek a pálcákból álló vasalásával párhuzamosan és/vagy ennek a vasalásnak a meghosszabbításaként behelyezzük, majd a zsaluzást betonnal megtöltjük.